Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

NAGYKŐRÖSI ■ÜL líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1977. JÜLIUS 20., SZERDA Meggy, szilva, kajszi Sokat ígérő kísérletek A Gyümölcs- és Dísznö- vényteímesztési Kutató Inté­zet ceglédi kutatóállomása megalakulása óta foglalkozik csonthéjasok fajtakutatásá­val és alanynemesítéssel. Pél­dául az intézet kutatói alkal­mas termőhelyet keresnek a meggynek és a szilvának is. Egy 1959-ben végzett gyü­mölcsfa-összeírás szerint, vá­rosunk közigazgatási határain belül 490 ezer fa található: mindegy 60—65 ezer 'meggy­fa díszlik a város körül, s a kertekben. Nagykőrösön csak­nem százezerrel több szilva­fa terem, mint a közeli Ceg­léden. Parcellánként A nagykőrösi határ gazdag gyümölcsfaáUománya több fi­gyelemre méiltó törzsfát adott a kutatóknak. Néhány évszá­zad folyamán értékes típu­sok alakultak ki. A Pándy, meggy egyik értékes változa­ta a Körösi meggy: német nyelvterületen még ma is így nevezik. Dr. Brózik Sándor, a Nagykőrösi óriást emelte ki a kajszifák közül, mely jelenleg már szaporításra en­gedélyezett fajta. Nyújtó Fe­renc is sokat járta a körösi határt, s számtalan kajszi-, meggy-, myrobalán-, alma- és őszibarack-típust gyűjtött be. Jelenleg Nagykőrös két me­zőgazdasági üzemében is foly­tat kísérletet a Ceglédi Kutató Állomás. Az állami gazdaság keréktanyai üzemegységében dr. Tóth Elek 200 szilvafát, továbbá 550 besztercei szilva- fát vont megfigyelés alá. Tíz ismétlésben, parcellánként 5— 5 fa reprezentál egy-egy faj­tát. Myrobalán magohcra Mestervizsga kötelező Ki kaphat iparengedélyt ? Újra szabályozták az ipar- engedélyek kiadását. A KIOSZ- irodában Kerekes Károlyné titkártól megkérdeztük, mi a változás lényege? — Az iparigazolványok és az ipari működési engedélyek kiadásáról a könnyűipari mi­niszter rendeletet adott !;i, mely szerint, ezentúl 35 szak­mában csak azok az iparosok kaphatnak iparigazolványt és működési engedélyt, akik mestervizsgát tesznek. — A rendelet célja, hogy a fiatal iparosok nagyobb szak mai felkészültséggel végezzék a szolgáltató munkát. A KIOSZ a kisiparosoknak mestervizsga- tanfolyamokat készít elő, me­lyeknek résztvevői helyben vagy a környéken vizsgáznak, csupán a kőműveseknek és ácsiparosoknak kell Budapes­ten vizsgázniuk. — Az új rendelet 11 szak­mában a szakmai gyakorlati időt három évre növeli. A mes­tervizsga-tanfolyamokról és az új rendelet egyéb részleteiről bővebb felvilágosítást a KlOSZ-irodában adnak. Alkohol Munka után hazafelé, kabá­tomat hátamra vetve, jólesik a séta a kellemes nyárban. Gye­rekkiabálásra leszek figyelmes. — Részeg, részeg! — csúfo- lódik három, tíz év körüli fiú a túloldalon. Egyik karjukkal egy dülöngélő férfi felé muto­gatnak, a másikban iskolatás­ka. Először annyira meglep a látvány, hogy nem tudom, mit szóljak hozzá. Utam kocsma előtt vezet el. Előtte kerékpárok teszik szűk­ké a járdát. Gondolok egyet, belépek a helyiségbe. A meg­tántorító szagtól óvatosabban kezdem venni a levegőt. Szét­nézek. A pult és a fémvázas állványok előtt férfiak állnak, s néhány nőt is felfedezek. Po­harukat szorongatva, beszélnek egymással. Fújják a cigaretta- füstöt. A sarokban egy kövér férfi merev szemekkel bámul­ja üres poharát. Hogy ne legyen feltűnő az ajtóban-álldogálásom, a pult­hoz lépek, kérek egy pohár sört. A csapos kerek arca fény­telen, inge nyakán látszik az izzadság. Megkérdezem, hány ember fordul meg itt naponta? Nem válaszol. — Tessék a söre! — teszi elém a poharat, félig habbal. — Mennyi fogy naponta a sörből? Nem szólal meg rögtön, vé- gigmér előbb, közben egy szür­ke ronggyal törülgelni kezdi a pultot. — Nem tudom. Arrébb húzódik, és a követ­kező vendéghez fordul. Rám pislant még, gyanúsnak talál. Mikor kilépek újra az utcára, elolvasom a feliratot: FALA­TOZÓ. ★ K. J. 32 éves, de többnek látszik. Néhány hónappal ez­előtt önként jelentkezett elvo­nókúrára. A.kadozó szavai val­lomásnak is beilienek: — Tudja, az ital... De hagy­juk, hogyan kezdődött. Az a lé­Készülnek a hajtásdugványok. Állandó műszaki és szak­mai felügyeletet kíván a fóliaház. Apáti-Tőtb Sándor felvétele tanácsaival, jó termőállapotú ültetvénnyé vált a körösi gyü­mölcsös. A szövetkezetben 5 ezer 201 meggyfa díszlik, 12 és fél hektáron. Meteor, Ér­di nagy gyümölcsű, Érdi bő­termő, M 71, M 112, Üjfehér- tói fürtös, C. 1199 és C. 101 Pándy meggy, valamint C. 404 Cigánymeggy fajták ta­lálhatók a gyümölcsösben. Ha kedvez az időjárás, ; jövőre már teljés termés várható. Igaz, az idén is szépen virág­zott az ültetvény. Új alanyok A legjobb cseresznye-, meggy-, kajszibarack- és szil­vafajtákat az utóbbi időben újszerűén kezdik szaporítani. Cegléden. Hagyományosan ugyanis a törzsfákról szedett gyümölcsből származó magot vetették el, s azt a csemetét oltották be. Jelenleg a ter­mesztők már egységesebb ál­lományt várnak, melyeket csak vegetatív úton szapo­rítható alanyokkal lehet el­érni. A kiváló típusokról haj­tásokat szednek, s megvágott dugványokat vegyszerbe, úgy­nevezett gyökeresítő szerbe áztatják, és perpiles talaj' fóliaházba telepítik. A 2—3 rügyes dugványok egy hónap alatt meggyökeresednek, ha állandóan párás a légterük. A módszer jó alanyok gyors elszaporítását teszi lehető­vé, a ráoltott nemes is ked­vezőbben fejlődik. Mihelyt a technikai problémákat is si­kerül megoldani, sor kerül­het az új alanyok elterjesz­tésére is, s mint eddig, ha­mar hozzájuthatnak a körösi gyümölcstermesztők a kutatók nemesítési eredményeihez. S. Ageni (Azsáni) 1 és 2, Debre­ceni muskotály és Paczelt- szilivát szemeztek. Gazdaságos A jeles szilvanemesítő 1960- ban 11 Besztercei szilva- klónt helyezett el Kerékta­nyán. Az 1962-es és 1969-es telepítésű fáknak mérik az egyedenkénti termését, me­lyet a szüret előtt fel is be­csülnek. . A 6—8 hektáros ül­tetvény ígéretes, s egyben bi-, zonyítéka annak, hogy a szil­va gazdaságosan termeszthe­tő. A ceglédi kutató szakér­telmét Kovács János kerület­vezető segíti, s szívesen dol­gozik együtt a lelkes kuta­tókkal : Az egykori Petőfi Tsz-ben 1971-ben telepítettek megv- gyet. Nyújtó Ferenc tó irányításával és igazga­hasznos nyeg, most már túl vagyok raj­ta. Azóta nem nyúltam a po­hárhoz. A züllés útján nehéz a megállás. Visszafordulás? Min­dig akadnak haverok, akik ... Inkább nem mondok rájuk rosszat. Különben is bennem volt a hiba. Egyik fizetésnap végig akartuk járni az összes helyet a városban, ahol italt mérnek. Vitt a virtus bennün­ket. — Családi életünk alig volt. Feleségem, némán, titokban sírva tűrt. Szinte egyedül ne­velte a gyerekeket. Míg egyszer egy reggel kifakadt, nézd, ez nem megy így tovább, teljesen tönkreteszed magad, meg min­ket is, a gyerekeinknek apára van szükségük. Nem panaszko­dott, nem csinált jelenetet. Másnap elmentem jelentkezni alkoholelvonó-kezelésre. — Azóta vettünk új ruhá­kat, kirándulni is voltunk. Ki­festettük a lakást. Kicseréljük a tévét is. Feleségemmel jól megvagyunk, de érzem, még nem tudtam teljesen feledtetni az elfecsérelt éveket. Bizonyí­tanom kell még, hogy megvál­tozzon az emberek véleménye rólam. — A minap a kisebbik lá­nyom a homokban játszott, le­guggoltam hozzá segíteni. Egy­szer csak rámnéz, és azt mond­ja: — Apu, hát veled játszani is lehet? B. T. Köszönetnyilvánítás. Köszöneté- met fejezem ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem és édesapánk temetésén részt vettek és sírjára virágot helyeztek, bánatunkat eny­híteni igyekeztek, özv. Deák Fe- rencné és1 családja. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, jó ismerősöknek. szomszédoknak, akik szeretett drága jó szüléink Kelecsényi Györgyné és Kelecsé- nyi György temetésén megjelen­tek, sírjukra koszorút, virágot he­lyeztek, mély fájdalmunkat rész­vétükkel enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Vegyszereket csomagolnak Kisüzem Nyársapafon Később továbbfejlesztik A nyársapáti határban, a Csemői út közelében áll egy kúriaszerű, öreg épület, mely­ben a ceglédi MEZÖKÖV szö­vetkezeti vállalat kis ipari üzemet szerelt fel. Az új részleg az Országos Tanszer­ellátó Vállalatnak dolgozik, az ország iskolának szállít ki- sebb-nagyobb csomagokban iskolai kémiai kísérletekhez szükséges vegyszereket és esz­közöket. Az épület néhány évvel ez­előtt még Iskola volt, de el­néptelenedett, s / a diákok az új nyársapáti általános iskolába mentek tanulni. Labancz Árpád tanácselnök­nek nagy gondot okozott, hogy mit kezdjen az árván maradt, évről évre pusztuló iskolaépülettel? Egy alkalom­mal említette Treszltai Barná­nak, a ceglédi MEZÖKÖV igazgatójának, aki Nyársapá­ton már vagy fél tucat ipari üzemet teremtett, hogy kísé­reljék meg valamilyen módon az iskolaépületet hasznosítani. A MEZÖKÖV igazgatója nyomban tárgyalásokat kez­dett, s talált is megoldást. Miután 200 ezer forintért megvásárolták, és további százezer forintért rendbe hoz­ták az öreg épületet, kialakí­tották az új üzemet, mely szintén az oktatást szolgálja. Nyársapát község a vételárat községfejlesztési célokra for­dítja. A napokban meglátogattuk az üzemet, melynek Varga András vegyésztechnikus a vezetője, s amelyben betanított tanyai asszo­nyok öntik üvegekbe, s csomagolják dobozokba a vegyszereké*. Egyikük, Nagy Lászlóné, az árnyas udvaron épp terpen­tint töltögetett literes és tíe- cis üvegekbe. Elmondotta, hogy az öreg kúria csak a felszabadulás után lett iskola. Azelőtt a körülötte elterülő Róna szőlőtelep központja volt, pincéjében még most is ott egy 300 hektoliteres, be­épített beton-üveg hordó. A kis üzemben környékbeli asszonyok jutottak munkához és keresethez. Most még csak évi kétmillió forint forgalmat várnak, hiszen az új szakmát meg is kell tanulni, ám a kö­vetkező években az üzem na­gyobb arányú fejlesztésére számítanak, • Kopa László SPORT • • ' Öttusázók az edzőtáborban Budapest, egyik legrégibb sportegyesülete, a Műegyete­mi Atlétikai és Futball Club öttusa-szakosztályának után­pótláscsoportja Nagykőrösön edzőtáborozik. Vezetője Gye- ne István testnevelő tanár­edző, aki készséggel adott tájékoztatást a táborról. — Nagykőrösön, 26 spor­tolóval edzőtáborozó MAFC- os öttusautánpótlás-csoport- tal11964—65-ös születésű fiúk jöttek, zömük öt éve ismerke­dett meg a sókoldalú sport­ággal. Egyéni és csapatver­senyben az ország legjobbjai az ittlévők, kapcsolatuk Pest megyével az országos mezei futóbajnokságon alakult ki. Főleg a korszerű lőtér miatt jöttünk ide. Tetszik a kör­nyezet, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban kitűnő ellátást kapunk, s a nagykőrösi emberek kész­ségesek mindenben. Magam is meglepődtem azon. hogy milyen jók a lehetőségek itt. Üdvös lenne például a há­romtusát meghonosítani Nagy­kőrösön. Farlcas János, volt öttusázó személyében, szak­ember is akad a városban, aki most nekünk a lövészedzése­ken segítőtársunk. Napi prog­ramunk: 7 és 9 óra között úszás, 10 és 12 között lövé­szet az MHSZ tormási lőté­ren, az ebéd utáni csendes pi­henőt 15 órától úszás, stran­dolás, játék, futás, vagy lö­vészet követi. Nagyon sok is­kolából, több kerületből jövt fiatalokból áll öttusacsopor­tunk. Jövőre is szeretnénk el­jönni. ATLÉTÁK Nyári hőségben, hat szín­helyen, kétnapos viadalokón rendezték meg, területi be­osztásban, az országos ifjúsá­gi atlétikai egyéni és csa­patbajnokság elődöntőit. Sal­gótarjánban, a IV. terület ve­télkedőjén tartalékosak vol­tak a csapatok: Pest megye válogatottja végzett az élen, a Központi Sportiskola (Bu­dapest), a Diósgyőri VTK, Heves megye és Nógrád me­gye előtt. A továbbjutó Pest megyei gárdának két, Nagy­kőrösi Pedagógus SE-beli ver­senyző is tagja volt, 300 mé­teres női gátfutásban, 49 másodperces idővel, Pálfi Ani­kó harmadik lett. Férfi disz­koszvetésben a még serdülő korú, s betegen szereplő Pa­lotai János, 41,20 méteres do­bással, a negyedik helyen végzett. ★ A Kinizsi-sporttelepen az ÉDOSZ-sportversenyekre való felkészülés volt a célja a kon­zervgyári KISZ szervezésé­ben, két sportágban, össze­sen 113 résztvevővel sorra került tömegsportnapnak. Atlétika, férfiak 100 m: Or­bán István 12 mp. Távol: Orbán I. 505 cm, Súly: Bekö István 13 m. Magas: Orbán 1. 160 cm; Atlétika, nők 100 m: Csató Erzsébet 15 mp. Magas: Csa­tó 132 cm. Távol: Bisztricsány Zoltánné 380 cm. Súly: Plan- gár Zsuzsanna 897 cm. Kispályás labdarúgásban négy férfi- és két női csapat mérkőzött. Mindkét nembe­liek között a VI-os üzem győzött. Összesítésben, tíz alapszervezet közül, a VI-os üzem nyerte meg a most utoljára indított vándorku­pát. , TEKE Cegléden, a Honvéd Bem J. SE 2-es tekepályáján ke­rült sor az öregfiúk tekebaj­nokságának megyei egyéni döntőjére. Hat versenyzővel, de jó eredményekkel. A Vo­lánbusz (Nagykőrös) képvise­lői közül Tóth Sámuel, 411 fával, a harmadik, Baloga Béla, 386-tal, a hatodik he­lyen végzett. GOKART Kecskeméten, a Rákóczi úton, nagy érdeklődés köze­pette1 került sor az országos gokartDajnokság ötödik for­dulójára. A hosszabb ideig egyesü­leten kívüli körösiek ezúttal először szerepeltek a Nagy­kőrösi MHSZ színeiben, amit mindjárt meg is háláltak jó teljesítményükkel: I. osztály­ban (20 induló közül) Kecs­keméti József, összesítésben hetedik Jett, 27 pontot ért el, III. osztályban kilencvenen rajtoltak, a selejtezők után 20-as döntőt rendeztek, s Hal­mi József a tizenharmadik helyen végzett, 9 ponttal. A Kecskemét-nagydíjért fo­lyó. csapatversenyben a Nagy­kőrösi MHSZ második, egyé­niben Kecskeméti József ne­gyedik lett. s. z. — Kiknek a verseit olvassá­tok legszívesebben? — Simon István, Nagy Lász­ló, Buda Ferenc, Browning, Eluárd, Tóth Árpád, Illyés Gyula. Aztán, persze, másokét is, ha jók. Ha tetszenek. — Arany Jánostól is? — Természetesen. Nagykőrö­sön kötelező. — Kötelező? — Hát nem éppen, de vala­hogy benne van a levegőben. Itt mindent róla neveztek el. A gyógyszertárat, a termelőszö­vetkezetet. két iskolát is. Szob­ra is van, múzeuma is. Egyszó­val nem lehet elkerülni a mű­veit sem. — Mit olvastatok tőle? — A Toldit, a Családi kört, A vén gulyást, A walesi bárdo- kat. — Mást nem? A négy diák egymásra néz. Hallgatnak. Nem mondják, de tudom, hogy ez többé-kevésbé az általános iskolában tanult művek jegyzéke, s eszerint magánszorgalomból nem na­gyon érdeklődtek Arany János művei iránt. — A középiskolában még nem tanultuk — mondja egyi­kük, kissé restellkedve. — Tudom, de Simon Istvánt meg Nagy Lászlót sem. Arany János nyomában — Ez igaz, de az ő nevükkel gyakrabban találkozunk a fo­lyóiratokban és az újságokban. — Például melyikben? — A Népszabadságban, a Látóhatárban, az Űj Írásban. Aztán, persze, a rádióban és a televízióban is. — A Kecskeméten megjele­nő Forrásról hallottatok már? — Nem. — Az Élet és Irodalomról? A Jelenkorról? A Kortársról? A Tiszatájról? — Tudjuk, hogy vannak ilyen lapok. — Olvasni nem szoktátok őket? — Nem. Ránk telepszik a csend. Arany Jánosról szerettem volna be­szélgetni a négy körösi máso­dikos középiskolással, de előre kitervelt kérdéseim feleslege­seknek bizonyultak. Nem tudok mást tenni, megkérdezem, hogy mit tudnak a nagy költő éle­téről ? Mintha zsilipet nyitottam vol­na fel, úgy árad belőlük a szó. Különösen nagykőrösi éveiről tudnak sokat. — Hagyjuk az adatokat — javaslom. — Milyennek látjá­tok ti Arany Jánost? — Kissé nehezebben érthető Petőfinél, mert epikus költő volt... — Szeretem benne, hogy pa­raszt származású volt, s tulaj­donképpen sosem lett hűtlen származásához. — Engem az emberi nagysá­ga ragadott meg. Akadt költő, aki folyton a mellét döngette. Arany nem csinált ilyet. Nagy­szerű ember volt. Jó tanár. Nehezen szakítom félbe a megélénkült beszélgetést. Vé­leményük. ha olykor semmit­mondó is. őszinte. Arany János emlékének ápo­lásáról érdeklődöm. — A város, nagyon helyesen, mindenkit Arany tiszteletére tanít. — Túl sokat emlegetjük Aranyt. Néha tartalmatlanul is. Túlzás, de talán nem hiba. Ez, persze, lehet unalmas is. —- Sokan azt hiszik, hogy amit itt-ott hallanak Aranyról, az elég is. Egyszóval azt gon­dolják. hogy az Arany emlékét tisztelő, ápoló városban felnő­ve, önkéntelenül is birtokába jutnak minden tudnivalónak. Ez tévedés. — Mindegyikünknek van ott­hon Arany János kötete. Azt hiszem, Nagykőrösön ez jel­lemző, de őszintén megmondom, én meglehetősen ritkán szok­tam levenni a polcról. Arany János neve itt, ebben a város­ban kitörölhetetlen része éle­tünknek, dé nem bizonyos, hogy eleget olvassuk. — Szerintem nem ápoljuk rosszul az emlékét. Ma való­színűleg jobban érezné itt ma­gát, mint akkoriban érezte. Ma már a körösiek is sokat olvas­nak. Megváltozott a szellemi légkör... Igazat adok a város fejlődését bizonyítgató kislánynak, hi­szen ennek a fejlődésnek szá­mos lépcsőfokát, s nem is a leg­alacsonyabbakat, ő maga is vé­gigjárta élete 16 esztendeje alatt. Csupán egy valami nyugta­lanít. Az. hogy hitem szerint, a száz esztendővel ezelőtti, hasonló korú körösi diák nem­csak a Toldit, a Családi kört és A walesi bárdokat, no, meg a körösi vonatkozású, A vén gu­lyást olvasta Arany Jánostól, hanem például a balladákat is. Már csak azért is. mert többsé­güket itt írta. Farkas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom