Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

1977. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK Olcsóbb és hasznos Geotermikus energia a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban növek­szik az energiafelhasználás — összefüggésben a korszerű termelési eljárásokkal; a gaz­daságok igyekeznek kihasz­nálni azokat az energiahor­dozókat, amelyek a termelé­si költségeket nem növelik túlságosan. Egyre inkább elő­térbe kerül a geotermikus energia alkalmazása, főként a növényházak és . a fóliate­lepek fűtésénél használják jó eredménnyel a termálvizet. 1966. és 1970. között a me­zőgazdasági nagyüzemekben mintegy 16 hektár területen épült a föld mélyéről feltörő meleg vízzel fűtött növény­ház. A negyedik ötéves terv időszakában már 24 hektár­ra került ilyen korszerű üzem. A gazdaságossági számítások arról tanúskodtak, hogy a lé­tesítmények fenntartása ol­csóbb, mintha egyéb fűtő­anyagot használnának. Ezért az ötödik ötéves terv idősza­kában tovább folytatják a geo­termikus energiával fűtött növényházak építési prog­ramját; az előzetes adatok szerint a gazdaságokban to­vábbi 13 hektáron emelnek új épületeket. Műszaki elő­készítés alatt van 5 nagyobb geotermikus energiával fűtött növényház beruházási prog­ramja. A termálvízfűtésű növény háztelepekhez kapcsolódva a némileg lehűlt, de hasznosí­tásra még alkalmas vízzel fó­liatelepek talaját fűtik a gaz­daságokban, mintegy 120 hek­táros területen. A melegvíz-fűtés újabban egyéb mezőgazdasági létesít­ményekben is létjogosultságot nyer. Csibekeltető üzemet fű­iének vele, sertésfiaztatót, de szárítóberendezések működte­tésére is alkalmas. Jégkár ellen másodvetés Nem törődhetünk bele, hogy vesztettünk Nehéz az aratás az újszilvási határban Hogy a péntek szerencsétlen nap, az, persze, merő babona, de az a július nyolcadiki pén­tek, az, bizony, nagy szeren­csétlenséget hozott Újszilvás­ra. Éjszaka fél tizenegy tájt, aki már aludt, azt is felverte a tetőkön nem is kopogó, in­kább dörömbölő jég. Vihar után — Húsz percig tartott — beszél most arról az éjszaká­ról Mészáros Béla, a Kossuth Tsz elnöke. — Amint elállt, kimentünk a földekre, de mar a kerteken is láttuk, szokatla­nul nagy a pusztulás. Oda­kint pedig ...! De, hogy mek­kora kárt tett a jégverés, azt csak másnap vehettük min­denütt szemügyre. Árnyas he­lyen, amerre csak jártunk, még délben is fehérlett az éjszakai jég. Galambtojásnál nagyobb hullott, és nem pász­tázta, hanem végigverte a falut meg az egész határt. A Kossuth Tsz 2309 hektár föld­jéből 1603 a szántó, 103 a szőlő. Tizedikén, vasárnap szándékoztak belefogni a 463 hektár őszi búza aratásába. Csak két nap múlva kezd­hették el, a nedves talajra nem mehettek rá a kombáj­nok. Amúgy is földre teperte a jég, meg a heves szél a ka­lászokat, többjéből még szemet is kicsépelte. — Hektáronként 35 má­zsát terveztünk, aztán na­gyon szerényen becsülve, úgy láttuk, meglesz legalább 38 mázsa, és most a jég után jó, ha az átlag eléri a tizenkilen­cet — szomorkodik az elnök. Csak a búza hozamából 2 millió 600 ezer forint kiesést idézett elő a jég. A 140 hektár tavaszi árpát néhány napja már betakarí­tották, illetve csak, ami belő­le megmaradt. A hektáron­kénti várt átlag 33 mázsa ti­zenkilencre zsugorodott ösz- sze. — Hetven hektár dohány teljesen megsemmisült, húsz hektár dinnye szintén és a szőlő is...! Búza után csalamádé Hogyan lehet jóllakva fogyni? Mi való a gyermek tányérjára? Mit tudnak a gyümölcsök? Mi a slambuc? Milyen a korszerű konyha? Megtudhatja a MAGYAR KONYHA című, újonnan megjelent, színes, nyolcvanoldalas gasztronómiai magazinból. Irodalmi csemegék. Több mint 40 recept. Gasztronómiai keresztrejtvény. Étlaptotó. Étlapteszt. ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK. ARA: 26 FORINT. MAGYAR KONYHA Pályázati leihívás! A Gyümölcs Zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat (1426 Budapest, Pf. 12. VII., Baross tér 19.) pályázatot hirdet a vállalat üzemeiben keletkező FŰRÉSZÜZEM! FAHULLADÉK ÉS FŰRÉSZPOR HASZNOSÍTÁSÁRA A pályázat jeligésf Jele: „Fahulladék-hasznosítás”. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1977. OKTÓBER 15. I. díj: 10 000 Ft II. díi: 5 000 Ft III. díj: 3 000 Ft A pályázati feltételek átvehetők a GEV Termelési Főosztályán. A dohányt, meg a dinnyét ki kellett szántani. Tíz hek­tár dinnyeföldbe múlt vasár­nap uborkát vetettek, ami, ha nem is pótolhatja azt a pénzt, amit a dinnye hozott volna, mégiscsak jövedelmet hoz. Megyünk a siralmas, leta­rolt földeken, messziről elénk sárgáll a napraforgó. Közelről azonban már látni, hogy ezt a két, összesen 150 hektár­nyi táblát sem kímélte meg a jég. Akad lábon álló virág elég sok, de majd mindegyik sérült. Még bizakodnak azon­ban, hátha valamennyi mag mégis lesz belőle, s talán nem a j kell az egészet kiszántani. Nincs olyan terménye a tsz-nek, ami ne sínylette vol­na meg a jég pusztítását. A lucerna harmadik kaszálásá­ra már számítani sem lehet. Oda a silókukorica, meg a csalamádé, de 470 szarvas- marha és 600 juh téli takar­mányáról gondoskodni kell. Ezért hát rnöst, ahol mái' si­került levágni a búzát, ott 102 hektáron újra silókukoricát, meg csalamádét vetnek. Ahol pedig a megsemmisült ter­mést kiszántották, ott tár­csázzák a földet, az őszibú- za-vetést készítik elő. A kártérítés Hat kombájn forog a föld­re lapult búza felett. Megne­hezíti az aratást a majd’ min­dennapos eső is. — Mennyi a kár? — Pontosan 18 millió 168 ezer forint. A biztosító kárbecslői meg­tartották már a szemlét. A ha­talmas jégkárt azonban a biz­tosító csak részben téríti meg. Körülbelül kilenc és fél millió forintot fizet. Sza­bály ugyanis, hogy mindig csak az előző három eszten­dő termésátlaga alapján le­het biztosítást kötni. Márpe­dig a Kossuth Tsz termés- eredménye az előző három év­ben a most vártnál sokkalta gyengébb volt. Több-kevesebb kárt a me­gye és a nagykátal járás minden gazdasága szenvedett a jégtől, de ekkorát mint a Kossuth Tsz, egy sem. A veszteséget takarékos­sággal is csökkenteni igyek­szenek. Lemondtak a gépjaví­tó műhely nagyon szükséges korszerűsítéséről, elmarad az átvevőhely átalakítása. Más­különben is összébb húzzák a nadrágszíjat, csakhogy a ki- lencmilliós tiszta kárt ter­mészetesen nem tudják sem­mivel sem pótolni. Fejcsó­válva mondja az elnök; — Nagyon jó évre számí­tottunk, és az a húsz perc egy egész esztendő munkáját tönkretette. Hiába, a mező- gazdaság ilyen veszélynek mindig ki van téve. De nem törődhetünk bele abba, hogy vesztettünk. Szokoly Endre HAROMKILOS GOMBA Szokatlanul nagy gombát talált a Kaposvár környéki erdőben, Kaposdadán Stadler Zoltán. A kedvező időjárás hatására — napos idő után eső — alaposan megnőtt az a gomba, amelyet talált: súlya 3 kiló 10 deka, kerülete 104 centiméter. Amíg a banán a boltokba jut Egyre népszerűbb és kere­settebb nálunk is a déligyü­mölcsök közé sorolt banán, amely valójában nem is déli­gyümölcs, hanem egzotikus gyümölcs. Kellemes, jellegze­tes ízű, illatú, nagy a cukor- tartalma, tehát hizlal. A nemzetközi kereskede­lemben pontos szabályok rögzítik a banánszállítás módoza­tait, speciális kondicionált térben is legfeljebb húsz napig ha­józhat, kirakodáskor pedig azonnal hűtőházba kell vinni. A banánültetvények nem le­hetnek 100—150 kilométernél távolabb a berakó kikötőtől, mert a gyümölcs nem tűri a közúti szállítás viszontagsá­gait, a rázódást. Pedig akkor szedik le a fáról, amikor még zöld, s csak 75—80 százalék­ban érett. A banán rosszul tű­ri a hőingadozás^ is. Már plusz 12 C fok alatt „meg­fagy” (ezért nem szabad be­tenni a hűtőszekrény felső polcaira), 22 C fok felett pe­dig valósággal „megfő”. A tengeri és szárazföldi szállí­tás és a raktározás során 12—14 C (okos hőmérsék­leten tartják. Hozzánk főként Ecuadorból érkezik az ízletes gyümölcs. A szüret hosszú hónapokig tartó ideje alatt minden héten megérkezik Európába, Ham- .burgba a „banánhajó”, ahon­nan hütőkamionok viszik a gyümölcsöt szerte Európába. Mielőtt a raktárakból az üz­letekbe szállítanák, 5—6 napig utóérlelik. Ekkor még na­gyobb nedvességtartalmú, 21 —22 C fokos környezetben tartják, ahol a gyümölcs fo­kozatosan megsárgul, beérik. Egyes banánfajták csak eti­léngáz tartalmú levegőben ér- lelhetők. A tárolásra és az érlelésre is alkalmas banánraktárak egész hálózatát építették ki hazánkban. Egy község, almi nincs bűncselekmény Jelentés Lórév közbiztonságáról Arról, hogy milyen a közbiz­tonság az országban időről- időre tájékoztatják a rendőr ség, az ügyészség, a bíróság vezetői a nagy nyilvánosságot. Az egyes községek közrendjé­re és közbiztonságára vonat­kozóan a rendőri körzeti meg­bízott tartozik időnként be­számolni a községi tanácsnak, beszámolója viszont már nem kerül a sajtóba. Márpedig egyik másik megérdemelné. Például Baski Bálint rendőr törzsőrmesteré feltétlenül, aki Lórév község körzeti megbí­zottja. A községi tanács leg­utóbbi ülésén tartott beszámo­lójából ugyanis kiderül, hogy a társadalomra veszélyes tettek az év első felében egyáltalán nem, tavaly is csak összesen két esetben fordultak elő. Lórév tehát teljes joggal bűn- telen községnek mondható. Társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény sem tavaly, sem a most zárult első félévben egyetlen egy sem tör­tént. Személyi tulajdont eb­ben az esztendőben szintén nem, tavaly azonban két eset­ben dézsmáltak meg. A tol- vajlást mind a kétszer idege­nek követték el, a községbe a Dunán át réven érkező kóbor emberek. Dolgukat megköny- nyítette, hogy a lóréviek há­zuk ajtaját nem zárják kulcs­ra, még értékesebb holmijukat is gyakran hagyják őrizetlenül az udvaron. Jogos a bizalmuk, közöttük nincs tolvaj, miért is lennének óvatosabbak. Olyan ember sincs köztük, aki akár kézzel, akár valami­lyen eszközzel megsértené em­bertársa testét. Garázda is hosszú idő után először tavaly akadt egyetlenegy a község­ben. Megbűnhődött, sőt az al­koholelvonó kúrát, amire kö­telezték, már befejezte. Másfelé nem ritka a tartási kötelezettség elmulasztása és az ifjúság elleni bűncselek­mény. Lóréven ilyen sem for­dul elő. Egyszóval Pest megyében itt csupa törvénytisztelő állampolgár él, s ez nagy szó, még akkor is, ha ebben a nagyon kis község­ben mindössze 379 ember. A közlekedés szabályait is betartják. Régebben meg­megtörtént, hogy a Dunatáj Tsz traktorosai, gépkocsiveze­tői munkakezdet előtt, és köz­ben is felhörpintettek egy-egy pohár szeszes italt. Most azon­ban már tartózkodnak tőle és amint a rendőri megbízott megállapítja: a közúti közle­kedésben nagyon fegyelmezet­ten viselkednek. Természetesen más lórévi lakos is vezet kocsit, többnyire a saját gépjárművét. Róluk sem tud semmi rosszat monda­ni a körzeti megbízott. Nem tapasztalta és más községekben működő kollégáitól sem érte­sült róla, hogy a lórévi autó- tulajdonosok italmérés előtt megállnánaík és betérnének oda. Sok szülő vásárol motort, vagy segédmotoros kerékpárt kiskorú fiának. Némelyik szülő azonban nem gondosko­dik róla, hogy gyermeke a jár- művezetői jogosítványt iá megszerezze. A KRESZ szabályait te­hát az ifjú motortulajdo­nosok nem tudják. Ebből származhat az, hogy egyik-másikuk a gyalogjárdát úttestnek nézi, száguldozik rajta. Balesetet szerencsére még nem okoztak és hogy a jö­vőben se veszélyeztessék sa­ját, meg mások testi épségét, a rendőr egyenként figyelmeztet­te szüleiket. Ígéretet kapott, gondjuk lesz rá, hogy a gye­rekek csak a jogosítvány meg­szerzése után üljenek motor­ra. Erről szólva azonban a törzs- őrmester azt is szükségesnek tartottá hangsúlyozni, hogy a lórévi ifjúság rendesen dolgozik, tanul és tisztelettudó az idős emberekkel szemben. Tehát a rend éber és szigorú őre ilyen jónak látja körzete közrendjét és közbiztonsági állapotát. Hazánk rovarevő virága A tőzeglápok jellegzetes növénye Virágzik a rovarevő kerek­levelű harmatfű. A Drosera Rotundifiola a tőzegmohalá- pok egyik jellegzetes rovar­fogó növénye. Mivel a moha nem pusztul el és nem képző­dik benne humusz, s a rajta levő növénykét a talajtól is elzárja, a kis harmatfű más ütőn kénytelen nitrogén táp­anyagairól gondoskodni. így lett belőle rovarevő növény. Tőlevélrózsából álló, kerek­ded leveleit, piros, bunkós mi­rigyszőrök borítják. Amint a csillogó kis gömböcskékre a rovar rászáll, hozzátapadnak, ráhajolnak a mirigyszőrök és fehérjebontó váladékukkal feloldják a rovar lágy részeit, majd az így előkészitett táp­lálékot a levélkén keresztül felszívják. 5—25 centiméteres tőkocsánya most hozza füzé­rekben álló fehér virágait. Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy a Budapest XIII., Mór u. 3. sz. alatti nehéz színesfém félgyártmány telepünkön július 18-tól 29-ig LELTÁROZUNK Telefon: 201—830. A leltározás idején az áruátvétel és az árukiadás szünetel. A többi telephelyünkön a kiszolgálás zavartalan. FÉMIPARI ÉS TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest XIII., Jász u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom