Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
ff ^ninav 1977. JÜNIUS 11., SZOMBAT IFJÚSÁGI SOROZATOK Nagyokról kicsiknek A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó változatosan gazdag termésében külön, rangos helyük van a sorozatoknak. Nehéz is lenne hirtelenében összeszámolni, hogy hányféle sorozat szolgálja a különböző korcsoportokba, ezzel — s ezen belül is — különféle érdeklődési körökbe sorolható fiatalság művelődését, szórakozását, éleszti és ki is elégíti olvasó kedvét. Az bizonyos, hogy e választékban „jó helyezése” van az Így élt... könyveknek. Pedagógusi tapasztalatként és felmérésekből is tudott, hogy a fiatalok kedvelik az életrajzot, Nevét viselő intézmények ala_ iulnak egymás után a különböző földrészeken, hogy hirdessék és terjesszék a tíz esztendeje elhunyt magyar muzsikus iránytmutató zenepedagógiai munkásságát. A mester tevékenységéhez azonban eddig alig kapcsolódtak elemző tanul- mányok, s ezért egyre több félreértés, belemagyarázás ütötte fel a fejét. A Zeneműkiadó ezúttal is úttörőmunkát jelentetett meg: Legányné Hegyi Erzsébet első ízben vállalkozott olyan összefoglaló jellegű pedagógiai kiadvány kidolgozására, amely Kodály művei alapján a korszerű ének-zene oktatás valamennyi ágára érvényes, valamint a tanítás minden mozzanatára kiterjedő útmutatást ad. Az énektanárképzés Kodály pedagógiai művei alapján című kétkötetes, rendkívül jelentős mű. kettős feladatot tölt be: egyrészt az énektanárok munkáját segíti, másrészt a tanító- és tanárképzés alapjául szolgál. Módszertani támaszt nyűit az óvónőknek és az általános, valamint a középiskolai tanároknak. Hatását, értékét majd a gyakorlat dönti el, de várhatóan olyan eredménnyel, amely hozzájárulhat a nemzetközileg is nagy- rabecsült Kodály-módszer további elterjedéséhez. Molnár Zsolt kíváncsiak világhírű tudósok, történelmi személyiségek, nagy emberek életére, tetteire. Ez a sorozat ezt az igényt szolgálja f A tudós Ezúttal két kötetet ajánlhatunk e sorozatból. Az egyiket a nagy angol tudósról, Newtonról írta a tudománytörténetnek nemcsak kiváló lexikális és társadalmi összefüggésekben, lélektani háttérben gondolkodó ismerője, kutatója, hanem remek megelevenítője, ismeretterjesztője, pedagógusa is: Vekerdi László. A legegyszerűbb, de mégsem leegyszerűsíthető kifejtésben közérthetően lépésről lépésre bevezet a tudomány újkorának születésébe, Newton korszak- alkotó munkásságába. Kibontakozik szemünk előtt a kor s benne a tudós élete, eredményeinek születése. A kutató A másik kötet egy világhírű magyar tudóst, az őshaza kutatására indult Tibet-kutatót: Körösi Csorna Sándort mutatja be. Szerzője: Szilágyi Ferenc szemléletesen írja le, idézi fel a székely tudós emberpróbáló utazásait, ezek során kutatásait, s végül még munkássága utóéletét is. (Jelen sorok írója örömmel fedezte fel a könyv e részén azt a képet, amelynek egy példányát évekkel ezelőtt kezébe adta a vándor, akit rajta Körösi Csorna dardzsilingi sírja mellett látunk. Ö Jakabos Ödön, Körösi Csorna mai földije, aki végigjárta jószerével gyalog a nagy tudós útját Székelyföldtől Ti- betig.) ben az emberséget fölemelő ifjúsági regénye, a Karcsi kalandjai. A Kondor Lajos rajzaival illusztrált kötet jó olvasmány a nyolc éven felülieknek. Kalandok A Delfin könyvek^ változatos regénysorozatában e*ldig a mai történetek mellett nem egy történelmi regénnyel és — ellenkező végletként — a fiktív jövőbe vivő sci-fivel is találkoztak az ifjú olvasók. Ezúttal Koystyna Boglár regénye, a Szaniszló király órája a mai lengyel gyerekek között játszódik a varsói Övárosban. Gyerekeik, akik titkokat keresnek és bogoznak, gyerekkalandokba keverednek és izgalmasan nyomoznak. Kalandos olvasmány. N. F. MARIO ES A TÖBBIEK Itália farmerban Fiatalokról — fiataloknak. Két szóban ez a könyv témája és célja, közönsége. A Kozmosz Könyvek hosszú — és sikeres — sorában az újabb kötetnek —■ címe: Itália farmerban — az anyagát Székely Éva válogatta és szerkesztette. Az anyag: tanulmány, riport, publicisztika, szemelvény. Valójában keresztmetszet az olaszországi ifjúságról, életükről, gondjaikról, mozgalmaikról, hiteikről és tévhiteikről, kilátásaikról. Keresztmetszet: ez egyben az első írás címe is. Ez — Faragó Jenő elemző tollából — képet ad a mai olaszországi helyzet kialakulásáról, áttekinti az elmúlt fél évszázad főbb ■ társadalmi-gazdasági mozgásirányait, s e háttér előtt a mai pártpolitikai küzdelmeket. Kifejti, mit jelent az utóbPANORAMA A DUNA-AGROL Útikalauz Ráckevéról és környékéről Klasszikus Cervantes Don Quijote- ját aligha kell ismertetni. A nagy sikerű Mókus könyvek sorozatában láthatjuk most a • kilenc .éven. felülieknek — Radnóti Miklós átdolgozásában, Kass János kedves rajzaival. A sorozat másik, most megjelent kötete a kitűnő tollú néhai Balázs Béla derűs és izgalmas, a fasizmussal szem> __________________________ A ráckevei-Duna és vidéke egyre kedveltebb a turisták körében. Nemcsak horgászok és hétvégi üdülők keresik fel vasárnaponként ezres és ezres létszámban, hanem érdeklődők az ország minden részéből. Vonzza a látogatókat a tósze- rűen csöndes folyó, a sok sziget és a műemlékek egész sora. Az igazság az, hogy végre „felfedezték” ezt a tájat, s mivel megjavult a közlekedés a HÉV járatok sűrítésével és a Csepel-szigeti gerincúttal, így valóban sok ember számára jelent felüdülést a fácánokkal, őzeikkel zsúfolt part menti erdőség. Ebben a fellendülésben sokszorozott hasznot jelent olyan kiadvány, mely bemutatja e vidékei. Érre Kovács József László vállalkozott, aki a hasznos tudnivalókat alapos történelmi és művészettörténeti elemzésekkel egészítette ki. így mindenki megtalálja a maga számára fontos és szükséges adatokat. Azt is, hogyan alakult ki a Csepel-sziget növény- és állatvilága, azt is, hogyan alakult e táj történelme honfoglalástól nap j ainkig. Dióhéjban érinti a mű a községek régészeti és művelődéstörténeti emlékeit, részletesen elemzi Ráckeve műemlékeit, kirándulásokat ajánl Apajpusztára. Emellett sort kerít arra is, hogy a közlekedés és éttermi szolgálat lehetőségeit is feltárja. Szó, ami szó: összetett kiadvány Kovács műve. Kicsit prospektus, kicsit útikönyv. Elismerésként mondom ezt a jelleget, hiszen ez volt a feladata, erre vállalkozott, ezt teljesítette az igényeknek megfelelően. A most megjelent kötetet a Panoráma gondozásában a Pest Anegyei Idegenforgalmi Hivatal adta ki, Mihalik Tamás hatásos fotóival és Dénes János térképrajzával. Losonci Miklós VISSZATEKINTÉS, ÖSSZEGEZÉS A második világháborúról Monumentálisnak ígérkező sorozat második kötetét, A második világháború története 1939—1945 című művet lapozgatom. A háborúi- előestéje című munka páratlan sorozat folytatása. A Zrínyi Katonai Kiadó tavaly jelentette meg az első kötetét (annak idején lapunkban ismertettük), s a tizenkét kötetes munka felöleli a második világháború teljes történetét. Szovjet szerkesztői kollektíva — tényekre és adatokra támaszkodva — írta meg a történelem legnagyobb háborújának történetét. Oroszból a második kötetet Horváth Zoltán és Sörös Lajos alezredes fordította, az eredetivel pedig Tóth Sándor alezredes vetette egybe. I. A most megjelent második kötet a háborút megelőző négy esztendőt tárgyalja, mégpedig azokat az eseményeket, amelyek végül is a háború kirobbantásához vezettek. Érdekes megfigyelni, a történelmi dokumentumok alapján, hogy a fasizmus milyen következetesen készítette elő a második világháborút, s hogyan fogtak össze a német és a japán fasiszták, hogy — a haladó erőket megtörve — a világra kényszerítsék akaratukat. A könyv tényekkel bizonyítja, hogy az imperializmust terheli a felelősség a második világháború kirobbantásáért. A szer. zők kimutatják, hogy a fasizmus hogyan tért rá a fegyveres agresszióra, miként nyert teret Olaszország és Németország a harmincas évek közepén Európában és Afrikában. A világháború próbájának tekintették Etiópia elfoglalását, a spanyol polgárháborút, amelyet Francóék olasz— német intervencióval tudtak csak megnyerni. Hogy a fasiszta hatalmak menynyire egyeztették tervüket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az európai fasizmus előretörésével egyidőben szélesítette ki agresszióját Japán a Távol-Keleten. Külön fejezet foglalkozik a müncheni egyezmény után kialakult helyzettel, s leírja, hogy a hitleri Németország, hogyan szállta meg Ausztriát, majd miként darabolta fel Csehszlovákiát és tette protektorátussá a terjeszkedő német fasizmus. Feltárja hogy a Szovjetunió, milyen következetesen harcolt a béke védelmében, miként segítette a spanyol szabadságharcosokat, majd minden erőt, tekintélyét is latba vetve kiállt a független Csehszlovákia mellett, egészen odáig, hogy hajlandó volt fegyveres segítségeit is nyújtaná. Erre ösztönözte a nyugati államokat, azok azonban elutasították a szovjet álláspontot, sőt a csehszlovák kormány sem próbálta meg, hogy a válság idején a Szovjetunió segítségére támaszkodjék. így létrejött a müncheni egyezmény, amely a kapitalista nagyhatalmak egyik leggyalázatosabb tette volt. Az emberiség látta, hogyan vetettek oda kirablásra a hitleristáknak egy független európai államot. A müncheni egyezményei nem értek el semmit, sőt még csak fokozták a hitleristák étvágyát, és meggyorsították a háború előtti válság beérését, amely — mint tudjuk — a második világháborúba torkollott. frontot. Ha ez nem is mindenütt járt sikerrel — elsősorban az akkori viszonyok miatt —, a népek azonban a béke hívei voltak, bár nem ismerték fel idejében a fasizmus veszélyeit. A békemozgalom fellendült az 1936—38-as években, de az imperialista cselszövések következtében nem tudott döntő tényezővé válni, mivel a hatalmon, levő nemzetközé burzsoázia összejátszott a fasisztákkal, és a legveszedelmesebb időben azon mesterkedett, hogy egységes frontot alakítson ki a Szovjetunió ellen. Meghiúsultak a tervek, sőt a szovjeteknek sikerült végül is a háborúban szövetségeseket találni, mert a nyugati hatalmak, amelyek hadban álltak a hitleri Németországgal, belátták: a Szovjetunió nélkül nem tudnak eredményeket elérni Hitler ellen. LiJ 2, AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN újabb hasznos és érdekes kiadványokkal jelentkezett a Zeneműkiadó. E sorok írója már számtalanszor megfogalmazta, hogy milyen nagy szükség van olyan alapvető zenei ismereteket tartalmazó könyvekre, amelyek nélkülözhetetlen olvasmányai lehetnek ’ a komoly zene barátainak. Tucatnyi könyvet ajánlott az olvasóknak, s hogy még most sem ért a figyelmet felkeltő művek végére, azt elsősorban a kiadónak köszönheti. Az az igényes — nemcsak a vájtfü- lűeket érdeklő, hanem a nagyközönség számára is újat mondó — munka, amely évről évre tetten érhető a Zeneműkiadó tevékenységében, ezúttal is a felfedezés erejével hat. Mindenekelőtt az Orfeusz-soro- zat jóvoltából, amely a zene- irodalom legváltozatosabb tartományait deríti fel a hangjegyek birodalmában már jártas, egyben a muzsikával most ismerkedők előtt is. mostani ajánlatunk élére Barna István örök muzsika című zenetörténeti olvasmánygyűjteménye kívánkozik, amely huszonhét évszázadot ölel át. A Kalevalától századunk elejéig követhetjük nyomon a zenei alkotó- és ízlésvilág fejlődését, változásait. Érdekességét nemcsak az időpontok távolsága f határozza meg, hanem elsősorban az a szerzőgárda, melynek névsora Homérosztól, Palestrináig, Platóntól Schubertig, Arezzoi Guu dótól Brahmsig, Diderottól De- bussyig terjed. írók, reformerek, államférfiak, teoretikusok, de mindenekelőtt muzsikusok szólnak hozzánk a kötet lapjairól. Nemcsak foglalkozásaik különbözőek, hanem írásaik műfaja is: egyaránt megtalálható közöttük iskolai rendtartás és legenda, gyakorlati utasítás és drámarészlet, vitairat és legenda, ajánlás és önéletrajz. A KIVÄLÖ amerikai orgonaművész, Charles Rosen már könyvének címében is tömören meghatározta tanulmányának célját, szemléletét és feldolgozásmódját. A klasszikus stílus ugyanis az adott korszak három óriásának — Haydn. Mozart, Beethoven — munkásságában keresi és mutatja meg azokat az egységessé összeálló törekvéseket, amelyek egyéniségük különbözősége ellenére is a zenei klasszicizmus jellemzőivé váltak. Kottapéldákkal fűszerezett könyvének elsősorban úgy vehetjük hasznát, ha elolvasva egy-egy megállapítását, rögvest összevetjük a művekkel, tehát az elemző szót a Cosi fan, tutte pszichológiai attitűdjével, a szellemességet és a teremtő fantáziát az Oxford-szimfóniá- val. Ez a kiragadott mozarti és haydni elemzés érvényes a beethoveni világra is, ahol elsősorban a zongoraszonáták szolgálnak újszerű megállapításokkal. Persze, a szavak érvényesülésének van egy másik lehetősége is, gondoljunk jcsak a hangversenyre készülődés perceire, ahol már a várható élmény jegyében tölthetjük fel magunkat a könyv segítségével. A SZÜKEBB értelemben vett szakma számára is tartogatott meglepetést e két Orfeusz- könyv mellett a Zeneműkiadó. Idestova két évtizede, egyre többet hallunk a Kodály-módszer világméretű elterjedéséről. A kötet II. részében a szerzők — szintén dokumentumokra támaszkodva — arról írnak, hogy a haladó erők miként igyekeztek elhárítani a háború veszélyét, mindenekelőtt a Szovjetunió volt az az állam, amely teljes erejével készült az imperialista agresszió elhárítására. A szovjet párt, a szovjet állam felkészítette a népet politikailag és ideológiailag a szocialista haza védelmére, fejlesztette a szocialista gazdaságot, s megteremtette a szovjet fegyveres erők ellátásának anyagi-technikai alapját. S mint tudjuk, ez a munka sikeres volt, hiszen végül is a Szovjetunió — szövetségeseivel együtt győzdebr.eskedett a fasizmuson. A szerzők kimutatják a kommunista pártok jelentős szerepét ebben az időszakban, amikor harcba vitték a tömegeket a háború ellen, s igyekeztek megteremteni a népfrontot, a békevédelmi A kötet befejező, harmadik része azt veszi eszmei bonckés alá, hogy a két tő_ kés csoportosulás, hogyan állt a háború előestéjén., milyen volt a két csoport országainak belső helyzete, milyenek voltak fegyveres erőik. A szerzők kimutatják, hogy a tőkés hatalmak között kibékíthetetlen ellentétek voltak, s ez segítette elő, hogy a Szovjetunió a hitleriz- mus megsemmisítésében szövetségesekre talált. A kötet összefoglalójában megállapítják: Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok háború előtti politikája nem állta ki a történelem próbáját. Az egyik történelmi tanulság, amelyet ma már világosan látunk éppen az, hogy az imperialista reakció lebecsülése, különösen a neki tett engedmények — lépjen bár fel ez a fasizmus vagy más egyéb alakban — fölöttébb nagy veszedelmet jelent a népek sorsára, a tanulság: az ilyen reakcióval szemben megalkuvást nem ismerő és könyörtelen harcot kell folytatni. Ezt teszi a Szovjetunió napjainkban, amikor következetesen harcol a népek békéjéért, s munkálkodik mindenféle háborús veszély elhárításán. A könyvet eredeti képek, térképek teszik még színesebbé. A függelékben pedig a főbb események időrendjét közli a kiadó. A névmutató, a földrajzi nevek mutatója csak segíti az olvasót, hogy jobban eligazodjék az események menetében. Gáli Sándor bi években a köztudatba került fogalom, amit az Olasz Kommunista Párt két éve tartott kongresszusa mint stratégiát történelmi kompromisz- szum néven fogadott el. Mit jelent ez a minden népi demokratikus erők együttműködését szorgalmazó Olaszország megmentéséért harcba hívó jelszó, mi a jelentősége — mitől függ a megvalósítása? E kérdésekre keresi a választ Faragó Jenő. Ez a bevezető jó alapot ad az olvasónak a többi írás megértéséhez, helyére tételéhez. S a továbbiakban bőséges adatot olvashatunk a fiatalok társadalmi, műveltségi, gazdasági helyzetéről. A diákmozgalmak hátterében bepillanthatunk az olasz iskolák életébe, beleértve az egyetemeket is. Sok “oldalról villantják fel a kötet írói az olasz fiatalok életét. Betekinthetünk a katonáskodásba — egy NATO-or- szágban — éppúgy, mint az ifjúsági politikai mozgalmakba, ennek széles skáláját értve a jobbszéltől a szélső bal-ig. S nyílván nem kisebb érdeklődésre tarthat számot az a fejezet sem, ami a Szerelem — olasz módra címet viseli. Ismert a sajtóból a válás kérdésének politikai közügye Itáliában. Természetesen erre is kitér a kötet, de nyilván élesebben vetődik fel a szexualitás kérdésköre ott, ahol a válás is sokaknak botránykő. Erről olasz szociológus felmérése nyomán kaphatunk képet. De fény vetül az egyház, illetve a papok nézeteire is. Végül Róbert László írása a jövő kérdését feszegeti. Nem jósolni próbál — olyan tartományok székhelyére, városaiba látogat el, amelyeket a választók akarata révén a kommunisták és szocialisták koalíciója kormányoz, ott keresi a történelmi folyamatosságot. Németh Ferenc MŰVÉSZÉT ’76 Kérdőjelek Az ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő kiállítású kötete kétségtelenül a Művészet »76 című évkönyv volt, amelyet a Corvina Kiadó adott közre. Üj kezdeményezésről lévén szó, nem árt idézni a prospektusok ajánlásait, melyek szerint évkönyv ... évente számot ad majd az előző év képzőművészeti eseményeiről”. A szándék nemes volta mindenképpen figyelemre méltó, még akkor is, ha a remekbeszabott tálalás mellett a kötetben található írások általában másodközlések. S ebből adódik mindjárt az első problémánk: érdemes-e alig egy esztendő távlatában újból közreadni egy folyóirat cikkeinek többségét, amikor elérhető közelségben bárhol és bármikor fellelhetők? Másodszor: helytálló-e az a megállapítás, hogy a kötetben megjelent írásom az elmúlt esztendő magyar művészetének a tükörképét adják? Ha a felvetődő kérdésekre kíván válaszolni a recenzens, felemás helyzetbe kerül, mert az időegységül megszabott kerek egy esztendő sokkal inkább művészetírásunk, -kritikánk elmúlt esztendei műhelyeibe enged bepillantani, mintsem hógy művészeti életűnk termését summázná. A kötet több példát is szolgáltat mindezek illusztrálására. Feledy Gyula 1973-ban készítette Karancslejtős című litográfiái sorozatát. Egyetlen képzőművészeti folyóiratunkban tavaly került sor ennek a bemutatására, elemzésére. Feledy müve tehát egyáltalán nem sorolható az elmúlt esztendő eseményei közé, csupán a róla megjelent írás. A másik kiragadott és szembetűnő példát a budavári gótikus szoborleletekről megjelent írások jelentik. A nagyértékű műkincsek megtalálásáról, értékeiről már több könyv megjelent az elmúlt esztendőben. Éppen ezért harmad- és negyedszeri közlésének fogható fel a róluk olvasható két cikk. Vitatkozni lehetne a kötet szerkesztésmódjával Is. Erről most csupán annyit, hogy ami megfelel a Művészet című folyóirat belső struktúrájának, az nem biztos, hogy elégséges egy könyv összeállításánál. A kérdés tehát adott: érdemes-e antológiát összeállítani az előző év cikkeiből, amikor a legjobbakat a Látóhatár amúgy is figyelemfelkeltően újból közli? Ilyen szerkesztésű kötetnek akkor lenne igazán értelme, ha összefoglalóan foglalkozna az elmúlt esztendő eseményeivel, forrásértékű eredeti munkákat tartalmazna, tehát nem a már ismert anyagok ú.iabb reprodukálását jelentené. M. Zs. LAPOZ GATÓ NAGYKÖZÖNSÉGNEK - SZAKMÁNAK Örök muzsika
