Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •- -■ ■ -v' ■--Vv;-Tv' .1 ^ _ • • IV. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM 1977. JÜLIUS 23., SZOMBAT Festés, nagytakarítás Szeptemberre minden oktatási intézményt felújítanak Több óvodai és iskolai tanterem Tudományos alapossággal Megjelent Veresegyház monográfiája A községi tanács támogatásával A nyári hónapkban festőlétrák csikorgása, kőművesszerszámok, munkagépek zaja, a felújítással, bővítéssel járó hangok törik meg az általános iskolák békés csendjét. A gödöllői és a községi iskolákban szorgos munka folyik ezekben a hetekben azért, hogy szeptemberben tiszta, szép tantermek fogadják a kisdiákokat, minden igényt kielégítő tornatermek, mosdóhelyiségek, konyhák tegyék könnyebbé az egész évi iskolai oktatást. Szerződés az év elejére A nagy munka elvégzésére az alapfokú oktatási intézmények gondnoksága még az év elején szerződést kötött a városgazdálkodási vállalattal s néhány kisiparossal. A felújításban s főként a festés utáni nagytakarításban, a berendezések karbantartásában az iskolákat patronáló szocialista brigádok is segítenek. A minden évben szokásos nagytakarításon túl, néhány iskolában átalakítást, bővítést is végeznek. Négy új tanteremmel gyarapodik a Török Ignác úti és a Petőfi Sándor iskola. A szanált Szabadság téri tantermek helyett, a 202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Petőfi téri épületében hat tantermet, tornaszobát alakítanak ki. Cserébe, 1978. december 31-ig, a Ganz Áram- mérőgyárral szemben hat tanteremmel bővítik a szakmunkásképző intézetet. A kisegítő iskolában belső átalakítással terémtenek helyet a kisebb csoportok foglalkoztatására. Sajnos, az iskola létszáma növekszik, ezért szeptemberben újabb csoportot' is indítanak. A gyermekek köz- egészségügyének fejlesztését segíti az épülő műhely is. Kicserélték a padlót Csaknem minden iskolában szükség volt kisebb-nagyobb felújításra. Kicserélik például a Szabadság téri tornaterem és két tanterem padozatát, az Imre utcai iskolában a vizesblokkot és a padlót. A Petőfi Sándor iskolában a tetőt újítják fel, s bővül az étkezőhelyiség is. A Damjanich iskola sportpályáihoz a kisiparosok készítenek kerítést, s a táblákat is újrafeslik. Az óvodákban ugyancsak zajlanak a munkálatok, Augusztus 19-ón adják át a Martinovics utcai 100 személyes óvodát. A festés utáni takarításban a szocialista brigádok segítenek, a háziipari szövetkezet pedig 500 takaróhuzat elkészítését vállalta. A 2. számú óvodában a külső tatarozás és a konyha villa nyfütésének szerelése folyik. A 6. számú óvodában a városgazdálkodási vállalat pancsolót éoít, az 5. számúban a derítőt újítják fel. A járásban a legnagyobb munka Galgamácsán folyik: az iskolában négy új tanterem, tornaterem épül, felújítják a kazánt és a központi fűtést. Az óvoda konyhájának bővítésével napközis csoportot is indítanak az iskolában. Szükség lesz rá. mert szeptembertől a vácegresi felső tagozatosok is a galgamácsai iskolába járnak. Még nincs megoldás Isaszegen kezdeti stádiumában van a Kossuth úti iskola négy napközis termének kialakítása s Valkón a 100 személyes óvoda építése. Szeptembertől üzemel majd a 100 személyes óvoda Csömörön, a péce- li és az erdőkertesi óvnának belső átalakítása révén, 25—25 hellyel gyarapodnak. Karfalon újra kell parkettázni a tornatermet, mert rövid használat után, kivitelezői hiba miatt, tönkrement. ÁlA csapadékvíz elvezetése a nagy esőzések idején gondot okoz a városban. Éppen ezért örvendetes, hogy szeptemberben megkezdődik a Rákospatak medrének rendezése. A Galgamenti Víztársulat két ütemben végzi majd el a nagy munkát. Az első ütemben, 1978 végéig, a Szabadság úttól az 1-es tóig terjedő szakaszon folyik a meder kotrása, tisztítása, mélyítése. Az.alsóparki részen, a, Felszabadulás tértől az Ady Endre sétányig burkolt medret kap a patak, s a szakaszhoz tartozó négy hidat is felújítják, átépítik. A második ütemben, 1980- ig, a Szabadság út és a Blaha strandfürdőig levő szakaszon Nyár derekán jelentős esemény zajlik a járás termelő- szövetkezeteinek erdészetében. A Budapesti Állami Erdőrendezőség és Erdőfel iigyelőség megkezdte az új telepítések átvételét, az eredmények vizsgálatát és a távlati feladatok meghatározását. Ikladon, a Galgaparti Termelőszövetkezet erdészeti ágazatának vezetőjének, Sádi Fe- rencnének a szoDájában ülünk. A szemlét megelőző beszélgetésen részt vett a tsz elnöke, Somndi Károly, dr. Vöő György álattenyésztési ágazatvezető, Gajder József, a járási hivatal mezőgazdasági főelőadója, Palicza József, oz erdőfelügyelőség erdőfelügyelője. A kora reggeli tanácskozás valóságos fórum volt, amelyen kérdések és válaszok sora hangzott el. Környezetvédelem Termelőszövetkezeteink többsége él a lehetőséggel, mező- gazdasági művelésre alkalmatlan földjein erdőt telepít. A fa nemcsak az ipar egyik fontos alapanyaga, környezet- és természetvédő szerepe is óriási. A téeszek állami támogatást is kapnak az erdősítéshez. Az ikladiaknak ma már 121 hektár, erdejük van, s a területet évről évre növelik. A lejtős, nehezen művelhető, even- ge hozamú földjeiket fokozatosan fák borítják. Ha még nem is ol3’an mértékben, mint a mezőgazdaság más ágazatailandó gondot okoz, hogy a belvíz miatt, a központi fűtés kazánja vízben áll. A megoldás módján még gondolkodnak a szakemberek. Szeptemberre azonban minden iskolában végeznek a felújítással, s tiszta tantermékben, zavartalanul kezdődhet meg az oktató-nevelő muntka. G. M. végzik el a szükséges tisztítást, mélyítést A munka során mintegy 15 ezer köbméter földet mozgatnak meg a víztársulat dolgozói. TÚRA Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Nemzetközi barátságos labdarúgó-mérkőzést rendeznek holnap, vasárnap, délután 5 órakor a Túrái Vörös Meteor sporttelepén: az Alsó-Galga menti válogatott a csehszlovák Sturovó együttesével méri össze tudását. ban, itt is sok munkát géppel végeznek. Persze ehhez a munkát jól meg kell szervezni, hisz nyilvánvaló, a naev nyári betakarítás idején nem mehetnek a téesz vezetőségéhez gépet kérni. Sádi Ferencné erdészeti ágazatvezető (Pest megye egyetlen női erdészet vezetője) irányításával mindig sikerül úgy szervezni és összehangolni a munkát, hogy a szövetkezet egyetlen ágazata se kerüljön hátrányba. Sok szó esett ezen a reggeli eszmecserén a kemizálás szerepéről, az erdőnevelésben és a növényvédelemben. Palicza József összefoglalója után gépkocsiba szálltunk és elindultunk az új telepítésekbe. Látogatásunk első színhelye a hathektárnyi faiskola és csemetekert. Az ikladi gazdaság saját szükségleteinél jóval több csemetét nevel, a fölösleget más termelőszövetkezetek veszik át. Vácegres határában járva, egy szántás szomszédságában rozsdabarna nyárfákra figyelünk fel. Valószínűleg a szél hozta a fákra a gabonatáblára szórt vegyszert. Attól sárgultak, rozsdásodtak meg. De jövőre talán még kihajtanak. Búcsúzik a nyár a nyártól — jegvezte meg találóan Gajder József. Vegyszerrel Ütünk következő állomása egy hatéves fenyves. Gyönyörködve szemléljük a gyom tálán Értékes, szép kivitelű könyvvel gyarapodott a Pest megyei helytörténeti irodalom. A napokban jelent meg Veresegyház nagyközség monográfiája, amelynek szerzője Horváth Lajos költő, történész, a Pest megyei Levéltár munkatársa. Hosszú, sokéves kutatómunka gyümölcse ez a nagy szakértelemmel ösz- szeállított, minden bírálattal bátran szembenéző alkotás. A szerző felhasználja az idevágó, szinte valamennyi megjelent irodalmat, de önálló levéltári kutatásával is bővíti, gazdagítja anyagát. A könyv első részében a község és a környék természeti, földrajzi adottságainak az emberi megtelepedésre gyakorolt hatását elemzi. Átfogó ismertetést nyújt a honfoglalás helyi eseményeiről, majd Veresegyház és környéke történetét írja mag a török korig, a török megszállás idejét. A Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeitől a reformkor végéig terjedő fejezetben, a már ismertetett forrásokon kívül, felhasználja a helyben található, főleg egyházi dokumentumokat is. Az 1848—49-es szabadságharc környékbeli eseményeinek ismertetése után, a kapitalista kor bemutatásától kezdve már él a korabeli fényképek dokumentumként való alkalmazásával. A felszabadulás utáni eseményeket tárgyaló fejezetet sem nagyolja el, arányos a többivel, bár kétségtelen, hogy az elmúlt három évtized történetének feldolgozásában még sok lehetőség maradt a helytörténészeknek. Az egész munkát olvasmányosan, szép stílusban, minJól megszervezték az Áram- mérőgyárban a diákok nyári foglalkoztatását. Az idén százhúsz középiskolás dolgozik a műhelyekben. A diákok elégedettek, van mit csinálniuk, megismerik az üzem termelésének menetét, a különböző szakmákat, s a munka befetáblát; a szakszerű és gondos ápolás, a vegyszeres gyomirtás eredményét. Az új telepítések fái között itt-ott egy dió, cseresznye zöldell. Lehet, hogy madarak ejtették el a magot, de az is, hogy régebben e helyeken gyümölcsösök voltak. Találkoztunk háncsától megfosztott, úgynevezett dörzsölt fával is. A vad itt dörzsöli, tisztítja agancsát. A fáknak sajnos ez a halálát jelenti, tönkremennek, elszáradnak. Már a Domony-völgyben, a Páskomban járunk. Csodálatos képet nyújt az összefüggő negyvenegy hektáros erdő. A Páskommal szemben tízhektáros felújított telepítés, amelyet vegyszeresen ápolnak. Bevált a vegyszer, állapítják meg a szakemberek, igaz, nagy technológiai fegyelmet kíván, de hasznos. A begai erdőrészen szépen fejlődik a tölgy. Szépen sorolnak — állapítja meg Palicza József. Míg gyönyörködünk a háromhektárnyi tölgyesben, a szakemberek beszélgetnek. A tölgyet ne erőltessük a domboldalba, jegyzek meg egy félmondatot, majd: a fajta megválasztásának fontosságáról emelik ki. A talaj diktál, az mondja meg, mit ültethetünk. Utunk végéhez értünk, az Egerszeg nevű erdőrészhez. A közelében épül az autópálya, de a 3-as főút forgalmának zaja is idehallatszik. Az eger- szegi tizenkét hektáros négyéves telepítést akár bemutató denki számára élvezhetőén írta meg a szerző. Jegyzet- és irodalomjegyzékét a fejezetek végén helyezte el, ezzel is megkönnyítette az olvasást. Külön említést érdemel a könyv kivitele. Kitűnő nyomdatechnikával, sokféle be ü- vel, a szöveg célszerű tördelésével. sikerült képszerkesztésével és mértéktartó borítójával az egész mű esztétikájával is örömet szerez az olvasónak. Horváth Lajos munkája tudományos alapossággal elkészített, a szó nemes értelmében kitűnő helytörténeti ismeretterjesztő alkotás. S hogy napvilágot láthatott, az a Veresegyházi Nagyközségi Tanács érdeme elsősorban. Megyeszerte ismert az a közművelődést támogató munka, amely sok éve jellemzi a tanácsot. Ennek a mostani falumonográfiának a megjelentetése minden bizonnyal tovább öregbíti hírnevét. Az előző években a szű- kebb pátria iránti szeretet bizonyságaként, más Pest megyei község és város is kiadta történetét. Ezek közül azonban nem mindegyik érte el azt a színvonalat, amelyet joggal elvárhatunk még az ilyen helyi jellegű történeti munkától is. A Veresegyház kötet tudományossága, amelyre a szerzőn kívül a két lektor, dr. Lakatos Ernő levéltár-igazgató és dr. Mesterházi Károly régész is vigyázott, népszerűsítő jellege, stílusa, esztétikai kivitele alapján, minta és példa lehet más községek és városok, a többi hely- történész számára. Asztalos István jeztével is jól járnak: négyhétre kétezer forintot kapnak. A vállalat dolgozói befogadták a szárnyaikat bontogató fiatalokat, akik műszereket szerelnek, szabályoznak. Ellátásukról is gondoskodnak. Kedvezményesen, egy forint ötvenért kapnak ebédet. erdőnek is nevezhetnénk; olyan szép. Az időben és megfelelő mennyiségben történt vegyszerezés jót tett a fiatal fáknak. Értékelés Gyönyörködtünk az új erdőkben, jártuk a dombokat, a szakemberek értékelték a munkát. Egyöntetű volt a vélemény, az ikladi szövetkezet erdőgazdálkodása sok helyütt elérte, sőt meghaladta az állami erdészetek színvonalé;. Abban is megegyeztek, hogy továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a korszerű erdőművelésre. A gép és a vegyszer széles körű alkalmazása még szebb eredményekhez segítheti az ágazatot. Az erdők jelentősége egyre nő. A gödöllői járásban 1977- ben majdnem 5 millió forintot fordítanak a földvédelmi törvény gyakorlati megvalósítására. Sajnos akadnak még, akik nem kímélik a fákat, az új telepítéseket. A fatolvajok, akiknek száma ugyan csökkent, ma nem tűzifáért, hanem építőanyagért mennek az erdőbe. A kirándulóhelyek tisztaságával sem dicsekedhetünk, az egerszegi részen például temérdek eldobált papír, tejestasak és más szemét árulkodik arról, hogy itt emberek jártak. Azt viszont örömmel állapíthatjuk meg, hogy eddig tűz nem pusztított a iárás erdeiben. Az elkövetkező napokban, hetekben a többi téeszben is megtörténik az új telepítések átvétele, ugyanakkor meghatározzák az állami támogatás mértékét. Az ikladiakkal közölhetjük, mondta Palicza József, a ráfizetést sikerült megszüntetni, s jövőre újabb kilenc hektárral növekszik az erdősített területük. Csiba József Szombati jegyzet Szokások Van egy régi közmondásunk, amelynek igazsága mintha szűnőben volna. Az ahány ház, annyi szokás, valaha bizonyos megkülönböztető jegyeket fejezett ki. Arra vonatkozott, hogy ahány ház életét, öltözködési, étkezési szokásait, viselkedését figyeltük meg, megannyi eltérő vonást mutatott. S bár a lényegét ma is értjük, az újfajta, nagyobb lakóközöségekre, mint kollektívákra aligha vonatkoztatható, noha kívánatos lenne. Az elv új, korszerű tartalmát hiányolhatjuk. Kevés az olyan jó lakóközösség, amely mint ónálló életet élő kis szervezet, a maga szokásaival, példás tulajdonságaival, felhívni magára a külső szemlélő figyelmét. Pedig ha valaha beszélhettünk a legkisebb társadalmi közösségek, a családok' eltérő, többnyire jó szokásairól, akkor ma }0 volna azt hallani a valamivel nagyobb közösségekben élőkről is. Nyilvánvaló, akiket az egyébként módern tömbhá- zak közösségbe zárnak, szükségük van a jó együttélésre, csak hát a közös akarat gyakran hiányzik. Igaz, sokszor találkozhatunk jó szándékkal, hogy ezt a dolgot különféle fórumokon, szervezetekben előmozdítsák, sőt ki na tudta olyan emberekről, akik egyénileg próbálkoznak e lakóközösségeket igazán közösséggé szervezni. Sajnos, ezek esetlegesek. Van olyan háromlépcsős tömbház a Kazinczy-lakótelepen, ahol három-négy éve nem tartottak lakógyűlést. Azt a legelemibb rendezvényt, amely lehetőséget teremt a közös, vagy éppen egyén' gondok feltárásához. A községekben, s a városban is ismerünk ugymve- zett Tiszta udvar rendes , ház megtisztelő címet viselő családi portákat. Tudjuk, látjuk, hogy fi gödöllői Dózsa György úton, a Vadász vendéglőhöz közeli házak lakói és mások is maguk gondozzák az utcai parkot, virágokat, növényeket ültetnek és ápolják is egesz évben. Nem szándékunk minden, áron ellenpéldát szolgáltatni, de Gödöllőn pzámos olyan lakótömb van, amelynek közösségére ez az igyekezet nem mondható el. Bár azokhoz sem kívánunk igazságtalanok lenni, akik a lakótelepek házai között levő, az épülethez tartozó parkokat, gyepet gondozzák, fát ültetnek és szorgalmasan öntözik. Jó szándékkal megkockáztathatjuk azt is, hogy ezt a közösségért végzett munkát általában ugyanazok látják el évről évre. Persze, nemcsak ilyen és ehhez hasonló jelek mutat, ják, hogy milyen lakókö. zösségekben élnek. Hosszú lenne felsorol fi, mi mindent kellene egy-egy ház lakóinak tenni ahhoz, hogy az ahány ház, annyi szokás új értelmet kapjon. Mindez egyáltalán nem öncélú, nemcsak a jó közösségi szellem kialakítását lenne hivatott szolgálni. Régi tapasztalat, hogy a jó kollektíva végül az egyénnek nyújtja a legtöbbet. A jó közösségi szellem, a kollektívák tevékenyebb részvétele csak tőlünk függ. A mostaninál sokkal jobban kellene támaszkodni, a lakóközösségekben tevékenykedőkre, de úgy, hogy az egyébként is vállalkozó kedvűeket ne vegyük igénybe aránytalanul, hiszen ók kérés nélkül is megteszik a magukét. A kezdeményező szervezeteknek, amelyek hivatalból felelősek mindezért, ugyancsak hatásosabbá kell tenniük efféle akcióikat. Kaposi Z. Pál RÁKOS-PATAK ősszel kezdik a rendezést BURKOLT MEDER Termelőszövetkezeti erdészet Vizsgáznak az új telepítések Szépen sorol az ikladi tölgyes EBÉD EGYÖTVENÉRT Diákok az Árammérőgyárban /
