Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

Hathatós segítség Kézikönyvtár, tanácsok - magnóról Egészségnevelés a járásban és a városban Az új megismertetése, el­fogadtatása nem könnyű, éle­tünk bármely területén van is rá szükségünk. Ezekkel a gondokkal küzd Kiss Zoltán­ná is, aki január óta Gödöllő és a járás egészségnevelési előadója. Előzmények nélkül — A szokásos nehézségeken túl, mint például a hely-, em­berismeret hiánya, problémát jelentett s jelent, hogy kifor­ratlan, módszereit tekintve előzmények nélküli munka az egészségnevelés — kezdi a beszélgetést. — Ügy mondhat­nám, az előadásokkal, fóru­mokkal, kiállításokkal mi nemcsak az egészségügyi is­mereteket szeretnénk gyara­pítani, hanem arra is törek­szünk, hogy a látottak-hallot- tak alapján, az emberek ma­gatartása is megváltozzék, emelkedjen az egészségügyi kulturáltság. — Szerteágazó munkáról beszélt •.. — Igen. Feladatunk, hogy az egészségügyi intézményekben folyó hasonló tevékenységet összefogjuk, a védőnők, kör­zeti ápolónők képzését, to­vábbképzését biztosítsuk. A lefontosabb azonban a lakos­ság körében végzett felvilágo­sítás. S ebből alaposan kivették részüket az elmúlt hónapok­ban. Aszódon egészségnevelési hetet rendeztek, a szilaslige- tiek tíz előadásból álló család- védelmi tanfolyamon vehettek részt, az alkoholizmus elleni hónap keretében, a Vöröske­reszttel együtt alkoholmentes rt apókat, hűsítőital-bemutaíó- kat szerveztek — sikerrel. A kismama-klubokban a védő­oltásról hangzottak el tájé­koztatók. Klub, filmek, fényképek Az elképzelések a további munkáról sem hiányoznak, ezekről így beszél az előadó: — A? egészségügyileg legel­Gondolatcsere, vitafórum Híradát jelentetett meg a Galgaviilác ÁFÉSZ Sokan olvassák r Ízléses kivitelben, fényké­pekkel illusztrálva jelent meg a Galgavidéke ÁFÉSZ Hír­adója. Bevezetőjét Varga Lász­ló, az igazgatóság elnöke ír­ta, ebből idézzük a lap prog­ramját: Nem akarunk a napi- és hetilapok, a szakmai folyó­iratok helyébe lépni, nem is pótolhatjuk őket, népi aka­runk mást, mint önmagunk­ról önmagunknak szólni: sza­porodó örömeinkről, még meg­lévő, de szervezettebb és terv­szerűbb munkával megszün­tethető gondjainkról hírt ad­ni. Varga Lászlóval együtt la­pozzuk az üzemi híradó első számát: — Szövetkezetünknek hét­száznál több a tagja — mond­ja az elnök. — Mivel Túrától Galgamácsáig, Vácszentlász- lótól Versegig vannak egysé­geink, a munka koordinálása nehéz. Nem az áruellátás szak­mai gondjairól van szó, sok­kal inkább a dolgozók össze­fogásáról, az egységes szem­lélet kialakításáról, az egész­séges véleménycsere alapján létrejött közös gondolkodás megteremtéséről, amely csak a demokratizmus útján való­sulhat meg. A szokásos ter­melési tanácskozások, a szak- szervezeti értekezletek idő­szakos jellegűek. Régen keres­sük a módját egy állandó jel­legű fórum megteremtésének, így született meg a pártszer­vezet és a szakszervezeti bi­zottság javaslatára szövetkeze­tünk híradója. Mit tartalmaz az első szám? Kákái Zoltán, a szakszer­vezeti bizottság titkára a szak- szervezeti bizottság terveiről, munkájáról ír. Bolbás Mihály azt boncolgatja cikkében, ho­gyan érvényesül a szövetke­zetben az üzemi demokratiz­mus? A híradó felsorolja a mun­kaversenyben élenjárók ne­vét, de azokét is, akik külön­böző okok miatt a verseny­ben nem vehetnek részt. Pél­dául a 0101 számú dányi italbolt ellen szabálysértési eljárás folyt, szövetkezeti tag- szervezés elmulasztása miatt nem értékelték a zsámboki 0205 számú bolt dolgozóit, lel­tárhiány miatt pedig a 0302 számú valkói élelmiszerbol­tot. Közös cikkben mutatiák be tevékenységüket az áruforgal­mi főosztály dolgozói. Világos áttekintést adnak a kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari üzemágakról, de fölvetnek egy sor problémát is: a nagvke- reskedelmi vállalatok felüle­tesen és hiányosan szállíta­nak, némelyek monopolhely­zetben érzik magukat. Szó esik az üzemi lapban a szövetkezet pénz- és hitelgaz­dálkodásáról, a részjegy-ki­egészítésekkel kapcsolatos ten­nivalókról, a vásárlási köny­vek nagy összegű bejegyzései­ről. Találunk benne színes rinortot eav szocialista brigád­ról, a kollektív szerződés vég­rehajtásáról, végül rövid hí­reket. — Dolgozóink örömmel vet­ték kézbe, hadd nevezzem így, újságunkat — összegezve vé­leményét Varga László —, be­szélnek, vitatkoznak az olva­sottakról. Véleményt monda­nak tartalmáról. Ez a biztosí­téka annak, hogy» a követke­ző számot valóbah közösen szerkesszük, s a közölt cikkek jelentős részét dolgozóink ír­ják. Mi minden hasznos írás­nak helyet adunk. Azt akar­juk, hogy a Galgavidéke ÁFÉSZ Híradója valóban a jó tapasztalatok átadásának fó­ruma legyen, adjon lehetősé­get az őszinte véleménycseré­re, a jó méltatására, a hibák bírálatára. ★ A kezdeményezés és a szán­dék dicséretes. Az első szám alapján remélhetjük, hogy a céíok megvalósulnak. F. M. maradottabb réteg számára klubot szeretnénk létrehozni. Filmek, fényképek, plakátok és egyéb kiadványok segítik, hogy ne csak szóban, hanem képekben is adjunk új isme­reteket. Remélem, hogy a tor­naszerek hiánya miatt elma­radt kisimamatornát a második félévben mégis megszervez­hetjük. A táplálkozási és fo­gászati hónap keretében a nagyobb üzemekben fórumokat rendezünk. A legfontosabb egészségügyi kiadványokból szeretnék kézikönyvtárat ösz- szeállítani. Tervezzük azt is, hogy a városban és a járásban egyaránt, a körzeti orvosi vá­rókban magnóról adunk ta­nácsokat a helyes, egészséges életmód kialakításához. — Kap-e segítséget e nagy munkához? — Sok támogatást kapok a városi-járási főorvostól, de alapvetően a Vöröskereszt he­lyi szervezeteire, aktivistáira támaszkodom. Jó az együtt­működésünk a TIT-tel, a vá­rosi-járási vezető védőnők­kel, s a járási főgyógyszerész is segít. Különösen a községek­ben kell sokrétű és jól előké­szített, megszervezett felvilá­gosító munkát végeznünk. Módszereinket is az adott te­rület határozza meg, község, város, üzem, termelőszövetke­zet, iskola, ezért nagyon fontos az együttműködés a közsé­gekben dolgozó orvosokkal is. Természetesen a megyei egész­ségnevelési csoporttól kapott támogatásról sem szabad meg­feledkeznünk. Ez elsősorban a feladatok kijelölésében fon­tos. Igényesen S talán az sem lényegtelen, hogy Kiss Zoltánná lelkesen, sok jó elképzeléssel végzi azt a munkát, amely még a szak­emberek körében sem eléggé ismert, elfogadott. Igényessé­gét bizonyítja, hogy jelentke­zett az egészségügyi főiskola szakoktatói szakára. Sikeres felvételi vizsga esetén, újabb elméleti, gyakorlati ismerete­ket szerezhet egészségnevelő tevékenységében. Ennek végső soron a város és a járás lakó' látják hasznát. Gáspár Mária Vegyszeres gyomirtók Mogyoródon Moslem gépek, sokoldalú szakemberek Több, jobb zöldség, gyümölcs Traktorbúgás töri meg a mogyoródi határ csöndjét. A két gép órákon át dolgozik, majd a vízszállító kocsi mellé állnak, s tartályaikba töltik a meghatározott keveréket. Rö­vid idő múltával már ismét a földeken munkálkodnak. Petz Albert növénytermesz­tési ágazatvezető, a növényvé­delem szakirányítója, a jó gazda szemével figyeli tevé­kenységüket. öt kérdeztük meg arról, miként jött létre ez a növényvédelmi csoport s hogyan dolgozik? — Hét évvel ezelőtt bízták rám a növényvédelmi munka vezetését. Akkor még keve­sen voltunk, s a kezdetleges gépeket össze sem lehet ha­sonlítani a mostani modern permetezőkkel. Ma már kor­szerű gépekkel dolgozunk, irányítóik sokoldalú szakem­berek. Hatalmas területet kell megvédenünk a különbö­ző kártevőktől. Márciusban kezdjük a munkát és szep­temberig folyamatosan végez­zük. Teherautón vizet szállí­tunk a permetezéshez, mert a mai gépek megkövetelik a tisztaságot is. — Kezdettől ebben az ága­zatban dolgozik Urbán István, aki a csoport vezetője. Első­ként végezte el a növényvédő betanított munkások részére szervezett tanfolyamot. Ismgri a növényvédelem minden csínját-bín'át. A csoportban sokszor cserélődtek az embe­rek. A mostaniak körülbelül két éve járnak együtt. Min­denkiről csak jót mondhatok, lelkiismeretesek. Üi növény- védőszer-raktárunk létesült a mogyoródi központi major­ban. A dolgozóknak lehetősé­gük van arra, hogy munka után meleg vízzel lezuhanyoz­zanak. Nem is fordult elő ná­lunk mérgezés, de még a gyanúja sem. Ennek az a magyarázata, hogy az embe­rek megtartják azokat a biz­tonsági előírásokat, amelyeket elsajátítottak, s melyek egész­ségüket védik. — Most éppen a káposzta vegyszeres gyomirtása folyik a gombabetegségek és a levél- tetvek ellen. Az idén még sok a dolgunk, hiszen ránk vár a szőlő, az őszibarack és a ker­tészeti kultúrák növényvédel­me is. Reméljük, a csoport lelkiismeretes munkája nyo­mán a fogyasztók több és jobb minőségű zöldséghez, gyümölcshöz jutnak. Udvari Gábor IV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1977. JÚLIUS 8., PÉNTEK Új és régi feladatok Központi gondnokság — eredményekkel, nehézségekkel TAKARÉKOSSÁG, HIGIÉNIA Sosem hittem volna, hogy ennyien értenek a gondnoki teendőkhöz. Majdnem minden vb-tag hozzászólt, amikor a testület legutóbbi ülésén a városi alsófokú intézmények gondnokságának működéséről tárgyaltak. A vita veleje: köz­pontosított vagy decentrali­zált gondnokság látja el job­ban Gödöllő óvodáit, általános iskoláit? A központosítás mellett kar- doskodók főbb érvei: egysze­rűsíthető az operatív munka, gazdaságosabban és haté­konyabban használhatók fel a pénzeszközök, szilár­dítható a pénzügyi fegye­lem. Az iskolaigazgatók hatáskörük csorbítását látják a központo­sításban. Szerintük a gondnok­ság dolga a pénz kezelése, a gazdálkodást hagyják az in­tézményvezetőkre. További panaszuk: a köz­ponti gondnokság létrejöttével lassabban oldják meg a fel­adatokat. Nem elég élő az is­kolákkal, óvodákkal a kapcso­lat. Kevésnek tartják a negyedévi tájékoztatást,, nem kapnak visszajelzést arról, hogy az igénylésekből mi, miért nem valósult meg. A gondnokságnak a pedagóguso­kat is jobban kellene segítenie. Ennyi panasz és ellenpa­nasz után lássuk, hogyan vé­lekedik a központosított váro­si gondnokság másfél évi te­vékenységéről a felügyeleti és ellenőrző szerv, a művelődési, illetve a pénzügyi osztály? Sok tekintetben ellentmon­dásos értékelést kapott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. A művelődési osztály sze­rint, az első másfél évben, a pótolandó hiányosságok elle­nére, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jobban megtar­tották a pénzügyi előírásokat, az érvényben levő rendelete­ket, mint korábban, amikor minden iskolában külön gond­nok volt. Könnyebben megol­dották a betegség vagy más ok miatt távollevők helyettesíté­sét, vállalhattak olyan városi feladaitokat, mimt a balatonlél- lei úttörőtábor működtetése. Jó kézben van az iskolák karbantartási, felújítási ügyeinek intézése: építési szakembert is foglalkoztat a gondnokság. A művelődési osztály ugyanakkor megállapítja: jobban kell megszervezni a beszerzett anyagok és eszkö­zök kiszállítását, átvételét és átadását. A gondnokság veze­tője ritkán jutott el az intéz­ményekbe, nem beszélte meg időben a nyári karbantartás, tatarozás, leltározás ütemét. A megbíráltak mentségére hozzáteszi, Gödöllőn nem mindig, kaphatók a szükséges kellékek, a fővárosban szer­zik be őket, de megesett, hogy Vácra, Isaszegre, Hatvanba kellett menniük bizonyos edé­nyekért, szerelvényekért. Ezért javasolják egy második ételszállító ■ kocsi beszerzését, amelyet áruszállításra is fel­használhatnak. Ez ellen a végrehajtó bizottság tagjai élénken tiltakoztak, mondván, a higiénia mindennél fonto­sabb. Kritikusabb szemmel vizs­gálta a központosított gond­nokság első évét a tanács pénzügyi osztálya, jóllehet előnyeit nem vitatja. Említik a hibák között bizonyos elő­irányzatok túllépését, illetve átcsoportosításának elmulasz­tását, a beszerzési keretet meghaladó kötelezettségek vállalását. Nem volt zökkenő- mentes az eltelt másfél év­ben a személyi és a gazdálko­dási kapcsolatok alakulása. — Jelentős eredményeket érhetnének el a gondnokságon — -hangsúlyozza a pénzügyi osztály —, ésszerű takarékos­sággal, a takarékossági tervet azonban csak akkkor hajthat­ják végre, ha az iskolák, óvo­dák is magukénak tekintik. A helyszíni ellenőrzéseken kide­rült, ilyenről nem is tudnak. Van javítanivaló a gond­nokságon belül is. Meg kell szilárdítani a társadalmi tu­lajdon védelmét. Most még nem rendelkeznek például a gazdálkodásban elengedhe­tetlen pontos leltárral, kimu­tatásaik rendezetlenek, * hiá­nyosak. Ez az összefoglaló érzékelte­ti talán, mi lobbantotta ma­gasra a vita lángját. Abban szinte egyöntetű volt a véle­mény, a központosított gondnok­ság szolgálja jobban a városban működő óvodák és általános iskolák érde­keit. A felsorolt és itt nem érintett hiányosságok, még ha egy ré­szüket az újjal járó gyermek- betegségnek tekintjük is. jel­zik, javítanivaló is akad bő­ven, noha további mentségei is akadnak a gondnokságnak: váratlanul szakadt a nyakába a balatonlellei úttörőtábor ügyeinek intézése, új feladatot jelentett a pedagógusszállás, a nyolc új tanteremhez szüksé­ges anyagok beszerzése. A végrehajtó bizottság ezért kötelezte a művelődési osz­tályt és a gondnokságot, dol­gozzanak ki részletes irányel­veket, és a következőkben azok szerint teljesítsék fel­adataikat. K. P Vasárnap a jártisi székhelyen Országos vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak vasárnap Gö­döllőn. KÖLCSÖNÖK, HITELEK Növekszik a betétállomány Permetezik a káposztát Tornai Károly felvétele Az Országos Takarékpénz­tár gödöllői fiókja 1955 óta működik. Ügyfeleinek száma és az elhelyezett betétek ösz- szege évről évre gyarapodott, miként a kölcsönök is emelke­dést mutatnak. A lakosság többsége kapcsolatban áll az OTP-fiókkal. A gödöllői fiók, a városon kívül, a fél járást is kiszol­gálja, betétállománya 435 millió forint. Ez a nagy összeg is bizonyítéka növekvő jólé­tünknek, s annak, hogy a ta­karékosság segíti a lakos­ság céljainak megvalósítá­sát: vannak, akik lakásra, mások gépkocsira gyűjtenek. Jellemző adat, hogy 1000 sze­mélygépkocsit előlegeztek meg a fiókban, s ez 13 és fél mil­lió forint betétet jelent. Egyre népszerűbb az ifjúsá­gi takarékbetét is, a betétál­lomány 7 millió forintot tesz ki. Sokan vannak a kölcsön- vevők is. Számosán igénylik az OTP különféle szolgáltatásait, az áruvásárlási, a személyi kölcsönöket, a lakásépítési, la­kásátalakítási hiteleket. A gö­döllői fiókban fél év alatt 30 millió forintot bocsátottak a kölcsönt kérők rendelkezésére, s előlegeztek különböző idő­tartamra. A nagy figyelmet és pontos­ságot igénylő munkát 38 tagú kollektíva látja el. Az előző években, a városközpont épít­kezései miatt, többször kény­szerültek költözködni. Ma kü­lön helyeken intézik a betét- és a hitelügyeket. Az előbbiek­kel a városi tanács mellett, a Szabadság tér 6. szám alatt, az utóbbiakkal pedig a Szabadság tér másik felén, a 28. számú házban foglalkoznak. A hitel­csoport még az idén újra köl­tözik, hiszen a ma még ottho­nául szolgáló épületet is ha­marosan lebontják, helyén is­kola épül. Az új iroda a Gá­bor Áron utcában is csak ideiglenes szálláshely lesz, s talán két év sem kell már hozzá, hogy a Szabadság téren épülő, egyik tízemeletes ház földszintjén végre közös helyi­ségben és ideális körülmények között folytathassák munkáju­kat az OTP-fiók dolgozói. Cs. J. A homokvilág vadvirágai A Kiskunsági Nemzeti Park ritka növényzetű homokbuc­káin virít a naprózsa. A mor­fológiailag érdekes területen, ahol még háborítatlanul mo­zog a homok, Közép-Európá- ban egyedülálló a növény­flóra. A nemzeti park részekén' védett sivó homokvirág vadvi rágait számba veszik, rendsze rezik a kutatók. A száraz, nitrogénmente: homokhoz alkalmazkodó nö vények közül jellegzetes j kunkorodó árvalányhaj, a ké virágú szamárkenyér, az illa tos homoki szegfű, a vado: burjánzó boróka, a homok lejtőn kúszó servényfűz és dombtetőn virító naprózsi amelv a déli órákban bontj ki sárga szirmait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom