Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

1977. JÜLIUS 13., SZERDA Áramot jelez a duda Érintésvédelmi szabadalom a KGST-országokban is A súlyos következményekkel járó áramütés megelőzése ér­dekében érintésvédelmi beren­dezést szerkesztett két pécsi szakember: Kolta Péter elektromérnök, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem tudomá­nyos munkatársa és Koncz István az ÉPFU főmérnöke. A találmány szabadalmat is ka­pott. A témára a halálos áramütéssel járó balesetek hívták fel figyelmüket, ami általában akikor következik be, ha az autódaru, vagy más erő­gép munka közben nagyfe­szültségű vezetékkel érintkezik. A megoldás lényege olyan elektronika, amely érzékeli a földponthoz képest változó fe­szültséget. Ha a daru veszélyes áramforrás közelébe ér, egy bizonyos távolságnál megszó­lal a kürtje, figyelmezteti a vezetőt. Ha mégis tovább ha­ladna, a kritikus távolságon belül automatikusan leáll a gép. A találmányt a KGST-orszá- gokbam is szabadalmaztatták. Reális vállalati tervekkel Jól dolgoznak a PEVDI gyáregységei A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat tulaj­donképpen nem nevezhető kis­vállalatnak, de rendkívül szerteágazó tevékenysége ré­vén egyes gyárai mégis a kis gazdálkodó egységek jellem­zőit viselik magukon, összes­ségében ez azonban a válla­lat előnyére szolgálhat; ha egyik-másik termékcsoport iránt lanyhul a kereslet, a veszteség gyors reagálással — más cikkek előállításával — még behozható. A gyáregysé­gek munkájának összevetése adhat képet arról, hogy a vállalat miképpen él ezzel a lehetőséggel. Korlát csuklóshoz Az öt profil közül a gyom- főt vegyipari gyáregységnél zárult a legsikeresebben a fél­év. Árbevételük 60 százalékkal emelkedett, az előző év első hat hónapjához képest. A fes­tékek gyártásánál alkalmazott epoxi- és fenyőgyantából 22,7 millió forintért exportáltak tőkésországokba. Néhány nagy TERVEK ES ELKEPZELESEK Új bölcsőde épül Törökbálinton A budai járás nagyközsé­gében, a tizenegyezer lako­sú Törökbálinton alighogy átadták rendeltetésének, né­hány hónappal ezelőtt a más­fél millió forintért felépített anya- és csecsemővédő inté­zetet, máris újabb jelentős elképzelések valóra váltása következik, melyekről Mészá­ros Lajos tanácselnök beszélt. Augusztus végén minden bi­zonnyal megkezdődik a hat­vanszemélyes bölcsőde épít­kezése. A tanácselnök szerint a beruházás költsége hét­millió forint lesz, s találtak már kivifelezőt is; a Budaörsi nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme vál­lalta az intézmény tető alá hozását. Az új bölcsőde az anya- és csecsemővédő mellé keiül, hiszen itt már van or­vosi rendelő. Ilyen körülmé­nyek között lehetőség nyílik arra, hogy a régi anya- és cse- esemővédőt — egy négyszo­bás házat —, a jövő évben átalakítsanak öregek napkö­zi otthonává. Az előzetes ter­vek szerint a bölcsődét a jö­vő év végén szeretnék meg­nyitni. A másik jelentős elképze­lés: új, nyolc tantermes ál­talános iskola épül a nagy­községben. A tervek minden valószínűség szerint október közepére elkészülnek, s a nagyközségi tanács vezetői most mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a jövő év elején megkezdődhessen a kivitelező — a Budai Járá­si Építőipari Szövetkezet — munkája. Mészáros Lajos tá­jékoztatása szerint nagy szük­ség lenne arra, hogy a tanévet 1979. őszén már itt nyissák. Az elmúlt tanévben ugyanis két műszakban oktatják a gye­rekeket. S mindezek mellett öröm­mel hallottunk Törökbálinton arról is. hogy az első félévben hét ut­cában ezerötszáz folyómé­ter járda épült — kétszáz köbméter sóder és több mint háromszáz mázsa cement felhasználásával — je­lentős részben társadalmi összefogással. S az idén november 7-én — az elmúlt évihez hason­lóan — újabb tíz nagycsa­ládos költözhet be kényelmes, szép otthonába Törökbálin­ton. A PEST MEGYEI TŐZEGKITERMELŐ VÁLLALAT ÉRTESÍTÉSE A 13/1975. (Vili. 30.) ÉVM. sz. rendelet alapján értesítjük Pest megye lakosságát, hogy az emésztőgödrök gépi tisztítását, ürítését vállalatunk végzi. Az e munkára vonatkozó megrendeléseket írásban, a pontos név, cím és a kívánt időpont megjelölésével kérjük feladni a lakáshoz legközelebb eső telepünk vagy kirendeltségünk címére: 1431 Budapest Vili., Baross u. 36. 2364 Ócsa, Némedi út 2151 Főt, Györffy István u. 31. 2030 Érd, Felszabadulás útja 29. 2117 Isaszeg, József Attila u. 21. 2001 Szentendre, Irányi Dániel u. 12. 2700 Cegléd, Batthyány u. 2. A munkáért járó díjat a munkát végző dolgozónk által kiállított, és a megrendelő által igazolt munkalap alapján, utólag számlázzuk. A díjat a számla mellékleteként kapott csekkbefizetési lapon, a munka elvégzését, illetve a számla kézhezvételét követő nyolc napon belül kell postán befizetni. A munkát elvégző dolgozóinknak nem kell fizetni. A számlában az els’ő köbméterért 50 Ft-ot, a további mennyiségért köbméterenként 25 Ft-ot számlázunk. A megrendeléseket 30 napon belül teljesítjük. nyugati cég — mint a stutt­garti Lesonal vagy a düssel­dorfi Wiederhold — bizonyos lakkfestékek gyártási eljárását a PEVDI alapanyagaira irta elő. A gyanták iránti belföldi igény is növekedett, a Buda- color a nyomdafestékek ada­lékanyagaként, a Budalakk pedig a rozsdásod ást gátló fes­tékek előállításánál használja gyantáikat. Termékszerkezetüket újabb cikkekkel bővítették nemrég, az Ikarus-programhoz kapcso­lódva teljes egészében átvet­ték a kapaszkodórendszerek gyártását. Űj, 500 négyzetmé­teres üzemcsarnokukban a fellépő-védőkorlátok készíté­sére is berendezkedtek, s augusztustól a csuklós autó­buszokba kerülő korlátok is PEVDI-gyártmányok lesznek. A létszám a termelés jelen­tős emelkedése mellett mind­össze nyolc százalékkal gya­rapodott. A termelékenység növekedését több üzem- és munkaszervezési eljárás beve­zetése tette lehetővé. Az oldat­gyártásnál fűtött csőrendsze­ren keresztül megoldották az anyag továbbítását, így a ke­verési idő a felére csökkent. Korszerűsítették a szállítóbe- rendezeseket, s ezzel az anyag- mozgatásból adódó veszteség­időket is sikerült leszorítani. A dolgozókat pedig az egye­nes darabbérezési rendszer szélesítésével tették érdekelt­té a gyártás növelésében. A kapaszkodó rendszereket ké­szítő üzemben az év elején be­vezették a háromműszakos termelést. Uj üzemben a bútorgyártás A szentendrei írószergyár 32 millió forint értékűvel több árut bocsátott ki az idén, mint 1976. első felében, míg dolgo­zóik száma mintegy 50 em­berrel csökkent. A munkás­kezek hiányából adódó gondo­kat úgy hidalták át, hogy az emberek átcsoportosításával a nagy termelékenységű gépe­ken áttértek a háromműsza­kos munkára. Filctollakból ennek eredményeként a hazai igényeket sikerül teljes egé­szében kielégíteniük, s a Szov­jetunióba irányuló exportju­kat 20 százalékkal növelték. Április elsejével megszüntet­ték a gazdaságtalan alugrafi- kai cikkek gyártását, az ezek termeléséből felszabaduló em­bereket is az írószergyártásra képezték át. A következő félévben mint­egy félmillió dollárért hoznak be korszerű, nagy termelé­kenységű gépeket, túlnyomó- részt az NSZK-ból és Auszt­riából. A jelentős dollárkiadás megtérülésének egyik fedezete egy osztrák céggel folytatott együttműködés, amelynek ke­retében a külföldi partner 150 ezer dollár értékben vesz át termékeikből évente. Az új berendezések segítségével egy­részt a tollak választékát nö­velik, másrészt pedig elkez­dik a fémgőzölt műanyag alkatrészek gyártását Ezeket a VBKM Világítástechnikai Gyárával kötött öt évre szóló szerződés alapján készítik majd, a jobb fényhatású, ol­csóbb lámpákhoz. A solymári faipari gyáregy­ségnél dolgozók szintén ko­moly eredményeket értek el ebben a hat hónapban. Árbe­vételük 15 százalékkal volt magasabb annál, amennyit vállaltak és amennyit vártak tőlük. Ez idő alatt a bútor- gyártás új üzembe költözött, a gépek a gyártási eljárásnak megfelelő sorrendbe kerültek, s ez is hozzájárult a termelés hatékonyságának javításához. Rövidesen már ez a részleg is számot adhat dollárbevételről. Most kezdik meg a francia megrendelésre készített kem- pingbútorok gyártását. Több a valuta A bőripari gyáregység eddi­gi kötelezettségeinek nem tu­dott maradéktalanul eleget tenni. Termelését nem tudta olyan ütemben emelni, mint a már említett egységek. Az ár­bevétel megegyezett az előző év hasonló időszakában elér­tekkel, valutabevételük vi­szont mintegy 200 ezer dollár­ral nőtt. Űjfalusi József gaz­dasági igazgató szerint a szo­cialista brigádok vállalásai alapján az év végéig a terme­lés a többi területen is eléri a tervezettet. A ceglédi konfekciórészleg árbevétele a félévben mintegy 6 millió forinttal csökkent. Ennek oka, hogy a külföldi partnerektől jobbára munka­igényesebb, kevésbé kifizetődő megrendeléseket kaptak. Ezen a téren a konkurrenciahairc is élesedett az elmúlt években és ez fokozottabb piaci mun­kára kényszeríti a vállalatot. összességében az első félév a vállalati tervek realitását igazolta. Az árbevétel mintegy 20 százalékkal nőtt, s ennek függvényében a dolgozók ke­resete is emelkedett, átlagban 6 százalékkal. H. Sz. Szálorsózás A Tápióvülgye Tsz melléküzemágában napi 150 kilogramm szálat orsózr.ak fel. Képünkön Palaczki Fercncné brigátlve- zető a gépe mellett. Geleta Pál felvétele London, Hyde Park — turistaszemmel Szónokok a Sarokban F elváltva cipeljük Londonon végig a sú­lyos magyar útikalauzt, amelytől azt vár­juk, hogy eligazítson bennünket. A Hyde Parkot kerestük, ami eddig rendben is lenne, hiszen magát a füves, fás térséget, amely kétszázötven holdon terül el a város szívében, s amely tízezrek kedvelt, vasárna­pi kirándulóhelye, s amely itthon is fogalom, nem nehéz megtalálni. De hát bennünket, ma­gyar turistákat nem is annyira a park, hanem a nevezetes Szónokok Sarka érdekel elsősor­ban. Kilométerek gyalog. És újabb kilométerek. Végre megtaláltuk. Közelebbről már látszott, hogy az egysé­gesnek látszó tömeg kisebb csoportokra sza­kadozik, a csoportok tagjai egy-egy előadó köré tömörülnek. Beállunk a legközelebb eső körbe, amelynek a közepén fehér hajú, egye­temi tanár külsejű, szelíd bácsi áll egy kö­zönséges széken — sehol egy szappanosdoboz. Pedig régen a keménypapírból készült szap­panosdoboz volt a szószék! A kemény papír most: a szék támláján tábla, rajta a szónok neve és doktori címe, valamint a vitatott té­ma: az egzisztencializmus. A tudomány fejlődik, jóléti államban élünk. Mégis szorongunk! Mégis boldogtalanok va­gyunk! — mondja hangját felemelve, teátrá- lis gesztussal a szónok, majd elhallgat, s hosz- szabb szünetet tartva, egyenként szemügyre veszi a hallgatóságát. A hallgatóság hallgat, talán a válaszon töprengenek, talán ' azon, hogy miért is kérdezik ezt tőlük. Egy asz- szony az esernyőjét szorongatva — angol ne menj el otthonról esernyő nélkül! — izgatot­tan pillog fel a szónokra: mondaná már a választ, miért szorongunk, miért vagyunk bol­dogtalanok. Senki nem nevet, senki nem komolytalan- kodik. Ez meglepi a magyar turistát, aki min­dig úgy képzelte, hogy vicc az egész, ezt sen­ki nem veszi komolyan, se a szónok, se a kö­zönség. S mert a szónoki hatásszünet még tart, egy gyér hajú, szőke férfi leveszi a szem­üvegét, tisztogatni kezdi — ő nem felelhet, el van foglalva —, de a szónok hangja felriaszt­ja. Ezúttal nem a hangerővel hasít a csend­be, hanem lágy, fájdalmas suttogással teszi fel ugyanazt a kérdést: Miért? A válaszadással mégiscsak maga próbálko­zik, s a hallgatóság szomjasan issza az igét: — Ha az ember eljutott oda, hogy megismer­te a kétségbeesést, választania kell! Válasz­tania kell — jó és rossz között! És válasszuk a jót! Ne vesszünk el a semmiben! Mert a szorongást ez a semmi szüli — Döbbent csend a hallgatóságban. Látszik, választanának ők szivesen jó és rossz között, de most talán hirtelenjében nem is jut eszük­be egy-egy példa arról, hogy mi a jó és mi a rossz, és egyáltalán, ki dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz... S míg ők ezen a fogas fi­lozófiai kérdésen rágódnak, mi körülnézünk, mi történik másutt. Széles körben tömörül a nép a következő csoportban, a szónokot nagy ívben állják kö­rül, mintha nem mernének közelebb menni hozzá. A téma: a dohányzás. Pontosabban: agitáció a dohányzás ellen. Az előadó élénk színekkel ecseteli a dohányzás ártalmait. So­rolja, melyik szervre hogyan hat a nikotin, nem felejt ki egyetlen, hatásosnak hitt adut sem. Szónoki hevületét a hallgatóság soraiból mindenfelől érkező dohányfüst táplálja. Ontja az érveket. Vájkól a nikotintól raga­csos tüdőben és nagy átéléssel eljátssza, ho­gyan rázkódik össze a kultúrember már a gondolatára is annak, hogy a dohányfüst le­felé halad a gégéjén ... amikor közvetlenül vele szemben egy fiatalember komótosan elő­veszi a cigarettáját, lassú mozdulatokkal ki­halász belőle egy szálat, öngyújtót tartó kar­ját széles ívben előrelendítve tüntetőén rá­gyújt, és pöfékelni kezd. A szónokba egy pillanatra belefagy a szó, de nem hagyja magát legyőzni a szemérmet­len kihívás láttán. — Na, figyelj csak ide, te cigarettás! — mondja maró gúnnyal. —Most meséld, el nekünk, hogy amikor leszívod azt a dögletes büdösséget, akkor mit érzel? Na, meséld csak el itt mindenki előtt, mit érzel olyankor? A cigarettás nagyvilági mozdulattal, lassan a szájához emeli a füstölgő rudat, készül be­mutatni, eljátszani azt a mennyei gyönyörű­séget, amit a füst leszívása okoz, s amelytől párbajtársa eltiltaná az egész emberiséget. A játék azonban olyan jól sikerül, hogy abban a pillanatban, amint a torkáig ér a füst, a kö­zönség nevetésben tör ki, s nem állja meg nevetés nélkül ő maga sem. De a sors a szó­noknak fogja pártját, a füst cigányútra sza­lad, s a cigarettás nevetése hörgő köhögésbe fullad... Szebb diadalt szónok nem álmodhatna ma­gának, a magyar turistát azonban már az ér­dekli, mi történik a szomszédos csoportban, a gyűlésen. A felirat láttán izgalomba jövünk: szocialista párt, alatta a szónok neve. Az ember nem is hinné, hogy nem csak dü­hösen és idegesen, hanem higgadtan is lehet ordítozni. Itt mégis ez történik. A szónok ma­ga a tehetetlenség szobra az emelvényen, fe­kete körmű munkáskezét csüggedten lógatja. Néha tesz egy hiábavaló mozdulatot, nyitja a száját, hogy újrakezdje a mondókáját, de mielőtt megszólalhatna, a higgadtan ordíto­zó, borzas fiatalember letorkolja egyetlen mondattal: — Te, képmutató! Mit szédíted a süket dumáddal az embereket? Szocializmus sehol nincs, majd pont ti fogjátok megcsinál­ni?! A közönség passzívan figyeli a fejleménye­ket. A jelenet újra meg újra megismétlődik. Amikor a szónok ügyes, pár szóval megelőzi az ordítozót. De soha nem jut tovább annál, hogy: munkanélküliség, infláció, lakásínség, mert a fiatalember belefojtja a szót: — Jobb lenne, ha visszaadnád a megbízatásodat, te hipokrita! Még pénzt is kapsz azért, mert szé­díted az embereket... A helyzet kezd elfajulni. A jelenet az ango­lok számára is szokatlan; szelíd vitára készül­tek, valamennyien azért vannak itt, hogy a szocialista párt képviselőjét hallgassák, s a helyzet rendkívüliségét az is jelzi, hogy rend­őr köröz, egyelőre még tisztes távolságban. A rétor helyzete a létrán tarthatatlan, közbelép egy harmadik erő. A pillanatnyi tűzszünetet kihasználva felteszi a kérdést az ordítozónak: — Miért nem hagyod beszélni ezt az embert? — Nem hagyom! — feleli az. — Semmi szükség arra, hogy a süket dumájával szédít­se a népet! -*• Akkor fasiszta vagy! Ha nem hagyod beszélni, nem tartod tiszteletben a de­mokráciát! Itt mindenkinek joga van elmon­dani a véleményét, de senkinek sincs joga ahhoz, hogy ezt megakadályozza! Ha beszél­ni akarsz, nyiss magadnak egy másik gyű­lést! A borzas azonban nem jön zavarba, észér­vek őt nem győzik meg. Csak addig hallgat, amíg a szónok ki nem nyitja a száját. Akkor azonban rákezdi, teljes hangerővel, higgadtan ordítozik tovább. Mellékes, hogy mit mond, a Cél az, hogy elhallgattassa a szocialistát. Számunkra az antinikotinista gyűlés még tart, de különös módon témaváltás történt, már a házasságról van szó. A fekete szónok még mindig az amerikai nővér gyötrelmeit elemzi, az egzisztencializmus professzora vi­szont szakított a szorongással, már az egész­séges táplálkozásról magyaráz, mondván, hogy nincs jobb eledel, mint a nyers máj.^ A szomszédban értelmiségi külsejű fiatal­ember a barátságról, az emb er szer etetr öl ma­gyaráz. — Nekem mindenki barátom — mondja—, te is, maga is, ön is, asszonyom. — Az asz- szony kezet nyújt neki, köszönöm, mondja, s a fiatalember még hozzáteszi: — Ez a de­mokrácia! De demokráciát ne keressetek se­hol a világon, nincs már másutt demokrá­cia, csak a Hyde Parkban... Ezt láttam hát Londonban. Hatos Erzsébet 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom