Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1977. JÚLIUS 17., VASÁRNAP Mindig más helyen Eredményesen dolgozik a Vízkutató és Fúró Vállalat Hazai és külföldi megrendelések Kegyeletes turistaút A turini százak nyomában Koszorú Kossuth szobrának talapzatán Torinóban, a Garibaldi Szicíliát elfoglaló ezer hőséről el­nevezett utca, a Via del Mille 22. számú házának első eme­leti, erkélyes lakásában, a város átszelő Pó folyóhoz közel élte emigrációban eltöltött évei jelentős részét Kossuth Lajos, 1861-től, majd később, a város melletti Collegno al Baraccone faluban vásárolt villát. Ott is halt meg — 1804. március 21-én — a magyar történelem kiemelkedő alakja, akinek élete, mun­kássága és harca szinte átfogta a teljes múlt századot. A há­zon ma márványtábla hirdeti emlékét. A közeli, szépen gon­dozott, kis parkban Kossuth szobra áll. A városi párt-végrehajtóbi- 7x>ttság legutóbbi ülésén a Víz­kutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségének helyzete szerepelt napirenden. A dr. Pataki Nándor igazga­tó által előterjesztett jelentés­ből kitűnt, hogy a vállalat bu­dapesti központtal, országos hatáskörrel dolgozik. A ceglé­di üzemvezetőség fő tevékeny­sége a vízkutatás és a kútfúrás. Cegléden 325 ember áll a vállalat szolgálatában, s a je­lenlegi esztendőre tervezett termelési érték 86 millió, az előirányzott nyereség 8 millió forint. A ceglédiek munkája so­kat jelent a vállalati cé­lok megvalósításában. Eszközeik között van húsz — különféle típusú — fúróberen­dezés, olyan is, amellyel 2 ezer 500 méter mélységig tudnak lefúrni, három darab 1 ezer 800 — 1 ezer 500 méter mélységig alkalmazható eszköz, amely termálvízkutatásra és -feltá­rásra alkalmas. A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet feladatai egyre növekednek, a sokrétű építé­si tennivalók megvalósításá­hoz pedig mind több, jól kép­zett szakemberre van szük­ség. Abonyban, külön brigád­ban, saját oktatója neveli a tanulókat. Sajnos, kevés a je­lentkező, de ha Cegléden lesz elég, megalakítják a második szakmunkásbrigádot is. Magyar János szövetkezeti elnöktől megtudtuk, hogy nagy munkákon dolgoznak. Őszre elkészülnek a Kossuth Gimnázium átépítésének első ütemével. Az átalakítás során a régi tornateremből csak a falak egy része maradt meg, 6 a koirszerűsítréssel kialakítot­tak egy modern, esztétikailag is szép, galériás könyvtárat. Szeptembertől már az északi szárnyon dolgoznak. Több évre leköti munkás­gárdájuk nagy részét a Szé­chenyi úton, a gimnázium szomszédságában készülő, öt­vennégy lakásos sávház. Az épület hasonló lesz a már meglevő szalagházhoz. A Sty- l'«r, Faipari Szövetkezetnek, félmillió forintos beruházás­ként, porkamrát építenek. Sok alvállalkozóval együttműköd­ve, hozzáfogtak a posta jár­műtelepének kivitelezéséhez, a Külső-Kátai úton. Megkezd­ték az általános iskolák, óvo­dák nyári tatarozását is. Abonyban ugyancsak jelen­tős beruházásokat valósít Pécsi MSC—Ceglédi VSE 5:4 (1:1, 1:1, 1:2, 2:0) * Pécs: 1000 néző. Cegléd: Sárközi, Kisfaludy, Kelemen, Papp, Beck I., Ung­vári, Komáromi. Csere: Beck II, Pákozdi, Bó- bis, Tóth. Edző: Kelemen István. Góllövők: Kelemen (2), Ung­vári, Komáromi. Mint a múltban már annyi­szor, ismét óriási harcban, egy góllal maradt alul a CVSE a pécsi együttessel szemben. A harmadik negyed végéig még A ceglédi üzemvezetőség szabad kapacitását 1972-től Jugoszláviában, majd Csehszlo­vákiában hasznosítja. Az utób­bi országban évi 30—40 millió forint értékű hévízkutató fú­rást végeznek, előreláthatóan 1980-ig. Mivel a vállalat jelen­legi műszaki bázisa nem teszi lehetővé, hogy az igényeket maradéktalanul kielégítsék, fejlesztési programot dolgoz­tak ki, amely jóváhagyás előtt áll. A kapacitás bővítésének jelentős része a ceglédi üzem- vezetőséget érinti. Ha megvaló­sul, 1981-ben 115—120 millió forintra emelkedik a termelé­si érték, a jelenlegi 86 millió­ról. Az üzem tavalyi tervét je­lentősen túlteljesítette. Hetvennyolcmilliós bruttó ter_ melési érték helyett, 12,5 szá­zalékkal, a 4 millió forintos eredményterv helyett, 38 száza­lékkal ért el többet. Ez a mun­katempó segítette hozzá az üzemvezetőséget a kiváló cím elnyeréséhez. Az egyre széle­rő eg a szövetkezet. Több munkahelyet bővít, felújítja a zeneiskolát és a gimnázium homlokzatát. A község köz­pontjában jövőre hozzáfog egy tizenöt lakásos, többszin­tes épület kivitelezéséhez. Az asztalos- és lakatosrészleg mintegy tízmillió forint ér­tékben hűtőpultvázakat készít, a Kereskedelmi Gépgyárnak. A szövetkezet vezetősége gondos munkaszervezéssel és a kapacitás egyenletes ütemű, hosszú távú lekötésével igyek­szik fokozni a termelékeny­séget. A munka színvonalának javítását szolgálja, hogy az idén több mint félmillió fo­rintot fordítanak korszerű építőipari kisgépek vásárlá­sára. Annak érdekében, hogy té­len is legyen elegendő mun­kájuk, bővítették az abonyi részleg műhelyét. Az átalakí­táskor ételmelegítő konyhát és szociális létesítményeket építettek. A lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokat to­vábbfejlesztették, bekap­csolódtak a Pest megyei KISZÖV keretében alakult lakáskarbantartó társulás te­vékenységébe. A dolgozók hatékony mun­kájának eredményeként fél­évi árbevételük meghaladta a tizenkilencmillió forintot, há­rommillióval több, mint a tavalyi hat hónap teljesítmé­vízilabdázóink vezettek, egy góllal, de, sajnos, az utolsó percben az ellenfél bizonyult jobbnak, és sikerült a maga javára fordítani a mérkőzést. A ceglédi csapat gyengén játszott, attól függetlenül, hogy Pécsről eddig még soha­sem sikerült a két pontot el­hoznia. Ismét ki kell emelnünk Sár­közi Kálmánt, aki hetek óta remekül véd. A következő mérkőzés Ceg­léden lesz, a Siketek csapata ellen. Beck Mihály sedö munkaversenyben 15 szo­cialista \rigád vesz részt, csat­lakozva a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából meghirde­tett felhíváshoz. A munka — jellegénél fogva — állandóan változó területen folyik, távol az otthontól, a körülményeket, a teendőket alapul véve, a fúrómunkások és a többi terepen dolgozók fize­tését 18 százalékkal emelték. A szociális ellátás javítására folyamatosan törekednek. A tá­voli munkahelyekről sem hiányzanak a lakó-, a fürdő- és az étkezőkocsik, szórako­zásként ott a televízió és a rádió. Ennek ellenére a mun­kaerőhiány, ha csekélyebb mér­tékben is, mint a többi üzem- vezetőségnél, Cegléden szintén jelentkezik. Sajnos, a munkások közűi sokan nem végezték el az ál­talános iskolát. E hiány pótlása körülményes, hiszen az állan­dóan változó munkahely nem teszi lehetővé számukra, hogy részt vegyenek a rendszeres oktatáson, pedig szakmai to­vábbképzésük másképp nem lehetséges. A tervek szerint, Cegléd is kap a szocialista országok­ból vásárolandó új fúróbe­rendezésekből, s velük tovább növelheti — a hazai feladatok ellátásán túl — a külföldi munkák számát. A műszaklétszám emelése, a jobb időkihasználás szintén nélkülözhetetlen. A vállalat átfogó intézkedési terv alapján segíti a hatékonyabb üzem- és munkaszervezést, figyelembe véve az üzemegységek sajátos­ságait. Időről-időre ellenőrzik a kitűzött célok megvalósítását. A városi párt-végrehajtóbi- zottság a jelentés alapján megállapíthatta, hogy a válla­lat helyzete kiegyensúlyozott, dolgozógárdája a negyedik öt­éves terv feladatait teljesítet­te, s reális programot dolgozott ki az ötödik ötéves terv idő­szakára. E HELY FELKERESÉSE volt az egyik úticélja annak a 64 ceglédi turistának, aki ily módon kívánta leróni az utókor emlékező tiszteletét, abból az alkalomból, hogy száz esztendeje múlt, amikor a ceglédi turini százas bizott­ság hazahívó üzenettel meg­látogatta a hetvenöt éves, ak­kor már fehér szakállú ál­lamférfit Olaszországban, ba- racconei villájában. Július elsején indultak most el, két autóbusszal, az IBUSZ közreműködésével, egyéni utazókként, magánemberként, mint annak idején a régiek. Cegléd, Klagenfurt, Velence, Milánó volt az útvonal. Július ötödikén a torinói városházán fogadta őket a város polgármestere, dr. Diego Novelli. Néhány szóban meg­emlékezett Kossuth és Gari­baldi tevékenységének pár­huzamos vonásairól, majd To­rino címerével díszített dísz­tálat ajándékozott a ceglé­dieknek, amit nemsokára vá­rosunk múzeumában tekint­hetnek meg a látogatók. Út­mutató, kalauzoló kísérőket adott és engedélyezte, hogy Ids ünnepség keretében a ceg­lédiek megkoszorúzzák Kos­suth Lajos szobrát. A Museo di Risorgimento egyik helyiségében berende­zett Kossuth-emlékszobában örömmel állapították meg a kirándulók, hogy milyen tisz­telet övezi idegen földön is a nagy magyar hazafit, a gran­de patrióta ungherese-t, ahogy olasz kísérőik mondták. AZ EMLÉKTÁRGYAKON, kéziratokon, dokumentumo­kon kívül korabeli festmé­nyek, Kossuth-arcképek és egy mellszobor található az emlékszobában. Ezután a sza­badságharc vezérének törinói lakhelye előtti parkba veze­tett a ceglédiek útja, a Kos- suth-szoborhoz, ahol először Józsa Ferenc, a turini százak baráti körének elnöke egye­bek között ezt mondotta: — A koszorút e szoborra azon gondolatok jegyében te­szem, hogy a harc nem volt hiábavaló. Él a magyar sza­badság, egyenlőség, testvéri­ség. Száz év múltán is tisz­tel, nagyrabecsül a magyar nép. Tátrai László Zsuffa Tibor­nak, a monoki múzeum igaz­gatójának egyik versét sza­valta el. A híres, kuruc dal­lamra költött Kossuth-nóta eléneklésével ért véget az emlékezés. A résztvevők számára fe­lejthetetlen élményeket nyúj­tó utazás következő állomá­sa a gyönyörű felső-olasz tó­vidék, majd Innsbruck és Bécs volt. — Nincs bennem semmi hajlam ágaskodni, hogy má­soknál magasabbnak hazud­jam magamat. Hogy mit mond, vagy mit nem mond a történelem annak nevéről, ki porrá lett, arról a por semmit sem tud — mondta Kossuth annak idején az őt megláto­gatóknak, felismerve, hogy neki tovább kell vállalnia az őrállást, melyet a történelem parancsolt rá, a hontalanság sivatagát nem cserélheti fel — Ne csak arról beszéljünk, ami fájdalmasan, érzékenyen érinti most a mezőgazdaságot. Ne csak a jégkárokról. Szól­junk a gördülékenységről, a gyors és hathatós intézkedé­sekről, amelyek az eredmé­nyeket hozzák — mondta a napokban egy mezőgazdasági szakember. — Igaz, sok kár érte a ceglédi járás és a város közös gazdaságait, lassult az aratás, mert a gabona elfe­küdt, de jó a termés, általá­ban meghaladja a tervezett hozamot. Valóban, kint, a határban,, igen mozgalmas az élet, dol­goznak a kombájnok és az egyéb munkagépek. Dolgoznál! az emberek. közös céljuk, hogy mind kevesebb szem­veszteséggel takarítsák be a kenyérgabonát. A 12 ezer 769 hektárnyi terület 60 százalé­kán végeztek az aratással. Közvetlenül utána, gördülé­kenyen halad a szalmalehú­zás, a bálázás és a többi tar­lómunka. Valamennyi terme­lőszövetkezet arra törekszik, hogy a tervezett tarlóvetés, vagy annál több is, mielőbb földbe kerüljön. A ceglédi já­rásban tarlóvetést 1037 hek­tárra szántak, és a hét köze­péig 60 százalékával elké­szültek. Általában takar­mánynövények magja került a földbe. A jégtől károsult termelőszövetkezetek megtet­ték a szükséges intézkedése­ket. Ahol kell és lehet, silóz-1 A járás területén az utób­bi években gabonában nem keletkezett tűz, az idén vi­szont már három tűzeset for­dult elő az aratás során. Az albertirsai Dimitrov Tsz mikebudai kerületében az SZK—5-ös kombájn felforró­sodott csapágya gyújtott lán­gokat : leégett fél hektár, lá­bon álló árpa, a kár 6 ezer forint. A Ceglédi Állami Tangaz­daság csemői kerületéhez tartozó Budai úti rozstáblán a kombájn gyulladt meg. A tü­zet az okozta, hogy a dob a szalmától beszorult, a dobot meghajtó ékszíj ólfordult, súrlódás jött létre, melynek következtében nagy hő szaba­dult fel. Az albertirsai Szabadság Tsz gabonatábláján a szemet szállító IFA tehergépkocsi felforrósodott kipufogója oko­zott tüzet, azáltal, hogy a rendben hagyott szalmához ért, és azt meggyújtotta. El­égett 3,5 hektár, lábon álló szülőföldje viszontlátásával. A magyar nép, a magyar tö­megek érdekeit tartotta még akkor is szem előtt. KILENCVENKÉT ÉLET­ÉVÉBŐL negyvenhetet kény­szerült külföldön élni. Emig­rációjában is széles nemzet­közi kapcsolatokat tartott fenn, kiterjedt levelezést foly­tatott, emlékiratait írta, bota­nikával, csillagászattal fog­lalkozott. Ma már Kossuth nyíltan és szabadon a magyar népé, a magyar tömegeké lehet újra. Marx Károly, a magyar sza­badságharcról írva így ismeri el Kossuth nagyságát: „...az 1848-as forradalmi mozgalom­ba, első ízben 1793 óta meri szembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenfor­radalmi túlerő, a gyáva ellen- forradalmi dühvei a forradal­mi szenvedélyt... Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valóban forradalmi jel­lemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben — Kossuth Lajos ...” B. J. zák a tönkrement kukoricát. A ceglédi Lenin Termelőszö­vetkezetben, sajnos, mintegy 800 hektárnyi növényt kell silózni. Hatvanhektámyi diny- nyéjük helyére, néhány na­pon belül uborkamagot vet­nek. Élve a kedvezményes ak­ció adta lehetőséggel, a Le­nin Tsz két kombájnt vásá­rolt terven felül. Most azokat is munkába állítják búza­földjeiken. A kalászosok be­takarításában — a legutóbbi helyzetkép szerint — élen a ceglédi Magyai—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet jár: a gépek' 78 százalékban le­arattak. Hasonlóan szervezet­ten megy a munka az abonyi József Attila Termelőszövet­kezetben, ahol 72 százalékos az eredmény. A dánszent- miklósi Micsurin Tsz föld­jén 71 százalékban végeztek az aratással. A háztáji földek termésé­nek betakarítása is folyama­tos. A kombájnosoknak ezen a nyáron is versenyt írt ki a tsz-szövetség, s az eredmé­nyekhez a nemes vetélkedés is hozzájárul. Több területről jelezték, hogy a gyomosodás — főként ott, ahol nagyobb gondot nem fordítottak a kellő vegysze­rezésre —, lassítja a betaka­rítást, szaporítja a járulékos tennivalókat. E. K. búza, az anyagi kár 40 ezer forint. Ezek a tüzek tanulsággal szolgáltak. A jó tűzvédelmi oktatás eredményeként, az aratásban részt bevő dolgozók ismerték feladataikat, azt, hogy mit kell tenniük ilyen­kor. A rendelkezésre álló esz­közökkel eredményesen vet­tek részt a tűz oltásában, a bajt késedelem nélkül jelen­tették, s mindhárom esetben a tűzoltók megérkezése előtt eloltották a tüzet. Jó munká­juknak köszönhető, hogy na­gyobb területen nem lett lán­gok martaléka a nehéz mun­kával megtermelt gabona. A keletkezési okok arra fi­gyelmeztetnek, hogy — a tűz­védelmi szabályok szerint — nagy gondot kell fordítani a gépek karbantartására, a for­górészek ellenőrzésére, a súr­lódások megakadályozására, arra, hogy a gépjármű kipu­fogójához ne kerüljön szalma. Bába József T. i * Átadásra kész úthengerek Csehszlovák gyártmányú kézi vezérlésű vibrációs úthen­gereket készítenek elő átadásra a KÖZGÉP ceglédi gyáregy­ségében. Apáti-Tóth Sándor felvétele Könyvtár a galérián Újabb sávház épül Munkaszervezés, korszerű gépek VÍZILABDA Ismét egygólos vereség FÉLIDŐN TÚL AZ ARATÁS Másodvetés a tarlók helyén VERSENGŐ KOMBÁJNOSOK Gondosan, körültekintően Tűzesetek - tanulságokkal Elkerülhető a kár

Next

/
Oldalképek
Tartalom