Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

1977. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK «rein “W K/tmav Belépődíj van — belépés nincs Néhány héttel ezelőtt verő­fényes szombat reggelen csa­ládunk visegrádi túrára in­dult. A hajóút gyönyörű lát­ványt nyújtott. Először fővá­rosunk nevezetességeit, a bu­dai várat, az Országházat, majd a Dunakanyar szépsé­geit csodáltuk. Háromórai út után megpillantottuk Visegrád várát. Kikötés után jólesett az ebéd, de már itt kellemetlen­ség ért bennünket. A hajóál­lomáson nem tudtuk elhelyez­ni az étkezési maradványo­kat a szeméttartóba, amelyek­nek már a környéke is dugig volt szeméttel, mintha egyhe­tes hulladékot őriztek volna. Az illemhelyeket „hétpecsé­tes” lakattal őrizték. Megérkezésünkkor még va­laki a női mosdó előtt kis tál­cát tarva gyűjtögette össze a hulló pénzdarabokat, de öt perc múlva eltűnt és a mos­dó ajtaja tartósan becsukó­dott. Bosszankodva indultunk to­vább, de a kellemetlensége­ket elfelejtette velünk a cso­dálatos látvány, ami szemünk elé tárult. A nagy boltozató bejárattól IV. Béla szobráig, a kilátótól a királyi palotáig lenyűgözően hatott ránk a sok szépség. Bár csak maradvá­nyokban tanúskodnak itt pél­dául a márványkút vagy a fürdő, de azt hiszem, ezt sen­ki nem bánja, ha megnézi ezeket. A nagy csalódás azonban a dombok hágóin ért minket, amikor egyórai hegymászás után eljutottunk a vár elé. Egy trafikszerű bódéban ké­peslapokat árultak és a belé­pőket „megvámolták”. Akik pedig nem akartak fizetni, kénytelenek voltak visszafor­dulni. Mi befizettük a fejen­ként két forint belépődíjat s elindultunk a várhoz. A bejá­rat előtt azonban furcsa mó­don egy drótháló volt kife­szítve, rajta két tábla a követ­kező szöveggel: Életveszély, belépni tilos! Érdekes — belépődíjat kér­tek, de belépni tilos? Szomo­rúan csalódva indultunk visz- sza. És hazafelé tartva azon töprengtünk, hogy tulajdon­képpen nemcsak feleslegesen, de szabálytalanul is szedték a belépődíjat. Reméljük az illetékesek nemcsak elgondol­kodnak ezen, hanem intézked­nek is. Dr. Buncsák Jenő Budapest Bedolgozók Kartalon Sok olyan asszony van Kar­talon is, akik valamilyen ok­ból nem mehetnek el hazul­ról dolgozni. Nekik ad bedol­gozási lehetőséget Kartalon a Budapesti Minőségi Fehér­neműkészítő Szövetkezet. Az akciót egyébként Söregi János tanácselnök szervezte meg. Néhány nappal ezelőtt Var­ga Lajosné vállalati összekö­tő bemutatta a munkadara­bot és elmagyarázta a műve­letek helyes elvégzését. Ez­után Szántó Istvánná ismer­tette a bérezést. Elmondták, hogy azok a nők, akik bedol­gozást vállalnak, ugyanúgy minden kedvezményben ré­szesülnek, mint a gyári dol­gozók. Kivétel azonban a gyermekgondozási idő, ami csak öt hónap. Sőregi János tanácselnökkel egyetértésben azt is tervezik, hogy egy al­kalmas helyiségben üzemet létesítenek, ha ehhez is lesz elég jelentkező. Így tehát ke­resethez jutnak azok a kar- tali lányok-asszonyok is. akik betegség, öregség, vagy egyéb probléma miatt nem tudtak állást vállalni. A szövetkezet is jól jár: munkaerőgondjai enyhülnek. Lengyel Imréné Kartal Nyári szünet? Itt a nyári szünet gyere­keknek és felnőtteknek egy­aránt. Ha az idő engedi, szí­vesen járnánk strandra. Saj­nos, azonban nekünk Érden nincs erre alkalmunk. Érd- ligeten van ugyan egy szép strand, de ennek medencéje évek óta víz nélkül áll. Sze­retném megtudni, hogy va­jon miért? Ugyancsak érthe­tetlen az is, hogy a község­ben a Balatoni úton az élel­miszerbolt és zöldségbolt előtt van egy újságospavilon, amely négy hónapja üresen árvál­kodik. Az érdligeti lakosok is szeretnének napilapokat, fo­lyóiratokat vásárolni. Talán a strand és a pavilon is nyári szünetet tart? Kovács Antal Érdliget Olvasónk kérdésére az ér­di tanácshoz fordultunk felvl­Szentendrei mozaik KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁS A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán is készülnek már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére. A KISZ-bizottság a nagy ün­nep tiszteletére tanulmányi versenyt hirdetett, és meg­kezdték a Hat évtized — hat kommunista műszak munka­akciót, melyet eddig a KISZ- tagság nagy része teljesített. E rendezvénysorozat egyik része a közművelődési könyv­tárban megrendezett jelvény­kiállítás, amely a Szovjetuniót mutatja be több száz jelvény tükrében. A kiállítás legszebb része az a mintegy száz jel­vény, amely Lenin életútját kíséri végig. A kiállítás ren­dezője Sántha Ferenc alezre­des, maga is szenvedélyes jel vény gyűjtő. Az érdekes és különlegesség számba menő kiállítást augusztus 20-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Géczi Sándor Szentendre NYUGDÍJ ASKLUBOK ISMERKEDÉSE A szentendrei helyőrség nyugdtasklubja a már hagyo­mánnyá vált országjárásai so­rán tavasszal meglátogatta a szegedi helyőrség hasonló in­tézményét. A jó hangulatú baráti találkozó során mi is meghívtuk a szegedi klubta­gokat Szentendrére. Nemrégiben meg is érkezett a 45 tagú vendégsereg. A kö­zös ebéden hetvenen gyűltünk össze. Este pedig a szegediek kedves műsorára színültig megtelt az előadótermünk. A jelenlevő vendégek nagyon szép citerazenét, szólóéneket hallgathattak. Külön tetszést arattak azok a régi népdalok, amelyeket a kórus énekelt. A citerazenekarnak pedig az volt az érdekesége, hogy a zenészek többsége nyugdíjas nő volt. A szentendreiek különböző sportvetélkedőket szerveztek a vendégek tiszteletére, s a győzteseket aprósággal, in­kább csak jelképesen jutal­mazták. A vetélkedő nagy de­rültséget és jó szórakozást nyújtott mind a nyertesek­nek, mind a nézőknek. Ezután Szentendre nevezetességeit mutattuk meg a vendégeknek. A jól sikerült találkozót többször szeretnénk megismé­telni. Bondár Gyulánc Szentendre tagosításért. Válaszukból meg­tudtuk, hogy az érdligeti strand vizfeltöltés szempontjából nem a legideálisabb helyen épült. A község évek óta vízhiány­nyal küszködik. Az elmúlt években gyakran még az ivó­víz is kevés volt. Eleinte csap- vízzel töltötték fel a meden­cét, azonban ennek vize fürdő­zésre, strandolásra kellemetle­nül hideg volt. A strandot azonban mindenképpen szeret­nék megnyitni. Rendbetételét az idén már megkezdték, s ahogy a vízgond megoldódik — valószínűleg a jövö nyáron —, Ismét a lakosság rendelkezésé­re áll majd. Az újságospavilon gazdája után több helyen érdeklődtünk — Posta, IBUSZ, Utasellátó — de mindenütt nemleges választ kaptunk. A nyomozás így eredménytelen maradt. Pedig nemcsak levéh'rónk, hanem mi is kíváncsiak vagyunk, hogy ki lehet az árva pavilon gazdája? Nyugdíjasok klubja Bagón A Hazafias Népfront bagi bizottságának kezdeményezé­sére nemrégiben megalakult a nyugdíjasok klubja. Katona Vince bagi nép­frontelnök szeretettel üdvö­zölte , a megjelent száznyolc nyugdíjast, majd röviden is­mertette, hogy a klub célja: a munkában megfáradt idős embereknek rendszeres talál­kozási alkalmat, pihenést, ki- kapcsolódást, és kulturált szó­rakozási lehetőségeket terem­teni. Az ismertetés után több javaslat i6 elhangzott. Kecskés Tibor, a bagi Dózsa György Művelődési Központ igazgatója felajánlotta, hogy minden vasárnap délután ket­tőtől hat óráig megfelelő ter­met bocsát a klubtagok ren­delkezésére, és a szórakozási lehetőségek mellett érdekes kultúrprogramokkal teszik színessé a klubéletet. Megválasztották az öttagú vezetőséget is: Kékesi János lett az elnök. Nagy János al­einök. Katona Elek titkár, Gergely Sándor pénztáros és Lanczinger Ferenc a kultúr- felelős. Ezután a hévízgyörki asszonykórus népdalokkal szórakoztatta a nyugdíjaso­kat, akik az előadást nagy tetszéssel fogadták. Iszlai Albert Bag írás a falon ? Szomorúan néztük évek óta az albertirsai vasútállomást, mert rendetlen, elhanyagolt volt A napokban azonban meg­lepetéssel láttam, hogy szin­te újjávarázsolták. A falakat, ajtókat, ablakokat is átfes­tették. Akármilyen furcsán hangzik is, a tiszta váróterem nemcsak a szemet gyönyör­ködteti, hanem a munkába vonattal járók nyugalmára, jó kedélyére is kihat. Ezek a tiszta falak azon­ban emlékezetembe idézik az elmúlt éveknek néhány itte­ni szemet szúró jelenségét. Ezért elsősorban az ifjúságot arra kérjük, hogy óvják az új falakat. Ne írják tele szerel­mi versekkel. Ha éppenség­gel szívük választottjával ilyen irányú közlendőjük vol­na, ne a falat használják köz­vetítőnek. Virág Mihály Alberti rsa Sorsolás októberben Lapunk július 7-i számában „Társasház a domboldalban” címmel beszámoltunk arról: miként teremtett magának otthont tizenhárom fiatal, az első lakóközösség tagjai. Az elmúlt napokban jelentkezett telefonon szerkesztőségünk­ben Pálmai László, a kettes számú lakóközösség vezetője, s közölte: tető alatt van már a hozzájuk tartozó tizenöt család otthona is, s úgy ter­vezik, hogy ez év októberé­ben kisorsolják egymás közt a lakásokat, azután pedig sor kerülhet a beköltözésre.- Per­sze, az elmúlt időszak — ők szintén házilagos kivitelezés­ben építkeznek — rengeteg munkával telt el: az első és a második lakóközösség tag­jai közösen készítették el tár­sadalmi munkában az épüle­tek közti utat, járdát és a gyermekjátszóteret. Nyakig a sárban Szigetszentmiklóson lakom, az Árpád utcában. Hetven­nyolc éves vagyok, öt éve sú­lyos beteg, ezért problémá­im megoldására a szerkesztő­ség segítségét kérem. Egye­dül élek, és kis családi házam a községen keresztül vezető főútvonalon van. Ezt az utat tavasszal a Pest megyei Köz­útépítő Vállalat javította. Nem tudom, miért és hogyan történt, de amikor az út el­készült, kiderült, hogy nem a túloldalon levő árok felé, hanem az én házam alá fo­lyik a víz a nagy esőzések idején. A ház előtt elhaladó összes.jármű felcsapja a vi­zet a ház oldalára. Így már csak az alap látszik ki és tel­jesen lehullott a vakolat. Sze­rény nyugdíjamból nem tu­dom a házat havonta tata- roztatni. Kérem az illetékese­ket, hogy hozzák rendbe az utat. özv. Harangi Jánosné Szigetszentmikiós Eggyel kevesebb A pomázi lakosok régi kí­vánsága teljesült a napokban. Megszűnt a HÉV-állomásnál levő borozó. A helyiséget a mellette üzemelő élelmiszer- bolt bővítésére használják fel. Az átalakítást nemrégiben megkezdték. Reméljük, hogy néhány hét múlva az átalakí­tott üzlet, önfoiszolgálóbolt- ként nyílik majd meg. Ezzel is enyhül a pomáziak bevá­sárlási gondja. Köszönjük az intézkedést. Balogh Gyula Pomáz Szerkesztői üzenetek F. Li., Perbál: Köszönjük a fi­gyelmeztető sorokat. Sajtóhiba folytán Nagykáta helyett Nagy- kállö jelent meg az újságban. P. L., Budapest: Igaza van, ha egyszer az áru exportból való, ak­kor biztosan itthon gyártották. H. I., Vác: Panaszát továbbí­tottuk az illetékeseknek. Válaszu­kig szíves türelmét kérjük. A kivitelező főszezonban érkezik... Miért nem fogadja a vendégeket Ráckevén a Fekete Holló és a Duna étterem? Ilyen tájt szerkesztőségi postánkban is naponta érez­hető, hogy javában tart a nyár: levélíróink gyakorta foglalkoznak a két idegenfor­galmi terület, a Duna meniti üdülőterületek kereskedelmi ellátásával. Nincs ebben sem­mi különös, hiszen jól tudjuk: a legemlékezetesebb kirán­dulást, üdülést is megkese­rítheti, ha éhes, vagy ne­tán szomjas marad az uta­zó. Az elmúlt napokban rác­kevei olvasónk, dr. Biró Gá­bor több ezer hét végi turis­tát érintő témában írt leve­let. Lassú tatarozás Egyebek közt tudomásunk­ra hozta: A Pest megyei Hírlap jú­lius 13-i számában a hírek között arról olvastam, hogy egyaránt tatarozzák Rácke­vén a Fekete Holló és a Buna éttermet. Tapasztalatom sze­rint azonban nincs sok lát­szatja annak, hogy ott való­ban dolgoznak. S bár örven­detes. hogy az illetékesek gon­dolnak a vendéglátóipari egy­ségek időközönkénti felújítá­sára, azért véleményem sze­rint figyelembe kell venni azt is. hogy mikor zárnak be egy- egy éttermet. S milyen a vé­letlen? Éppen most, a főidény kellős közepén nem fogadja a vendégeket sem a Fekete Holló, sem a Duna. így hát az sem meglepő, hogy a ráckevei utcán a turisták, kirándulók általában fogcsikorgatva szól­nak az idegenforgalmi felké­szülésről. s ve’etárólról. Kü­lön szerencse hogy a közét­keztetést továbbra is bizto­sítják De mindez al’Vha vi­gasztalta azokat, akik hét végén kirándulni ó-Vernek a 'árásí székhelyre Éooen ezért szeretném megkérdezni: ténv- leg egyszerre keUett-e be­zárni a nvár kei1Äs közepén fp í r» rí V ót acprcágrof ? szólnánk a ráckevei olvasónk észrevételére, leveléhez ki­egészítésként — a pontos tény­állás ismeretében — tegyük hozzá: mindkét étterem Rác­keve belterületén található, egymástól alig több, mint két­száz méternyi távolságra. S ezek után aligha férhet két­ség a kérdés jogosságához: vajon miért nem egyeztették előre elképzeléseiket az érde­keltek? „Nem tehettünk mást” A válasz kulcsa: igaz ugyan, hogy a két egység közel van egymáshoz, de a Fekete Hol­ló a kiskunlacházi Kisduna- menti ÁFÉSZ-hez tartozik, a Duna étterem pedig a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalathoz. S természetesen — mint ahogyan az ilyen ese­tekben többnyire lenni szokott — egyik helyen sem foglal­koznak a másik cég dolgai­val. .. De mi is történt valójá­ban? A Klsdunamenti ÁFÉSZ- nél érdeklődésünkre elmond­ták: a Fekete Hollót május 26-án kellett bezárniuk. Az ok: az egység csatornarend­szere teljes egészében felújí­tásra szorult, olyannyira, hogy közegészségügyi szempontból tovább már nem lehetett vár­ni a munka elkezdésével. A felújítás időpontjára vonat­kozó indoklás pedig így hang­zott.: — Természetesen, számunk­ra is sokkal jobb lett volna, ha még a nyár beállta előtt megoldódik a problémánk. De nem tehettünk mást. hi­szen erre az időszakra kap­tunk kivitelezőt. A csatorna- rendszert a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dol­gozói hozták rendbe, az ezt követő burkolómunka pedig a ráckevei Aranykalász Tsz építőire vár. Mi már annak !s örülünk, hogy egy jelentős gondtól végre megszabadul­tunk. .. S a helvzet felles érzékel­tetéséhez még hozzátették: a Fekete Hollót ugyan bezár­ták, de a ráckevei Duma-par­ton változatlanul fogad ven­dégeket a harmadosztályú Vadkacsa étterem. Csaik az a kérdés: mikorra tervezik a nyitás időpontját? A felvilá­gosítás szerint augusztus el­sején, ha az építők is úgy akarják. S ha mindez meg­történik, akkor talán marad még néhány hét a nyárból... Füstbe ment határidő De érdemes megnézni rész­letesebben a Duna étterem sorsát is. A Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat fejlesz­tési osz.ályán megtudtuk: az egység első helyiségét — a presszót, illetve a bisztrót — ételbárrá alakítják, éppen a belső részben található étte­rem és a konyha tehermen­tesítése érdekében. S mind­ezen túlmenően a műemlék- jellegű épületet kívülről ta­tarozzák. Az eredeti tervek szerint az ételbár másodosz­tályú lesz, s itt rövid idő alatt sokan étkezhetnek majd: ez a forma teljes mértékben meg­felel a ráckevei kiránduló­vidék jellegének. A beruhá­zás teljes összege pedig há­rom és fél millió forint. De most még zárt kapuk fogad­ják a turistákat. A Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat fejlesztési osztályának illetékesei szerint a helvzet a következő: a kivi­telezést ezen a helyszínen is a ráckevei Aranykalász Ter­melőszövetkezet építői vállal­ták. A vendéglátósok úgy ter­vezték, hogy az ételbár mű­szaki átadására június utolsó napján kerülhet sor. Akkor pedig csaknem a teljes nyári szezonban fogadhatták volna a vendégeket. Mindez azonban csak elképzelés maradt. Az ok mindenekelőtt az, hogy az elektromos szerelésekre — az ételbár nagy teljesítményű, korszerű berendezéseire több mint egymillió forintot költe­nek — társkivitelezőt kellett szerezni, s ez sem ment egyik napról a másikra. S mire a vezetékek biztonságosan a he­lyükre kerültek, már július közepét mutatott a naptár. S mikor lesz nyitás? A válasz annál is inkább érdeklődés­re tarthat számot, hiszen a ki­vitelezés ez év februárja óta tart. A Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat fejlesztési osztályának szakemberei most úgy tervezik, hogy az elkövet­kezendő napokban egy végső megbeszélésre ülnek le az építőkkel, s tudomásukra hoz­zák: azt szeretnék, ha az étel­bár elektromos berendezései minél előbb helyükre kerül­nének, s legkésőbb augusztus 20-án megnyithatnák az egy­séget. Nagyon bíznak abban, hogy kérésük megértésre ta­lál. Miért egyszerre? Ami pedig ráckevei olva­sónk felvetését illeti, misze­rint miért egyszerre zárták be a Fekete Hollót és a Dunát, a Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat fejlesztési osz­tályán az alábbi választ kap­tuk: — Mi kezdtünk előbb mun­kához, s az egyeztetés külön­ben is a tanács dolga len­ne. .. Ezúttal felesleges lenne vi­tatkozni e megállapítással, s a magunk részéről mindössze annyit hadd mondjunk el: megértjük a Kisdunamenti ÁFÉSZ és a Pest megyei Ven- déglátóioari Vállalat helyze­tét. amikor azt állítják: ma­napság nem könnyű építő­ipari munkára kivitelezőt ta­lálni. De az a kiránduló aki a hét végén egymástól két­száz méternyire étlen-szomian bandukolva két bezár* étte­remmel talá'ko/ik iogosan bosszankodik. Az indokokkal ugyanis aligha csillanthatja éhségét... Falus Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom