Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

4 xJunav 1977. JtLIÜS 16., SZOMBAT Végső búcsú Falu Tu másfél Tegnap délután több száz barát, ismerős és tisztelő fné!y részvéte mellett kísérték utolsó útjára a kilencvenhato- dik évében elhunyt Falu Ta­más költőt az ócsai temető­ben. A gyászinduló hangjai után a Magyar Írók Szövet­sége és a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapja nevé­ben Fábián Zoltán író, az író­szövetség titkára vett végső búcsút a költőtől, aki alkotó­ként és emberként egyaránt becsülettel helytállt életének majd egy évszázada alatt. A monoriak nevében — ahol Falu Tamás ifjú éveit töltöt­te — Oláh Gyula, a Monori Sportkör elnökségének tagja búcsúzott. A sírnál Barta Ist­ván, Öcsa nagyközség taná­csának elnöke méltatta az el­hunyt emberségét, segíteni- akarását, amiért is a nagy­község díszpolgárává válasz­tották. A frissen hántolt sírt elborították a kegyelet virá­gai. Megnyílt a Dunakanyar nyári művészeti egyetem Tegnap a Városi tanácsnál rendezett fogadással meg­nyílt Esztergomban a Duna kanyar nyári művészeti egye tem. A részt vevő zenepeda­gógusok, énektanárok, főisko­lai hallgatók húsz országból — köztük hat Európán túli országból — érkeztek. Az egyetemen hagyomá­nyaihoz híven az idén is a Kodály tanítása alapján ki­alakult magyar zenei nevelés módszereivel foglalkoznak. Kiállításról kiállításra Ajánlat — nemcsak júliusra A Műcsarnok rendre teljesí­ti hivatását, azt, hogy nemzet­közi mérlegén mutatja szá­munkra a mértéket — tájékoz­tat és orientál. Júliusban most elsősorban a fiatal szovjet fes­tők bemutatásával és a Krak­kói Díjnyertesek Klubjának grafikai tárlatával. Fiatal szovjet festők A fiatal szovjet festők kiál­lítása bizonyos értelemben teljesítette várakozásunkat, másrészt meglepetést is oko­zott. A szovjet festészet tema­tikája továbbra is változatos és munkaközpontú, áthatott azon nemes szándékkal, hogy min­dent megörökítsen; ültetőket, tengert, olajbányászokat, ara­tóünnepet, zöldségpiacot, hidat, narancsvirágot. Ez a témalen­dület kornyomat: jelzés a jö­vőnek, forrás és örökség. Sok érzékenység és részletfinom­ság jellemzi, Fajdis, Krizsevsz- kij, Halilov, Mullasov, Bulga­kova munkásságát. Naszipova metróállomásának elegáns fes­tésmódja a mi Íresik Józse­fünket juttatja eszünkbe. Kü­lön kiemelem G. Zeile képét, ahol a hajló asszonyok és a hatalmas kenyerek együttese az élet bőségét érzékelteti, igen hatásosan. A grafikák kö­zül J. Narisnyikov lapja emel­kedik ki az átlagból. Akárcsak nálunk, probléma is akad: a szovjet fiatalok mű­vészetében a festői „leírás” okoz gondot, ezen indokolt sokkal erőteljesebb sűrítések­kel túllépni; a mi fiataljaink­nál bizonyos témaszegénység mutatkozik, és fárasztó a Stú- diómodell egyhangú expresszi- vitása. Egy bizonyos: e kiállí­tás mérlegén önmagunk teen­dőit is jobban látjuk. A fiata­lok — társadalom adta lehető­ségük alapján — sokkal meré­szebben és egyedibb eszközök árnyalataival fejezhetik ki az élet egyre tombolóbb egyete­mességét és bonyolultságát. A feladat adott, a valóság mind „sűrűbb” modell. Indo­kolt tehát megfejteni és meg­örökíteni törvényeit a mai fia­talság vehemenciájával is, s az­zal a mesterségbeli tudással, mely egyre fejlettebb a ma­gyar és a szovjet képzőművé­szetben. Igen jó hatásfokú munkákkal szerepel a tárla­ton. J. Anmanis és Tatjana Ci- gal. Mindketten hosszabb ideig tartózkodtak a nagymarosi al­kotóházban, s minden bizony­nyal művészetükre erjesztőleg hatott a Dunakanyar természe- szépsége, melyet festmények­kel is igazolnak. Nemzetközi grafikai tárlat Ami a nemzetközi grafikai kiállítást illeti, az előzmények- is szólnunk kell. Krakkó­ján alakult 1971-ben a Díjnyer- Klubja, amely a grafikai iennálék díjnyertes lapjait pűjtötte, s így évek során ösz- zegezte a műfaj világtörekvé- sit. Számos helyen járt ez a /ülő anyag, s most a Mű- arnokba is megérkezett, im- ir másodszor. Milyen a grafika nemzetkö- összképe? Heterogén, mint a zilág. Gazdag, mint a világ. adókkal, lehetőségekkel te­lített, mint a világ. Jó, rossz, roblematikus — vegyesen. Mi jó? Az, hogy rengeteg meg- képletet, árnyalatot lát­hatunk, s ez művészeink szá­mára mozgó akadémia, tovább­képzés. Keresztmetszet a kon­tinensek törekvéseiből, s így időtakarékosság’ grafikusaink­nak. Amit megoldottak a japá­nok, spanyolok, franciák, az­zal nem szükséges bajlódnunk. A magyar grafika is mond va­lamit a világnak azt, hogy a sokszorosított műfaj nem deg­radálható segédművészetté. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a gra­fika a festmény szuverenitásá­val szólaljon meg, ne vizuális részlet, hanem kép legyen. Eb­ben vagyunk többek, mint a vi­lág átlag, Kondor Béla élet­művének lezáródása után is, amikor pedig komoly űr és át­meneti zavar támadt rajzírá­sunkban. Az összképből, első­sorban a lengyel kísérletező­kedvet, a japán alaposságot, a francia szellemességet emel­hetjük ki. Hazánkat Mauer Dó­ra, Gross Arnold és Vagyóczky Károly képviselte, színvonala­san, de neun a teljesség erejé­vel. Vasutasok — Pest megyeiekkel Most tartották a XXVII. vasutasnapot, most nyitották meg a XXVII. vasutas képző- művészeti kiállítást a Nép­színház utcai művelődési te­remben. Valamit jelez e tény. Azt, hogy szakszervezetek kö­zül a vasutasoké vette legko­molyabban az elmúlt évtize­dekben a dolgozók vizuális ön­képzését, Szegeden, Miskolcon, Budapesten, Szombathelyen. Felemelő, hogy a vasutasnapo­kat képzőművészeti kiállítás kísérte. Ez a rang és komoly­ság eredményezte, hogy 1960­ország rendezte az V. nemzet­igy •02 közi vasutas képzőművészeti kiállítást, 16 ország részvételé­vel. Most is lenyűgözőek a szá­mok. A XXVII. országos tár­latra 127 vasutas festő, szob­rász, textiles 551 műve érke­zett be. Ebből a zsűri 168 al­kotást tartott érdemesnek a bemutatásra. Megjegyzésre méltó továbbá, hogy évek óta állandó a minőség. Semmikép­pen nem romlik, az ízlés bizo­nyos értelemben egységesebb, megnyugtatóbb. .Miért mon­dom ezt? Azért, mert olvasva Moldova György újabb vasutas riportját az Új Tükörben, s a megjelent nagy sikerű, jól megírt riportkönyvet, az a be­nyomásom alakult ki, hogy ki­csit „füstösebb” a vélemény, mint a valóság. Mert, kérde­zem, ha ennyire nehéz helyzet­ben van a magyar vasút, ha ennyire nyomasztó a munka­erőgond, akkor mégis honnan ez a felfelé ívelő lendület a vasutasok képzőművészeti éle­tében? Rendkívül sokrétű a témavá­lasztás. Helyénvaló, hogy a ké­pek többsége a vasút speciális körülményeit ábrázolja; bak- terházat, szerelőcsarnokot, javítóműhelyt kocsivizsgálót. E képzőművészeti kiállítás azért is sajátos, hogy vasutat is meg­örökítsen a néző számára a ba­latoni, dunai tájképek mellett. Az idén messze kiemelkedett Jóba Éva és Klimaj György. Igen jó hatásfokkal szerepel a gödi Sziklai Gyula, a szobi Zi- man Lajos, a verőcei Czinege István. Valamennyien díja­zottak; megérdemelten. A mo­nori Szemők György lendületes mozdulatú Sirályával szobrászi díjat érdemelt volna. Losonci Miklós A százhalombattai modell Fakultativ oktatás az általános iskolában Az országban egyedülálló pe­dagógiai kísérlet folyik Száz­halombattán: fakultatív okta­tás az általános iskolában. A kísérlet első, kétéves szakasza most zárult, s a tanév végi ér­tékelésből megállapítható: a fakultatív oktatás segíti a fia­talok megalapozottabb pálya- választását, kihat a lakóterü­let közművelődésére, sőt a családok belső életére is. Mind­járt az elején tisztázni kell: a fakultatív oktatás ebben az esetben csupán azt jelenti, hogy a tanulók eldönthetik, melyik tantárggyal kívánnak behatób­ban foglalkozni. Különbségek Ebből nem tűnik ki ponto­san a módszer újdonsága. Hi­szen a részismeretek bővítésére már bevált forma az iskolai szakkör, a specializálódást pe­dig a tagozatos osztályok se­gítik. Mi hát a különoség és mi indokolja a fakultatív okta­tást? Ezt a kérdést igyekez­tünk több oldalról megválaszol­ni Tüske Lászlóval, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetőjével és Dávid László iskolaigazgatóval. — A szakkörökbe többnyire a pedagógusok választják ki a legrátermettebb tanulókat A fakultatív oktatásnál viszont a diák dönt, melyik tantárgyban kívánja elmélyíteni tudását — kezdte a beszélgetést Dávid László. — A tagozatos oktatás nagy hibája, hogy tízéves gye­rekeket kényszerít speciális képzési keretbe. Ezért gyako­riak a csalódások. Kiderül: a gyerek nem alkalmas arra, ami­re szánták, s ettől még az egyénisége is sérülhet. Mi a fa­kultatív oktatást csak a 7. osz­tálytói próbáljuk bevezetni. — Hasonló kísérletet az or­szág további 9 iskolájában folytatnak, mégis egyediként emelik ki a százhalombattai modellt. Mi ennek a lényege? — Kettős célunk volt: segí­teni a fiatalok pályaválasztá­sát és egyedi tapasztalatokkal hozzájárulni az oktatáspoliti­kai feladatok megoldásához — kapcsolódott a beszélgetésbe Tüáke László. — Míg a többi iskolában csak a technikai tárgyak választhatók, addig mi az elméleti tárgyakat is bekap­csoltuk a kísérletbe. így a ma­gyart, történelemmel kombi­nálva; a matematikát; az an­gol nyelvet és tavaly a bioló­giát is. Modellünknél újdonság, hogy a fakultatív csoportokat különböző osztályokból állítjuk össze, tehát a gyerekek viszony­lag új közösségbe kerülnek. — Tanulóink a 6. osztály második félévében érdeklődés­UJ KÖNYVEK Életrajzok, visszaemlékezések A történelem sodrásában olyan események, életek rög­ződtek, amelyeknek megírá­sa méltán vált ki olvasói ér­deklődést. A Kossuth Könyv­sikerült árnyaltan bemutat­ni az olasz hadszíntér embe­ri vonatkozásait, a mérhetet­len szenvedést, a hőségtől-hi- degtől szenvedő katonákat, a szétröppenő sziklaszilánkok kiadónál most megjelent köny­vek közül kiválasztottunk né­hányat, amelyek emberi éle­teket, sorsokat mutatnak be, vagy olyan eseményekről szól­nak, amelyek a nagy idők­re emlékeztetnek. DOBERDÓ, ISONZÓ, TIROL. Szabó László könyve a Nép­szerű történelem sorozatban jelent meg, és arról a sokat emlegetett időszakról szól. amely Isonzói csaták néven vonult be a történelembe. A magyaroknak különösen em­lékezetesek ezek a nevek, hi­szen szinte minden család­ból volt valaki, aki megjár­ta az isonzói—doberdói pok­lot, ahol majdnem elvérzett a monarchia hadserege. A szerző, mint hadtörté­nész, elsősorban katonai és diplomáciai szempontból vizs­gálja az eseményeket, pon­tos hadtörténeti feljegyzések alapján ismerteti a csaták so­rozatát, amelyről apáink, nagvapáink annyit meséltek. A kötetben a szakszerű had­történeti leírást ezrednanlók- ból vett szemtanú-emlékezé­sek élénkítik. A szerzőnek okozta iszonyú sérüléseket, a szomjúság gyötrelmeit. Mind­azt, amit ex az igazságtalan és felesleges háború okozott. Szabó László könyve ezen túlmenően más szempontból is jelentős: szétoszlat bizo­nyos hamis legendákat, pél­dául azt, hogy az isonzói hősi helytállás csak a magyarok érdeme. A magyarokon kívül ugyanis harcoltak ott cseh-, szlovák- és románajkú kato­nák is. csakhogy róluk a két háború közti történetírás becsmérlőleg emlékezett meg. Annak, hogy nagyobb szám­ban adták meg magukat, nem gyávaságuk volt az oka, ha­nem az, hogy még jobban érez­ték kiszolgáltatottságukat, mint a magyarok. A szerző tehát, miközben be­mutatja a magyarok szerepét a doberdói és isonzói csatá­ban, szétfoszlatja a Horthy- korszakban szándékosan ki­alakított hazug mítoszt, s ez a kötetnek nagy érdeme. Az egykori felvételek csak erősítik a könyv hitelét. A szerkesztő Szuhay-Havas Er­vin, a sorozattervet Szántó Tibor készítette. MAGYAROK A SPANYOL ___________NEPPEL A spanyol polgárháborúról több könyv, visszaemlékezés jelent meg. Gergely Imre mű­ve nemcsak gyarapítja a memoárkötetek számát, ha­nem újat is tud mondani. A szemtanú hitelességével szá­mol be annak az 1200 magyar­nak a helyzetéről, hősies harcáról, aki önkéntesként küzdött a spanyol köztársa­ság oldalán. A szerző, mint a Népszava barcelonai tudósítója, közel­ről ismerte a helyzetet, a pol­gárháború kitörésének előz­ményeit, majd a katonai lá­zadás után kialakult viszo­nyokat. Leleplezi a nemzetközi tőke szerepét Spanyolország belső helyzetének alakításá­ban, bemutatja, hogyan ma­radtak semlegesek a nyuga­ti, úgynevezett demokratikus nagyhatalmak, s maként adtak szabad kezet a fasisztáknak, hogv intervenciójukkal a lá­zadó fasiszta katonai csopor­tot juttassák hatalomra. Az előzmények, a polgárhá­ború kitöréséhez vezető kö­rülmények ismertetése után a magyarok harcáról ir. akik tizennyolc csatában vettek vizsgálat alapján választanak kiemelt tantárgyakat — foly­tatta az iskola igazgatója. — A diák elhatározását ismertetjük a szülőkkel, kikérjük vélemé­nyüket, de hangsúlyozzuk: a tanuló döntésének kell na­gyobb szerepet kapnia. Gondol­tunk arra, hogy a növendékek érdeklődése még ebben a kór­ban is kialakulatlan, ezért, ha akarják, félévenként változtat­hatnak a fakultatív tárgyon, amelyet csak a 7. osztálytól tanulnak intenzíven, heti plusz hét órában. Az a lényeg, hogy a pályaválasztás nagy kérdésé­nél megalapozottan, érdeklődé­sük és készségeik alapján dönt­hessenek a gyerekek. Éppen ezért a nyolcadikosok előtt nyitva áll a kettős választás lehetősége: egy elméleti és egy technikai tárggyal is foglal­kozhatnak egyszerre. Túlterhelés és módszer — A kelleténél többet emle­getjük a tanulók túlterhelé­sét, itt azonban jogosnak tűnik az aggodalom, mert növekszik az óraszám. — Csak látszólag — mond­ta az igazgató. — A fakultatív oktatás szervezett kerete fe­leslegessé teszi a különórákat, a könyvtári elfoglaltság egy ré­szét, könnyebbé válik a felké­szülés, a gyerekek megtanulják a forrásmunkák használatát. — A nagyobb terhelés pszi­chés vonatkozásai csökenthe- tőik, ha a tanítás eltér a ha­gyományos formáktól. Hozott-e felszínre a kísérlet új pedagó­giai módszereket? — Igen. Nagyobb lehetőség nyílt a korszerű tanár-diák kap­csolat kialakítására. A tech­nikai foglalkozásokat java­részt a város három nagyüze­mében tartjuk, s ezeken az órákon a vállalatok szakembe­rei és a pedagógusok közösen irányítják a fiatalok munkáját — válaszolt Dávid László. — Olyan légkört kívánunk terem­teni, amelyben a diák nem fél' az esetlegesen hibás felelet kö­vetkezményeitől. Ugyanak­kor mindig gondosan kell érté­kelni a tanulók teljesítményét A szorgalom elismerése mel­lett ösztönözzük a hiányzó tu­dás megszerzését és ezzel a kötelező tananyag elsajátítását is elősegítjük. — Van-a előre meghatáro­zott programja a fakultatív ok­tatásnak és ha igen, mennyire kapcsolódik a kötelező tan­tervhez? — Keretprogram van, amely nagyjából párhuzamos a tan­tervvel — hangzott az igazga­tó magyarázata. — De ha egy kérdéscsoport jobban érdekli a részt, s nélkülözve, igen ne­héz körülmények között is helytálltak. Többen közülük életüket áldozták a szabadsá­gért, a szocializmus ügyéért. A kötet a spanyol polgár- háború kitörésének negyve­nedik évfordulójára készült és átfogja a magyar önkénte­sek egész tevékenységét, s abban is újat nyújt, hogy visz- szautasít minden támadást, amely a magyar önkéntese­ket érte a polgári és a fasisz­ta sajtóban annakidején, majd azóta is egyes kiadványok­ban. A személyi kultusz ide­jén velük szemben elköve­tett hibákat, a szektás meg­ítélést is helyesbíti. A kötetet Török Piroslca szerkesztette, a borító- és kö­tésterv — Robert Capa „A nemzetközi brigád — Spa­nyolország 1938” című fotó­jának felhasználásával — Er­délyi Judit munkája. A tisza-parttOl az EBRO VÖLGYÉIG Kőműves Imre könyvének főszereplője egy olyan egy­szerű munkás, aki a kommu­nista mozgalomban nőtt fel és emberi szorgalommal, hűség­gel. kommunista hittel szol­gálta a szocializmus érdeke­it. Százezrek sorsa Szabó Sándor példás élete. Béres­gyerekként tengette ifjú éle­tét. amikor egy durva sértés miatt ’ kaszát emelt gazdájá­ra. A véletlen lázadóból tu­datos forradalmár lett. aki hátat fordított a falusi élet­nek és Pesten próbált sze­rencsét. Az orszá-r egyik leg­nagyobb gépgyárába került növendékeket, akár főbb órán is foglalkozhatnak vele. / — Az idén végeztek azok a nyolcadikosok, akik végig részt vettek a kétéves kísérleti cik­lusban. Mérhetö-e a fakultatív oktatás eredményessége? — A kísérlet indításakor 107 hetedikes tanuló volt — idéz a statisztikából a művelődésügyi osztály vezetője — valameny- nyien bekapcsolódtak a fakul­tatív oktatásba. Lemorzsolódó alig akadt, s ami volt az is in­dokoltnak tűnik. A növendé­kek ötven százaléka végig meg­tartotta az eredetileg válasz­tott fakultatív tárgyat, har­minc százalékuk félévenként változtatott és húsz százalékuk két tantárgyat választott A beiskolázási adatok azt mutat­ják, hogy a végzettek 60 száza­léka a fakultatív tárgyának megfelelő profilú iskolában tanul tovább. Eredménynek te­kinthetjük, hogy tanulóink túlnyomó többségét felvették abba az iskolába, amelyet a je­lentkezési lapon elsőként meg­jelölt. — És még egy jellemző adat — egészíti ki az igazgató — a kísérlet indításakor 16 tanuló akart autószerelő lenni, de vé­gül csak 7 jelentkezett erre a szakmára. Részben felismerték, hogy a divatos autószerelés sem túl könnyű munka, rész­ben pedig felfedezték más szakmák szépségét is. A társadalmi háítér — Milyen feltételek kelle­nének ahoz, hogy több iskola is bekapcsolódjon a fakultatív oktatási kísérletbe? — Technikailag semmivel sem több, mint amilyen egy átlagosan felszerelt iskolában jelenleg is adott — válaszolt Tüske László. — Nagyon fon­tos azonban a társadalmi hát­tér: a lakóterület ipari, mező- gazdasági üzemeinek és intéz­ményeinek fel kell ismernie az együttműködés jelentőségét. Ne az legyen a céljuk, hogy a gyerekeket egy-két órát dolgoz­tassák, hanem ebben az időben az oktatást szolgálják. Százha­lombattán szerencsére ezt megértették. Hasonlóan fon­tos, hogy a közművelődési in­tézmények támogatóan működ­jenek együtt az iskolákkal, hi­szen a fakultatív oktatáshoz tartoznak a múzeumlátogatá­sok, a diák—művész találko­zók és a különböző előadások. Mindez szerves része a perma­nens közművelődésnek. A döntés már megszületett; 1984-től országosan bevezetik a fakultativ oktatást az általános iskolákban. „ , . _ „ Kriszt György segédmunkásnak. Itt kapcso­lódott be a munkásmozgalom­ba. A proletárdiktatúra alatt már a forradalmi törvény­szék tagja, majd az egyik cse­peli század politikai biztosa. A Tanácsköztársaság leverése után Jugoszláviába menekül, bányászként, munkásként dol­gozik, sztrájkot szervez. Vé­gül innen is menekülnie kell. Franciaországban lel új ha­zára. ahol rövidesen a Fran­cia Kommunista Párt tagja­ként tevékenykedik. Mindig ott található, ahol tenni kell valamit a mozgalom érdekében. Természetes szá­mára, hosv amikor 1936-bar. a fasiszták megtámadják a körtársasági Spanyolorszáno‘ önkéntesként harcoljon a kö^ társasírtak oldalán. Több sú­lyos ütközetben vesz részf megsebesül, rokkantként ke­rül vissza Franciábrezásbs de betegsége sem akadályoz­hatja meg tevékeny pártronn káiát. A német megszállás alatt börtönbe vetik, ahonn'-- meg'zökik és részt vesz Pá­rizs felszabadításában. 194"- ben idehaza n.ggv akaraterő­vel kapcsolódik be a szocin­]i-mi1<; őn{tá<?Z1-.o \rf'''" azokban a tisztségükben, ame- broknek betöltésével megbíz­ták. Erről a tevékeny, mozgal­mas é’étről szól Kőműves Tmre könvve. Színes. fordu- ’atos. regénves históriákkal tarkított történet A Tisza­•na-tt^r nz Fbro röT-vé;z rt- mű kötet, amelyet R. Török Pirosa S7“!'ke'zfstt. bori. tót Wieder komm Ervin ké­szítette. Gall Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom