Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

V «wn* 4/7? f \Siirian 1977. JÜLITS 23., SZOMBAT Kassák-emléktábla Kassák Lajosnak emléket ál_ Któ márványtáblát avattak pénteken Óbudán, a Bécsi út 98. szám alatt, ahol a művész élt és alkotott. Az ünnepségen Kassák Munkáskor című ver­sét Szersén Gyula, a Nemzeti Színház tagja szavalta el, majd Bálint Endre festőművész mél­tatta a kiváló író, költő, képző­művész életművét. A megemlékezés irtán a Kul­turális Minisztérium nevében Marczali László miniszterhe­lyettes, az írószövetség nevé­ben Juhász Ferenc költő és Fábián Zoltán, az írószövetség titkára helyezett el koszorút Megkoszorúzták az emléktáb­lát a Művészeti Alap irodalmi szakosztálya, a Képzőművé­szeti Szövetség, a Petőfi Irodal­mi Múzeum, valamint a III. kerületi tanács és a Hazafias Népfront III. kerületi elnöksé­gének képviselői is. A Nagy Október fényében Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban A Nagy Október fényében címmel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek 60. évfordulója alkalmá­ból reprezentatív kiállítás nyí­lik augusztus 3-án a budavári palota Munkásmozgalmi Mú­zeumában. A kiállítás anyagát — 80 tablót — a Szovjetunió Központi Forradalmi Mú­zeuma állította össze. A forra­dalom eseményeit, az azóta el­ért eredményeket bemutató tárlat Szófiából érkezik ha­zánkba, Budapestről pedig a lengyel fővárosba, Varsóba utazik tovább. A kiállítás a látogatók elé tárja a Kommunista Párt, a társadalom vezető, irányító erejének a világ első szocialis­ta állama megalapításában és megszilárdításában kifejtett, forradalmi átalakulást ered­ményező tevékenységét. A kü­lönféle dokumentumok, fény­képek, kiállítási tárgyak, kép­zőművészeti alkotások bemu­tatják a 60 esztendő alatt el­ért eredményeket, a szovjet népnek azt a politikai és mun­kaaktivitását, amely a szocia­lista és a kommunista építő- munka terveinek megvalósítá­sáért folytatott harcban meg­nyilvánult. A 60. születésnap­jához közeledő állam történe­tének fontos állomása a szocia­lizmus nagy győzelmeit, a fej­lett szocialista társadalom alapvonásait, politikai szerve­zeteit tükröző új alkotmány­tervezet elfogadása', amelynek dokumentumait a kiállítás ugyancsak bemutatja. Újat mondani a világ dolgairól Fóbri Zoltán nyilatkozata Az ötödik pecsét című alkotásának moszkvai fődíjáról Az egész ország örömmel akkor azt részesítette előny­fogadta a hírt, hogy a moszk- ben. A terv mellett azonban vai nemzetközi filmfesztivál kitartottam. Tizenhárom év- íődíját, az első aranydíjat vei később, amikor lehetősé- Fábry Zoltán Az ötödik pe- gém nyílt rá, hozzá is fogtam eset című, Sánta Ferenc re- ennek a Sánta-regénynek a gényéböl készült filmje nyer- megfilmesítéséhez is. Érdekes­te. A nemzetközi elismerés nek tartottam a regényt, mert kapcsán a neves filmrendező úgy éreztem, tud új szemszög- nyilatkozott az MTI munka- bői újat mondani a világ dol- társának. gairól, és ez a mondanivaló — Rendkívül jelentős és egybevág az én gondolataim­megtisztelő számomra is, hogy mai, én is tudok hozzátenni a a Húsz óra után most már magam gondolataiból ts vala- másodszor ítélték az én fii- mit. Amikor a filmet bemu- msmnelt a rangos moszkvai tatták, nagy izgalommal fi- filmfesztivál fődíját. Ügy tu- gyeltem a nézőket: sikerült-e dóm, erre még nem volt pél- a figyelmüket a mű gondolati- da. ságával lekötni, megragadni, — Filmjeimmel meglehető- s örömmel tapasztaltam, hogy sem objektív viszonyban va- a nézők is érdeklődéssel nézték gyök — mondotta. — Tudom a filmet. S hogy jól sikerült rangsorolni őket, és van kö- ennek a nehéz föladatnak a zöttiik, amelyiket jobban sze- megoldása, ezt látszik bizo­restek és van, amelyiket ke- „ vésbé. Az ötödik pecsét azok yto,, moszkvai rangos el- köné tartozik, amelyek közel lsmerés )S- állnak hozzám, elsősorban Jelenlegi munkájáról szólva azért, mert nagy jelentőségű és fontos gondolatokat tartal­maz. Sánta Ferencnek ez a regénye, amelyből a film ké­szült, egy évvel hamarabb je­lent meg, mint a Húsz óra. Akkor rögtön elszántam ma­gam, hogy filmet készítek be­lőle. Annak ellenére, elhatá­roztam megfilmesítését, hogy a regény első része kevésbé mozgalmas, sőt kifejezetten statikus jellegű és tartalma nem a cselekményben, hanem a gondolatiságában van. — A film mégsem készült el akkor rögtön. Nem sokkal később jelent meg ugyanis Sánta Ferenc másik regénye, a Húsz óra, és a stúdiótanács Fábri Zoltán elmondotta, hogy most Bálint József Ma­gyarok című kisregényének filmre vitelén dolgozik. Ez az új filmje szegényparasztokról szól, akik a háború utolsó évében Németországba szegőd­nek bérmunkára. Ülést tartott a Kulturális Kapcsolatok Tanácsa A Kulturális Kapcsoltatok Ta­nácsa — a nemzetközi kultu­rális kapcsolatok felügyeleté­nek és koordinálásának szer­vezete — pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfogad­ta a tanács ügyrendjét, vala­mint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének második félévi munkatervét. TAPIOMENTI EGYÜTTES Vendégszereplés Ciprus szigetén Csütörtökön indult a Feri­hegyről az a repülőgép, amely Ciprus szigetére vitte a Tá- piómente szövetkezeti együt­tes harminchárom tagját. Az úticél: Limasol, ahol részt vesznek az amatőr néptánc­fesztiválon. A nagykátai az első magyar amatőr művészeti együttes, amely Ciprus szige­tén szerepel. Az olvasó katonáért! A népszerű Tápiómente együttes ez év tavaszán nagy sikerrel vendégszerepelt az NDK-beli Suhl megye váro­saiban s az idei programjuk­ban még egy omszki vendég- fellépés is szerepel. Még egyet lépni Gyors előrehaladás a budaörsi művelődési házban Olykor a fővárostól távol könnyebb, gyorsabb az előre­haladás, mint Budapest köz­vetlen szomszédságában. Pe­dig éppen fordítva lenne lo­gikus, hiszen egy világváros kisugárzása itt sokkal inkább érezteti hatását, mint például Törteién vagy Jászkarajenőn. A semmiből indulva Budaörs már-már össze­épült a fővárossal. A még meglevő távolságot a kék busz percek filatt kiegyenlíti. Mégis, majd egy évtizeden át a nagyközség kulturális élete szinte egyenlő volt a nullá­val. Művelődési háza min­dennek beillett, csak éppen a kultúra otthonának nem. Az elhanyagolt, hiányosan beren­dezett épület inkább taszítot­ta, mint vonzotta a budaörsi embereket* Alig több, mint egy eszten­deje, hogy a régóta várt válto­zás végre megkezdődött. Ak­kor, amikor a budai járási hi­vatal közművelődési felügye­lője, Oláh Mária vette át a ház vezetését. Idézet az 1978. évi munka értékeléséből: „Az átadás idő­pontjában a művelődési ház­nak egyetlen tartós közössége, csoportja, klubja, szakköre nem volt. Az épület nagyter­mét ugyan 1975-ben rendbeho­zatták, tatarozták, de a szak­köri helyiségek állapota leír­hatatlan. A fűtés megoldat­lan, a mellékhelyiségek a köz­egészségügyi követelmények­nek nem felelnek meg. Ami kevés berendezési tárgya van, az is jórészt selejtezésre vár...” Tartalmas klubélet Innen indultak egy eszten­deje. Aki viszont ma körülnéz a budaörsi Jókai művelődési házban, nemcsak barátságo­san berendezett termeket ta' Iái, hanem egyre sokszínűbb, tartalmasabb programok kö­zött is válogathat. Szándéko­san mondtam termeket: a KlOSZ-iroda ugyanis elköltö­zött, a szakmaközi bizottság nyugdíjasklubja pedig a mű­velődési ház keretei között működik, egyre növekvő tag­sággal, ami azt bizonyítja, hogy itt nemcsak beszélgetni és kártyázni lehet — mint a korábbi években —, hanem sok más hasznos dologra is le­hetőség kínálkozik. Holnap például egész napos kirándu­lásra indulnak, amelynek vég­célja a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum, de közben körül­néznek Vácott, Nagyoroszi­ban és pihennek egyet a Bán- ki-tó partján is. És ez csak egy program a sok közül! A fiatalok számára három klub nyílt. Az általános klubba félszáz an, zömmel munkásfiatalok járnak. A diákklub tagsága huszonöt. A két klub gyakorta tart közös rendezvényt. Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, viták, közös mozilátogatások szere­pelnek a programban. Leg­utóbb például a Száll a ka­kukk fészkére című filmet nézték meg, amiről a közeljö­vőben vitát rendeznek. S tervezik, hogy együtt járnak majd színházba, múzemokba is. A gyermekklub fő profilja viszont a művészetek megér­tetése. Ehhez a klubhoz kap­csolódik a művelődési ház képzőművészeti köre is. Má­sik érdekessége — német nemzetiségi község lévén — a programok többségén német nyelvű a társalgás. Ez a klub ugyan a nyári vakáció alatt szünete, de augusztusban tíznapos mozgó napközis tábort szerveznek külön német, és külön ma­gyar anyanyelvű szekcióban az általános iskolás diákok számára. A program vonzó: kirándulás Hűvösvölgybe, strandolás kétszer is a Pala­tínuson, hajókirándulás Visegrádra, Állatkert, Üttörő- vasút, Budai Vár, hogy csak a legérdekesebbeket említsük. Speciális programmal Természetesen mindez pénzbe kerül s nem is kevés­be. Abból a száz huszonegy - ezer forintból, amit a helyi tanácstól kaptak erre az esz­tendőre, aligha futotta volna új berendezésre s ilyen gaz­dag programra. De ha még helyben nem is jut ilyen cé­lokra elegendő pénz, aki ke­res, találhat más forrást is. A budaörsiek kerestek és talál­tak. Az Országos Közművelő­dési Tanács ez év májusában félmillió forintot utalt át a budaörsi művelődési háznak. Ebből háromszázharmincezret berendezési és felszerelési tár­gyakra kaptak, százhetvenez- ret pedig — és ezt az össze­get jövőre is megkapják — művelődési programok fede­zetére. — A főváros szomszédsága speciális közművelődési tevé­kenységet igényel — fogal­mazta meg Oláh Mária. — Nekünk nem színházat kell játszanunk, vagy kiállítást rendeznünk, sokkal inkább színházba, múzeumba, mozi­ba kell szerveznünk a közön­séget. Budaörsről hamarabb megközelíthető bármelyik bu­dapesti színház, múzeum, mint mondjuk Pestlőrincről vagy Csepelről. Erre kell épí­tenünk munkánk egy részét. A másik alappillér: a kis mű­velődési közösségek — klubok, szakkörök, tanfolyamok — szervezése helyben. Számítanak az Üzemekre Az első — és nem is kicsi — lépéseket tehát már meg­tették. A Jókai művelődés- háznak újra rangja, neve var. Budaörsön. A következő, ami­re rövidesen sor kerül: a mű­velődési ház közös fenntartás­ba vétele. Üzem, vállalat nem is egy akad a nagyközség ha­tárain belül. Hogy csak a leg­rangosabbakat említsük: f Mezőgép Tröszt, a Porkohá­szati Vállalat, az Ipari Szerel­vény és Gépgyár, a Hungaro fruct hűtőháza. a Texelektr- Ktsz, a Sasad Termelőszövet­kezet. Ezek dolgozóinak több sége Budaörsön lakik. Ez a? jelenti, hogy a művelődési ház nak nyújtott támogatás haszn; vissza térül az üzemeknek: ( saját dolgozóik számára bizto sítanak művelődési, szórako­zási lehetőséget. Ha ebben is sikerül előbbre lépniük, akkor már csak égi akadályt kell elhárítaniuk s még tartalmasabb munka ér­dekében. S ez a művelődés' ház épületében működő Club presszó megszüntetése. Hogv hány részeg ember tántoror ki innen a művelődési hár udvarára, azt csak az tudja igazán, aki nap mint nap itt él és dolgozik. A határozat érvényes! Lapunk ezt még 1973 októ­berében szóvá tette, amire alt­kor a járási hivatal elnöke a következőket válaszolta: „A presszó üzemeltetésével kapcsolatban a nagyközségi tanács vb és a működtető Bia- torbágy és Vidéke Áfész meg­egyezett abban, hogy az üze­meltető 1974. június 30-án megszünteti az egységet, a nagyközségi tanács pedig gondoskodik egy szeszmentes büfé működtetéséről.” Azóta több, mint három esztendő telt el, de a határo­zatnak még nem szereztek ér­vényt! Pnikner Pál Látogatás a Közlekedési Múzeumban Érmek Dunakesziről — Lindberg h-emlékkiállitás A páncélosok csapata. A Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán az idén is megrendez­ték az Olvasó katonáért akció főiskolai döntőjét. E mozga­lomnak széles tömegbázisa van a főiskolán. A döntő előtt valamennyi KISZ-alapszerve­zetben megrendezték az alegy­ségdöntőt és a legjobban sze­replőkből alakították meg azt a csapatot, amelyik képviselte az alapszervezetet a főiskolai döntőn. A közművelődési könyvtár kijelölte azokat a könyveket, amelyekből átfogó ismereteket kellett nyújtani. A mindvégig izgalmas versenyt a határőr hallgatók alapszerve­zetének első csapata nyerte 79 ponttal. A győztes csapat tag­jai: Szalóki Ferenc, Molnár Jó­zsef és Kauffmann Attila hall­gatók. Második helyezést ért el a páncélos hallgatók csa­pata 78 ponttal, harmadik lett a határőrök második csapata. Szép eredménnyel zárta a ver­senyt a sorállományú KISZ- alapszervezet csapata, amely Gál Imre alapszervezeti titkár vezetésével végeredményben a hatodik helyen végzett. Géczi Sándor Bár maga a Közlekedési Múzeum az építészet régebbi szisztémája alapján készült, a rendezés komplexitása ki­emelkedő. Elöljáróban ezt ve­szi észre a vendég. Azt, hogy­ha gyermekével érkezik, já­téksarokra bukkan, ahol kis autókkal versenyezhet, de ha tudományos kutató, akkor fénnyel világított asztalkák­nál vizsgálhatja ülve, nagyí­tóval a közlekedéssel kapcso- latos_ érmeket, melyeknek ka­talógusa pontos és hiánytalan műleírást tartalmaz. Egy szó­val minden igényt kielégít e szakgyűjtemény, még azt is, hogy múzeumlátogatás után eredeti vasúti étkezőkocsiban falatozhat a vendég. A vasút Vácot idézi Mit láthatunk itt? Jelenleg érdemes megtekinteni a cseh­szlovák közlekedés fejlődé­sét, a Lindbergh-emlékkiállí- tást és a törzsanyagot, amely nyomon követi a magyar vas­út, hajózás történetét, s régi gépkocsikat, motorkerékpáro­kat, vitorlázó repülőgépeket mutat be. A tegnap csodáin mosolygunk, de ez nem ön­teltség, csupán a fejlődés gyorsulásának tényét rögzíti eszmélésünk. Csakugyan, mi­lyen különös, hogy valaha csudájára jártak a lóvasútnak, óriási szenzációt jelentett az Atlanti-óceán átrepülése, ma már történelem vagy megszo­kott hétköznapi esemény. Te­lefon, gőzhajó, a váci vasút megnyitása, Lánchíd, mind' felrázta az embereket, a pesti sárga villamos, fogaskerekű, a millenniumi földalatti. Csoda csodára halmazódilc, aztán visszaépül tartalmas hétköz­nappá. Túlságosan is humán iskolázottságunk eddig nem vette eléggé számba hazánk imponáló technikai fejlődését Azt, hogy Jedlik Ányos Vö- rösmartyval azonos évben született, azt, hogy a gőz­üzemű vasút feltalálásától csak 16 év telt el, míg nálunk is megindult az első szerel­vény Budapest és Vác között 1846-ban, azt, hogy az elővá­rosi közlekedésben fővárosunk élen járt és jár jelenleg is a szüntelen korszerűsítésekkel, azt, hogy Kandó Kálmán, Bánki Donét nevéhez jelentős technikatörténeti újdonságok fűződnek, azt, hogy a magyar Schwarz Dávid készítette az első fémvázas, merev testű léghajót 1897-ben. Élmény és ismeretek A Közlekedési Múzeum gazdagsága abban mérhető, hogy a legújabb kétszáz év felgyorsult technikáját tárgyi emlékekkel kíséri nyomon jó rendezéssel. Ennek köszönhe­tő, hogy logikus élménnyel tá­vozik a vendég, mert nemcsak káprázatban, hanem ismeret- közlésben is része volt. Ere­deti járművek, hajók, hidak, mozdonyok modelljei rázzák fel versekhez szokott eszmé- lésünket, s arra döbbenünk rá, hogy a tudományos fantá­zia is költészet, mely hintók- ban. Diesel-mozdonyokban testesül. Jó az a megoldás, hogy közlekedésünk hazai fej­lődését nemzetközi háttérrel mutatja be az állandó kiállí­tás, így tárgyilagosabban lát­hatjuk eredményeinket. Az intézmény tisztéhez méltóan arra törekszik, hogy megnyugvás helyett újítson. Ennek megfelelően kezdemé­nyezte a nagycenki kastélyban létesült Széchenyi Emlékmú­zeum megvalósítását, saját anyagából mutatta be a ti­hanyi múzeum hajókiállítását és a külföldön is híres ©aradi Cifra-istállót, mely Európa egyik legszebb kocsiműzeuma. E külterjesség mellett a Köz­lekedési Múzeum időszakos tárlatokkal kelti fel az érdek­lődést Ráckevén faragott gyökerek Most nyitották meg az év végéig látható nagyszabású közlekedési éremkiállítást, mely a ^közlekedés hazai és külföldi eseményeit örökíti meg. A japán államvasutak centenáriumát bemutató ér­met a Dunakeszi Járműjaví­tóból kölcsönözték és sok ere­deti munkát bocsátott a kiál­lítás rendelkezésére az a Pa- panek János, aki nemcsak egyik legkiválóbb műgyűj­tőnk, hanem gyökerekből fa­rag szobrokat Ráckevén. Be- rán Andor érmei is egyedül­állóak a maguk nemében, ő mintázta meg a nagykőrösi Rákóczi-emléktúra eseményét. Két évszázad szinte vala­mennyi jelentős közlekedési feltalálása, újdonsága, szenzá­ciója látható az összegyűjtött plaketteken, s arra gondolunk, hogy a Közlekedési Múzeum éppen a hagyományok miatt hozzájárulhatna ahhoz, hogy újabb fiókmúzeumot nyis­son Dunakeszin, Pest megye új városában. Ez reális ter­jeszkedés lenne, hiszen Duna­keszi is feltárhatná saját gyűjteményét, s ez a csatla­kozás tartalmas és új köz- gyűjteményt létesítene egy önmaga távlatait is megbe­csülő városban. l'tazás a költészetben Már Petőfi verssel üdvözöl­te a váci vaspályát, s Moldova György riportkönyve is a köz­lekedés problémakörét állítot­ta társadalmunk figyelmének központjába. Ebből adódik, hogy a MÁV és a Közlekedési Múzeum közösen vállalkoz­hatna arra, hogy olyan iro­dalmi antológiát szerkesszen, mely összegzi költészetünk, prózánk utazással, közleke­déssel kapcsolatos mestennű- veit Janus Pannóniustól Illyés Gyuláig. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom