Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
%#hto0 1977. JULIUS 20., SZERDA Eení Magyar felszólalás a leszerelési bizottságban A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén India képviselője elnökölt. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Magyar- ország képviselője szólalt fel. Paul Wamke, a Fegyverzet- ellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatója az Egyesült Államok leszereléssel kapcsolatos álláspontjainak főbb elvett ismertette. Dt. Domokos Mátyás nagykövet felszólalásának bevezetőjében foglalkozott a leszerelés terén az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalások jelentőségével. Méltatta a leszerelési bizottság által tavaly kidolgozott új leszerelési megállapodást, amely a környe- zetmódosító eljárások háborús célokra történő felhasználását tiltja eL Emlékeztetett rá, hogy ezt a megállapodást eddig csaknem 40 ország képviselője — köztük Magyarország külügyminisztere — írta alá. Szólt arról, hogy kedvezően értékelhető a tengerfenék atomrnentesítését célzó szerződés felülvizsgálati konferenciája, amely a leszerelési bizottságot kérte fel: tárgyaljon a tengerfenék teljes desnilitarizálásáról. Az ENSZ jövő évi leszerelési közgyűléséinek jelentőségéről megállapította: Magyarország azt várja ettől a tanácskozástól, hogy a közgyűlés kedvező feltételeket és megfelelő légkört teremt egy átfogó leszerelési világkonferencia előkészítésének lépcsőfokaként. A továbbiakban a teljes atomcsend megvalósításának szükségességéről beszélt. Az amerikai fél széles körű fegyverkezési lépéseire utalva, szólt az új fegyverek betiltásának sürgető szükségességéről. Dr. Domokos Mátyás végezetül a vegyi fegyverek eltiltását célzó tárgyalások gyorsítását sürgette. Kifejezte reményét, hogy a folyamatban levő szovjet—amerikai konzultáció hamarosan olyan közös kezdeményezésnek veti meg az alapját, amelynek segítségével a genfi leszerelési bizottság rövid 'időn belül egyezménytervezetet tud kidolgozni. A magyar hozzájárulásként bejelentette: küldöttségünk a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében rövidesen munkaokmányt terjeszt a bizottság elé. A genfi leszerelési bizottság legközelebb csütörtökön tart ülést. Szovjet-amerikai tárgyalások a vegyi konvencióról Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Vance amerikai külügyminiszter márciusi moszkvai látogatása idején elért megállapodás értelmében július 7. és 18. között Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai megbeszélések egy nemzetközi megállapodás megkötését célzó és a genfi leszerelési bizottságban teendő közös kezdeményezés kérdéseiről. Ez a konvenció a legveszélyesebb vegyi harci eszközöket érintené és mint ilyen,' első lépés lehetne a vegyi' fegyverek teljes és hatékony betiltása felé. A tárgyalások során megvitatták az egyéb vegyi harci eszközök betiltásával kapcsolatos kérdéseket is. A felek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket a közeli jövőben folytatják. Brezsnyev-Honecker találkozó a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Krímben találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A megbeszélésen érintettéit azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldásán a szocializmus és a karnmn.mizm.us építésére vonatkozó program megvalósítása során — az SZKP és az NSZEP dolgozik. Ezzel kapcsolatban rámutattak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának nemzetközi jelentőségére, arra a széles körű és kedvező visszhangra, amelyet a Szovjetunió új alkotmányának nyilvánosságra hozatala és országos vitája keltett világszerte. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker kifejezték megelégedettségüket a Szovjetunió és az NDK sokoldalú együttműködésének sikeres fejlődése, az SZKP és az NSZEP közötti kapcsolatoknak, valamint a két nép barátságának további erősödése felett. Gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés távlatainak megvitatása során megállapodtak abban, hogy a KGST hosszútávú célprogramjai keretében kidolgozzák a két ország 1980—1990 közötti specializációs és kooperációs programját.* Az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az NDK megingathatatlanul törekszik az enyhülés elmélyítésére, a fegyverkezési hajsza feltartóztatására és a leszerelésre, a háborús tűzfészkek felszámolására. Meggyőződésük, hogy le lehet és le kell győzni az enyhülés, a leszerelés és a tartós béke ellenségeit. _ tláfo'! " A megbeszélésen különös figyelmet fordítottak az európai helyzet fejlődésére. Többek között hangsúlyozták, hogy határozott erőfeszítéseket kell tenni a földrész politikai légkörének további javítása érdekében. Az erőfeszítéseknek elsősorban a helsinki biztonsági értekezlet záróokmányában foglalt elvek és megállapodások megvalósításán, az utóbbi években aláírt megállapodások és egyezmények szigorú tiszteletben tartásán, az államok szuverenitásának és az egymás beliigyei- be való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásán, a kölcsönös bizalom megerősítésén kell alapulnia. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker kifejezte azt a reményét, hogy az európai biztonsági értekezlet résztvevőinek belgrádi találkozója hozzájárul az európai biztonság és együttműködés megszilárdításához. A' találkozó a barátság, a szívélyesség és a teljes egyetértés légkörében zajlott le. D’Estaing és Thom Carter külpolitikájáról Peru Sztrájk A perui baloldali szakszervezetek kedden, helyi idő szerint 12 órakor — a kormány tilalma ellenére — megkezdték 24 órára tervezett sztrájkjukat. Több szakszervezet, köztük a Perui Dolgozók Általános Szövetsége, azt követően szólított fel a nagyméretű általános munkabeszüntetésekre, hogy a kormány a múlt hónapban több mint 50 százalékkal emelte az élelmiszerek és a benzin árát. Luis Cisneros tábornok, belügyminiszter hétfő esti televíziós beszédében azzal vádolta meg a baloldali szakszervezeteket, hogy a katonai kormányt a hatalom idő előtti átadására akarják kényszeríteni. A politikai rendőrség letartóztatta Eduardo Castillo Sanchezt) a Perui Dolr gozók Általános Szövetségének főtitkárát, az általános sztrájk egyik szervezőjét. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjúban állást foglalt a nemzetközi enyhülés politikája mellett és pozitívan értékelte a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyek ezt az irányvonalát szolgálják. Arra a kérdésre, mi a véleménye James Carter külpolitikájáról, a francia elnök így válaszolt: megelégedésemre szolgál, hogy kitűnőek a kapcsolatok köztem és Carter elnök között, de az Egyesült Államok külpolitikáját illetően nyilvánvaló, hogy Carter elnök új ideológiai aspektust vitt bele. Ez veszélyezteti az enyhülést. Felmerül a kérdés, vajon negatív visszahatás nélkül lehet-e alkalmazni ezt az ideológiai aspektust. Ezt a gondolatot továbbfejlesztve a francia elnök kijelentette: ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem tudja ismét megtalálni a közös nyelvet, majdnem biztos vagyok abban, hogy rövidesen teljesen más légkörben fogunk élni, mint amilyenben az utóbbi években éltünk. Ezt igazolja mindaz, ami az utóbbi három hónapban történt. Washington és Moszkva között mélységes egyet nem értés alakult ki, és ezzel párhuzamosan erősödik a közös európai álláspont. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök az International Herald Tribune című lapnak adott nyilatkozatában bírálta Carter amerikai elnök külpolitikáját, mert az egyrészt megzavarta az Egyesült Államok ás Nyugat-Európa kapcsolatait, másrészt károsan hatott ki a kelet—nyugati kapcsolatok alakulására. Thom már a harmadik vezető nyugat-európai politikus aki rövid időn belül — nyíltabban, vagy óvatosabban — szembeszáll az új washingtoni- elképzelésekkel. A luxemburgi miniszterelnök, aki nagy' diplomáciai tapasztalata miatt igen népszerű Nyugat-Európá-^ ban és egy éven át betöltötte! az ENSZ közgyűlés elnökének tisztét is, a közös piaci liberális pártok szövetségének is' elnöke. Thom azt is mondotta, hogy a nyugat-európai országokban meglehetősen vegyes vélemény alakult ki az amerikai kormányzatnak az emberi jogok kérdésében elfoglalt álláspontjáról. Ennek oka az, hogy az egyes országok földrajzi helyzete és a Szovjetunióval kialakult viszonya eltérő. Ha túl messzire megyünk el elvont elvek védelmében, megakadályozzuk a kapcsolatok napról napra történő javulását — hangoztatta, leszögezve, hogy ezeknek az országoknak sokkalta inkább szükségük van az enyhülés realitásaira, mint a távolabb fekvő államoknak. ★ James Carter amerikai elnök tárcaközi bizottságot állított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok összehangolására. A keddi New York Times szerint a testület felállítása nem annak bevallása, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő — hanem hagy tanulságokat kell levonni... A hivatalos cáfolat ellenére a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter elnök a Szovjetunió vonatkozásában pölitikájának átfogó felülvizsgálatára és — feltehetően — bizonyos módosítására készül. Andreotti nyilatkozata párizsi látogatásáról Barre miniszterelnökkel és Giscard d’Estaing * köztársasági elnökkel tartott megbeKi a bűnös? Közel-keleti körhe-körhe Menahem Begin izraeli miniszterelnök kedden megkezdte mindkét részről nagy érdeklődéssel várt washingtoni látogatását. Mind James Carter amerikai elnök, mind Begin első beszéde világosan utalt arra, hogy álláspontjaik részben eltérnek — de a hangsúlyt arra kívánják helyezni, ami összeköt. Begin és Carter kedden két alkalommal, szerdán harmadszor is tárgyal. Az izraeli miniszterelnök azt ígérte, hogy sajtóértekezleten hozza nyilvánosságra titkos béketervét. A Washington Post szerint vezető amerikai kormányférfiak sem tudják, mit tartalmaz a terv. Ki a bűnös? A Weltwoche 'Magazin karikatúrájában az óramutató járása szerint: Izrael — Jordánia — Szíria — Libanon — Szaúd-Arábia — Egyiptom — USA ... Igen, az USA. Miként Pál- fy József állapította meg a múlt héten: Azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakul a palesztin kérdés, megint csak Carter nyilatkozatával kell kezdeni a választ. Az amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén ismét módosította korábbi szavait, amelyek a palesztinok hazájára vonatkoztak, most már csak a palesztinok otthonáról beszélt, s ez korántsem lenne valamilyen önálló állam, hanem Carter (ideiglenes) elképzelése szerint Jordániához kapcsolódnék ... Az USA elnökének percenként változó állásfoglalásait most már úgy kell komolyan venni, amennyire komolytalanok. (Fura önigazolása a Fehér Háznak — bármilyen kérdésről is van szó —, hogy e gyors váltások csupán szúrópróbák. De mindezt ki hiszi még el? Már a nyugat-európai tőkésállamok vezetői is egyre inkább nem!) Mindenesetre jelenleg Tel Aviv is bizalmatlan. Begin izraeli kormányfő a múlt szerdai kabinetülésen . kijelentette: új közel-keleti rendezési tervüket szigorúan bizalmasként kezelik; fontosnak tartják, hogy javaslataikat először Carter ismerje meg... és esetleges félreértések elkerülése érdekében írásban nyújtják át az amerikai elnöknek. Mindez nem mond ellent annak, hogy Carter magabiztosan kijelentse: Begin, illetve Szadat és Husszein kész előfeltételek nélkül részt venni a közel-keleti békekonferencián. E két utóbbi — az egyiptomi elnök magániiziene- te szerint — a jövendő palesztin hazát (nem otthont!) jordániai fennhatóság alatt kívánja megteremteni. (De hát kit érdekel, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyértelműen elutasítja a palesztin állam és Jordánia kapcsolatainak szorgalmazását? Ezt pedig Arafat, a PFSZ vezetője a Kairóban tartózkodó washingtoni kongresz- szustagokkal személyesen közölte, hisz a jordániai—egyiptomi állásfoglalás a rabati arab csúcsértekezlet határozatairól való eltérésnek minősíthető. Sőt. mindezt Arafat Dzsidádban, Khaled szaúd- arábiai királlyal tárgyalva is leszögezte.) A felmelegített Husszein- terv lehetősége azonban egyértelműen Szíria-ellenes. Damaszkusz — belebonyolódva a libanoni helyzetbe — a kérdés kulcsát Bejrutból kivetítve látja. Ám Badran Jordániái miniszterelnök időközben félreérthetetlenné tette: kormánya nem tart igényt a palesztinok képviseletére a felújítandó genfi közel-keleti békekonferencián. (Ezt tisztázták a szíriai és libanoni külügyminiszterek pénteki találkozójukon.) Bejrút szerint nem lényegtelen, hogy Szaúd-Arábia időközben magára vállalta az egyiptomi fegyveres erők fejlesztésének fi nanszí rázását. És mit akar Dzsidda? Azt, amit pár napja a svédországi Saltsjöbadenban, az OPEC legutóbbi ülésén a szaúd- arábiai olajminiszter, Jama- ni mondott: a közel-keleti rendezés alapvető feltétele az olajországok mérséidetes árpolitikája. (S e kérdésben fi- gyelemuremélitó, hogy most már Irán is támogatja ezt az elképzelést: hátat fordítva a tavaly decemberi dohai OPEC-konferencián vallott nézeteinek, miikor is még Teherán a minél nagyobb olajáremelés hajthatatlan szószólója volt!) Ám Szaúd-Arábia fenyegetőzik is — éppen ellenpontként. Dzsiddában közölték: amennyiben kiújulnak a harcok Izrael és az arab országok között, barrelenként három dollárral felemeli az olaj árát. (Ez évi 44 milliárd dollár többletkiadást jelent Nyugatnak.) Ezek után már nem megmeglepő a salts j öbadeni következtetés: Washington őrül, hogy az elmúlt napokban tovább gyengült a dollár. Az amerikaiak szerint ugyanis nem gyengült, hisz valutájuk a devizatranzakciók mérték- egysége, s így tulajdonképpen a többi nyugati valuta értékelődött fel. Mindpz az USÁ-nak kedvez, ám az OPEC-tagországokat kellemetlenül érinti: bele kell törődniük dollárbefektetéseik lemorzsolódásába. Az Amerikai Egyesült Államok megengedheti magának a dollár értékcsökkenését, hisz körülbástyázta a fiaetésimárleg- decifitet többszörösen is finanszírozó olajdollár-befektetésekkel. S ennek csak az olajpénz-tulajdonosok látják kárát, elsősorban Szaúd- Arábia. Dzsidda tehát végérvényesen Washington foglya lett. Ezért került most egymással újból szembe Szaúd-Arábia és Egyiptom — Kairó új elképzelései miatt. (Köztudott ugyanis, hogy Egyiptomnak a döntő fontosságú olajügyben vajmi kevés az érdekeltsége és beleszólása...) Persze, mindezért Szadat tulajdonképpen az USÁ-t okolja. így zárul be a; közel-keleti kör, miként a Weltwoche Magazin karikatúráján. Az amerikai imperializmus szövetségre lépett az izraeli és arab reakcióval — állapította meg az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata a napokban. Al-Bakr iraki állam- és kormányfő pedig legutóbbi rádióbeszédében a következőket mondotta: bizonyos arab államok letértek a nemzeti küzdelem útjáról. Ezek az országok az amerikai imperialista mesterkedés eszközei és az engedmények útjára lépve, veszélyes helyzetet teremtettek az arab világban. Az amerikai közel-keleti politikát már hónapok óta kettősség jellemzi — szögezte le hétfőn a moszkvai Pravdában Jevgenyij Ruszakov. Washington, Izrael terjeszkedő politikai irányvonalának további támogatása mellett igyekszik megszilárdítani politikai és gazdasági pozícióit az arab világban és megkísérli feltartóztatni az olajár emelkedését, elhárítani az olajembargó veszélyét. Megkísérli fenntartani a látszatot, hogy haladás történt közel- keleti politikájában. Az arab országoknak a megnyugtatására ezért nyilatkozatok és ígéretek garmadáját teszi, ugyanakkor azonban változatlanul támogatja a Begin- kormányt és eleget tesz az amerikai , Izrael-lobby követeléseinek is. Ám lármeny- nyire haladásnak próbálják is beállítani az ügyeskedéseket, az Egyesült Államok közel-keleti politikája egyhelyben topog. Alacs B. Tamás szélesei után, 24 órás párizsi tartózkodását befejezve kedden délután utazott el a francia fővárosból Giulio Andreotti olasz miniszterelnök. Párizsi látogatásáról hazatérve újságíróknak adott nyi- latkozatában kijelentette: A francia vezetőkkel folytatott eszmecseréinek egyik fő témája a hat olasz párt —köztük a kommunisták — részvételével kidolgozott közös kormányprogram volt. Ez a programmegállapodás megszilárdította az olasz belső politikai viszonyokat, s ezzel új arculatot adott Olaszországnak a nemzetközi színtéren is —, mondotta a kormányfő, hangoztatva: párizsi tárgyalófelei megértéssel és elismeréssel fogadták a közös olasz kormányprogram tényét. Párizs Baloldali eszmecsere A jobboldali csúcs megnyitásával egyidejűleg Párizsban az FKP székházában kedden reggel tizennegyedik ülését kezdte meg a közös program időszerűsítésével foglalkozó munkacsoport. A baloldali unióban tömörült három párt — a kommunisták, a szocialisták és a baloldali radikálisok — öt-öt képviselője a program egyik legkényesebb témájáról, a gazdaságpolitikai kérdésekről folytat eszmecserét. Paul Laurent, az FKP Politikai Bizottságának tagja a tizenötök munkacsoportjának keddi ülése után kijelentette, hogy egy áfogó megállapodás alapjai bontakoztak ki a három párt között a szabadság- jogok és az intézmények vonatkozásában. Ez a megállapodás két irányban nyilvánul meg: egyrészt jelentősen megerősítik a közös programnak az egyéni és kollektív szabadságjogokra vonatkozó részét, másrészt változatlanul hagyják az 1972-es programnak az intézményekkel kapcsolatos rendelkezéseit.
