Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
Fahulladékból — exporttermék Városunkban készültek a Hilton Szálló térelválasztói így alakul ki a krikettgolyó Farönkök, deszkakötegek mindenfelé. A műhelyekben a megmunkált fa illata. Vác deákvári negyedében, a Bacsó Béla úton találjuk az Erdei Termék Vállalat \ici gyáregységét. Rövid fűrészáruból és hulladékból készült termékeit szinte teljes egészében exportra gyártja. Idén 80 ezer darab angol széket, 150 ezer darab bútorgombot, 200 ezer krikettgolyót és ütőt készítenek. Éves árbevételi tervük 11 és fél millió. öt évvel ezelőtt kezdték a munkát, ugyanitt. Szinte elképzelhetetlen, hogy akkor mindössze egy kézi faeszterga volt a felszerelésük. Ma házilag összeállított célgépek sorát találjuk a műhelyekben. Ezek összehangolt munkájának eredménye a magas termelékenység, amit aránylag kis létszámmal érnek el. Családias hangulat, egybeforrott kollektíva kellett, hogy alig fél évtized alatt eljussanak a mai szintre. Kulcsár Imre gépészmérnök tervezte meg többek között a fa bútorgomb félautomata gyártását. Testvére, András, aki szerszámkészítő és technikus ezermester, lelkes rajongója a szakmának. Neki köszönhető, hogy messze földről felkutatott MÉH-telepi fémroncsokból, kiselejtezett gépalkatrészekből munkagépeket készítettek, s állították a termelés szolgálatába. Figyeljük az anyag útját: először a szalagfűrészre helyezik, léc majd rúd lesz belőle. Esztergapadra kerül, ahol különféle kések segítségével kialakul a termékek végső formája. Angol, svéd, svájci megrendelők is jártak már a Bacsó Béla úti részlegben. S hogy sok a visszatérő munka, bizonyítja az elismert minőséget. A közelmúlt megrendelései közül említik, hogy a budapesti Hilton Szálló 250 szobája részére itt készültek a térelválasztó rácsok. A közel négy négyzetméteres elválasztó 400 darab esztergált fa-alkatrészből állt. Speciális szerszámok kellettek a különböző formákhoz. Pontosan betartották a határidőt, amiért elismerésben részesültek. Egybehangoltan, összeszokot- tan dolgozik mindenki. Szabó Péter esztergályos selejt és hulladék nélkül gyártja a bútorgombok sokaságát. Érdekes látvány, amint a célgépen tökéletes gömb formára alakítják a krikettgolyót. A gyártás utolsó mozzanata a több rétegű, merítéses festés. Sok félkészáru kerül Deákvárról az Erdei Termék Vállalat gödi összeszerelő műhelyébe, ahol ebben az évben — többek között — 80 ezer angol széket adnak exportra. P. R. Védnökséget vállaltak Előbbre hozott határidők A Váci Kötöttárugyárban is értékelték a félévi termelési eredményeket, összegezték a négy vidéki telep, Vá- mosmikola, Jászapáti, Pásztó és Kazár teljesítményét is. A félévi mutatók 98—101 százalék körül mozognak, így a gyár munkája dicséretes. A terv teljesítésénél külön értékelték a szocialista országokba irányuló export teljesítését. A zavarmentes szállítás érdekében szerződést kötöttek a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Válla- lalattal, hogy ezeket a termékeket a gyárban soron kívül csomagolják, a kereskedelmi vállalat pedig a szállítási okmányokat időben elkészíti, hogy az export zöld utat kaphasson. A legtöbb terméket — köztük tréningruhákat és kosztümöket — a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba szállítják. Exporttervüket az éves tervhez viszonyítva az első félévben 53,4 százalékra teljesítették. A gyár szocialista brigádjai védnökséget vállaltak, hogy az 1 millió 880 ezer rubel értékű szocialista exportot a december 20-i határidő helyett november 7-ig teljesítik. A féléves terv eredményeiben igen nagy részük van a jól dolgozó szocialista brigádoknak, melyek közül gyári szinten is kiemelkedik a Rakéta és a Radnóti Miklós szocialista brigád jó minőségi munkájával. Nagyon fontosnak tartják a brigádok, hogy a termelés ne akadozzon, mert csak így biztosítható a kitűzött határidők teljesítése. Az üzemrészekben is volt munkaverseny. A kötő-hur- koló műhelyben dolgozó brigádok közül pontos és jó munkájával kitűnt a Martos Flóra és az Asztalos János komplex brigád. Az exporttermékek minőségi követelményeit csak úgy tudják elérni, ha az elkészült ruhák összeállítása, varrása kifogástalan, ezért igen nagy feladat hárul a varrodára. Itt kiemelkedően jó munkát végzett három szocialista brigád, mely közül kettő, a Kossuth és a Dobó Katica, már 1965-től a vállalat kiváló brigádjai, de a jó eredményhez még hozzájárult a Szolidaritás szocialista brigád is. K. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ A VÁCI JÁRÁS ES VAC VAROS RESZERE XXI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1977. JÜLIUS 27., SZERDA Az aratás finisében A tervezettnél is többmásodvetés Hogyan szabad tarlót égetni? Az utóbbi napokban kedvezett az időjárás a betakarítási munkáknak. A hét végén mindenütt dolgoztak a kombájnok. Ez alól talán csak két szövetkezet kivétel: a szobi és a gödi, ahol már szombaton pontot tehettek az idei munkák krónikája után. De azóta a kemence—bernecebaráti határban is leállították a kombájnok motorjait, s ha nem lesz eső, Letkésen, Sződön, Perő- csényben és Kisnémedin is végeznek a közeli napokban. A munkák állása szerint a további sorrend a következő: Kösd, Szokolya, Főt, Püspökhatvan. Az összes aratási ínunkának mintegy 80 százalékával végeztek az aratók. Levágták és elcsépeltek a tavaszi árpa 90, a búza 11 százalékát. Rozs csupán a fóti tsz határában van, de tetemes mennyiség, 1016 hektár. Itt bizony még az elején járnak, csupán 30 százaléknál, de számítanak más szövetkezetek segítségére is. Végső búcsú dr. Verzsenyi Józseftől Életének 83. évében, súlyos betegség után elhunyt dr. Verzsenyi József nyugalmazott főállatorvos. A felszabadulás után 12 esztendeig dolgozott Vácott és a váci járásban. .Megszervezte az állategészségügyi ellátást, bevezettette a rendszeres védőoltásokat, rendezte a vásárteret. Mint a vágóhíd (mai húsipari vállalat) első vezetője, olyan gyorsan rendbe hozatta az üzemet, hogy a felszabadult országban az elsők között dolgozhatott, teljes kapacitással. Nyugdíjba vonulása után tudományos területen dolgozott. Tanulmányutat tett, szakelőadásokat tartott Észak- Afrika s az USA több egyetemén. Váccal haláláig tartotta a kapcsolatot; örült, hogy a 900. évfordulón megemlékeztek munkásságáról. Temetése holnap, csütörtökön délután két órakor lesz az óbudai sírkertben. A járási hivatal mezőgazda- sági osztályán gyors összesítést készíthettek a termésátlagokról is. Búzából 30, a Szokolyai őszi árpából 21, a fóti rozsból 18, a tavaszi árpából pedig 29,6 az eddigi hektáronkénti átlag. örvendetes viszont, hogy a gazdaságokban nem késlekednek a szintén aratási munkának számító talajelőkészítéssel, és a másodvetésekkel. A tarlóhántásnak 30 százaléka kész, s a tervezett • 419 hektárnál már most is több a másodvetés. Érdeklődtünk aról js, mikorra fejeződik be a járásban az aratás. Valószínűleg augusztus 1. és 15. között, ha csak az időjárás nem húzza keresztül a számításokat. Aki mostanában autózik, vonatozik, a járásban, sok helyütt láthat gomolygó füstöt. Több szövetkezetben is felgyújtják a tarlót, hiszen így jobb alapot teremtenek a talajmunkákhoz. Örkény Istvánt őrnagytól, a Váci Járási Tűzoltóság pa- rancsnokhelyettesátől érdeklődtünk mi a véleményük erről a módszerről? — Akinek engedélye van ra, teheti de, igen szigorú szabályokat kell betartani. Közülük csak néhányat említsünk meg. A tarlót meggyújtani csak szélcsendes időben szabad, felügyelet mellett, a legközelebbi gabonatáblától legalább 100 méterre. Az egyszerre leégethető terület nem lehet több, mint 30 hold. Számítani kell arra is, hogy a tűz tovább terjedhet, ezért készenlétben kell állnia egy ekével felszerelt traktornak. Cs. A. VENDÉGLŐK, CUKRÁSZDÁK Gyors tatarozás — lassú átépítés Sok idegen, hazai és külföldi turista felkeresi a nyári hónapokban a Dunakanyar ipari és idegenforgalmi centrumát, Vácot. Általános a vélemény, hogy vendégfogadás terén messze elmaradtunk az igényektől. Van Fehér Galamb éttermünk és rangos szigeti csárdánk, de ma sincsen alacsonyabb kategóriába sorolt önkiszolgáló étkezdénk. A vasútállomás és a buszpályaudvar szomszédságában találunk több bisztrót, kisvendéglőt, de második főútvonalunkon, a kisváci Kőkapu vendéglő után — a népfürdő talponA kemence nem hű! ki (I.) Kellett a horgany - megépült a gyár Könnyű volt a választás itthon kellett tenni, csak nem volt megfelelő vállalkozó. Egy sziléziai nagyiparos, Henckel Donnersmarck Guidó, felismerte a Magyarországon akkor fennálló horganyhiányt és megbízottját elküldte Bu-. dapestre 1893-ban, hogy tárgyaljon egy horganyhengemiű megalapításáról. A munka kiterjedt a kohósításra, feldolgozásra és a többlet késztermékeknek keletre való szállítására is. Hol legyen? Hitzigrath Károly igazgató vezetésével megkezdődtek a tárgyalások, amelynek végén döntés született egy Horganyhengermű RT. megalapításáról, Egy kérdésben nem tudtak csak dönteni, hol legyen ez az új üzem? A javaslatokban szerepelt Budapest, Rákosliget és Vác. Végül Vác mellett döntöttek, több érv alapján. A nyersanyag ide szállítása két módon is nagyon olcsón megoldható volt. A vasút, és a Duna, mint vízi út sokat segített ebben, aztán a környezet sem volt közömbös. Mindig is úgy tartotta a gyár vezetősége, hogy a munkásnak jól kell éreznie magát az üzemben, mert kedvezően hat a termelésre, és biztosítani kell a jó pihenést, a kulturált szórakozást. Schenk József ötvennyolc évesen még dolgozik. Pedig nyugdíjba mehetne, de nem tud meglenni a gyár nélkül. Harmincnyolc éve van itt a horganyban. Bagi József hengerész és Macha Lajos az új Skoda-gép- soron dolgozik. Itt már megszüntették a nehéz fizikai munkát, gombnyomásra megy minden. Rózsavölgyi Károly felvétele' — Akkor nehéz volt bejutni ebbe a gyárba. Itt megbecsülték a munkásokat, lakást is adtak, ma is abban lakom. Erre mindig sokat adtak. Aki jól dolgozott, arra vigyáztak is. Az öreg szakik meséltek a kezdeti időkről. Érdekes módon. évtizedekig kitartottak. Egy év alatt A gyár történetében külön lapon szerepelnek a régi öntők és hengerészek. Hosszú éveket töltöttek el a gyárban. Kahoffer János hengerész főmester 47 évet, Szaniszló Gyula előhengerész 33 évet, Mészáros Ferenc hengerész mester 32 évet. A maiak közül Fazekas János, Martinusz István évtizedek óta, a fiatalabbak, mint Bagi József, Illés Tisztes férfikort megért a Híradástechnikai Anyagok Gyárának egyik üzemrésze, most lépett életének 83. évébe. Férfikorról kell szólnunk, mert itt mindig is férfiak dolgoztak, nem nőknek való munka ez. A nyolcvanhárom év pedig gyorsan elszaladt. Az idősebbek az utóbbi harminc év történetére nagyon jól emlékeznek. Bagi László, Schenk József és Rácz József élete jelentős részét töltötte a horganyban. Régi hengerész Bagi László régi hengerész. A családból négyen dolgoztak Itt, kettő öntő, kettő pedig hengerész volt. Ha egyszer megállt volna a gyár, ők öten egyedül is tovább tudták volna folytatni. Huszonhét éve dolgozik a gyárban, ismeri minden zugát. Régen azon a korpádon öntöttek, naponta A régi körpados öntő, melyet 1975-ben megszüntettek. György is igazán jól érzik magukat. A gyár építéséhez 1894-ben kezdtek hozzá a mostani Zrínyi utca és a vasút közötti területen. Nem egészen egy év leforgása alatt elkészült az öntő és hengermű a hozzá tartozó épületrészekkel. 1895. március 27-én meg is indult a termelés. A fejlődés, sajnos, nem volt olyan dinamikus, mint azt szerették volna. Akadozott a nyersanyagszállítás, a megrendelők is elég szeszélyesek voltak. Így sokszor napokra leállt a gyár. A változás 1399-ben következett. Ekkor az üzem osztrák—magyar közös érdekeltség alá került, és ez meghozta a fejlődést. Kő-Szabó Imre (Folytatjuk) állóját s Zsibbasztó vendéglőt nem számítva — nincsen a két kilométeres szakaszon kulturált étterem, cukrászda. Pedig ezen a területen is van igény, ezt bizonyítja a magáncukrászdáik állandó zsúfoltsága. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Váci Üzletigazgatósága, az Utasellátó Vállalat és az ÁFÉSZ a meglevő vendégfogadók tatarozásával, átépítésével igyekszik vonzóbbá tenni az irányításuk alá tartozó egységeket. Ezen a nyáron különösképpen sok felé találkoztunk az udvarias táblával: elnézést kérünk, az üzlet tatarozás miatt zárva! A felsővárosban mindössze néhány napig volt zárva a jóízű ételsoráról híres Kőkapu vendéglő, s utána tisztább, felfrissített helyiségek fogadták az érkezőt. Egy hét alatt átfestették a Hunyadi utca sarkánál levő, kedvelt kisváci cukrászdát. Ezt a tervszerűséget tapasztaltuk a Széchenyi utcai Margaréta presszónál és a Lottó nevű reggeliző, cukrászsüteményeket árusító üzletnél is. Az előbbi új falburkolattal lepte meg nem kisszámú vendégét. Mostanában többsizör írtunk ezeken a hasábokon a korábbi, robbantással eltüntetett kisvendéglő helyén épülő, deákvári étteremről. A környékbeliek naponta arra sétálnak, hogy figyeljék: ütemesen megy-e a munka? A kép megnyugtató, őszre felkereshetik a helybeliek s az odatévedő turisták az Ernst Thälmann tér képébe jól beleülő vendéglátót. Ami késik: többszöri nyilatkozat és korábbi határidők ellenére egyelőre nincsen biztató kilátás arra, hogy megnyíljon az Utasellátó hidegkonyhai készítményeket árusító, Szabadság téri üzemegysége. Tartósan zárva van a főtér és a Bartók Béla utca sarkán a cukrászda. Lassan halad az egész lakóépület tatarozása, amely iskolapéldája lehet a tervszerűt lens égnek. Szerény biztatás, hogy a vendéglátó igazgatósága már toborozza a főtéri cukrászda személyzetét. S a város fiatalsága bizakodik, hogy ismét lesz egy hangulatos, vonzó hely számukra, a város szívében. Papp Rezső mázsás öntecseket emelgettek. Nem volt leányálom. Ehhez a mostani Seper öntőpadhoz nem is kell fizikai erő, ez csak forog körbe és dobálja ki a hengerlésre váró anyagot. — Én sohasem gondoltam, hogy itt fogok dolgozni, moz- donykerék esztergályos voltam Pesten. Haza csalogattak, de nem bántam meg. A fiam? ö nem folytatja ezt a szakmát, lakatos és hegesztő a hajógyárban. Ennek a szakmának itteni története régen kezdődött, jóval a századforduló előtt. A horganyra szüksége volt a kézműves iparnak, legfőképpen a bádogosok keresték, tetőfedésre, csatornák készítésére. A XIX. század vége felé azonban már más méretű és minőségi horganylemezeket igényelt az ipar. De honnan vegyék? Ilyen nagy mennyiséget már nem lehetett beszerezni külföldről sem. Valamit
