Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

ilíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM. 164. SZÁM 1977. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Egészségünket védik Fontos a szakmai továbbképzés Laboratórium Kocséron Ä mind tökéletesebb egész­ségügyi hálózat egyik legfon­tosabb feladata, hogy szükség esetén a nagyvárosoktól távol, községekben, tanyákon élő ' emberek is gyors, szakszerű orvosi ellátásban részesülje­nek. Köztudott, hogy Dél-Pest megye településeit éppúgy ki­terjedt tanyavilág övezi, mint az Alföld más városait, fal- vait: emiatt már évekkel ezelőtt megkülönböztetett figyel­met fordítottak errefelé is a minél szélesebb körű orvosi hálózat megszerve­zésére. Eredményeként ma már vala­mennyi községben modern körzeti orvosi rendelő várja a közelebbi és távolabbi kör­nyékről érkező betegeket. Hogyan dolgoznak az őket gyógyító orvosok, milyenek a községi rendelőkben a mun­kafeltételek? Ezekre a kérdé­sekre adott választ dr. Holló Ildikó, a ceglédi városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője. — A járás valamennyi köz­ségének orvosi rendelője kel­lően felkészült a járóbetegek gyógyítására, sőt a községek­ben élő körzeti orvosok sok esetben kedvezőbb körülmé­nyek között láthatják ^ fele­lősségteljes munkájukat, mint a városban dolgozó társaik. Valamennyi állás betöltött a környéken, a járásban össze­sén 21 körzeti és egy körzeti gyermekorvos tevékenykedik. Valamennyien tapasztalt, jól felkészült szakembe­rek. Többségük fiatal, s a betegek elismeréssel szólnak munká­jukról. — Az orvosokat munkájuk a községekhez köti. Hogyan gondoskodnak szakmai to­vábbképzésükről, mely nélkül aligha tudnának lépést tarta­ni hivatásuk, a gyógyítás tu­dományának fejlődésével? — Mint említettem, többsé­gük fiatal, s bár megfelelő szakmai gyakorlatuk van, to­vábbképzésük, természetesen, elengedhetetlen. Kiváló lehe­tőséget kínál erre a ceglédi városi kórház, mely nemcsak a gyógyításnak, de a szakmai ismeretek terjesztésének is fontos bázisa, ötévenként, kéthónapos kötelező gyakorla­ton vesznek ott részt körzeti orvosaink, s havonta rende­zünk nekik ugyanott szakmai napokat is. Szívesen jönnek el valamennyien, hiszen jól tudják, feladatukat csak a legkorszerűbb eljárások, isme­retek birtokában láthatják el maradéktalanul. — Ám nemcsak helyben adódik alkalom arra, hogy a községek orvosai elmélyítsék tudásukat. Az Orvostovább- képző Intézet minden eszten­dőben megküldi az egészség- ügyi osztálynak képzési ter­vét, melyet eljuttatunk a já­rás orvosaihoz is. Annak alap- ják ki-ki megjelöli, melyik tanfolyam hallgatója kíván lenni. A témák sokrétűek, szó esik az előadásokon a fertőző betegségekről és gyógyításuk­ról éppúgy, mint a baleseti se­bészetről vagy a legkorsze­rűbb diagnosztikai módsze­rekről. A stúdiumokon szerzett ismeretek nagy segítsé­get adnak valamennyi or­vosnak a napi gyógyító munkához. — S minthogy a legtöbb he­lyen több körzeti orvos dolgo­zik, a tanfolyamok idejére megoldott a helyettesítés is, de ahol csak egy orvos van, mint például Kocséron vagy Nyársapáton, ott is találunk megoldást. A továbbképzést rendkívül fontos feladatnak tekintjük, s minden lehetőt megteszünk, hogy az orvosok élhessenek a kínálkozó lehe­tőségekkel. — A kellő szakmai felké­szültség elengedhetetlen, ám nem nélkülözhetők a gyógyí­tást megkönnyítő diagnoszti­kai és egyéb műszerek sem. Van belőlük elegendő? — Rendelőinkben megtalál­hatók azok a legfontosabb, orvosi munkát könnyítő be­rendezések, melyeket orvo­saink szinte nap mint nap használnak. Nemrégiben nagyobb összeget kap­tunk a megyei tanácstól a rendelők felszerelésé­nek bővítésére, gyarapítására, s minthogy az utóbbi időben, sajnos, nőtt a szív- és érmegbetegedések aránya, indokoltnak láttuk, hogy a rendelőknek hordoz­ható EKG-készülékeket vásá­roljunk. Tervezzük, hogy osz- cillométereket, otoszkópokat és más korszerű műszereket is beszerzőnk, melyek haszná­lata hovatovább nélkülözhe­tetlen. Az orvosok egyébként maguk is sokat tesznek azért, hogy mind kedvezőbb feltéte­leket teremtsenek munkájuk­hoz. — Kocséron például, a köz­ségi tanács segítségével, kis laboratóriumot szereltek fel, ahol a legfontosabb vizsgála­tok eredményei értékelhetők, örömmel mondhatom, hogy a járás körzeti orvosainak szak­mai ambíciója sok helyi fel­adat megoldásában jelent nagy segítséget. — Milyen a körzeti ápoló­nők helyzete? — Valamennyi körzetben képzett ápolónők dolgoznak orvosaink mellett, s miután az ő feladatuk egyebek között az elvonókúráról hazatérő alko­holisták utógondozása is, igyekszünk munkájukhoz egy­re több segítséget nyújtani. E teendők ellátásához a me­gyei ideggondozó intézet pszichológusától kapnak rend­szeresen kellő tudnivalókat. Havonta rendezünk az ápoló­nőknek is előadásokat, melye­ken szakorvosok tartanak tá­jékoztatókat különféle témák­ban. — Figyelemmel kísérik a községekben dolgozó körzeti orvosok életkörülményeinek alakulását? — Természetesen. Vala­mennyi orvos kényelmes la­kást kapott a községi taná csóktól. Nem hiányzik szük­ség esetén a segítség sem, s ha kell, felújítják, renoválják a lakásokat. Csemöben pél­dául nemrégiben bővítették az egyik orvoslakást. Gondot jelent viszont, mint a főorvosnő elmondta, hogy a községi tanácsok által nyúj­tott fenntartási költségek igen csekélyek. A rájuk vonatkozó minisztériumi rendeletek mint­egy másfél évtizeddel ezelőtt jelentek meg, s négy-ötszáz forint átalány kiutalását te­szik lehetővé, abból kell fe­dezniük az orvosoknak a rendelők takarítását, fűtését, villanyszámláját. Ez, termé­szetesen igen kevés, az orvosok gyakran maguk pótolják a hiányzó összeget. Van ugyan mód arra, hogy az elvégzett munka vagy fűtőanyag számláját elküld- jék a községi tanácsoknak, ám azok a számlák kifizetése elől elzárkóznak, például Ahányban és Csemöben. Re­mélhető azonban, hogy a kö­vetkező időszakban ezek a problémák megoldódnak, s a községi tanácsok többet vál­lalnak magukra az orvosi gyógyító munka anyagi felté­teleinek javításából. Khim Antal KORSO ES BOGRÁCS Aratás — kaszával Lesz lángos a gyerekeknek A nagykőrösi zárt- és hét- végiikert-tulajdonosok közül jó néhányan az idén is ter­mesztettek búzát, rozsot és ár­pát. Kovács Balázs konzerv­gyári dolgozó például a Pálfá- ja erdő melletti tanyáján la­kik, s lencsés-világosi kertjé­ben, miként tavaly, az idén is búzát nevelt. — Apám és nagyapám pa­raszt volt — mondotta —, s fiatalabb koromban én is meg­tanultam kaszát fenni, kala­pálni, a gabonatáblában ren­det vágni. Több mint 20 éve dolgozom a konzervgyárban, de nem felejtettem el a pa­raszti munkát. Majdnem 300 négyszögöles hétvégi kertem­be tavaly ősszel búzát vetet­tem. A vetés szépen sikerült, kifejlődött és beérett, a múlt héten a feleségemmel felké­szültünk hát az aratásra. Elő­készítettem a kaszát, s egy reggel elindultunk a földre. Kivittük a vizeskorsót, meg a bográcsot is, mert délben, földbe vájt katlanon lebbencs- levest főzött az asszony. — Öröm volt néznem, hogy kaszám nyomán milyen szé­pen dőltek rendre a dúsan fejlett kalászok. Utánam a feleségem szedte, gamóval a markot, majd a búzát kévék­be kötöttük, és tíz csomót rak­tunk belőle. A csomókat, a ki­száradás után, kocsival hord­tuk be, az egyik szomszédom tanyáján kialakított szérűre, ahol több kistermelő rakott asztagot, melyet Székely Amb­rus csépel majd ki. — Mennyi termésre szá­mít? — Lesz vagy 350 kiló. őr­letünk belőle lisztet, a felesé­gem süt ugyanis kenyeret. A gyerekek is várják már a fi­nom lángost, melyet az. asz- szony kenyérsütéskor szokott csinálni. Kopa László Tartály a föld alatt A Gépjavító- és Faipari Szövetkezetben nagy befogadó­képességű gyűjtőtartályt süllyesztettek a földbe. Képünkön Nagy István és Máté József munka közben. 'Varga Irén felvétele Külföldi fajták Több tej A tejtermelés fokozására ta­valy, a kedvező vásárlási le­hetőségeket kihasználva, nyolc állami gazdaság Hollandiá­ból és az NSZK-ból 1750 törzs­könyvezett fekete-tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 1750 európai, fekete-tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Az üszőket több gazdaság­ban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben aaonban a hazánkban egyre ismertebb Holstein-fríz fajtával keresz­tezték, és ily módon a szüle­tendő utódok teljesítményét némileg még fokozzák is. Szórakozva szereznek ismereteket Megalakult a könyvtárosok klubja Tájékoztatás, hasznos együttműködés A szakszervezeti könyvtáro­sok feladataikat társadalmi munkában vagy csekély tiszte­letdíjért látják el. S hogy a kö­zösségi élet maradandó élmé­nyeket hagyjon, a klubformát választották továbbképzésük és önképzésük alapjául. E klub céljáról, rendeltetéséről kértünk tájékoztatást Czinege Jánosnétól, az SZMT körzeti könyvtár vezetőjétől. Önművelés — Mivel a munkásművelő­dés központi helyet foglal el teendőink között meg kellett keresnünk azt a formát, mely- lyel a cél elérését leghatáso­sabban tudjuk segíteni. Az eredmények alapja a színvona­las, termékeny önművelés. A továbbiakban azokról a módszerekről beszélt, melye­ket a mindennapi életben al­kalmaz a 42 szakszervezeti könyvtáros. Mint mondta, egy­más tapasztalatait, a helyi adottságokhoz igazítva, jól hasznosítják. Szakértelemmel, hozzáértés­sel foglalkoznak olvasóikkal. Fontos feladatúik,' hogy ne csak a szépirodalmat, hanem a ter­mészettudományos, társadalmi ismereteket is terjesszék, nép­szerűsítsék. Nem könnyű megtanulni a hatékony könyvtári ismeret- terjesztést, hiszen ma már a rádióval, televízióval össz­hangban kell segíteni, magas színvonalon, megfelelő köny­vekkel az ismeretek gyarapí­tását. — A munkáskultúra ápolása új tennivalókat követel. Mi­lyen módszereket alkalmaznak munkájuk során? Eszmecserék — A szórakozva művelődni jelszó tartalmas időtöltést je­lent, de gondolnunk beül az emberek életmódjának alakí­tására is. Sok könyvtáros egy­behangzó véleménye, a legki­sebb szakszervezeti könyvtár is leihet á szociológiai kutatá­sok műhelye, ha az olvasók jelzéseit, a közösségek meg­nyilvánulásait nemcsak tudo­másul vesszük, hanem meg'is vitatjuk. A termelési tanácskozások, szakszervezeti értekezletek lég­köre is megváltozhat, ha a könyvtárosok az esedékes napi­rendhez megfelelő előkészítő anyagot juttatnak a résztve­vőknek. Nyíri Károlyné klubvezető is jól tudja, hogy a könyvtá­rosmunkának melyek a leg­égetőbb gondjai. — Milyen fontos feladatok megvalósítása áll a klub mun­kájának középpontjában? Kapcsolatok — A könyvtáros rendszere­sen tájékoztatja a gazdasági vezetőket is a közösség olva­Mikor kezdik meg az építkezést? sottságáról, művelődési igé­nyeiről. A könyvtár népszerű­sítésére használja ki a hangos­bemondó, a faliújság, az üze­mi lap, a termelési tanácsko­zások, az aktívaértekezletek nyújtotta kedvező lehetősége­ket. — Fontos teendőnk, hogy más könyvtárakkal is teremt­sünk kapcsolatot, ismertessük a nagyobb könyvtárak szolgálta­tásait, gondoskodjunk arról, hogy az olvasók más könyvtá­rakban is otthonosan mozog­janak, ismer jék a katalógusok használatát. Nem passzív szemlélői, hanem szervezői, értő segítői igyekszünk lenni az üzemi kulturális rendezvé­nyeknek. Igazodnunk kell az adott üzem, intézmény általá­nos gazdasági és kulturális tö­rekvéseihez, s az a célunk, hogy kimunkáljuk a könyvtáros azokhoz szabott közművelő programját. M. T. SPORT Új típusú lövészviadal A TRAKIS helyi telepén, a tervek szerint, szociális épü­letet emelnek. Az építőanyagot már több mint fél éve a hely­színre szállították, ám az építkezéshez szükséges engedélyt a szövetkezet még nem kapta meg. Jó lenne a munkához mi­előbb hozzálátni, hiszen a dolgozók nélkülözik a kényelmüket szolgáló létesítményt, a nagy mennyiségű építőanyag pedig akadályozza a közlekedést a telepen. Az MHSZ városi vezetősé-1 ge, C-típusú lövészklubok ré­szére, négy részből álló lövész­versenyt hirdetett. A tormási lőtéren megrendezett első for­dulóban figyelmet érdemlő eredmények születtek. KISPUSKA, FÉRFIAK (24 induló): 1. Ifj. Bocskai László (Állami Gazdasági Lövészklub) 171; 2. Országh József (ÁG) 153; 3. Bujdosó Lajos (ÁG) 153 körrel. Nők (9 induló): 1. Nagy Mihályné (Toldi LK) 157; 2. Országh József né (ÁG) 157; 3. Ondó Katalin (224. számú Szakmunkásképző Honvédel­mi Klub) 124 kör. LÉGPISZTOLY, 20 LÖVÉS. Férfiak (24 induló): 1. Radics Ernő (ÁG) 154; 2. Nagy Tibor (Toldi LK) 140; 3. Ifj. Bocskai László (ÁG) 136 kör. Nők (10 induló): 1. Országh József né (ÁG) 89; 2. Bíró Erika (Toldi LK) 80; 3. Körmendi Julian­na (Toldi LK) 79 körrel. összesített csapatverseny­ben: 1. Állami Gazdasági LK 1610; 2. 224. számú Szakmun­kásképző HK 1480; 3. Toldi LK 1459; 4. Konzervgyár Il-es te­lepi LK 699; 5. Mészáros' J. Tsz LK 648 körrel. TEKE Cegléden, a Honvéd Bem SE II. számú tekepályáján került sor az öregfiúk járási egyéni tekebajnokságára. A nevezettek többsége betegség és egyéb el* foglaltság miatt nem jelent meg, ezért mind a 6 elindult sportoló továbbjutott a megyei döntőbe. A Volánbusz (Nagy­kőrös) versenyzői közül Balo- ga Béla, 409 fával, a negyedik Tóth Sámuel, 379 fával a ha­todik helyen végzett. Kocséron barátságos teke- csapatmérkőzést vívtak, me­lyen a Nagykőrösi Mészáros Tsz SK gárdája jobbnak bizo­nyult a Volánbusznál. A Mészáros János Tsz Te­metőhegy-dűlői KISZ-épülete mellett megkezdődtek a leendő tekepálya alapozási munkála­tai: városunkban az utóbbi években népszerűsödő sportág hívei most már belátható időn belül helyi pályához juthat­nak, ami a lehetőségek és ered­mények javulásához vezet majd. VETÉLKEDŐ Az Absolon Sarolta KISZ önkéntes ifjúsági építőtábor nagykőrösi, idei második tur­nusának mind a 15 brigádja, 162 taggal, legutóbb városis­mereti vetélkedőn vett részt. A Pálfája—városi stranfürdő útvonalat a brigádok gyalog tették meg, s közben különbö­ző elméleti és ügyességi felada­tokkal kellett megbirkózniuk. A győztes 14-es brigád (Oros­házi Táncsics Mihály Gimná­zium és Szakközépiskola) em­lékplakettet kapott. A második helyen a 2-es brigád (Sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola) végzett, har­madik a 10-es brigád (Oroshá­zi Gimnázium) lett. A jól sikerült vetélkedőt kö­zös strandolás zárta. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A Scotland Yard vendége. Színes, magyarul beszélő angol krimi (14 éven aluliaknak nem ajánlott). Előadások kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁ­BAN Még néhány perc a béke. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom