Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
GALGAMACSA Bővíti gépműhelyét a szövetkezet GYORSABB, BIZTONSÁGOSABB TERMELÉS Mezőgazdasági gépeik műszaki kiszolgálásának korszerűsítésén dolgoznak a galga- mácsai összefogás Termelő- szövetkezetben. Ennek egy része már több mint terv, a gépműhely bővítésének munkálatai javában folynak. — Szövetkezetünknek huszonöt traktora, hat gabona- kombájnja, kilenc tehergépkocsija, két mikrobusza, egy autóbusza, és négy terepjáró személygépkocsija van — közli leltárszerű pontossággal Pecze János főmérnök. Ezek rendszeres karbantartása sok munkát jelent. Gondjainkat növeli, hogy kinőttük a régi műhelyt, amely már nemcsak kicsi, de felszerelései sem felelnek meg minden tekintetben. Ezért határoztuk el a Javítóműhely bővítését, és karbantartó részleg felállítását. A régi épületben, amelyben erő-, munkagépeket és gépkocsikat javítottunk, megmarad, e mellé építjük a szervizműhelyt, egy új munkagépjavító csarnokot, autójavítót és külön dieseladagoló-beállító és villanyszerelő műhelyt. Elkészül egy kisebb kéziraktár, amelyben a karbantartáshoz szükséges legfontosabb anyagok, tartozékok kapnak helyet. Megszervezzük a gépek jobb kiszolgálását is. Arra törekszünk, hogy a jövőben egyáltalán ne kelljen kivonni a gépeket a termelésből, a karbantartás idejére. Ezért a műhely műszakját az esti órákra ütemezzük, s mind a napi mind a heti javításokat az itt foglalkoztatott szakmunkásokra bízzuk. Csupán annyi engedményt adunk, hogy a traktorok az okvetlenül szükséges nagyobb javításokra beállhatnak délután a műhelybe. — A rendszeresebb karbantartás megszervezésére ösztönzést adott az a kapcsolat, amely a Mezőgazdasági t Gépkísérleti Intézet javítástechnológiai főosztályához köt bennünket. Dr. Mélykúti Csaba osztályvezetővel és Kecskés Csaba tudományos munkatárssal alaposan megbeszéltük a korszerű hibamegelőző karbantartási módszereket. Nagyon hasznosnak tarjuk az intézetnek azt az ajánló füzetét, amelyet éppen a traktorok korszerű karbantartásáról készítettek. Ennek nyomán mi is a gépek által elfogyasztott gázolaj mennyisége után állapítjuk meg, és ütemezzük a traktorok karbantartását. Ezért bevezetjük a házi gázolajjegyes rendszert. így traktorosaink hozzászoknak ahhoz, hogy addig nem üzemeltetik tovább a gépeket, amíg az előírt ellenőrzéseket és javításokat el nem végzik. Űj olajjegyet csak ezután kaphatnak. Érdemes hozzátenni az elmondottakhoz, hogy az ilyen gondosság nem egyszerűen abban az erkölcsi elismerésben térülhet meg, amely megilleti a jó állaipotot fenntartani igyekvő gépészeket. A nagyobb közös haszon abban van, hogy a rendszeres karbantartás hozzájárul a jobb minőségű gyors és biztonságos termeléshez. Az a körülbelül kétmillió forint, amit a gépjavító műhely bővítésére szántak, a galga- mácsai összefogás Termelő- szövetkezetben — jó célt szolgál. Kaposi Z. Pál Tizenöt éve baleset nélkül A hét végén tizennyolcán meghaltak, huszonhatan súlyosan, harmincötén könnyebben megsérültek... Minden hétfőn halljuk a közúti szolgálat jelentését, s akarva, akaratlanul megborzongunk — egyelőre nem rólunk van szó. A baleseti rovatban annyi vezetőről olvastunk, hogy már nehezen képzeljük el, akadnak sofőrök, akik több százezer kilométert megtettek már, s még csak koccanásuk sem volt. Pedig sokan vannak ilyenek. A közlekedésbiztonsági tanács június elején osztotta ki a Vezess baleset nélkül mozgalom jutalmait. A gödöllői járásból ezúttal ketten — egy gödöllői és egy ke- repesi gépkocsivezető — szerepelt a listán. Mindkettőjüket felkerestem, érdekelt, mivel foglalkoznak, hogyan örülnek az elismerésnek, de csak egyikükkel sikerült találkoznom. Gödöllőn, szépen berendezett családi házában beszélgettünk Pásztor Károllyal, a városgazdálkodási vállalat alkalmazottjával. Kérdeztem életéről, munkájáról, szenvedélyéről, s valahogyan mindig az autónál kötöttünk ki. Tizenöt éve van jogosítványa, hetedik éve dolgozik a vállalatnál, ahol már a harmadik kocsit vezeti, jelenleg egy billenős IFA tehergépkocsival jár. — Hány kilométert vezetett baleset nélkül . és mennyit dolgozott ezért az eredményért? — Hétszázötvenezer kilométernél tartok. Teljesítményem a havi kétszáz órát jóval meghaladja, télen három- száztíz-háromszázhúsz óra is volt. Két kocsival szórtuk a sós homokot Gödöllőn, volt úgy, hogy egyfolytában 48 órát ültem a volán mögött. Kocsikísérőnk nincs, daruval rakják fel a szállítandó sódert, homokot s mi havonta négyszáz forint rakodási pénzt kapunk. — Láttam a saját személy- gépkocsiját, ragyogott a tisztaságtól. A munkahelyi teherautóját is így ápolja? — Nagyon vigyázok, hogy egy karcolás se legyen rajta, s ha egy kicsit zörög, máris megnézem, mi a baia. Kollégáim szerint nevetségesen sokat takarítom. Egy hiányzó alkatrészért képes vagyok Pestre menni, csakhogy rendben legyen minden. Hat éve van saját kocsim, magam javítom, műszaki vizsgára is egyedül készítettem elő. Nekem a hobbim az autószerelés. S mit mondhat a kérdező. Szép hobbi, jó hobbi, különösen ha valakinek a jogosítványa mellé van még karosz- szérialakatos, autogén- és villanyhegesztő szakmunkás oklevele is. — Örült a jutalomnak? — Kicsit meglepődtem, a Volán székházában adták át, de ott sem voltam, mert éppen Fonyódligeten nyaraltam családommal. A főnököm hozta utánam az ajándékot, egy VEF—203-os táskarádiót. B, E. IV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1977. JÜLIUS 2., SZOMBAT Beszédes árjegyzékek Tovább javult a zöldség- és gyümölcsellátás Hűtőpultok kisebb boltokban is Hogy a nyár mikor köszönt be, azt ki-ki sajátos helyzete szerint ítéli meg. Mert hogy izzadunk, még semmit sem jelent, hiszen volt az idén kánikula márciusban is. S magyarázhat bárki a diáknak, ha a vakációt pótvizsgára készülve tölti, mgesküszik rá, hogy az idén nem is volt nyár. Miként a kereskedőnek sem a csillagászati napforduló adja a jelet a szorgosabb munkára. Az idény sokkal inkább az idegenforgalom megélénküléséből, .a primőrök, a friss gyümölcsök és zöldségek megjelenéséből tapasztalható, s a vásárlókedv növekedéséből. Most, hogy már kereskedői szemmel nézve sincs híja a nyárnak, jogos a kérdés: hogyan állunk a nyári ellátással? Sör A járási hivatal élelmiszer- gazdasági és kereskedelmi osztályán Nádaski Lászlónéval és Tóth Istvánné'val beszélgettünk, s először a vendéglátó- iparról esett szó. Örökzöld téma a meleg napokban a sör. Legalábbis annak, aki szereti, és annak is, aki felszolgálja, avagy nem tudja felszolgálni. Mi lesz az idén? Ha a választ így kezdjük: az üdítő italokban nincs és nem is lesz hiány, a sörre szomjas fogyasztó már sejtheti, hogy a habos nedűvel ismét takarékosan kell bánnia. Az antialkoholisták persze dörzsölgetik a tenyerüket, ismét sikerült némi teret nyerni a józanságnak, de az előretörés elvszerűségét illetően — legalábbis a sör frontján — a legádázabb szeszellenesek se ringassák magukat illúziókban. Sör továbbra is a belföldi termelés szűkössége és a szállítási hercehurcák miatt nem lesz elég. Hogy mennyi az elég és mennyi a sok, azt nehéz volNegyvenkét lakás na megmondani. Tény, hogy a sör keretes áru, azaz a megyei kvótát osztják szét a járások, a városok, illetve a kereskedelmi egységek között. Hogy több legyen, mint amennyi jár, az importból kell ügyeskedni, de az drágább. Ez az ügyeskedés üdvözlendő kereskedelmi erény, nem úgy mint a szállítások zavartalanságát elősegítő akciók. Mert ne féljünk leírni; bizony gyakran jól megalapozott személyes szimpántián múlik, hogy kevesebb vagy több rekesz érkezik, mint amennyi járna. Viták kerekedhetnek a távolság ügyében is. A söripa riak harminc méterig hordják be a ládákat, ám ha a gépkocsi és a raktár közötti út több ennél vagy lépcső nehezíti a cipekedést, csak plusz — törvényes — fizetségért hajlandóak a munkára. Hogy az előírások ellenére sem sikerül mindig megállapodni? Valamivel több belátásra lenne szükség. Húsfélék Az élelmiszerellátásban is akad mit boncolgatni. Ha csak az alapvető élelmiszereket tekintjük is, bőven lelhetünk javítanivalóra. Kezdjük a húsfélékkel. Az általában kedvező képet a töltelékáruk, a felvágottak választékbeli és mennyiségi hiányosságai csúfítják el. A gödöllői járást a Váci Húsipari Vállalat látja el, a Galgavidéke ÁFÉSZ területéhez tartozó tizenhat községbe ezenkívül termelőszövetkezeti húsfeldolgozókból is érkezik áru, a legtöbb a Hernádi Március 15. termelőszövetkezetből. A kenyeret az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat részlegei sütik. A korábbi minőségi problémák többsége megszűnt, de hétvégeken gyakori a panasz: sületlen a kenyér. Ez a hiba a hajrámunkával, a sütödék munkaerő- és kapacitáshiányával magyarázható. Kevésbé érthető viszont a péksütemények tartalom- és formaegységének megbomlása. A vizsgálatok szerint kellő mennyiségben tartalmazzák a szükséges anyagokat, de rövidebbek, tömörebbek, kevésbé gusztusosak, mint ahogy megszoktuk. A gyümölcs- és zöldségellátás jobb, mint az elmúlt évben volt. A gyümölcsökből ugyan még mindig kevesebb és drágább a kínálat — a korai fagyok és a jégkárok miatt — amit vártunk, de a zöldség- és főzelékfélék mennyisége és ára jól tükrözi a kormány- program eredményességét. Szemléltetően bizonyíthatjuk a I fentieket, ha összehasonlítunk két árjegyzéket, az 1976 és 1977 június 24-i állapotokat. Olcsóbb A tölteni való paprika tavaly ilyenkor 58 forint volt, most 24, a lecsópaprika is 13 forinttal olcsóbban kapható, mint egy évvel ezelőtt. Az uborka 16 helyett 10 forint, a zöldborsó 9,60 helyett 5,40. A paradicsom egyelőre egy-két forinttal drágább, mint tavaly, de hamarosan esik az ára. Olcsóbb a tök is, s káposztából is egyelőre nagyobb a kínálat. Az árcsökkenés a termelési kedv fellendülését tükrözi s azt, hogy a kistermelők az idén az eddiginél több támogatást és kedvezményt kaptak. A felvásárlás javításáért hozott intézkedések — a legkisebb mennyiségű zöldséget is át kell venni, ahol nincs felvásárló telep, a boltok is jqgot kaptak az átvételre — is éreztetik hatásukat. Itt is akad azonban még hiba. A községi tanácsok véleménye, hogy a kereskedők nem rendelnek elég árut, s a kisebb községekben a szakboltok hiánya nyomja rá bélyegét az ellátásra. Különösen rossz a helvzet Kistarcsán és Kerepesen, Vác- egresen, Váckisúifalun. Kistarcsán a Váci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat hamarosan megkezdi az új ABC építését, a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ pedig már hozzá is látott egy kis ABC felhúzásához Szilasligeten. Nyári gond az élelmiszerek hűtése is, bár a mirelithús- és tej, tejtermékek tárolása egész évben megfelelő hűtőberendezéseket igényel. Az előző évekhez képest itt is javulás tapasztalható, kisebb boltok is kaptak hűtőpultokat. Ezekben lehet elhelyezni a tejet is, amiről egy következő cikkben szólunk majd. Mert a panaszok garmadája bizonyítja: a tej megér egy külön misét. Gáti Zoltán Jelentkezési határidő: július 15. A szülők figyelmébe A járási-városi egészség- ügyi osztálytól kapott tájékoztatás szerint, azoknak a gödöllői szülőknek, akik gyermeküket az idén, szeptember elsejétől bölcsődében kívánják elhelyezni, jelentkezési kérelmüket legkésőbb július 15-ig kell beadniuk az osztályra. Július 15-e után érkező kérelmeket csak 1978-ra tudnak előjegyezni. MATOL Szombaton és vasárnap szabad locsolni Az utóbbi napok csapadékosabb időjárása következtében Gödöllő vízellátásában megszűntek a gondok, ezért a j városi tanács feloldotta az Gödöllőn, a János utcában a Pest megyei Tanács építő- ! 'Pari_ fogyasztók, üzemek vízipari vállalatának dolgozói újabb, 42 lakásból álló házat épí- j korlátozását, tenek. Jelenleg a második szintet falazzák. > A lakosságra továbbra is Ifj. Fekete József felvétele I érvényes a locsolási tilalom, azzal a könnyítéssel, hogy mától, július 2-től, szombaton és vasárnap megengedik a locsolást és a gépkocsik mosását. A hét többi napjára továbbra is érvényes a tilalom, a rendelet megtartását a Vízművek ellenőrzi. Szombati !e<TJ2 Bizalommal A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben mindennapos eseménynek számít a gépesítés fejlesztése iránt érdeklődő állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek látogatása. Ilyenkor az intézet illetékes szakvezetője vagy témafelelőse készségesen tárgyal a vendégekkel. Máskor maga az intézet hív meg gyárakból, gazdaságokból olyan szakembereket, akik a gyakorlat oldaláról közelítve szólnak hozzá a fejlesztés, kísérletezés alatt álló, új, gépesített eljárásokat értékelő vitához. Valami hasonlóra érkezett nemrégiben az a négy vendég is, aki egy megbeszélésről távozóban, valószínűleg még sokáig és ugyancsak hevesen vitatkozott egymás között szakmai kérdésekről. Egyebek közt arról, hogy mit ér manapság a mezőgazdasági terményszárító gépekbe épített automatikus nedvességszabályozó? Vagyis egy olyan berendezés, amelynek az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a kukorica és a gabona túlszárítását, tehát csökkentse a felhasznált gázolaj mennyiségét. Egyikük véleménye szerint ezek az eszközök még kezdetlegesek, fölösleges tartozékok s csak növelik a költséget. Tény, hogy en nek a megállapításnak vannak reális vonásai, de talán nem haszontalan, ha felsorakoztatjuk az ellenérveket. Annál is inkább érdemes ezt megtennünk, mert nemcsak a mezőgazdaságban és nemcsak a gépesítés egy-egy kérdésében alakul ki az újdonságokkal kapcsolatban ilyen leegyszerűsítő, kézlegyintéssel elintézett állásfoglalás. Ami az említett újdonságot illeti (egyébként sorozatban gyártják) bevezeti se valóban az első lépéseknél tart, hiszen alig néhány éve hasznosítják egy újfajta hazai gyártású szárítógépen. Az is bizonyos hogy a műszer további tökéletesítésén, a jobb változatok elkészítésén még sokáia fáradoznak a fej lesztök. Ennek kapcsán eszembe jut, hogy nemrég volt alkalmam a ' nagycenki Széchenyi kastélymúzeumban látnom annak a lófo- gatos aratógépnek a modelljét, amelynek létrehozásáért Széchenyi István a múlt században annyira lelkesedett. A mai, mindentudó arató-cséplő gépe két ismerve, könnyű megválaszolnunk a kérdést: vajon ki hitte volna akkor, hogy ennyit fejlődik az aratás-csé&lés technikája? Az akkori kezdetleges, dermesztő látványt nyújtó masináról kevesen merték volna feltételezni: utódaiból a mi századunkban annyi lesz, hogy az emberek alig ismerik majd az egyik legnehezebb mező gazdasági munkát, az ara tást. Hogy többet költünk manapság technikai kiadásokra? Talán nem érdektelen néha arra gondolni, amiért ennek így kell lennie. Az egyik az a nemes cél, hogy az embert mentesítsük a fárasztó munkától, a másik, hogy gépeinkkel már a mai technikai színvonalon is gyorsabban, biztonságosabban lehessen termelnünk. Ezek után talán köny- nyebben belátható: ami ma annyira az újdonság erejével hat, hogy szinte hihetetlennek tűnik, lesz-e belőle hasznos gép — cseppet sem biztos, hogy nincs jövője. De annál előbb hasznossá válhat, minél előbb alávetik a gyakorlat próbájának. Nekünk a mai ember alfcoita eszközöket sem kell jobban féltenünk a próbatételtől, sőt még annyira sem. mint őseinknek. Ha nem idegenkedünk és nem fogadjuk túlzott kétkedéssel az újat, akkor becsüljük igazán azokat a kortársainkat, akik létrehozásáért fáradoznak. Fehér István
