Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! UJ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM Ara 80 fillér 1977. JÚLIUS 8., PÉNTEK Tempó M egoszlanak a véle­mények arról, vajon elfogadható vagy lassú a termékváltás tem­pója a megye iparában. Hajiunk arra, hogy a kér­désre nincs is egyértelmű válasz, mert mint minden általánosítás, elfödi a rész­leteket, holott ebben az esetben ezek a fontosak. A nézőpontok váltogatása mellett más és más ered­ményre juthatunk, hiszen ha azt nézzük, hogy a hat­vanas években milyen mértékű volt a termékcse- rálődés, s most mekkora, jelentős gyorsulást állapít­hatunk meg. Más irány­ban, a kívánatos termék- összetétel felől vizsgálód­va azonban szerények az elért eredmények, a tempó elmarad a lehetségestől, még inkább a szükséges­től. ' A sommás fogalmazá­sa mondatok igazak ugyan, de nem tudatnak semmit arról, mihez vannak meg a feltételek. Öt esztendő alatt, né­hány, a termelési értékben szerény arányt képviselő árutól eltekintve, kicseré­lődik a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysé­génél a gyártmányszerke­zet A konténerek készíté­sének növekvő súlya már tavaly megmutatkozott jó­részt e forrásból táplálko­zott termelési tervük har­mincmillió forintos túltel­jesítése, a termelékenység javulása. Az új áruk azon­ban nemcsak ennyit ered­ményeznek, közrejátszot­tak és játszanak abban is, hogy — másfajta technoló­giájukkal, műszaki köve­telményeikkel — szerve­zettebb lett a munka. A két konténergyártó soron, a másodikat éppen egy esztendeje, tavaly június­ban állították üzembe, olyan termék készül, amelynek jövője hosszú évekkel mérhető, azaz tar­tós iránta a kereslet, s gaz­daságossága, holott döntő része exportra kerül, ked­vező. Rámondhatjuk: min­den előny együtt van ah­hoz, hogy a tempót jónak tarthassuk ebben az üzem­ben. P usztán az előnyök megszerzésének óha­ja diktálja a termék- váltást, vagy vannak más­fajta okok is? Ne legyen komor színezete a tény­nek, ám le kell írnunk: a megye iparvállalatainak többségénél a termékcseré­lődés a fennmaradáshoz szükséges! Igaz ez olyan nagyvállalat esetében, mint a Csepel Autógyár — ahol I980-ra az új termé­kek a termelési érték 94— 96 százalékát adják majd —, s olyan kisebb cégnél is, mint a volt Maglódi Vasipari Vállalat, mely ma az Ipari Szerelvény és Gépgyár járműipari gyár­egységeként dolgozik. A maglódiaknál maradva: ha­gyományos • termelési szer­kezetük csupán arra volt elég, hogy létezzenek. Fej­leszteni, korszerűsíteni, pénzügyi források képző­dése híján nem tudtak, előre vetítette árnyékát a piacról való kiszorulás. S itt szólt közbe az ésszerű­ség érvényesítése. Inkább föladva az önállóságot, de: haladni, ez volt az elv. Ko­rábbi termékeikből néhá­nyat megtartottak, mert értékesítésük kedvező, s fokozatosan átálltak a köz­úti-járműgyártás több rész­egységének készítésére. Az Ipari Szerelvény és Gép­gyár nemcsak bekebelezte a maglódi üzemet, hanem gépeket, technológiát adott át, fejlesztési forintokat, olyan termékeket, ame­lyekre hosszú időn át ke­reslet lesz, azaz jövőt te­remtett ott, ahol a holnap is kétségesnek tűnt. A gyáregységben azóta ugrás­szerűen a termelékeny­ség, vele a termelési érték, a haszon, helyi és népgazdasági egyszerre, mivel a munka társadalmi hatékonysága fokozódott. Legkevésbé a gazdasági életben vannak csodák, s itt sem varázsütésre ment végbe a változás. Feltétele­ket teremtettek hozzá — ha némely részletnél ne­hézkesen, vontatottan is —, s a termékváltás tempója azért gyorsulhatott, mert az új szervezet képes volt a nagyobb követelmények teljesítésére. I tt jutunk el a leglé­nyegesebb alkotó­elemhez. ahhoz, hogy a tempó mértékét nem szabhatják meg az óhajok. Sajnos, sűrűn tanúi va­gyunk annak, amikor az óhajok követelményekké lépnek elő, anélkül, hogy a feltételeket, a képessége­ket vizágálnák, mérlegel­nék a »feladatkijelölők. Meghökkentő eredménnyel járt például tudakozódá­som arról, vajon egy-egy, elavultnak ítélt, vagy gaz­daságtalan termék gyár­tásának megszüntetése mi­ként megy végbe. Kiderült, amit aligha tarthatunk el­fogadhatónak, átlagosan ti­zenöt, húszféle engedély, egyetértés, tudomásul vétel kell egyetlen árucikk elő­állításának megszüntetésé­hez, s míg a dolognak ez a része rendkívül bonyolult, bürokratikus, addig a má­sik része, a pénzügyi, na­gyon is egyértelmű. Ráfi­zetnek a vállalatok, mivel a szóbanforgó gyártmány­hoz szükséges, de most már fölössé — ún. inkur- ranciává — vált anyagokat, alkatrészeket csakis forgó­alapjuk terhére számolhat­ják el, akkor, amikor amúgy is forgóalap­hiánnyal küzdenek. Nem elég tehát a tempó­ról vitatkozni, hanem leg­alább hasonló hévvel sor­ra kell venni a gazdasági környezet egyes alkotóele­meit, s megvizsgálni, ked- veznek-e a tempó gyorsítá­sának. Tapasztalataink azt mutatják, még mindig sok az ellentmondásos részlet, csupán utalásként: a ter­melői árrendszer azoknak kedvez, akik lassú vízként sodorják teendőiket, s e rendszer, rugalmatlansága miatt nem honorálja a gyors lépéseket. (A Csepel Autógyár bizonyos idő­szakban emiatt jutott el a fizetésképtelenség hatá­ráig.) A vállalati gondok, óvatoskodások mellett te­hát irányítási, szabályozá­si, jövedelemelvonási té­nyezők is közrejátszanak abban, hogy a tempó vi­tatható, s nem egyértelmű. Ezért kell ügyelni az ítél­kezésre, mert a feltételek­től elszakított biztatás semmit sem használ, annál többet árt; komolytalanná teszi a követelményeket. Mészáros Ottó A Baath-párt küldöttsége a Dunakanyarban Csütörtökön a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában folytatódtak az MSZMP KB és a Baath-párt hazánkban tar­tózkodó küldöttsége közötti tárgyalások. Ezután Abdullah al Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével a Szíriái Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának küldöttsé­ge látogatást tett az MSZMP KB Politikai Főiskoláján. Sza­bó József rektor tájékoztatta a vendégeket a főiskola oktató­nevelő munkájáról, a tananyag korszerűsítéséről. A program további részében a szíriai vendégek felkeresték a Dunakanyart, megtekintet­ték történelmi nevezetességeit. Este Abdullah al Ahmar va­csorát adott az MSZMP tár­gyalócsoportjának tiszteletére, amelyen részt vett Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Hazaérkezett Kádár János Az NSZK-beli látogatás utolsó napján: ismerkedés a Ruhr-vidékkel Csütörtökön, NSZK-beli hi­vatalos látogatásának utolsó napján Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára a Ruhr-vidék központjába, Duisburgba láto­gatott el. A városházán Josef Kring, a szénbányászatáról és acéliparáról híres város főpol­gármestere, dr. Horst-Ludwig Riemer tartományi miniszter­elnök-helyettes, valamint a tartomány és a város több más vezetője üdvözölte a magyar vendégeket. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és egyben azt is, hogy a város vezetői a közelmúltban megrendezték a szép sikert aratott Magyar na­pokat. Az ilyen és hasonló ese­ménysorozatok — jegyezte meg az MSZMP első titkára — nagyban hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez. A város­házán tett látogatás végén Ká­dár János — eleget téve a ne­vezetes vendégek hagyományos kötelezettségének — beírta nevét a város aranykönyvébe. Hajóúttal folytatódott a prog­ram: Kádár János és kísérete megtekintette Duisburg belví­zi kikötőjét. A következő állo­más Oberhausen, a Jóremény­ség kohóművek gépgyára volt. Az üzem vezetői és az üzemi tanács taigjai tájékoztatást ad­tak a gyár történetéről vendé­geiknek, majd kalauzolásukkal Kádár János megismerkedett a teljes gyártási programot szem­léltető üzemi kiállítással, a kü­lönböző munkafolyamatokkal, Bővülő magyar—etióp gazdasági kapcsolatok Gessesse Wolde Kidannak, a szocialista Etiópia ideigle­nes katonai kormányzótanácsa állandó bizottsága tagjának vezetésével etióp kormányde­legáció folytatott tárgyaláso­kat Budapesten, a gazdasági együttműködés további elmé­lyítéséről. A magyar delegá­ciót Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes vezette. A tárgyalások befejeztével Udvardi Sándor miniszterhe­lyettes és Ashagre Yigletu kereskedelmi és idegenforgal­mi miniszter jegyzőkönyvet írt alá, amely etióp részről jelen­tős mennyiségű kávé szállí­tását, a magyar export olda­lán pedig egészségügyi beren­dezések, textíliák, élelmisze­rek és egyéb cikkek szállítá­sát irányozza elő. Az etióp delegáció tagjai széles körű tárgyalásokat folytattak kül­kereskedelmi vállalatainkkal. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes fogadta a dele­gáció vezetőjét, aki átadta Mengistu Haile Mariam, az ideiglenes katonai kormány­zótanács elnöke, etióp állam­fő üzenetét. Gessesse Wolde Kidan meg­beszélést folytatott dr. Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszterrel, Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettessel és más közéleti személyiségek­kel. Borbámli János az OVH-ban és Kiskörén Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön az Országos Vízügyi Hivatalba látogatott, ahol esz­mecserét folytatott a vízgaz­dálkodás időszerű kérdései­ről. Ezt követően Borbándi János Gergely István állam­titkárnak, az OVH elnökének társaságában Kiskörére láto­gatott, ahol a vízügyi szak­emberek tájékoztatták a Ti- sza-völgy vízgazdálkodásáról, majd megszemlélte a duzzasz­tóművet és a folyamatban le­vő munkálatokat. A program befejezéseként a kormány el­nökhelyettese megtekintette a gyöngyös-nagyrédei és a kö­szörű-völgyi tározókat. Dabasiak a táborban A Siófoki Állami Gazdaság Geisler Eta építőtáborában 280 Pest megyei kislány dolgozik. Képünkön balról jobbra: Geröcs Klára, Nagy Ildikó és Radóczy Éva a dallasi Táncsics Mihály gimnázium II/B. osztályának tanulói az enyingi tele­pen meggyet szednek. Gelcta Pál felvétele és megtekintette a földalatti bányajárművek bemutatóját. Szót váltott munkásokkal, mű­vezetőkkel és más üzemi dol­gozókkal, majd a gyárlátogatás közben rövid nyilatkozatot adott a WDR nyugatnémet té­vétársaság riporterének. A látogatás befejezéséül a kohómű vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost, aki ezt követően szívélyes búcsút vett a házigazdáktól, a gyár dolgozóitól és gépkocsin Düs­seldorfba utazott. Délután Düsseldorf repülő­terén Heinz Kühn, tartományi miniszterelnök búcsúztatta, az NSZK-beli négynapos hivata­los látogatását befejező Kádár Jánost és kíséretének tagjait. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára különre- pülőgépen visszaindult Buda­pestre. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának tagja csütör­tökön hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására hivatalos láto­gatást tett. Kádár János kísé­retében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és - Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminisz­ter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak Vezetője, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes fogadta. Jelen volt Karl Münch, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (A látogatásról kommentá­runk a 2. oldalon.) A miniszterelnök befejezte Komárom megyei látogatását Lázár György fogadta Kazimierz Olszewskit Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön befejezte kétnapos Komárom megyei látogatását. Vidéki ' kőrútjára elkísérte Mokri Pál, az MSZMP Komá­rom .megyei Bizottságának el­ső titkára és dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja csütörtökön hivatalában fo­gadta Kazimierz Olszewsld lengyel miniszterelnök-helyet­test, a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési állan­dó bizottság lengyel tagozatá­nak elnökét, aki küldöttség élén tegnap érkezett Buda­pestre. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, valamint Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. Magyar—lengyel tárgyalások Plenáris üléssel a Parla­mentben csütörtökön meg­kezdte munkáját a magyar— lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság 15. ülészaka, amelyen Szekér Gyula és Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik a tárgyalásokat. A tanácskozá­son részt vesz Stefan Jedry- chowski budapesti lengyel nagykövet is. Az ülésszakon egyebek közt megvizsgálják a két ország 1976. évi kölcsönös külkeres­kedelmi áruforgalmának ala­kulását és az 1977. évi árucse­reforgalmi és fizetési megálla­podás előirányzatainak telje­sítését. Megtárgyalják az 1980 utáni gazdasági együttműkö­dés legfontosabb feladatait, irányait is. Szekér' Gyula csütörtökön este vacsorát adott a lengyel küldöttség tiszteletére. Megkezdődött az őszibarackszezon Teljes üzem Dunakeszin Július elején a konzervgyár rakban még mindig a zöld­borsó feldolgozása ad munkát. A hűvös időjárás következté­ben az érés kissé lelassult, s emiatt tovább tart az országo­san 78 ezer tonnára terve­zett zöldborsóalapanyag-átvé­tel. A konzervipar adatai sze­rint az üzemek eddig 65 ezer tonna árut vettek át. A dunakeszi Gyümölcs­ös Főzelékkonzervgyárba naponta 12—14 vagonnyi érkezett; az utóbbi napokban csökkent ez a mennyiség, s most már csupán két-három napig gyár­tanak zöldborsókonzervet. Hamarosan megkezdődik a zöldbab tartósítása. Az ipar 20 ezer tonnányira kötött szerző­dést a termelőiekéi, és lehető­ség van másodvetésű zöldbab termesztésére is. A dunake- sziek a zöldbabot csupán bébi­ételek gyártására használják. Uborkából a konzervipar álta­lában tíz nap múlva várja az első nagyobb szállítmányokat. Dunakeszin viszont már a jö­vő hét elején megkezdik az uborka feldolgozását. Tegnap megérkezett az első őszibarack-szállítmány is, s megkezdődött a befőttgyár­tás. A szomszédos Dunakeszi Hűtőházban csak egy hét múl­va várják az őszibarackot. Je­lenleg málnát, piros és fekete ribizlit és meggyet fagyaszta­nak. Málnából és meggyből a vártnál kevesebbet kap a hűtőház, amely azonban így is teljes kapacitással üzemel, ugyanis 17 vagonnyi húst mélyhűtenek naponta. Országos gondot okoz, hogy a konzervipar meggyből csak az előirányzott mennyiség negyedét tudta felvásárolni, s várhatóan őszibarackból is a szerződöttnél kevesebb áll majd rendelkezésre. Amíg a gyümölcsök tartósí­tásánál az alapanyag okoz gondot — bár lehet, hogy az őszi körte- és almatermés né­mileg kárpótolja majd az ipart és a fogyasztókat —, addig a jelek szerint a paprika és a paradicsom megfelelő jó termésátlaggal biztat. A növények általában egészsé­gesek, jól fejlettek, a gazdá- szok nagy gondot fordítanak a különféle kártevők és kóroko­zók megfékezésére, tehát re­mény van a tervezettnél vala­mivel nagyobb mennyiség ipa­ri feldolgozására. A szezon azonban csak a hónap végén kezdődik, s addig is sok múlik az időjáráson, ami a kertészeti termelést erősen befolyásolj rrvután jelenleg a zöldségte mő területeknek nem egésze a felét rendezték be öntözésr Cz. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom