Pest Megyi Hírlap, 1977. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

Félig már elkészült GödölSőn, a Szabadság télben épülő tízszintes épülettömböt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik. Ottjártunkkor a IV. emeletet zsaluzták. Ifj. Fekete József felvétele Őszre, télre, tavaszra A művelődési ház tervei • r Újra irodalmi színpad A különböző tanfolyamo­kon és új szakkörökön kí­vül a hagyományos, az el­múlt években jól működő klu­bok is várják a látogatókat ősszel Gödöllőn, a járási-vá- rosi Petőfi Sándor Művelő­dési Házban. A zenekedvelők klubjának összejöveteleit a városi könyv­tárban tartják, a program­ban zenetörténeti, zeneeszté­tikai. előadások, viták, sze­repeinek. A klubtagok közö­sen hallgatnak lemezeket, hangversenyekre járnak. A filmklub kéthetente a Petőfi Pilmszinházat bérli, vetítéseit csak a klubtagok látogathat­ják, bérleteikkel, amiket a tagsági igazolványokkal együtt a moziban és a művelődési házban árusítanak, szeptem­ber 15-től. A diákklub is gazdag prog­rammal várja a középiskolá­sokat, előadások, népszerű együttesek és művészek fellé­pései táncos, klubestek egy­aránt szerepelnek műsorán. A kismamák klubja gyermek- nevelési, egészségügyi témák­ban ad hasznos ismereteket az új látogatóknak is. A fog­lalkozások ideje alatt a gyer­mekek szakszerű felügyeleté­ről óvónőképzős hallgatók gondoskodnak. A belföldi és külföldi fel­lépéseken szép sikerrel sze­repelt városi kórus szívesen fogad új tagokat, jelentkezni a Szabadság téri iskolában lehet, hétfőn és csütörtökön 18 órától. A szocialista bri­gádvezetők klubja a brigádok művelődését, kulturális vál­lalásainak teljesítését igyek­szik segíteni. Az összejövete­leken előadásokat, vetítése­ket tartanák, vitákat rendez­nek. A kertbarátok havi két al­kalommal gyűlnek össze szak- tanácsadásra, tapasztalatcse­rére, kertbemutatóra. A bé­lyeggyűjtők vasárnap délelőt­tönként tartják foglalkozásai­kat. Régi kívánságot teljesít a művelődési ház, az irodalmi színpad újjászervezésével. Minden olyan fiatal jelent­kezhet, aki kedvet és hajlan­dóságot érez a színjátszás iránt. Ä gyermekek sem ma­radnak klubok nélkül, a könyvbarátok köre minél több kisdiákot kíván megnyerni az olvasásnak, az irodalomnak, a bábszakkörben pedig bá­bokat készítenek, játszanak a kicsik és a még kisebbek. Új ABC Pécelen még ebben az év­ben építeni kezdik a mint­egy 800 négyzetméter alap- területű ÁBC-áruházat. Költ­sége körülbelül 16 millió fo­rint. A pénz megvan, a mun­ka mégsem kezdődhet. Egymás után jöttek az aka­dályok. Először tervezőt nem kaptak az építtetők, azután a kivitelezőket kellett győzköd­ni. Végül a SZÖVOSZ egri tervezőirodája vállalta, hogy a beruházási terveket augusz­tus 15-re, a kivitelezésiket pe­dig szeptember 15-ig elkészí­ti. Megállapodtak a gödi Dunamenti Tsz parképítő részlegével is; amint a ter­vek rendelkezésre állnak, hoz­záfognak a munkához. Ehhez azonban az építési területet rövid időn belül át kellene adni. A telken álló, szanálásra váró épületből a papírboltot a nagyközségi tanács, a taka­rékszövetkezetet az ÁFÉSZ költöztette új helyre. Kiszed­ték az ablakokat, elszállítot­ták a berendezést — azóta szünet. A kényszerpihenő oka, hogy az épület tetején ott áll a posta telefonvezeték-tartó oszlopa, amit le kellene szed­ni és áthelyezni. Ehhez terv kellene, és szakember. A pos­ta egyelőre tehetetlen. S ha hónapok múltán mégis lebqn- tanák az oszlopot, a mintegy 40 ezer forintnyi költséget a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ-nek kellene állnia. Jó lenne, ha a sok huza­vona után ezt az akadályt is minél előbb elhárítanák. Á. I. Jó tagcsoportok A Magyar—Szovjet Baráti Társaság termelőszövetkezeti tagcsoportjaiban lelkes mun­kát végeznek a KISZ-fiatalok is. Eredményesen működik a tagcsoport a dányi, a vérségi és a Rákosvölgye termelőszö­vetkezetben. A VIT-re készülnek Könyvek a velelkedőkre Járásunk KlSZ-alapszerve- zeteiben a Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére vetélkedő1 két szerveznek. A községi könyvtárak dolga lesz, hogy a VIT-polcokon a fiatalok fel­készülését segítő, a szabadság­gal, a békével, a nemzetközi szolidaritással foglalkozó po­litikai és szépirodalmi köny­veket állítsanak közszemlére. Külföldi kitüntetés Nemzetközi bizottságot vezet Átlagon felüli ismeretek Nem mindennapi esemény, ha egy egyetemi dolgozó vagy oktató munkáját magas ki­tüntetéssel jutalmazzák. Kü­lönösen nem az, ha ez a ki- J tüntetés az országhatáron ki- évűiről származik. Ilyenkor együtt örülünk a megtisztel­tetésnek, mint nemrégiben an­nak a Francia Mezőgazdasági Érdemrendnek, amelyet Dr. Sibalszky Zoltán egyetemi do­cens kapott. — A mezőgazdasági mérnö­kök nemzetközi tudományos szervezetében, a CIGH-ben végzett munkámért jutalmaz­tak, de úgy érzem, ez a kitün­tetés az egyesület munkájában kiválóan közreműködő magyar mérnököknek is szól. — Mivel toglalkozik a CIGH? — A nemzetközi szervezet 1930-ban alakult meg és mint­egy 35 állam — hazánk 1968 óta tagja — képviselői vesz­nek részt munkájában, öt szekciója van, a kongresszu­sokat ötévenként rendezik, de minden szekciónak a kong­resszusok közötti időszakban is tart még két konferenciát. A székhelye Párizs, a főtitkára pedig mindig francia. Az öt szekció közül a ne­gyedik a villamosítási, ennek magyar szakcsoportja, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let által vezetett bizottsága. A nemzetközi vezetőség által ki­jelölt feladatokkal, a mező- gazdasági villamosenergia­ellátás kérdéseivel, a villa­mosság mezőgazdasági alkal­mazásának problémáival fog­lalkozunk. Egy nemzetközi munkabizottság vezetését is rám bízták. — Mi volt az a kiemelkedő teljesítmény, amiért ezt a ki­tüntetést adták? — Amióta magyarok is dol­goznak a szekcióban, nagyon felélénkült ott a munka. Mun­kabizottságunk átlagon felü­li ismerete kihat az egész szek­ció tevékenységére. Ezért kap­tuk meg a hetedik konferen­cia rendezési jogát, amely 1975 októberében itt volt Budapes­ten. A klub vezetője szerint — a szervezet fennállásának leg­sikerültebb konferenciája volt ez. Én voltam a szervező *>i- zottság elnöke, s munkatár­saimmal sokat dolgoztunk a konferencia sikeres lebonyolí­tásának érdekében. De ko­moly feladatot kellett ellát­nom az 1974. évi hollandiai kongresszuson is. Generál Reporter voltam, a mezőgaz­dasági üzemek klimatizálásá- nak optimális gazdasági-mű­szaki megoldásával foglalkozó témához beküldött előadások anyagát kellett összefoglalnom és ismertetnem. Természete­sen az eddigi konferenciákon mindig tartottam előadásokat is. Bizonyára ezért érdemesítet­ték arra, hogy a német, a bel­ga és az angol kitüntetett mel­lett kapjam az érdemérmet a párizsi konferencián. S. T. :| UIRI APKII i Á.n Á O A IV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM .NKIADASA : . 1977. AUGUSZTUS 10., SZERDA A vadbiológia jelene és jövője Kedvtelésből tervszerű tev ékenység Régen a vadász kiment az erdőbe, megitta a célzóvizet, megleste a vadat, és meglőtte — ha még ellátott odáig. Az­tán hazavitte, megsütötte — és ezzel a vadgazdálkodás fo­galma körülbelül ki is merült. Azóta megváltozott a hely­zet, az úri kedvtelés is átala­kult a szocialista társadalom szabályozta tervszerű tevé­kenységgé. Nem messze Budakeszitől, a telki erdőgazdaság területén, zsebkendőnyi helyen dolgozik a gödöllői Agrártudományi Egyetem vadbiológiai kutató- állomása. Az intézményben a Budavidéki Erdő- és Vadgaz­daság kísérleti telepe elneve­zéssel 1965-ben kezdődött el a magyarországi vadbiológiai kutatás. Szakemberek Hat évvel ezelőtt épült fel az egyemeletes épület, ahol dr. Fodor Tamás tudományos fő­munkatárs vezetésével jelen­leg huszonegy különböző be­osztású és végzettségű szak­ember dolgozik. A kutatók kö­zött állattenyésztő, állatorvos és vegyészmérnök is található, bizonyítva, hogy a vadbioló­giával olyanok foglalkoznak, akik érdeklődésük és önképzés révén kerülhettek egyetemi ta­nulmányaik után a mezőgaz­dasághoz szorosan kapcsolódó munkaterületre. Szépen csengő feladatot ka­pott az állomás; a program­kutatáson belül a vad gazdál­kodás komplex kutatásának koordinálásával bízták meg. Majd a MÉM irányította in­tézményekben érvényesülő ku­tatási integráció alapján -az állomást tavaly áz egyetemhez csatolták. A kapcsolódásnak csupán az a szépséghibája, hogy az albérletet adó erdő- gazdaság egyre sűrűbben ka­csingat a tulajdonában levő modern épületre, s így megle­het, hogy az állomás áttelepül a hasonló környezeti lehetősé­gekkel rendelkező Gödöllőre. Az ésszerű lépés viszont érzé­kenyen érintheti az ott dolgo­zókat. Irányítás A magyar vadgazdálkodási kutatás irányítója a gödöllői Agrártudományi Egyetem. A biztonságos közlekedésért Gödöllőn, a MAV-állomáson folyamatosan végzik a 16. számú építésvezetőség dolgozói a vágányok felújítását. Ké­pünkön a Március 15. szocialista brigád munka közben. programbizottság elnöke dr. Nagy Emil dékánhelyettes. Az egyetem állattani tanszékének kutatói az apróvadtenyésztés problémáival, a vadbiológiai kutatóállomás a nagyvad­gazdálkodás és a vadegészség­ügy kérdéseivel, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem vadgazdálkodási tanszéke a vad és az erdő kapcsolatával, az Erdészeti Tudományos In­tézet pedig a vadkár témái­val foglalkozik. Az egyetemen 18 éve oktatják fakultatív for­mában a vadgazdálkodási is­mereteket. Azóta több mint száz hallgató vizsgázott. Nem titok, hogy az egyre jobban fejlődő tudományág oktató-kutató gondozói szeret­nék megindítani az egyete­men az ötévenként induló vad- biológiai szakmérnöki képzést is. Céljuk, hogy a vadgazdál­kodás intenzív fejlesztését — műszaki és technológiai kérdé­sekben — még olykor hátrál­tató erdészszemléletet a me­zőgazdaság, valamint az erdő- és vadgazdaság egymásra épii- j nagyvaddal. Pedig a nyílt te­rületre nagy szükségük lenne vizsgálataikhoz. Így helyben csak vadhúsvizsgálat folyik, más kutatásaikhoz szerződése­ket kell kötniük. Az állomás épülete csupán a közvetlen laboratóriumi munkát teszi le­hetővé. A vadbiológiai kutatásnak jelenleg még nincsenek kiala­kult .sémái., A kutatás fejlesz­tése népgazdasági érdek, le kell tehát győzni a maradi szemléletet, s eredményekkel bizonyítani az állomás fontos­ságát. Ehhez azonban lehető­ségek kellenek, amelyeket ki­használva emelhetik a központ hírnevét itthon és külföldön egyaránt. T. L. ülésszakon többek között szó­ba kerültek a vadgazdálkodás ökológiai kérdései, az apró- vadtenyégztés műszaki fejlesz­tésének időszerű problémái, a nagyüzemi szárnyasvad­tenyésztés bevált és fejlesz­tendő módszerei, valamint a különböző őzpopulációs vizs­gálatok. Az utóbbi téma a vadbiológiai kutatóállomást is érdekli, mint ahogy a ku­tatók ellenőrzik az ország ti­zenhárom jellegzetes szarvas lakta területén az agancsokat, s feladataik közé tartozik a különböző élőhelyek, a vad­egészségügy, a vadhús, a ter­mészetvédelem és a túzokállo­mány vizsgálata és az inten­zív vadforgókon alapuló va­daskertek kialakítása is. Vizsgálatok A vadgazdálkodásban ma már egyre nagyobb szükség van a korszerű eljárásokra. Sajnos, az állomásnak nincs jelentős külső területe, csak néhány karámja, egy-két lő kölcsönös megértéséhez ve­zető agrárszemlélettel váltsák fel. A mezőgazdaság és a vad- gazdálkodás között még ma is gyakori a háborúskodás, a je­lentős t devizaforgalommal és világranglistán . szereplő tró­feákkal büszkélkedő magyar vadgazdálkodást még nem te­kintik minden esetben egyen­rangú tárgyalópartnernek, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szektoron belül. Az el­lenkező bizonyítékául szolgál, az egyetemen nemrég először megrendezett vadbiológiai tu­dományos ülésszak is, ahol az ország vadgazdálkodást irá­nyító vezető szakemberek ta­lálkoztak. A vadbiológiai tudományos KORSZERŰ LÁMPATESTEK A Budapest—Miskolc vasút­vonal mentén, a Gödöllő, ál­lami telepek megállóhelyen az elmúlt hetekben új lámpates­teket szereltek fel. A buda­pesti keleti villamosfenntartá­si főnökség Vörösmarty szo­cialista brigádja, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy augusztus 20-ig befejezi a 227 ezer forintos munkát. A 26 darab lámpa automata vezérlésű és kapcso­lású, s már augusztus 18-án világítani fognak, ezzel is elő­segítve az utazóközönség bal­esetmentes közlekedését. Hasonló munkálatokat vé­gez a hatvani fűtőház Baráti Barna szocialista brigádja. Galgahévíz állomáson már áll­nak a lámpát tartó csőoszlo­pok. Itt és később Hévízgyör- kön is a peron mindkét olda­lán korszerű lámpatestek ont­ják majd a fényt. Anyakönyvi hírek Született: Ur Ferenc és Jár- di Mária: Krisztián, Szász László és Bencsik Mária; Má­ria, Mercédesz, Juhász Károly és Szilágyi Anna Mária: Ju­dit, Szeles János és Varga Ilona: Krisztián, Popovics György és Mezei Margit: Éva, Halász Árpád István és Kár­páti Ilona Rozália: Tibor Fe­renc, Hajdú Gyula és Lengyel Anna Mária: Anita Brigitta, Bangó László és Maka Piros­ka: Margit, Kiss Tibor és Putz Ildikó: András Csaba, Duho- nyi István és Media Erika: Éva Annamária, Holpert Gé­za és Kálmán Anna: József, Berzéki András és Patzsehke Dagmar: Ildikó, Horváth Pál és Székely Ilona: Péter Pál, Dóczi József és Gódor Ágnes: József, Szira Tamás József és Berecz Márta: Dorottya Il­dikó, Biró Károly és Csávás Róza: Viktória, Dulai László és Komlósi Rózsa Mária: Ani­kó, Maka Gyula és Rácz An­na: Szilvia, Lakatos János és Benki Zsuzsanna: Zsuzsanna. Merkel Miklós és Lovasi Bor­bála: Franciska Melinda. Ko­csis István és Nagy Ágnes: István, Bringye József és Ju- rin Margit Gizella: Berna­dett, Horváth Tibor és Rácz Éva Katalin: Tibor, Tóth Já­nos Mihály és Nagy Margit: Csilla, Kristóf István és Bu­dai Terézia: Sándor Zoltán, Dobay Ákos és Földiházi Má­ria Valéria: Orsolya, Csenki Sándor és Pusztai Margit: Béla nevű gyermeke. Névadót tartott: Ferenczi Péter és Illés Terézia: Péter nevű gyermekének. Házasságot kötött: Fehér Zsigmond és Rácz Veronika', Tóth Dezső és Imrefi Piroska, Imre Gyula és Csabai Rozá­lia. Maczkó Péter András és Illés Mária, Imre Sándor és Farkas Róza, Hebhairdt József és Laukó Magdolna, Kapitány Péter és Ónodi Tünde Margit, Bujtás László István és Hor­gász Eszter Sarolta. Gaskő György és Juhász Klára, Ri­gó Sándor és Benyovszki Má­ria. Elhunyt: Légrádi Mihály, Gödöllő, Kiss József utca 6, Eszényi Ferenc, Gödöllő, Thö­köly utca 53. X i i GödölEőn és Galqahévizen

Next

/
Oldalképek
Tartalom