Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
Tenyészegyedekkel, tanácsokkal Segítik a kistermelőket Biztonságos értékesítés Szilasmenti Egyesült Tsz Kérdőívek a kismamáknak A Szilasmenti Egyesült Tsz- ben is nagy gond a gyermek- gondozási segélyen lévő anyák pótlása, de még nagyobb a gyes lejárta után a kismamák m unkábaállí tása, hiszen előfeltétele a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezése. A nőbizottság .most kérdőíveket küldött szét a munkaterületekre, amelyekkel felméri a dolgozók bölcsődei, óvodai elhelyezésre irányuló igényeit, s az összegyűjtött adatokat eljuttatja az illetékes tanácsi bölcsődékbe, óvodákba. A felvételi kérelmeket augusztusban bírálják el. Építik a szennyvíztisztítót A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói építik a gödöllői szennyvíztisztító telepet. Már végeztek a durva tereprendezéssel, s hozzákezdtek a vízvezetékrendszer munkálataihoz. A telephez tartozó két utóülepítőbe, úgynevezett DOR- medencéket építenek be. Helytörténeti kutatásoknál nélkülözhetetlen, kitűnő latin nyelvű forrásmunka magyar fordítását jelentette meg a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. A Pest megyei Múzeumi Füzetek X. számaként, Szabó Béla igényes fordításában adták ki Bél Mátyásnak, a XVIII. századi magyar tudományos világ jeles alakjának Pest megyéről írt helytörténeti lexikonját. A szerző barátainak és tanítványainak segítségével gyűjtötte Ö6sze a török uralom alóli felszabadulás és a Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedek helyzetét bemutató történeti, földrajzi, művészettörténeti, demográfiai, stb. adatokat. Az adatgyűjtést 1733-ban zárta le, és 1737-ben jelentette meg több kötetes alkotásának azt a részét, amelyben Pest megye is szerepel. A Pest—Pilis—Solt vármegyét bemutató általános felA mezőgazdaságban a fejlődés legjárhatóbb útja kétségtelenül a nagyüzemi gazdálkodás, de egyelőre nem mondhatunk le a háztáji és kisegítő gazdaságokról sem. Sőt, egyik-másik ágazatban létfontosságú, hogy növekedjék a gazdálkodók termelési kedve. Nem véletlen tehát, hogy támogatásukkal több szervezet és intézmény is törődik. Hathatós segítséget nyújtanak például a közös gazdaságok. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben figyelemmel kísérik a szarvasmarhatartók gondjait és segítenek takarmányszükségleteik kielégítésében. A vérségi Barátság Termelőszövetkezetben tervet készítettek. tavasszal a pilisi szövetkezettől vásárolt vetőgumóval látták el a háztáji gazdaságokat. dolgozás után, részletesen ismerteti az akkor már lakott településeket. Bél munkáját azonban kritikával kell olvasnunk, mivel adatai nem minden esetben pontosak, helytállóak. A kiadvány szerkesztője (dr. lki>ai Nándor), éppen ezért az eredeti szöveg után, más betűtípussal, ismerteti az 1728-as országos ösz- szeírás adatait, amelyek — tekintve, hogy az adózás céljára készültek —, lényegesen pontosabbak, a valóságot jobban, alaposabban tükrözik, mint Bél Mátyás leírása. A szerző munkája mindenképpen hézagpótló, éppen ezért minden bizonnyal nagy örömmel fogadják majd magyar nyelvű fordítását a hely- történészek, a megyéjüket, falujukat szerető, érdeklődő olvasók és a pedagógusok, akik a helytörténeti ismeretek tanításához kitűnő segédeszközt kaptak a kezükbe. A. I Szövetkezeteink elsősorban azokban az ágazatokban tudnak jó kapcsolatokat Kialakítani a kistermelőkkel, amelyekké' maguk is eredményesen foglalkoznak. A Barátságban a sertéstartók támogatására helyezték a fő súlyt. Tavaly tizenhárom Hungahib- fajtát adtak ki a kisgazdaságoknak, az idén ötször any- nyit. Mindezt jelentős kedvezményekkel is megtoldják, az OTP segítségével részletben fizethetik meg az ellenértéket a kistermelők. Átengedik a felár nagyobb részét is, s a takarmányellátás megszervezésével is népszerűsítik az új kezdeményezést. S hogy milyen nagy szükség van a hasonló ötletekre, azt olyan figyelmeztető tény is tanúsítja, mint tavaly a sertésállomány csökkenése. A kisállattenyésztőket az ÁFÉSZ-ek tömörítik szakcsoportokba. A Galgavidéke ÁFÉSZ a nyulászokat te- nyészegyedekkel segiti, a méhészkedőket pedig nagykereskedelmi áron forgalmazott cukorral. Rendszeresen tartanak szakmai előadásokat, s tanácsokkal látják el az érdeklődőket. A háztáji gazdaságoknak, a kistermelőknek fontos az értékesítés biztonsága. Itt is munkamegosztás van a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek között. A közvetlen fogyasztásra termelt zöldség és gyümölcs mennyiségét mind jobban a kereslethez kell igazítani. A megoldás részben a kistermelőkön múlik. A Galgavidéke ÁFÉSZ hosz- szú évek óta eredményes propagandát folytat, hogy a kisgazdaságok saját szükségletüket meghaladó mértékben termesszenek zöldséget, gyümölcsöt, s járuljanak hozzá a kínálat növeléséhez. Nagy mennyiségű uborkát, paprikát, babot vásárolnak fel, s palántákkal, tápkockákkal, kedvezményesen juttatott fóliával, vázszerkezettel támogatják a kistermelőket. B. Hézagpótló mű Bél Mátyás helytörténeti lexikona Minta és példa Bővül az aszódi könyvtár Váljék a községben élők műhelyévé Az aszódi Petőfi Sándor Könyvtár méreteiben, állományában, felszereltségében is nagyon különbözik a járás többi községében található hasonló intézménytől. Sok településünkön még mindig apró lyukban zsúfolódnak össze a könyvek, ezernyi bosszúságot okozva könyvtárosnak és olvasónak. Az érdeklődő kérdésre, hogy mikor oldódik meg a könyvtár elhelyezése, vagyis, mikor lesz a községnek valóban könyvtára, az illetékesek bizonytalan válaszokat adnak. ★ Az aszódiak kitűnő példát mutatnak. Készülnek a helyiségek festésére, és vele egy- időben, kisebb belső átalakítást is végeznek. Üj raktárt építenek, s lehetővé válik a kölcsönzötéi csökkenése nélkül egy klubhelyiség kialaki- tása. Amikor Adám Imréné, a könyvtár vezetője elképzeléseit papírra veti, akaratlanul is megkérdezem, honnan van erre pénzük? — A munkálatokra kétszázezer forint kell. A nagyközségi tanács, amely mindig támogatta elképzeléseink megvalósítását, a községi művelődési bizottsággal együtt, százharmincezer foritnot ad. A hiányzó hetvenezret más forrásból teremtjük elő. Milyen forrásai lehetnek a könyvtárnak? A néhány forintos tagdíj? Abból bizony, nem sokra futná. Ádámné sorolja őket: — A községi költségvetési üzem dolgozói ötszáz óra társadalmi munkát ajánlottak fel, de segítenek a Volán KISZ-esei, az állatforgaVmi vállalat kirendeltségének dolgozói, a termelőszövetkezet asztalosbrigádjának tagjai. Ez az összefogás teszi lehetővé, hogy a könyvtár udvarát is rendezzük és olvasóink rendelkezésére bocsássuk. Közismert, hogy járásunk egyre szépülő községeiben mennyi mindent építettek társadalmi segítséggel. Utat, óvodát, iskolát, orvosi lakást és így tovább. A társadalmi munkában rejlő tartalékot és lehetőséget használja fel most a könyvtár vezetője a helyiség bővítésére. Az ilyen munkának azonban kölcsönösségi alapja is van. A szülő azért megy szívesen óvodát, iskolát, orvosi lakást építeni, mert gyermekének szüksége van rá. A vasúthoz vezető járda megépítése is minden családot érint, hiszen alig akad ház, ahonnan nem járnak el dolgozni. De a könyvtárért miért vesznek szerszámot a kezükbe? — A nagyközségben dolgozó szocialista brigádokkal nem újkeletű a kapcsolatunk. Már az új könyvek beszerzésekor figyelembe vesszük a brigádtagok kéréseit, érdeklődési körüket. Nagy gondot fordítunk a továbbtanulók igényeinek kielégítésére. Javaslatokat adunk a szabad idő hasznos eltöltésére. Színházlátogatásokat szervezünk. A brigádok országjáró kirándulásaihoz útiprogramot készítünk, megtervezzük az útvonalat, felsorolva a látnivalókat, nemcsak a régészeti emlékeket, de szocialista építőmunkánk eredményeit is. A könyvtár és a brigádok kapcsolatából végérvényesen ki akarjuk iktatni az esetlegességet, ezért a kapcsolatok további erősítésére együttműködési szerződést kötöttünk, s ebben egyéni kérelmeik teljesítését is vállaljuk. ★ Az ujjunk sem egyforma, tartja a közmondás. Minden ember külön személyiség, egyéni elképzelésekkel, vágyakkal, érdeklődéssel. Van olyan, akit a kertje tart fogva. Az ilyen tartalmú könyv beérkezésekor névre szóló értesítést kap a brigádtag, négy napig várja a könyv. Ugyanígy a horgászok, virágtermelők, utazók és bármilyen más Irányban érdeklődő brigádtagok esetében. El kell ismerni, nagy munka, amire az aszódi könyvtár két dolgozója vállalkozott, de fáradozásának megvan a látszatja. Lehet-e nagyobb öröme egy könyvtárosnak, mintha elégedetten távoznak a könyvtárból a szaporodó számú olvasók? — Majdnem 22 ezer kötettel várjuk az aszódiakat és a környékbelieket községi és három letéti könyvtárunkban. Hatvanöt féle folyóirat-, ra, napi- és hetilapra fizetünk elő. Olvashatják az érdeklődők a Magyar Távirati Iroda által kiadott bel- és A PEST MEGYE» HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ív. évfolyam, m. szám 1977. JÜLIUS 22.. PÉNTEK Kiállítás, fotópályázat, véradónap Jól dolgozik a Vöröskereszt egyetemi szervezete A sportolási kedv felkeltéséért Nemrégiben emlékezett meg a világ a nemzetközi Vöröskereszt-mozgalomról. Az Agrártudományi Egyetemen is szorgalmasan tevékenykednek a mozgalom aktivistái. Dr. Pálócz Istvánné alapszervezeti titkárt kérdeztük eddigi eredményeikről. — Milyen fő területeken fejti ki tevékenységét a szervezet az egyetemen? — A negyedik Vöröskereszt-kongresszus óta megszületett új egészségügyi törvény, a családvédelmi és népesedéspolitikai határozatok, az ifjúsági törvény határozzák meg konkrét feladatainkat. — Éves munkaterv alapján dolgozunk, egészségvédelmi és családvédelmi, segélynyújtási és véradási, valamint szervezési feladatokat oldunk meg. Számos rendezvényt tartottunk, hét egészségügyi is. meretlerjesztő előadást, két egészségügyi fórumot, két elsősegélynyújtási tamfolyamot, hét véradónapot, két véradótalálkozót, két kiállítást és egy fotópályázatot. Megalakítottuk az egyetemi kertbarátok körét. Előadásaink témái sokrétűek, a szépségápolás és testápolástól a szexuális életen, a szexuális erkölcsön keresztül, a családjogi és családvédelmi törvények elemzéséig. Előadóink között volt dr. Szentágothai János akadémikus és dr. Czeizel Endre genetikus főorvos is. külpolitikai dokumentációt. Könyvtárunk gazdagsága lehetővé teszi, hogy szinte minden kérdésről megfelelő tájékoztatást adjunk. — Azt szeretnénk, ha könyvtárunk az Aszódon élők műhelyévé válna, ha az Itt dolgozó értelmiség a könyvtárban teremtené meg azt a fórumot, amely Aszód és a hozzátartozó községek szellemi arculatát formálja, alakítja. Ezért érezzük szűknek a könyvtári feladatok között csupán a szakmai ellátást, s ezért vállalunk nagyobb részt a közművelődésből. Otthont adunk például az Ű) Tükör Klubnak, amelyet a művelődési házzal közösen működtetünk. A klubok versenyében harmadik helyezést értük el, ezért 20 ezer forintot kaptunk. Ebből veszünk a klubnak és természetesen, a könyvtárnak televíziót, lemezjátszót és néhány új bútordarabot. — író—olvasó találkozókat rendezünk, könyvismertetést, kötetlen beszélgetéseket, vetélkedőket, gyermekfoglalkozásokat tartunk. Ügy véljük, ha a közművelődés egészében csak egy részterületet, a kölcsönzést látnánk el, munkánk hatékonysága jóval kisebb lenne. ★ Ez így igaz. De hát mikor jut mindenre idő? A heti 44 órás munkaidőből 32 óra a kölcsönzésé. A további 12 óra kell az adminisztrációra, katalóguskészítésre, a raktári rend fenntartására, leltározásra és ezer más belső munkára. — Mikor jut rá idő? — kérdez vissza Ádám Imréné. — A nap 24 órájába sokminden belefér. A mi munkánk szolgálat, amit csak akkor végzünk jól, ha éjjel-napppal az olvasó, tanuló, a könyvekben szép szót és igaz gondolatot kereső ember rendelkezéséi-e állunk. Fercsik Mihály — A jövőben kisebb csoportoknak is szeretnénk speciális témájú előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket rendezni, például a gyesen levő kismamáknak. — A kertbarátok köre előadásai, a szakmai tájékoztatáson kívül, szintén sokféle témát öleltek fel, szó volt az egészséges életmódról, a környezetvédelemről, de egészen sajátos témákról, mint a fásításról, a gombamérgezésekről, a növényvédő szerek ártalmai ellen való védekezésről. Az idén bekapcsolódtunk a városi kertbarátok köre szervezetébe, s az általa szervezett szakmai programokon is részt vehettek tagjaink. — Milyen egyéb kapcsolatuk van a Vöröskereszt városi szervezetével? — Több közösen szervezett egészségügyi fórumunk is volt a novemberi egészségügyi hónap keretében. Az előre begyűjtött és a kollégiumi stúdión keresztül a helyszínre beérkezett sok kérdés is mutatta a nagy érdeklődést. Volt ruhagyűjtési akciónk, néhány sokgyermekes, nehezebb szociális helyzetű család óvodás gyermekét patronáljuk, s egy hétgyermekes család lakásproblémájának megoldásában is közreműködtünk. Felkutattunk magára hagyott idős embereket, és a beérkezett jelzéseket továbbítottuk a városi egészségügyi szociálpolitikai osztályra. — Mit tesznek az egészség- védelemért? — Mozgósítottunk tüdő-, rák-, cukorszűrésre, agitáltunk a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás ellen. — Milyen eredménnyel zárták a véradónapokat? — A véradások szervezésében mennyiségi és minőségi változás következett be. A két évvel ezelőtti váradó-találko- zón hallgatóink kérték, hogy évenként két véradónapot szervezzünk. Örömmel vállalkoztunk rá. A tavaly tartott két véhadónapon, az előző évekhez képest, megkétszereződött az adott vér mennyisége. — A véradáson kívül jelentős eredményeket értünk el az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésében is, a két tanfolyamon összesen ötvenkilencen vizsgáztak le. — A legutóbbi világnap jelszava a Veszélyben, bajban segít a Vöröskereszt volt, s a Magyar Vöröskereszt S. O. S.- bélyegek kibocsátásával, bennünket is felszólított a nemzetközi segélyakció támogatására. Így is kifejeztük szolidaritásunkat a világ különböző részein bajba jutott embertársainkkal. — Milyen szervezési munkát fejt ki még a Vöröskereszt egyetemi szervezete? — Agitációnk céljára felhasználjuk az egyetemi sajtót, a kollégium stúdióját, a filmvetítéseket, az egészségügyi kiadványokat, a plakátokat. Kampányt indítottunk a sportolási kedv felkeltésére, az egészséges életmód propagálására. Kiállítást szerveztünk felszabadulásunk évfordulójára, melyen a többi között egészségügyi létesítményeinket mutattuk be. Kiállítást rendeztünk és fotópályázatot hirdettünk az idei, márciusi, alkoholizmus elleni hónapban, Alkoholizmus, betegség címmel, Jól sikerült kiállításunkat, a Ganz Árammérőgyár kérésére, vándorkiállításként kölcsön is adtunk. — Fontos feladatunknak tartottuk a Családi Lap terjesztését. Taglétszámunk az utóbbi négy évben 122-ről 180-ra nőtt. Ezért is került sor az eddigi kettő helyett, négy alapszervezet kialakítására. A szervezési munkákban s az akciók lebonyolításában különösen a gépészmérnöki kar alapszervezete tűnt ki. G. K. Ha elmarad a táborozás... Túrák, kirándulások Érdekes ötletek Két nagyszerű kezdeményezéssel járulnak hozzá az idén Túrán a táborozás nélkül maradt diákok nyári szórakozásához. Az egyik ötlet az őrsök és a rajok öntevékenységére alapoz. A pajtások maguk szerveznek 2—3 napos túrákat a környékre, vagy az ország más vidékeire. A túrái 1525. számú J. A. Gagarin úttörőcsapat 35 pajtás kirándulásához elegendő felszereléssel rendelkezik. Molnár Marika hetedikes pajtás a múlt tanévben harmadikos kisdobosok közt vállalt úttörő-megbízatást. Már tanulás közben is a nyári kirándulás ötletével lelkesítette a kicsiket, akik nagy izgalommal készültek a háromnapos kirándulásra. A kis csapatot elkísérte Marika édesanyja és Tóth Erzsébet, a Teleki Blanka Közgazda- sági Szakközépiskola tanulója, ifivezető is. A táborozás nagyon jól sikerült. Egy életre szóló élményben volt részük a kisdobosoknak, akik nem felejtik el egyhamar az első éjszakai őrséget, a tóparti közös éneklést, a hosz- szú, erdei túrákat, az esti tábortüzek fényét. A napközi otthonosok ötlete szintén hasznos. A munkaközösség levelet írt minden napközi otthonos nevelőhöz és kérte őket, hogy a nyári napköziben is szervezzenek túrákat, kirándulásokat, strandolással, vetélkedőkkel töltsék ki a gyermekek idejét. Remélik, hogy a segítség nem marad el, s a napköziben nyaraló 40 tanuló is kipihenten, élményekben gazdagon kezdheti el szeptemberben az új tanévet. T.P. PEST MEGYEIEK! Valamennyi vállalóhelyünkön 1977. augusztus 1-től ÚJ SZOLGÁLTATÁS: SZÖNYEGTISZTITÁS! Vegye igénybe: kényelem, tisztaság. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ES CSOMAGOLÓ VALLALAT
