Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

Vendégük volt a Csúcsforgalom Egy délután a veresegyházi építőtáborban ingyen szerezhetnek jogosítványt A veresegyházi általános is­kola bejárata közelében tábla adja az érkező tudtára, itt ta­lálja a Betonútépítő Vállalat Hess Károly önkéntes ifjúsá­gi építőtáborát. A délutáni nagy melegben sem csöndes az iskola. A fiúk egy csoport­ja izgatottan számol be ar­ról, hogyan oltották el az Üj iskola utcában Pásztóéknál a hirtelen támadt kazaltüzet, hogyan sikerült lokalizálni, még mielőtt nagyobb bajt okozhatott volna. A tamási gimnazisták A tornateremből pattogó számlálás hallatszik: harminc­négy, harmincöt, harminc­hat ... A padlón fürdőnadrá- gos fiú gyötri magát, fekvőtá­masz fekvőtámaszt követ, mi­közben a csapat tagjai léleg­zetvisszafojtva figyelik min­den mozdulatát. Aztán bebizonyítják Tolna, Vas, Somogy, Szolnok megye fiai, hogy nemcsak ügyesség­ben, hanem tudásban is fel­veszik egymással a versenyt. Petress István, a Magyar Rá­dió népszerű riportere kérdez, s ők meglepő szakszerűség­gel adnak gyors választ a köz­lekedéssel kapcsolatos kérdé­sekre. Később kiderül, nem is any- nyira meglepő ez a szakszerű­ség, mert a fiúk a táborozás, két hetében nemcsak az M 3- as autópálya építésében vesz­nek részt, hanem KRESZ-ok- tatásban is. Az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács Tö­megkommunikációs Bizottsá­ga által szervezett előadások, a játékos, szórakoztató foglal­kozások alapos és fontos isme­reteket adnak a fiúknak a köz­lekedés szabályairól, érdekes­ségeiről. A vetélkedő győztese végül is, nagy küzdelemben, a 10- es brigád lett. A tamási gim­názium diákjai ezzel szép ju­talmat nyertek: ingyen sze­rezhetnek jogosítványt. Amikor a hálótermek előtti folyosón, két program között, rövid beszélgetésre összegyűl­nek a brigád tagjai, egymás szavába vágva sorolják élmé­nyeiket. Végül a brigádveze­tő, Kodenka Ferenc lecsende­síti őket, s összefoglalja mon­dandójukat: — Már tavaly is jelentkez­tünk a táborba, de akkor, saj­nos, nem fértünk be a keret­be. Az idén végre teljesült a vágyunk. A munka nem kü­lönösebben nehéz, szeretjük is. A munkaversenyben előbb a második, majd az első helyet szereztük meg. Nem lehet pa­naszunk a szórakozásra sem. Felléptek nálunk a Színmű­vészeti Főiskola elsőéves hall­gatói, motocrossversenyen vol­tunk, az Újpesti Dózsa ificsa­patával játszunk majd foci­mérkőzést, megnéztük Buda­pestet és a környék nevezetes­ségeit. A legfontosabb mégis az, hogy remek előadásokat hallhattunk a közlekedésről. Csak itt tudtuk meg, hogy KRESZ-oktatás is lesz a tá­borban, de szívesen vettünk benne részt. Valamennyien jogosítványt szeretnénk. Az egyik délután, ha csak rövid időre is, az ATI oktatóinak felügyeletével, megpróbáltuk az autóvezetést. Tíz nyáron át A táborparancsnoki szobá­val szemben, a falon tablók sora emlékeztet a hősi múlt­ra, a Hess Károly építőtábor tízéves történetére. Megyei György és Gál tJózsef kez­dettől fogva irányítja a tábor munkáját, életét. — Velencén. 1967-ben, az M 7-es autópálya építésével kezdtük — emlékezik Megyei György. — Nyolc évig azon az úton dolgoztunk, s csak két éve munkálkodunk az M3-as építésén. Somogy, Tolna, Szol­nok, Vas megye fiataljai jöt­tek ide, s a további csoportok is ezekről a helyekről érkez­nek. Nincs panasz a munká­jukra. A tábor tervét általá­ban túlteljesítik. Az előző cso­portban a szolnokiak voltak a legjobbak, elnyerték a KISZ KB emlékzászlaját, Pál Ber­talan és Bedekovics Péter külföldi jutalomutat kaoott. Most a tamási gimnazisták a legszorgalmasabbak, 170 szá­zalék fölött is teljesítenek. Gál József az álmosságtól ugyancsak laposakat pislog. Nem csoda, hiszen hajnali két órakor már a Bosnyák téri piacon vásárolt * a konyhára. Mégis eltűnik szeméből a fá­radtság, amikor a táborozással eltöltött tíz nyár szépségeiről beszél. — Sokan azt hitték, pénzért csináljuk minden nyáron, az­tán rájöttek, ezt a munkát csak szívvel-lélekkel, sok le­mondással lehet jól elvégezni. Százfelé kell figyelnünk, min­dig résen kell lennünk, s el­hanyagoljuk a családot is. De nem panaszkodom. A fiúk és a szülők köszönőlevelei, a sok­sok kedves emlék kárpótol minden nehézségért. Jövőre is Kisteleki Antal, a Betonút­építő Vállalat főmérnöke is el­ismeréssel szól a tábor mun­kájáról: — A vállalatnak nagy se­gítséget jelent, hogy tíz hé­tig, átlag 150 ember, jó ha­tásfokkal, a vártnál sokkal jobban, pontosabban elvégzi azt a munkát, birkózva a köb­méterekkel, amit egyáltalán nem, vagy csak nagyon ne­hezen tudna teljesíteni a gép. Az sem mellékes, hogy a KISZ-oktatással sok fontos is­meretet szereztek a fiúk. A jó tapasztalatok alapján, mondhatom, jövőre a harma­dik veresegyházi tábort is megszervezzük. Az iskola előtti téren a tá­borlakók kíváncsi csoportja fogja közre a Magyar Rádió közvetítőkocsiját, figyeli a Csúcsforgalom adását, amely az izgalommal teli nap bete­tőzéseként, a Hess Károly építőtáborból jelentkezett ezen a héten. Krémer Péter, Ta­kács Zoltán, Szaszkó Ferenc, a rádió hullámain át, ország­világ előtt is bizonyítja jár­tasságát a KRESZ-ben. Az élménydús két hét után, nemcsak erőben gyarapod­va, hanem több tudással is fel­vértezve vesznek búcsút Ve­resegyháztól a tábor lakói. Gáspár Mária ASZÓD Bővítik S3 rendelőintézetet Már a tetőt szerelik az aszó­di rendelőintézet öt és fél mil­lió forintba kerülő, új épület­szárnyán. A bővítést a több szakrendelés indokolta. A ter­hek szerint, még az idén elké­szülnek az építkezéssel, de ah­hoz, hogy orvosokban se le­gyen hiány, az orvoslakások építésére is nagyobb gondot kell fordítani. Az aszódi nagy­községi tanács még erre a tervidőszakra egy körzeti or­vosi lakás építését irányozta elő. Forgalmi akadály f irmj hiMfm ' f ii PÉP ff‘ 1 I X fofj fpll? kJ§ I fej í BVPPSq 1977. JÚLIUS 15., PÉNTEK Nők a termelőszövetkezetekben Helytállnak a munkában, fegyelmük példamutató Tovább javultak életkörülményeik Széles az út, de a libaíalka még szélesebb. Barcza Zso^^elvétele A vezetői munkakörök be­töltésében ne szoruljanak hát­térbe a nők, ne kerüljenek a férfiaknál hátrányosabb hely­zetbe — így foglalt állást az ismert párt- és kormányhatá­rozat. Szolid megfogalmazás. Semmiféle előnyt nem követel a nőknek, még azt a minimá­lisát sem, hogy egyforma ké­pességek esetén, inkább a nők­re essék a választás, csupán egyenlő elbírálást kér. Erre azért is érdemes utalnunk, mert hallani sustorgást, hogy az arányok javításáért, arra nem alkalmas nőket neveznek ki, választanak meg vezető­nek. Alighanem rosszindulatú feltevéssel állunk szemben. Vagy ha jóhiszemű, azon alap­szik, hogy mostanában külön­böző politikai és társadalmi szervezetek testületi ülésein, visszatérően napirendre, tűzik a nőpolitikái határozat meg­valósításának tapasztalatait. Legutóbb a járási párt­végrehajtóbizottság a termelő- szövetkezetekben dolgozó nők politikai, szociális, gazdasági helyzetét elemezte, alapos, több hétig tartó brigádvizsgá­lat nyomán. A közéletben Nyomban leszögezhetjük, se- holsem botlottak kivételezésbe a vizsgáló brigád tagjai. Sőt, a termelőszövetkezetek veze­tőségeiben a nők aránya 33 százalék, csökkenő irányzatot mutat a korábbi évekéivel szemben. A tsz-egyesítés ma­gyarázatnak elégséges, indok­nak kevés. A szövetkezetek­ben létező más bizottságokban, testületekben a nők arányuk­SZAKOSZTALYROL SZAKOSZTÁLYRA h labdarúgók mm tündököltek Gödöllőn a régmúltba visz- szanyúló hagyományai vannak a labdarúgásnak. Az első fel­jegyzések szerint, már 1918- ban egyesületbe tömörülve kergették a városbeliek a bőr­golyóit. ötvenkilenc év alatt sok sikert értek el a helység színei­ben küzdő csapatok. Élnek még olyanok, akik az itt megrende­zett nemzetközi mérkőzéseken szurkoltak. A gödöllői színekért nem volt mindig könnyű harcolni, hiszen a lehetőségek korlátozottak voltak, a játékosok a felszerelé­süket is maguk mosták. A ré­giek még kizárólag a fociért, a játékért, a helyi közönség szó­rakoztatásáért léptek a zöld gyepre. Naponta találkozom olyanok­kal, akik néhány évtizede a pályák hősei voltak, és sóhajt­va mondogatják, akkoriban nem Így volt, mint most. Erre szoktuk mondani, hol van már a tavalyi hó?i Hogy, s mint van most, arról a GSC legutóbbi ülésén elhangzottak alapján számolhatunk be. A labdarúgó­szakosztály vezetője értékelte az elmúlt bajnoki évet. Nyikos József nyíltan, őszintén beszélt Gödöllő labdarúgásáról. A szakosztály öt csapatot szerepeltetett: a felnőttek, az ifjúságiak és a serdülők — a megyei első osztályban, az öregfiúk a Budapest-bajnok- ságban, a tartalékok pedig a járási II. osztályban játszottak. A legnagyobb érdeklődés természetesen, a megyei baj­nokságban szereplő első csapa­tot kísérte. A gárda az ötödik helyen végzett. Háza táján azonban adódik gond bőven. Sérülések, fegyelmezetlenség, s akadnak olyanok is, akik nem ütik meg a megyei első osztály mércéjét. Az együttes nagyon sok pontot vesztett hazai pá­lyán. A mérkőzéseken tanú­sított magatartásuk ellen külö­nösebb kifogás nem merülhet fel, a bajnokságban mindösz- sze két játékost állítottak ki. Az ifjúsági csapat tizenöt já­tékossal küzdötte végig az idényt. Tizenhat csapat közül a 10. helyen végzett. Az előző évhez képest, semmi fejlődés nem mutatkozik. Ennek egyik oka a fegyelmezetlenség. A csa­pat tagjai nem edzenek rend­szeresen, nem készülnek ala­posan, a szakmai vezetés sem elég határozott. A serdülők csapata harma­dik lett. Az edző, Faliszek Sán­dor ért a gyerekek nyelvén, irányításával szépen fejlőd­nek a fiatalok. Nem tündököltek a járási második osztálybeli tartalékok sem, az utolsó helyen fejezték be a bajnokságot. Nincs, aki összefogja őket, edzésre sem járnak rendszeresen, nem cso­da, hogy sereghajtók. Akár a legfiatalabbak, az öregfiúk is kiteltek magukért: dobogós helyezést értek el, ők még ma is megmutatják, ho­gyan kell harcolni a város, a kíiuib színeiért. Összefoglalva tehát elmond­hatjuk, sok a tennivaló, a gö­döllői labdarúgás, felvirágozta­tásáért. Akad javítanivaló a szakosztályvezetésben is. Egye­dül Parádi Lajosról jelenthet­jük ki, hogy eredményesen munkálkodik. A többiek csak névleg vannak jelen. * Ha azt akarjuk, hogy a gö­döllői csapatok helytálljanak, először a vezetést kell megerő­síteni, anélkül jó szakmai mun­ka sem képzelhető el. Pillanat­nyilag nincs megfelelő intéző­gárda, nincs, aki segítsen az edzőknek. A csapatokat is ide­je lenne felfrissíteni, a sikere­sebb szerepléshez, több és jobb játékos kell. A folyamatban levő átigazolások talán meg­szüntetik az ilyen gondokat. Az elnökség elfogadta a be­számolót, és felhatalmazta Rab Péter elnököt, valamint a lab­darúgók szakosztályvezetőjét, hogy intézze el az átigazolá­sokkal kapcsolatos ügyeket, te­remtse meg az eredményes munka feltételeit. A beszámoló feletti vitában nemcsak a hibákat tették szó­vá, jó javaslatok is elhangzot­tak. A többi között: készítse­nek intézkedési tervet, ne le­gyenek elnézőek a fegyelme­zetlenekkel szemben, védjék meg az edzők tekintélyét, kö­veteljék meg az edzői tervben leírtak végrehajtását. A sportkör elnöke az ülés végén kijelentette, szívügye a labdarúgás. Ha a többi érde­kelt is annak tekinti, s aszerint munkálkodik, jövőre feltehe­tően kedvezőbb összefoglalóról adhatunk számot. Csiba József nak megfelelő számban van­nak jelen. Mind többen tevé­kenykednek a községi taná­csokban, a Hazafias Népfront városi szervezetében, a Vörös­kereszt-szervezetekben, a fia­talok a KISZ-ben. Megállapították azt is, hogy a káderfejlesztési tervekben csupán négy gazdaságban szá­mítanak a nőkre. Turán, Ke­repesen, Galgamácsán és Vóc- szentlászlón azzal a céllal ta­níttatják őket, hogy a későb­biekben vezetőkké váljanak. Helytállásukról, munkájuk­ról, fegyelmükről valamennyi termelőszövetkezetben csak jót mondtak. Hozzátették, megbízhatóak, jobban számít­hatnak rájuk, mint a férfiak­ra. Nyitott szemmel járnak, kritikusan figyelik szövetkeze­tük mindennapjait, nem hall­gatják el véleményüket, ha rendellenességet, helytelen in­tézkedést tapasztalnak. Nem némák az éves és középtávú tervek készítésekor, az alap­szabály kidolgozásakor sem. Kitüntetések Munkájukat nemcsak szó­ban ismerik el. Az utóbbi öt évben ötvenötén kaptak a já­rásban kormánykitüntetést, 256 mondhatja magát a me­zőgazdaság kiváló dolgozójá­nak. A kétkezi . munkát végzők jelentős hányada még mindig hátrányt szenved, a bérezés­ben, jóllehet az utóbbi évek­ben — elsősorban az egyesült szövetkezetekben — általá­nos bérrendezésre került sor. A bérrendezés az Egyesült Szilasmenti Tsz-ben például 550 nőt érintett. Ahogyan szélesedik a telje­sítménybéres munkahelyek köre, úgy érvényesül mind jobban az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Ahol kidol­gozott normatívák alapján dolgoznak, nincs hátrányos megkülönböztetés. Órabéres, havidíjas munkakörökben szipte minden gazdaságban megfigyelhető eltérés a nők és a férfiak keresete között. Hogy* kinek a javára, nem kell ta­lálgatni. Eredményekkel dicsekedhet­nek a járás gazdaságai az élet- és munkakörülmények javításában. A beruházások és fejlesztések tervezésekor gon­dolnak a nehéz fizikai mun­kát végző nőkre. A zöldség- termesztés kivételével, vala­mennyi kultúra termesztése magas fokon gépesített, a sza­kosított állattartó telepeken és az ipari jellegű üzemekben ki­elégítő a szociális ellátottság is. Sok még a tennivaló a nö­vénytermesztésben. A téeszek felében megoldották a ki- és hazaszállítást, a többiben a munkahelyre szállítással nincs baj, de a hazautazás bizony­talan. Jelentősen fejlődött az üze­mi étkeztetés. Mogyoród, Bag és Galgamácsa kivételével, az ételt a helyszínre viszik. A turaiaknak saját konyhájuk van, a többi gazdaság az ÁFÉSZ-ekkel kötött szerző­dést. Szakképzés Akárhogy is nézzük, a szak- képzettség fontossága szembe­tűnő. Szaktudás nélkül elkép­zelhetetlen leküzdeni a meg­különböztetést. felszámolni a hátrányos helyzetet. A felmé­rés rövid és velős mondata: a nők szakmai képzése az utóbbi években egyhelyben topog. A nőpolitikái jiatározat megjele­nése után szervezett szakmai tanfolyamokon majdnem száz- húszan szereztek szakképzett­séget, de jelenleg csupán a kerepesi és a túrái téeszben vettek tervbe újabb tanfolya­mokat. Nem mindegyik gazdasági vezető ismerte még fel a nő­bizottságok jelentőségét, de a szövetkezetek többségében egészséges munkakapcsolat alakult ki a vezetőség és a nő­bizottság között. A bizottságok eredményesen hallatják hang­jukat az asszonyok, lányok ér­dekében, a bérfeszültségek csökkentéséért, a szociális helyzet javításáért. K. P. Mezőgazdasági szakembereknek 'Tanfolyamok az MGI-ben Az MTZ—89, az MTZ—32, a Zetor—12045 traktorok mű­szaki ismertetése, a korszsiű nagyüzemi cukorrépa-terme­lés, a nagyüzemi nyúltartás gépesítése, a gyepgazdálko- dá-s és a mezőgazdasági gé­peken alkalmazott hidrauli­kus berendezések voltak a té­mái azoknak a tanfolyamok­nak, amelyeket a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet­ben, a múlt félévben tartot­tak termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, gépgyártó, tervező- és kereskedelmi vál­lalatok szakembereinek. Egyik-másik megismétlésére is sor került, mivel nagy volt az érdeklődés. Az első félévben rendezett 11 tanfolyamon összesen 571 ember ismerkedett meg a leg­újabb gépekkel, növényter­mesztési és állattenyésztési eljárásokkal, az intézet mű­szaki továbbképző irodájá­ban. Péceli mozaik A község vasúton túli ré­szén a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat megkezdte a nyomáscsökkentő állomás építését, amelyet rövidesen át is adnak. ★ Immár negyedszer tesszük szóvá, hogy a Petőfi utcá­ban lassan egy éve késleked­nek a felbontott aszfaltút helyreállításával. ■Är Bőven folyik már a víz a péceli csapokból, de a vízkor­látozás feloldásáról senki sem intézkedett. Locsolhatu: vagy sem? Izotópos vizsgálat A munka minőségi javítását szolgálják a Közép-Magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat laboratóriumai. A belső feladatokon kívül, meg­bízás alapján is dolgozik a ta­lajmechanikai és betontechno­lógiái laboratórium. A radioló­giai részlegben izotópoki vizsgálják a hegesztési varra­tokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom