Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

1977. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Szovjet—olasz párttalálkozó Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztályának első helyettes vezetője találkozott a szabadságát a Szovjetunió­ban töltő Luigi Longóval, az Olasz Kommunista Párt el­nökével és Armando Cosuttá- val, az OKP vezetőségének tagjával. Csak röviden... LEONYID BREZSNYEV és Alekszej Koszigin táviratban köszöntötte Joachim Jhombi Opango-t, a Kongói Munkapárt katonai bizottságának elnö­két, az államtanács elnökét és Louis Sylvai Gomá-1, a Kon­gói Népi Köztársaság minisz­tertanácsának elnökét a forra­dalom 14. évfordulója, a Kongói Népi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. GENFBEN PÉNTEKEN újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyaláso­kon részt vevő szovjet és amerikai delegáció. JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök pénteken fo­gadta Kulikovot, a Szovjet­unió marsall ját, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki szabadságát tölti Lengyelor­szágban. Asszad: A genii értekezletet nem lehet helyettesíteni Asszad szíriai elnök a kon­zervatív libanoni front kül­döttségével folytatott megbe­szélése után újságíróknak adott nyilatkozatában elutasí­tott minden közvetett és köz­vetlen találkozót arab kül­ügyminiszterek és izraeli hi­vatalos személyiségek között. Mint mondotta, „legalábbis a szíriai külügyminiszter és izraeli hivatalos személyisé­gek között ilyen kapcsolat- felvétel nem lesz”. Asszad megismételte álláspontját: a genfi békeértekezletet semmi­féle más tanácskozással nem lehet helyettesíteni. Asszad elmondta: Szíria és Egyiptom között teljes az egyetértés abban a kérdésben, hogy az Izrael által megszállt területek egyetlen részét sem adják fel, és hogy a Paleszti­nái nép jogairól nem lehet helye alkudozásnak. Mint mondotta, Egyiptom és Szíria abban is egyetért, hogy sem részleges, sem egyoldalú egyezményt nem kötnek Iz­raellel. „A palesztinai forradalom folytatja felszabadító harcát” — hangsúlyozta csütörtökön egy palesztinai katonai aka­démia tisztavató ünnepségén Arafat. A PFSZ VB-elnöke utalt Vance közel-keleti kőrútjára. „Azt rebesgetik — mondotta —, hogy Ciszjordánia az ENSZ fennhatósága alatt izraeli—jor­Vance, Owen és Botha Rhodesiáról tanácskoznak az angol fővárosban dániai gyámság alá kerül. A fegyverek nevében, amelyeket önök a Jordán folyó nyugati partján és Palesztina egész földjén viselnek, kijelentem, hogy Ciszjordánia azoké, akik Palesztináért harcolnak és éle­tüket áldozzák”. Az Al Medina című szaúd- arábiai napilap csütörtökön azt az értesülést szellőztetné, hogy Arafat szeptemberben New Yorkba utazik, s ott az ENSZ-közgyűlés ülésszakán beszédet mond. A palesztinai ellenállás vezetője legutóbb 1974. november 13-án mon­dott beszédet az ENSZ-közgyű­lés ülésén. A SZOVJETUNIÓ központi statisztikai hivatalának ada­tai szerint a Szovjetunióban augusztus 8-ig 57,9 millió hektárról, vagyis az egész ve­tésterület 46 százalékáról aratták le a termést. Ez csak­nem 21 millió hektárral több, mint a múlt évben. Szufanuvong a Szovjetunióban Csütörtökön üdülés és gyógykezelés céljából a Szov­jetunióba érkezett Szufanu­vong, a Laoszi Forradalmi Népi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság népi tanácsának elnöke. VSZK-küldöttség Szófiában Pénteken elutazott Moszk­vából a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége. A küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Szov­jetunióban Truong Chinh-nek, a Vietnami KP Politikai Bi-' zottsága tagjának, a Vietnami Szocialista Köztársaság nem­zetgyűlése állandó bizottsága elnökének vezetésével. A delegáció pénteken hivata­los baráti látogatásra, Szófiá­ba érkezett. Folytatódnak a pártközi tárgyalások Cipruson Makariosz elnök utódjának kijelöléséről folytatódtak a pártközi tárgyalások Cipru­son. A négy legnagyobb poli­tikai párt, a Kiprianu vezette Demokrata Párt, a Kleridesz vezette Demokratikus Tömö­rülés, továbbá az EDEK, az Egységes Demokratikus Cent­rum Szövetség és az Akel, a Ciprusi Nép Haladó Pártja képviselői tanácskoztak az új elnök személyéről. ★ , Törökország tudomására hoz­ta az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának: nemtet­széssel fogadná, ha Makariosz elnök utódját az egész sziget­ország államfőjének ismernék el — közölték pénteken török külügyminisztériumi források. Pénteken Londonban meg­kezdődtek a tárgyalások Vance amerikai és Owen brit külügyminiszter között. A na­pirenden a rhodesiai rende­zéssel kapcsolatos angol— amerikai terv végleges kidol­gozása szerepel. Vance-nek a hátsó bejára­ton kellett belépnie a kül­ügyminisztériumba, mivel az épület előtt a brit apartheid­ellenes mozgalom tagjai tün­tettek. Amiatt tiltakoztak, hogy Londonban fogadták Botha dél-afrikai külügymi­nisztert, aki a tervek szerint délután csatlakozott a tár­gyaló felekhez. Muzorewa püspök, az Egye­sült Államok Afrikai Nemzeti Tanács vezetője pénteken dél­után Londonban sajtóérte­kezleten számolt be a rhode­siai rendezéssel kapcsolatos „saját” elképzeléseiről, és a brit külügyminiszterrel csü­törtökön folytatott megbeszé­léseiről. Kijelentette, hogy szerve­zete Zimbabwében teljes poli­tikai hatalomra törekszik, és — mint mondotta — nem nyugszik bele félintézkedések­be. „Az Egyesült Afrikai Nemzeti Tanács — mondotta Muzorewa — kitart az egy ember, egy szavasat elve mellett.” Hozzátette: „Túl ké. ső békés megoldásról beszélni, mert elnyomóinkkal minden­nap harcban állunk.” El­mondta, hogy szervezete kész elfogadni az Owen által csü­törtökön ismertetett angol— amerikai tervezet általános elveit, de a végrehajtást te­kintve számos nézeteltérés áll fenn. Ziaul Hak tábornok: A választások után polgári kormány lesz Pakisztánban Ziaul Hak tábornok, a pa­kisztáni katonai tanács veze­tője KaracSiban egy tiszti ér­tekezleten hangsúlyozta, hogy októberben feltétlenül meg­tartják a választásokat. Hoz­záfűzte: a hadsereg kénytelen volt beavatkozni, mivel a po­litikai vezetőknek a válság rendezésére irányuló kísérletei kudarcba fulladtak. A hadse­reg a kellő időben került ha­talomra, és a katonák az ok­tóberi választások után készek átadni a hatalmat egy polgári kormánynak. A tábornok kijelentette, hogy a választások időpontjának megtartását nem odázhatja el egyetlen politikai párt sem az­zal. hogy bojkottálja a parla­menti választásokat. Minden törvényellenes cselekményt, amely megzavarná az ország normális életritmusát vagy kárt okozna az állam, illetve a ma­gánosok tulajdonában, azonnal és erélyesen megtorolnak. Ziaul Hak Karacsi magas­rangú állami tisztviselői előtt leszögezte, hogy mindeh erőt a gazdasági élet helyreállítá­sára kell fordítani. Sikeres űrkompkísérlet az Egyesült Államokban Sikeresen lezajlott Kalifor­niában az első kísérlet az űrkomppal. Az Enterprise pe- vű űrkompot az Edwards lé­gitámaszpontról egy Boeing— 747-es repülőgép vitte fel 6700 méter magasságra, majd 45 perccel később az űrkomp levált a ’‘eoülőgéorőt és két utasával. Fred Haise és Gordon Fullerton űrhajósokkal, 5 perces motor nélküli siklóre­pülés után símán leszállt az előre kijelölt sivatagi terepen. A tervek szerint az űr­komp, amely 7 személy szál­lítására alkalmas, 1980-tól kezdve mintegy „ingajárat­ban” fog a világűr és a Föld között személyeket és űrlabo- -atóriumi felszereléseket szál­lítani. Az ASEAN támogatja Vietnam felvételét az ENSZ-be A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tag­államai támogatják Vietnam felvételét az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe, — jelentet­te ki csütörtökön Carlos Ro­mulo, a Fülöp-szigetek kül­ügyminisztere. A külügymi­niszter hangsúlyozta: a szövet­ség „békés és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat” kíván ki alakítani Vietnammal, Laosz- szal és Kambodzsával. Brezsnyev és Cedenbal találkozója a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Krímben találkozott a Szov­jetunióban üdülő Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségé­gének elnökével. Brezsnyev és Cedenbal tá­jékoztatta egymást a két or­szág társadalmi-politikai éle­tének időszerű kérdéseiről. Megvitatták a sokoldalú szov­jet—mongol együttműködés fejlesztésének és elmélyíté­sének kérdéseit. Hangoztatták annak jelentőségét, hogy ha­táridőre adják át rendelteté­süknek az olyan nagy léte­sítményeket, mint a mongol területen közös erővel épülő erdeneti bányaipari dúsító kombinát. Leonyid Brezsnyev és Jum­zsagijn Cedenbal eszmecserét folytatott néhány időszerű nemzetközi kérdésről. Hang­súlyozták az enyhülésért ví­vott harc fontosságát, annak jelentőségét, hogy az enyhü­lést kiterjesszék a világ va­lamennyi térségére, így az ázsiai szárazföldre. Ez az ázsiai államok részéről tevé­keny és konstruktív erőfeszí­téseket tesz szükségessé. Le­szögezték: a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság síkra- száll azért, hogy az ázsiai or­szágok közötti kapcsolatok olyan alapokra épüljenek, mint a szuverenitás tisztelet- bentartása, a határok sérthe­tetlensége, a lemondás az erő­szak alkalmazásáról és az erő­szakkal való fenyegetőzésről, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, valamint az egyenjogú és a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztése. Hangsúlyozták, hogy a je­lenlegi feltételek között egy­re nagyobb jelentőségű a szo­cialista közösséghez tartozó országok és a népi nemzeti felszabadító mozgalmak együttműködése. Sok tekin­tetben ez a feltétele annak, hogy új sikereket tudjanak elérni a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás te­kintetében, a világbéke meg­szilárdításában. A Hirosimái világértekezlet felhívása: Tiltakozó akciósorozatokat az atomfegyverek betiltásáért Közzétették az atom- és hid­rogénfegyverek betiltásáért küzdő hirosimai világértekezlet záróülésén elfogadott doku­mentumokat. A Japán és az egész világ népeihez intézett felhívás meg­emlékezik a Hirosima és Na- gaszaki elleni atomtámadás 32. évfordulójáról, a közzétett do­kumentum tartalmazza az ösz- szes békeszerető erőkhöz inté­zett felhívást, hogy tartsanak nagyszabású tiltakozó akció­sorozatot az atomfegyver álta­lános és teljes betiltása, vala­mint az általános és teljes le­szerelésért folytatott harc fo­kozása érdekében. A konferencián elfogadott határozat tartalmazza a béke­szerető erők nemzetközi ak­cióprogramját, amely javasol­ja többek között, hogy szán­janak síkra atomfegyvermen­tes övezeteknek a világ külön­böző térségeiben történő lét­rehozásáért, valamint az ösz- szes atomfegyverkísérletek be­tiltásáért. A dokumentum felszólítja továbbá az Egyesült Államokat, hogy számolja fel katonai támaszpontjait, s von­ja ki az atomfegyvereket Dél- Koreából és Okinawáról. A határozat hangsúlyozza az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó — 1978 tavaszán sorra kerülő — rendkívüli ülésszakának, vala­mint a leszerelési világkonfe­rencia összehívásának fontos­ságát. 1 Körút — siker nélkül rendezés szinte teljesen ame­rikai „magánügy" lenne, és Izrael álláspontja érvényesül­ne, hiszen nem kellene tár­gyalniuk a palesztinokkal. El­képzelhető, hogy egy ilyen ta­nácskozáson előrelépjenek? Éppen ilyen előnyös feltételek között lehet majd Izraelt en­gedményekre kényszeríteni? Nem valószínű. Ahogy az sem, hogy a palesztin nép nemzeti jogainak elismerése nélkül lehetséges rendezés a Közel-Keleten. Tehát egy efféle konferencia nemcsak hogy bonyolítja a térség prob­lémáit, de nyilván el is odázza megoldásukat. , Ahogy Szíriában — az ötlet elutasí­tásakor — rámutattak: a ja­vasolt értekezlet csak a genfi esélyeket rontja. AZT PEDIG ARAB KÖRÖK és politikai erők világosan látják, hogy a közel-keleti válságnak csak akkor lehet véget vetni, ha nemzetközileg kényszerítik Izraelt az összes megszállt arab terület kiürí­tésére, a palesztinok nemzeti államához való jogának elfo­gadására, és a palesztin nép törvényes képviselőjének, a PFSZ-nek elismerésére. S en­nek fejében nemzetközileg le­hetne garantálni Izrael állam létét és biztonságát. Csak ek­kor lehet béke a Közel-Kele- , ten, s csak ilyen módon lehet ehhez a békéhez eljutni. S ebből a folyamatból nem le­het egyetlen érdekeltet sem kihagyni. Ezt a folyamatot egyetlen — bármilyen nagy ■— ország sem sajátíthatja ki. Különösen, ha a békebíró sa­ját maga konstruálta szere­péhez az egyik oldalnak elő­nyösebb feltételeket biztosít, mint a másiknak. Mert ígv aztán eleve kudarcra vannak ítélve a közvetítési kísérletek, hiába szaladgál Vance egyik fővárosból a másikba. S ez a Vance-körút sikertelenségé­nek tanulsága. Avar Károly dó kiüríteni az 1967-ben meg­szállt arab területeket, s nem hajlandó elfogadni partnerül a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetet. Hogyan jöhetne akkor létre megegyezés, ha az egyik arab főszereplő, Szíria állás­pontja szerint éppen ezek a válság rendezésének a nél­külözhetetlen elemei? Sőt, ha még az amerikai elképzelések szerinti rendezést olyannyira támogató egyiptomi elnök, Szadat is úgy nyilatkozott a Vance-körút után, hogy „Iz­rael makacs irányvonala sem­miféle kielégítő eredményhez nem fog vezetni.” Ezt pedig nemigen ellensúlyozza az a megjegyzése, hogy azért to­vábbra is derűlátó. Hiszen csak abban reménykedhet, hogy az Egyesült Államok vé-< gül mégis csak keményebb' nyomást gyakorol Izraelre. De ez eddig még sosem történt meg. Mi valószínűsítené hát, hogy ezután megtörténik? Amikor Vance a palesztinok genfi részvételéről szólva egyenesen az izraeli álláspon­tod idézte az újságírók kérdé­seire válaszolva: „Ha az ara­bok ragaszkodnak ahhoz, hogy a PFSZ képviselője is jelen legyen Genfben, nem lesz genfi értekezlet.” De lesz talán helyette más? Például egy „zártkörű” ta­nácskozás New Yorkban? Ugyanis az amerikaiak szinte az egész körút során azon munkálkodtak, hogy meg­nyerjék az arab országokat egy Genfet előkészítő konfe­renciára, amelyen Izrael mel­lett Egyiptom, Szíria és Jor­dánia venne részt, persze Vance elnökletével. Tehát a palesztinok nem és a genfi nemzetközi konferencia társ­elnöke. a Szovjetunió pláne nem. Két legyet ütnének hát egy csapásra. A közel-keleti arab—izraeli válságban érde­kelt mindkét félre: nemcsak akarnak, de tudnak is élni ez­zel a lehetőséggel. Már előre ki is tűzték az „ünnepélyes záróvizsgát”, a genfi közel- keleti békeértekezlet időpont­ját is: októberre. Természete­sen azzal a reménnyel, hogy a főszereplő az eredményes közvetítő lesz. MI TÄPLÄLTA vajon ezt a bizakodást, amellyel olyan kiáltó ellentétben van a mos­tani siralmas eredmény? Ta­lán az izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása? Az új, hangosan propagált Tel Aviv-i béketerv, amely azon­ban a világ nagy részének véleménye szerint semmikép­pen sem fogadható el a leg­több érdekelt arab fél számá­ra? Vagy esetleg az az illúzió, hogy a-körút során majd min­denki enged majd egy kicsit és az amerikai közvetítő csák összegyúr egy elfogadható kompromisszumot? Talán mindez együtt. De — s erre mértékadó sajtókörökben jó- előre figyelmeztettek is —, ez összességében sem volt kellő alap a nagyfokú reményke­déshez. Főleg azért, mert — ahogy a tárgyalásdömping eredmé­nyei is megmutatták — az egyik fél a legkevésbé sem volt hajlandó engedményeket tenni. Izraeli vezetők a Vance-szel folytatott tanács­kozások után elsősorban azon örömködtek, hogy az amerikai patrónus nem gyakorolt rájuk különösebb nyomást. így könnyű volt kitartaniuk az eredeti álláspont mellett, amely viszont éopen a rende­zés alapfeltételei közül vet el néhányat. Nem hajlandó el­fogadni a palesztin nép jogát az önrendelkezésre és a saját nemzeti államra, nem hajlan­CYRUS VANCE amerikai külügyminiszter alighanem kicsit megkönnyebbülten lan­dolt a londoni repülőtéren. A napfényes délről ezúttal két­ségkívül szívesen repült a ködösnek tartott Albionba, ahol jobb s főleg eredménye­sebb napokat remél. Mert az elmúlt H napja sok-sok fá­radságot, s ehhez képest aránytalanul csekély sikert ho­zott számára. A külügymi­niszter — mint az amerikai diplomácia mindenkori veze­tői oly gyakran — közvetíteni ruccant át Washingtonból. Mégpedig két — világpoliti- kailag — igen fontos térség problémáiban, a Közel-Kelet és Dél-Afrika ügyében. Az előbbiben nyilvánvaló kudar­cát próbálja most feledni és feledtetni Vance — az utóbbi­val. S bár erre sincs sokkal nagyobb esélye, mint augusz­tus elején — Közel-Kelet előtt — volt, az amerikai dip­lomácia töretlen buzgalommal próbálja tartalommal megtöl­teni azt a washingtoni tételt, hogy az amerikai közreműkö­dés a világ legtöbb fontos térségében szinte nélkülözhe­tetlen a válságok rendezésé­hez. Nos, a körutazás első sze­meszterének bizonyítványá­ban elég szembetűnő szekun- dák éktelenkednek. Például Szíria és a palesztin ügy elne­vezésű fő tantárgyak mellett. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az amerikai külpolitika legutóbb éveiben az effajta'kudarcok nem elő­ször fordulnak elő. Vance elődje. Kissinger is jó néhány utóvizsgát tett közel-keleti .ingázásai” során. A különle­gesség most csak az, hogy feltűnően és hangzatosán op­timisták voltak Wasingtonban a hivatalos körök a Vance- misszió előtt. Ismételten arra figyelmeztették a világot, hogy az Egyesült Államoknak nem hiába van befolyása az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom