Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
1977. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK "kMÜOV ||---il jf HfTisztelet a könyvtárosnak Több mint ötven éve annak, hogy Homoródy Károlyné, Bors Mária tanítói oklevéllel a zsebében elindult, hogy Ta- hitótfaluban a tudás terjesztője legyen. Az első világháborúban elesett édesapja munkáját folytatta. A felszabadulás előtt kis, osztatlan iskolában tanított reggeltől estig. Volt tanítványai ma is emlékeznek rá, igyekezett — az akkori lehetőségekhez képest — a maximumot nyújtani. És igyekezett környezetét, a falusi kisgyerekeket az olvasásra, művelődésre rávezetni. Akit ő tanított, az az életben jó alappal indult. Ma nyugdíjasként, túl a hetvenen, nemcsak az ifjúságot vezeti el az irodalomhoz, a tudományhoz, hanem felkeresi a beteg, mozgásképtelen embereket, és könyvjegyzékkel a kezében segítséget nyújt ne- afcik — házihoz viszi a kiválasztott könyveket. Ö Tahitót- falu könyvtárosa. Urban Sándor Tahitótfalu Viz és napfény Megkezdődött a nehezen várt, a pedagógusoknak, diákoknak egyaránt megérdemelt nyári szünidő. Ám a pihenés is unalmassá, öncélúvá válik, ha nem szervezik okosan. Az utcán szomorú látvány a sok őgyelgő, unatkozó gyermek, mászkálnak, semmi dolguk. Ezért jó és dicséretes dolog a tanulók részére idén is megszervezett nyári napközis tábor, amely Szentendrén, augusztus 13-ig, kéthetes turnusokra osztva foglalkoztatja a gyerekeket. Zaszlavik Je- nőné táborvezető elmondta, hogy mintegy hatvanan jelentkeztek és mindennap reggel nyolctól délután négyig tart a foglalkoztatás. A program változatos: játék a Duna-parti füves játszótéren, strandolás a melegvizű papszigeti strandon, filmvetítés a gyermekkönyvtárban, mesehallgatás, sétahajózás Visegrádira. A levegő, a víz, a napfény, a jó koszt ideális körülmények a gyerekek számára. Reméljük, hamarosan átadják a régen várt új ebédlőt és a konyhát, amellyel az étkezés helye is stabillá válik. Laukó Zoltán Szentendre A kisgrafika barátainak Várkonyi Károly neves debreceni grafikusművész a közelmúltban Ceglédre utazott, hogy a kisgrafika barátainak műhelybeszélgetésen az alkotás folyamatáról adjon ismertetést. Elmondta: a legizgalmasabb feladat a megrendelő (gyűjtő) és a grafikus elképzeléseinek összehangolása, hogy mind a művész, mind a tulajdonos saját szellemi produktumának érezze az elkészült kisgrafikát. Várkonyi Károlynak az a célkitűzése, hogy megszabaduljon a konvencióktól, hogy mindig újat és eredetit adjon. Ezt bizonyítja az Alkotó ember című pályázaton nemrégiben nyert díja, s jelenleg is nagy örömmel készül a keszthelyi bien- náléra. Szegeden egyébként az elmúlt napokban megnyílt a IV. országos kisgrafikai találkozó. A ceglédi művelődési központ igazgatója lehetővétette, hogy az érdeklődők mikro- busszal látogathassanak el a történelmi városba. A találkozót és a kiállítást Réti István főtitkár nyitotta meg, elemezve a kisgrafikának a látáskultúrában betöltött jelentős szerepét. Most alkalom nyílt arra is, hogy a szervezeti élet problémáit széles körben megvitassák. A közös múzeumlátogatás és a Kopasz Márta főiskolai adjunktus, grafikusművész műtermében folytatott műhelybeszélgetés is felejthetetlen élményt nyújtott. Maczelka Tibor Cegléd Úttörő munkásőrök Már harmadik éve működik a szigetszentmiklósi 4507 számú József Attila úttörő- csapatban a huszonnégy fős úttörő munkásőr-szakasz. Pel- sőczi László rajvezetőtől megtudtam, hogy létrehozását a Csepel Autógyár munkásőrei kezdeményezték, s a megalakulás óta lelkes támogatói. Egy kis módosítás... Lapunk május 26-i számában, a Postabontás rovatban Húsz sötét ház Érden címmel érd-parkvárosi olvasóink levelei nyomán arról írtunk: miért kapcsolták ki húsz házban a villanyt? Akkoriban beszámoltunk arról is, hogy szerkesztőségünkben járt az ottani lakók nevében dr. Farkas Dénes, aki nem kis felháborodással ecsetelte tarthatatlan helyzetüket: este sötétben élnek, nem működnek a háztartási gépek, s a magánerőből építkezők is kényszerű pihenőt tartanak. Utánajártunk a panasznak, s májusi cikkünkben megírtuk: a Budapesti Elektromos Művek dél-budai üzemigazgatóságának vezetője, Téglás Jván arról tájékoztatott, hogy szabvány- és jogellenes bekötések miatt kapcsolták Iá az áramot a kérdéses házakban. mivel a szerelés életveszélyes volt. Az üzemigazgatóság vezetője a lakók megnyugtatására közölte azt is, hogy azonnal hozzáfognak a végleges vezeték megépítéséhez, amely számításaik szerint június 25-ig elkészül. Akkor pedig várhatóan megszűnnek a jelenlegi panaszok. Elöljáróban mindezt el kellett mondanunk, hiszen a Népszabadság július 12-i számában Miért kapcsolták ki Érden húsz házban a villanyt? címmel ugyanebben a témában jelent meg cikk — egy panaszos levél nyomán. Ebben az írásban most történetesen az üzemigazgatóság helyettes vezetője nyilatkozott Az okok felsorolása ezúttal sem változott, árunál inkább a határidő: eszerint legkésőbb július 16-ig visszakapcsolják a villanyt valamennyi házba. Mindezt pedig egyetlen ok miatt írtuk le: bízunk abban, hogy ez már a végső határidő lesz, mert a lakóknak néhány hét késedelem is számít. .. Munkaterv alapján dolgoznak, és havonta egy alkalommal van kiképzés. Ekkor ismerkednek meg az úttörők a munkásőrség szervezeti szabályzatával, a helyes térkép- használattal, a rádiózással, és a lőfegyverekkel is. A tanultakról azután a gyakorlatban adnak számot. A kiképzések mellett programokat is szerveznek a Csepel Autógyár munkásőrei az úttörőknek. Például üzem- és bázislátogatást, sőt, buszkirándulást is. Nemrégiben a Dunántúl nevezetességeivel ismerkedtek a kis munkásőrök. Többek közt ellátogattak Martonvásárra, megtekintették Kápolnásnyéken Vörösmarty Mihály szülőházát, Pákozdon az emlékművet. Jártak még Zircen, Székesfehérvárott, Veszprémben és Bala- tonfüreden is. A tanévzáró ünnepélyen a legjobb úttörő miunikásőrök: Magyaros Erika, Tóth Géza, Takács Zoltán, Meggyes Ágnes, Kéki Anita jutalmakat kaptak. Ifj. Váczi Károly Szigetszentmiklós Göröngyös átjáró Gödöllőn a hármas számú főútvonalat keresztezi a HÉV. A vasúti átjáró elavult és korszerűtlen volt, ezért nemrégiben átalakították. Bármilyen rossznak bizonyult azonban a régi átjáró, a síneken viszonylag könnyen át lehetett Kerékpárgond Csaknem egy éve keresek kempingkerékpárom belső kerekéhez villát. Ahol érdeklődöm, mindenütt azt a választ kapom, hogy megrenjutni, mert a pálya egyenletes volt. A munkálatok befejezése után az út olyan gödrös lett, hogy a kerékpárosok, motorosok akár lóháton érezhetik magukat. Igaz, hogy az átjárót éjjel építették, így nem valószínű, hogy jól láttak a munkások. De az is lehetséges, hogy a tapasztalatokat a MÁV vasúti átjáróját építőktől vették át, mivel az ottani építkezés végeredménye is hasonló. Kérjük az illetékeseket, nézzék meg, mi a helyzet. Kelemen János Gödöllő deltük, de még nem érkezett meg. Nehezen lehet elképzelni, hogy egy év leforgása alatt a megrendeléseket ne teljesítsék. Es ez, sajnos, más alkatrészekre is vonatkozik. Ez a kerékpár majdnem kétszerannyiba kerül, mint a hagyományos. Jó lenne tehát gondoskodni az al- katrészekrőil is. Zelei Zoltán Törtei Ez ügyben felvilágosítást kértünk Brogli Józseftől, a Mobil nagykereskedelmi vállalat igazgatóhelyettesétől. Jó hírrel szolgált. Tájékoztatása szerint — a Csepel Művek jármű- és konfekcióipari gépgyárával kötött szerződésük értelmében — a megrendelt ötszáz darab kempingkerékpárba való villát az elmúlt napokban szállították az üzletekbe. Azt tanácsoljuk olvasónknak, most nézzen utána, bizonyosan fog kapni lakóhelyén is. Ki a kátyúból Gyálon lakom, az Ady Endre utcában, és egy évek óta húzódó, áldatlan állapotot szeretnék szóvátenni. Körülbelül hat évvel ezelőtt elkezdték az útépítést. A földmunkát vér gig elvégezték, azaz kiásták az addig elég kemény utat, és kétoldalt kupacba rakták a járda mellett. De az aszfaltozott út csak a Pesti utcáig (körülbelül a fele) készült el. Állítólag a pénz elfogyott Az út további részén nem történt semmi. Azaz mégis: a már lezárt útszakaszt a dömperekés a teherautók tovább rongálták. Most hatalmas gödrök tarkítják a kocsiutat és, ha egy kis eső esik, már teljesen járhatatlan. A járdáról hat éve nem takarították el a földhányásokat, így gyalogosan is csak térdig sárosán juthatunk be lakásunkba. Hiába kértük a tanács segítségét, eddig nem történt semmi. Ha nincs pénz a félbehagyott út aszfaltozására, akkor legalább egy ideiglenes, de szilárd útburkolat kellene, hiszen ez a probléma legalább nyolcvan családot érint. Özv. Kovács Lorándné Gyál Szem é tdomb a téren Régóta figyelem már, hogy mennyi szemét gyűlt össze az érdi Bajcsy-Zsilinszky út mentén lévő buszmegállók környékén. De, sajnos, nemcsak ott, hanem Érd-Parkváros központjában is, az üzletek és középületek előtt. Érthetetlen (^5üj2É1 ez az állapot, hiszen a községnek van szemétszállító autója. Nyáron fokozottabban kellene erre figyelni, hiszen nemcsak a szemnek borzasztó látvány, hanem különböző fertőzések okozója is lehet. Szefcsik Sándorné Érdparkváros Búcsú az iskolától Tóth Mihályné, a bagi Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozik, és a helyi népfrontbizottság elnökségi tagja. Hét évig az általános iskola szülői munkaközösségének elnöki tisztét is ellátta, nagy lelkesedéssel és szeretettel. Olyan vezetőségi gárdát igyekezett kialakítani, amely aktívan segítette őt a nevelési és gazdasági feladatok megoldásában. Az idei tanévzáró ünnepélyen Kovács Dezső iskolaigazgató megköszönte a hétévi áldozatos munkát, a tanulók pedig sok-sok virággal búcsúztak tőle. Iszlai Albert Bag Szerkesztői üzenetek M. A., Vác: Együtt érzünk önnel, s mielőbb igyekszünk segítségére lenni. H. M.-né, Gödöllő: Felháborított az eset. Érthetetlen, hogy egyes emberek szívességnek tartják, ami egyébként munkájukkal járó kötelességük. K. J., Szentendre: Örömmel olvastuk sorait. Ha nem is simán, de azért rendeződött az ügy. Az egészben az lett volna a legszebb, ha mindehhez nem kell a mi segítségünk. Mozaik Dunakesziről Hasznos kezdeményezésről adott hírt dunakeszi tudósítónk. örömmel értesültünk arról, hogy a helyi MÁV járműjavítóban gazdag programmal várja az érdeklődőket a brigádklub. A vendéglátóiparról írott sorait viszont az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Féléves a brigádkiub Bár még csak fél évvel ezelőtt alakult meg a MÁV dunakeszi járműjavító üzemében a szocialista brigádok üzemi klubja, máris szép eredményt könyvelhet el. A százkét brigádot és mintegy másfél ezer szocialista brigádtagot összefogó, februárban létrejött klub elgő félévi programjában szerepeltek író—olvasó találkozók, politikai viták, vetélkedők, filmvetítések — például az Ermitázs műkincseiről, vagy arról, hogyan kell gondozni a házikerteket. Legutóbb pedig egy bérelt vízibuszon a klub tagjai Visegrád- ra kirándultak. Kopár kerthelyiség A váci ÁFÉSZ-hez tartozik a dunakeszi járműjavító mellett üzemelő Számyaskerék vendéglő. A hozzá csatlakozó kerthelyiség szinte használhatatlan. A székeket télen elvitték, hogy rendbehozzák, de azóta sem hozták vissza. Sajnos nemcsak a székek, de az asztalok is hiányoznak. Egy üzemelő kerthelyiség ugyan még van Dunakeszin, de ez nagyon kevés a huszonötezer lakosú városnak. Gyakran érkeznek váratlan vendégeink, akikkel szívesen ülnénk le beszélgetni egy kellemes kerthelyiségben. Mivel ez Dunakeszin hiányzik, kénytelenek vagyunk Gödre a Zöldfa vendéglőbe menni. Ha már adva van a szép környezet, miért nem rendezik be idejében? Solymosi László Dunakeszi Jármű, Misinek Készítették a tsz lakatosai, Dunaharasztin A most következő történetet minden külön kommentár nélkül szeretnénk közreadni. A színhely: Dunaharasz- ti. Az eseményeket pedig rögzítsük úgy, ahogy maguk a szereplők elmondták. A levél Idézzük Pukánszky Mihályné (Dunaharaszti, Szilágyi u. 43.) szerkesztőségünkbe küldött sorait: „Szeretnénk köszönetét mondani a dunaharaszti Ezüstkalász Termelőszövetkezet vezetőségének, s lakatosüzemük dolgozóinak. Férjem három évvel ezelőtt jobb oldalára teljesen megbénult, járása nehezebbé vált. A lakásból nem mozdulhatott ki. A lakatosüzem dolgozói egy háromkerekű kocsit készítettek számára, így most már közlekedni is tud az utcán. A kollektíva tagjai külön elismerést érdemelnek azért, mert ez a jármű eltér a szokásostól. Ügy szerkesztették meg, hogy a férjem bal kezével és bal lábával tudja hajtani és kormányozni. Ügy hiszem, e remek kollektíva mindenképpen megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt fejezzük ki hálánkat.” A szereplők Fodor Sándor üzemvezető: „Pukánszky Misi hosszú éveken át becsülettel dolgozott közöttünk. Szerettük, tiszteltük, ha bármilyen munkát bíztunk rá, nyugodtak lehettünk afelől, hogy amit a keze alól kiad, abban úgysem találni hibát. Amikor agyvérzést kapott és megbénult a fél oldala, egyszerűen nem akartuk elhinni. Valamennyiünket nagyon megrázott a hír. A felesége a szomszédos üzemrészben, a galvanizálóban keresi kenyerét. Szinte mindenki segíteni akart neki. Nem látványosan, mégis megkülönböztetett figyelemmel. Aztán múlt az idő. Többször érdeklődtünk Misi állapota felől. Megtudtuk: az a legnagyobb baj, hogy nem mozdulhat ki a szobából. Üzemünkben elsősegélynyújtó lélegeztető készüléket, valamint más orvosi segédeszközöket gyártunk, jó a kapcsolatunk a Medicorral. S ez adta az ötletet: készítsünk közösen egy olyan speciális Járművet, amelyet Misi biztonságosan kormányozni tud, s közlekedhet vele az utcán is. A Dózsa György és a Május 1. brigádunk kollektívája p>edig azon nyomban elvállalta a kis jármű megszerkesztését.” Réder András, a Dózsa György brigád vezetője: „Brigádunk tagjai csaknem mind harminc éven aluliak. Négy hónapja alakultunk. Mindegyikünk örült, hogy segíthetünk valamivel. Misi többünknek kollégája volt, nem felejtettük el, gyakran beszéltünk arról, mivel lephetnénk meg. A járműkészítés gondolatával mindenki egyetértett. Megszereztük a kis kocsi rajzát, de abból csak a váz megoldását tudtuk hasznosítani. Át kellett alakítanunk az egész rajzot úgy, hogy az annak alapján összeállított kocsi Misi állapotának megfelelő és biztonságos legyen. A fiúk javarészt a napi munka után dolgoztak. Egyik a kerékalkatrészeket készítette, másik a kormányt, a harmadik a sár- hányót. Nem maradt senki feladat nélkül. Két hét alatt elkészült a háromkerekű kocsi. Amikor meglettünk vele, a brigád tagjai. Hajnal József, Mannheim János, Papp Nándor, Szabó Sándor, Weimper Pál és a többiek csak azt kérdezték: mikor adjuk át?’’ Geistenbrein Antal, a Dózsa György brigád vezetője: „A mi kollektívánknak sem kellett kétszer szólni, amikor kiderült, hogy speciális jármű készül Pukánszky Misinek. Igaz, az elején mi is törtük a fejünket, miként alakíthatnánk át a rajzon látott kocsit, mert azt eredetileg csak úgy lehetett használni, ha tolják. Aztán Andrásékkal közösen rájöttünk a megoldásra. Attól kezdve minden gyorsan ment. Mi is elosztottuk egymás közt, hogy ki melyik részét készíti el a járműnek. S közben nem volt sok beszéd, a második hét végén már összeállt a járgány. Az átadás csendben történt: együtt készítettük a fiúkkal, együt is adtuk át. Elvittük a kocsit Misinek, beleültettük és megmutattuk neki, hogyan kell kormányozni. Ennyi volt az egész.” Epilógus S az elhangzottakhoz befejezésként még egyetlen dolgot érdemes felidézni. Pukánszky Mihály a kis járművel először a Duna partjára indult: mindig szeretett horgászni. Falus Gábor
