Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

1977. JULIUS 30., SZOMBAT "xMiap A TELEPÜLÉS MINDENESEI Túlteljesítette féléves tervét a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat — Csőtörés, dugulás van a lakáéban? Telket akar venni? Rossz a kocsija? Nem jön a szemetes? Forduljon a Város­gazdálkodási Vállalathoz! „A vállalat féléves tervét túlteljesítette, kiemelt mun­kái időarányosan haladnak ___” Ez t az idézetet abból az elem­zésből olvastuk, amely alap­ján a városi pártbizottság az idei cselekvési program vég­rehajtásának első félévi ta­pasztalatait összegezte. Mül­ler László főmérnököt most arra kérjük, ismertesse a Vá­rosgazdálkodási Vállalat sok­rétű munkáját az első félév számadatainak tükrében. — Elsőrendű feladatunk az állami tulajdonban levő épü­letek, lakóházak karbantar­tása, kezelése, felújítása. Az első félévben erre a célra 3,9 millió forintot költöttünk. Az éves tervünk 7,2 millió fo­rint. Az épületek felújítása a tanács által megadott, úgynevezett címjegyzék szerint kerül sorra meghatározott ütemben. Két felszerelt mikrobuszunk a la­kossági bejelentések alapján szerelőkkel a fedélzetén jár­ja a várost; negyvennyolc óra alatt igyekszünk kijavítani a csőtörést, -dugulást, áramza­vart. — Nincs sok vita, koccanás a lakosság és a vállalat között ingatlankezelési ügyekben? — Ügy érzem, lényegesen kevesebb, mint Pesten. Per­sze, előfordul, hogy kapaci­tás hiányában nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Az épí­tőipari részlegnél legalább 20 —25 embert tudnánk még fog­lalkoztatni. A vállalat egyéb­ként a városi tanács megren­delésére kivitelezőként ma­gas- és mélyépítési, valamint parkénítő munkát is vállal. — Milyen kiemelt építke­zéseken dolgoznak? — A Marx téren, a volt ke­reskedőházban képzőművésze­ti szalont építünk 2,5 millió forintos beruházással. Októ­ber közepén lesz kész. Névv alvállalkozóval, mint generál­kivitelező. a Bare say-gyűi tö­mény épü1 étén is mi munkál­kodunk. Fz 7 mhuő forintba •kerül. A.Dózsa Györgv úton 24 lakást építünk, s ebben az évben hetet adunk át. Ezenkívül a benzinkúttol a Római sánc utcáig a belső körút szennyvíz- és csapadék­elvezető csatornázása is a mi feladatunk. Terveink közt szerepel egy betonkeverő te­lep felállítása. A saját szük­ségletek mellett lakossági szol­gáltatásként családi házak építéséhez kész betont tudunk majd adni a városban és kör­nyékén. — Szervizüzemünk Zsuk, és Nysa-típusú tehergépko­csik, valamint lengyel lakó­kocsi és szovjet utánfutó üzembe helyezés előtti reví­ziójával foglalkozik, lakos­sági szolgáltatásként személy- gépkocsikat javít. Tervünk, hogy jövőre már műszaki vizs­gáztatást is vállalunk az üzemben. A szerviz éves terve 9,6 mil­lió forint, az első félévben 5,1 milliót teljesített — Ingatlanközvetítő irodánk állami és magánmegbízatá­sok alapján értékbecsléssel, ingatlanok vételével-eladásá- val foglalkozik. Hozzánk tar­tozik még a város köztiszta­sági teendőinek ellátása, az úttisztítás, szemétszállítás és a szeméttelep kezelése. A Felszabadulás lakótelepen a távfűtés is a mi feladatunk. A vállalat idei árbevételi ter­ve 61 millió forint — mon­dotta befejezésül a főmérnök. Széna, szalma... A legutóbbi szentend­rei oldalban megjelent képaláírásunk szerint „A learatott gabona szárát bálázógép köti össze, az emberek szénakazlakba gyűjtik a bálákat". S ez már kevésbé van rend­jén, mint Urbán Sán­dor mezőgazdasági mér­nök-tanár Tahiból közli velünk, a gabonafélék szá­ra szalma, a széna viszont a rét szárított fűtermése. „Minden általános művelt­séggel rendelkező embertől elvárható, hogy ilyen ele­mi hibákat ne kövessen el. El is várjuk!” — írja. Mit válaszolhatunk erre? Elhiszi-e levélírónk, hogy magunk is tisztában va­gyunk a széna, szalma mi­benlétével. Talán. Minden­esetre a félreértések elke­rülésére leírjuk, tudjuk, hogy a szalmából soha nem lesz széna ... legföljebb a képaláírásból zöldség. Aratók, Kisoroszitól Szigetmonostorig Harmat száradtáig — gépmustra A határ hossza harminc kilométer Kisgyermek és a bábjáték Konferencia Szentendrén, sok újdonsággal Érdekes kezdeményezésnek lehettünk tanúi nemrégiben a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár csupaüveg épületében. Kisgyermek és a bábjáték címmel tanácskozást tartottak a bábművészet kép­viselői, bölcsődei vezetők, gondozónők, orvosok. A bábkonferencia egyik elő­adása, amelyet Hol kezdődik a bábjáték címmel tartottak, éppen arról szólt, hogy már három hónapos kortól a böl- csődéskorú gyermekeknek is habozhatunk. Ezek az apróságok érzékelik a színeket, a fényt a hangot, a mozgást. Egy-egy jólsikerült karakterisztikus figura, a megnyugtató ritmust adó moz­gatással és hangingerekkel, nagymértékben elősegíti az érzelmi kötődést, az érzelmi gazdagodást. A művelődési központ és könyvtár egy évvel ezelőtt bábtanjolyamot indított a böl­csődei gondozónők számára, akik itt megtanulhatták a bábkészítés módjait és a báb­játékot. A gyermekek ugyan­is a nap legértékesebb részét a bölcsődékben, a gondozó­nőkkel töltik, s feladatuk nem csak a gyermek megőrzése és ellátása, hanem nevelés is. A nevelés egyik leghatékonyabb eszköze lehet a báb. Hasznos volna a szülőket is bevonni egy-egy ilyen tanfolyamba. A művészi bábjáték alkotó közösségeinek már sikerült megteremteni a találkozás le­hetőségeit. Évek óta, nemzet­közi fesztiválok keretében ren­dezik meg a gyermekbábozás seregszemléjét Békéscsabán, s a felnőtt műsorok bemutatóját Pécsett. A pedagógiai tíábjáték ilyen fóruma ez ideig nem alakult ki, bár a Bábjátékos Művészek Nemzétközi Szövetsége (UNI- MA) mind többet foglalkozik a bábjáték nevelő hatásával, a pedagógiai lehetőségek kér­déseivel A Pest megyei Művelődési' Központ és Könyvtár példásan járt el, amikor a nemzetközi szövetség, a megyei és a járási művelődésügyi és egészségügyi osztályokkal közösen megren­dezte ezt a konferenciát. A kora délelőtti nap suga­rai átsütnek az ingen, a leve­gő mozdulatlan, a távoli he­gyek sziluettjei itt táncolnak az orrunk előtt, simogató lágy szellő kéne, ami odébb tolná az egyre jobban ránk neheze­dő hőséget. Gépkocsink hatal­mas porfelhőt kavar a kes­keny nyúlgáton, amíg Tahitót- falu.és Pócsmegyer határában a Kék Duna Szakszövetkezet aratóihoz eljutunk. Az óriási gépek még ott vesztegelnek a megkezdett * táblában, nem tudnak aratni,1 nem száradt fel a hajnali harmat. — Ez az egyik legnagyobb gondunk — mondja Csörgő Mihály, a szövetkezet párttit­kára. — A gépek csak reggel Pillanatkép Mit csinál a tervcsoport? Ketten ülnek a parányi iro­dában: Balázs Imre, a városi tanács tervcsoportjának ve­zetője és Sántavy Gyuláné főtanácsos, beruházási főelő­adó. Bizony, ha két-három ügyfél, tárgyalófél belép ide, alig jut hely mindenkinek. A fal mellett a mennyezetig ma­gasodó polcokon iratkötegek zsúfolódnak össze, van még két bőrfotel is az ügyfelek ré­szére, de a harmadik, ha jön, már állni kényszerül. Pest megyében, a városi tanácsok­nál a pénzügyi osztály kebelé­be tartozik a tervcsoport, más megyékben önálló osztályt al­Elkészül: augusztus 20-ra Leányfalun új posta épül. Képünkön: a Posta Központi Magasépítési üzemének dolgozói mezőtúri téglával burkolják az épületet. Az építési munkákat augusztus 20-ig fejezik be. Halmágyi Péter felvétele kot. Szentendrén hat tagból áll, a vezető mellett három műszaki ellenőr és ügyintéző egy beruházási főelőadó és egy adminisztrátor dolgozik. Elöljáróban ezeket a tudni­valókat mondja el Balázs Im­re, amikor ismerteti, tulajdon­képpen mit is csinál a városi tanács tervcsoportja. Képzettség és helyismeret — A rövid- és középtávú tanácsi tervek megvalósítása, a tanács fejlesztési alapjával való gazdálkodás a felada­tunk — folytatódik a szaksze­rű magyarázat. — De hosszú­távú terveink is vannak, je­lenleg már a VI. ötéves terven dolgozunk. Ebben a dosszié­ban már azok vannak — mu­tat Balázs Imre egy vaskos iratcsomóra. — Milyen képesítés kell eh­hez a munkához? — Elsősorban műszaki, de bizonyos pénzügyi, jogi isme­retekre is szükség van. En mélyépítő üzemmérnök va­gyok. Öt évig a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatánál dolgoztam. Munkám során sok szentendrei építményt tervez­tem, ezáltal helyismerettel is rendelkezem Tíz évvel ezelőtt a Városiépítési Tudományos és Tervező Intézetnél készült Szentendre általános rendezé­si terve. Akkor ott dolgoztam. Azóta tart a kapcsolat a vá­rossal. Engedélytől az avatószalagig — Most milyen fejlesztési terveken dolgoznak? — A Pest megyei Beruházá­si Vállalat bonyolításában a Felszabadulási lakótelepen 16 tantermes iskolát, 80 szemé­lyes bölcsődét és 100 szemé­lyes óvodát építenek. Saját le­bonyolításban pedig iskolabő­vítés, ezer adagos konyha és 24 lakás épül. A beszélgetés során kirajzo­lódik, mennyi munka hárul a tervcsoportra. A pénzügyi ütemterv összeállításától, a műszaki tervek elkészíttetésén keresztül a hatósági engedé­lyek beszerzéséig, a kivitelező biztosításáig sok minden. Tár­gyalások, egyeztetések, hely­színelések, ellenőrzések hosz- szú sora mindaddig, amíg át­vágják az avatószalagot. És főleg az a gondolat nyer meg­fogalmazást, hogy az itteni munka elsősorban a kivitele­zőktől függ és bizony nem mindig találkoznak a megbízó és a megbízott fél érdekei. A késedelem után járó kötbér sokszor jelentéktelen szank­ció, nincs serkentő hatással a munkára. ...ésaz ügyfelek — Milyen ügyben keresi fel az ügyfél a tervcsoportot? — Elsősorban villany-, víz­ügyben. Főleg azokról a terü­letekről, ahol még nincsenek közművek. Kérésekkel, javas­latokkal. — Mondana példát? — Kint a Boldogtanyán elektromos hálózatot építenek. Egy ottlakó kérte, hogy a nyomvonalat hosszabbítsuk meg, így több ingatlant be le­het kapcsolni a hálózatba. Az ilyen és ehhez hasonló lakos­sági kérelmeket, javaslatokat természetesen feljegyezzük, megvizsgáljuk, megvalósítha­tó-e. 9—10 óra tájban tudják vágni a gabonát a harmat, a nedves­ség miatt. Sokszor 10 órát sem tudnak dolgozni egy nap. Ga­bonaszárító kéne. Saját erő­ből, sajnos, nem megy. Persze, ha a járás többi szövetkezete és a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat segítene, akkor meg lehetne építeni a járás­ban egy szárítót. Nem len­nénk ennyire kiszolgáltatva az időjárásnak. Szárító kellene „Eső, zápor, zivatar.” Ilyen bejegyzések tarkítják bent az irodában a párttitkár naptá­rát. Beszélgetésünk elején megszámoltuk: június 23-a, az aratás kezdete óta 14 esős na­pot jegyzett fel Csörgő Mi­hály. Még az órákat is feltün­tette. A több mint 30 kilomé­ter hosszú szövetkezeti határ­ban nem lehet a gépeket egy- egy kiadós eső után átcsopor­tosítani. Gyakran előfordul, hogy Kisorosziban állnak a gépek az eső miatt. Szigetmo­nostoron viszont lehetne arat­ni. Az átvonulási idő egy nap lenne. Nem éri meg. A szárí­tóval viszont könnyebben és gyorsabban menne az aratás. Felzúgnak a' gépek, szép ko­mótosan harapni kezdik a ga­bonát, mennek előre, hatal­mas porfelhőt kavarnak ma­guk után. A Tessedik Sámuel szocialista brigád tagjai ül­nek a „pilótafülkékben”, a gabonát szállító teherautók volánja mellett. A brigád első helyezést ért el a szövetkezet brigádjainak versenyében. Ki­próbált, összeszokott csapat. Nagyházú Sándor SZK—5-ös kombájnján kiért már a táb­la széléhez, óvatosan halad a villanyvezeték alatt. — Aztán van nagy háza? — kérdem, amikor a furcsa hangzású családi név bekerül a noteszba. — Van, csak győzzem csinál­tatni. Jó öreg falusi ház — mondja, majd komolyra fordít­va a szót, megemlíti: — A har­mat miatt állunk ilyen sokáig. Reggel 6 óra óta kint va­gyunk. Amíg nem indulunk, addig sem töltjük tétlenül az időt: átvizsgáljuk a gépeket. Jó masinák ezek, de egy gé­pen mindig akad igazítani való. Búza után mustár A szövetkezetben június vé­gén 1113 hektárnyi terület várt betakarításra, közte 159 hektár őszi árpa, 568 hektár búza, 94 hektár borsó és 189 hektár mustár. Ha az időjárás engedi, a héten befejezik a gabona aratását, s mintegy 40 hektár mustár betakarítása marad hátra. A fűszernövényt most két gép vágja, de ahogy végeznek a gabonaföldeken, két kombájnt azonnal átala­kítanak a mustár aratására. A betakarítással egy időben megkezdték a tarlók hántását, és a korán learatott kalászo­sok tábláit másodvetemények- kel hasznosították: tíz hektá­ron uborkát, 15 hektáron zöld­borsót vetettek. Csörgő Mihály letérdel a tarlóra, nagy lélegzetet vesz, fújja a földet: a talajra kiper­getett gabonaszemeket keresi. — Alig van szemveszteség — állapítja meg elégedetten. Közben a brigádvezető. Gajdos János is szusszanásnyi időt szakít a beszélgetésre, mialatt lekászálódik a gépről. — Nyíradonyból nősültem ide — mondja. — 1961 óta va­gyok traktoros. Előtte rakodó voltam. A brigádot két éve vezetem. Mialatt beszélgetünk, ifj. Szente László agronómus is megérkezik motorkerékpár­ján. Egy kis torlódás van Szentendrén, az átvevőhelyen, a szállító gépkocsik késnek, ez okoz. némi gondot. Észrevétlenül Kissé távolabb, egy hatal­mas fa árnyékában, a tűzren­dészet! szabályoknak megfele­lően traktor után kötött víz­szállító kocsi árválkodik, bent a táblán pedig egy traktoros eke. — A tartálykocsin is van ember? — Egy nyugdíjasunk, a Hajdú Miska bácsi, ö is egész nap kint van a gépekkel. Most ott álldogál az eke mel­lett. Persze, az a jó, ha álldo­gál és nem dolgozik. Akkor végez jó munkát — mondja nevetve Csörgő Mihály. Aratási riportokban meg­szokott dolog felső fokban emlegetni a hősies helytállást, a hőség elleni küzdelmet, a munka nehezét. Ebből az írás­ból valahogy kimaradtak a felső fokba tett jelzők, szófor­dulatok. Aratnak a tahitótfa- lui és pócsmegyeri határban. Ennyi az egész. Az országúton Horányba, Surányba igyekvő autók uta­sai, az üdülnivágyók, talán észre sem veszik. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Halmágyi Péter 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom