Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

1977. JULIUS 12.. KEDD Emlékkiállítás a szentendrei Művésztelepi Galériában Perlrott-Csaba Vilmos festői életműve E Perlrott-Csaba Vilmos emlék- E kiállítása júliusban látható E Szentendrén, a Művésztelepi ? Galériában. A kiállítást Mucsi = András rendezte, ő írta a kata- E lógus előszavát is. Az anyagot E a szentendrei Ferenczy Mú- í zeum, a Magyar Nemzed Gálé- E ria és magángyűjtők bocsátot- E ták az emléktárlat rendelkező- E sére. Kiemelkedő munkát vál- | lalt a művész volt felesége, Gráber Margit festőművész, aki = több Perlrott-képet adományo- y zott a szentendrei múzeumnak, = és aktívan vett részt a kiállí- “ tás előkészítésében. Kérdéssel kezdem; vajon sejtenénk-e hogy mekkora óriás volt Egry, Derkovits, Csontvári, ha ötven művel ke­vesebbről tudnánk hatalmas életművükből? Biztos, hogy ítéletünk pontatlanabb lenne éppen a hiány miatt, hiszen a tárgyilagosság csak a teljesség révén érhető el. Ezért vagyunk bajban Perlrott-Csaba Vilmos festői hagyatékával. Nem azt akarom mondani, hogy ő Egiyhez mérhető érték, de igazi kincs, melynek nagy ré­sze elveszett, hiszen 1955 után, mikor Békéscsaba elhárította a hagyaték muzeális gondo­zását, több mint száz Perlrott- festmány került Londonba. A művek sorsa ismeretlen. Va­jon felszívta a nyugati műke­reskedelem mohósága, vagy lappang valahol? Kulturális diplomáciánknak kötelező tá­jékozódni e fájó kérdésben, menteni a menthetőt. Ami­kor Perlrott-Csaba Vilmos meghalt, altkor értékőrzésünk enyhén szólva nem állt felada­ta magaslatán. így most kény­telenek vagyunk a hagyaték maradéka alapján felmérni életművét Szerencsére akad elég mestermű a tájékozódás­hoz. Ragyogó volt az indulása. Cézanne és Matisse szellemi ösvényén talált magára karak­teres önarcképével, szigorú szerkesztésű csendéleteivel, párizsi sorozatával és a nagy­szerű Ziffer-portréval. Az igazság az, hogy a nyitány maga lett az életmű szimfó­niája. Kérdezhetjük, miért? Ez a tény csak Perlrott-Csaba Vilmos életművére vonatko­zik? Semmiképpen. Kmetty, Berény életpályáján is felol­dódás következett. A kor ter­mészete diktálta így. Tulaj­donképpen Cézanne az utolsó múzeumi festő — Picasso, még inkább Vasarely, Schöf- fer, s nemcsak nevek, alkotók, hanem évtizedek európai kép­zőművészetének gyakorlata növelte, tágította, iparosította a formát, s ez a folyamat, mely a maga nemében igazol­ható, megzavarta a képfestő­ket. Igazolható, de semmikép­pen a kizárólagosság alapján. A demokratizált szépség kor­tünet, de a feloldás ártott is. Elsősorban a minőségnek. Mindez csak az áramlást jel­zi, ennek ellenére érte el, s egyúttal ebben a sodrásban Perlrott-Csaba Vilmos a ma­ga tiszta értékrendjét. Miben áll ez? Elsősorban a festői mondanivalóra összpontosító erőben, szigorúságban, elmé­lyülésben. Mint Cézanne, ő is megkereste motívumait. A festői nyersanyag számára a nagybányai Zazar-part, a pá­rizsi Notre Dame, görbe szent­endrei utcák, gyümölcsök, vi­rágok, emberi arcok. Más nem szükségeltetett. Nem halmo­zott festői raktárába több tá­Perlrott-Csaba Vilmos: Utca jat, témát, számára az elég volt, azzal gazdálkodott. Jól, erőteljesen. Műveinek hiánytalan az idő­ritmusa. Hosszú elmélyültség és figyelem előzte meg a mű­vek kivitelezését, mely tulaj­donképpen az alkotás utolsó fázisa. A fontos előzmények­ről régebben és napjainkban is sokan megfeledkeztek, ez okozta, okozza a tetszetős, de nem maradandó megoldást. Perlrott-Csaba Vilmos ezt a tévedést merőben kiküszöböl­te. Színnel fogalmaz, rajzzal szerkeszt, de megfontoltan; él­ményekre és az intellektusra hallgatva —, ezért képei az idő ártalmát kibíró összetett szerkezetek központi eszmével és sok részletfinomsággal. Azért mondom, hogy a Perl- rott-képek kifogástalan idő­ritmussal rendelkeznek, mert alapos a szemléleti előkészíté­sük. Érdemes lenne Perlrott- Csaba Vilmos festői hagyaté­kát abból a szempontból is megvizsgálni tüzetesen, hogy mit jelentett számára Párizs és Szentendre. Nem külön-kü- lön, hanem egyszerre. Ugyan­is a szentendrei festészet pá­rizsi fesztészet — Czóbel, Kmetty, Perlrott és mások kettős festői otthona. Ez sa­játosságot is eredményezett, gazdagította piktúránk forrá­sait, egyedi varázst kölcsön­zött sok életműnek. A XX. századi magyar művészetnek lényeges eleme a párizsi uta­zás, s ez tájékozódást, forrást jelentett Perlrott-Csaba Vil­mos életművében is, mely le­zárt, de vizsgálata, feltárása semmiképpen. Ha már Békés­csaba 1955-ben elszalasztottá emlékmúzeumának megvalósí­tását, hozzuk létre mi Szent­endrén. Ügy, hogy elkészítjük a tudományos igényű és tel­jességű Perlrott-monográfiát a londoni anyag visszaszár­maztatásával, és úgy, hogy Perlrott-Csaba Vilmos emlé­kére olyan alapítványt szerve­zünk, mely évente egy-egy pá­rizsi festő számára biztosít szentendrei ösztöndíjat. Losonci Miklós Vasárnap a Dunakanyarban Megnyílt Zebegényben a nyári szabad iskola Képzőművészeti főiskolások Nagymaroson Egy évtizede, 1967-ben nyi­totta meg először kapuit a ze- begényi képzőművészeti sza­badiskola. A Szőnyi István Emlékmúzeum vadregényes kertjében évről évre több sza­badiskolás jelenik meg, hogy megismerkedjen a Dunakanyar nagy képzőművészének, peda­gógusának szellemi hagyatéká­val. A mostani nyári kurzus va­sárnapi első napjának hagyo­mányos ünnepi műsor-összeál­lítása előtt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese emlékezett Szőnyi Istvánra, s méltatta az Emlék­múzeum Baráti Körének tíz­éves tevékenységét. Az eredetileg egyhónapos közművelődési program a tíz év folyamán mindig terebé­lyesedett. Az idén már hét kurzusban szerveződnek alko­tó közösséggé, otthont adó mű­hellyé az ország minden részét bői és külföldről összegyűlt amatőr képzőművészek. A nyá­ri kurzus idei megnyitójára mindenki kapott meghívót, aki az elmúlt tíz év folyamán részt vett a szabadiskola tanfolya­main. Ezek népszerűsége a ba­ráti kör avatott tevékenységé­nek köszönhető. Külön köszö­netét érdemelnek az alapító tagok, Dániel Kornél, a baráti kör titkára, Hincz Gyula, Vég­Miután szerencsétlen íátum érte... GYÓMRO MŰEMLÉKEI Az osztály fele A Dunaharaszti 1-es számú ltalános Iskola udvarán — műemlékjellegű nagyköz- tanácsház szó mazed sá­— gyülekeztek vasár- ap délelőtt az egykori pol- fiú- és leányiskola öreg- jai. 40 évvel ezelőtt fejezték be lulmányaikat. A nem köny- iyű felismerések után öröm­ei üdvözölték egymást és a ubileumi találkozóra érke- tt három tanárt: Forstner izellát, Glässer Györgyöt és sttner Jánost. Előzőleg kéttagú küldött­elhelyezte az emlékezés irágait Szentirmai Józsefnek, fiúosztály főnökének sír- Készültek a csoportké- ek, majd az öreg iskolaépü- egyik tantermének padso- aiban foglaltak helyet a de- hajú, hajdani tanulók. kiderült, iskolai ér­N évsorolvasásnál hogy az 1936/37-as tesítőben szereplőknek mint­egy fele tudott eljönni a ké­sei találkozóra. Csáki Illés, a mai iskola igazgatója, rö­vid ismertetést adott Duna- harasztiról, melynek nevét már az 1270-es okmányok említik. Beszélt az „iskola­nagyközségről”, az új gimná­ziumról. A résztvevők megilletődve körüljárták az alma mater termeit, majd társasebédnél felidézték a diákkor sok epi­zódját. Népköztársaságunk egyik vezérőrnagya, a mi­nisztériumi osztályvezető, a tsz-jogász és a Csepel autó­gyári brigádvezető ismét vi­dám diák lett, néhány órára. P. R. Az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség hivatalos jegyzéke Gyomron öt műem­léket, ebből egy műemlék jel­legű épületet és egy műemlé­ki környezetet tart számon. Ezek a római katolikus temp­lom, a Teleki-kastély, a mag­tár, a református templom, valamint a régi Teleki-kas­tély műemléki környezete. Nem szerepel viszont a kata­lógusban Antonio Canova értékes" domborműve, a Bús­lakodó géniusz. A relief a re­formátus templomban talál­ható, a katedrával szemben. A mű értékét az is növeli, hogy a Magyarországon megmaradt három Canova-szobor közül mind 1 méretét, mind minősé­gét tekintve a legjelentősebb. Kit sirat a halál angyala? A múlt század fordulóján a neoklasszicista Canova je­lentős hatással volt a magyar szellemi életre. A Canova- rajongó Széchenyi István két szobrot is vásárolt a római művésztől: az Aspaciát és a Beatricét. Ezek a szobrok a II. világháború alatt eltűntek és az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség nyilván­tartásában sem szerepelnek. Megvan ellenben az a San Giovannino, melyet Canova, aki Velencében született, ajándékozott Pyrker László­nak, a későbbi egri érseknek, akivel barátságban volt. Ka­zinczy Ferenc több verset írt Canova hatására, levelezésé­ben gyakran emlegeti a szob­rászt. Canova műhelyében ta­nult Ferenczy István, szobrain fölfedezhetjük mestere köz­vetlen hatását. A nagy érdeklődés ellenére aránylag kevesen tudtak ere­deti alkotásokat vásárolni Ca- novától. Ezen kevesek közül való Vay Dánielné, aki kisfia emlékére rendelt síremléket Canovától; 100 aranyat fize­tett érte a művésznek. A Bús­lakodó géniusz Rómából Bécs- be, majd onnan Pestre került, végül 1829-ben az újonnan fölépült gyömrői református templomba, ahol a fülke alatt fekete tábla látható. Ez eliga­zítást ad arról, hogy kiket si­rat a halál angyala. A Cano- va-dombormű anyaga carrarai márvány. A timpanonban le­velekkel és fürtökkel szőlőin­da kígyózik, a tompaszögű csúcsbarj egy lepke repdes. Alatta a lap hármas osztású: a közénső részben egy nagy kövön ül a halál nagyszár­nyú angyala; jobb könyökét urnára téve támasztja bús fejét a lefelé fordított fáklyá­ra. Tőle balra kard, jobbra pálma, mindkettő babérral koszorúzva — ezek a halottak szimbólumai. A bibliotéka páratlan volt A Teleki-kastély helyén már a XVIII. század közepén is jelentős épület állott. Ezt Mayerhoffer András fia, Ma- yerhoffer János tervezte. Ök voltak a kor híres építészei, számos főúri megrendelésnek tettek eleget épületterveikkel. Többek között a péceli Rá- day-kastély is az ő alkotásuk. A régi Teleki-kastély tervei csak a közelmúltban kerültek elő, F. Csanak Dóra kutatásai­nak eredményeként. A késő barokk stílusban ké­szült kastély 1835-ben leégett Erről így számol be Kubinyir Ferenc ügyvéd, aki a levéltá­rat gondozta: Most már, miután a gyömrői residenciát szerencsétlen fátum érte vol- na — és az archívumot Pestre kéntelenítetünk által tétet­ni... Talán nem haszontalan itt megemlítenünk: a Telekiek és a velük rokoni kapcsolat­ban levő főúri családok óriási könyv- és levéltárat gyűjtöt­tek össze; ennek az anyagnak jelentős részét éppen Gyom­ron tartották. A bibliotéka csodálója volt Kazinczy Fe­renc is, levelezésében több­ször említi a Teleki-család könyvtárát. A gyűjteményt az elnyúlt másfélszáz év alatt új­ra szerencsétlen fátum érte, nem is egyszer. Ennek elle­nére, a töredékesen fennma­radt anyag az Országos Le­véltár és az Akadémiai Könyvtár értékes dokumentu­mai közé tartozik. Csak a metszeteken Az 1835-ös pusztulás után a kastély újjáépítésére egy má­sik híres építészt kértek föl: Hild Józsefet. Hild, az egri és részben az esztergomi székes­egyház tervezője 1846 előtt készült el a gyömrői kastély- lyal. Az újabb valószínűleg a régi alapjaira épült, késő klasszicista stílusban. A ragyogó helyen álló palo­tát ligetes környezete még szebbé tette. Fényképek és fennmaradt metszetek örökí­tik meg a kastélykert külön­leges hangulatát. A fák saj­nos kipusztultak. helyükre nem telepítettek újakat, ezért a védett műemléki környezet nem éppen műemléki. Pál József A zebegényi szabadiskolások a műsort figyelik Bozsán Péter felvétele vári Lajos, Mizser Pál, akik tíz éve a szabadiskola szak­mai irányítói. A' hagyományos megnyitó műsor Czigány György zontgo- raművész-költő szellemes ösz- szekötőszövegével kiemelkedő sikert aratott.- Marczis Deme­ter operaénekes műsorán Bee­thoven, Nieoüai, Mozart, Mu­szorgszkij, Verdi, Schubert és Pálfalvi művei szerepeltek. Györy Franciska színművész Tóth Árpád, József Attila, Majakovszkij és Simon István verseit szavalta, majd Örkény István két egyperces novellá­ját, valamint egy dél-amerikai népmesét adott elő. A műsor a képzőművészeti szabadiskola törekvéseinek jegyében sok­színűségre, a művészetek mi­nél teljesebb bemutatására tö­rekedett. ★ A Dunakanyar festői közsé­ge, Nagymaros is jelentős kép­zőművészeti esemény színhelye volt vasárnap. Nagymaros ta­nácsa, a Képzőművészeti Fő­iskola és a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának szervezésében megnyílt a Kép­zőművészeti Főiskola növendé­keinek immár hagyományossá vált nyári tárlata. Dr. Végvári Lajos művészettörténész, tan­székvezető egyetemi tanár a magyarországi képzőművészeti oktatás hagyományairól be­szélt. A művészképzés problé­máiról a viták több-kevesebb hevülettel, 150 éve, az akadé­mikusok—romantikusok pári­zsi elvi összecsapásai óta foly­nak. Az 1902-es magyar kép­zőművészeti szabadiskola meg­alakulása óta a magyar műhe­lyek mindig újszerű arculat ki­alakítására törekedtek. A mai Képzőművészeti Főiskola sem akarja megfosztani hallgatóit egyéni kifejezésmódjától. Az első két év alatt a növendé­keknek el kell sajátítaniuk a látvány átélését, a leghagyo­mányosabb, de a legmoder­nebb kifejezését is. A másik két tanév az önmagára isme­rés időszaka. A legfiatalabb képzőművészek igen gyakran valamelyik nagy előd, Picasso, Klee, Kandinszkij hatása alatt igyekszenek megtalálni a szá­mukra legalkalmasabb kifeje­zési formákat. A bemutató jel­legű kiállítás hűen tükrözi a főiskola oktatói gárdájának tö­rekvéseit. Kidolgozott portrék, irodalmi illusztrációk bizonyít­ják a fiatal képzőművészek magas szintű technikai képes­ségeit. Szinté minden alkotó otthonosan mozog a figuratív és a neoavantgarde törekvé­sek világában. Néhány alkotá­son már most jelentkezik az önálló •alkotóegyéniség határo­zott profilja. Pósa Zoltán TV-FIGYELŐ Rutyd, gyerek... Regesrégí szakmai közhely, hogy ha egy filmben kutya, gyerek vagy hajó szerepel, a műből siker lesz. Bizonnyal a televízióra is igaz ez — legalábbis ezt sejtette a szombat—vasárna­pi 'műsorkínálat. Sokaknak nyújtott kelle­mes nyári szórakozást a Laki, a kutya. S kitűnő erények — ötletesség, okosság, újszerű­ség — jellemezték az állato­kat bemutató (s ilyenformán szintén a „kutyásfilm’"-kate- góriába tartozó) alkotásokat. Remek volt az állatlexikon kenguru-címszava, ugyanígy a magyar—mongol A Góbi állatvilága és a Nehéz ping­vinnek lenni! Páratlan isme­retterjesztői lehetőségeinek a legjobb oldalait fordította fe­lénk a televízió. Az egyes filmek értékeiért még azt is meg lehetett bocsátani, hogy két nap alatt három hasonló műsor talán sok egy kicsit. Különösen, ha hozzá vesszük az önmagában szintén nem érdektelen ügetőközvetítést, és azt, hogy jó néhány állat­szereplőt vonultatott fel a Tv* Szabadegyetem is — bár a macskák és különösen a pat­kányok kápráztató tanulé­konysága érdekességben ve­tekedett a cirkuszok legna­gyobb szenzáció számba me­nő nagyvad-produkcióival < .mellesleg” pedig a kísérle­tekből megismerhettük a lel­ki működések fontos mecha­nizmusait is). Két jó ..gverekes-^dásnak” >s tnry;o1ha*funk A XIII. nyá­ri úttörő-olimoiáról sw5* ögszeáiiftásnnic cs«k egy hibá­ja volt: rövidebbuek tűét mint atnennvit még így. u+ó- lag i* megérdemelt volm a t-5- ma F., peeif diez^eet A HÉT stábiát. hoev fe’fe- rio-»töi{ ás a nyi óvodásokat, akik palán­táztak, zöldborsót pucoltak, a táborukban meg „körletet rendeztek”. A legkisebbek játékos — de közben roppant komolyan vett! — munkája az okos gyereknevelés jó pél­dája lehet nemcsak az óvo­dák, hanem a családi közös­ségek számára is. ...tS ä VOlläl. Hajó helyett voiiaiot javtunK a nét végén — s a vonat uuajaonkepfen semmivel sem rosszabo, unni a mondás szerint a hajó: ál­talában sikert arat. A vas­utasnap előestéjén A ÍZ-es számú vonat lehetett is si­ker: egyszerű eszközökkel, sallangon nélkül hozta köze­lebb hozzánk a MÁV masíél- százezemél több dolgozóját. A vasárnapi Önök kérték... vas­utasadása már kevésbé tet­szett (részben amiatt, mert előtte egy nappal már meg­emlékezett a televízió a vas­utasnapról, s két megemlé­kezés azért már sok volt). A máskor kitűnő Antal Imre sem tehetett csodát: kérdé­sei az előző nap után ismét­lésnek hatottak — pedig az ő műsora készülhetett hama­rabb, hiszen télikabátban szólaltatta meg interjúala­nyait, valamikor az év első hónapjaiban. (Azóta az itt mi­niszterhelyettesként szereplő Urbán Lajos előlépett államtit­kára) Nagy kérdés, hogy mi­ért kellett a műsor bemuta­tásával várni —, hiszen a kért betétek között sem volt friss produkció, sőt, jó részük ta­lán egy évtizednél is régebben készülhetett, tehát ez sem in­dokolta a kései bemutatást. ... Ezzel együtt is: a hét legjobb harmada volt a tele­vízióban a szombat—vasár­nap. Rosszabb soha ne legyen. Jobbért persze, nem haragud­nánk túlságosan... Daniss Győző / ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom