Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
\ IKERHÁZ, VILLANYHALOZAT Gyarapodnak a társközségek A LAKÁSPROGRAM SZERINT IV. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1977. JÚLIUS 9., SZOMBAT Gödöllő, Művelődési Központ Az épület megválasztásakor is rengeteg szempontot kellett figyelembe venni. A közművelődési szakemberek többsége ma már az egy nagyteremből és a több kisteremből álló konstrukciót tartja jónak. A kisebb tervezési költségen és a rövidebb időn kívül ez is a váci művelődési központ- adaptálása mellett szólt. Az alapvető szerkezet, az arányok megegyeznek, s a tervező szerint a burkolatok, a kül- és belcsín jellegzetességeivel igyekeznek Gödöllő ar- culátához igazítani az építményt. Két részből A művelődési központ két részből áll, a gyakrabban használt kistermek, klubszobák a földszinten, a színházterem pedig az emeleten kap helyet. A közművelődési célokat is szolgáló nagy előcsarnokból, amely alkalmas lesz kiállítások megrendezésére, kulturális cikkek árusítására vagy beszélgetések, találkozók lebonyolítására is, két irányba mehet majd a közönség. Az egyik irány a hangosabb: ott zenei, táncos, tv-rá- öiós és más zajosabb foglalatosságokra nyílik mód a termekben, a másik irányban a csendesebb időtöltések, a nyelvi, a képzőművészeti stúdiók, a szakköri helyiségek kapnak helyet. A színházterembe 480 rögzített széket építenek be, s a zenekari árok befedhető helyére is elfér még 50 ülőhely. A színpadot a vácihoz képest két méterrel szélesebbre tervezik, .s általában figyelembe veszik a váci központ építészeti tanulságait. A nyelvlafooratóriumokba 20—20 tanuló fér majd be, a földszinti rendezvényterem 214 méteres lesz, a mozgatható fallal két helyiségre bontható. Ide 300—400 ember is befér. Belső udvart is kialakítanak, ahol szabadtéri előadásokat tarthatnak, 150—200 néző előtt. A művelődési központ építési költségei ma még csak hozzávetőlegesek. Kerekítve 63 millió forintot tesz ki az építés, 15 millió forintot a kapcsolódó beruházások, 3 és fél millió forint a berendezések. 12 millió forint a színpadi technológia költsége. A további kiadásokkal együtt összesen mintegy 98 milió forintról van tehát szó. S ezért a pénzért az összes hasznos terület 4 ezer négyzetméter leSz. A hatalmas költségekhez már eddigi is jócskán hozzájárult a város, hozzájárultak az üzemek és a lakosok egyaránt, de, hogy az elképzeléseknek megfelelően, még ebben a -tervidőszakban elkészüljön Gödöllő új büszkesége, ahhoz további összefogás, társadalmi munkafelajánlás szükséges, amiben bizonyára nem lesz hiány. Gáti Zoltán MAGTARBAN AZ ARP A Milyen less a művelődési ház? • • Összefogás, társadalmi munka Régóta várták már a városban azt a meghívót, mely a i' járási tanács nagytermébe szólt, a sokat emlegetett művelődési ház építéséről tar- j tandó megbeszélésre. Az V. I ötéves terv legnagyobb gödöllői beruházásáról már ed- ; dig is gyakran esett szó kü- > lönböző fórumokon, s a minap arról is hírt adhattunk, ■hogy a Közép-magyarországi S Közmű- és Mélyépítő Vállalat megkezdte az alapozáshoz szükséges próbacölöpözést. Most először ismertették széles körben a terveket, s a hallgatóság soraiban ott ültek a város vezetői, a tanácstagok, az üzemek és vállalatok művelődési' felelősei, valamint a generálkivitelező, a Pest megyei Építőipari Vállalat, a beruházó, a Pest megyei Beruházási Vállalat és a KKMV képviselői is. Terv — augusztusra ' Tóth Dezső, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnöke ismertette a művelődési központ terveit, s beszámolóját részletes rajzokkal, térképekkel illusztrálta. Elmondta, egy év alatt két fontos kérdést kellett eldönteniük, hogy hol legyen a központ s hogy miként készülhetnek el időre a kivitelezési -tervekkel? A hely kijelölése körüli huzavona miatt, az utóbbira kevesebb idő jutott ugyan, de augusztusra elkészülnek s teljes lendülettel megindulhat az építkezés. A tervezett átadási időpont nincs messze: 1980. április 4. A hol kérdésének eldöntését a központ városépítészeti jelentősége, a hosszú távú fejlesztési terv és a városközpont kialakításának összhangjára való törekvés nehezítette. A döntésről a már munkálkodó, hórihorgas cölöpverő döngölőmasina is árulkodik: az Alsópark 3-as út melletti részén, a moziiskolával szemben épül fel a ház. Bontják már a régi épületeket, hamarosan bezár a Hársfa Vendéglő, s elköltő: „k a cukrászrészleg is. Öreg fa A zöldterületet féltőknek elégtételt jelenthet, hogy a központ elhelyezése nem vesz el újabb részeket a parkból, hiszen kopár környéken, omladozó házak helyére épül, Nyereséget is jelent, hiszen mindössze egy öreg fát keli kivágni, s helyette az építke-y zés után, végre megvalósul a régi terv is, rendezik a parkot, kultúr- és pihenővárosrész formálódik majd, mesterséges tóval, új utakkal. Fontos szempont volt a tervezésben a közlekedés is. A jövendő városközpontba négy fő gy-alogúton juthatnak majd el a városiak, s az egyik a művelődési központ mellett vezet el. A 3-as út és a HÉV- pálya miatt szóba került egy aluljáró terve is, de erről még korai volna többet mondani. Meglehet, hogy egyelőre a hamarosan elkészítendő közlekedési lámparendszer is elegendő lesz a gyalogosok biztonságos és zavartalan átkeléséhez. Az autóval érkezőkre is gondoltak a tervezők. A 3-as útról — amint 4 sávosra bővítenék — egyenesen a központ elé hajthatnak a személy- és tehergépkocsik, s a kikanyarodás is egyszerű lesz mindkét irányban. Kilencvennyolc gépjárműnek terveznek parkolót, úgy, hogy fasorokkal csökkentik a zajt, és ellensúlyozzák a füst káros hatását. Aszód és társközségei, Iklad és Domony, a közös tanács fennállása óta jelentősen gyarapodtak. Domonyban új iskolát adtak át, működik az iskolai napközi. Megépítették a tizenegy fürdőszobás, szoba-konyhás ikerházat, amelyben huszonkét cigány- család talált otthonra. Ikla- don felújították az óvodát, s az új lakóházakkal együtt, a magasabban fekvő részeket is bekapcsolták a villanyhálózatba, Aszódon is jelentős összegeket fordítottak beruházásra, fejlesztésre. Az ötödik ötéves tervben nagy súlyt fektetnek a lakásépítésre. Ikladon és Domonv- ban 4—4, Aszódon pedig 'március eleién egy négyszintes. házevári elemekből épült lakótömböt adtak át. Az utóbbiakba többnyire két.-há- rom gyermekes, fiatal házaspárok költöztek be. Aszódon még ebben a tervidőszakban egy újabb, huszonnégy lakásból álló épületet készítenek el, s ha semmi sem jön közbe, maradéktalanul teljesítik a lakásprogramban meghatározottakat. B. Táboroznak az úttörők Évről évre növekszik azoknak a pajtásoknak a száma Túrán is, akik a nyári táborokban tölthetik a vakáció egy részét. Az 1525. számú Gagarin úttörőcsapat pajtásai az idén a baiatonlellei váltótáborban, Csillebércen, Zán- kán, Hajdúszoboszlón, Nóg- rádkövesden, Sástón és más, természeti szépségekben és kulturális értékekben gazdag tájakon szerezhetnek felejthetetlen élményeket. Megkoszorúzták az emléktáblát Elismerésre méltóan dolgoznak Ünnepség a vasutasnap alkalmából Minden év július második vasárnapján ünnepeljük hazánkban a vasutasok napját, kitüntetettjeikről lapunk 3. oldalán olvasható tájékoztatás. Az idén a 27. vasutasnapi megemlékezésekkel nem vártak vasárnapig Gödöllőn: a két nagy szolgálati ág, az állomási és pályafenntartási szakasz dolgozói megkoszorúzták az állomás falán levő márványtáblát, amelyet annak idején, a város felszabadulásának 25. évfordulójára állítottak. Megszoktuk már, hogy munMegkezdték a búza aratásit Tarán Mintegy százhetven hektár őszi árpa aratását fejezték be a túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezetben, s máris tíz kombájnnal álltak neki az ezerkétszázhetvenkilenc hektárnyi búza vágásának. A nyolc SZK—5-ös, az E—512-es és a John Deer által levágott és kicsépelt termést billenős IFA tehergépkocsikkal és billenős, pótkocsis Zeto- rokkal szállítják az aszódi malomba, és a gabonafelvásárló raktáraiba. A várható terméshozam hektáronként 40—42 mázsa. Ügy tervezik, hogy július 17- ig végeznek az aratással. A termelőszövetkezetben az átlagon felül gondoskodnak a nehéz fizikai muníkát végző kömbájnosokról, ingyenes reggelit, ebédet és vacsorát kap niak. Az előadódó hibák gyors kijavítását is megszervezték: egy Zetor által vontatott műhelykocsi áll készenlétben a gépek mellett. Irta és fényképezte: Barcza Zsolt Gólya István SZK—5-ösé nek tartálya megtelt. cok. Fogy a lábon álló búza, szaporodnak a szalmakupaA vasutasnap alkalmából megkoszorúzták az állomás falán elhelyezett felszabadulási emléktáblát. Czangár Gyula felvétele kával ünnepelünk, a megemlékezések hangulatát a jól végzett munkával alapozzuk meg. A gödöllői és a járási vasutasok is. Az V. gépesített mozgó pályafenntartási szakasz július 1-től már nem a budapest— józsefvárosi, hanem a hatvan —salgótarjáni pályafenntartási főnökséghez tartozik. E szakasz dolgozói eddig is felelősségteljes és nehéz munkát végeztek: a Budapest—Aszód —Balassagyarmat között húzódó vasúti pályáról kellett gondoskodniuk. A pályafenntartók csatlakoztak a csepeliek verseny- felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére felajánlásokat tettek s vállalásaik jegyében teljesítették féléves terveiket is. Isaszeg és Pécel között, a bal vágányon 1800 méter helyett, 2100 méteren végeztek a nagygépi rostálással s az isa- szegi V. számú vágányon is terven felül 700 méternyi rostálással készültek el. Munkájuk nyomán a 20 kilométeres hosszban érvényes lassújelet feloldották: ezen a szakaszon is 90 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Buskó András szakaszkezelő pályamester azt is elmondotta, hogy az első félévben 1200 talpfát cseréltek ki. Dobos István állomásfőnök az állomás dolgozóinak munkájáról szólt elismerően. Gödöllőn naponta 180—190 vonat halad át, s egyre növekszik a teherpályaudvar forgalma. Az utóbbi hat hónapban 3 ezer megrakott vagon érkezett Gödöllőre. Az építőipari cégekén kívül jelentős a tangazdaság, a Ganz Árammérőgyár és a Kis- áilattenyésztési Kutató Intézet teherforgalma is. A mostani, kétnapos ünnepi megemlékezéseken, a jól végzett munka jutalmául, többen vehetik át a törzsgárdatagság- gal járó kitüntetéseket s az előléptetéseken, kinevezéseken kívül többen részesülnek kiváló dolgozó kitüntetésben is. Csiba József Diákmunka A nyári szünet nemcsak pihenést, játékot, gondtalan szórakozást jelent az iskolásoknak: sokan vállalnak közülük munkát, hosszabb-rövidebb időre, szüleik, ismerőseik üzemében, gyárakban vagy éppen a helyi termelőszövetkezetben, zömmel önszántukból. Dédelgetett vágyaikat szeretnék valóra váltani: az egyik kerékpárra gyűjt, a másik igazi farmert akar vásárolni. S ha célt látnak maguk előtt, szívesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Néhány esztendővel ezelőtt sokan másként vélekedtek a diákok szünidei foglalkoztasásáról. Szükséges rossznak tekintették bevonásukat a termelésbe, keresetüket pedig inkább tartották jutalomnak, mint tartalmas, értéket jelentő munkáért kifizetett bérnek. E felfogás azóta gyökeresen megváltozott, mindannyian tudjuk, hogy szükség van a diákok munkájára. Az idény jellegű munkahelyeken, de más üzemekben is. Az előbb említett téves szemlélet mellett mégsem mehetünk el szó nélkül. Nem, mert bár a felfogás változott, de azok az okok, amelyek táptalajt adtak neki, ma is kísértenek néhány helyen, s ez nem a diákok hibája. Ök maguk beszéltek arról, hogy gyakran a gyár udvarán, az ócskavas mögé húzódva sakkoztak, cigarettáztak, olvastak. Ha elszalasztottak őket, senki sem kérte számon, miért mentek vissza olyan későn. Sorolhatnám tovább az ilyen fonákságokat, de fölösleges. Vagyis arról van szó, hogy nagy felelősséget vállal a gyermekeket foglalkoztató üzem. Lelkiis- meretésen kell megszerveznie a diákok munkáját. Ne ceruzahegyezésre, kávéfőzésre, törülgetésre, bevásárlásra fogják be őket, ne mindig ugyanabban az irodában, részlegben töltsék idejüket, ne összefüggéstelen részleteket lássanak a termelésből, ne le- gyintsenek kérdéseikre, ne intsék le őket. Jó példát idézhetünk az Ikladi Ipari Műszergyárból, ahol a diákoknak külön ifjúsági szerelőszalagot állítottak be az egyik üzemben, amelyen néhány szakmunkás irányításával, hasznos munkát végezhetnek. De a többi üzemben is találtak olyan foglalatosságot, amelynek elvégzéséhez nem kell különösebb szaktudás, könnyen megtanulható, és nem túl nehéz fizikailag sem. Hogy az üzemről alkotott kép reális legyen a nyáron ott dolgozó gyerekek fejében, a munkaadónak arra is kell ügyelnie, hogy megfelelő arány alakuljon ki a nagy és kisebb erőkifejtést igénylő munkák között. Másképp értetlenül néznek majd szüleikre, akik fáradtságról, kimerültségről panaszkodnak. Az iskolások is, mint bárki más, annyira becsülik a szünidei munkáért kapott pénzt, mint az érte végzett munkát. Az olyan helyeken, ahol lóghatnak, nem csupán a fizetési eszköz veszít értékéből, hanem a szocialista ideál, sőt még a kétkezi dolgozó is. Az ikladiak például a szalagon és a műhelyekben többet fizetnek, mint a néhány. irodában dolgozó diáknak. A munkáról, munkahelyről kialakuló képért mindannyian felelősek vagyunk, akik dolgozunk, hiszen mellénk is kerülhet még iskolás, akinek határozott véleménye lesz az említett dolgokról. A diákmunka több szempontból is hasznos. A közvetlen tapasztalatokon túl van egy magasabbrendű nyeresége is: a gyerekekben kialakulnak a dolgozó embert jellemző tulajdonságok, amelyek az iskola- nadokat elhagyva, tovább hatnak és kamatoznak — társadalmunk javára. Bene Mihály I
