Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

IV. ÉVFOLYAM, 170. SZABI 1977. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK IX Gépesített betakarítás Az utóbbi három évben mó­dosította termelésszerkezetét a bag-hévízgyörki Petőfi Ter­melőszövetkezet vezetősége, ami lényegesen javított a dolgozók munkakörülmé­nyein is. Tízmillió forintot fordítottak a géppark fejlesz­tésére, többet mint a megala­kulás óta összesen. Gépesítet­ték a kukorica, a cukorrépa és' a borsó betakarítását, új kombájnokat vásároltak. A más kárán sem tanú nak Jó félév az Árammérőgyárban Jelentősen nőtt a kivitel, emelkedett a műszakszánt Eredményes munkaverseny Számok és ' forintok: 500 millió értékű árualap, 5 mil­lió dollár és 1 millió ru­bel bevétel. Kerek össze­gek: a gödöllői Árammérő- gyár idei tervei. Ha teljesítik, eleget tehetnek rendeléseik­nek, előteremthetik az alapot gyár további fejlesztéséhez, a bérszínvonal emeléséhez, a jö­vőhöz. S mi kell ahhoz, hogy elkép­zeléseik valóra váljanak? Kell piac, munkaerő, alap­anyag, kapós termék, előrelá­tó tervezés, megfelelő termék- szerkezet, tudatos és jól elő­készített fejlesztés, átgondolt ösztönzési rendszer, s persze, jó brigádmozgalom. Mennyi valósult meg a ter­vekből az év első felében, s milyen gondokkal küzd a gyár háromezer dolgozója ? Erről tájékoztatott dr. Hegyi József, a terv- és munkaügyi főosz­tály vezetője. Tények A terv- és tényadatok ön­magukért beszélnek. Belföldi megrendeléseiket maradékta­lanul teljesítették. Az elő­irányzott 227 millió forintnyi áru helyett, 236 millió 400 ezer forintos árualapot hoztak létre. Exportterveiket messze túlteljesítették, az elmúlt év hasonló időszakához képest 33,4 százalékkal nőtt a kivi­tel. Érdemes itt elidőznünk, s szemügyre vennünk azokat az összefüggéseket, amelyek a nemzetközi kapcsolatok, a vi­lágpiac, az értékesítési lehető­ségek és az Árammérőgyár jelene, jövője között fennálla- nak. Évek óta negyven országnak szállítanak árut a gyárból. Az arab országok többségével ke­reskednek, s ez nem véletlen. Algéria, Kuvait, Marokkó, Lí­bia, Libanon, Jordánia és a többiek az ezredfordulóig szóló hatalmas lakásépítkezé­sekbe kezdtek, az ENSZ támo­gatásával. A millió és millió új lakásba millió és millió kapcsolóóra és mérőszerkezet kell, s a világon egyelőre ke­vesen foglalkoznak gyártásuk­kal. A korszerű, megbízható és viszonylag olcsó termékeknek — s az Árammérőgyáréi ilye­nek — korlátlan a piacuk, kell a megbízható áru Ázsiá­ba, Dél-Amerikába s Európá­ba is. Hogy a gödöllőiek élnek a lehetőségekkel, s felkutatnak minden piacot, arra ez a fél­év is jó példa. Tőkésexportju­kat a tavalyi első félévhez képest 38 százalékkal növel­ték. Beleszámít ebbe az egyre terebélyesedő jugoszláv piac is. A déli szomszédnak amúgy is érdemes szállítani: közel van, érdeklődik az Árammérő- gyár termékei iránt, s legalább három évig biztos felvevőnek számít. A szocialista export is di­namikusan növekszik. A leg­jelentősebb partner a Szovjet­unió, ahová nemcsak 1 és 3 fázisú fogyasztásmérőket szál­lítanak, hanem olyan szabály­zó és ellenőrző műszereket is, amelyek az energiagazdálko­dáshoz kellenek. Összetevők Az elején felsorolt vala­mennyi gazdasági összetevőt oldalakon át értékelhetnénk, most csak példának említsünk néhányat. Kezdjük a gondok­kal. A munkaügyi osztály ve­zetője igazán tudja, több mun­kás kellene. Legalább száz szakképzett vagy betanított dolgozót vehetnének fel bár­melyik pillanatban. Ennek tu­datában kap nagyobb jelentő­séget az üzemi óvoda gyors bővítése is. Legalább három­száz dolgozójuk van gyesen, s közülük sokan dolgoznának, ha gyermekeiket bölcsődébe, óvodába járathatnák. Hamaro­san felújítják az Erzsébet- parki óvoda régi szárnyát, s a bölcsődében is egyre több a hely. Eddig az igények harma­dát is alig tudták kielégíteni, a közeljövőben nem lesz már égető a gond. Erdőkertesen is bővítik rész­legüket, s bár sokan járnak be a járásból, sőt távolabbról is a gyárba, a község környéké­ről több munkást remélnek. A teljesítmény mutatói nem tükrözik az anyaghiányt. So­kak munkáját nehezíti, hogy akadozik az ellátás. Olyan fon­tos alkatrészekből, mint a mágnes vagy a rugó, sokkal több kellene. A szalaganyagok szállítása nemcsak hiányos, de a minőséggel is súlyos problé­mák vannak. S nemcsak az állásidő, a pluszmunka jelent veszteséget, hanem a felesle­gesen elpocsékolt energia is, ami az utánjárás, a kampány­vásárlás kísérője, anyagbe­szerzőnél, üzemi vezetőnél, munkásnál egyaránt. Tizedek Pedig a termelésnövelés le­hetőségeit egyre jobban kiak­názzák. Nem kis jelentőségű például, hogy a nemrég vásá­rolt, nagy termelékenységű gé­peken 1,4-ről 1,55-re növelték a műszakszámot. Az ipar ku­lisszái mögött ismeretleneknek ez a szám akkor mond sokat, ha hozzátesszük, hogy az or­szágos adatok csak századok­ban fejezhetők ki. Nem kevés­bé jelentős az áprilisi, tíz szá­zalékos normarendezés sem. A valamennyi terméket érin­tő, új teljesítményszabályzat nemcsak a munka intenzitását emelte, több lett az emberek fizetése is. Az idén 7 százalékos bérfej­lesztést tűztek ki célul, s eh­hez is a termelést kell növel­niük. Az első félévben — a szocialista brigádmozgalom, a jubileumi verseny révén — 4,4 százalékkal túlteljesítették tervüket. S ha a gyár dolgozói a második félévben is így dol­goznak, azok a bizonyos terv­számok tényszámokká válhat­nak. G. Z. •Befejezték Aszódon a Bene­dek utcai óvoda korszerűsíté­sét, műszakilag átadták az új kotnybaszáimyat. A berendezés minden igényt kielégít, az apróbb kellékeken kívül új, olajtüzelésű tűzhelye­Délelőtt ■ kilenc óra. Utam Pest falé vezet a 3-as főúton. Alig hagyom el Gödöl­lőt, a 28-as kilométerkő táján balesetet helyszínel­nek. Személyautó az árok­ban, mentők, rendőrség. Lassan hajtok. Valakit be­kötött fejjel, hordágyon visznek. Egy rendőr fény­képez, készülnek az ilyen­kor szokásos dokumentu­mok. Hogy pontosan mi történt, nem tudom. Azt aki itt elhajt, sajnos, a megszokott látvány fogad- ja. Két órával később, visz- szafelé. Az építés, felújítás alatt álló útszakaszon — ugyanúgy, mint reggel! — kint vannak a sebesség­csökkentésre, előzési tila­lomra vonatkozó táblák. Nem előbb, és nem utóbb, egy fiatalos hölgy a jelző­táblát elérve kezd a kocsi­sor előzésébe. Rávillogunk, figyelmez­tetjük — hiába. Többet aligha tehetünk, a mi autóinkban nincs URH-ké- szülék, hogy átszóljunk, vigyázzon, veszélyes já­tékba kezdett. Pedig sze­rettem volna elmondani neki a reggeli esetet. Vajon mikor okulunk már a közlekedésben gya­kori, egyáltalán nem me­sés történetek tanulságai­ból? Csak akkor, ha min­ket ér baj? K. Z. P. két s nyolc műveletet végző robotgépet vásároltak. Átalakították a fűtési rend­szert is: az intézményben köz­ponti fűtés szolgáltatja a me­leget. Harangláb, sárkánykoponya Korszerűsítették az óvodái Aszódon Múltunk a mát ás a holnapot gazdagítja Az isaszegi kincsek sáfára Együtt érkeztem az isasze­gi falumúzeumba a buda­pesti XVII. kerületi napközi otthonok tanulóival, s az őket kísérő pedagógusokkal. Hét­köznap volt, az óramutató jó­val innen járt még a délen, a múzeum ajtaja mégis szé­lesre tárult előttünk. Ajtajá­ban kedves mosollyal foga­dott a hetvenhat éves Szath- máry Zoltán, a múlt emlékeit őrző, hazaszeretetre tanító fa­lumúzeum alapítója, hűséges őrzője, gyarapítója, a látoga­tók kalauza. Szavai megelevenítik a fa­lu történetét. Szégyenkő Isaszeget 1020-ban I. István király alapította. A magyar történelem valamennyi véres megpróbáltatása végigsöpört a tájon. Kezdődött IV. Béla és V. István 1265-ös húsvéti csatájával. Harcolt itt Budai Nagy Antal, gyűjtött sere­get Dózsa, vívtak győztes csatát 1710-ben a kuruc se­regek. A legemlékezetesebb a szabadságharc isaszegi ütkö­zete, amikor negyvenezer osztrákkal szemben huszon­négyezer magyar honvéd vet­te fel a harcot. ’ A Tanácsköztársaság Vö­rös Hadserege próbálkozott 1919. augusztus 3-án ezen a dimbes-dombos tájon az el­lenforradalmárok segítségé­re siető román királyi csa­patok feltartóztatásával. 1944- ben tíz hétig állt itt a front, míg végül 1944. december 12- én felszabadult a falu. És ha addig a harcok je­lentették a község történetét, azzal a dátummal új kor kez­dődött, s az újat is rendsze­rezi, őrzi, a látogatók elé tár­ja az isaszegi falumúzeum. Kicsiny parkját szintén az emlékezésnek szánták. Ott állították fel a Szentgyörgy- pusztáról behozott harang­lábat, amely az egykori ko­ronauradalom cselédeinek a napkelténél előbb jelezte az ébresztőt, a napnyugta után kongatta a takarodót. Az a harangocska giling-galango- zásával adott áldást az egy- bekelőkre, s búcsúztatta két­ségbeesett kongatásával a magyar betegség, a tbc miatt olyan korán távozókat. A ha­rang hívta parancs- és kom- mencióosztásra a puszta la­kóit. Az a harang csilingelt órákon át, amikor elkezdő­dött Szentgyörgypusztán a földosztás. A haranglábbal szemközt állították ki az úgynevezett szégyenkövet. A templom mellett találták, arra szol­gált, hogy a tolvajokat, az erkölcstelenkedőket, a bűnt elkövetőket kikössék, s mi­közben a kisbíró hangos szó­val a kikötözött bűneit so­rolta, a falu lakói a megszé- gyenitettet megvetéssel körül­járták. Hány ártatlan, igaz­ságért lázongó szegénylegény kikötött karjaival öleltették a több mázsás faragott termés­követ? Ma már nem tudhat­juk. Hány cselédszülő került a kikötözöttek sorsára, mert a királyi erdő sok ezer hold­járól a cselédlakás földes konyháján didergő gyereknek akart meleget varázsolni a hátára kötött, széltördelte gallyal? Erről nincs statiszti­ka. Csak az adott kor társa­dalmi, gazdasági viszonyainak megértése segít az eligazodás­ban, s ezt az eligazítást vég­zi okos szóval Szathmáry Ist­ván. Köszönet Fáradhatatlanul beszél, ar­ról a sárkánykoponyáról, amely Európában csak itt, a Pannon-tenger üledékéből ke­rült elő. Beszél a pogánykori állatáldozásokról, ama kor férfiavatási szertartásáról, a Várhegyről, a szarmatákról, a falu hét őstelepüléséről, a kiállított pénzek feredetéről, és már itt van a mában, ami­kor a még élő népművésze­tet, . népszokásokat ismerteti, s élő művelőit sorolja. Életéről kérdezem, de kité­rő választ ad: — Nincs az én életemben semmi különös. Ami említés­re méltó, azt elmondja a kis múzeumi gyűjtemény. Erről érdemes beszélni, meg arról, hogy nagyon várjuk a láto­gatókat. Helyieket, környék­belieket, a járást, a megyét. Köszönetét kellene monda­ni mindenkinek, aki bármi­lyen csekélységgel is. de hoz­zájárult a gyűjteményhez. A községi pártszervezetnek, a KISZ-eseknek, a nagyközségi tanácsnak, a művelődési ház­nak. annak a több száz isa- szeginek, aki lelkén viseli a múzeum mindennapjait. Az ő segítségükkel épült a park­erdő. Velük fásítottuk az em­lékmű környékét, tartiuk rendben a hősök sírjait. Van itt munka egész évben. Meghívás a jövő nyárra Imi riporterek Csillebércen Sok élmény, vidám hangulat A táborrádió nyilvános műsora Megemlékezés a Lenin-szobornál — Táborrádió, Csillebérc! Két turnuson keresztül így jelentkeztek, napjában három­szor, a túrái úttörőlap, az Űr­szonda munkatársai műsoruk­kal. Tavaly kaptak először meghívást a nagytábor rádió­adásainak szerkesztésére. Az idén, múlt évi munkájuk alap­ján, két csoportban, húsz paj­tás, összesen huszonhat napig élvezte a csillebérci táborozás örömeit. ★ Az első turnusban a nyerges­újfalui Nyergesi Képek című csapatlap riportereivel együtt készítették a műsort. Velük és vezetőjükkel, Kovács Antal tanárral, meleg barátság szö­vődött. Ügy tervezik, hogy ősszel meglátogatják egymást. A nagytábort járó pajtások sok érdekes élményt rögzítet­tek hangszalagra. Szükség is Aztán újabb kérdésemre, önmagáról is beszél: — Gödöllőn, 1901-ben szü­lettem. ötven éve lakom Isa- szegen. Itt voltam önálló kis­iparos. Nem készültem hen­tesnek. Érettségi után, az or­vostudományi egyetemre irat­koztam. Megvettem a tan­könyveket is. Édesapám az első világháborúban kapott sebébe belehalt. Testvéreim­ről nekem kellett gondoskod­nom. Nem valósulhatott meg az álmom. Mint fiatal hen­teslegény, sokat hallottam Petőfi gödöllői tartózkodásá­ról. Kerestem azokat a he­lyeket, ahol a nagy költő megfordult. így ismerkedtem meg a környékkel, így ju­tottam el, Petőfi nyomát ke­resve, Isaszegre. Gyűjteni kezdtem az isaszegiek Petőfi- emlékezéseit Ötven éve — Megragadott a táj szép­sége, változatossága. A köz­séget körülölelő dombok a szelíd lankák, amelyek sok­szor nyújtottak védelmet a szabadságért küzdőknek. Megfogtak az erdők, megfo­gott az erdőktől keserves em­beri munkával elrabolt szán­tóföldek harmonikus váltako­zása. Marasztaltak az itt élő emberek, kedvességükkel, be­csületességükkel, tisztességük­kel, munkaszeretetükkel. Ami­kor letettem a mestervizsgát. Isaszegen nyitottam egy kis hentesüzletet. Ötven éve élek a faluban, s a tőlem időseb­bek is bennszülöttnek tarta­nak, igazi lokálpatriótának, ötven év. Nagvon sok idő. Ennyi ideje gyűjtök, dolgo­zom, őrzöm a már megtalált kincset és keresek állandóan újabb és újabb lelőhelyeket, hogy még gazdagabb anya­ga legyen múltunknak, amely- lyel jelenünket és holnapun­kat gazdagítjuk. Fei*csik Mihály volt a felvételekre, hiszen összesen ezernégyszázharminc percet kellett műsorral kitöl­teniük. Beszélgettek Nemes Péter országos titkárral, a tá­bor vezetőivel, de nagyon sok táborlakót is megszólaltattak, akik elmondták, mennyi remek akcióban, túrán, sportverse­nyen vettek részt az Együtt, egymásért mozgalom kereté­ben. Az ország minden részéből 2 ezer ötszázan ismerkedtek meg Túrával, a Galga mente életével, népművészetével. Meleg Böbi új dalokat tanított, Doiányi Judit esténként me­sélt, rendszeresen jelentkezett a Szót kérek,' akárcsak az iga­zi rádióban. — Emlékezetes marad szá­momra a városlátogatás — mondja Kurucz Ildikó főszer­keszt ő —, Lenin szobrának megkoszorúzása. Remek volt a nagytábori kavalkád is: az al- táborok vetélkedőket, sportver­senyeket, ügyességi játékokat rendeztek egymásnak, s ugyan­akkor, tíz órán keresztül, szín­játszók, népi táncosok, bábo­sok szórakoztatták a tábort. Mi, óránként, nyilvános műsort adtunk a főtéren, ahol vendé­geink, ifj. Sára Ferenc furu- lyás és Seres István pol-beat énekes szerepeltek nagy siker­rel. ★ A kedves napok után, nehéz szívvel búcsúztak a tábortól és az új barátoktól a túrái ripor­terek. Nehéz szívvel, mégis mosolyogva, ugyanis mindkét csoport vezetői dicséretben és könyvjutalomban részesültek, s meghívást kaptak a követ­kező nyárra is. Szarvas László yáckisiíjfaíu nem jelent meg Galgamácsai taSsisrúgéhirsk A gialgamácsai nyári Galga Kupa kispályás labdarúgó- torna második fordulójának eredményei: Tsz Gépész—SE öregfiúk 2 —3. Váckisújfalu—Galgamácsa MIISZ 3—2, összefogás SE— Gólok csapata SC 9—2. A táblázatot az összefogás SE és a SE öregfiúk csapata vezeti, 4—4 ponttal. A serdülők kispályás labda­rúgó-bajnokságában már az őszi első fordulóra került sor. Eredmények: Galgamácsa Telep—Galga- mócsa Falu 5—5, Váckisújfalu nem jelent meg, a két-két pon­tot, 3.0-ás gólkülönbséggel, Gal »mmácsa Telep, illetve Gal­gamácsa Falu kapta meg. Itt említjük meg, hogy va­sárnap, július 24-én, 16.30 óra­kor rendezik meg a Gsl-ga- mácsa—Váckisújfalu nagy­oálvás barátságos mérkőzést. Előtte bonyolítják le a serdü­lők bajnokságának II. forduló­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom