Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
1977. JÜLIUS 27., SZERDA 'kM*op Heti jogi tanácsok Több olvasónk leveléből olyan sérelmet olvastunk ki, hogy más vállalathoz való áthelyezésükhöz a munkáltató nem járult hozzá. Volt olyan olvasónk, aki emiatt munkaügyi döntőbizottsághoz is fordult, kérését ott is elutasították. Többen nem értik, mi az oka annak, hogy ezt megtagadják, pedig véleményük szerint, népgazdasági érdek is fűződik kérésük teljesítéséhez. Nézzük tehát az áthelyezéshez kapcsolódó problémákat. • A munkáltató nem kötelezhető arra, hogy hozzájáruljon a dolgozó áthelyezéséhez más vállalathoz. Ezzel kapcsolatban két kérdéssel kell foglalkozni. Felmerül ugyanis az, hogy lehet-e a dolgozót hozzájárulása nélkül más vállalathoz át-, helyezni, a másik, hogy miért nem kötelezhető a vállalat, hogy a dolgozónak más vállalathoz való áthelyezéséhez hozzájáruljon. Az első kérdéssel foglalkozva azt kell közöljük, hogy a más vállalathoz történő áthelyezésre a vállalaton belüli áthelyezés szabályait kell alkalmazni. Ahhoz, hogy egy dolgozó más vállalathoz áthelyezhető legyen, a két vállalatnak egymással és a dolgozóval is meg kell állapodnia. Enélkül csak fegyelmi úton történhet a dolgozó áthelyezése, de természetes ebben az esetben is szükséges a két vállalat közös megegyezése. A másik kérdéssel kapcsolatban, sajnos, azt kell mondjuk, hogy. a problémát felvető olvasóink csak saját oldalukról nézik a kérdést, és nem annak a vállalatnak az oldaláról, amelyiktől megválni kiHÁZBA, KÖNYHÄBA vüfoftu- BOJIER «iiHion on»-WTR vánnak. Ennek a vállalatnak joga van mérlegelni az áthelyezést. Ha úgy találja, hogy nem áll érdekében, akkor jogosan megtagadhatja, hiszen erre senki sem kötelezheti. Számtalan példát lehetne felhozni, hogy egyes munkakörökbe nehéz dolgozót kapni, munkaerőhiány van. Természetes tehát, hogy nem engedik el onnan a dolgozót azért. mert csupán az ő érdekét szolgálná az áthelyezés, viszont a vállalat hosszabb időn át nem tudná ezt a helyet betölteni. Ebből termeléskiesés is származhat, főleg, ha több dolgozó kéri áthelyezését. Az áthelyezett dolgozó esetében az év végi részesedés is megilleti időarányosan mindkét vállalat részéről a dolgozót, ezért sok helyen emiatt sem veszik szívesen a munkaviszony megszüntetését áthelyezés útján. Természetesen ez nem érinti a dolgozónak azt a jogát, hogy felmondással szüntesse meg munkaviszonyát. • Mind a vállalat, mind a dolgozó a munkaviszonyt bármikor felmondhatja. Két olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy a felmondásnak vannak-e • kötöttségei, és a felmondást mikor köteles a vállalat megindokolni. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt mind a vállalat, mind a dolgozó felmondással bármikor megszüntetheti. A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie, és abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indoklást kéri. Ugyanis minden dolgozónak, aki már eltöltött egy bizonyos időt a vállalatnál, igénye lehet arra, hogy mondják meg neki, hogy miért nincs szükség a munkájára. A vállalat bármely indok alapján felmondhat. Tehát például azért, mert minőségi cserét kíván végrehajtani, vagy, mert átszervez, vagy azért, mert a dolgozó nem megfelelően végzi a munkáját A felmondás indokolásának kötelezettségéből folyik, hogy, ha a dolgozóval valótlan okot közölnek a felmondás indoklásaként, és emiatt panasszal él, a felmondást hatálytalanítani kell. MOZIMŰSOR JÜLIUS 28-TÖL AUGUSZTUS 3-IQ CEGLÉD, Szabadság 28—31: Gyilkosság az Orient Expresszen 1— 3: Egy romantikus angol nő CEGLÉD, Kamara 28—31: Piros alma 1— 3: Jelenetek egy házasságból I—II.* GÖDÖLLŐ 28—31: Péntek, a bennszülött 1— 2: A keresztapa másik arca 3: Elektra SZENTENDRE 28—31: Szabálytalan szabályos 1: Quebracho 2— 3: Éjszakai razzia VÁC, Madách Imre 28— 29: Egy romantikus angol nő 30—31: Magamra vállalom 1— 3: Gyilkosság az Orient Expresszen ABONY 28: A hosszútávfutó magányossága 29— 31: Katharina Blum elvesztett tisztessége* 1— 3: Holttest a Temzéből BUDAÖRS 28—31: Az éjszaka a betyároké 1— 3: A farmer felesége DABAS,/Kossuth 28—29: Pőkfoci 30— 31: Foglalkozása: riporter 1— 2: Megálló három órára DUNAHARASZTI 28—31: Indiánkaland Ontarióban 1— 2: Elveszel, elhagylak* DUNAKESZI, Vörös Csillag 28—29: Magamra vállalom 30—31: Egy romantikus angol nő 1— 2: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 3: Vörös plakát •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 28—29: Különös ügynök 30— 31: Nem adom a lányom 1— 2: Vigyázat, vadnyugat! I—H. ÉRD 26—28: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 31— 1: Mr. Mckinley szökése I—II. 2— 4: Pókfoci FÓT 28—29: Egri csillagok I—n. 30—31: Vigyázat, vadnyugat! I—II. 1— 2: Magamra vállalom GYÁL 28—29: Betyárok 30—31: Szeress engem, Uly! 1— 2: Küldetés Bahcsiszerájba LEÁNYFALU, Kert 28— 29: Budapesti mesék 30—31: A keresztapa másik arca 1—2: Utolsó találkozás NAGYKATA 29— 31: Az utazás 1— 3: A kőszívű ember fiai i—n. PILISVORÖSVÁR 29— 31: A cár és a tábornok 1— 3: Csendes otthon POMAZ 28— 29: Elveszel, elhagylak* 30— 31: Egy magyar nábob-f Kárpáthy Zoltán 1— 2: A sziklabarlang titka RÁCKEVE 28: A hiéna utazása 29— 31: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 30— 31: Délutáni előadás: Éjszakai razzia 1— 2: Kocsubej SZIGETSZENTMIKLÓS 28—29: A keresztapa másik arca 30—31: Elveszel, elhagylak* 1— 2: Indiánkaland Ontarióban A munkaügyi vitát intéző szervek szerepe sem terjedhet tűi azonban a felhozott ok valódiságának elbírálásán, nem bocsátkozhatnak tehát azon túlmenő kérdések megvizsgálásába. Például: hogy a panaszos helyett miért nem másnak mondott fel a vállalat, a felhozott indok a felmondáshoz képest elég súlyos-e. Természetesen a joggal való visz- szaélés esetén a munkaügyi vitát eldöntő szervek annak következményeit levonhatják, és a szükséges intézkedéseket megteszik. Felvetődött ezzel kapcsolatban egy másik kérdés is, nemcsak az, amit olvasóink levelükben feltettek nekünk. Ugyanis arra is kell vigyázni, hogy az indoklás alapos legyen, és a vállalat megfelelően tudja alátámasztani, hogy a dolgozó munkája miért vált szükségtelenné. Általánosság nem lehet a felmondás indoklása. A megjelölt okok valóságát a munkaügyi szerveknek vizsgálni kell, nem lehet tehát mondvacsi- náltan létszámcsökkentést, vagy átszervezést végrehajtani pusztán azért, hogy valakitől megszabaduljanak. Éppen e írt a valóságos oknak olyan ténynek kell lennie, ami a munkaviszony megszüntetését kellőn megalapozza. Volt már a kezünkben olyan vállalati felmondólevél, amelynek az indoklásában olyan megállapítás szerepelt, hogy a dolgozó terhére róttak több hiányosságot, ebben felelősnek kiáltották ki, csak azt felejtették el, hogy ez a felelőssége mennyiben terheli a dolgozót, és mennyiben a ■ ál- lalatot. Ugyanis a felmondási indokokból ki kell tűnni, hogy miért és mennyiben felelős a dolgozó a terhére rótt hiányosságok, hibák és szervezetlenség bekövetkezéséért. • Mikor jön létre érvényesen az ingatlan adás-vétele? Jogi. tanácsadásokon tapasztaltuk, hogy több olvasónknak akadt már problémája abból, hogy nem tartották be az ingatlan adás-vételével kapcsolatos alaki formaságokat. Emiatt évekig tartó pereskedések következtek. Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor röviden arról a témáról adunk tájékoztatást. Mindenekelőtt fontos szabály, hogy az ingatlan adás-vételi szerződését írásba kell foglalni, abból ki kell tűnni a felek akaratának. Tartalmaznia kell az átruházandó ingatlan megjelölését, az eladó tulajdonos nevét, a vevő megjelölését, az ingatlan birtokba vételének idejét, az ellenértéket. Szükséges a telekkönyvi bejegyzéshez alkalmas nyilatkozat, bár ezt később is megtehetik, de jobb egy szerződésbe foglalni az adás-vétel létrejöttekor. A szerződés írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha a szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta. Az is helyes, ha az ellenérték kifizetését tanúsító nyilatkozat is ebben a szerződésben szerepel, feltéve, ha nem volt más megállapodás. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Az ajándék visszaköveteléséről Durván bántalmazta apját Egy nyugdíjas férfi — ha- szonélveze.i jogának fenntartása mellett — az egyik Pest megyei községben levő házát, amelyben fiával, annak feleségével és anyósával együtt lakott, ennek a gyermekének ajándékozta. Később szóváltás közben a fiú apját bántalmazta, s ezárt a járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság feltűnően durva becsületsértés miatt, 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ezekutóin az apa, fia ellen pert indított, amelyben a neki ajándékozott házat visszakövetelte. Igényét gyermeke durva magatartására és arra alapította, hogy korábban is érte hasonló inzultus, sőt, egyszer ilyen okból büntetőeljárás is indult, de akkor, abban a reményben, hogy hasonló eset többé nem fordul elő, fiának megbocsátott. A járásbírósági tárgyaláson a fiú elismerte, hogy apját pofon ütötte és erővel a falhoz lökte. A bíróság ítéletében kimondta: a ház az apát illeti, mert & tettleges bántalmazás alapot ad az ajándék visszakövetelésére. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság más álláspontra helyezkedett. Szerinte a kérdéses alkalomkor az apa volt a támadó és ez váltotta ki a sérelmezett magatartást. Azóta közöttük nézeteltérés nem történt. Miután az ajándékozó kihívó, agresszív viselkedésének következménye volt, hogy fia, feldúlt lelkiállapotban, elkövette a sérelmezett cselekményt, ez nem tekinthető olyan súlyosnak, amiért az ajándék visz- szakövetelhető volna. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság döntését hagyta helyben. A határozat indokolása szerint a fiú ellen indult bűnügy iratai nem tartalmaznak olyan megállapítást, amelyek szerint az apa fiával szemben támadóan lépett volna fel. Ezt a fiú sem állította. Az történt, hogy a nyugdíjas, menyét és annak anyját sértegette, s ezt követte a tettlegesség. Az ingatlant ajándékozó apával szemben ilyen durván fellépő gyermek magatartása még akkor is alapul szolgál a ház visszakövetelésére, ha az a szóbeli sértegetéseket elkövette. Egyébként gyermeke is beismerte, hogy magatartása súlyosan kifogásolható. Ha a megélhetéshez szükséges Egy házaspár másfél évtizeddel ezelőtt mezőgazdasági ingatlanát, amelyen házuk is van, a férj unokahúgának ajándékozta. Most, arra hivatkozva, hogy a telekre egészségi állapotuk nagymérvű megromlása miatt, létfenntartásuk érdekében szükségük van, a járásbíróságon indított perükben visszakövetelték. Hatósági orvosi bizonyítványt is csatoltak, amely szerint a férfi 00 százalékos munkaképtelen, felesége pedig olyan beteg, hogy önmagát sem tudja ellátni és ápolásra szorul. Az unokahúg arra hivatkozott: a házaspár a szóban forgó ingatlanon folytatott gazdálkodással megfelelő megélhetési lehetőséggel rendelkezik. A járásbíróság mezőgazda- sági szakértőt hallgatott meg. Szerinte, ha a földet idegenek művelik meg, a házaspár havi jövedelme 694 forintot tesz ki. A lány szülei arról vallottak, hogy az idős ember az ajándékról történő lemondás ellenében tízezer forintot ajánlott fel. Ezekután a járásbíróság a keresetet azzal az indoklással utasította el, hogy a házaspár létfenntartását vagyonuk biztosítja. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte, hangsúlyozva: amennyiben jövedelmük any- nyira csökkenne, ami megélhetésüket nem biztosítja, unokahúguktól járadékot igényelhetnek. A legfőbb ügyésznek a döntés ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Az ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben az adományozónak arra létfenntartása érdekében szüksége van és visszaadása a megajándéTíz nap rendeletéiből A gyógyszert tartalmazó keveréktakarmányok előállításának és forgalmának szabályozásáról a 25/1977. (VII. 20.) MÉM-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny július 20- án megjelent 56. száma.) Egyes szociális, kulturális juttatásokról szóló 8/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet módosításaként ugyanitt jelent meg a 10/1977. (VII. 20.) MüM sz. rendelet. Ez utóbbi fontos szabályokat tartalmaz a munkásszállásokkal kapcsolatban, így többek között a térítési díjakról, valamint arról, hogy a munkásszálláson való elhelyezés feltételeit és a térítési díjak mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. Az 1977/78. évi vadászati igényekről ugyancsak a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg a MÉM-hirdet- mény. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 1030/1975. Mt. h. számú határozat módosítását az 1028/1977. (VII. 23.) Mt. h. sz. határozat tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet módosításáról ugyanitt jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 24/1977. (VII. 23.) ÉVM számú rendelete. kozott megélhetését nem veszélyezteti. Ebben az esetben a házaspár anyagi helyzetének megállapításánál az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a megélhetéshez nélkülözhetetlen, rendszeres jövedelemforrás és anyagi javak mellett azt is tisztázni kell: nem szorulnak-e ápolásra vagy gondozásra, és ellátásuk mennyiben biztosított. Ennek vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy az idős házaspár termelő tevékenységet már nem tud végezni, sőt az asszony önmagát sem képes ellátni. Rendszeres havi jövedelmük, nyugdíjuk, járadékuk nincs. Mezőgazdasági ingatlanuk idegen által történő megművelése esetén pedig — a mezőgazdasági szakértő véleménye szerint — az egy főre eső jövedelmük 347 forintot tesz ki, Ez az összeg a létminimumot még akkor sem éri el, ha van lakásuk. Különösen nem megoldott ápolásuk és gondozásuk, ami életkorukra és egészségi állapotukra tekintettel feltétlenül szükséges. Korábban eladott ingatlanukért ugyan hétezer forintot kaptak, de ez az ősz- szeg rendszeres jövedelem- forrásnak nem tekinthető. A tízezer forintos egyezségi ajánlat nem kedvező anyagi helyzetüket bizonyítja, hanem éppen azt, hogy még anyagi áldozatok vállalásával is lehetőséget kívántak teremteni, hogy az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jog megszerzésével létfenntartásukat biztosítani tudják. — Tény, hogy a megajándékozott mentesül az ajándék visszaadási kötelezettsége alól — hangzik tovább a határozat —> ha az adományozó lét- fenntartását járadék, vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. A természetbeni tartás vagy gondozás azonban bizalmi viszonyt tételez fel, viszont a peradatokból az állapítható meg, hogy a lány a házaspárral eddig nem törődött, velük szemben teljesen érdektelenül viselkedett, minden igény teljesítése elől elzárkózott. Ilyen körülmények között a járadékszerű szolgáltatás szóba sem jöhet, de ez az idős, beteg emberek létfenntartását, ápolását és gondozását sem tudná biztosítani. A bíróságok tehát a házaspárnak az ajándék visszakövetelésére irányuló igényét tévesen utasították el. PEREK AZ ÖRÖKSÉGÉRT (1.) Öröklési szerződés EGY IDŐS FÉRFI és egy fiatal házaspár három évvel ezelőtt öröklési szerződést kötött. Ebben az öreg ember úgy végrendelkezett, hogy házát és ingóságait a fiatalok öröklik, ők viszont kötelezték magukat, hogy lakásában élete végéig eltartják, gondozzák, betegség esetén ápolják az öreget. A szerződést az államigazgatósági hatóság jóváhagyta. Néhány hónappal később a házaspár beköltözött a házba. Egy év múlva azonban a viszony már annyira megromlott közöttük, hogy az idős ember nem fogadott el semmiféle szolgáltatást, sőt, el is költözött, s azóta ismerősöknél, rokonoknál lakik. Ilyen előzmények után az idős ember az öröklési szerződés megszüntetéséért a járásbíróságon pert indított. A bíróság ítéletében az öröklési szerződést úgy módosította, hogy a házaspár természetbeni tartás és gondviselés helyett. havi 800 forint életjáradekot köteles fizetni. Fellebbezésre ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Egy év múlva az .öregúr a járásbíróságtól isimét az életjáradéki szerződés megszüntetését kérte. Arra hivatkozott. hogy 78 éves. önmagát ellátni nem tudja, gondviselőre van szüksége, aki természetbeni el’áfást is nyűit részére. A járásbíróság a keresetet azzal az indoklással utasította el. hogy a szembenálló felek között a viszony az első per ó+a tovább nem romlott. A városi tanács szoci- áinolítikai osztálya térítés nélküli ebédiegvet. ad a fel- neresnek. reggeliről. vacsoráról nedig maga gondoskodik. Tékát. szük«áfdetei a havi 800 forinttal fedezettek. A mérvéi bíróság ezt az íté- j«. jioUrKort hacryta. A JOGERŐS DÖNTÉS ellen, törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint az öröklési szerződésekre is alkalmazni kell a törvénynek azt a rendelkezését, hogy ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való ellátás lehetetlenné válik, mindegyikük kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződésre való átváltoztatását, ha pedig ez nem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. Olyan esetekben pedig, amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíróságoknak különös gonddal kell vizsgálniuk, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését. Az új eljárás során ezért részletes tényállást kell megállapítani, hogy a* idős ember életkorára, egészségi állapotára, személyes körülményeire tekintettel, a módosítás után a szerződés fenntartható-e, avagy megszüntetése indokolt. Ennek érdekében szükség esetén orvos- szakértőt kell meghallgatni. Figyelembe kell venni, hogy a szerződés megkötésekor már idős. beteg ember volt az örökhagyó. a házaspárnak tehát számolnia kellett azzal, hogy nemcsak élelmezni, hanem szükség esetén gondoznia és ápolnia is kell őt. A JOGVITA rendezésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a szerződés esetleges megszüntetése — a házaspár lakáskörülményeivel kapcsolatos problémák miatt — ne hozza hátrányosabb helyzetbe az idős embert a jelenleginél. K. S.
