Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

1977. JÜLIUS 12., KEDD "kMAod Budapest címere és Husszein arcmása Jelvényüzem Tápiószelén Van az ember életének egy olyan időszaka, amikor semmi nem képes nagyobb örömöt szerezni számára, mint egy jelvény. Vannak, akiknél ez az időszak tizenvalahány éves korban lezárul, másokat egész életükön át elkísér. S ha ne­tán volna valaki, aki csodál­kozna azon, hogy vannak olya­nok is, akik jelvényeket gyűj­tenek; nos, nem árt, ha tud­ják, a régebbi daraboknak ko­moly áruk is van. Olyannyira, hogy a századfordulót megelő­ző évek jelvényeit sok helyütt már hamisítják is. Növekvő mérce melleit A világ legnagyobb jelvény­készítője a Szovjetunió, ahol a különféle évfordulókra tíz­millió számra készítik évente a szebbnél szebb darabokat. Valójában nekünk sincs mit röstellnünk, hiszen a gyűj­tők között a magyar jelvé­nyek is meglehetősen kapós­nak számítanak. Különösen, amelyek a Pénzverde tápió- szelei üzemeiben készültek. Az aprócska gyáregység ugyan­is — küllemét meghazudtoló módon — a legnagyobb hazai jelvénykészitö bázis. A gyáregységet 1969-ben, az üzemkitelepítések idején hoz­ták létre. Dolgozói Tápiósző- lősről, Tápiószentmártonból. Farmosról és helyből járnak be. Szép számban akadnak közöttük olyanok is, akik az­előtt a Pénzverde budapesti üzemeiben dolgoztak, több­nyire ugyanezen asztalok mel­lett, s amikor a gyáregység költözött, ők maguk is felke­rekedtek, hogy helyben ta­láljanak munkát. Kocsis Kálmánná, a gyár­egység párttitkára: — Tavalyi 54 millió forin­tos termelési tervünket más­fél millió forinttal teljesítet­tük túl. Az idei mérce már jóval magasabb: 62 millió Festik a brigádjelvényeket a tápiószelei üzemben Bozsán Péter (elvétele forint értékben kell termel­nünk. Arról, hogy miből tevődik össze végül is ez a 62 millió forint, csak annyit: az üzem eddigi fennállása óta össze­sen 8—10 ezer fajta jelvényt készített. Termékei közül ke­resettek még a különféle kulcstartók, bizsuk és a Bu­dapest városcímerével díszí­tett emlékkanalak, nem is szólva a magasabb miniszté­riumi kitüntetésekről. Rendhagyó vércseppek A préselt jelvénylapok Bu­dapestről érkeznek Tápiósze- lére. A munka \ .szonylag egy­szerű, különösen az összeszo­kott gárda számára az. Elő­ször is felforrasztják a jelvé­nyekre a tűt, majd csiszolják és zsírtalanítják a felületü­ket. Ezután következik a fes­tés, amikor a présgép kiala­kította kis vájatokba aprólé­kos, jó szemet kívánó munká­val festéket csurgatnak. A száradás után az .egész felü­let műgyanta réteget kap, amit infralámpák fénye éget rá a jelvényekre. Az üzemben olykor készül­nek olyan jelvények is, ame­További intézkedésig - zárva Panaszok az ellátásra Szigetszéntmiklóson Szigetszentmiklóson, a 84- es számmal jelzett üzlet kira­katában még a múlt hónap közepén megjelent egy pla­kát. A vásárlókat értesítet­ték, hogy további intézkedé­sig a boltot minden hétfőn délután három órakor bezár­ják — kérik a vevők szíves megértését. A bolt a munkáslakta tele­pülés közepén van, a József Attila lakótelepen, ahol mint­egy hatezer ember él, és rend­szerint munkája végeztével vá­sárolja meg a vacsorához va­lót. Hétfőn, az egyébként na­gyon jó forgalmú ÁBC-áru- ház is zárva van, s ugyan­úgy, mint a húsbolt és a zöld­séges. Így, miután a 84-es szá­mú bolt is csatlakozott a zár­va tartókhoz, a lakótelepiek­nek nem maradt más válasz­tásuk, minthogy a vasárnapi maradékot fogyasszák el hét­fő este, vagy a háziasszonyok leleményességén múlt, mit főzzenek a hét első napján. Sajnos, a legnagyobb lelemé­nyesség sem segíthetett. A nagyközségi tanács ve­zetői kezdettől tiltakoztak az üzlet hétfő délutáni bezárása ellen, mert, bár az indokok elfogadhatóak voltak — sza­badságolás, betegség, létszám- hiány — mégsem lehet ellá­tás nélkül hagyni egy egész lakótelepet. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat vezetői pillanatnyilag nem találtak megoldást, de a he­lyi vezetés határozott követe­lése alapján azt meg tudták ol­dani, hogy az üzlet melletti, korábban üvegvisszaváltó he­lyiségnek használt részlegük­ben legalább tejet, tejtermé­keket és kenyeret árusítanak. Persze, kenyérből és tejből tartalmas vacsorát nem lehe­tett előállítani. Érthetően sok a panasz, s amikor Garay Ist­ván tanácselnököt megkérdez­tük. változatlanul fenntartot­ta a véleményét: nem érte­nek egyet a bolt ilyen „rész­leges” nyitvatar fásával. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat főintézőjéhez, Manek Györgyhöz fordultunk vála­szért, illetve a mielőbbi ren­dezés megoldásáért. — Örömmel újságolhatom — mondotta —, hogy július hetedikével a panaszokat or­vosoltuk, a szigetszentmikló- si 84-es számú bolt a továb­biakban rendes és megszokott, két műszakban áll a vásár­lók rendelkezésére. Hétfőtől remélhetően minden a meg­szokott rendnek megfelelő lesz. Ám néhány órával később telefonon közölte, hogy, saj­nos, mégsincs megoldás, mert az üzletbe átirányított sze­mély meggondolta magát, nem vállalja. A 84-es bolt nyitvatartási problémái tehát mégsem ren­deződnek. Mindehhez tesszük még hozzá, hogy a tanácsi ve­zetők más kereskedelmi gon­dokkal is küzdenek. Sziget- szentmiklós ellátási helyzetét egyáltalán nem látják kielé­gítőnek, sőt, mint mondották. további romlás várható. A 200-as számú bolt július 5- én bezárt, s mint hírlik, ve­zetője vissza sem tér. Rövide­sen szülési szabadságra megy a Vásártéri bolt vezetője, s ugyanígy a legnagyobb vásár­lási csúcs közepén bezárt a 171-es számú árpádligeti üz­let is. Ugyanígy jelzik már más üzletek időleges szüne­teltetését különböző okok miatt. Tegyük hozzá, hogy Sziget- szentmiklós állandó lakossága mellett hétvégeken mintegy háromezerrel nő a vásárlók száma, így a helyzet egyálta­lán nem mondható rózsás­nak. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat vezetői azt ígérik, hogv rövidesen intézkednek a 84- es számú bolt létszámhiányá­nak fölszámolására. A szán­dék is dicséretes. A problé­mák azonban tovább gyűrűz­nek, de ez már nemcsak az ő gondjuk, bőven volna tenni- valóia a MÉK-nek és a la­kosság szolgálatában álló más kereskedelmi szerveknek is. B. L. lyek merőben mások, mint a többi. Kértek már tőlük több­féle méretű és fokozatú szo­cialista brigádjelvényt, nem is szólva az úttörőmozgalom és a fegyveres testületek sokfé­le, gyakran szokatlan kíván­ságairól. A náluk készült jel­vényeket viselik például a Nagykőrösi Konzervgyár törzs- gárdatagjai és tápiószelei bilé- taveretekre adnak ki szerszá­mot a megyei üzemek egész sorában. A munka olykor olyan tem­pót követel, hogy selejt is be­csúszik egy-egy szériába. A legutóbbi — és legemlékeze­tesebb — baklövések egyiké­nél fordítva forrasztották fel a tűt egy véradójelvényre. A hiba gyorsan kiderült, hiszen a vér — szokásával ellentét­ben — felfelé cseppent. Való­jában azonban nem ez a jel­lemző az üzem munkájára, ha­nem a pénzverdékről mindig is elmondható pontosság. Önellátó brigádok A tápiószelei gyáregység messze földön híres. Többször is dolgoztak már külföldi meg­rendelésre, jelenleg éppen Jordániába készülnek útnak indítani Husszein arcmásá­val díszített jelvényeket. Az üzemben egyébként öt szocialista brigád dolgozik. Valamennyinek sikerült már elérnie valamilyen fokozatot a munka versenyben, ennél­fogva tavasszal, a verseny ér­tékelésekor a címekkel és az oklevelekkel együtt jelvénye­ket is kaptak, jutalmul, mun­kájuk elismeréséül. Maguk ké­szítette jelvényeket. B. P. Magyarok építik az ungvári szállót A KOMPLEX Külkereske­delmi Vállalatnak a közel­múltban kötött szerződése sze­rint az ÉMEXPORT Vállalat fővállalkozásában magyar tervek alapján és a debrece­ni házgyár termékeiből tíz­szintes szállodát építenek fel Ungváron, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az előkészületi munkák már megkezdődtek és augusztusban sor kerül az ünnepélyes alapkőletételre is. Mindössze két évig tart az építkezés, ami lehetővé teszi, hogy a moszkvai olimpiára utazó vendégek egy kényel­mes ungvári pihenőt is beik­tassanak útiprogramjukba. Eszperantista természetbarátok nemzetközi találkozója A Magyar Eszperantó Szö­vetség és a Magyar Termé­szetbarát Szövetség tizedik al­kalommal szervezte meg az eszperantista természetbará­tok nemzetközi találkozóját a Mecsekben. A szép hegyi kör­nyezetben fekvő Abaligeten vasárnap nyílt meg a „tolmács nélküli” tábor, amelyben a vendégek érintkezési nyelve az eszperantó. A jubileumi találkozó egy­szersmind az eddigi legnépe­sebb táborozás: tíz európai ország — Bulgária, Csehszlo­vákia, Görögország, Hollan­dia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország — mintegy másfél száz eszperantistája ta­lálkozott a Mecsek hegyei kö­zött. Kiállítás Sülysápon A Pest megyei polgári vé­delmi vándorkiállítás 170. al­kalommal nyílt meg, ezúttal Sülysáp nagyközségben. A kiállítás — amelyet eddig 300 ezer ember látott — a napok­ban folytatja útját a monori járásban. Szikes alatt sód er mező Az ország legkorszerűbb kavicsbányája Ocsán Elkedvetlenítő a szikes mező kopár látványa. A nehéz munkát gyenge terméssel há­lálja meg, sovány kenyeret ad a gazdálkodónak. De ez a talaj kincset rejt. Nem aranyat, mint gondolnánk. Kavicsot, ami ha nem is arany, de az egyre fokozódó építési lázban mind értékesebb lesz. Az Ocsa környéki szikes le­gelők is ilyen kincset takar­gatnak, mint azt a kutatók né­hány éve megállapították. S tavaly december 6-án megkezd­te munkáját a község határá­ban az Országos Kavicsbánya Vállalat 100 millió forintos költséggel épült üzeme. Hat hónap telt el a nyitás óta. A tűző napsütést a szapo­rodó homok- és kavicshalmok erősítik kápráztató erejűvé, és a mesterséges dombok mögött a szállítószalagok hálói alatt kis bányató vidítja a tájat. Az egyik kavicshalomból rakodó­gép harapja ki a sódert, s dob­ja forgolódva a sorban álló te­herautók platóira. Az NDK-ból érkezett Mahr úszókotró nyugodt méltósággal uralkodik a vizen, 25 méteres mélységből ko­torja ki bányakavicsot. A szállítószalagokról az anyag háromnegyede kerül az osztá- lyozóba, a szálítószalagokról le­esve hatalmas szitákon rázódik tovább a bányakavics, s a szi­ta résein áthullva újabb szala­gok viszik tovább. Valahol ma­gasan a szalagok fölött az ap­ró lámpáit villogtató vezérlő­pult mellől a diszpécser figye­li a folyamatot, s a telep leve­gőjét megrezegtető dudaszó­val adja tudtui amikor újabb rakomány kerül a partra. A három műszakban dolgozó 90 ember közül hetvennek van egy vagy több szakmája, mér­nöktől matrózig sokféle mester­ség képviselteti magát. Az újszülött bányához fiatal gárda tartozik, az átlagéletkor 28 év. ötletességükre, találé­konyságukra már eddig is szükség volt A fejtett kavics Ugyanis nem mindenben felel meg a várakozásnak. Az Orszá­gos Ásványvagyon Bizottság szakértői, a feltárt bányában 40—60 százalékos kavics-homok arányra számítottak; a tapasz­talatok pedig 20—80 százalékos összetételt igazoltak. Ezért a feldolgozó rendszer változtatá­sára, újabb egységek beépítésé­re vállalkoztak, s a mosás tech­nikáját is módosították. Nyolc fiatalkorú és nyolc felnőtt Loptak, raboltak, erőszakoskodtak Bíróság elé kerül a bűnbanda Bűnszövetségben elkövetett lopás, rablás, erőszakoskodás és egyéb bűntettek miatt ke­rült bíróság elé a fiatalkorú Cs. János és 15 társa. A nyolc fiatalkorú és nyolc felnőtt vád­lott gyáli és budapesti lakosok, akik bandába szerveződtek. A fiatalkorúak többsége olyan — rendezett körülmények kö­zött élő — szülők gyermeke, akikből hiányzott az okos szi­gor, a szülői következetesség. A fiatal-!: akik havonta 400—800 forint zsebpénzt kaptak, rendszeresen ki- maradoztak, italozó élet­módot folytattak. A fiatalkorú S. Istvánt a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság 1976-ban járműlopás és közlekedési vétség miatt hat- százalékos bércsökkentéssel já­ró, nyolc hónapi javító-neve­lő munkára ítélte. Ennek letöl­tésére kijelölt munkahelyét ké­sőbb otthaevta és csavargott.- A bíróság lopás bűntette mi­att Molnár Józsefet nyolc hó­napi. Raduly Istvánt tíz hóna­pi szabadságvesztésre ítélte; hogy jogerős büntetésüket ne tudják végrehajtani, elrejtőz­tek a hatóságok elől. A fiatal­korú L. Jánost a rendőrható­ság közveszélyes munkakerü­lés miatt 13 napi elzárással sújtotta. A társaságnak az elmúlt év novembere és ez év január vé­aihol idejük nagy részét töltöt­ték, s mivel nem volt pénzük, lopások elkövetésére szervez­kedtek. Ebben kezdeményező szerepe volt a fiatalkorú Cs. Jánosnak, S. Istvánnak és Ra­duly Istvánnak Gyálon, Pest- imrén és Budapest más terü­letein elkövetett betöréses lo­pásaik során olajkályhát, motorkerék­párt, televíziót, kerékpárt, farmernadrágokat és kü­lönböző ingóságokat sze­reztek, ezeket értékesítették és a ka­pott pénzt italozásra, szórako­zásra kon lőtték. Amikor éhe­sek voltak, könnyen feltalálták magukat: éjszaka egy elha­gyatottnak látszó udvarból hét tyúkot loptak, és vacsorát főz­tek. A télen két társaiknak nem volt nagykabátja, ezen úev segítettek, hogy betörtek egy házba és loptak kettőt. Pestimrén, Pestlőrincen, Pesterzsébeten, Kispesten és Budán sorozatban törtek fel utcán parkírozó szeméi vgéoko- csikat, kocsik áztak, és az autó­ban levő értékesebb tárgyakat ellopták, majd eladták. A fiatalkorú Cs. János és B. Ferenc eeritt este italozás után elhatározták, hogy az egyedül élő. 69 éves N. József gváli la­kostól — farmernadrág-vásár­lás céljából — pénzt szereznek. Éjszaka, az arcukat eltakarva, ge között gyakori találkozóhe- bezörgettek az idős emberhez, lye volt a pestimrei bisztró, ezer forintot követeltek tőle. Megfenyegették, hogy ha nem ad, megölik. A sértett tiltako­zott, hogv öreg, nyugdíjas, nincsen pénze. Amikor a vád­lottak kilátásiba helyezték, hogy öt perc várakozás után kést vesznek elő, megijedt. Át­adott nekik 290 forintot, kije- jelentve, hogy több nincs. A vádlottak közölték, hogy tíz perc múlva visszajönnek és ha nem adja oda a többi pénzt, végeznek vele. Negyedóra múlva visszajöt­tek, pénz után kutattak. Ery konyh nyomtak az idős ember nyakához, ♦ „oveteltek, mire a sértett odaadta az utolsó 60 forintját. Távozásuk előtt megkínozták, majd elvitték a táskarádióját, a karóráját, a kalapját. A vádlottak lopásokkal, ron­gálásokkal összesen mintegy 40 ezer forint kárt akoztak. A fiatalkorú Cs. János, B. Ferenc. S. István, F. István. M. Tibor, N. Sándor, K. Tibor, L. János, valamint Raduly István, Tulipán József. Réz László. Elek György, Molnár József, Bátor Miklós. Imre József és Kálmán Tibor vádlottak a Pestvidéki Járásbíróság fiatal­korúak bírósága előtt felelnek tetteikért. A vádlottak közül többen előzetes letartóztatás­ban vannak; Raduly István-és Molnár József pedig korábbi ügyükben kiszabott szabadság- vesztésüket töltik. Dr. Orell Ferenc Ezt már Kellner Mihály üzemvezetőtől tudom meg, aki megemliti, hogy most várják az üzemorvost. Hogy minek az orvos? Amiért a térdig érő gu­micsizmák kellenek: Ócsa kör­nyéke viperaveszélyes terület. Az üzemorvos a vállalkozó szel­leműeket oktatja ki az ellen­méreg beadására, ha baleset történne. — A vállalat legkorszerűbb üzeme ez — mondja még bú­csúzóul az üzemvezető. — 400 ezer köbméter bányakavicsot fejtünk ki évente. Az osztályo- zatlan árut a kisfelhasználók a helyszínen vehetik meg, a vá­logatott kavicsra a vállalat központjában kötik a szerző­déseket. Az évi termelési érték mintegy 28 millió forint. A kutatók megállapítása sze­rint öt évig bányászhatunk 25 méteres mélységig, s ezután majd 50 méterről kell felszín­re hoznunk az anyagot. H. Sz. Százezrek munkáslakásra A Bakonyi Bauxitbánya Vál­lalat, amely a hazai terme­lés kétharmadát adja, a mű­szaki színvonal állandó növe­lése mellett igen nagy gondot fordít a dolgozók életkörül­ményeinek javítására. Az el­múlt napokban beköltözött az 1100. bányászcsalád is Tapol­cára, és ezzel már a vállalat bányászainak fele a bauxit fővárosában él. A korszerű lakások építése mellett éven­te 60—80 dolgozónak nyújta­nak 100 ezer forintos kamat nélküli építési kölcsönt is. A tervek szerint ebben az öt­éves tervben további 100 la­kást építtet dolgozóinak a ba­uxitbánya-vállalat. 1980-ra Megkétszereződik az oltványtermelés A Villány—siklósi történel­mi borvidéken alakítják ki a hazánk egyik legnagyobb sző­lőszaporító üzemét A fejlesztés eredményeként 1980-ra megduplázódik a sző- lőoltvány-termelés: évente 2— 2,2 millió jó minőségű gyöke­res oltványt készítenek Vil­lányban. Országszerte nő a fogyasztók igénye a jó vörös­bor iránt, ennek megfelelően az üzemek bővíteni akarják a vörösbort adó szőlőültetvé­nyeik területét. Villány kapta fel adatul az Igények kielégí­tését és ennek megfelelően a nyolcvanas években a mosta­ninál kétszerié több oltványt ad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom