Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

\ ■ ! Äii I fM v Av^iÁvÉfií IV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1977. JÚLIUS 19., KEDD A kihelyezett tagozat előnyei Harmincéves a felnőttoktatás a városban Az idén a huszonkilencedik tanévet zárta Gödöllőn a fel­nőttoktatás. Az általános isko­lai tanulmányokat érett fejjel befejezni, bizony, megerőltető, nehéz vállalkozás. Nemcsak a munka, a seregnyi családi ten­nivaló közepette kell időt sza­kítani az új ismeretekre, nem­csak a kalapácstól bütykös uj- j álcát kell a ceruza, a toll vé­konyságához igazítani: a tudo­mány, a művészet nyelvét is újra el kell sajátítani, idegen fogalmakat, szavakat tanulni, s ami a legfontosabb, egy szo­katlan életformába, a tanulóé­ba beleilleszkedni. Nincs hát okunk csodálkoz­ni, ha nem mindenki kezd hoz­zá örömmel a tanuláshoz, s ha valakinek menet közben elfogy a türelme. Szerencsére, ha szemügyre vesszük a múlt év adatait, örömmel tapasztalhat­juk, hegy a maighátrálók van­nak kevesebben. Összesen 192 felnőtt tanu­lót vizsgáztattak *az esti és a levelező tagozaton, s a különböző tanfolyamokon. Szeptemberben 16 tanulócso­portba, százhatvanegyen irat­koztak be, s közülük mindössze húszán maradtak ki évközben. Tekintsünk végig a különböző oktatási formákon. Két alapis­mereti tanfolyamot indítottak, tíz tanulóval. Nagyobb is lehe­tett volna a létszám, ha mint azelőtt, a Betonútépítő Válla­latnál is sikerül megszervezni a kurzust. A tíz vizsgázó közül hét sikerrel vette az akadályt. Jó eredménnyel zártak az es­ti tagozat 7. és 8. osztályai. A 24—24 tanulót az új feladat- és ellenőrzőlapos módszerrel ok­tatták, vizsga helyett, a félévi és az év végi jegyeket az órá­kon nyújtott teljesítmény alap­ján állapították meg a taná­rok. Az új módszer hátránya, hogy az ellenőrző lapokat a kelleténél korábban megismer­hetik az élelmesebb tanulók. Ezért kellett többeket szigorí­tott vizsgára berendelni. A nyolcadik osztályt a je­lentkezők valamennyien elvé­gezték, a hetedikből év közben hatan kimaradtak Az idén végzettekkel együtt, a dolgozók iskolá­jában már százheten tettek sikeres vizsgát. A levelező tagozaton tíz ta­nulócsoportot szerveztek. A hetvenöt beiratkozott felnőtt közül csak nyolcán maradtak ki. A Ganz Műszerművek j Árammérő Gyárában a mun­kások továbbképzését elősegí­tő tanfolyamokat szerveztek, huszonnyolc felnőttnek. Az Agrártudományi Egyetemen, a városi tanács művelődési osz­tálya segítségével, nyolc dolgo­zónak 5—6. osztályt, nyolcnak pedig egy 8. osztályt indítottak. Az oktatással járó költsége­ket, mint a kihelyezett tago­zatok mindegyikében, a mun­káltató fedezte. A fenti, ma­gánvizsgára előkészítő osztá­lyok közül az 5—6. általános is­kolai tananyaggal birikózóknak, kevésnek bizonyult a felké­szülési idő, s a pedagógusok véleménye az, hogy a gyenge alapkészségekre csak egy ha­gyományos levelező kurzuson lehet biztonsággal építeni. A 8. osztályban mindenki sikerrel vizsgázott. Érdemes összehasonlítanunk a központi és a kihelyezett ta­nulócsoportok úgynevezett, le­morzsolódási arányát. A Pető­fi Sándor általános iskolába 28 helyről jámaik be, a beirat­kozottak 19 százaléka maradt ki, s még ez is kedvező a tava­lyi 31 százalékhoz képest. A kihelyezett osztályokban — a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ-nál, a Betonútépítő Vállalatnál, az Incsői Fafeldolgozó telepen és az Árammérőgyárban — csak hatan hagyták abba a tanu­lást. A kedvező változás a mun­káltatók nagyobb figyelmé­nek, az üzemi kollektívák jó hatásának köszönhető. A dolgozók általános iskolá­jába nők is szép számmal jár­nak, s valamennyi korosztály­ból, jobbára húsz és negyven év közöttiekből verbuválódnak a tanulók. A felnőttoktatásban dolgo­zó pedagógusok, Gáli Imre a tagoákt vezetője, Monori Mi­hály, a Petőfi Sándor általá­nos iskola igazgatója, Gergely Péter szakfelügyelő. Szányi József igazgatóhelyettes, Dékán Antal, Vass Károlyné, Vilcsek Vilmosné, Gállné, Batár Ág­nes, Polusin Katalin, Polusin Erilca, Fazekas Erzsébet és Ádám Pál tanárok sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek már ö~sze. Véleményük, hogy a földrajz, a biológia és a szám­tan könnyen megy, a helyes tantervnek, az anyag megfelelő összeállításának következtében. Nehezen tanulható viszont a történelem, a hallgatóktól tá­Tájékoztatás — augusztusban Kiket vesznek íel a bölcsödébe? Lapunk korábbi számaiban arról adtunk hírt, hogy július 15-e a bölcsődei jelentkezések határideje. A gyermekek el­helyezéséről a városi-járási egészségügyi osztályon kap­tunk néhány fontos informá­ciót. Július 15. és augusztus 1. között bizottság dönt a kérel­mek sorsáról. Az előzetes fel­mérések szerint csaknem min­den jelentkezőt fölvehetnek, úgy, hogy a rendelkezésre álló helyiségekbe a megenge­dettnél 20 százalékkal több gyermeket helyeznek el. Az eddigi száz hely újabb het­vennel bővül a Stromfeld sé­tányon felépülő bölcsőde át­adásával. Ott, várhatóan szep­tember 1-től, folyamatosan helyezik el a kicsiket, a többi szeptember 13-tól fogadja azokat, akik az óvodákba tá­vozók helyére kerülnek. Itt említjük meg, hogy a 3. életévüket december 31-ig be­töltő gyerekeket nem bölcső­dében, hanem óvodákban he­lyezik el. Szüleik a városi ta­nács művelődési osztályán ér­deklődhetnek. A bölcsődébe jelentkezők közül elsősorban azokat ve­szik fel, akiknek szülei gödöl­lői lakosok vagy legalább egyikük a városban dolgozik. Arra is törekszenek, hogy a gyerekek vagy a szülők mun­kahelyéhez vagy a lakáshoz közeli bölcsődébe kerüljenek. Ebben a vállalati és üzemi bölcsődékkel aláírt együttmű­ködési megállapodás is segít. A bizottság döntéséről még augusztusban tájékoztatják a szülőket, egyben azokról a tennivalókról is, amelyek a bölcsődei elhelyezéssel kap­csolatosak. Nem árt megemlí­tenünk, hogy csak szellemileg és testileg ép, közösségi életre alkalmas gyerekeket vesznek fel. A bölcsődékbe szakképzett gondozónők jelentkezését vár­ják. G. M. volabb álló kémia és fizika. A magyar nyelvtan és a helyes­írás szabályai az idősebbeknek okoznak gondot, hiszen ők már régen gyakorolták az igényes írást, szokásaik pedig nehezen változtathatók meg. Ezeken, s a többi gondon is sokat enyhít­hetnek a folyamatosan megje­lenő új tankönyvek és enyhít­het az új tanterv. A pedagógusok elégedettek a nemrég kiadott új rend­tartással is. A Mindenki iskolája kevés­bé váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tanárok véle­ménye szerint, az érettségizet­tek szívesebben nézik és hall­gatják az adásokat, mint azok, akiknek szánták. A pedagógusok az elkövet­kező, jubileumi tanévtől még többet várnak. Hathatósabb se­gítség kellene a tanulók tobor­zásához is. Az új tájékoztatót már elküdték az üzemek, az intézmények vezetőinek. Az ő szervező, agitáló munkájukon is múlik, hogy hányán szerzik meg az alapműveltséget. Gáti Zoltán Nyugdíjasok klubja Bagón Minden második héten Bagón, a Dózsa György Mű­velődési Központiban július 17-ém, vasárnap megalakítot­ták a község nyugdíjasainak klubját. A tervek szerint, minden második héten találkoznak a klub tagjai. Páratlan heteken kötetlenül tölthetik idejüket, újságok, salak, kártya, s más társasjátékok állnak a rendel­kezésükre. A páros heteken tartandó kötött programok sok­rétűek. Terveznek kerekasztal-be- széigetéseket kül- és belpoliti­kai kérd ésekről, előadásokat az idős kor egészségügyi problé­máiról, a kertgazdálkodásról, a kisáUattemyésztésiről. Termé­szetesen országjáró kirándulá­sokra, közös színházlátogatá­sokra is gondoltak a szerve­zők. A Hazafias Népfront községi elnöksége és a művelődési köz­pont a nyugdíjas klubtól a közélet további demokratizáló­dását remélt s azt, hogy egy nagy rétegnek nyílik lehetőség a szabad idő hasznos, kultu­rált eltöltésére. És mit várnak a nyugdíja­sok? — Gazdag, életkoruknak megfelelő programot — mondja valamennyi társa nevében Könczöl Pál. F. M. MEGYEI TANÁCSTAG FOG ADÖÖRÄJA Bernáth Józsefivé megyei tanácstag ma, kedden, foga­dónapot tart az Árammérő- gyárban: választói és az ér­deklődők délután egy órától kereshetik fel. Úttörők harmadik expedíciója Megismerik a Galga völgyét Kiadvány a jubileumra — Galga-vidék, Galga-táj, / Csupa szépség, csupa báj, / Itt a hazánk, itt születtünk, / Ide vágyik vissza szívünk! Még az első expedíció ide­jén, 1974-ben született ez a csatakiáltás. Akkor indult neki 16 úttörő és négy nevelő, hogy két keréken, egyszerűen szólva biciklin, felkutassa a Galga- patak forrását, a néphagyomá­nyokban gazdag Galga-völgy községeit. Ha elérte az este a lelkes kis társaság tagjait, sátrat vertek, s a helyi lakosokkal .együtt melegedtek a tábortűz körül. Olyankor előkerültek a híres Galga-völgyi dalok, s minden­ki úgy érezte, nagy öröm ott élni, a csodálatosan szép, gaz­dag vidéken. Egy évvel később az úttörők Szaltuszenko filmklubjának ku­tatói ültek nyeregbe, hogy fel­keressék azokat a létesítmé­nyeket, amelyeket a szocialista építés teremtett. A berceli kő­bányáktól, a Galgahután mű­ködő szarvasmarhatelepen, az Ikladi Ipari Műszergyáron ke­resztül vezetett az út, a túrái Galgamenti Rákóczi Tsz-ig. Közben felkeresték a szovjet hősi emlékműveket, megcso­dálták Vankóné Dudás Juli remekműveit, Marton Pálné falumúzeumát. Túrán Ilon né­ni varázsos virágait, a berce­li fazekasmester műhelyét, s vajon ki tudná felsorolni az expedíció ezernyi élményét. Találkoztak Szabó Istvánnal, az egykori partizánnal, aki har­cos életét elevenítette fel, egy- egy partizándal kíséretében. A filmklub kezdeményezésé­re, most indul a harmadik Gal- ga-expedíció, hogy felkeresse a Galga-vidék krónikásait, akik egész életükben e vidék múlt­ját faggatják. Le akarják je­gyezni a berceli tsz elnöké­nek történetét a törökök elle­ni küzdelem egy érdekes epi­zódjáról, meghallgatják Béri Jánosné nyugalmazott tanács­elnökasszonyt, Ácsán, aki arról beszél majd, hogy a felszaba­dulás után miként fogott a kis szlovák falu átalakításához. Nem hagyják ki az aszódi Var_ ga Feri bácsit sem, aki 1919- ben, az aszódi vörös fiúk so­raiban küzdött a Tanácsköz­társaságért. Az idei expedíció csak első része annak a vállalkozásnak, amelyet a filmklub három éven át, a túrái Bartók Béla Műve­lődési Ház; az aszódi Petőfi Múzeum segítségével valósít meg. A harmadik év végén rendszerezik az összegyűjtött anyagot, s megjelentetik, a Galga-völgy felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból. Az idén Ácsa, Bércéi, Bics­ke, Galgahuta, Püspökhatvan, Nógrádkövesd > felderítése a feladat. A pajtások nagy lelke­sedéssel készülnek a táboro­zásra. A sátorverés alapos el­sajátításán túl, meg kell ta­nulniuk a kerékpárok javítását is, sőt Szanda várának bevéte­léhez hegymászói ismeretekre is szükségük van. Takács Pál HOL VAN MAR A KORMOS TRAKTOR? Az erős gépeké a jövő MGl-ELŐRE JELZÉS A mezőgazdasági technika fejlődése talán soha nem volt olyan látványos, mint ezekben az években, évtizedekben. S mi jön még ezután? Hisz a műszaki haladás számos meg­lepetést tartogat ebben a nép- gazdasági ágazatban is. Elég, ha arra gondolunk, hogy a me­zőgazdasági gépeken is elöbb- utóbb sokkal nagyobb szerepet kapnak a félautomata, automa­ta szerkezeitek. A gépesítés jelenlegi foka talán már tíz, húsz év múlva megmosolyogni való lesz. Ve­gyük példának a traktorok fej­lődését. A nagyüzemi gazdál­kodás első, nagy sorozatban készült masináját, a G—35-ös körmös. vagy a Zetor—25 K, a maiga húszegynéhány lóerejé­vel, ma csak tisztességesebb kerti traktornak felelne meg s százötven, kétszáz lóerős gé­pek nélkül nehéz lémmé a gé­pesítést elképzelni. Tény vi­szont, hogy különösen a -növényápolásban, a nö­vényvédelemben és a kert­gépesítésben pótolhatatla­nok az ötven, nyolcvan ló­erős traktorok. A fejlődés a nagy teljesít­ményű erőgépek irányába mu­tat. Ezt bizonyítja a Mezőgaz­dasági Gépkísérfeti Intézet előrejelzése, amely már 1980- ra szól. Ebben nem a motorok lóerejét, hanem az úgyneve­zett névleges vonóerejét adják meg jellemzésül, vagyis azt a vonóhorgom mérhető erőt — megapondbam, ezer kilopond- bam —, amelyet a gép a leg­jobb vontatási hatásfok körül kifejt. A mezőgazdaság összes traktorát a megfelelő vonóerő- osztályba sorolva, figyelemre méltó összehasonlítást tették arról, hogy a mostani tervidő­szak elejém és végén miképpen módosul a kisebb és nagyobb traktorok százalékos megosz­lása? Egyértelműen a nagy tel­jesítményű gépek részará­nyának növekedését mu­tatja. A legkisebb, 0,9 megapond vonóerőt képviselő traktorok állománya 1975-bem 4 százalék volt, 1980-ra 3-ra csökken. Szembetűnőbb változás vár­ható az 1,4—2 Mp-os vonóerő osztályban. Abba sorolhattuk 1975-ben a traktorok 72 száza­lékát, ez a szám 1980-ban már csak 55 leörül lesz. Az alacso­nyabb teljesítményű traktorok részesedése tehát csökken, a nagyobbaké növekszik. A 3—4 megapond os traktorok, mint például az akikori DT—75, vagy a DUTRA részaránya 1975-bem még csupán 22 szá­zalék volt, utódaiké 1980-ban, várhatóan 27 százalék lesz. Miág szembetűnőbb az 5—6 megapond vonóere.iűek rész­arányának térhódítása. Ilyen traktor ma a K—700, a Rába— Steiger. Százalékos arányuk az 1975. évi 2-ről 15 körüli értéli­re növekszik. F. I. Kitüntetés — környezetvédelemért Hallgassunk a professzorra TANÍTJA IS AZ EGYETEMEN Az Agrártudományi Egye­tem oktatóinak, kutatóinak tudományos tevékenységét gyakran jutalmazzák külön­böző kitüntetésekkel. A közel­múltban dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanárt tüntették ki a Széchenyi Ist- ván-emlékplakettel, a környe­zetvédelemben kifejtett tár­sadalmi tevékenységéért. — Három éve töltöm be a Pest megyei - környezetvédel­mi bizottság elnöki tisztét — mondta Stefanovits profesz- szor. — A kitüntetést egy­részt az ebben a tisztségem­ben, másrészt a Hazafias Nép­front környezetvédelmi bi­zottságában kifejtett tevé­kenységemért kaptam. — Milyen aktuális környe­zetvédelmi kérdésekkel fog­lalkoztak Pest megyében? — A különböző társadalmi szervek és egyesületek kép­viselőinek közreműködésével, társadalmi őrséget szer­veztünk a megye terüle­tén. A környezetvédelmi világnap rendezvényén én is tartottam egy előadást. Környezetvé­delmi hónapot is szerveztünk a megyében. Célunk, hogy a A KlSZ-eselt nyári programja Ifjúsági találkozó Szegeden. Szudáni diákok a termelőszövetkezetekben A KISZ járási bizottsága jú­liusban és augusztusban :s szervez programokat. A közel­múltban, Sopronban, a hagyo­mányos ifjúsági napokon negy­venen képviselték a gödöllői járás fiataljait. Százhúszan utaztak július 31-én, három napra, Szegedre, az ottani ifjúsági találkozóra. Gazdag kulturális és politikai program vár rájuk, egyebek között a szabadtéri játékok két előadását, a Lear királyt és az Aidát tekintik meg, s részt vesznek a nagy utcai karnevá­lon, a különféle koncerteken is. A járásból nyolcvan KIS^- vezető utazott a múlt hét ve­gén Sződligetre, a megye: KISZ-iskolába, ahol az elkö­vetkező időszak feladatait vi­tatják meg. Előzetes megbeszé­lésükön szerepel a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 69 évfordulójának mesünnep’ésé- re és a világifiúsági találko­zóra való felkészülés, az Ed­zett ifúságért mozgalom. Az is. kola hall eat ói vasárnap közöí | társadalmi munkán, a kistar- 1 csai kórház építkezésében vesznek részt. Ugyancsak júliusban össze­gezik a KISZ - bizottságon a termelőszövetkezetekben dol­gozó fiatalok eszmei-politikai neveléséről folytatott vizsgá­lat tanulságait, összeállítják a járás KlSZ-eeeinek teljes VIT-pnograniját is. ötven, hazánkban tanuló szudáni diákot látnak vendé­gül holnap, július 20-án, a dányi és a vácszentlászlói ter­melőszövetkezetben, ahol a vendégek a szövetkezeti de­mokrácia gyakorlati kérdései­vel, a magyar dolgozó fiatalok politikai munkájával ismer­kedhetnek meg. Az egyik legnagyobb mun­kának a szeptember 4. és 11. között, Gödöllőn megrendezen­dő szolidaritási hét programjá­nak összeállítása ígérkezik, é találkozót a járási és a városi KTSZ-esek közösen szervezik, s a politikai demonstrációra az egész országból várnak vendé­geket G. Z. Hazafias Népfront széles tár­sadalmi bázisát felhasználva, propagáljuk a környezetvéde­lem lényegét, és a környezet- védelem,mai kapcsolatos min­dennapi teendőket. — A megyében összetett problémát jelent a környezet- védelem. Egyebek között olyan kérdések kerülnek napirend­re, mint a szemét megsemmi­sítése, a települések külső rendjének kialakítása, a hul­ladékgyűjtés, az ivóvízellá­tás és a fatelepítés. Előfor­dul, hogy a népfrontbizottság önmaga nem tud intézkedni, ilyenkor felhívjuk a bajokra az illetékesek figyelmét. — Hogyan kapcsolódik áz egyetemhez a környezetvéde­lem? — A környezetvédelmi ok­tatás feltételeit egy bizottság dolgozta ki egyetemünkön. Ennek a bizottságnak én vol­tam a vezetője. Ma már környezetvédelmi szak­mérnököket képezünk az egyetemen. Az oktatásnak külföldre is híre ment, és a hazai gyakor­lat is tőlünk tanult. Még min­dig sokat kell tennünk azért, hogy a végzett hallgatók tisz­tában legyenek a termelés környezetvédelmi teendőivel. Sajnos, egyelőre nem tud­tuk minden tantárgyba beil­leszteni a környezetvédelmi ismeretanyagot. Ősszel, az Agrártudományi Egyesület szervezésében, ankétot ren­dezünk az egyetemen, témája a környezetvédelem és az ag- rárfelsöoktatás kapcsolata lesz. — A környezetvédelem sok­sok ember tudatos cselekede­tét kívánja a településeken és a mezőgazdasági üzemekben. Számos olyan technológiát és anyagot használunk, amely veszélyes lehet a környezet­re. Nagy baj, hogy nem min­denütt tartják meg még a tör­vényes előírásokat sem. pedig mindent végre kell hajta­nunk. amire erőnk és anyagi lehetőségeink módot adnak. T. L. Meglazultak a támfalak Hitelt kérnek az aszódiak Aszódon, a Kossuth és Dó­zsa utca lakóinak sok gondot okoz elődeik lépcsőzetes épít­kezése: a támfalak meglazul­tak. a balesetek sürgős meg­előzésére figyelmeztetett az idén tavasszal a pinceomlás is. A munkálatok három és fél millió forintba kerülnek. A nagyközségi tanács már be­nyújtotta hiteligényét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom