Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. JULIUS 12.. KEDD Emlékkiállítás a szentendrei Művésztelepi Galériában Perlrott-Csaba Vilmos festői életműve E Perlrott-Csaba Vilmos emlék- E kiállítása júliusban látható E Szentendrén, a Művésztelepi ? Galériában. A kiállítást Mucsi = András rendezte, ő írta a kata- E lógus előszavát is. Az anyagot E a szentendrei Ferenczy Mú- í zeum, a Magyar Nemzed Gálé- E ria és magángyűjtők bocsátot- E ták az emléktárlat rendelkező- E sére. Kiemelkedő munkát vál- | lalt a művész volt felesége, Gráber Margit festőművész, aki = több Perlrott-képet adományo- y zott a szentendrei múzeumnak, = és aktívan vett részt a kiállí- “ tás előkészítésében. Kérdéssel kezdem; vajon sejtenénk-e hogy mekkora óriás volt Egry, Derkovits, Csontvári, ha ötven művel kevesebbről tudnánk hatalmas életművükből? Biztos, hogy ítéletünk pontatlanabb lenne éppen a hiány miatt, hiszen a tárgyilagosság csak a teljesség révén érhető el. Ezért vagyunk bajban Perlrott-Csaba Vilmos festői hagyatékával. Nem azt akarom mondani, hogy ő Egiyhez mérhető érték, de igazi kincs, melynek nagy része elveszett, hiszen 1955 után, mikor Békéscsaba elhárította a hagyaték muzeális gondozását, több mint száz Perlrott- festmány került Londonba. A művek sorsa ismeretlen. Vajon felszívta a nyugati műkereskedelem mohósága, vagy lappang valahol? Kulturális diplomáciánknak kötelező tájékozódni e fájó kérdésben, menteni a menthetőt. Amikor Perlrott-Csaba Vilmos meghalt, altkor értékőrzésünk enyhén szólva nem állt feladata magaslatán. így most kénytelenek vagyunk a hagyaték maradéka alapján felmérni életművét Szerencsére akad elég mestermű a tájékozódáshoz. Ragyogó volt az indulása. Cézanne és Matisse szellemi ösvényén talált magára karakteres önarcképével, szigorú szerkesztésű csendéleteivel, párizsi sorozatával és a nagyszerű Ziffer-portréval. Az igazság az, hogy a nyitány maga lett az életmű szimfóniája. Kérdezhetjük, miért? Ez a tény csak Perlrott-Csaba Vilmos életművére vonatkozik? Semmiképpen. Kmetty, Berény életpályáján is feloldódás következett. A kor természete diktálta így. Tulajdonképpen Cézanne az utolsó múzeumi festő — Picasso, még inkább Vasarely, Schöf- fer, s nemcsak nevek, alkotók, hanem évtizedek európai képzőművészetének gyakorlata növelte, tágította, iparosította a formát, s ez a folyamat, mely a maga nemében igazolható, megzavarta a képfestőket. Igazolható, de semmiképpen a kizárólagosság alapján. A demokratizált szépség kortünet, de a feloldás ártott is. Elsősorban a minőségnek. Mindez csak az áramlást jelzi, ennek ellenére érte el, s egyúttal ebben a sodrásban Perlrott-Csaba Vilmos a maga tiszta értékrendjét. Miben áll ez? Elsősorban a festői mondanivalóra összpontosító erőben, szigorúságban, elmélyülésben. Mint Cézanne, ő is megkereste motívumait. A festői nyersanyag számára a nagybányai Zazar-part, a párizsi Notre Dame, görbe szentendrei utcák, gyümölcsök, virágok, emberi arcok. Más nem szükségeltetett. Nem halmozott festői raktárába több táPerlrott-Csaba Vilmos: Utca jat, témát, számára az elég volt, azzal gazdálkodott. Jól, erőteljesen. Műveinek hiánytalan az időritmusa. Hosszú elmélyültség és figyelem előzte meg a művek kivitelezését, mely tulajdonképpen az alkotás utolsó fázisa. A fontos előzményekről régebben és napjainkban is sokan megfeledkeztek, ez okozta, okozza a tetszetős, de nem maradandó megoldást. Perlrott-Csaba Vilmos ezt a tévedést merőben kiküszöbölte. Színnel fogalmaz, rajzzal szerkeszt, de megfontoltan; élményekre és az intellektusra hallgatva —, ezért képei az idő ártalmát kibíró összetett szerkezetek központi eszmével és sok részletfinomsággal. Azért mondom, hogy a Perl- rott-képek kifogástalan időritmussal rendelkeznek, mert alapos a szemléleti előkészítésük. Érdemes lenne Perlrott- Csaba Vilmos festői hagyatékát abból a szempontból is megvizsgálni tüzetesen, hogy mit jelentett számára Párizs és Szentendre. Nem külön-kü- lön, hanem egyszerre. Ugyanis a szentendrei festészet párizsi fesztészet — Czóbel, Kmetty, Perlrott és mások kettős festői otthona. Ez sajátosságot is eredményezett, gazdagította piktúránk forrásait, egyedi varázst kölcsönzött sok életműnek. A XX. századi magyar művészetnek lényeges eleme a párizsi utazás, s ez tájékozódást, forrást jelentett Perlrott-Csaba Vilmos életművében is, mely lezárt, de vizsgálata, feltárása semmiképpen. Ha már Békéscsaba 1955-ben elszalasztottá emlékmúzeumának megvalósítását, hozzuk létre mi Szentendrén. Ügy, hogy elkészítjük a tudományos igényű és teljességű Perlrott-monográfiát a londoni anyag visszaszármaztatásával, és úgy, hogy Perlrott-Csaba Vilmos emlékére olyan alapítványt szervezünk, mely évente egy-egy párizsi festő számára biztosít szentendrei ösztöndíjat. Losonci Miklós Vasárnap a Dunakanyarban Megnyílt Zebegényben a nyári szabad iskola Képzőművészeti főiskolások Nagymaroson Egy évtizede, 1967-ben nyitotta meg először kapuit a ze- begényi képzőművészeti szabadiskola. A Szőnyi István Emlékmúzeum vadregényes kertjében évről évre több szabadiskolás jelenik meg, hogy megismerkedjen a Dunakanyar nagy képzőművészének, pedagógusának szellemi hagyatékával. A mostani nyári kurzus vasárnapi első napjának hagyományos ünnepi műsor-összeállítása előtt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese emlékezett Szőnyi Istvánra, s méltatta az Emlékmúzeum Baráti Körének tízéves tevékenységét. Az eredetileg egyhónapos közművelődési program a tíz év folyamán mindig terebélyesedett. Az idén már hét kurzusban szerveződnek alkotó közösséggé, otthont adó műhellyé az ország minden részét bői és külföldről összegyűlt amatőr képzőművészek. A nyári kurzus idei megnyitójára mindenki kapott meghívót, aki az elmúlt tíz év folyamán részt vett a szabadiskola tanfolyamain. Ezek népszerűsége a baráti kör avatott tevékenységének köszönhető. Külön köszönetét érdemelnek az alapító tagok, Dániel Kornél, a baráti kör titkára, Hincz Gyula, VégMiután szerencsétlen íátum érte... GYÓMRO MŰEMLÉKEI Az osztály fele A Dunaharaszti 1-es számú ltalános Iskola udvarán — műemlékjellegű nagyköz- tanácsház szó mazed sá— gyülekeztek vasár- ap délelőtt az egykori pol- fiú- és leányiskola öreg- jai. 40 évvel ezelőtt fejezték be lulmányaikat. A nem köny- iyű felismerések után örömei üdvözölték egymást és a ubileumi találkozóra érke- tt három tanárt: Forstner izellát, Glässer Györgyöt és sttner Jánost. Előzőleg kéttagú küldöttelhelyezte az emlékezés irágait Szentirmai Józsefnek, fiúosztály főnökének sír- Készültek a csoportké- ek, majd az öreg iskolaépü- egyik tantermének padso- aiban foglaltak helyet a de- hajú, hajdani tanulók. kiderült, iskolai érN évsorolvasásnál hogy az 1936/37-as tesítőben szereplőknek mintegy fele tudott eljönni a kései találkozóra. Csáki Illés, a mai iskola igazgatója, rövid ismertetést adott Duna- harasztiról, melynek nevét már az 1270-es okmányok említik. Beszélt az „iskolanagyközségről”, az új gimnáziumról. A résztvevők megilletődve körüljárták az alma mater termeit, majd társasebédnél felidézték a diákkor sok epizódját. Népköztársaságunk egyik vezérőrnagya, a minisztériumi osztályvezető, a tsz-jogász és a Csepel autógyári brigádvezető ismét vidám diák lett, néhány órára. P. R. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség hivatalos jegyzéke Gyomron öt műemléket, ebből egy műemlék jellegű épületet és egy műemléki környezetet tart számon. Ezek a római katolikus templom, a Teleki-kastély, a magtár, a református templom, valamint a régi Teleki-kastély műemléki környezete. Nem szerepel viszont a katalógusban Antonio Canova értékes" domborműve, a Búslakodó géniusz. A relief a református templomban található, a katedrával szemben. A mű értékét az is növeli, hogy a Magyarországon megmaradt három Canova-szobor közül mind 1 méretét, mind minőségét tekintve a legjelentősebb. Kit sirat a halál angyala? A múlt század fordulóján a neoklasszicista Canova jelentős hatással volt a magyar szellemi életre. A Canova- rajongó Széchenyi István két szobrot is vásárolt a római művésztől: az Aspaciát és a Beatricét. Ezek a szobrok a II. világháború alatt eltűntek és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában sem szerepelnek. Megvan ellenben az a San Giovannino, melyet Canova, aki Velencében született, ajándékozott Pyrker Lászlónak, a későbbi egri érseknek, akivel barátságban volt. Kazinczy Ferenc több verset írt Canova hatására, levelezésében gyakran emlegeti a szobrászt. Canova műhelyében tanult Ferenczy István, szobrain fölfedezhetjük mestere közvetlen hatását. A nagy érdeklődés ellenére aránylag kevesen tudtak eredeti alkotásokat vásárolni Ca- novától. Ezen kevesek közül való Vay Dánielné, aki kisfia emlékére rendelt síremléket Canovától; 100 aranyat fizetett érte a művésznek. A Búslakodó géniusz Rómából Bécs- be, majd onnan Pestre került, végül 1829-ben az újonnan fölépült gyömrői református templomba, ahol a fülke alatt fekete tábla látható. Ez eligazítást ad arról, hogy kiket sirat a halál angyala. A Cano- va-dombormű anyaga carrarai márvány. A timpanonban levelekkel és fürtökkel szőlőinda kígyózik, a tompaszögű csúcsbarj egy lepke repdes. Alatta a lap hármas osztású: a közénső részben egy nagy kövön ül a halál nagyszárnyú angyala; jobb könyökét urnára téve támasztja bús fejét a lefelé fordított fáklyára. Tőle balra kard, jobbra pálma, mindkettő babérral koszorúzva — ezek a halottak szimbólumai. A bibliotéka páratlan volt A Teleki-kastély helyén már a XVIII. század közepén is jelentős épület állott. Ezt Mayerhoffer András fia, Ma- yerhoffer János tervezte. Ök voltak a kor híres építészei, számos főúri megrendelésnek tettek eleget épületterveikkel. Többek között a péceli Rá- day-kastély is az ő alkotásuk. A régi Teleki-kastély tervei csak a közelmúltban kerültek elő, F. Csanak Dóra kutatásainak eredményeként. A késő barokk stílusban készült kastély 1835-ben leégett Erről így számol be Kubinyir Ferenc ügyvéd, aki a levéltárat gondozta: Most már, miután a gyömrői residenciát szerencsétlen fátum érte vol- na — és az archívumot Pestre kéntelenítetünk által tétetni... Talán nem haszontalan itt megemlítenünk: a Telekiek és a velük rokoni kapcsolatban levő főúri családok óriási könyv- és levéltárat gyűjtöttek össze; ennek az anyagnak jelentős részét éppen Gyomron tartották. A bibliotéka csodálója volt Kazinczy Ferenc is, levelezésében többször említi a Teleki-család könyvtárát. A gyűjteményt az elnyúlt másfélszáz év alatt újra szerencsétlen fátum érte, nem is egyszer. Ennek ellenére, a töredékesen fennmaradt anyag az Országos Levéltár és az Akadémiai Könyvtár értékes dokumentumai közé tartozik. Csak a metszeteken Az 1835-ös pusztulás után a kastély újjáépítésére egy másik híres építészt kértek föl: Hild Józsefet. Hild, az egri és részben az esztergomi székesegyház tervezője 1846 előtt készült el a gyömrői kastély- lyal. Az újabb valószínűleg a régi alapjaira épült, késő klasszicista stílusban. A ragyogó helyen álló palotát ligetes környezete még szebbé tette. Fényképek és fennmaradt metszetek örökítik meg a kastélykert különleges hangulatát. A fák sajnos kipusztultak. helyükre nem telepítettek újakat, ezért a védett műemléki környezet nem éppen műemléki. Pál József A zebegényi szabadiskolások a műsort figyelik Bozsán Péter felvétele vári Lajos, Mizser Pál, akik tíz éve a szabadiskola szakmai irányítói. A' hagyományos megnyitó műsor Czigány György zontgo- raművész-költő szellemes ösz- szekötőszövegével kiemelkedő sikert aratott.- Marczis Demeter operaénekes műsorán Beethoven, Nieoüai, Mozart, Muszorgszkij, Verdi, Schubert és Pálfalvi művei szerepeltek. Györy Franciska színművész Tóth Árpád, József Attila, Majakovszkij és Simon István verseit szavalta, majd Örkény István két egyperces novelláját, valamint egy dél-amerikai népmesét adott elő. A műsor a képzőművészeti szabadiskola törekvéseinek jegyében sokszínűségre, a művészetek minél teljesebb bemutatására törekedett. ★ A Dunakanyar festői községe, Nagymaros is jelentős képzőművészeti esemény színhelye volt vasárnap. Nagymaros tanácsa, a Képzőművészeti Főiskola és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának szervezésében megnyílt a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek immár hagyományossá vált nyári tárlata. Dr. Végvári Lajos művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár a magyarországi képzőművészeti oktatás hagyományairól beszélt. A művészképzés problémáiról a viták több-kevesebb hevülettel, 150 éve, az akadémikusok—romantikusok párizsi elvi összecsapásai óta folynak. Az 1902-es magyar képzőművészeti szabadiskola megalakulása óta a magyar műhelyek mindig újszerű arculat kialakítására törekedtek. A mai Képzőművészeti Főiskola sem akarja megfosztani hallgatóit egyéni kifejezésmódjától. Az első két év alatt a növendékeknek el kell sajátítaniuk a látvány átélését, a leghagyományosabb, de a legmodernebb kifejezését is. A másik két tanév az önmagára ismerés időszaka. A legfiatalabb képzőművészek igen gyakran valamelyik nagy előd, Picasso, Klee, Kandinszkij hatása alatt igyekszenek megtalálni a számukra legalkalmasabb kifejezési formákat. A bemutató jellegű kiállítás hűen tükrözi a főiskola oktatói gárdájának törekvéseit. Kidolgozott portrék, irodalmi illusztrációk bizonyítják a fiatal képzőművészek magas szintű technikai képességeit. Szinté minden alkotó otthonosan mozog a figuratív és a neoavantgarde törekvések világában. Néhány alkotáson már most jelentkezik az önálló •alkotóegyéniség határozott profilja. Pósa Zoltán TV-FIGYELŐ Rutyd, gyerek... Regesrégí szakmai közhely, hogy ha egy filmben kutya, gyerek vagy hajó szerepel, a műből siker lesz. Bizonnyal a televízióra is igaz ez — legalábbis ezt sejtette a szombat—vasárnapi 'műsorkínálat. Sokaknak nyújtott kellemes nyári szórakozást a Laki, a kutya. S kitűnő erények — ötletesség, okosság, újszerűség — jellemezték az állatokat bemutató (s ilyenformán szintén a „kutyásfilm’"-kate- góriába tartozó) alkotásokat. Remek volt az állatlexikon kenguru-címszava, ugyanígy a magyar—mongol A Góbi állatvilága és a Nehéz pingvinnek lenni! Páratlan ismeretterjesztői lehetőségeinek a legjobb oldalait fordította felénk a televízió. Az egyes filmek értékeiért még azt is meg lehetett bocsátani, hogy két nap alatt három hasonló műsor talán sok egy kicsit. Különösen, ha hozzá vesszük az önmagában szintén nem érdektelen ügetőközvetítést, és azt, hogy jó néhány állatszereplőt vonultatott fel a Tv* Szabadegyetem is — bár a macskák és különösen a patkányok kápráztató tanulékonysága érdekességben vetekedett a cirkuszok legnagyobb szenzáció számba menő nagyvad-produkcióival < .mellesleg” pedig a kísérletekből megismerhettük a lelki működések fontos mechanizmusait is). Két jó ..gverekes-^dásnak” >s tnry;o1ha*funk A XIII. nyári úttörő-olimoiáról sw5* ögszeáiiftásnnic cs«k egy hibája volt: rövidebbuek tűét mint atnennvit még így. u+ó- lag i* megérdemelt volm a t-5- ma F., peeif diez^eet A HÉT stábiát. hoev fe’fe- rio-»töi{ ás a nyi óvodásokat, akik palántáztak, zöldborsót pucoltak, a táborukban meg „körletet rendeztek”. A legkisebbek játékos — de közben roppant komolyan vett! — munkája az okos gyereknevelés jó példája lehet nemcsak az óvodák, hanem a családi közösségek számára is. ...tS ä VOlläl. Hajó helyett voiiaiot javtunK a nét végén — s a vonat uuajaonkepfen semmivel sem rosszabo, unni a mondás szerint a hajó: általában sikert arat. A vasutasnap előestéjén A ÍZ-es számú vonat lehetett is siker: egyszerű eszközökkel, sallangon nélkül hozta közelebb hozzánk a MÁV masíél- százezemél több dolgozóját. A vasárnapi Önök kérték... vasutasadása már kevésbé tetszett (részben amiatt, mert előtte egy nappal már megemlékezett a televízió a vasutasnapról, s két megemlékezés azért már sok volt). A máskor kitűnő Antal Imre sem tehetett csodát: kérdései az előző nap után ismétlésnek hatottak — pedig az ő műsora készülhetett hamarabb, hiszen télikabátban szólaltatta meg interjúalanyait, valamikor az év első hónapjaiban. (Azóta az itt miniszterhelyettesként szereplő Urbán Lajos előlépett államtitkára) Nagy kérdés, hogy miért kellett a műsor bemutatásával várni —, hiszen a kért betétek között sem volt friss produkció, sőt, jó részük talán egy évtizednél is régebben készülhetett, tehát ez sem indokolta a kései bemutatást. ... Ezzel együtt is: a hét legjobb harmada volt a televízióban a szombat—vasárnap. Rosszabb soha ne legyen. Jobbért persze, nem haragudnánk túlságosan... Daniss Győző / ▲