Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •- -■ ■ -v' ■--Vv;-Tv' .1 ^ _ • • IV. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM 1977. JÜLIUS 23., SZOMBAT Festés, nagytakarítás Szeptemberre minden oktatási intézményt felújítanak Több óvodai és iskolai tanterem Tudományos alapossággal Megjelent Veresegyház monográfiája A községi tanács támogatásával A nyári hónapkban festőlét­rák csikorgása, kőművesszer­számok, munkagépek zaja, a felújítással, bővítéssel járó hangok törik meg az általános iskolák békés csendjét. A gö­döllői és a községi iskolákban szorgos munka folyik ezekben a hetekben azért, hogy szep­temberben tiszta, szép tanter­mek fogadják a kisdiákokat, minden igényt kielégítő tor­natermek, mosdóhelyiségek, konyhák tegyék könnyebbé az egész évi iskolai oktatást. Szerződés az év elejére A nagy munka elvégzésére az alapfokú oktatási intézmé­nyek gondnoksága még az év elején szerződést kötött a vá­rosgazdálkodási vállalattal s néhány kisiparossal. A felújí­tásban s főként a festés utáni nagytakarításban, a berende­zések karbantartásában az is­kolákat patronáló szocialista brigádok is segítenek. A minden évben szokásos nagytakarításon túl, néhány iskolában átalakítást, bővítést is végeznek. Négy új tante­remmel gyarapodik a Török Ignác úti és a Petőfi Sándor iskola. A szanált Szabadság té­ri tantermek helyett, a 202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Petőfi téri épületében hat tantermet, tornaszobát alakítanak ki. Cserébe, 1978. december 31-ig, a Ganz Áram- mérőgyárral szemben hat tan­teremmel bővítik a szakmun­kásképző intézetet. A kisegítő iskolában belső átalakítással terémtenek helyet a kisebb csoportok foglalkoz­tatására. Sajnos, az iskola létszáma növekszik, ezért szep­temberben újabb csoportot' is indítanak. A gyermekek köz- egészségügyének fejlesztését segíti az épülő műhely is. Kicserélték a padlót Csaknem minden iskolában szükség volt kisebb-nagyobb felújításra. Kicserélik például a Szabadság téri tornaterem és két tanterem padozatát, az Im­re utcai iskolában a vizesblok­kot és a padlót. A Petőfi Sán­dor iskolában a tetőt újítják fel, s bővül az étkezőhelyiség is. A Damjanich iskola sport­pályáihoz a kisiparosok ké­szítenek kerítést, s a táblákat is újrafeslik. Az óvodákban ugyancsak zajlanak a munkálatok, Au­gusztus 19-ón adják át a Mar­tinovics utcai 100 személyes óvodát. A festés utáni takarí­tásban a szocialista brigádok segítenek, a háziipari szövet­kezet pedig 500 takaróhuzat elkészítését vállalta. A 2. szá­mú óvodában a külső tataro­zás és a konyha villa nyfütésé­nek szerelése folyik. A 6. szá­mú óvodában a városgazdálko­dási vállalat pancsolót éoít, az 5. számúban a derítőt újítják fel. A járásban a legnagyobb munka Galgamácsán folyik: az iskolában négy új tanterem, tornaterem épül, felújítják a kazánt és a központi fűtést. Az óvoda konyhájának bővíté­sével napközis csoportot is indítanak az iskolában. Szük­ség lesz rá. mert szeptember­től a vácegresi felső tagozato­sok is a galgamácsai iskolába járnak. Még nincs megoldás Isaszegen kezdeti stádiumá­ban van a Kossuth úti iskola négy napközis termének kiala­kítása s Valkón a 100 szemé­lyes óvoda építése. Szeptember­től üzemel majd a 100 szemé­lyes óvoda Csömörön, a péce- li és az erdőkertesi óvnának belső átalakítása révén, 25—25 hellyel gyarapodnak. Karfalon újra kell parket­tázni a tornatermet, mert rö­vid használat után, kivitelezői hiba miatt, tönkrement. Ál­A csapadékvíz elvezetése a nagy esőzések idején gondot okoz a városban. Éppen ezért örvendetes, hogy szeptember­ben megkezdődik a Rákos­patak medrének rendezése. A Galgamenti Víztársulat két ütemben végzi majd el a nagy munkát. Az első ütemben, 1978 vé­géig, a Szabadság úttól az 1-es tóig terjedő szakaszon folyik a meder kotrása, tisztítása, mé­lyítése. Az.alsóparki részen, a, Felszabadulás tértől az Ady Endre sétányig burkolt med­ret kap a patak, s a szakasz­hoz tartozó négy hidat is fel­újítják, átépítik. A második ütemben, 1980- ig, a Szabadság út és a Blaha strandfürdőig levő szakaszon Nyár derekán jelentős ese­mény zajlik a járás termelő- szövetkezeteinek erdészetében. A Budapesti Állami Erdőren­dezőség és Erdőfel iigyelőség megkezdte az új telepítések át­vételét, az eredmények vizs­gálatát és a távlati feladatok meghatározását. Ikladon, a Galgaparti Ter­melőszövetkezet erdészeti ága­zatának vezetőjének, Sádi Fe- rencnének a szoDájában ülünk. A szemlét megelőző beszélge­tésen részt vett a tsz elnöke, Somndi Károly, dr. Vöő György álattenyésztési ágazatvezető, Gajder József, a járási hiva­tal mezőgazdasági főelőadója, Palicza József, oz erdőfelügye­lőség erdőfelügyelője. A kora reggeli tanácskozás valóságos fórum volt, amelyen kérdések és válaszok sora hangzott el. Környezetvédelem Termelőszövetkezeteink több­sége él a lehetőséggel, mező- gazdasági művelésre alkalmat­lan földjein erdőt telepít. A fa nemcsak az ipar egyik fon­tos alapanyaga, környezet- és természetvédő szerepe is óriá­si. A téeszek állami támogatást is kapnak az erdősítéshez. Az ikladiaknak ma már 121 hektár, erdejük van, s a terü­letet évről évre növelik. A lej­tős, nehezen művelhető, even- ge hozamú földjeiket fokoza­tosan fák borítják. Ha még nem is ol3’an mértékben, mint a mezőgazdaság más ágazatai­landó gondot okoz, hogy a bel­víz miatt, a központi fűtés ka­zánja vízben áll. A megoldás módján még gondolkodnak a szakemberek. Szeptemberre azonban min­den iskolában végeznek a fel­újítással, s tiszta tantermék­ben, zavartalanul kezdődhet meg az oktató-nevelő muntka. G. M. végzik el a szükséges tisztí­tást, mélyítést A munka során mintegy 15 ezer köbméter földet mozgat­nak meg a víztársulat dolgo­zói. TÚRA Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Nemzetközi barátságos lab­darúgó-mérkőzést rendeznek holnap, vasárnap, délután 5 órakor a Túrái Vörös Meteor sporttelepén: az Alsó-Galga menti válogatott a csehszlo­vák Sturovó együttesével méri össze tudását. ban, itt is sok munkát géppel végeznek. Persze ehhez a mun­kát jól meg kell szervezni, hisz nyilvánvaló, a naev nyá­ri betakarítás idején nem me­hetnek a téesz vezetőségéhez gépet kérni. Sádi Ferencné er­dészeti ágazatvezető (Pest me­gye egyetlen női erdészet veze­tője) irányításával mindig si­kerül úgy szervezni és össze­hangolni a munkát, hogy a szö­vetkezet egyetlen ágazata se kerüljön hátrányba. Sok szó esett ezen a regge­li eszmecserén a kemizálás szerepéről, az erdőnevelésben és a növényvédelemben. Pa­licza József összefoglalója után gépkocsiba szálltunk és elindultunk az új telepítések­be. Látogatásunk első szín­helye a hathektárnyi faiskola és csemetekert. Az ikladi gaz­daság saját szükségleteinél jó­val több csemetét nevel, a fö­lösleget más termelőszövetke­zetek veszik át. Vácegres határában járva, egy szántás szomszédságában rozsdabarna nyárfákra figye­lünk fel. Valószínűleg a szél hozta a fákra a gabonatáblára szórt vegyszert. Attól sárgul­tak, rozsdásodtak meg. De jö­vőre talán még kihajtanak. Búcsúzik a nyár a nyártól — jegvezte meg találóan Gajder József. Vegyszerrel Ütünk következő állomása egy hatéves fenyves. Gyönyör­ködve szemléljük a gyom tálán Értékes, szép kivitelű könyv­vel gyarapodott a Pest me­gyei helytörténeti irodalom. A napokban jelent meg Ve­resegyház nagyközség mo­nográfiája, amelynek szerző­je Horváth Lajos költő, tör­ténész, a Pest megyei Levél­tár munkatársa. Hosszú, sok­éves kutatómunka gyümölcse ez a nagy szakértelemmel ösz- szeállított, minden bírálattal bátran szembenéző alkotás. A szerző felhasználja az idevágó, szinte valamennyi megjelent irodalmat, de önál­ló levéltári kutatásával is bő­víti, gazdagítja anyagát. A könyv első részében a község és a környék termé­szeti, földrajzi adottságainak az emberi megtelepedésre gyakorolt hatását elemzi. Át­fogó ismertetést nyújt a hon­foglalás helyi eseményeiről, majd Veresegyház és kör­nyéke történetét írja mag a török korig, a török meg­szállás idejét. A Rákóczi-sza­badságharc helyi eseményei­től a reformkor végéig ter­jedő fejezetben, a már is­mertetett forrásokon kívül, felhasználja a helyben talál­ható, főleg egyházi dokumen­tumokat is. Az 1848—49-es szabadságharc környékbeli eseményeinek ismertetése után, a kapitalista kor bemu­tatásától kezdve már él a ko­rabeli fényképek dokumen­tumként való alkalmazásá­val. A felszabadulás utáni eseményeket tárgyaló fejeze­tet sem nagyolja el, arányos a többivel, bár kétségtelen, hogy az elmúlt három évtized történetének feldolgozásában még sok lehetőség maradt a helytörténészeknek. Az egész munkát olvasmá­nyosan, szép stílusban, min­Jól megszervezték az Áram- mérőgyárban a diákok nyári foglalkoztatását. Az idén száz­húsz középiskolás dolgozik a műhelyekben. A diákok elé­gedettek, van mit csinálniuk, megismerik az üzem termelé­sének menetét, a különböző szakmákat, s a munka befe­táblát; a szakszerű és gondos ápolás, a vegyszeres gyomirtás eredményét. Az új telepítések fái között itt-ott egy dió, cse­resznye zöldell. Lehet, hogy madarak ejtették el a magot, de az is, hogy régebben e he­lyeken gyümölcsösök voltak. Találkoztunk háncsától meg­fosztott, úgynevezett dörzsölt fával is. A vad itt dörzsöli, tisztítja agancsát. A fáknak sajnos ez a halálát jelenti, tönkremennek, elszáradnak. Már a Domony-völgyben, a Páskomban járunk. Csodálatos képet nyújt az összefüggő negyvenegy hektáros erdő. A Páskommal szemben tízhektá­ros felújított telepítés, amelyet vegyszeresen ápolnak. Bevált a vegyszer, állapítják meg a szakemberek, igaz, nagy tech­nológiai fegyelmet kíván, de hasznos. A begai erdőrészen szépen fejlődik a tölgy. Szépen sorol­nak — állapítja meg Palicza József. Míg gyönyörködünk a háromhektárnyi tölgyesben, a szakemberek beszélgetnek. A tölgyet ne erőltessük a domb­oldalba, jegyzek meg egy fél­mondatot, majd: a fajta meg­választásának fontosságáról emelik ki. A talaj diktál, az mondja meg, mit ültethetünk. Utunk végéhez értünk, az Egerszeg nevű erdőrészhez. A közelében épül az autópálya, de a 3-as főút forgalmának zaja is idehallatszik. Az eger- szegi tizenkét hektáros négy­éves telepítést akár bemutató denki számára élvezhetőén ír­ta meg a szerző. Jegyzet- és irodalomjegyzékét a fejezetek végén helyezte el, ezzel is megkönnyítette az olvasást. Külön említést érdemel a könyv kivitele. Kitűnő nyom­datechnikával, sokféle be ü- vel, a szöveg célszerű törde­lésével. sikerült képszerkesz­tésével és mértéktartó borító­jával az egész mű esztétiká­jával is örömet szerez az ol­vasónak. Horváth Lajos mun­kája tudományos alaposság­gal elkészített, a szó nemes értelmében kitűnő helytörté­neti ismeretterjesztő alkotás. S hogy napvilágot látha­tott, az a Veresegyházi Nagy­községi Tanács érdeme első­sorban. Megyeszerte ismert az a közművelődést támogató munka, amely sok éve jel­lemzi a tanácsot. Ennek a mostani falumonográfiának a megjelentetése minden bi­zonnyal tovább öregbíti hír­nevét. Az előző években a szű- kebb pátria iránti szeretet bi­zonyságaként, más Pest me­gyei község és város is kiad­ta történetét. Ezek közül azonban nem mindegyik érte el azt a színvonalat, amelyet joggal elvárhatunk még az ilyen helyi jellegű történeti munkától is. A Veresegyház kötet tudományossága, amely­re a szerzőn kívül a két lek­tor, dr. Lakatos Ernő levél­tár-igazgató és dr. Mesterhá­zi Károly régész is vigyázott, népszerűsítő jellege, stílusa, esztétikai kivitele alapján, minta és példa lehet más köz­ségek és városok, a többi hely- történész számára. Asztalos István jeztével is jól járnak: négy­hétre kétezer forintot kapnak. A vállalat dolgozói befo­gadták a szárnyaikat bontoga­tó fiatalokat, akik műszereket szerelnek, szabályoznak. Ellá­tásukról is gondoskodnak. Kedvezményesen, egy forint ötvenért kapnak ebédet. erdőnek is nevezhetnénk; olyan szép. Az időben és meg­felelő mennyiségben történt vegyszerezés jót tett a fiatal fáknak. Értékelés Gyönyörködtünk az új er­dőkben, jártuk a dombokat, a szakemberek értékelték a mun­kát. Egyöntetű volt a véle­mény, az ikladi szövetkezet er­dőgazdálkodása sok helyütt elérte, sőt meghaladta az álla­mi erdészetek színvonalé;. Ab­ban is megegyeztek, hogy to­vábbra is nagy figyelmet kell fordítani a korszerű erdőmű­velésre. A gép és a vegyszer széles körű alkalmazása még szebb eredményekhez segíthe­ti az ágazatot. Az erdők jelentősége egyre nő. A gödöllői járásban 1977- ben majdnem 5 millió forintot fordítanak a földvédelmi tör­vény gyakorlati megvalósításá­ra. Sajnos akadnak még, akik nem kímélik a fákat, az új te­lepítéseket. A fatolvajok, akiknek száma ugyan csökkent, ma nem tűzifáért, hanem épí­tőanyagért mennek az erdőbe. A kirándulóhelyek tisztaságá­val sem dicsekedhetünk, az egerszegi részen például temér­dek eldobált papír, tejestasak és más szemét árulkodik arról, hogy itt emberek jártak. Azt viszont örömmel állapíthatjuk meg, hogy eddig tűz nem pusz­tított a iárás erdeiben. Az elkövetkező napokban, hetekben a többi téeszben is megtörténik az új telepítések átvétele, ugyanakkor meghatá­rozzák az állami támogatás mértékét. Az ikladiakkal közöl­hetjük, mondta Palicza József, a ráfizetést sikerült megszün­tetni, s jövőre újabb kilenc hektárral növekszik az erdősí­tett területük. Csiba József Szombati jegyzet Szokások Van egy régi közmondá­sunk, amelynek igazsága mintha szűnőben volna. Az ahány ház, annyi szokás, valaha bizonyos megkülön­böztető jegyeket fejezett ki. Arra vonatkozott, hogy ahány ház életét, öltözkö­dési, étkezési szokásait, vi­selkedését figyeltük meg, megannyi eltérő vonást mu­tatott. S bár a lényegét ma is értjük, az újfajta, na­gyobb lakóközöségekre, mint kollektívákra aligha vonatkoztatható, noha kí­vánatos lenne. Az elv új, korszerű tar­talmát hiányolhatjuk. Ke­vés az olyan jó lakóközös­ség, amely mint ónálló éle­tet élő kis szervezet, a ma­ga szokásaival, példás tulaj­donságaival, felhívni ma­gára a külső szemlélő fi­gyelmét. Pedig ha valaha beszélhettünk a legkisebb társadalmi közösségek, a családok' eltérő, többnyire jó szokásairól, akkor ma }0 volna azt hallani a valami­vel nagyobb közösségekben élőkről is. Nyilvánvaló, akiket az egyébként módern tömbhá- zak közösségbe zárnak, szükségük van a jó együtt­élésre, csak hát a közös akarat gyakran hiányzik. Igaz, sokszor találkozha­tunk jó szándékkal, hogy ezt a dolgot különféle fóru­mokon, szervezetekben elő­mozdítsák, sőt ki na tudta olyan emberekről, akik egyénileg próbálkoznak e lakóközösségeket igazán közösséggé szervezni. Saj­nos, ezek esetlegesek. Van olyan háromlépcsős tömb­ház a Kazinczy-lakótelepen, ahol három-négy éve nem tartottak lakógyűlést. Azt a legelemibb rendezvényt, amely lehetőséget teremt a közös, vagy éppen egyén' gondok feltárásához. A községekben, s a város­ban is ismerünk ugymve- zett Tiszta udvar rendes , ház megtisztelő címet vise­lő családi portákat. Tudjuk, látjuk, hogy fi gödöllői Dó­zsa György úton, a Vadász vendéglőhöz közeli házak lakói és mások is maguk gondozzák az utcai parkot, virágokat, növényeket ül­tetnek és ápolják is egesz évben. Nem szándékunk minden, áron ellenpéldát szolgáltat­ni, de Gödöllőn pzámos olyan lakótömb van, amely­nek közösségére ez az igye­kezet nem mondható el. Bár azokhoz sem kívánunk igazságtalanok lenni, akik a lakótelepek házai között levő, az épülethez tartozó parkokat, gyepet gondozzák, fát ültetnek és szorgalma­san öntözik. Jó szándékkal megkockáztathatjuk azt is, hogy ezt a közösségért vég­zett munkát általában ugyanazok látják el évről évre. Persze, nemcsak ilyen és ehhez hasonló jelek mutat, ják, hogy milyen lakókö. zösségekben élnek. Hosszú lenne felsorol fi, mi min­dent kellene egy-egy ház lakóinak tenni ahhoz, hogy az ahány ház, annyi szokás új értelmet kapjon. Mindez egyáltalán nem öncélú, nemcsak a jó közös­ségi szellem kialakítását lenne hivatott szolgálni. Régi tapasztalat, hogy a jó kollektíva végül az egyén­nek nyújtja a legtöbbet. A jó közösségi szellem, a kollektívák tevékenyebb részvétele csak tőlünk függ. A mostaninál sokkal job­ban kellene támaszkodni, a lakóközösségekben tevé­kenykedőkre, de úgy, hogy az egyébként is vállalkozó kedvűeket ne vegyük igény­be aránytalanul, hiszen ók kérés nélkül is megteszik a magukét. A kezdeményező szervezeteknek, amelyek hivatalból felelősek mind­ezért, ugyancsak hatásosab­bá kell tenniük efféle ak­cióikat. Kaposi Z. Pál RÁKOS-PATAK ősszel kezdik a rendezést BURKOLT MEDER Termelőszövetkezeti erdészet Vizsgáznak az új telepítések Szépen sorol az ikladi tölgyes EBÉD EGYÖTVENÉRT Diákok az Árammérőgyárban /

Next

/
Oldalképek
Tartalom