Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. JULIUS 3., VASÁRNAP Külföldi fajták az állami gazdaságokban A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hollan­diából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete-tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 1750 európai fekete-tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importálták. Ezeket több gazdaságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a ha­zánkban egyre ismertebb Holstein-fríz fajtával keresz­tezték, és ily módon a szüle­tendő utódok teljesítményét némleg még fokozzák is. Holstein-fríz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt ed­dig, összesen 8400-at. 1977-ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyt az állami nagyüze­mek. Az a cél, hogy a tiszta­vérű Holstein-fríz állomány­nyal később elérik a 6000 kilo­grammos tehenenkénti tejter­melést. A kazántól a hálózatig Új félév kezdetén az elmúlt félévről a DHV-ban A legmagasabbra nőtt em­ber is törpének érzi magát az égbeszökő — kétszáz méteres — kémények tövében, s a te­kintet is megilletődve futká- rozik az ezüstóriások kanyar­gós testén. Hazánk legkorsze­rűbb, legnagyobb, teljesen au­tomatizált hőerőműve — a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat — termeli az ország energiaszükségleté­nek több mint egyharmadát. A tervnél többet Hogyan lesz az olajból és a földgázból villamos áram? Lai­kus számára is egészen érthe­tőnek tűnik Szécsényi János­nak, a vállalat műszaki-gazda­sági tanácsadójának szavai nyomán. Hatalmas kazánok­ban elégetik az olajat (gázt)... a keletkezett gőzt turbinák ala­kítják át mechanikai munká­vá ..., amely azután a generá­torokban változik villamos energiává. Még hiányzik vala­mi a sor végéről: ezután transzformátorok magasfe­szültségűre erősítik az ára­mot, s úgy kerülhet az orszá­gos távvezeték-hálózatba. — Az erőmű idei tervezett Beköltöznek a faluba Megszűnőben a cigánytelepek a nagykátai járásban A nagykátai járás legtöbb, összesen 11 községében 1975- ben 106 cigánycsalád, körül­belül félezer tagja élt a falu­széli telepeken. Legtöbben Nagykátán, ahol 33 család, 180 fő lakott a cigánytelepen. Je­lenleg az ott levő családok száma már csak 29. Kis há­zakban ugyan, de már nem putriban laknak, de azok sem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Ismeretes, hogy megfelelő életkörülményeket biztosító lakásépítő akció van folya­matban, főleg a cigánylakos- ság érdekében. Feltétele azon­ban, hogy aki ilyen lakáshoz akár jutni, állandó munlcavi- szonyt igazoljon, s előtakaré- kossággal biztosítsa a telek- vásárlás, meg az építkezés költségeinek egy Tészét. Ami az állandó munkaviszonyt il­leti, azzal úgyszólván vala­mennyi családfő rendelkezik, viszont a szükséges pénzös­szeggel csak kevesebben. Űi ház építésére 120 ezer forint hosszú lejáratú. kamatmen­tes kölcsönt csak az kan, aki a többi költséget vállalni tud­ja­1975 óta többen juthattak ftv egészséges lakájhoz. Né- hányan Nagykátán. többen más községben. Nemcsak épít­kezés útján, hanem házvá­sárlással is szerezhetnek és szereztek is lakást. Ha házat vásárolnak, az esetben 80 ezer forint kölcsönre tarthatnak igényt. A járás területén két év alatt tizenöt cigánycsalád költözött vásárolt saját há­zába. Még most is 98 család ten­gődik azonban a járásban rendkívül rossz lakásviszo­nyok között a telepeken, mert több családból az új laikásba csak a fiatalok hurcolkodtak át. Hogy azonban a putrik és a kunyhók végleg eltűnjenek, áz új lakáshoz jutó ' család­nak a régit le kell bontania. Idén egyelőre csak egy lakás építése várható, mégpedig Ká­kán, ahol már csak négy csa­lád él telepen. Tápióság köz­ségben viszont az idén végleg megszűnik a cigánytelep. Egyelőre két család él még benne, házvásárlásuk azon­ban már folyamatban van, rövidesen beköltöznek a fa­luba. A járásban még létező ci­gánytelepek három község­ben. Pardon. Kókán és Tóal­máson 1980-ig megszűnnek. Sőt, esetleg Tápiógvörgyén is. Néhány évvel később azon­ban nem lesz többé sehol ci­gánytelep a nagykátai járás­ban. Sz. E. kihasználása 61,2 százalék, ez körülbelül megfelel a tavalyi szintnek — mondja Szécsényi János. — Az olaj, illetve a szénhidrogén-takarékosság ez évben is fennáll, nekünk csak azt a hiányzó villamosenergia­mennyiséget kell adnunk a népgazdaságnak, amit a szén- tüzelésű hőerőművek nem ké­pesek megtermelni és import­ból sem érkezik be. Erre az év­re 9 millió 150 ezer megawatt­éra villamos energia fejleszté­se a tervünk, ennek nagy része hálózatba kerül, kisebb há­nyadát használjuk fel magunk és a Dunai Kőolajipari Válla­lat. Csak most lett vége a fél­évnek, érthető, ha a hőerőmű­ben is csak öthónapi ered­ményről beszélhetnek. Május végéig 4 millió 053 ezer mega­wattóra villamos áramot jut­tattak a távvezeték-hálózatba, mint megtudjuk, a tervezettnél nagyobb mértékben vették igénybe az erőművet. Így si­került 8,1 százalékkal túltelje­síteniük a termelési tervüket. Gudronból kevesebbet — Ebben a félévben is egyik fontos feladatunk az olcsóbb üzemanyag, a gáz felhasználá­sénak növelése — kapjuk a to­vábbi tájékoztatást. — Ügyne­vezett csúcsidőben — reggel és késő délutántól estig — órán­ként 300 ezer köbméter gázt tudunk felhasználni; ez a mennyiség 265 tonna gudront (olajat) helyettesít. Másik cél­kitűzésük szintén összhangban áll a népgazdasági érdekkel: minél gazdaságosabb üzemelés­sel kell javítanunk a hatékony- sági mutatót. Hogyan érhetjük ezt el? Például úgy is, ha az előirányzott hőnél kevesebbet használunk fel a tervezett egy­ségnyi elektromos áramhoz. Egy kilowattóra elektromos energia előállítására 2372 kaló­ria hővel számoltunk, az év el­ső ö.t hónapjában sikerült 2359 kalóriából kijönnünk. A hő- megtakarítás természetesen tü­zelőanyag-megtakarítást je­lent: öt hónap alatt 5200 ton­na gudront. Ami ezekután következik ki­csit játék a szavakkal, a szá­mokkal. Egy tonna gudron (olaj) ára 1332 forint. Az 5200 tonna értéke 6 millió 988 ezer forint. Igenám, de az erőmű ezt a tüzelőanyagot nem taka­rította meg ténylegesen, ha­nem ... feldolgozta. Így azután a tervezettnél 22 334 megawatt­óra elektromos energiával töb­bet adtak a hálózatba. És, hogy ez mit jelent, gyakorlati pél­dával érzékeltetve? Ha egy lakás havi villamos energia- fogyasztását hetven kilowatt­órának vesszük, ez a plusz­villamos energia 320 ezer la­Saftics, a sóderüzér Ítélet a tököli bűnszövetkezet ügyében A tököli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet kavicsbányá­ja 1974-ben nem tudta teljesí­teni éves tervét. A bánya ve­zetője, az 59 éves Saftics György ekkor úgy döntött, hogy ezentúl a Vörös Csillag termékeként a közeli dunavar- sányi Petőfi Tsz-től vásárolt sódert is szállít majd a meg­rendelőknek. Ezt leplezendő utasította a gépkocsivezetőket, hogy az eladótól származó fu­varjegyeket semmisítsék meg és helyette saját számlákat állítsanak ki. A sofőrök attól tartva, hogy áthelyezik őket munkahelyük­ről — ahol a szakmai átlagnál jóval többet kerestek — vég­rehajtották az utasításokat, amelyek egyébként a Vörös Csillag Tsz-nek harmincezer forint jogtalan jövedelmet hoztak. Saftics a fuvarokat sa­ját szövetkezetének is úgy szá­molta el, mintha a sódert a tököli bányából termelték vol­na és ezzel névlegesen telje­sített ágazatának tervét és na­gyon is valóságosan saját pré­miumfeltételét. Ez a több hónapig tartó üzérkedés azonban voltakép­pen mellékes epizód egy másik bűncselekmény-sorozathoz ké­pest. amelyet az ágazat árbe­vételi tervének túlteljesíté­séért Saftics irányításával he­lyettese és a hat gépkocsive­zető végrehajtott. A történet három évvel ez­előtt kezdődött, amikor bille­nős IFA teherautókat vásárolt a tököli szövetkezet. A gépko­csik hasznos teherbírása pót- Kocsival kilenc tonna volt, ami durván 6 köbméter sóder­nak felel meg. Saftics kalkulá­ciója szerint azonban 8 köbmétert kellett felrak­ni az IFA-kra ahhoz, hogy a sofőröknek jól jövedelmező vidéki szállítások a tsz-eknek is kifizetődjenek. A túlterhelés miatt azonban egy­két forduló után tömlőszaka­dás, rugózatrongálódás, vonó- rúdtörés keletkezett az új gép­kocsikon. A sofőrök közölték, hogy ekkora terheléssel az adott útviszonyok mellett le­hetetlen közlekedni. Ekkor Saftics úgy rendelke­zett, hogy csökkentsék a rako­mányt 6 köbméterre, de a fuvarleveleken továbbra is 8 köbméter szerepeljen. Mivel a gépkocsivezetők is érdekeltek voltak a vidéki fu­varokban, vállalták a csalást, amelynek kockázatát csökken­tette az a körülmény, hogy a rakományokat szakmailag képzetlen idős, sőt időnként írástudatlan éjjeliőrök vették át. Az idegen bányákból szár­mazó sóderszállítmányoknál a 8 tagú bűnszövetkezet — amelyben egyébként a főnök és az állásukat féltő beosztot­tak között meglehetősen rideg volt a viszony —, ,az üzérke­dést csalással is kombinálta, vagyis a hat köbméter duna- varsányi sódert, 8 köbméter­ként, és drágábban adta to­vább. Ezekkel a csalásokkal a vádlottak 364 ezer fo­rint kárt okoztak a tsz megrendelőinek, külön­böző szövetkezeteknek és vál­lalatoknak. A ráckevei járásbíróság a bűncselekmények értelmi szerzőjét, Saftics Györgyöt 2 évi börtönre ítélte, a másik 7 vádlottat pedig különböző időtartamú, de felfüggesztett szabadságvesztésre. Másodfo­kon a megyei bíróság az első­rendű vádlott büntetését ki­véve helybenhagyta a járásbí­róság ítéletét, Saftics György büntetését azonban — tekin­tettel megromlott egészségi állapotára (epeműtét előtt áll) — 4 évre ugyancsak felfüg­gesztette. Az ítélet jogerős. B. E. kás egy havi teljes villamos energia ellátására elegendő. Nem könnyen ugyan, de vé­gül is megszokható, hogy a hőerőműben mindent százez­rekben, milliókban számolnak. Üzemanyagot és hőt, gőzt és vizet — egyaránt. Nem téve­dés: vizet is felhasználnak, mégpedig hihetetlen mennyi­ségben. — Teljes leterhelés esetén — magyarázza Szécsényi János — óránként 280 ezer köbmé­tert Ám, mint mondtam, nem dolgozunk teljes leterheléssel Az pedig, hogy csak részterhe­léssel működhetnek gépeink, hogy gyakran kell leállítanunk és újra indítanunk azokat; vagy, hogy egyes kazánokat fo­lyamatosan ugyan, de alacsony fokon működtetünk, alaposan próbára tette, teszi az üzemel­tetőket és a karbantartókat. Hi­szen nemcsak az üzemanyag­veszteség nagy így, s ez rontja a vállalat gazdaságosságát, ha­nem könnyebben is romlanak el a berendezések, több a javí­tás. Természetesen számos in­tézkedést tettünk a veszteség­idők csökkentésére. Sikerült is a javítások nagyfokú szerve­zetté tételével elérnünk, hogy az említett gondok ellenére Is a tervezettnél jóval kevesebb időt használtunk fel javítások­ra, s ez hozzájárul féléves jó eredményeinkhez. A diszpécser jelenti Telefonért nyúl beszélgető partnerünk keze és mindjárt hangját is hallhatjuk: — Hal­ló! Diszpécserszolgálat? Mi a helyzet?... A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat ott jártunkkor, pontosab­ban a telefonjelentés pillanatá­ban, 1140 megawatt villamos energiát termelt; amelyhez 211 ezer köbméter gáz, 80 tonna olaj izzott-égett a monstre-ka- zánoSban és az összes termelt gőzből 192 tonna a kőolajfino­mító felé áramlott. Dodó Györgyi A határon túlra is Szerelik a kulüvátort a Mezőgép érdi gyárában. Ebből a talajművelő eszközből nemcsak a hazai gazdaságok rendeltek, a gyár szállít az NDK-ba is. Bozsán Péter felvétele Olvasónk írja Javaslat üvegügyben gettünk az egyik kereskedés­ben, amikor arra gondoltam, mi történne, ha a vállalatok mentesítenék boltjaikat az üvegvisszaváltás nehézségei­től. Bizonyára lenne Pomázon egy-két nyugdíjas, vagy házi­asszony, talán még nyugdíjas kereskedő is, aki naponta visszaváltaná az üvegeket, akár bizonyos járulék ellené­ben, akár meghatározott mun­kabérért. Pomázon legtöbben családi házakban laknak, így megfelelő raktárteret is lehet­ne biztosítani, hiszen a meg­bízott saját otthonában dolgoz­na. Ügy gondolom, ezzel a meg­oldással jelentősen csökkenne a raktárak zsúfoltsága, a bol­tok elfoglaltsága is. Sőt, a vá­sárlók sem bosszankodnának annyit. Lehet, hogy az ötlet nem életképes, de valamilyen megoldás mindenképpen kell, mert tarthatatlan a helyzet. Balogh Gyula Pomáz A levél Pomázról jött, helyi gondokat említ, de az ötlet, a megoldásra tett javaslat fi­gyelemre méltó. Szomorúan szemlélem azo­kat az embereket, akik üres üvegeikkel járják a boltokat, mert szeretnék visszaváltani. Az üvegvisszaváltás tortúrájá­nak nemegyszer magam is szenvedő alanya voltam. Kü­lönösen nagy gond ez Pomá­zon. Az egyik üzlet zárva, a másikban éppen nincs üres re­kesz. Ehhez járul még az is, hogy elég távol vannak egy­mástól a boltok, és nyitva tar­tásuk sem azonos. Megértem az üzletek prob­lémáit is. A raktárak kicsik, kevés az eladó. A göngyöle­geket az udvaron, gyakran az utcán tárolják. A társadalmi tulajdon védelmének alapele­mei sem biztosítottak. Egyre több a vásárló, de ná­lunk a boltok alapterülete mitsem változott. Erről beszél­Gyes-mamák az üdülőben Két hét Leányfalun az építőknél A kerítés és az élősövény mögött a gondosan ápolt par­kot elárasztja a frissen nyírt fű illata. Az üdülőházak egyi­kének halijában öt-hat fiatal nő beszélget, karjukon gógi- csélő apróságok. Leányfalun a SZOT építőmunkás-üdülő­jébe, immár harmadik esz­tendeje gondozási szabadsá­gon levő anyákat is beutal­nak az apróságokkal együtt. (Az országban 294 üdülője van a SZOT-nak, s közülük kettőt jelöltek ki gyesen le­vő nők és gyermekük üdül­tetésére. Az egyiket Sopron­ban, a másikat itt, Leányfa­lun.) Kedves gondoskodás — Kedves gondoskodás — mondja Vörösné Varga Er­zsébet. — Mi, kismamák, szü­lés után kiszakadunk válla­latunk életéből, s marad szá­munkra az otthoni munka, de az hamarosan unalmassá, mo­notonná válik. Egy ilyen be­utaló kiszakít bennünket a megszokott környezetből. Jól­esett, hogy távollétünkben is gondolnak ránk munkahelyün­kön. SZOT-beutalóhoz jutni köztudottan nehéz. A gyer­mekgondozási segélyen levők nagyon tudják értékelni azt a nagy anyagi hozzájárulást, amit a szakszervezet ad. Egy- egy beutaló ugyanis 1500— 1600 forintot ér, mi pedig há- Tomszázegynéhány forintot fi­zettünk érte. — Hogy érzik itt magukat? Milyen az ellátás? — Nagyon jó — mondják kórusban, s hirtelen nem is tudom, melyik kérdésre vá­laszoltak. Az üdülő vezetői mindent meg is tesznek en­nek érdekében — mondja Var­ga Istvánná. — Jó programo­kat állítanak össze, például egész napos esztergomi ki­ránduláson voltunk, kétszer fél napot töltöttünk Szent­endrén, ahol megnéztük a néprajzi múzeumot, és meg­ismerkedtünk a város ne­vezetességeivel, kirándultunk Visegrádra is... — A kicsikkel...? — Nem. Azokra szakkép­zett gondozónő vigyáz a prog­ramok idején s minden dél­előtt 9-től 12-ig. A koszt íz­letes, naponta három fogás közül választhatunk, a gye­rekek miatt mindig van főze­lék. — És az egészen kicsik mit kapnak? > — A mama dönti el, akar-e maga főzni, akkor kap hoz­závalót, vagy bébikonzervet ad a babának. Apáknak tilos! A haliból nyílik egy tágas, világos szoba. Itt tartózkodnak a gyerekek, amikor a gondo­zónő vigyáz rájuk. Föltűnik, hogy a függöny alját alumí­nium rudacskával feszítették ki, ez a többnyire még négy­kézláb közlekedő kicsik szá- i mára veszélyes. — Az az első dolguk, hogy kihúzzák a függönyből — hallom az első panaszos mon­datot —, de hiába kértük a takarítónőt, hogy szedje le és ne is rakja vissza. — A nagyobbacskák már fölfedezték a konnektorokat is! — veszi vissza a szót Vörös­né. — Azután, ha már a pa­naszkodásnál tartunk, hadd mondjam el — bár engem érint legkevésbé, a férjem ka­tona —, sértőnek, bántónak érezzük a házirendnek azt a pontját, hogy az apukák nem léphetnek a szobába, csak a társalgóban találkozhatnak családjukkal. Szó, ami szó, furcsa intéz­kedés, hiszen a nőkkel együtt férfiak is laknak itt. A társalgóval szemben egy szűk kis helyiségben mosó­gép duruzsol. Egy papa vá­logatja a szennyest, mos, cent- rifugáz. Nem zavarom a mun­kában, inkább a 11 hónapos Csabi anyukájával beszélge­tünk. — Ebben az épületben nyolc nő van a gyermekével vagy gyermekeivel, kettő még a férjét is hozhatta. Épp ezért érezzük sérelmesnek a többi férj kizárását az üdülőből. Új turnusok jönnek Az üdülő vezetőjének tá- vollétében Dalkó Istvánná könyvelővel és Rudolf Fe- rencné vezető könyvelővel be­szélgetünk. Ök mondják el, hogy az építők üdülőjében 5 épület van; ezek közül egyet most tataroznak. A mellette levő úszómedencét emiatt nem lehet használni. Van vi­szont egy kismedence. zuha­nyozókkal a főépület előtt, ez kicsiknek és nagyoknak egyaránt megfelelő. A fel nőttek lemehetnek a szabad­strandra a Dunához, vagy a leányfalui meleg strandra, bár az messzebb van. Amikor az alacsonyan el­helyezett konnektorokat emle­getem. belép az üdülő anyag- beszerzője, s állítja: sehol az országban nincs konnektorvé- dő. Egyetlen megoldás: föl­jebb szerelni a konnektorokat. Harmadik alkalommal üdül­nek gyes-mamák Leányfalun. Az ötlet bevált, lesz tehát foly­tatása hosszú távon is. Akkor pedig érdemes kicsit jobban odafigyelni a beutaltak vél ményére. észrevételeire. s va'lamiképo — ha lobot — más szabályokat, akár külön házi rendet, tervezni a B épület la kóinak. Czibor Valéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom