Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

«rer« dj/f^ JU KJimap 1977. JÜLIUS 15., PÉNTEK Július 22-től Nyári szünet Bécsben A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló dele­gációk csütörtökön a bécsi Hofburgban megtartották 144. plenáris ülésüket. A napiren­den lévő kérdésekben dr. In­gó Oeser nagykövet, az NDK delegációjának vezetője fejtet­te ki kormányának álláspont­ját: A nyugati országok to­vábbra is a szocialista álla­mok kárára asszimetrikus had­erőcsökkentést követelnek. Ismertté vált, hogy a had­erőcsökkentési tárgyalások je­lenlegi fordulója a jövő héten befejeződik és megkezdődik a szokásos nyári szünet. A leg­közelebbi plenáris ülést, amely zárótanácskozásának felel meg, július 21-én tartják. 1978 elején Az Indiai KP XI. kongresszusa Az Indiai Kommunista Párt 1973 elején tartja XI. kong­resszusát — jelentette be csü­törtökön Csandra Radzsesvara Rao, az Indiai KP főtitkára. A főtitkár sajtóértekezletén közreadta a pártnak a belpo­litikai helyzettel, illetve a párt előtt álló feladatokkal foglal­kozó dokumentumait. Nagygyűlés Ivano-Frankovszkban Levél Brezsnyevhez (Folytatás az 1. oldalról) A hatalmas vállalkozás kü­lönböző szakaszain munkálko­dó nemzetközi kollektíva már eddig is kimagasló munkasi­kereket ért el — hangsúlyoz­ta B. J. Scserbina, a Szovjet­unió olaj- és gázipari léte­sítmények minisztere, s hoz­záfűzte: az eddigi eredmények alapján bizonyosak lehetünk abban, hogy a terveknek meg­felelően megindulhat 1978 vé­gén a 2700 kilométeres vezeté­ken a részleges gázszolgálta­tás. M. A. Őrlik, az Ukrán Ba­ráti Társaságok Szövetsége elnökének felszólalása után Faggyas János a magyar építők képviseletében ismer­tette a versenyfelajánlásokat, majd nagy taps közepette át­adta az MSZBT zászlaját a szovjet dolgozók megbízottjá­nak. A nagygyűlésről üdvözlő le­velet intéztek L. I. Brezsnyev­hez, az SZKP KB főtitkárá­hoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­hez. Ebben a gázvezeték nem­zetközi kollektívája arról ér­tesíti az SZKP KB főtitkárát, hogy jól haladnak a munká­val, az együttműködés során megszilárdult a különböző or­szágok dolgozói között az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás. Teljesítve a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának és a szocialista országok test­vérpárjainak korfgresszusi határozatait, már eddig is szép munkasikereket értek el. A levél tartalmazza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlást, mely szerint a nemzetközi munkáskollektíva vállalta az 1977. évi terv november 7-re való teljesítését. Ezután ünnepi külsőségek között eloltották a fesztivál lángját. Bár ezzel hivatalosan véget ért a Népek Barátsága fesztivál kéthetes eseményso­rozata, a vendégek továbbra is együtt maradtak. Késő es­tig ünnepi műsor szórakoztat­ta az egybegyűlteket. Belgrad Nem hivatalos megbeszélések A jugoszláv fővárosban foly­tatódnak a nem hivatalos meg­beszélések a 35 ország képvi­selői között az őszre tervezett belgrádi találkozó előkészüle­teiről. Üjságírókörökből szár­mazó értesülések szerint a nem hivatalos konzultációk eredményeit az európai sem' leges és el nem kötelezett or­szágok képviselői egységes ja­vaslatba foglalták és a közel­jövőben hivatalos indítvány­ként előterjesztik. ZIAUL HAK, pakisztáni ka­tonai vezető bejelentette, hogy elrendelte valamennyi politi­kai bebörtönzött szabadon bo­csátását. Szolidaritás Ciprus népével Olaszország Vita a közös kormányprogramról Enrico Berlinguer felszólalása Homokdűnék lovasai Elfelejtett háború? Amikor május 20-án és 21-én megünnepelték az algériai Tin- douf mellett, közel a nyugat- szaharai határhoz a fegyveres felszabadító harc kirobbantá­sának negyedik évfordulóját, a Polisario Front képviselői ki­jelentették, hogy az 1977-es év döntó lesz a Nyugat-Szaharát megszálló marokkóiak és mau- ritániaiak ellen vívott felsza­badító harcban. Az egykori Spanyol-Szaha- ríból tavaly vonultak ki a spanyol csapatok, és a terüle­tet amerikai—francia egyez­tetéssel Marokkó és Mauritá­nia között osztották fel. Az összesen 80 ezer lakosú, fosz­fátban gazdag sivatagi terü­let önállóságáért azóta heves harcot folytató Polisario Frontot elsősorban Algéria és több haladó afrikai ország támogatja. 1976-ban a marokkói és mauritániai egységeknek si­került pacifikálni az egykori spanyol gyarmat fontosabb városait és településeit. A la­kosság egy része algériai te­rületre menekült. Azóta a helyzet sokat változott, a Nyu- gat-Szahara önrendelkezésé­ért küzdő szervezetnek si­került a lábát megvetnie a si­vatag homoktengerében, sőt, ellentámadásba lendült. Meg­bénították a marokkói terü­leten működő Bou Craa-i fcszfátbánya kitermelését, és a háborút kiterjesztették a katonailag és gazdaságilag gyengébb ellenfél, Mauritá­nia területére. A homokdűnék lovasai hallatlan könnyed­séggel támadnak támasz­pontjaiktól több száz kilomé­terre anélkül, hogy felfedez­nék őket. A májusban megindított vá­rosi csaták kezdete a Zouérate elleni támadás volt, amelyben hat, ott dolgozó francia ál­lampolgárt ejtettek foglyul, hangsúlyozván ezzel a fran­cia kormány felelősségét a konfliktus kiterjesztésében. Legutóbb július 3-án, vasár­nap este a Polisario Front harcosai ismét eljutottak egé­szen a mauritániai fővárosig, Nouakachottig és háromne­gyed órán át aknavetőkkel és automata fegyverekkel lőt­ték a kormányaié gyed et. Ez a meglepetésszerű táma­dás — az első jelentések sze­rint — sikeresebbnek bizo­nyult, mint az elmúlt évi. amikor az akcióban maga a Polisario Front akkori veze­tője is elesett. Nem véletlen, hogy a, támadás egybeesett az Afrika Egységszervezet libre- ville-i csúcsértekezletével, ahová a Polisario Front kép­nyomas­beutazási viselői — marokkói ra —, nem kaptak engedélyt. A mauritániai kormány Al­gériát teszi felelőssé a táma­dásokért. A szaharaiak által létrehozott kormány minisz­terelnöke, Lamine Mohamed kijelentette: A konfliktus a mi népünk és a megszálló ma­rokkói—mauritániai koalíció közötti harcban rejlik, nem pedig Algír és Rabat, vagy Algír és Nouakchott vitájá­ban. Liszkai László Csütörtökön Rómában a pártok főtitkárainak felszóla­lásaival folytatódott a párt- közi megegyezés után szüle­tett közös kormányprogram képviselőházi vitája. A vitá­ban számos felszólaló részéről fenntartások és ellenvélemé­nyek is hangot kaptak: né­hány jobboldali keresztényde­mokrata képviselő nyílt vagy burkolt formában támadta a kommunistákkal kötött egyez­séget, óva intett attól, hogy a kormánypárt továbblépjen ezen az úton. Fenntartások hangzottak el Biasini republi­kánus főtitkár és Zanone li­berális pártvezető részéről is. Nagy érdeklődés kísérte Enrico Berlinguemak, az OKP főtitkárának a felszólalását. A hat alkotmányos párt prog­rammegállapodása az olasz közélet legfontosabb fejle­ményét jelenti az utóbbi években — jelentette ki az OKP vezetője, vitába szállva azokkal, akik — mivel ellen­zik — igyekeznek alábecsülni a megállapodás jelentőségét Az OKP kormányválsággal és kormányalakítással is egybe akarta kötni elfogadását, de ez a többiek ellenkezése miatt bizonytalan kimenetelű lett volna — tette hozzá —, ezért megelégedett a jelenlegi meg­oldással. A megállapodás azonban alapvető változást je­lent a pártok egymás közti, valamint a pártok és a kor­mány viszonyában. Ez a vál­tozás nem az az alapvető for­dulat, amelyet sürgetünk, te­hát a kommunisták és a szo­cialisták részvételével alakí­tandó koalíciós kormány. Eb­ben rejlik korlátja. Berlinguer szerint legkeve­sebb 6—12 hónap kell a do­kumentumban foglaltak ma­radéktalan megvalósításához (eddig tart tehát a fegyver­szünet) és igen komoly politi­kai következményekkel járna, ha az aláírók egyike vagy másika időközben a megálla­podással ellentétesen csele­kednék. A vitát ma Andreotti mi­niszterelnök felszólalása zárja. A Nemzetközi Ciprusi Szo­lidaritási Bizottság július 15 —17. között Nicosiában meg­tartásra kerülő végrehajtó bi­zottsági ülésén, valamint a július 18—20. közötti, ugyancsak Nicosiában megrendezett nem­zetközi újságíró-szemináriumon a magyar békemozgalom kép­viseletében Fábián Ferenc, az Országos Béketanács alelnöke, a MUOSZ főtitkárhelyettese vesz részt, aki csütörtökön el­utazott Ciprusra. A magyar békemozgalom csatlakozott a Bóke-világta- nács és a Nemzetközi Ciprusi Szolidaritási Bizottság által július 15. és 20. között meg­hirdetett ciprusi szolidaritási hét eseményeihez. Az OBT eb­ben az időszakban különböző rendezvényeken ismerteti a ciprusi kérdést, kifejezi szoli­daritását a szigetország népé­vel. A magyar békemozgalom ezzel egyidejűleg támogatja a Béke-világtanács és más szervezetek akcióit, amelyek a Biztonsági Tanács határozata szellemében a rendezés ügyét szolgálják, így a Nemzetközi Ciprusi Szolidaritási Bizottság Végrehajtó Bizottságának ülé­sét, s a nemzetközi újságíró- szemináriumot, amelyeknek megtartására a ciprusi szolida­ritási hét 'keretében kerül sor. A ciprusi szolidaritási hét egybeesik a szigetországban végrehajtott államcsíny és az azt követő török invázió harmadik évfordulójával. Ez az egybeesés arra emlékeztet, hogy az ország területének 40 százaléka ma is török meg­szállás alatt van, hogy a 200 ezer ciprusi görög menekült mindmáig nem térhetett visz- sza otthonába, hogy a két közösség közti tárgyalások — a ciprusi török közösség veze­tőinek makacsul elutasító ma­gatartása miatt — holtpontra jutottak, a rendezés megol­dásának elhúzódása nemcsak a helsinki elvek durva meg­sértését jelenti, de állandósítja a feszültséget a Földközi-ten­ger keleti medencéjében, a ezzel Európa biztonságát is veszélyezteti. Ugyanakkor tág teret biztosít azoknak az im­perialista cselszövéseknek, amelyek a ciprusi problémát kívülről, a Biztonsági Tanács határozatának és a békesze­rető demokratikus erők tö­rekvéseinek megkerülésével a NATO szájai ze szerint óhajt­ják rendezni. Az Országos Béketanács a ciprusi szolidaritási hét alkal­mával a békeszerető magyar nép akaratát tolmácsolva sür­geti a Biztonsági Tanács ha­tározatainak maradéktalan végrehajtását, a szigetország függetlenségének, szuvereni­tásának, területi integritásá­nak maradéktalan helyreállí­tását, a sokat szenvedett cip­rusi nép békéjének és bizton­ságának garantálását. A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője Tito szovjetunióbeii látogatásáról Mirko Kalezics, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője szokásos csütörtöki sajtóérte­kezletén Joszip Broz Tito ál­lamfőnek, a JKSZ elnökének augusztus második felében sorra kerülő szovjetunióbeli A hozzáértők kiszámították, hogy a legfejlettebb ipari országok, az ener­giahordozók elégetéséhez — a külön­böző gyártási folyamatokban — olyan nagy mennyiségű oxigént használnak fel, amelyet már nem képes újra termelni a te­rületükön élő növényzet. Más országok terü­letén termelődő oxigénből pótlódik a hiány. Az első hallásra talán kissé elképesztő ez a megállapítás, mégis érdemes rajta komolyan elgondolkodni. Mi lesz, ha a világ minden or­szága fejlett iparral rendelkezik, ha a nö­vekvő lakosság számának megfelelően bővül a technika, növekszik az energiafelhasználás és megsokszorozódik az oxigénfogyasztás? Az orvosok és biológusok szerint az em­beri szervezet még a megfelelő táplálkozás­ról is könnyebben le tud mondani, mint a szükséges oxigénről. Az agyvelő pedig kép­telen hosszabb ideig elviselni az oxigénellá­tás csökkenését. Néhány évtizeddel ezelőtt még senki sem gondolt arra, hogy valaha is baj lehet a föld oxigénellátásával, vagy a lakosság ivóvíz­ellátásával. Ma viszont már súlyos probléma­ként nehezedik az emberiségre a levegő és a víz szennyezettsége. A növényvédő vegysze­rek és műtrágyák, amelyek egyik oldalon ál­dást hoztak a mezőgazdaságra, a másik ol­dalon számtalan mérgezési veszélyt rejtenek magukban. Magyarország még nem tartozik a legfej­lettebb ipari országok közé, de már nálunk is naponta 3 millió köbméter szennyvíz és pontosan meg nem állapítható mennyiségű vegyianyag kerül a gyárakból és a szántóföl­dekről a folyókba, tavakba, pusztítva azok élővilágát. Felszíni vizeinknek már csak 30 százaléka mondható tisztának. A levegő szennyezettsége pedig egyes ipari üzemek környékén elérte a maximumot. A vízszennyezés a világ folyói és tavai mellett már a tengerek élővilágát is veszé­lyezteti. Vannak országok és nagyvárosok, amelyekben az ivóvízellátás — a vizek szeny- nyezettsége miatt — egyre nehezebb és egyre megoldhatatlanabb probléma. Az emberiség a tudomány és a technika fejlődésével mind nagyobb kényelmet teremt Az emberiség nagy problémái (4.) Környezetvédelem magának, de egyre jobban veszélyezteti kör­nyezetét. Az ember élete — amióta létezik — min­dig szorosan összefüggött a természettel, amely élelmet, védelmet nyújtott számára. Ha megfeledkezünk erről az összefüggésről, ha nem védjük meg a pusztulástól környezetün­ket: a levegőt, a vizet, a növény- és állatvi­lágot, akkor veszélyeztetjük önmagunkat is. Hiába építünk a barlangok helyett kényel­mesen berendezett palotákat, ha füsttel, gáz­zal szennyezzük városaink felett a levegőt és megfulladunk az oxigénhiánytól. Hiába ho­zunk létre, nagy költséggel mesterséges tava­kat, ha vegyszerrel szennyezzük az ivóvizet jelentő folyókat. Hiába óvjuk növényeinket a pusztító férgektől, ha a túlzott mértékben használt vegyszer behatol a szervezetünkbe és rombolja egészségünket. A saját érdekünkben meg kell állítani a környezet — az életünket szolgáló természet — pusztítását. Születtek már különböző rendeletek, tör­téntek intézkedések hazánkban is, másutt is, az emberi környezet védelmére. De ezek csak az első lépések és egyelőre kicsi a hatásuk. Nemzetközi összefogásra van szükség. A vi­lág összes kormányainak meg kell érteniük, hogy a levegő szennyezése, a vizek szennye­zése, az őserdők féktelen pusztítása merény­let az egész emberiség ellen, merénylet a Föld élővilága ellen. Mivel mindannyiunk egészségéről, életéről van szó, senki sem lehet érzéketlen a saját környezetének védelmével kapcsolatban. Min­denkinek meg kell tennie azt, amit megtehet; a gyárak vezetőinek, a gazdaságok vezetői­nek, a kazánfűtőknek, a gépkocsivezetőknek, a háziasszonyoknak és mindazoknak, akik a figyelmükkel egy csepp vizet, egy gyűszűnyi oxigént, vagy egy szál virágot megmenthet­nek a pusztulástól a saját' életünk védelmé re, szépítésére. Gerencséri Jenő (Következik: Emberi jogok) hivatalos és baráti látogatá­sával kapcsolatban kijelentet­te, hogy arra olyan időpont­ban kerül sor, amikor * Jugo­szlávia és a Szovjetunió kap­csolatai jól fejlődnek, majd kifejezésre juttatta azt a meg­győződését, hogy a magas szintű találkozó hozzájárul majd az általános együttmű­ködés fejlesztéséhez és a kap­csolatok további bővüléséhez. Csak röviden... JAMES CARTER csütörtö­kön levelet intézett Leonyid Brezsnyevhez, az amerikai nép nevében megköszönte az SZKP KB főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságait. Teljes mértékben osztom az üzene­tében foglalt, a két ország kö­zötti kapcsolatok további bő­vülésére vonatkozó reményeit állapítja meg levelében az Egyesült Államok elnöke. DAVID ROCKEFELLER, a Chase Manhattan Bank elnöke csütörtökön Moszkvában láto­gatást tett a Gazdasági Együtt­működési Nemzetközi Bank­ban és a Nemzetközi Beruhá­zási Bankban s megbeszélést folytatott e két bank elnöké­vel: Konsztantyin Nazarkin- nel és Albert Beüicsemlkóvai. AZ ELSŐ napi megbeszé­léshez hasonlóan, zárt üléssel folytatódott csütörtökön Géni­ben a szovjet, az amerikai és a brit küldöttség tanácskozása a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megtiltásá­ról szóló szerződésről tartan­dó tárgyalások kérdéseiről. A LESZERELÉSI bizottság genfi ülésszakán dr. Gerhard Herder, az NDK képviselője felszólalásában kiemelte a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia rész­vételével szerdán megkezdő­dött háromoldalú konzultá­ció jelentőségét. KNDK-Dél-Koreo Határsértés - helikopterrel A Népi KCNA-nak, a Koreai Demokratikus Köztár­saság hírügynökségének jelen­tése szerint csütörtökön reg­gel, 9 óra 55 perckor az ame­rikai légierők egyik helikop­tere átrepült a KNDK-t Dél- Koreától elválasztó demarká­ciós vonalon és a front keleti szektorán mélyen behatolt a KNDK területére. A helikoptert, amely illegá­lis behatolásával megsértette a fegyverszüneti egyezményt, a koreai néphadsereg légelhá­rítása lelőtte. Az amerikai legénység három tagja életét vesztette, a negyediket el­fogták. A behatolás körülményei­nek kiderítésére vizsgálat in­dult. Jody Powell, Carter elnök sajtófőnöke, újságíróknak azt mondotta, hogy az amerikai helikopter minden bizonnyal a határtól északra repült, de nem világos, hogy a fegyver­szüneti övezetben vagy sem. Powell kijelentette, hogy amennyiben az amerikai heli­kopter behatolt volna a KNDK légterébe, az nem volt szándékos, és amerikai rész­ről sajnálatukat fejezik ki. E tájékoztatóból azonban nem tűnt ki, hogy mi volt a helikopter úticélja, s mi tör­tént személyzetével. Washington sürgős találko­zót kért a KNDK képviselői­vel Panmindzsonban a kérdés megtárgyalására. James Carter elnök csütör­tökön reggel közölte szenáto­rok egy csoportjával: nyilván­valóan repülési hiba követ­keztében került sor az inci­densre. Az elnök hibának mi­nősítette a berepülést és kije­lentette: meg kívánja akadá­lyozni, hogy az ügy további, nagyobb hullámokat verjen. Az amerikai helikopter 16 km mélyen repült be a KNDK légterébe — jelentette csütör­tökön a Washington Post. Az izraeli csapatok El-Meriben Az izraeli csapatok csütör­tök hajnalban tüzérségi támo­gatással elfoglalták El-Meri dél-libanoni települést, az iz­raeli határtól öt kilométerre. Jelentések szerint 12 izraeli páncélozott szállító jármű vo­nult be a városba. A palesz­tin és arab lakosság a közeli Haszbajjába menekült. A TASZSZ hírügynökség rá­mutat, hogy a támadás néhány nappal azután történt, hogy a libanoni reakciós erők a harci cselekmények beszüntetéséről állapodtak meg a nemzeti ha­zafias erők és a palesztinok képviselőivel. A déli órákban jobboldali keresztény erők vonultak be El-Meribe, az izraeli csapatok pedig átengedték nekik a ha­talmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom