Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

Megkezdték az alapozást Gödöllőn, a Szabadság téren megkezdték az új művelődési központ alapozását. Jelenleg a Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói a vasbeton cölöpözést végzik. Első kénünkön: Balogh Iiláíyás a betonacélt szereli. Az előre meghatározott helyre Franki típusú géppel, mint­egy 10 méter mélyre helyezik el a cölöpöket. Második felvé­telünkön Human József szocialista brigádja a beton alapanya­got adagolja. ltj. Fekete József felvételei ISMÉT LETELT A HATÁRIDŐ Mikor költöztetik el a kocsmát? Túlteljesítették félévi A ) Jubileumi verseny az Árammérőgyárban — Belefáradtam már! — panaszolja Kiss Gyula péceli lakos, a helyi tanács tagja, hogy immáron három eszten­deje húzódó kérése, panasza a mai napig sem nyert elinté­zést. Ígéretet már számtalan- szón kapott — de súlyos szív- betegsége sem elég indok arra, 'hogy a tulajdonát képező in­gatlanból a kocsmát kitelepít­sék. Még 1975 elejét írták, amikor a Budapesti Közlekedési Válla­lat vizsgálata alapján megálla­pították, hogy Pécelen, a Mag­lóéi úton lévő italmérés súlyos baleseti veszélyek forrása le­het. A vendégek egy része köz­vetlenül a nagy forgalmú út padkáján fogyasztja az italt, s előfordul botrányos viselkedés is. Később egy védőkorlát ke­rült a kocsma elé, a baleset­veszély csökkentésére. Az üggyel foglalkozott már a rendőrség is, Kiss Gyula se­gítséget kért az országgyűlé­si képviselőtől is, az ügy több­ször szerepelt az ÁFÉSZ-igaz- gatóságnál is — intézkedés mégsem történt. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ ál­tal bérelt helyiségben hosszú évtizedek óta működik az ital­mérés. Ez még rendjén volna, de az már nem, hogy'a kocs­mához tartozó mellékhelyisé­gek az udvarban vannak, s a szennyvíz a szabadba folyik, rettentő bűzt árasztva a kör­nyéken, (Ali'-' pár méterre a főúton van szeny vízcsatorna!) A közegészségügyi szervek is többször megállapították már, hogy a helyzet tűrhetetlen, in­tézkedéseket kell tenni. A pa­naszos és nem kívánatos hely­zetet kifogásolók ígéretet kap­tak, hogy a kocsma helyet cse­rél a közelben levő bolttal. A legutóbbi határidő ez év július 30-a volt. Az Építéstudományi Intézet, azt is megállapította, hogy a főútvonalról a csapadékvíz az úgynevezett sörcsúszdán át a pincébe folyik, veszélyeztetve ezzel az épületet. A boltcserék végrehajtását álítólag pénzhiány késlelteti. Ez előfordulhat, hiszen min­denütt jól megnézik, mire köl­tik el a felújításra szánt fo­rintokat. Mégis felvetődik, ak­kor sem lesz mód a csere le­bonyolítására, ha a KÖJÁL az üzletet bezáratja, vagy a rend­őrség tesz intézkedéseket a tarthátatlan helyzet megszün­tetésére? Vajon miért kell megvárni, míg valakit súlyos baleset ér az italbolt előtt? De talán az sem mindegy, hogy Kiss Gyula évek óta nem tud egy nyugodt estét eltölteni, legfeljebb a zár­óra után! Nem véletlenül hangzott el az sem, hogy sok feleség, édes­anya örülne a legjobban an­nak, ha férje munkából jövet nem a mindig zsúfolt kocsmá­ban kötne ki. Ez a- tény is a megoldást sürgeti! És még égj megjegyzés! Az italmérőheiy- től alig 50 méterre üzemel egy minden igényt kielégítő ven­déglátóhely, ahol a közétkezte­tésen kívül nappal alig tar­tózkodnak vendégek. Ez már a gazdaságos üzemeltetést is érinti! Ä. I. Mindig tiszteltem a lelkes, cselekvő embereket, akik ké­pesek egy célért akkor is dol­gozni, harcolni, ha az út nem mindig sima, amelyen halad­niuk kell. Tiszteltem őket, mert az akadályok, csalódások után, talpra állnak, újrakezdik, min­dig bizakodva: most majd si­kerül. Egy ilyen lelkes, sosem csüg­gedő embert ismertem meg fkladon, Klagyivik Pál sze­mélyében. Nincsenek világ­rengető tervei, felfedezései, csupán egy falu kulturális életét próbálja ébren tartani. Szerelme a tánc, a népi tánc. Táncos, oktató és táncolni ta­nuló egyszemélyben. Kétcsa- ládos apa, szakmája kombájn­szerelő. Néztem a próbákat — Általános iskolás korom­ban is táncolgattam, de’ igazán Gödöllőn, ipari tanulóként sze­rettem meg. Amikor felszaba­dultam, egyik csoportnak sem voltam tagja, ácsorogtam Ik­ladon, a művelődési ház abla­ka alatt, néztem a próbákat. Egyszer a fiúk kevesebben voltak, és engem a szó szoros értelmében az utcáról vittek be. Azóta nem bírom abba­hagyni, még a katonaságnál is táncoltam, ott a tévészereplés előtt estünk ki a Ki mit tud?- b ól. — Tényleges tánctanári mű­ködésem 1970-ben kezdődött. Vendégül látták a képviselőasszonyt A péceli kórus őrzi a hagyományokat A péceli sportegyesület klubhelyisége ad otthont az egyre nagyobb hírnévnek ör­vendő, aranydiplomával ki­tüntetett péceli Petőfi Sándor szövetkezeti kórus próbáinak. A helyiség kicsi, s ha a húsz- huszonöt próbáló kórustag megereszti a hangját, szinte repedeznek a falak. Legutóbbi próbájukra ven­dég érkezett, Kovács Istvánná, Pest megye 1. számú választó- kerületének országgyűlési képviselője. A remek hangu­latban eltöltött estén megele­venedtek az emlékek. Minkó Benjámin elnök és Bakonyi Árpád karnagy vezetésével a kórus gyorsan jutott az élvo­nalba. Eleinte csak a péce- lieknek énekeltek, de egy si­keres kistarcsai koncért a község határain túlra repítet­te hírüket, s azóta se szeri, se száma a fellépéseknek. Leg­utóbb a szövetkezeti kórusok szolnoki országos találkozó­ján vettek részt. A péceli művelődési ház fa­lára kifüggesztett tablókon ott láthatjuk elődeik, az akkori községi dalárda működéséről tanúskodó megfakult doku­mentumokat. Az énekesek kö­zött sok nyugdíjast találha­tunk, nekik is köszönhető, hogy a kórus híven őrzi a ré­giek hagyományait, tolmá­csolják akár a míves magyar népdalokat, vagy a munkásin­dulókat. Az előadásokra alaposan ké­szülnek. A heti hét próbán fegyelmezetten gyakorolnak, de nem hiányzik összejövete­leikről a vidámság, a móka sem. Gyakran énekelnek csak úgy maguknak, s ilyenkor bo­csánatos bűnnek számít, ha előkerül egy-egy műdal, ma­gyar nóta is. A képviselőasszonynak be­széltek fellépéseikről is. Az él­mények sokasága, a közös munka, a szívből jövő éneklés formálja a kórustagok szemé­lyiségét. Olyan szereplések ed­zik őket a nagy feladatokra, mint a tavalyi televíziós fel­lépés. Ha a péceliek nevében kér­hetnénk valamit, mi mégis azt szeretnénk, ha mint régebben, ismét összegyűlne néhány kó­rustag szombatonként valami­lyen klubhelyiségben, vagy vendéglőben, s megkérdezné tőlünk: mit éneklünk közö­sen? Acs István Augusztus 20-án avatták a művelődési házat, az ünnepi műsort népi tánccal akarták színesíteni. Táncosokat sike­rült verbuválni, de nem volt, aki felkészítse őket. Megkér­tek, vállaltam. A menyecske- csoporttal azóta sok sikert ér­tünk el, kár, hogy felbomlott. Falun még ma is úgy véle­kednek, nem illik az ilyesmi tisztességes anyákhoz. — A falusi szóbeszéd miatt szétesik egy közösség? — Egyébként is nagyon ne­héz évekig együtt tartani egy gárdát, közbejön a bevonulás, házasságkötés, hozzátartozó halála — az utánpótlás szinte reménytelen. Különösen a fiú­kat nehéz megnyerni, szégyel­lősebbek a lányoknál. Ered­ményként könyveljük el, hogy volt olyan fiúnk, aki levágat­ta hosszú sörényét, a lányok pedig növesztik hajukat. Nagyobb támogatás — A hagyományokat ápol­ják? — A nemzetiségi fesztiválo­kon sváb táncoltat várnak tő­lünk, de ezekét a gyerekek nem szeretik, mert sok ben­nük a visszatérő elem, más­részt, a hiedelemmel ellentét­ben, Iklad nem tiszta sváb falu. — Kap-e munkájáért fize­tést, mennyire támogatják tö­rekvéseit? A vállalatok féléves mér­lege kínálja az alkalmat a brigádversenyek értékelésére is. Különös jelentőséggel bír a számvetés az idén: a csepe­liek felhívására mindenütt ünnepi a verseny. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére tett felajánlások egy­aránt szolgálják a termelés mennyiségi növelését, minő­ségi javítását és a vállalatok, üzemek belső szervezési fel­adatainak mind jobb megol­dását. Pótfelajánlás A Gamiz Műszerművek Gödöl­lői Árammérő Gyárban a mun­kaverseny értékelésekor a brigádok alap- és pótfelaján­lásait is tüzetesen megvizs­gálták. A vállalások a terme­lési feladatok teljesítésén, a rekonstrukció elősegítésén, a gyártmányfejlesztés gyorsítá­sán, s a gazdálkodás javítá­sán Ikívül olyan közhasznú tárr sadalmi munkafelajánlásokat is tartalmaztak, mint a gyár üzemi óvodájának további bővítése és a kommunista szombaton való részvétel. A brigádvállalások között tallózva kirajzolódnak a konk­rét feladatok. A gyári kollek­tíva. s az egész népgazdaság érdeke, hogy valamennyi mű­hely teljesítse programját. A folyamatos alkatrészgyártás, az ütemes kooperáció, a vesz­teségidők csökkentése, mind- 'mind a termelés fokozását, folyamatosságát célozzák. S ha sikerül csökkenteni a se- lejtet. szaporítani az újítások számát, ez is megmutatko­zik a gyár év végi tervtelje- sítésáben. A szocialista brigádok vál­lalták. bog-z az idén 400 ezer egyfázisú, 155 ezer kétíázi­— 1966-tól tanítok be tán­cokat, 1974-től tiszteletdíjat is adnak. Most nagyobb támoga­tást élvezünk, a nagyközségi művelődési ház igazgatója, Dinnyés László tananyagot, -könyvet, hanglemezt ad. Kap­tunk magnót is, ezzel táncos népszokásokat, mondókákat gyűjtök, belőlük színpadi mű­sort állítunk össze. — De, ha nincs utánpótlás... — Talán az is megoldódik, az általános iskola 6., 7. osz­tályosait rendszeresen tanítom, áprilisban az úttörő kulturális seregszemlén ezüstérmet nyer­tünk. Egyelőre csak terv, de ősztől valószínűleg az alsó ta­gozatosok is részt vesznek táncórákon. Ha kicsi korukban megismerik és megszeretik a népművészetet, később nem lesz gond az utánpótlás. Ideiglenes engedély — Milyen iskolai végzett­ség kell az oktatáshoz? — Ideiglenes működési en­gedélyem van, most végzem a Pest megyei néptáncstúdió 3. évfolyamát. — Elismerés? — Nekem elég, hogy sok helyre hívtak már, de nam mentem, szülőfalumban aka­rok eredményeket elérni. 1975- ben miniszteri dicséretben ré­szesültem. Báskai Erzsébet sú mérőt és 90 ezer kapcsoló­órát gyártanak. Kiemelkedik a sorból a galvánozók Béke, a festők Előre brigádja, a Bo­lyai Farkas és Bolyai János nevét viselő közösségek, az Asztalos Jánosról elnevezett brigád és az erdőkertesi gyár­részleg két kollektívája, a Gagarin és a Martos Flóra brigádok. Az V. ötéves tervben az Árammérőgyárban is előtér­ben állnak a rekonstrukciós munkák. A Marx Károly, a Münnich Ferenc, az Orgona­virág és a Zalka Máté brigá­dok például a sajtolóműhely felújításában működnek köz­re. Bővítik az erdőkertesi gyárrészleget, áttelepítik a Il-es forgácsolót, festik a pró­batermi berendezéseket. Az öntő- és savazórészlegben csö­veket szerelnek, s ezekben a, munkálatokban is a brigádoké a vezető szerep. Bővítés A gazdálkodást többek kö­zött az anyagnormák foko­zottabb ellenőrzésével javít­ják. Hasznosítják a véghulla­dékot, 'megtakarítják a húzó­olajat. A drága importalap­anyagokat olcsóbbakkal he­lyettesítik. Figyelemre méltó a technológiai 20. évforduló brigád felajánlása; több mint 3 millió forintot kívánnak így megtakarítani. Az üzemi óvoda építésére tett felajánlások jelentőségét különösen akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy az árammérősök között milyen, sok a családanya. Nyugodt, eredményes munkájukat nagy­mértékben befolyásolják a szociális létesítmények, nem beszélve arról, hogy a meg­felelő számú óvodai és böl­csődei férőhely az üzem mun­kaerőgondjain is enyhíthetne. Felújítás A brigádoknak köszönhető, hogy hamarosan, szinte ki­vétel nélkül, helyet kaphat­nak a gyermekek a jól fel­szerelt és minden igényt ki­elégítő intézményekben. Az idén, április 4-én adták át az óvoda új szárnyát, s jelenleg a régi épületrész felújításán dolgoznak. A brigádmozgalom fellen­dülése nemcsak a közvetlen termelőkön múlik, sok függ a termelés irányítóin is. Hiába a vállalások, ha a szervezés, az anyagellátás, az irányítás akadozik. Az Árammérőgyár­ban ezt is felismerték, s a gazdasási vezetők valamennyi­en felelősek a brigádok sor­sáért. A gyár kollektívájának egésze büszkélkedhet tehát az első félév jó eredményeivel. Az. hosy a terveiket túltel­jesítették. a brisádmozgal- mat dicséri, s a iubileumi ver­seny sikerét jelzi. G. Z. Az elmúlt években a mező- gazdasági üzemek a nagy tö­megű, tápanyagokban gazdag, leveles répafejnek csak 10—15 százalékát használták fel ta­karmányozásra — állapították meg a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézetben. Pedig a be­takarítása technológiákkal, a gépesített eljárásokkal a fon­tos melléktermék kevés ráfor­dítással hasznosítható, egy ré­sze friss takarmányként, a többi silóként. A nagy tömegű silótakar- mány készítésének azonban megvannak a szabályai. Köve­telmény, hogy a leveles répa­fejből készített siló száraz­anyagtartalma 29—25 százalék felett legyen. Ezt a répafej fonnyasztásával, víztartalmá­nak csökkentésével, vagy szá­razanyag — például búzaszal­ma — hozzáadásval lehet el­érni. A friss répafejhez általá­ban 10—12 százaléknyi ga­bona-, illetve más takarmány­Született: Ádám Ödön és Magyaróvári Ágnes: Attila, Baglyas Sándor és Balázs Te­réz: Zoltán, Molnár Ferenc és Tóth Edit; Eszter, Omelka Jó­zsef és Öcsai Éva: Krisztina, Pintér Gyula és Prandovszki Anna: Zoltán, Varga Gyula Frigyes és Laukó Emma Er­zsébet: Bea, Kiszel Ferenc és Veindniger Erika: Ferenc, Nyer­ges Béla László és Gyügyei Ilona: Csaba, Király Zoltán és Kálmán Anna:'Edit, Nagy La­jos György és Ladvenicza Györgyi: Marianna Györgyi, Kálmán György és Molnár Pi­roska: György, Szigeti Péter és Mészáros Katalin: Péter. Kiss László és Kiss Ilona: Hajnal­ka, Vona Attila és Sólyom Margit: Zoltán és Zsolt, Dányi I IDEJÉBEN SZÓLUNK A leveles cuko hasznosításáról FRISS TAKARMÁNYNAK ÉS SILÓNAK Anyakönyvi hírek szalmát célszerű rétegesen adagolni, majd a silót tömörí­teni. Jó módszer, ha a cukorrépa- tábla közelében, traktoros szalmalehúzóval futókazlakat alakítunk ki, s a leveles répa­fejeket ezek közé hordjuk a tábláról. így a szalma egy-egy rétegének silóba rakása a helyszínen történhet. A répa­fej szállítása egyes betakarí­tási technológiák esetében né­mileg több szállítójárművet igényel, de így is megéri, hi­szen egyetlen silókészítésben sem lehet annyi járművet megtakarítani, mint éppen itt. A leveles répafejből szárí­tott takarmány is készíthető, tehnológiáját már több gazda­ság alkalmazza. A módszer még nem tökéletes, de most még lenne idő mindenütt jól felkészülni. F. L Mihály és Kovács Ilona Jusz­tina: László, Benkó Mátyás és Bodor Erzsébet: Zoltán, Szél József és Gáspár Zsuzsanna: Viktória, Tóth Dezső és Mészá­ros Zsuzsanna: Attila Bencze, Péter Mihály és Farkas Erzsé­bet: Szabolcs, Deme János é 3 Djmák Viktória: Marcell nevű gyermeke. Házasságot kötött: Csaba Attila Károly és Keszthelyi Judit. Névadót tartott: Cser István és Györki Erzsébet: Hajnalka, Cecó Zoltán és Hajdú Mária: Zoltán, Tóth István és Köte­les Klára: Ágnes nevű gyer­mekének. Elhunyt: Pető Józsefné Mol­nár Anna, Gödöllő, Szamueiy u. 15. Szerelme a népművészet Táncol, oktat és tanul Szülőfalujában próféta az ikladi szerelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom