Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
Új termék — új távlatok Megkétszereződik a termelés a Monon Kefegyárban Fejlettebb technológiával I Már hírül adtuk, hogy a szelektív iparfejlesztési politikán belül a budapesti XIII. kerületi tanács távlati fejlesztése részeként, igényt tart a Budapesti Műszaki Kefegyár jelenlegi területére. A jobb munkaerő-ellátottság szempontjából is szükségessé válik bizonyos gyárrészlegek szanálása. így elsősorban a Dévényi utcai üzemrész területét óhajtja a tanács már a közeljövőben igénybe venni. ilyen indokok alapján történt meg az említett budapesti üzemnek a Monori Kefegyárral való összevonása. Fővárosi és megyei tanácsi határozatok alapján, legkésőbb 1979 elejéig előbb a Dévényi utcai, majd a Reiter Ferenc utcai üzemrészben kell a munkát megszüntetni, de az áttelepítést a termelés folyamatosságának biztosítása közben kell megszervezni. Kupecz Tivadar főmérnök tájékoztatott arról, hogy a Monori Kefegyár vállalta a megnövekedett szervezési és tervezési feladatokat, illetve arról, hogy milyen módon valósítható meg ez a nagyarányú fejlesztési, üzemáttelepítési munka. Az összevonás azért történhetett meg zavartalanul és zökkenőmentesen, mert a Monori Kefegyár műszaki vezetősége már az összevonást megelőző hónapokban felvette a kapcsolatot a Budapesti Műszaki Kefegyárral. Az összevonással a monori gyár termelési profilja, műszaki és háztartási kefe, logarléc, faminta, fémminta készítésével és öntéssel bővült. Erre a megnövekedett feladatra a monoriak már fel voltak készülve, mert 1975 óta maguk is foglalkoztak fémmintaöntéssel és részlegesen műszaki kefegyártással is. A drótkefék, az úttisztító hengerek, a konzervipari és malomipari kefék gyártásának technológiája is lényegében ugyanaz, csak az úgynevezett tömőanyag más. Ezek a munkálatok igényelnek bizonyos szakmai átállást, gépparkbővítést is. A Monori Kefeg^ár szakmai rátermettségéit a végrehajtott öszevonásra az is bizonyítja, hogy a fejlődés eredményeként 25 millióról 55—60 millióra futott fel a termelés, 1971-től 76-ig. Már meglevő műszaki bázisukkal, szakmai gárdájukkal, mikor még szó sem volt az összevonásról, megpályázták a műszaki kefe gyártását. A vezetőség idejében felismerte az ebben rejlő fejlődési, lehetőséget, melyet a meglevő kereslet, az export jelent. r A Monori Kefegyár műszaki felkészültsége lehetővé tette a hetvenes évek folyamán, hogy a különböző megrendeléseket magas színvonalon, igényesen teljesítsék. A kiváló eredmények, bizonyára jelentős súllyal játszottak közre abban, hogy az illetékesek döntése szerint nem Debrecen, Mosonmagyaróvár, vagy Lajosmizse, hanem Moner vette át a műszaki kefegyártás fő profilját. A Dévényi utcai részleg minél előbbi felszámolására reális lehetőség van a Monorra és Nógrádszakállra történő áttelepítéssel, a tervezettnél már korábban is, ez év végére. Az összevonást követően, ma már 500 dolgozója van az üzemnek, a még üzemelő budapesti és nógrádszakálli részlegekkel együtt. Bár a gyárvezetés mindent megtesz a zökkenőmentes átszervezés és a folyamatos termelés biztosítására, mégis munkaerőhiányuk van. Feltétlenül szükséges az állandó inunkásgárda megtartása, a felszámolt részlegekből kiesettek pótlása, a műszaki gárda folyamatos fejlesztése. A kitelepítés második szakasza, vagyis a Reiter Ferenc utcai telep felszámolása még további elvi döntéseket igényel. Az összevonás végső eredményeként megkétszereződik a kefegyár évi termelési értéke. F. J. VASÁRNAPI ELETKEP A csordás és kutyája SZÉPSÉG ÉS NEHÉZSÉG Pásztor marhacsordóval és egy kicsi kutyával. Régi étté kép, vagy mai valóság? A nap delelőjón jár, a csorda itat előtti tikkadtsággal legelész, csordás bizalmatlanul kémle] a messziről jött ismeretlen«- két. Szemét barátságtalanul ősz szevonja, s csak a magyaros köszöntésre enged fel zárk zottsága. — Jó napot, bátyám! — Maguknak is! — hangzik a válasz. Kezet rázunk, s bemutatom kirándulásra indult kis családom: feleségem és a kislányomat, majd kérdés következik, mert a kislányom tudni szeretné: — Tud-e valamit ez a kutya? — De tud ám! És gyerekkacagtató dolgok történnek. Maxi kutya meg akarja fogni a saját farkát. Kétláibra áll és pitizik, visszahozza a gazda messzire eldobott botját, majd a csordás bottal együtt levegőbe emeli a kutyást. A kedves jószág mókásan lenig a bot végén hosz- szú percekig, s önfeledt gyermekkacaj a jutalma. ★ Szó esik még sok mindemről. Megismerkedünk a napszítta bőrű, ötvenes Kalina IstvánnaX, aki a csévharaszti háztáji teheneket legelteti ezen a forró vasárnap dálelőtton. Apja is csordás volt, gyerekei azonban már nem folytatják a „szép” mesterséget. Pedig — mint mondja — rengeteg szépség van ebben a foglalkozásiban: a szabadság, az állatok ragaszkodása, a természet állandóan megújuló szépségei. De megvan a maga nehézsége is: a 12—13 órás napi munkaidő, a természeti viszontagságok és még sorolhatnánk. Utóbbiak ellenére mégis elégedettnek mondja maigát. Elégedett a jövedelmével (Havi átlagkeresete 4 ezer forint), két gyermeke boldogulásával, munkájának megbecsülésével. Jövőre kapja meg 25 éves szolgálatáért a kitüntető jelvényt! Élete értelmét és boldogulását jelenti foglalkozása. ★ Búcsúzunk a csordástól. Még sokáig feledhetetlen gyermekkori élmények emléke dobogtatja a szívem. Számomra a jászsági csordák képe a múlt, ez a csévharaszti csorda a jelen. És úgy van jól, ha a kislányom ma éjjel róluk álmodik. Járvás Ferenc SPORT Labdarúgás NYÁRI TOTÓ KUPA Honvéd Köteles J. SE— Sülysáp 6:0 (4:0). Újpest, Külső Váci út. Vezette: Juhász. A honvédcsapat minden részében jobb volt az enervál- tan, sok hibával játszó süly- sápiaknál, akik közül csupán László és Motolai nyújtott elfogadható teljesítményt, A Nyári Totó Kupa ■ utolsó fordulójára vasárnap kerül sor, a sülysápiak ezen a napon az EMG Sashalom csapatát fogadják otthonukban. Ez a találkozó egyébként szerepel a heti totószelvény pótmérkőzései között is. RÁKÓCZI KUPA I. csoport, Maglód—Péteri 3:0. Maglód, 200 néző. A lelkesen játszó péteriek sokkal jobban játszottak, mint a hétközi hazai mérkőzésen, bár a maglódiak ilyen arányú győzelmét így sem tudták megakadályozni. a csoport Állása: 1. Maglód 2 2-------8-t 4 2. G yömrő —-------------------------3. P éteri 2--------2 1- 8 — II . Csoport, Üllő—Monor 6:0. Üllő, 300 néző. Vezette: Sárost A nagy lelkesedéssel és jól játszó üllőiek ilyen arányú győzelme is teljesen megérdemeltnek mondható. A mo- noriakra rá sem lehetett ismerni szerdai játékuk után. a csoport Állasa : 1. Üllő 2 1-18-42 2. Monor 2 1-14-82 3. Vccsés — A Rákóczi Kupa következő mérkőzéseire holnap, szerdán kerül sor. Maglód otthonában fogadja Gyomrot, akárcsak Vecsés Monort. Mindkét mérkőzés 17 órakor kezdődik. DABAS—GYÖMRŐ 2:2 (1:1). Barátságos mérkőzés. Dabas, 500 néző. A múlt vasárnapi 3:3 után Dabason is színvonalas mérkőzést vívott a két csapat. A hazaiak szereztek vezetést, de Gyömrő még a félidő előtt kiegyenlített. Szünet után Qyömrő szerezte meg a vezetést, de a jól hajrázó dabasiak egy védelmi hiba után kiegyenlítettek. GYŐZTES A CHINOIN A fennállásuk 65. évfordulóját ünneplő Gyömrői Sportegyesület vasárnap Gyomron rendezte meg a Kézilabda Rákóczi Kupát, amelyen a Chi- noin és a gyömrői öregfiúk vettek részt a helyi felnőttcsapaton kívül. A Chinoin mindkét ellenfelét legyőzte, így megszerezte a Rákóczi Kupát. A helyi felnőttek ellen először 16:14-re, majd 14:12-re győztek a fővárosiak. A kupát Árnits Ferenc, a Gyömrői Sportegyesület vezetőségének tagja adta át a fővárosiaknak. G. J. A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Keserű csokoládé. Maglód: Nyomozás Osztravá- ban. Mende: Miért ölnek meg egy bírót? Monor: Az inkák kincse. Pilis: Ezt nem tanultuk. Üllő: A kincses sziget. Vecsés: Az éjszaka a betyároké. MŰVELŐDÉSI IIAZ Mendén, 18 órától: a népi tánccsoport és a vegyes összetételű zenekar próbája. VIDÉKI XIX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1977. JULIUS 26., KEDD iasznált az eső a kukoricának Jól fizet a búza, száz hektár másodvetés Meggyorsul a kapásnövények fejlődése A reggeli órákban, amikor telefonon beszéltünk Vjj Istvánnal, a gombai Fáy András Egyesült Tsz főmezőgazdászával, még sütött a nap. Délben, amikor a rádióban a Balaton-felvidéken végigvonult felhőszakadásról számolt be a meteorológus, szürke felhőket hajtott a szél a bé- nyei dombok fölé. Két óra körül, amikor beültünk a terepjáróba, hogy megkeressük a tsz aratóbrigádját, csendes nyári eső kezdte permetezni a szélvédő üvegét. Az időjárás közbeszólt A poros dűlőutakon kukoricatáblák között haladtunk. — Ennek a növénynek — mutatta a főmezőgazdász — és a ciroknak, meg a napraforgónak jókor jöttek az esős napok, szépen fejlődik valamennyi. Az aratók ugyan szívesen nélkülözték volna már a csapadékot, de azért nagy gondot még számukra sem jelent. — Mikor álltak munkába a kombájnok? — A betakarítási munkát a 156 hektárnyi repce aratásával kezdtük július elsején. Annak ellenére, hogy a május 20-i jégverés 20 százalékos kárt okozott ezeken a táblákon, több mint 16 mázsa termést takarítottunk be egy-egy hektárról. Az őszi búza vágását hatodikén kezdtük el, s eredetileg úgy terveztük, hogy tegnapra, tehát 25,-ére már minden szem tető. ailá kerül. A közbejött esők azonban okoztak egy kis csúszást, így, ha csak újabb csapadékot nem kapunk, a napokban befejezzük az aratást. Persze, ha egy kicsit búslakodunk is, a betakarítás elhúzódása miatt, örülünk annak, hogy a kapásnövények fejlődése meggyorsult. Búzából egyébként 35 mázsás átlagtermésre számítottunk, a legfrissebb adatok szerint az eddigi hozam hektáronként 37—38‘mázsa, s talán az aratás végére még jobban megközelítjük a 40 mázsás átlagot. A gombai közös gazdaságban természetesen gondolnak a felszabadult területek kihasználására is: 100 hektáron terem maid a másodvetésű köles. ötvenhektárnyi Új raktár A közelmúltban készült el az új alkatrészraktár a pilisi Aranykalász Tsz 1. számú gépjárműtelepén. A Salgó típusú könnyűszerkezetes elemekből összeállított polcokon az aratás idején különösen nagy rendnek kell lennie. Erről Kollár János és Szincsák József gondoskodik. Mutnéíalvy Zoltán felvétele terület volt ebből repcetarló és szintén ötven hektár, ahol kiarábbari búza sárgállott. Szalma a háztájiba Az egyik lejtős dűlőúton leláncolt kerekű szekérrel találkozunk, az elébe fogott egyetlen ló nagy igyekezettel próbálja visszatartani a megmeglóduló terhet. — Viszik a szalmát a háztájiba — mondja Varga Ferenc gépkocsivezető. — Legálisan? — kérdezem a főmezőgazdászt. — Természetesen. — Pedig korábban a három község állattartó qazMii panaszkodtak, hogy a tsz inkább elégeti a szalmát, mintsem nekik adja. — Egy helyen gyújtottuk meg a szalmát, de azt is azért, mert annyira férges volt, hogy a háztájiban sem vették volna hasznát. Egyébként mindhárom hozzánk tartozó község határában, közel a lakott területekhez kijelöltünk egy-egy olyan táblát, ahonnan teljesen ingyen annyi szalmát vihet el bárki, ameny- nyit akar. Látja, élnek is a lehetőséggel. A többi területen is gondoskodunk a szalma letakarításáról. Egy bálázógépünk és egy szalma- lehúzónk dolgozik, s folyamatos a szállítás is. A tarlóhántással sem vagyunk elmaradva. Kint, a tábla szélén állnak a kombájnok, két Claas Do- minátor és négy SzK—5-ös várja, hogy felszáradjon a csapadék. Még messze járunk tőlük, de Hrutka Ferenc műszaki vezető már látja: — Befejezték az ilyenkor szokásos gyors karbantartást. — Honnan tudja? — Amíg azzal nem végeznek, nem ülnek le egy kupacba beszélgetni. Jókedvű aratók Jókedvű társaságot találunk a kombájnok között: kombájnosok, vontatóvezetők, az ügyeletes szerelő, és természetesen közöttük ül az aratásért közvetlenül felelős két irányító: Kovács Endre, a növénytermesztési ágazat vezetője és Tóth Sándor szállításvezető. — Nem. bosszankodnak az időjárás szeszélyei miatt? — Attól nem szárad gyorsabban a búza! — mondja nevetve Juris Sándor, az egyik legtapasztaltabb kómbájnos. — Különben az idén még nem panaszkodhatunk — fordítja komolyabbra. — Hosszabb időre nem kellett leállnunk az időjárás miatt. — És más ok? Akadtak-e műszaki problémák? — Alig. Apró hibák, amiket általában gyorsan sikerült kijavítani. A főmezőgazdász szól közbe a szerényen hallgató műszaki vezető helyett: — Ha előfordult, hogy hiányzott egy-egy alkatrész, vagy több munkát kívánt a hiba javítása, akkor a műszakiak éjszaka elutaztak az ország más részébe, vagy a műhelyben dolgoztak reggelig, hogy indulásra minden rendben legyen. Segédmotor-kerékpár kaptat prüszkölve felfelé a dombon. Tordai János, az ellenőrző bizottság elnöke érkezik. — Mi a véleménye az aratók munkájáról? — Remekül dolgoznak. A napokban szakemberekkel együtt vizsgáltuk a szemvesz-' teséget, s azt tapasztaltuk, hogy 0,5—0,9 százaléknál több szem alig maradt a tarlón. — Világos — mondja Kálmán Pál kombájnos. — A prémiumfeltételek között a mennyiségi és a minőségi követelmények egyforma súly- lyal szerepelnek. Igyekszünk vigyázni. — Mennyi keresetre számít? — Az idén jól fizet a búza. Utoljára talán tíz éve volt ilyen jó a termés. Gondolom, a mi jövedelmünk is magasabb lesz. — Mégis mennyi? — Kilenc-tízezer forintra számítok. ★ Lapunk megjelenésének időpontjában már az utolsó fordulóra készülődnek a gombai kombájnosok. V. J. A rendelet érvényes Lékelni kell a dinnyét Olvasóink közül többen panaszolták, hogy a zöldárukereskedők — kérésük ellenére sem lékelik meg a görögdinnyét, arra hivatkozva, hogy az még igen drága. A panaszt továbbítottuk a járási hivatal élelmiszer gazdasági és kereskedelmi osztályához, ahol közölték: a belkereskedelmi miniszter rendelete szerint — ha a vevő kéri — lékelni kell a görögdinnyét. Az a kifogás, hogy a görögdinnye drága, nem fogadható el, ugyanis a kockázatot nem a vevőnek kell vállalnia. Ha a gyümölcsről szemrevételezés alapján nem állapítható meg, hogy jó és ízletes, akkor a vevőnek — a pénzéért — jogában áll arról bizonyságot szerezni. A kockázatot a kereskedőknek és a termelőknek kell közösen vállalnia. A belkereskedelmi miniszter rendelete 1976 májusában jelent meg, azóta nem vesztette érvényét. H. J. PEST MEGYEIEK! Valamennyi vállalóhelyünkön 1977. augusztus 1-től ÚJ SZOLGÁLTATÁS: SZŐNYEGTISZTÍTÁS! Vegye igénybe: kényelem, tisztaság. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT
