Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

1977. JÜNIUS 8., SZERDA (W Heti jogi tanácsok • A termelőszövetkezeti mun­kaviszonyban álló fizikai dol­gozók jubileumi jutalmáról. Egyik olvasónk termelőszö­vetkezetben alkalmazottként dolgozott. Nyugdíjazásával most szűnt meg a munkaviszo­nya. A társadalombiztosítási szervek 27 év és 6 hónap mun­kaviszonyt igazoltak a javára. Jubileumi jutalmát a mai napig sem kapta meg. A ter­melőszövetkezet elnökéhez fordult, de sem itt, sem a szö­vetkezeti döntőbizottságnál kérelme nem talált meghall­gatásra. Azzal utasították el, hogy a jubileumi jutalmat csalt: attól a munkáltatótól kérheti, ahol munkaviszonyá­nak 25 évét eltöltötite. Olva­sónk azt kérdezi, helyes volt-e az elutasítás, és esetleg mi­lyen intézkedéseket tehet an­nak érdekében, hogy jutalmát utólag megkaphassa. Tévedett a tsz is, és a döntő- bizottság is. Véleményünk sze­rint, jogosan kérhette a terme­lőszövetkezettől, ezért az el­utasítások ellen nyújtson be keresletlevelet az illetékes munkaügyi bíróságnál. O Az elbocsátást tartalmazó fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig a dolgozót elhe­lyezkedési kötelezettség nem terheli. Több olyan kérdésit kaptunk, hogy felmondás, illetőleg fe­gyelmi elbocsátás esetén a ha­tározat jogerőre emelkedéséig van-e a dolgozónak úgyneve­zett kárenyhítési kötelezettsé­ge, köteles-e elhelyezkedni. A közelmúltban foglalkoz­tunk azzal, hogy mi a jogi helyzet felmondás esetén. Több példát említettünk, hogy a dolgozó nem várhatja karbatett kézzel, amíg a fel­mondás elleni panasz jogerős elintézést nem nyer, mert őt kárenyhítési kötelezettség ter­heli. A fegyelmi elbocsátásnál azonban más a helyzet. A Munka Törvénykönyve szerint (Mt. V. 94. §. (1) bek.) a fe­gyelmi határozatot és a fegyel­mi eljárás mellőzésével kisza­bott büntetést az ellene be­nyújtott panasz jogerős elbírá­lásáig nem szabad végrehajta­ni. Ennélfogva törvényt sért az a vállalat, amelyik a dol­gozó panasza ellenére végre­hajtja a határozatot. Ha a munkaügyi döntőbizottság ha­tározata ellen, a dolgozó kere­setet is nyújt be, vagyis a munkaügyi bírósághoz fordul, akkor a munkaügyi bíróság jogerős ítéletéig szintén nem lehet végrehajtani, s a dolgo­zó munkakönyvét kiadni. Ezen időpontig a dolgozót elhelyez­kedési, kárenyhítési kötele­zettség kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem terheli. Az a vállalat akkor sem jár el helyesen, ha a jog­erős döntés előtt arra hívja fel az elbocsátott dolgozót, hogy kérje ki munkakönyvét, és máshol helyezkedjen el. Ha a munkaügyi vita azzal fejeződik be, hogy a dolgozót visszahelyezik eredeti munka­helyére, illetve munkakörébe, az átlagkereset visszatartott összegét a dolgozó részére ki kell fizetni. Vonatkozik ez ar­ra az esetre is, ha a munka­ügyi vitát eldöntő szerv az el­bocsátás fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztette, amint ez T. L. olvasónk eseté­ben történt. Mivel ez utóbbi részére nem fizették ki az át­lagkeresetet, a munkaügyi vi­tát eldöntő szerv is elmulasz­totta ebben a kérdésben a döntés meghozatalát, azt taná­csoljuk, amiatt adjon be ké­relmet a vállalathoz. O Milyen körülményekre kell figyelemmel lenni az üze­mi baleset megítélése esetén, hogy a balesetet előidéző ok a vállalat működési körébe tar­tozik? Sok téves álláspont érvénye­sül a vállalatok gyakorlatá­ban az üzemi balesetek meg­ítélésénél. Sajnos, még mindig kísért az a régi gyakorlat, hogy egyes vállalatok igyekez­nek a dolgozóra hárítani a fe­lelősséget üzemi baleset esetén is. Legtöbbször arról vitatkoz­nak a vállalati munkaügyi döntőbizottságon is, hogy a balesetet előidéző ok nem esik a vállalat működési köré­be, és azért nem felel. Ezért is született munkaügyi kollégiu­mi állásfoglalás. Eszerint a működési kör nem korlátozó­dik a vállalat telephelyére, a telephelyen kívüli munka so­rán keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti össze­függés. Sajátosan alakul ez az összefüggés abban az esetben, ha valaki állandó jelleggel vagy rendszeresen telephelyén kívül dolgozik, és a munka so­rán a dolgozót a munka jelle­ge, és a munka körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívüleső okból ki van té­ve. (Köztisztasági dolgozó, pos­tai kézbesítők, kéményseprő, helyszínen javító-szerelő mun­kások, stb.). Ilyen esetben ál­talában azon az alapon állapít­ható meg a vállalat működési köre, és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ez­zel összefüggő baleseti ve­szélyhelyzettel a munkáltató vállalatnak is számolnia kell. Ezért az e munka során bekö­vetkezett balesetért a felelős­ség alól — mondja az állásfog­lalás — a vállalat nem men­tesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívüleső ok idézte elő. Dr. M. J. Á terhes nők keresőképessége Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvei Az. Egészségügyi Miniszté­rium szakmai irányelveket adott ki a terhes nők kereső- képességének elbírálásáról. Az Egészségügyi Közlöny 13. szá­mában megjelent elvek segítsé­get és nagyobb lehetőséget ad­nak az orvosoknak a színvona­lasabb és a beteg állapotát az eddiginél is jobban figyelembe vevő gyógyító munkához. Legfőbb céljuk a terhes nő védelme, maga és megszüle­tendő gyermeke érdekében. A terhesség nem betegség, hanem élettani állapot — hangsúlyozzák elöljáróban az irányelvek. Ha minden kezelés és elővi­gyázatossági rendszabály elle­nére egy vagy több egymást követő terhesség végződik ve­téléssel, indokolt keresőképte­lennek nyilvánítása, akár a terhesség egész időtartamára is. A szakmai elvek részletesen foglalkoznak a terhesség és a különböző betegségek viszo­nyával. A szívbetegség például — különösen annak súlyosabb formája — a terhesség alatt mindig komoly szövődményt jelent. Főképpen így van, ha már megelőzően is előfordult keringési elégtelenség; ebben az esetben a terhes még a leg­könnyebb munkakörben sem minősíthető keresőképesnek. Hazánkban jogszabály írja elő a terhesek gondozását. A szakemberek szerint az a he­lyes, ha már a terhesség minél koraibb szakaszában négyhe­tenként, az utolsó 2 hónapban pedig még gyakrabban, a ma­gát egészségesnek érző terhes is megjelenik a gondozáson. A veszélyeztetett és szövődmé­nyes terhest ennél gyakrabban kell tanácsadásra berendelni, Tíz nap rendeletéiből Az iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátásban dolgozók műszak- pótlékáról a 15/1977. (V. 22.) MT. rendelet intézkedik. (Meg­jelent a Magyar Közlöny 40. számában.) Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végre­hajtásaként is ugyanitt jelent meg a belkereskedelmi mi­niszter 12/1977. (V. 22.) Bk. M. számú rendelete­A tanúk díjazásáról szóló 1/19G9 (I. 8.) IM. számú ren­delet módosítását a 4/1977. (V. 27) IM rendelet tartal­mazza. (Magyar Közlöny 42. szám) A bírósági végrehajtás so­rán fizetendő helyszíni költ­ségátalányról ugyanit talál­ják meg az érdekeltek az 5/1977. (V. 27.) IM rendeletet. A lakásszövetkezetekről ki­adott 1977. évi 12. sz. törvény- erejű rendelet és annak vég­rehajtási utasítását a 20/1977- (V. 12.) ÉVM-PM. számú együttes rendeletét a Magyar Közlöny 37. számában találják meg. Ebben megtalálják az érdekeltek az általános ren­delkezéseken kívül, (megalaku­lás, megszűnés, tisztségviselés, tagsági viszony, munkaszerve­zet, felelősség) az egyes szö­vetkezeti formákra vonatkozó speciális szabályokat. Így: a lakásépítő szövetkezet, a lakás- fenntartó szövetkezet, az üdü­lő-szövetkezet, a garázsszövet­kezet, szervezésének, tevé­kenységének a tulajdoni és használati viszonyok rendel- zésének szabályait. lakásán a védőnőnek is gyak­rabban kell meglátogatnia. Ha­ladéktalanul és a szükséges időközökben ismételten el kell végezni náluk a szakorvosi és a laboratóriumi vizsgálatokat, s ha szükséges, kórházba is be kell utalni őket. Á szövődményes terhesség fogalmát a szakmai elvek ha­tározzák meg. Eszerint akkor szövődményes terhes a nő, ha terhessége mellett, vagy azt megelőzően egyéb betegsége is van. Ez összefügghet a terhes­séggel, de lehet attól független is. Figyelmet érdemel, hogy a statisztikák szerint közöttük több-a-keresőképtelen és a kór­házi ellátást, igénylő, mint a veszélyeztetett terhesek között. Csak olyan felkészültségű in­tézetben lehet őket ápolni és a szülés ott történhet, ahol a szakszerű ellátásuk biztosított. Az irányelvek összefoglalják a szülés utáni keresőképesség­gel kapcsolatos tudnivalókat. A gyermekágy időtartama álta­lában öt-hat hét. A hatodik hét végére a nők többségének munkaképessége nagyjából helyreáll, de a hatodik hónap végéig az anya nem tekinthető teljes munkaképességűnek, és ezért — jogszabályokban is rögzített — munkakönnyíté­sek illetik meg. A császármetszések gyakori­sága — összefüggésben az or­vostudomány fejlődésével — az utóbbi húsz évben hazánkban emelkedett. A fogamzóképes és így a munkaképesség szem­pontjából is legértékesebb kor­ban levő nők 5—6 százaléka szül ily módon. A császármet­szés utáni állapot befolyásolja a gyermekágy és a keresőkép­telenség időtartamát. Ezek az anyák a tapasztalatok szerint korábbi munkakörüket általá­ban nem változtatják meg, de fizikai állapotuk később is fo­kozottabb figyelmet érdemel. A gazdasági bűncselekmények - tanulságok Beszélgetés ár. Czili Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével Legmagasabb bírói szervünknek, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának feladata a bíróságok elvi irányítása, a fellebbezés vagy törvényességi óvás alapján elé kerülő ügyek jogerős eldöntése. A bűncse­lekmények számából, az egyes cselekménycsoportok ará­nyainak, valamint az elkövetési módoknak és körülmé­nyeknek alakulásából általános érvényű következtetése­ket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része vagyon elleni, illetve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet­tesét. — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leg­gyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság tanácsai elé» — Ha csoportosítani akar­juk a jogerőre emelkedett ügyeket — hangzott a válasz —, többféleképpen is tehet­jük ezt. Egyféle bűncselekmé­nyeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen szembeállítá­sából származnak. Más ügyek­re az a jellemző, hogy kon­junkturális jellegűek: elkö­vetőik visszaélnek azzal, hogy még nem minden téren tud­ja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vádlot- tairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerül­ve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszte­letben tartása. — A felsorolásból is ki­derül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, hanem morális szempontból is külön említésre méltóak. Talán egy idevágó példa illusztrálhatná az elmondottakat? — Korántsem szenzáció­keltés a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyel­mét felhívjuk bizonyos bűn- cselekmények társadalmi ve­szélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásai­ra gondolok — noha, azok sem lebecsülendők —, hanem arra: senki sem hiheti azt, bármi­lyen beosztásban volt vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte, hogy önmagát felül emelheti a jog­szabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagyvállalat igazgatója, közgazdasági főosz­tályvezetője. továbbá ugyan­ennek a vállalatnak munka­védelmi felelőse és egyik gyáregységvezetője került bí­róság elé. Ügyüket fellebbe­zés folytán a Legfelsőbb Bí­róság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között ki­záró okként szerepelt, ha vala­melyik vállalatnál halálos, csonkolásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munka- védelmi versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk be­következett üzemi balesete­ket, így a versenyt megnyer­ték és 478 ezer forintot kap­tak. Szintén ennél a vállalat­nál történt, hogy az igazgató, a közgazdasági főosztályveze­tő és az szb-titkár fiktív ju­talmakat osztott ki, a megju­VALASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár NYERSANYAGOK, ALAPANYAGOK Az alapanyag, valamely ter­melőtevékenység alapvető anyagi alapjait alkotó munka­tárgy. Az alapanyag jellege a termelés céljától (végterméké­től) függ: lehet közvetlenül a „természetből” nyert, illetve kitermelt nyersanyag (például az elsődleges energiaforrások: a szén, az olaj, a gáz, vagy pél­dául a textilipar fontos alap­anyagai: a gyapjú, a gyapot, a cipőiparban a bőr, a fafeldol­gozóiparban a fa stb.) Terme­lőtevékenységek alapanyagául szolgálhat az ember által alko­tott, tehát ilyen értelemben már „mesterséges” termék is: például a textiliparban hasz­nálatos műszálak, műanyagok stb. Korunk egyik jellemző gazdasági tünete, hogy mind a természetből származó, mind a mesterséges alapanyagok meg­szerzése, előállítása egyre költ­ségesebb. Ez a felhasználókat takarékosabb technológiák ai kalmazására, a hulladékok cél­szerű hasznosítására kell, hogy késztesse. Forgács Katalin közgazdász talmazottak kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. Ki­derült a tárgyalás folyamán, hogy a vállalat vezetői jóelő- re felhívták a művezetők fi­gyelmét: a legközelebbi mun­kaverseny értékelésekor az kap legtöbbet, aki legjobban el tudja titkolni a nála bekövet­kezett baleseteket. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese —, hogy ezekért a bűncselekményekért bünte­tés jár. Az igazgató korábban vezető párt- és állami tisztsé­geket töltött be, s úgy gondol­ta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tisztelet­ben tartása. Bíztak ebben bűn­társai is, arra számítva, hogy az igazgató neve, múltja mö­gé bújhatnak a felelősségre vonás elől. Tévedtek. A Leg­felsőbb Bíróság jogerőre emel­te az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és a főosztályve­zetőt végrehajtható szabad­ságvesztés- és pénzbüntetés­sel, s a többi vádlottat is cse­lekményüknek megfelelő bün­tetéssel sújtotta. — Milyen tendenciák figyel­hetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és magán­érdekeknek a társadalmi érdek elé helyezéséből származó bűn­cselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg" szö­vetkezeti — vezetők tulajdon­képpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jószándék legfeljebb feltéte­lezhető, de bizonyítani azt le­het, hogy vélt csoportérdek­ből megkárosították a népgaz­daságot. Ismét mások üzér­kednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűn­cselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé ke­rülnek az elkövetők — az el­ért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. Például: mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket, majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Meg­kapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kide­rül, hogy azt (vagy annak je­lentős részét) feletették a tsz állataival. A szövetkezet ve­zetői ilyenkor azzal védekez­nek, hogy ők jót akartak, hi­szen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra, a tagság­nak osztandó pénzre is gon­dolni kell. Előfordul, hogy az így keletkezett hiány csak 2 —3 év múlva mutatkozik, s a rosszul számító vezetők is ad­digra kerülnek bíróság elé. — Melyek azok a bűncselek­mények, amelyeket konjunktu­rális jeUegünck nevezett? — Több ilyen bűncselek­ményfajta fordul elő a bírósá­gok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbékkel, az épít­kezési ügyekkel. Köztudomá­sú, hogy a lakásépítési prog­ram teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb, igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nem­régen került bíróság elé építő- kisiparosok ügye. ők társas- házak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitá­suk nem volt. Az építtetni aka­róktól nagv összegeket vettek fel, új meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyi­ket sem tudták, ahogy mon­dani szokták: lyukat lyukkal akartak betömni, egyik építke­zéstől a másikhoz vitték át a tőkét, míg végül feljelentették őket. Ugyancsak konjunkturá­lis jellegű az a bűncselekmény­típus, amely abból ered, hogy gazdasági vezetők fontos, meg­oldandó feladatok elvégzésé­re a kollektív szerződésiben előírt bérért nem kapnak szak­embereket. Ilyenkor ráígérnek, olykor a megállapított bér öt­szörösét is. Amikor fizetésre képül sor, kapkodnak, illegá­lis forrásokból teremtik elő a pénzt. Ez az út szinte bizto­san a vádlottak padjáig vezet. Bizonyos mértékig még az olyan esetek is ide sorol hatók, amikor sikkasztásért, vagy ha­sonló bűncselekményekért büntetett embereket helyez­nek pénz kezelésével járó munkakörökbe. Ezt gyakran a munkaerőhiány okozza. A baj azonban ott van, hogy az illető előéletének ismereté­ben sem veszik a fáradságot fölötteseik, hogy kellően el­lenőrizzék tevékenységüket. — Túl a büntetőjogi felelös- ségrevonáson, milyen tanulsá­gokkal szolgálnak a büntető­ügyek az 8n, illetve a Legfel­sőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűncse­lekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bí­róságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen je­lentős részét. Folytatva a gon­dolatot: a bűncselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselek­mény. A közvélemény — ta­lán a sajtóban szokásos szűk­szavú ismertetésnek is szere­pe van ebben — sokszor le­egyszerűsítve látja az ügyeket, s nem érti, hogy látszólag ugyanolyan bűncselekménye­kért miért szabnak ki a bíró­ságok különböző súlyú bünte­téseket. Pedig a bíróságnak meg kell vizsgálnia minden körülményt, a társadalmiakat és a személyieket egyaránt, mérlegelnie kell a büntetés el­riasztó és nevelő hatását, tör­vényes eszközökkel el kell von­nia a bűnös úton szerzett anya­gi javakat stb. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy alkalom szü­li a tolvajt, vagyis sokkal ko­molyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tu­lajdon védelmét, őrzését. Nem­egyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelős­ségre kell vonni hűtlen keze­lésért. S még egy nagy tanul­ság: a vállalat, a köz vagyo­náért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de ne­kik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze ma­gáénak a köz tulajdonát, lép­jen fel annak védelméért bár­kivel szemben. Várkonyi Endre Belvárosi külkereskedelmi vállalat Pénzügyi osztályára felvesz gépírni is tudó adminisztrátort Jelentkezés: a 185-990-es vagy a 185—995-ös telefonszámon, a 214-es mellékállomáson. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom