Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

Tarlóművelés után: másodvetés A nagykátai járásban befejezték az aratást A járási hivatal élelmiszer­gazdasági osztályának vezetője, Kiss Lajos tegnap e6te arról tájékoztatta lapunkat, hogy be­fejezték az aratást a nagyká. tai járásban. A gazdaságok — a nagykátai Magyar—Koreai Barátság, a tápiószőlősi Üjba. rázda, a farmosi Tápiómente, a tóalmási Lenin és az újszil va­si Kossuth tsz — jó termésát­lagokat kaptak, noha a jég­verés jelentős mértékben meg­döntötte a gabonát, kimagasló, 42—54 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. A be­takarítás munkáját meggyor­sította, hogy a nagy nyári mun­kához szükséges gépeket a már Tűzvédelmi szántással vonja körbe a tarlót Nagy László az abonyi József Attila Tsz földjén Geleta Pál felvétele Váltakozva végzett üzemek tovább adták, azoknak, akik még hátrább áll­tak a sorban. Így a tóalmási tsz 3 kombájnt adott kölcsön a tá. piószentmártoni Aranyszarvas Tsz-nek, a farmosiaik 5 kom­bájnnal a tápiógyörgyei Zöld. mezőt, az újszilvásiak 3 kom­bájnnal, a tápióbicsekei Április 4-et segítették. Az átadott kom­bájnparkoknak természetes ki. sérői a terményszállító jármű­vek, pótkocsis IFA-íeherautók. A megfelelő tairlóművelés után a másodvetés következik. Ez utóbbit folyamatosan, táblán­ként végezték, így zömmel már földben van a másodvetemény. A korábban elkészített terv 539 hektár másodvetésre Ré­szűit; ezekben a napokban már a hatszázadik hektáron is túl vannak. A másodvetések növényfaj iáinál figyelembe vették az ál­lattenyésztés igényeit, így je­lentős mennyiségű takarmány­növényre számíthatnak ősszel a járás gazdaságai. Zöldségfélék közül különösen az uborkával foglalkoznak szívesen, igaz, hogy öntözőrendszerük lehető, vé teszi a biztonságos termesz­tést, annak ellenére, hogy csapadékszegény időjárás miatt lassan fogytán az öntözővizük. PEST MEGYEI PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM. Ára 80 fillér 1977. JULIUS 26., KEDD Felkészítés a tanévre Üzemek az iskolákért A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly vizsgálatot folytatott a megye általános iskoláinak oktatási, taneszköz­ellátási helyzetéről, valamint a tanévkezdést megelőző karban­tartási munkákról. A NEB meggyőződött arról is, milyen az ok­tatási intézmények és az üzemek kapcsolata, hogyan valósul­nak meg az egy üzem — egy iskola mozgalom célkitűzései. Bori Rudolf, a NEB elnöke tömören úgy tájékoztatott az utób­biakról, hogy Pest megyében a mozgalom egyre nagyobb tar­talmat kap, jellemző rá az aktivitás és kölcsönösség. Tahitótfalun a Béke úti is­kola például 90 négyzetméter­rel bővül. Az előteret, a tan­termet és a raktárt a Kék Duna Szakszövetke­zet építi, és körülbelül 100 ezer forinttal járul hozzá a kivitelezési költségekhez. Kalauzunk, Lévay Gézáné ta­nácselnök mondja: — Tavaly két tantermünk épült. A szentendrei járásban tartott kommunista műszakok eredményeként összegyűlt ösz- szegből 350 ezer forintot kap­tunk. A kivitelezéshez még szükséges 400 ezer forin­tot pedig a Kék Duna Szak- szövetkezet, a Dunakanyar Áfész, a Kossuth Katonai Fő­iskola támogatásával és a hely­beli lakosok társadalmi mun­kájából teremtettük elő. A Kék Duna Szakszövetkezet és az iskola között egyébként már ötéves a kapcsolat. Azóta a festőbrigád minden nyáron ki- meszeli a tantermeket, a fo­lyosókat, lemázolja a táblákat. Az iskolások cserébe segítenek a burgonyaszedésben, a szőlő­metszésben és a szüretelésben. Másfél millió forintnyi ér­tékkel gyarapodik az idén a szigetmonostori általános is­kola: elkezdték a 9 méteres tornaterem, a szertár, az öltö­ző és a mosdó építését. A ter­veket Erős Gábor, a községi tanácson dolgozó építészmér­nök készítette, sőt a műszaki ellenőrzést is ellátja társadal­mi munkában. A kivitelező a Dunakanyar Áfész. A tanács­tól és a kommunista műsza­kokból származó pénz a költ­ségeknek csupán a háromne­gyedét fedezi, ezért szervezett társadalmi munkát a helybeli Hazafias Népfront, és nemhiába kérte a Kishajó­zási és Javító Vállalat, va­Túlteljesítették exportf érvükét A jubileumi munkaverseny első eredményei Ikiadon Minden szempontból jól sike­rült első félévet hagyott maga mögött az ikladi Ipari Műszer, gyár. Az üzemek első félévi tervüket 105,1 százalékra tel­jesítették, nőtt a termelékeny, ség és több új terméket iß for­galomba hozott az esztendő el­ső hat hónapjában az ikladi gyár. Mint ismeretes, az IMI a ko­rábbi években elektromotoro­kat és — kisebb részben — azokhoz csatlakoztatható be­rendezéseket gyártott. Az V. ötéves terv első éveiben rá­jöttek azonban a gyár vezetői arra, hogy sokkal jövedelme­zőbb készülékekkel együtt áru­sítani a villanymotorokat. Ezért nagyszabású termékszerkezet- átalakítási programot dolgoz­tak ki, amelynek első eredmé­nyei már most is érezhetők. Kisgépeik sorában új típus je­lent meg az első félévben: a betonkeverő-berendezés, amelynek gyártását a második negyedévben kezdték meg, és amelyből az idén már ezer da­rabot szeretnének elkészíteni. A gyártmánystruktúra át. alakítását célzó program fi­gyelmet érdemlő része egyéb­ként az is, amelynek értelmé­ben az elkövetkező évekre az IMI-nek mezőgazdasági kisgép pékét és berendezéseket gyártó bázissá kell kinőnie magát. A termékszerkezet-váltás el­ső jeleinek láttán természete­sen korai lenne még temetni az IMI hagyományos gyárt­mányait: a villanymotorokat. Annál is kevésbé, mivel régi és új partnereik érdeklődése egyre inkább nő a gyár elekt­romotorjai iránt. Különösen a tőkés partnerek halmozzák el újabb és újabb megrendelé­sekkel az üzemeket. Nem cso­da tehát, ha a gyár első fél­évi tőkés exporttervét alapo­san túlteljesítette és nyugati Aszfaltgyár Veresegyházon üzletfeleivel összesen 2 millió 180 ezer dollár exportforgalmat bonyolított le, miközben mara­déktalanul sikerült eleget ten­nie o, szocialista országokkal szemoen vállalt exportkötele­zettségeinek. Az ikladi Ipari Műszergyár első félévi tervének túlteljesí­tését eredményesen segítette a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közelgő 60. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom. A társvállalatok tervteljesítései lehetővé tették az IMI számá­ra azt, hogy a korábbi évek anyaghiánya enyhüljön, s fo­lyamatosabbá váljék a terme­lés. Az ikladi kollektíva sze­rint megvan a remény rá, hogy a jubileumi munkaversenyben vállaltakat túlteljesítsék. A gyár nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy idei 820 millió forintos tervét 30 millió forint­tal teljesíti túl, tőkés exportja pedig a tervezettnél 10 millió forinttal lesz magasabb. B. P. A z országgyűlés legutób­bi ülésszakán mind a pénzügyminiszteri ex­pozé, mind a felszólaló képviselők közül többen is, megkülönböztetett figyelem, mel szóltak a vállalatok kö­zötti kapcsolatokról. A tava­lyi költségvetés végrehaj­tásáról beszámolva a pénz­ügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy a haté­konyság döntő eleme a kooperációs kapcsolatok ja­vítása. E döntő elem azon­ban időnként úgy működik, mint a kétfázisú kapcsoló, világosság és sötétség egy­aránt teremthető vele. Egy­értelműbben fogalmazva: a kooperálok olykor valóban partnerek, olykor azonban ellenfelekké válnak. Kooperációs kapcsolatok sorának fölszámolására kényszerült a Csepel Autó­gyár, mert a társak meg­bízhatatlanoknak bizonyul­tak. Maguk rendezkedtek be olyan alkatrészek gyár­tására, amilyeneket gazda­ságosabban termelhetne egy-egy kisebb üzem, szö­vetkezet — mert nagyobb sorozatokat állíthatna azok­ból elő, miivel másutt is használt árucikkek ezek — de mert sűrűn a partner mulasztásai miatt rajtuk csattant az ostor, nem volt más választásuk. Igaz, á Kohó- és Gépipari Minisz­térium rendelkezése alap­ján a közúti járműgyártás­ban létezik ma hazánkban a legszigorúbb szállítási me­netrend, de ez csak az érin­tett néhány nagyvállalatra vonatkozik, a kisebbekre már alig, a tárca felügyele­tén kívülállókra pedig egy­általán nem. Amivel már azt is kifejeztük, hogy buk­tató maradt éppen elég. Egyetlen filléres alkatrész- csavar! — hiánya miatt ugyanis gyárkapun belül marad az egyébként kész termék, a szervokormány, a sebességváltó, vagy az ön­járó autóbusz fenékváz. F ordítva a nézőkén, vi­gasztalóbb tényeket láttatva: a Nagykőrö­si Konzervgyár és a Tiszai Vegyikombinát között gyü­mölcsöző kooperációs kap­csolatok alakultak ki ko­rábban tőkésországokból származó festékek, lakkok előállítására és használatá­ra. A Ganz Műszer Művek Árammérőgyára bizonyos alkatrészekből az egész nagyvállalat gyárait ellátja, s úgy, hogy a minőségre, a határidőkre ma már ritka a panasz. Ugyanennél a gyár­nál maradva: éveken át meglehetősen feszült vi­szonyban voltak az áram- szolgáltató vállalatokkal, főként a Fővárosi Elektro­mos Művekkel, mert a — késve! — megrendelt fo­gyasztásmérőket csak hosz- szabb határidő vállalásával tudták szállítani. Ma belső piaci ellátásra kerülő ter­mékeik kibocsátása egyen­letes, a viszony partneri lett, ehhez azonban mind­két oldalon határozott lé­péseket kellett tenni. Egy fontos csomó gon­dol átmenetünk fonalán: a hazai ipari termelés hetven százalékát monopol vagy oligopol helyzetben levő — azaz egyetlen cég, illetve egymással társult néhány egység — vállalat adja nap­jainkban. Ott, ahol egyet­len gyártó bocsátja ki a tenmélcet, a partnernek erős­nek kell lennie, hogy elvi­selje mindazt, amit a pén­zéért tűrnie kell. A monopol­helyzetben diktál ugyanis a termelő: szállítási határidőt, technológiát minőséget, sű­rűn árat is. Azt dáktál, amit akar, a megrendelőnek nincs hová futnia — eset­leg a minisztériumhoz, de akkor végképp elvágta ma­gát a szállítónál —, utolsó szalmaszálként a bizonyta­lan behozatalba kapasz­kodhat, de ez sem valami szórakoztató pokoljárás a hozzájárulások és engedé­lyek papírfcötegérnek meg­szerzésével. Marad tehát, mint egyetlen lehetséges magatartás, az engedelmes­ség, a partner — partner? — feltételeinek elfogadása. R égi ismerősök, sok vi­hart megért gazdasá­gi vezetők válnak egyik pillanatról a másik­ra zárkózottá, amikor a kooperációs kapcsolatokról kerül szó. Sok a baj — vé­leményük ez, de óvakod­nak a megfogható tények közlésétől. Bevallják: fél­nek attól, hogy bármi is, a gondok morzsája is nyilvá­nosságot kapjon, mert ak­kor nekik — mármint vál­lalatuknak — végük. S igaz! Van a megyében olyan cég, mely megkísérelte a mono­pol helyzetű szállítót tisz­tességre inteni, de ő taní­tották móresre; heteken át a leszállított alkatrészek 60—65 százaléka selejt volt! A kooperáció akadozása, sűrű megfeneklése miatt épített például több me­gyei cég öntödét, holott kézenfekvő, itt sokkal drá­gább a munka, mint az er­re szakosodott vállalatok­nál. A kényszer vitte rá a Mezőgép Trösztöt, hogy sa­ját kovácsolóüzemet teremt, sen — Érden működik is —, mert képtelen volt a koope­ráló partnerekkel dűlőre jutni. Akad mindezekben rengeteg fegyelmezetlenség, közömbösség, tetten érhető a szakmai hozzáértés hiá­nya, de csupán ennyivel, öreg hiba lenne a gondokat magyarázni. A vállalatközi kapcsolatok rendező elvei­vel és gazdasági, pénzügyi szabályozóival van baj, nem tükrözik, nem közvetítik megfelelően az össztársadal­mi, a népgazdasági érdeke­ket, igényeket. Azért, mert egy vállalatnak sokkal ki­fizetődőbb az alkatrészt ex­portálni, mintsem eladni egy belföldi gyártónak, hogy az nagy értékű berendezés­be építse — amit szintén ex­portál! —, aligha csupán a céget kell elmarasztalni. Hi­szen élt a — törvényes! — lehetőségekkel. Sok min­den rendezésre vár, s ebben — remélhetőleg — fontos támasz lesz a most kés/i- lő. az állami vállalatok mű­ködéséről szóló törvényja­vaslat. Addig sem indokolt azonban a kritikátlan bele­nyugvás. A termelőhelyek politikai vezetése, ha kellő fontosságot tulajdonít e kérdéskörnek, jó _ eredmé­nyeket érhet el — példák igazolják — a gazdálkodás erkölcsének számonkéré­sével. A gazdálkodás szo­cialista erkölcsének szá­monkérésével. Mészáros Ottó A Betonútépítő Vállalat dolgozói építik az új M—3-as autópályát A veresegyházi ha­tárban felállított új olasz MARINI aszfaUgy ártó berendezés óránként 160 tonna aszfaltot állít elő az építkezéshez. A próbaüzemelés után augusztus elsejétől már két műszakban termel az Új üzem. Koppány György (elvétele lamint a vízmérőalkatrész­gyár segítségét. Furcsa dolog, amikor a ta­nulók saját maguknak építe­nek tantermeket. Ha hozzáte­szem, hogy ebben az esetben már felnőtt, de még mindig tanulni vágyó diákokról van szó, rögtön nem furcsálnivaló a ténykedésük. Vácott, a Gá­bor József utcában levő régi úttörőházat alakítják át dol­gozók általános iskolájává. Huszonhárom üzem dolgo­zói ajánlották fel munká­jukat, hogy szeptembertől 200 felnőtt folytathassa félbehagyott ta­nulmányait. Köztudott dolog, hogy nem könnyű kivitelezőt találni az iskolák nyári rendbetételére. Ha időben felmérik, milyen átalakításra, festésekre szo­rulnak az intézmények, meg­oldható, hogy szeptemberben már csak a festékek árasztot­ta tisztaságszag emlékeztessen a nagytakarításra. Gödöllőn ki­viteli szerződés szerint, terv­szerűen tataroz a városgazdál­kodási vállalat. A zeneisko­lába a bútort és hangszereket ottjártunkkor éppen a há­ziipari szövetkezet és a Ganz Árammérőgyár dol­gozói költöztették át. A Damjanich úti iskolában a Gödöllői Gépgyár szocialista brigádjai sportpályát, a hely­beli kisiparosok pedig a kerí­tését építették. Udvardi Gyöngyi Gyenes András fogadta Jean Vincémét Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hétfőn fogadta Jean Vin­cente t, a Svájci Munkapárt elnökét, aki rövid látogatást tett Budapesten. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón megbeszélést folytatták a két párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A. M. Naterras látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­lius 21—25 között látogatást tett hazánkban Arturo Marti­nez Naterras, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A vendé­get fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A szívélyes elv­társi légkörben lezajlott talál­kozón kölcsönös tájékoztatás­ra került sor az MSZMP és a Mexikói KP munkájáról. A megbeszélésen áttekintették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit, s a két testvérpárt internacionalista, kapcsolatai. Dr. Korom Mihály igazság­ügymi niszter meghívására hétfőn — Szveüa Daszkalová- nak, a Bolgár Népköztársa­ság igazságügy-miniszteré­nek vezetésével — bolgár igazságügyi küldöttség érke­zett hivatalos baráti látogatás­ra Budapestre. A delegáció tárgyalásokat folytat a két or­szág igazságügyi és jogi kap­csolatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom