Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
1977. JÜLItfS 31., VASÄRNAP-zMAod Milliárdos beruházás Próbaút a pályán Épülő szakasz — Mogyoród után (A szerző felvétele) Budapest északkeleti kijárója az újpalotai lakótelep. Innen indul az M—3 autópálya, amely jelenleg az ország egyik legnagyobb útépítése: Gödöllő, Bag, Hatvan, Gyöngyös érintésével Ernődnél fog elágazni Miskolc, illetve Nyíregyháza felé. Ez a két szakasz nemzetközi rangra emeli a pályát, hiszen gyorsforgalmi kapcsolatot biztosít Csehszlovákiával és a Szovjetunióval. De ez csak tíz-tizenöt év perspektívája. — Az első útszakaszt: Gödöllőig, jövő szeptemberben akarjuk 'átadni a forgalomnak, a másodikat: Bag és Hatvan csomópontokkal 1980-ban fejezzük be és 1982-ben jutunk el Gyöngyösig — tájékoztatott Bánoczy István, az UVATERV osztályvezető mérnöke, aki az autópálya terve-' zését irányítja. — Az új út körülbelül 40 kilométer hosz- szan szeli át Pest megyét. Egy kilométer: 60 millió — Tíz évvel ezelőtt is hallottunk már az M—3-as tervezéséről. Sok idő telt el az első hírektől az első látható eredményekig. Mi történt közben? — A jelenlegi 3-as út forgalma már 15 éve indokolta a pálya építését. Az előterve- zéshez hozzá is kezdtünk, de akkor az ország teherbíró képességét felülmúlta volna a kivitelezés. Aztán 1968-ban folytattuk a tervkészítést és egy rövid megtorpanás után 1972-ben megindult az építés. Érthetőbbek az anyagi nehézségek, ha figyelembe vesz- szük, hogy ennek a pályának egyetlen kilométere 60 millió forintba kerül átlagosan. Ez fajlagos költség: beleszámít a tervezés, házak és mezőgazdasági területek kisajátítása, 24 felül- és aluljáró híd, a vízelvezetés, az elektromos és a postakábel építése, a földmunkák és az út kivitelezése. A gödöllői szakasz 23,5 kilométer és több mint 1,2 milliárd forintba kerül. Költséges beruházás. Elhaladunk a behajtani tilos tábla mellett, magunk mögött hagyjuk a lakott települést. Nagyot zökken a kocsink, amikor ráhajtunk a friss, szilárd burkolatra: autópálya, bár még csak a bitumenes alapburkolat készült el, de ez mái végig Gödöllőig. A bal oldali sávban megyünk, ezen az úton még nem lépett életbe a KRESZ. Balról kukoricás, jobbról learatott gabonatábla. Megállunk. — Kétszer két forgalmi sávval és egy-egy leállósávval készül a pálya — mutat mindkét irányba útikalauzunk, Bánoczy István tervező. A forgalmi sávpárok szélessége 7,5, a teljés útszélesség 28 méter lesz. A beépített terűiéitől, a tízes kilométertől indul az út: két benzintöltő, étterem, motel és az autóklub gépkocsiszervize fogja majd közre a pályát. Tovább robogunk. Mint hallom: tíz centiméterrel az átadási szint alatt. A mostani bitumenes rétegre hatcentis kötő felületet terítenek és a homokolt aszfalt felsőburkolat négy centiméteres lesz. Az új autópálya ugyanazt a burkolatot kapja, mint a most megerősített M—7-es. Ezt a réteget nagyon jónak minősítették a műszeres vizsgálatok és a forgalmi tapasztalatok is. Alig teszünk meg tíz kilométert és forgalmi akad.’.'/ zárja el az utat: bontják az alapburkolatot. — Kész sincs és bontani kell? — Az ilyesmiről rosszul tájékoztatják a közvéleményt — mondja a tervező. — Az autópálya alatti talajvíz elvezetésére több mint 100 millió forint értékben 40—50 szivárgót terveztünk. De csak ott engedtük a beépítését, ahol egészen biztosak voltunk a fontosságában, mert a hegyoldalak átvágása jelentősen megváltoztathatja a terület vízmozgását. Ezért a gyakorlatban kontrolláltuk, hogy valóban szükség van-e minden tervezett szivárgóra. Nagyon sok feleslegesnek bizonyult. így tetemes összeget sikerült megtakarítani. Nem mindig a tervszerűtlenség és a hanyagság okozza az útfelbontásokat. Beszélgetés közben egyre sűrűbben látunk felüljáró hidakat: a gödöllői forgalmi csomóponthoz érkeztünk, a majdani elágazásokhoz. Négy hatalmas hurokkanyar és felüljáró biztosítja majd a le- és a felhajtást az autópálya mindkét irányából. A felüljáró már elkészült, csakúgy, mint az Y-alakú gyalogoshíd, amelynek az egyik oldalán lépcső van, a másikon rámpa segíti a feljutást gyermek- kocsival, kerékpárral. Kissé távolabb már épül — 40 millió forintos költséggel — az autópálya-mérnökség, amely műszakilag ellenőrzi, folyamatosan karbantartja majd a Budapest és Hatvan közötti útvonalat. — A beruházás nagyságához képest meglehetősen kevés gépet látunk. Milyen színvonalú a gépesítettség? — Mennyiségileg nyugodtan minősíthetjük megfelelőnek — válaszolt Bánoczy István. — Inkább az a baj, hogy nem tudunk megfelelő gépláncokat kialakítani, mert mindig hiányzik valamilyen egység, vagy nem összeillő gépek kerülnek egymás mellé. Arról is szólnunk kell azonban, hogy a generálkivitelező, a Betonútépítő Vállalat üzembe helyezte a nagy teljesítményű finiser-berendezést. Ez a gép óránként 150 tonna (!) burkolatot tud elteríteni egyszerre nyolc méter szélességben. Dűlőút a sztráda alatt Gödöllő után következik az út legszebb szakasza: az autópálya kettészeli a hegyoldalt. Jobbról 30 méter magas partfal, balról 50 méter szakadékkal kezdődik a Babati- völgy — és az útkanyar előtt egy halastóban emelt, 20 méter magas töltésen halad a pálya. És még egy adat: az út építése közben 3 millió köb- léter földet kellett megmozgatni. A Pest megyei szakaszon hat pihenőhely készül. Ezek közül az egyik a Babati-völgy fölött gyönyörű látvánnyal i hívogat. A rövid pihenő után néhány perc és elérjük a Mária- besnyő—Domony és Bag térségében épülő 200 méter hosz- szú völgyhidat. Ma még nem látszik ki a földből. De már leverték a derékvastagságú betoncölöpöket, amelyek majd a pillért tartják. Erre a hídra fog rákanyarodni az út, átívelve a jelenlegi 3-as utat, egy aprócska patakot és a villamosított vasútvonalat. A tervek szerint 1980-ra kell elkészülni. Le kellett térnünk az autópálya nyomvonaláról, mert ezen a szakaszon még javá- 1 ban folynak a földmunkák. Kitérővel, a 3-as úton érkeztünk Bagra, az autópálya második forgalmi csomópontjához. Itt lesz majd az elágazás Aszód, Vác és Túra irányába, a gödöllőihez hasonló kanyarokkal. Bag és Hévízgyörk határában öt különleges hidat építenek. Az egyik lényegében aluljáró, a modern autópálya alatt dűlőút halad keresztül: lehetővé teszi az átjárást az erdőgazdaság munkásainak és a turistáknak. Az autópálya Bag határába érkező szakaszánál már ugyancsak készen áll egy híd, de a feljárók még hiányoznak. Most inkább hatalmas kapunak tűnik. Nevezetessége, hogy új magyar ■ szabadalom alapján készült. (A többi híd előre gyártott vasbeton tartókból épül és helyszínen betonozott pályalemezzel kapcsolják össze.) „Szerencsés vagyok” — Ennek a hídnak a főtartója acélszerkezet és erre kerülnek az előre gyártott vasbeton táblák, amelyek egészen csekély helyszíni munkával betonozhatók össze — magyarázta Bánoczy István. — Megtakarítást nehéz kimutatni, mert nagyon sok múlik a szerelési körülményeken. A szabadalom előnye, hogy olyan technológiát alkalmaz, amelyből nagyobb kapacitás áll rendelkezésünkre. S mivel az autópálya-építés egyik legnagyobb gondja a hidak kivitelezése, négy ilyen acéliotartós hidat terveztünk és valamennyit Bag határában állítjuk fel. Az épülő M—3-as autópálya Kartal és Galgahévíz után hagyja el megyénket Visszafordulunk és Máriabes- nyő határában ismét ráhajtunk az épülő útra. Irány: Budapest. Átadjuk magunkat a sebességnek, és a pillanatonként változó látványnak. Bánoczy István 1968 óta irányítja a tervezést,. sőt, a tervezői művezetést is, hetemként kétszer itt van a pályán. De milyen érzés megvalósulás közben látni az elképzeléseit? — Nagyon jó. Szerencsés vagyok, hogy ilyen feladattal megbíztak — válaszol. — Vasárnaponként többször is beülünk családommal a kocsiba, és végighajtunk a pályán: mindig van valami apró, örömet okozó újdonság. Bosszúságfeledtető szépség... Imre György, a gépkocsivezetőnk hátrapillant: — Jövőre, ha megnyílik az út, garantálom, hogy tizenkét perc alatt Budapest határától Gödöllőn vagyunk. De csak, ha nem állunk meg kávét inni. Az ilyen úton 120 kilométer a megengedett sebesség. Kriszt György A Nagy Október tiszteletére Versengő brigádok Dlósdon — Elkészültünk a brigádok első féléves értékelésével — fogad Adristyák Györgyné, az MGM Diósdi Gyárának mun- kaverseny-feleiőse. A mieink is csatlakoztak a csepeli munkások felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista> Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése szellemében állították össze vállalásaikat. A gyárban folyó nagyrekonstrukció elhúzódása az idén különösen próbára teszi a munkásokat, a 66 szocialista brigádot. — Az 1977-es esztendőben szerettük volna fellendíteni az újítómozgalmat — mondja a munkaverseny-felelős. — Meghirdettük az „Egy brigád — egy újítás” mozgalmat, sikerrel. A szerszámüzemben például a Koncz Imre szocialista brigádnak hat hónap alatt, négy újítását fogadták eL Társadalmi munka soron kívül Az anyag- és energiatakarékosság is számos vállalásra ösztökélte a munkahelyi közösségeket. A gyártóeszközgazdálkodási osztály Március 21. szocialista brigádja 144 ezer forintot takarított meg a vállalatnak, igen egyszerű módszerrel: felújították az elhasznált — importból beszerzett — köszörűköveket. Még jelentősebb az anyagellátási osztály Március 8. brigádjának eredménye: fél év alatt — a gyártás során keletkezett fémforgács megőrlésével, amely így értékesíthetővé vált — 298 ezer forint haszonnal gyarapították a vállalatot. Elég egy pilantást vetni a gyár első féléves termelési adataira, máris látható, hogy az egyes termelőegységek szocialista brigádjai miként segítették tevékenységükkel a vállalati célok valóra váltását. Valamennyi brigád túlteljesítette a teljesítményszázalék növelésére tett vállalásait, a görgőüzem 108, a kosárüzem 107,6, a tű- és hen- gergörgő-üzem 107,7 százalékos teljesítményt ért el, s ezek 4—6 százalékkal magasabbak az előző évinél. — Azt, hogy mennyire leheteti; és lehet a brigádokra számítani — említi Adristyák/ Györgyné —, hadd illusztrál-' jam egy példával. A félév végéhez közeledvén a tmk-üzem nagy gondba került. Egyszerűen nem győzték emberrel és energiával az új gépek megtisztítását a védő zsírrétegtől. Kérésükre a vállalat mondhatni minden brigádjából jöttek a munkások és vállalkoztak a soron kívüli társadalmi munkára. Egy igen nemes emberi tettet pedig jószántukból, nem felhívásra hajtottak végre. Ügy érzi a munkaverseny- felelős, ez is eredményeik sorába kívánkozik. A gyár Jendrasik, Március 8. és Bánki Donát szocialista brigádjai közös erővel tolókocsit készítettek egy mozdulatlanságra kárhoztatott diósdi lány részére. (Akinek korábban könyvekkel, kis ajándékokkal igyekeztek sorsát enyhíteni.) Van még idő novemberig, amikor is eldől, kik jogosultak a jubileumi vándorzászlókra. Mint Adristyákné elmondja, megközelítőleg 300 ezer forintot szántak munkaverseny-ju- taimazásra, a 60. évforduló tiszteletére pedig a vállalat 12 legjobb szocialista brigádját vándorzászlóval is kitüntetik majd. A szerszámüzemben három szocialista brigád is versenyez. A Koncz Imre brigád tavaly csak orrhosszal maradt el a vállalat kiváló brigádja címet kiérdemlő Zalka Máté brigádtól, s nem titkolják, az idén ők szeretnének dobogóra kerülni. Selejt nincs Kemács Józseffel, Blasko- vics Ferenccel és Márkus Jánossal nézegetjük a brigádnaplót, szavaikból kiérzik, elégedettek féléves eredményeikkel. — A 60. évforduló tiszteletére 105 százalékos teljesítményt vállaltunk, ezzel szemben 118,8 a féléves teljesítményszázalékunk ... Normaóra-megtakarításban is többet értünk el, mint terveztük; új technológia bevezetésével 1340 órát sikerült megtakarítanunk ... Évek óta alig-alig túlórázunk, viszont az idein a rekonstrukció ránk is nagy feladatokat ró. Szerszámok kellenek még a régi gépekhez is, ám az új berendezéseket is fel kell szerszámoznunk időre, folyamatosan. Hogy miattunk ne legyen sernnfi fennakadás, szükség esetén szombatonként és vasárnaponként is bejöttünk. így azután 1112 túlórát jegyezhettünk be — sorolják. Amit hangsúlyoztak: az év első hat hónapjában egyáltalán nem volt selejtjük. Amint az újításokra terelem a szót, kiderül, azokról nem szívesen beszélnek. Mondják: sok tortúrát végigjártak velük, különösen eggyel, pedig éppen annak eredményeként éves szinten 1100 normaóra megtakarítható. Azt viszont már vidámabban mesélik, hogy az újításokért kapott pénzt mindig közösen költik el, legutóbb egyik tavaly nyugdíjba ment brigádtársu- kat lepték meg értékes ajándékkal. Egymás szavába vágva elevenítik föl a brigádélet hétköznapjait: a kábelárokásástól a gárdonyi vállalati üdülőben végzett társadalmi munkáig. Ügy tapasztaljuk, hogy ami a társadalmi munkát illeti, abban nincs hiány a szerelde Haladás szocialista brigádjában sem. A kommunista műszakon kívül húsz-húsz órát vállaltak fejenként és már félévben megtoldották plusz két-két órával. — Csak nem vonhattuk ki magunkat a géptakarításból? — kérdezi- mondja Szigetvári József né brigádvezet ő-helyettes. Féléves munkájukról beszélgetve megtudjuk, nem volt és nincs könnyű helyzetben a brigád, már ami gazdasági vállalásaikat illeti. A szereidében ugyanis, ahol a csapágykészítés befejező műveletét végzik, legfeljebb olyan felajánlást tehetnek, hogy ha a megfelelő mennyiségű alkatrészt rendelkezésükre bocsátják a társüzemek, a szerelésen, csomagoláson nem múlik a kiszállítási határidő betartása. De, hogy ez nem ilyen egyszerű, az az üzem vezetőinek szavaiból derül ki. Sövényi Ferenc és Kiss Bálint elismeréssel beszélnek a brigádok segítőkészségéről. A kiváló cím kötelez — Főként a rekonstrukció miatt meglehetősen akadozott a folyamatos termelés. Előfordult, hogy haza kellett küldenünk az asszonyokat, viszont, amikor sok volt a munka, zokszó nélkül bentmaradtak — mondják. — A brigádtagok egyaránt \ értenek a szereléshez és a csomagoláshoz is, így azután hiányzás esetén sincs gondunk. Nálunk is kevés az ember, mégis Pápai Pálnét — a brigád vezetőjét — három hónapra át tudtuk küldeni a görgőüzembe kisegíteni, munkáját elvállalta egyik brigádtársa. Mennyiségi felajánlást nemigen, viszont minőséggel kapcsolatosan annál inkább tehetett és tett is a brigád. Az első félévben úgy dolgoztak, hogy összeszerelésből adódó minőségi reklamáció egyáltalán nem érkezett és hiányreklamációval sem keresték meg az üzemet. Szigetváriné mondja: — Szeretnénk jó eredménynyel zárni az idei évet is. Annál is inkább, hiszen az elismerés kötelez, és a május elsején átvett vállalat kiváló brigádja kitüntetés nem egy esztendőre szól... És jó lenne a jubileumi zászlót is kiérdemelni. Dodó Györgyi Egy szövetkezet — egy iskola Üdülő a üsza-parton — szentendrei iskolásoknak A Szentendrei Ipari Szövetkezet három éve szerződést kötött a szentendrei Bajcsy- Zsilinszky úti általános iskolával. Azóta az iskola számára létrehoztak egy üdülőtelepet Lakitelek-Tőserdőn. — Három évvel ezelőtt vetődött föl a gyermeküdültetés kérdése, a Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskola szülői munkaközösségi gyűlésén — mondja Kiss Imre, a szövetkezeti bizottság kultúrfelelő- se. — Mivel a szülői munka- közösség elnöke is én vagyok, könnyen megteremtettem a kapcsolatot az iskola és a szövetkezet kbzött. Választásunk Lakitelek-Tőserdőre esett. A Holt-Tisza és az Üj-Tisza közötti romantikus, természeti m AíTüPÁm BOMPKiff - a6&0u,í> iWaiiwWwBS szépségekben gazdag vidék egyúttal madárvédelmi terület is. A község termálvizes strandja új, korszerű. A lakiteleki tanács és fogyasztási szövetkezet minden segítséget megadott. Az első évben deszkából épített melegítőkonyha állt a tábor rendelkezésére. Az ételt az ÁFÉSZ-től alumínium edényekben hordtuk át. A szállításban saját kocsijával segített Micskei Tivadar, szövetkezetünk és a Hazafias Népfront szentendrei szervezetének elnöke. A sátrakat a Pest megyei munkásőrparancsnok- ság adta. A pedagógusok, ifivezetők és a szülők csónaká- zásokat, kirándulásokat, Ki mit tud?-vetélkedőt szerveztek a gyerekeiknek. Tavaly nyáron elkészült a Szentendrei Ipari Szövetkezet tmk-műhelyének kivitelezésében az öt darab nyolcszemélyes faház. Kényelmessé, lakhatóvá vált a tábor a hűvösebb időszakra is. A társadalmi munkában a szövetkezet irodai és fizikai dolgozói egyaránt részt vettek. Az idén a BajcsyTZsilinszky úti általános iskolán kívül a Rákóczi úti iskola 40 diákja is tíznapos táborozáson vett részt. Tíz napig a szövetkezeti dolgozók gyermekei üdültek, s egy csoportban maguk a dolgozók is. P. Z.
