Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
1977. JÚLIUS 17., VASÁRNAP ^Afeftn> 3 Bárkák a Dunára, majd a csatornára Rostával a kézben A példa Százhalombatta és Vác Üj 1800 tonnás tolóbárkákat készítenek a MAHART Duna- haraszti Hajójavító Üzemében; saját használatra. Ez a típus lesz majd az elkészülő Duna—Rajna hajócsatorna fő szállító járműve. Egyaránt alkalmas ömlesztett és konténeres áruk szállítására. Az üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom A nagy nyári betakarítás idején a területi szövetségek minden esztendőben megrendezik a kombájnosok aratóversenyét. A közeli napok időjárása különösen egyaránt próbára tette és teszi a gépkezelők hozzáértését, idejét, szakértelmét. A váratlanul lezúdult nagy mennyiségű csapadék sokhelyütt megdöntötte a gabonát, s ha használják is a kalászemelőket, a munkafolyamat értelemszerűen lelassul. Ne nézzük az órát Dobozy László, az abonyi József Attila Tsz kombájno- sa tavaly első helyezett lett az aratóversenyben. Utolérni csakugyan nem könnyű: sok kilométernyi autóút után egy alkalmi motorkerékpár visz a búzatábla sarkához, majd a friss tarlón, torony- iránt — azaz kombájnirányt — némi gyalogtúra kell ahhoz, hogy feltehessem neki az első kérdést: — Van-e valami titka annak, hogyan lehet gyorsan és jól, vagyis kis szemveszteséggel betakarítani a kenyérnek- valót? < — Tizenkét éve ülök a kombájnon aratáskor, és szeretem ezt a munkát. Titok nincs: érteni kell a géphez, szeretni kell a földet és a reggeli harmat elmúltával vágni a gabonát úgy, hogy közben nem nézünk az óránkra. Most egy Claas-dominátorral járok a táblákon, amit magam tartok karban. Az apróbb javításokat is ki-ki magának csinálja helyben, persze, ha olyasmi adódik elő, mint éppen most, hogy elromlott a hűtőösszekötő, akkor a műhelybe megyünk hegeszteni. — Ügy tudom, Szegeden és Gyulán tanulta a motorszerelést a szakmunkásképzőkben, s a betakarítási idő elmúltával a tsz műhelyében dolgozik tovább, mint szerelő. Aki egyaránt avatott, a gépek és a termőföld, meg a búzakalászok életében, azt bizonyosan figyelik a fiatalok, a következő kombájnosgeneráció. Apró fogásokra, egyéni módszerekre gondolok, melyeket minden szakmában igyekszik ellesni a következő évjárat... — Régebben ketten ültünk egy gépen: volt egy felelős, meg egy segédvezető. Ilyenkor az ifjú segédvezetőnek volt alkalma leselkedni, s ha ügyes, rátermett volt, ezt később saját munkájában hasznosította is. Ma már a korszerű gépekhez korszerű képzést adnak, s a fiatal kom- bájnvezetők közül nem egy tehetséggel, eredménnyel dolgozik, mint például nálunk Somogyi Imre. Geleta Pál (elvétele tiszteletére vállalták, hogy a létszámhiány ellenére is időben vízre bocsátják a hajókat, megfelelő minőségben. A most készülő hajó csa- loló-csörlő fogaskerekét munkálja meg Baur György, a közlekedés kiváló dolgozója. Brigádja — melynek vezetője — tizenhatszor nyerte el a szocialista címet. — S ha ő, vagy más utolérik magát? Végül is az eredményt a kiesett állásidő is befolyásolja, s mi már két ciga- rettányi időt is elbeszélgettünk itt a tábla végében, ellenére,_ g , dohányzási tilalomnak .. — A sportolók így mondják: győzzön a jobbik, s ez minden versenyben igaz. Az idővel, persze, okosan kell gazdálkodni aratáskor, de a túlzott sietség sem hasznos. Az új dominátorra szerelt szemveszteség-mérő a gép haladásának sebességi függvényében működik. Magyarán: ha megszalad a gép, több szem marad a tarlón; ilyenkor állítani kell a berendezésen és csökkenteni a sebességet, éppen a minőség érdekében. Eddig naponta 5—6 vagon terményt hoztam Je a tábláról. A végeredményt persze, csak jósolni lehetne, de a jövendölés nem kenyerem. Nem riválisok Természetesen nem. Ha valakinek, úgy a kombájnosok- nak igazán, a búza a kenyerük. S az aranyló kalászok között haladva, nézzük most meg, hogy a pilisi Aranykalász Tsz kombájnosa, Végh Ferenc, a tavalyi aratóverseny harmadik helyezettje elérhető-e így munka közben, s utolóérhető-e a helyezés sorrendjében? — A gabonatábla nem versenypálya a szó köznapi értelmében — mondja Végh Ferenc —, s annak ellenére, hogy versenyben vagyunk, figyeljük egymást, nincs közöttünk rossz értelmű rivalizálás. Mi július másodikén kezdtük az aratást, s ha az időjárás közbe nem szól, hónap végére be is fejezzük. A megdőlt gabona nehezíti a betakarítást, ez néhány nap többletidőt jelent. Bár követ a műhelykocsi munka közben mindannyiunkat, hagy mondjam el, hogy a hiányzó, kilazult, elszakadt ékszíjak komoly munkakiesést jelentenek. — Az alkatrészgondol* közül különösen az ékszíjkérdés az, ami évente újra előbukkanó téma, s eszerint még mindig megoldatlan. — Igen, s nem az anyagbeszerzőkön vagy a termelő- szövetkezet illetékesein múlik mindez. Kora tavasszal kezdtünk ékszíj után kutatni, s most is azon gondolkodunk: mi az oka annak, hogy Drágább az aranynál Szovjet eljárással megkezdik a gallium előállítását Az almásfüzítői timföldgyárban feldolgozásra kerülő bauxit galliumot is tartalmaz. A gallium az alumíniumcsoportba tartozó vegyi elem, könnyen nyújtható lágy fém, amelyet többek között az elektroipar hasznosít félvezetők gyártására. A rendkívül értékes, az aranynál is drágább gallium viszonylag kis mennyiségben van jelen, a nyersanyagban, de a timföld gyártása közben feldúsul a különböző lúgokban és így alkalmassá válik a kinyerésre. Az Ajkai Timföldgyárban már évekkel ezelőtt megkezdték a gallium előállítását, az almásfüzítői üzem műszaki kollektívája azonban a testvérgyárban alkalmazott technológiánál egyszerűbb, az egészségre kevésbé ártalmas gyártási eljárás után kutatott mostanáig. Végül is a Szovjetunióban találták meg a galliumgyártás legelőnyösebb módszerét. A Magyar Alumíniumipari Tröszt támogatásával rövidesen megvásárolják a szovjet módszer licencét és egy-két éven belül berendezkednek a tőkésexportra is alkalmas gallium gyártására Almásfüzitőn. I a magyar'gyártmányú, ha van is, két napnál tovább nem tart? Filléres gondok ezek, ha a géppark egészének értékét nézzük —, de a munkában jelentősen hátráltathatnak. Ellenőriz a keret — önöknél használják első ízben rendszeresen a módosított szemveszteség-mérőt, a gabonaaratás során. Befolyásolja ez a kombájnos teljesítményét? — Kétszázaléknyi szemveszteség megengedett, azon felül prémiumelvonás jár. Igyekszünk a normát betartani annál is inkább, mert az ellenőrzés ilyen módja minden vitát kizár: egy 25x25 cm-es keretben mérik a tarlón hátrahagyott búzaszemeket, s egy táblázat segítségével, kombájntípusonként kiszámítják, hogy a becsült, má- zsánkénti hozam hány elszóródott szemet engedélyez. Mindez nekünk, kombájno- soknak is segítség, mivel nem kell leállni a munkával időközönként azért, hogy ellenőrizzük saját teljesítményünket. Végh Ferenc hét éve ül a kombájnon. Szakmája az autószerelés. Azt szokták mondani : autószerelőnek lenni a mai motorizált világunkban, aranybánya. Miért cserélte fel mégis tanult szakmáját a szíve szerint választottal? Talán, mert az arany ló búzatábla a legigazibb arany...? Bedő Ildikó Negyven esztendeje, 1937 nyarán kezdődött a kőolajtermelés hazánkban. Az akkor nyert mennyiség ma arra lenne elég, hogy azt kérdezzék Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, rendben van, de mit csináljunk délután? Magyarországon a kőolajtermelés ma meghaladja a kétmillió tonnát — tavaly 2 142 000 tonna volt —, a behozatal ennek a négyszerese. A mennyiségi növekedés a kőolajfelhasználásban rendkívül gyors, 1970 és 1976 között a kétszeresére emelkedett. A hazánkban összesen előállított benzin kétharmada Százhalombattáról jut a felhasználókhoz, s még nagyobb ez az arány a fűtőolajnál, gázolajnál. Amiben van fantázia Meredeken fölfelé emelkedő vonallal lehet csak ábrázolni a termelés mennyiségi mutatóinak változását Százhalombattán. Voltak esztendők, amikor bizonyos árufajtákból a kibocsátás megkétszereződése a szerényebb eredmények közé számítódott, erre mondják, dinamikus a haladás. Ami szükséges is, hasznos is volt, vállalatilag éppúgy, mint népgazdaságilag, de — csak bizonyos határig. Ennek a határnak az átlépése után fokozatosan előtérbe kerül a mennyiség helyett a minőség, az tehát, mi készül a feldolgozott nyersolajból. Ne véljük könnyűnek a döntést! A Dunai Kőolajipari Vállalatnál készített vegyipari benzinből — a feldolgozási lánc sok-sok szemén áthaladva — háromszázfajta áru állítható elő! Ezekre a termékekre a népgazdaságnak szüksége van, tehát — kézenfekvőnek látszik a következtetés — gyártsuk valamennyit. Ig'enám, de gazdaságosan, nagy sorozatokban lehetetlenség ennyiféle áru termelése. Ki kell választani azokat, amikhez a legjobbak a technikai, technológiai feltételek, amik értékesítése nemcsak kifizetődő, hanem azt is lehetővé teszi, hogy másfajta árukait, amiket a szóbaniforgó háromszázból itthon nem állítanak elő, megkaphassunk. Ha sikerült ezeket meglelni, akkor termelésük mennyiségi növelésében van fantázia, ölelkezik mennyiség és minőség. Igényesebb — értékesebb A szakemberek úgy fogalmaznak a finomítónál, hogy a technológiailag, műszakilag igényesebb termékek arányának növelése adja a további esztendők programját. Köznapibban fogalmazva, úgy alakíthatjuk át ezt, hogy értékesebb árukat bocsátanak ki, mert hiszen ami a feldolgozás során többet kíván — bonyolult és méregdrága berendezésekből például —, az eladáskor is többet ér. így már világosabb, hogy a beruházás második szakaszának befejeztével miért épül szép csendben tovább az olai- város, százmillió forintok fejében új és újabb termelő- egységeket alakítva ki. Az ötödik ötéves terv lényeges műszaki fejlesztési feladatokat állított a százhalombattaiak elé, így — sok más mellett —azt, hogy a gázfrakcionáló üzem bővítésével javítsák a benzinek oktánszám-eloszlásának egyenletességét, a motorbenzineknél lerakodásgátló adalékokat alkalrn? zzanak. Ide tartozik az is, az olefinmű feldolgozta százhalombattai vegyipari benzin egyik mellékterméke, a pirobenzin, visz- szakerül majd a kiindulópontra, s itt kinyerik belőle az értékes benzolt. Ugyancsak a holnapi igények ésszerű kielégítésének megrostálása nyomán született az a döntés, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnak az ötödik ötéves tervben fel kell készülnie az ún. destruktív technológia bevezetésére, olyan gyártási eljárások alkalmazására, melyek lehetővé teszik a fehér áruk — az értékesebb kőolaj- származékok — mennyiségének, minőségének növelését. Évi tízmillió tonna Magyarország legnagyobb, s vertikumában a legkorszerűbben kiépített kőolajfinomítója ma Százhalombatta, s jó ideig az is marad. A tervek szerint 1980-ban évente már tízmillió tonna kőolajat dolgoznak fel itt, s az előbb említett vertikum, azaz a feldolgozóüzemek ésszerűen kapcsolódó láncolata, azon belül a programban szereplő krakk- üzem felépítése sok más előny mellett azzal is jár, hogy évente másfél, kétmillió tonna tőkés kőolajbehozatal elen- gedhetővé válik, a nyolcvanas években. Ez az utóbbi adat némileg érzékelteti, miféle össztársadalmi haszon származik abból, ha mindenütt jó kezekben tudhatjuk a rostát, azaz értő módon valósítják még minden területen a szelektív fejlesztést. Valójában ugyanis mindazzal, amit a százhalombattai olajfeldolgozó birodalom jelenéről és holnapjáról leírtunk, e követelmény teljesítésének hogyanját vázoltuk. Ez a hogyan nemcsak a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, hanem minden más területen is ma a kérdések kérdése. A párt XI. kongresszusának határozata alapvető teendőként jelölte meg az iparfejlesztés korábbinál erőteljesebb differenciáltságát, a termelési szerkezet szelektivitáson alapuló korszerűsítését. Ez természetes tartozékként hozza magával a termékszerkezet átalakítását, azaz kölcsönhatások bonyolult szövevényével van dolgunk. Az ugyanis fontos lépés, hogy az iparpolitika elsőbbséget bizA Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat haj- dúszoboszlói földgázüzemében felszereltek hat nyomásfokozó kompresszort, s megkezdődött ezeknek 180 napig tartó próbaüzemelése. A hajtosít — esetünknél maradva — a kőolaj-feldolgozásnak. Ez a szelektivitás egyik szakasza. A másik, s aligha mellékes szakasz az, amit már a vállalat, tehát tárgyunkat megtartva, a Dunai Kőolajipari Vállalat jár végig, saját keretein belül működtetve a rostát. Ismeretlen címzett? Vácott, a városi pártbizottságon beszélgetve érdekes megállapítás hangzott el, a gazdaságpolitikai bizottság tapasztalataként. A vállalatok egy része — így a summá- zat — nagy helyeslője a rostálásnak mindaddig, amíg előnyökhöz jut úgy, hogy semmit sem kell tennie azokért. Ha könnyített hitelfeltételek, bérpreferenciák, fejlesztési állami támogatások kínálják magukat a szelektivitás megfogható jegyeiként, akkor dörög a taps, így helyes, ennek kell történnie. Amikor azonban — tapinthatta ki a tények alapján a Gazdaságpolitikai Bizottság — odáig jut a dolog, a vállalat mit tesz, mit tervez, hogyan változtatja holnapját, a feladatoknak egyszeriben címzetteket kell keresni, mert önként jelentkező alig akad. A két város, Vác és Százhalombatta nincs messze egymástól, s mégis, ennyire eltérőek lennének a jellemzők? Az újságíró szándéka emelte ki innét ezt, onnét azt, bizonyítva, sem jó, sem rossz értelemben nem szabad általánosítani, hanem mindenkor az adott helyzet mérlegelése után mondható ki az ítélet. A kőolajfinomítás technológiája, berendezésállománya, s nem kevésbé termékeinek felhasználási köre olyan meghatározó jegyeket hord magában, amilyeneket másutt hiba lepne számon kérni. Gyakorlatukban tehát nem ez a kiemelésre érdemes, hanem a magatartás, az a szemléletmód, mely a fejlesztés lépcsőzetességét fölfedezi. A legtöbb helyen ugyanis még mindig síkban gondolkoznak, ha a mai kettő holnapra kettő és félre növekszik, akkor minden rendben van. A népgazdaság igényei fokozatosan átalakulnak, a puszta mennyiségi többlet helyére a más, a minőségében, használati értékében jobb kerül. Százhalombattán megértették, ők is címzettjei ezeknek a feladatoknak, s nem engedik ki kezükből a rostát. Munkájuk, ilyesfajta törekvéseik haszna egyetlen tényben sűríthető: itt a fajlagos ráfordítások hozama kétszeresen meghaladja az ipar átlagát. Mészáros Ottó dúszoboszlói gázmező nyomása ugyanis az elmúlt évben annyira csökkent, hogy elodázhatatlanná vált a mesterséges nyomáspótlás. Csak ilyen módon lehetett visszaállítani az eredeti napi négymillió köbméter földgáztermelést. A Hajdúszoboszlón megkezdődött beruházás nyitánya volt egy nagyszabású fejlesztési programnak, amelynek a legjelentősebb része a földalatti gáztároló kiépítése. A mintegy 850 millió forintba kerülő tároló szorosan kapcsolódik az orenburgi gázvezetékhez. A kivitelezésben való részvétel ellenében nagy mennyiségű földgázt kapunk a Szovjetuniótól, s ennek a részbeni fogadására készülnek fel Hajdúszoboszlón. A gáz ugyanis majd folyamatosan érkezik, viszont nyáron lényegesen kevesebb a fel- használás. A tárolókkal tartalékolják a szükséges nagyobb mennyiséget a téli fogyasztás kielégítésére. Erre a célra a hajdúszoboszlói gázmező leművelt rétegeit teszik alkalmassá A föld alatti gáztároló kiépítése megkezdődött. Akiket nehéz utolérni... • Félidőben az aratóverseny • Naponta 5—6 vagon termény ® Szakad az ékszíj’ de hol a másik? Gammában mér az analizátor A Herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézet takarmányozási osztályán a közelmúltban állították üzembe az amino- sav analizátort. A gép segítségével a vizsgált anyagok súlyát a milligramm ezredrészében, gammában határozhatják meg. Halmágyi Péter (elvétele Készül a föld alatti gáztároló Szorosan csatlakozik az orenburgi vezetékhez
