Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HIR| ROS sz XXI. ÉVFOLYAM. 154. SZÁM 1977. JŰLIUS 2., SZOMBAT Elmélyült munkával A növényvilág titkait kutatják Hasznosítják a gyakorlatban Többszöri névváltozás után kapta jelenlegi nevét a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató Intézet. Központ­ja Budapesten található, de szerte az országban tevékeny­kednek kutatóállomásai, Érd- Elvirán, Űjmajorban, Fertő­dön, Üjfehértón, Kecskemét- Szarkáson éppúgy, mint Ceg­léden. Az intézetnek csak­nem ezer alkalmazottja van. A ceglédi állomás három osztályán több mint százan dolgoznak, köztük 10 kutató, kiknek munkáját 14 asszisz­tens és laboráns segíti. — Három fő kutatási terü­letünk van — mondja Nyújtó Ferenc igazgató. — Fajta- és alanykutatás, szelekciós és keresztezéses módszerrel, va­lamint különféle élettani és kórtani kutatások, összesen 13 témával foglalkozunk, az ered­ményekről évente beszámo­lót készítenek munkatársaink. Az itt dolgozó kutatók az idők folyamán cserélő itek, munká­jukat öt könyv, háromszáz tu­dományos és kétszáz ismeret- terjesztő cikk reprezentálja. A közeljövőben ismét néhány új könyvük jelenik meg, közülük a legfontosabb, a növényi nö­vekedési hormonok alkalmazá­sával foglalkozik. Növekedés­szabályozók a kertészetben cí­men jelenteti meg a Mező­gazdasági Kiadó. Igen sikeresnek mondható, a Nyújtó Ferenc vezetésével dol­gozó nemesítési kollektíva te- i vékenysége: eddig 8 előzete­sen elismert, és egy, államilag elismert fajta dicséri munká­jukat, hat újfajta kajszibarac­kot, valamint meggyet, őszi­barackot és álmát adtak a ha­zai termesztőknek. Így a kol­lektívának is szólt a Nyújtó Ferencnek adományozott Fleischmann Rudolf-emlék- érem. i Az alanynemesítés hossza­dalmas munkát jelent. Ha al­kalmas alanyt találnak, előbb kisparcellás ültetvénybe ke­rül, csak azután vonják úgy­nevezett kihelyezett kísérlet alá. Nyújtó Ferenc és Plavecz József vezetésével már több értékes vadkajszi, myrobalán, vadcseresznye, salmeggy, vad­körte. alma populációt szelek­táltak. Cegléden létesítették a köznont.i magtermő törzsgyü- mölcsöst is. a faiskola egy­millió magcsemetét és 30—40 ezer oltványt állít elő. Az idén terven felül még egyhek­tárnyi oltványt termesztenek a Dánszen+miklósi Gyümölcs­termesztési Rendszernek, amely mennyiség 80—100 hek­tárhoz elegendő. Verticilliummal fertőzött kajszifák leveleit vizsgálják kutatóintézet laboratóriumában. Apáti-Tóth Sándor felvétele — Újszerű metódusként is­merik el a szakemberek, hogy a fajtaszelekcióban és fajta­honosításban a gyümölcsök konzervipari felhasználását is vizsgálja az egyik kutató, Kerek Mária Magdolna. Kü­lönböző érési fokozatú kajszi- és szilvabefőtt, szörp-, vala­mint mirelit készítmény tulaj­donságait elemzi — jegyzi meg az igazgató. A szilvafajták honosítását, a besztercei szilva klónszek- cióját, keresztezéses szilvane- fnéSítést egy másik kutató, dr. Tóth Elek végzi. Már nyugdíjas, hetente csak egy napot tölt a ceglédi kutatóál­lomáson, de jó segítőtársa fia­tal kollégája, ifj. Brózik Sán­dor. A kajszi gombabetegségei­vel és a talajuntság kérdései­vel foglalkozik dr. Kovács Gabriella. A kutatónő figye­lemre méltó eredményeket ért el. Megállapította például, hogy formaldehiddel kezelt talajba ismét telepíthető ugyanaz a gyümölcsfaj. Az élettani kutatásokat Su- rányi Dezső fogja össze. Mun­kája során foglalkozik pél­dául a kajszibarack és a szil­va virágképzésével és ivar­szerveződésének kutatásával. Vizsgálja a termés- és érés­szabályozás lehetőségét is. Egy-egy téma feldolgozásá­val. természetesen, nem feje­ződik be a munka, hiszen ad­digra számtalan újabb kér­dést ad fel a termesztés a ku­tatóknak. így például folyik már a zölddugványozás mód­szerének kidolgozása. Jáky András munkatársunk pedig a csonthéjasokra is kiterjesz­tette vizsgálatait, s a nyáron bemutatkozik az Erfurti Nem­zetközi Kertészeti Kiállítá­son. A kutatóállomás kapcsola­tokat épít ki a gazdaságok­kal, melyek az eredményeiket a gyakorlatban hasznosítják. Különösen jó az együttműkö­dés ceglédberceli, lajozsmizsei, újhartyáni, kecskeméti, nagy­kőrösi, kiskunmajsai, kiskun­félegyházi, dunavecsei, bikali állami gazdaságokkal, terme­lőszövetkezetekkel, melyek a növénytermesztésben a ceglé­di kutatók számos' felismeré­sét, új módszerét alkalmaz­zák eredményesen. Surányi Dezső Nagy érték a fa Milliárdok a népgazdaságnak Kevés a kőris, sok az akác A HITVCNNCE YCDIK Új autószerviz a városban JóI képzett szakemberek Évente mintegy 8 és fél ezer gépkocsit javíthatnak azAFIT 3-as számú Autójavító Vál­lalatának, az ország/ legna­gyobb Lada-márkaszervizánek e héten átadott ceglédi, új, kor­szerű üzemében. Dél-Pest me­gye autósainak régi gondja oldódott meg ezzel, hiszen a környéken mind ez ideig nem működött hasonló kapacitású javító- és karbantartóbázis. Az átadás ünnepségén részt vett Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, és Kovács Károly, a városi ta­nács elnöke is. A meghívotta­kat, köztük az üzem •építésé­ben közreműködő Vállalatok képviselőit, Pintér Lá'szló, az AviT 3-as számú vállalatá­nak igazgatója köszöntötte, A szolnoki rádió műsora Július 4-től 10-ig Hétfő: 16.30: Szlovák műsor. 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíja­sok magazinja. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Sporthírek. Pepita tánclemezek. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00: Hírek. Gitár- muzsika. Közben: Szemle üze­mi lapokból. Űttörőhíradó. Tá­bori kiadás. Szerkesztő: Vágá­si Kálmán. A tartalomból: A tábor egy napja. Rádió. Kirán­dulás. A füzesabonyi Tinódi kamarakórus énekel. Az új­ságíró jegyzetfüzetéből. Lemez­album. A Rolling Stones együt­tes slágereiből. Zentai Zoltán összeállítása. II. rész. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Sláge­rek a nyárról. Hírösszefoglaló, lap és műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Hírek. Ked­velt melódiák a Seekers együt­tes műsorából. A mezőgazda- sági energiafelhasználás tarta­lékairól. Trömböczky Péter jegyzete. Kunsági népdalszvit. Az ÁHami Népi Együttes ének és zenekarának műsorából, 17.30: Farmer és nyakkendő ifjúsági magazin. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Örökzöld me­lódiák. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Hírek. 17.05: Hét közben — zenés riportmű­sor. Szerkesztő: Keresztes Ág­nes. A tartalomból: Műszak­kezdés. Túl a félidőn. Hej, ha helyünk volna! A piacról élünk. A körzeti orvosnál. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Piaci szemle. Beatparádé. Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzeter. Péntek: 17.00: Hírek. A San­tana együttes tízperce. Pillan­tás a Szamos meftti múltba. A mikrofonnál dr. Németh Pé­ter történész. A riporter: Bá­lint Attila. Operettkettősök. 17.30: Népi kismesterek Tisza­füreden. Zenés riportműsor. 18.00—18.30: Alföldi krónika. A nótakedvelőknek Jákó Vera énekel. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00: Rádióvíkend. A tartalomból: Ritmus-rodeó. Szerkesztő-műsorvezető: Zen­tai Zoltán. Közben: 18.00: Hét­végi kaleidoszkóp. A szerkesz­tő: Bendó János. A tartalom­ból: A nap hírei, eseményei. Kombájnok nyomában, össze­foglaló az Alföld aratási hely­zetéről. A héten történt. Ide­genvezetőnk ajánlja. Sport­es kultúrprogram. Előzetes a vasárnapi alföldi napilapok­ból. Vasárnap: 17.00: Szlovák műsor. Szerkesztő: Zelman Ferenc. A tartalomból: Olva­sótáborban Békéscsabán. Rési mesterségekről. A falverő Lapszemle, hírek. Könnyűzene szlovákul. 17.30—18.30: A téma az úton gurul... alföldi szto­rik autóstoppal — zenés ri­portműsor. Szerkesztő: Zentai Zoltán. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. majd Kovács Béla, az AFIT Tröszt / vezérigazgatója szólt a szervizállomás mun­kájáról. Minit mondta, jelen­leg csaknem hétszázezer sze­mélygépkocsi fut az ország útjain, számuk 1980-ra eléri az egymilliót. Érthetően nagy feladat hárul az állami autó­javító iparra, az AFIT-ra, mely a lakosság niegrende- lésére végzett munkák több mint 60 százalékát végzi. A motorizáció dinamikus előretörésével e nélkülözhe­tetlen szolgáltatás is igyek­szik lépést tartani, új üze­mek, szervizállomások építé­sével. A tegnapelőtt átadott új ceglédi üzem — ar**ly egyéb­ként sorrendben a hetvenne- gyedik az AFIT telepei kö­zött —, építése és felszere­lése ötvenmillió forintba ke­rült. Hozzáértő, jól képzett szakembereinek munkáját, szá­mos korszerű berendezés, köz­tük például az ELKON diag­nosztikai műszercsalád se­gíti. Vállalják Lada, Wart­burg. Polski Fiat 125, Trabant és Skoda típusú személygép­kocsik, valamint Nysa, Zuk 'és Barkas kis-tehergépkocsik garanciális és azon túli javí­tását, továbbá minden típusú személygépkocsi karbantartá­sát, vizsgaelőkészítését, hely­színi vizsgáztatását, és termé­szetesen, javítását. Helvet ka­pott itt az Állami Biztosító kárfelvételi irodáin is. így a biztosítási ügvek he'vben intézhetők. Az AFIT Tröszt vezérigazgatójától Pintér László vette át az üzemet maid Scheiber Ernő üzemve­zető ígért munkatársai ne­vében is, eredményes. ió munkát. A vendégek ezt kö­vetően eevütt m eltekintet­tek az évi kéts*7a*7?>t ven ezer mnnVaóra kenacitá«'V úi szer­vi-íVz-vTiriás tágas műhelycsar­nokait. Khim Antal nyi csemetekertet gondozunk Mikebudán. Magról szaporít­juk az erdei és Jiekete fenyőt, a nemesnyárfákat pedig dug­ványról. Nagy veszélyt jelen­tenek a kis fákra a gomba­betegségek, s egyes rovarfa­jok. Bizony, hosszú idő telik el, mire a fa alkalmas lesz a kivágásra. A tölgyeket 80— 100, az akácokat 25—40, a ne­mesnyárfákat 20—25, a cellu­lóznyárfákat pedig 15 éves korban döntik ki... Erdeink zömmel homoktalajon terül­nek el Cegléden, legtöbb az akác, a többi nemesnyár, tölgy és fenyő. Parkettának — Mikor végzik a kiterme­lést? — Ma már nem i (lénysze­rű a favágás. Szinte egész évben folyik gyérítés, tisztí­tás és fakitermelés. Amelyik keményfa-rönk eléri az elő­írásnak megfelelő méretet, Pusztavacsra szállítjuk; a lágy fákat Nagykőrösre, Sza- jolba vagy Abádszalókra visz- szük feldolgozni. Igen érté­kes faféleség az akác, az új technológia révén, használa­ti értéke számottevően meg­nőtt. Például parkettnek a legjobb, a tölgyön és a kőri­sen kívül. A kőrisfából azon­ban már csak igen kevés van erdeinkben... Alapvető nép­gazdasági érdek, hogy minél nagyobb legyen az ipari fa aránya. Ezt. sajnos, nem min­dig veszik figyelembe a ter­melőszövetkezetek, s mivel az erdészeti üzemek kötelessé­ge a faanyag felvásárlása a isz-ektől, ez nekünk is nagy gondot jelent. Vadállomány — Évente 20—22 ezer köb­méter fát termelünk, az ál­talunk kéziéit erdők közve­tett hasznát pedig nem is tud­juk pontosan felmérni. Jelen­tős a vadállományunk is. Épp ezért, vadászati ütemterve­ket készítünk. Ha ugyanis a kívánatosnál jobban növek­szik az állatok száma, a nö­vényállomány is nagy mér­tékben pusztul. Az a jó, ha sem az erdő, sem a vad ja­vára nem bomlik meg a bio­lógiai egyensúly. Kutak is kel­lenének, mert a szarvas nyá­ron sokat megy a víz után. S hogy elegendő legyen, mes­terségesen keltetünk kis fá­cánokat. Területünkön van­nak üzemi kezelésű, bérbe­adott, és vadásztársaságok ál­tal használt vadászati terü­letek. Általában jó kapcsola­tunk van a vadásztársaságok­kal. — Sajnos, kevés méhész hozza kaptárait akácosaink­ba. A késői fagyok, a hűvös időben zajló virágzások sem indokolják, hogy az idén csak 2330 kaptárt helyeztek el. csaknem 5 ezer hektárnyi aká­cosainkban. Pedig kaptáron­ként! 2 forintos bérleti díj csupán eszmei költséget je­lent. .. S. D. GYURA BRONZÉRME Fekete két számban is első KÉZILABDA-VERESÉG A HAJRÁBAN Asztalitenisz. Budapesten a múlt hét valamennyi napján asztalhoz álltak a Ceglédi VSE fiataljai. A kupaversenyeken kívül a korcsoportos viadalra és az országos egyéni bajnok­ságra is akkor került sor. . Eredmények. Az OSK-n a Nagykanizsától és a Volántól elszenvedett vereség után nem sikerült bekerülni a legjobbak közé. A korcsoportos versenyen, az 1963-ban születettek között Gyura a legjobb 16 között Jánosától (BVSC) szenvedett vereséget. Eredménye alapján indulhatott az 1962-es szüle­tésűek között is, s ott még to­vább jutott. Bekerült a legjobb nyolc közé, ahol 2 :l-re kika­pott Sütőtől (KSI). Az ifjúságiak között Mala jutott a legtovább, a főtáblára került, de Kaiser (Pécs) megál­lította. Kottlár, Gyura és Kiss egyaránt a főtáblára kerülé­sért vívott mérkőzésen szen­vedet vereséget. Az országos egyéni bajnok­ságon az utóbbi években a fiataloknak nem sikerült he­lyezést szerezniük, s most en­nek vetett véget Gyura István, aki versenyről versenyre job­ban játszott, s végeredmény­ben a harmadik helyen vég­zett. Itt is Jánosától szenvedett vereséget, 2:1 arányban, de le­győzte Sütőt (KSI), Rózsahe­gyit (DVTK) és Molnárt (BVSC) is. A serdülő bajnokság vég­eredménye: 1 Verebes (BVSC), 2. Jancsa (BVSC), 3. Gyura. Az ifjúságiaknál Kottlár és Mala egyaránt bekerült a leg­jobb 32 közé. Miután a hely­osztót Kottlár megnyerte, könnyebb ellenfelet kapott, Tószegivel játszott, míg Mais­nak a nagy esélyes, Pékár ju­tott. A továbbjutás Kottlár- nak sem sikerült. Országos Ifjúsági Kupa. A selejtezőből biztosan kerültek tovább a ceglédiek: CVSE— Szondi SE 5:0. Gy.: Kottlár (2), Gyura (2), Mala (1). A legjobb 16 között a Ganz-MA- vag volt az ellenfél. Ha' nem­csak Kottlár, hanem a töb­biek is eredményesek, még ér­tékesebb helyezést is elérhet­tek volna a fiúk. Ganz-MA- VAG—CVSE 5:2. Gy.: Kottlár (2), Mala és Gyura nyeretlen maradt. Atlétika. Debrecenben ren­dezték meg a középiskolák or­szágos egyéni atlétikai bajnok­ságát. A verseny színvonala megfelelt a kívánalmaknak, hiszen több mint harminc, az aranyjelvényes szintnél jobb idő született. A mezőnyből mindössze három versenyző­nek sikerült ^iupláznia, vagyis két aranyérmet nyernie. A Ceglédi Kossuth Gimnázium tanulója, Fekete Tibor ezzel büszkélkedhet. Hausz Frigyes irányításával Fekete az első, akinek országos középiskolai bajnokságot sikerült nyernie. Mindkét esetben magabizto­san utasította maga mögé ve- télytársait. 1500 m síkfutás: 1. Fekete 3:57,2 mg 3000 m síkfutásban: 1. Fekete 8:31,8 mp. A Győr­ben megrendezett úttörő-olim­pián Sándor Erika, a 100 mé­teres síkfutásban a második azonos idővel (12,5 mp), a har­madik helyet szerezte meg. Vidéki serdülő „A” bajnok­ság: A pécsi viadalokról két ceglédi fiatal harcolta ki a to­vábbjutást az országos döntő­re. j 100 m: 6. Sándor Erika 12,8 mp, 1000 akadály: 2. Szekeres Gáspár 2:59,6 mp. Kézilabda. A megyei női bajnokság tavaszi utolsó for­dulójában vendégsiker szüle­tett a Cegléden lejátszott ta­lálkozón. Gödi TK—Ceglédi VSE 16:13 (6:8) CVSE: Steffner — Lengyel (2), Csendesné (3), Hódos (6), Vigh, Magyar, Farkas és Ka­tona (2). Az utolsó negyedóráig — ceglédi szempontból — min­den rendben ment, a szünetig szerzett kétgólos előnyt, a to­vábbiakban még eggyel sike­rült is növelni. A nagy fordu­lat 12:9 után következett be, ekkor a gödiek emberfogásra tértek át, s a megzavarodott Cegléd ellen nemcsak kiegyen­lítettek, hanem a hajrában — 13—13 után — még a győzel­müket is bebiztosították. Jók: Steffner, Hódos, Csen­desné. Ifjúsági eredmény: CVSE— Gödi TK 23:13. Az idény leg­szebb játékát nyújtották a fiatalok. Góldobók: Bíró (5), Kiss, Bencsik. Gyöngyösi (4—4), B. Kovács, Dancsó (3—3). ü. L. I 9 Hazánk erdőterülete 1,5 millió hektár, az összes föld­terület 15,8 százaléka, mely­nek több mint felét az állami erdőgazdaságok kezelik. Az or­szág fásítási programjában is fontos szerepet töltenek be az erdészeti üzemek, bár cel­lulóznyár telepítésével a ter­melőszövetkezetek is nagy te­rületeket vontak erdészeti művelés alá. Fakitermelésünk meghalad­ja a 6 millió köbmétert, mely­ből erdőgazdaságaink 2 mil­lió köbméter ipari, és 1,8 mil­lió köbméter tűzifát adnak a népgazdaságnak. Az aktív keresők egy százaléka dolgo­zik az erdészetekben, évente 4,6 milliárd forint bruttó ter­melési értéket állítva elő. Eme ismeretek birtokában keres­tük fel munkahelyén, a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság ceglédi erdésze­tében Ferencvári Tibor er­dészetvezetőt, vele beszélget­tünk a helyi erdészek mun­kájáról. Csemeték — Központúk Szolnokon van, s 6 nagyobb egység tar­tozik gazdaságukhoz, három megyében. A ceglédi központ hatásköre három járásra ter­jed ki, a ceglédire, monorira és a nagykátaira. Nagyon szét­tagolt a hozzánk tartozó 7 ezer 250 hektár, s ez munka- szervezési szempontból is gond. — Hogyan tudják ezt a nagy területet szakszerűen gondoz­ni? — Gépek segítségével. Van 5 nagyobb és 3 kisebb lánc­talpasunk, 10 gumikerekű traktorunk, 2 rakodógépünk és gépkocsijaink. — Használnak-e vegysze­reket? — Ez elkerülhetetlen, de csak módjával. Főleg a cseme- tekertekben alkalmazunk gyomirtó szereket, mert a fia­tal növényeket megfojtaná a gaz. Tekintélyes, 3G hektár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom