Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
1977. JÜNIUS 8., SZERDA (W Heti jogi tanácsok • A termelőszövetkezeti munkaviszonyban álló fizikai dolgozók jubileumi jutalmáról. Egyik olvasónk termelőszövetkezetben alkalmazottként dolgozott. Nyugdíjazásával most szűnt meg a munkaviszonya. A társadalombiztosítási szervek 27 év és 6 hónap munkaviszonyt igazoltak a javára. Jubileumi jutalmát a mai napig sem kapta meg. A termelőszövetkezet elnökéhez fordult, de sem itt, sem a szövetkezeti döntőbizottságnál kérelme nem talált meghallgatásra. Azzal utasították el, hogy a jubileumi jutalmat csalt: attól a munkáltatótól kérheti, ahol munkaviszonyának 25 évét eltöltötite. Olvasónk azt kérdezi, helyes volt-e az elutasítás, és esetleg milyen intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy jutalmát utólag megkaphassa. Tévedett a tsz is, és a döntő- bizottság is. Véleményünk szerint, jogosan kérhette a termelőszövetkezettől, ezért az elutasítások ellen nyújtson be keresletlevelet az illetékes munkaügyi bíróságnál. O Az elbocsátást tartalmazó fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Több olyan kérdésit kaptunk, hogy felmondás, illetőleg fegyelmi elbocsátás esetén a határozat jogerőre emelkedéséig van-e a dolgozónak úgynevezett kárenyhítési kötelezettsége, köteles-e elhelyezkedni. A közelmúltban foglalkoztunk azzal, hogy mi a jogi helyzet felmondás esetén. Több példát említettünk, hogy a dolgozó nem várhatja karbatett kézzel, amíg a felmondás elleni panasz jogerős elintézést nem nyer, mert őt kárenyhítési kötelezettség terheli. A fegyelmi elbocsátásnál azonban más a helyzet. A Munka Törvénykönyve szerint (Mt. V. 94. §. (1) bek.) a fegyelmi határozatot és a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetést az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ennélfogva törvényt sért az a vállalat, amelyik a dolgozó panasza ellenére végrehajtja a határozatot. Ha a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen, a dolgozó keresetet is nyújt be, vagyis a munkaügyi bírósághoz fordul, akkor a munkaügyi bíróság jogerős ítéletéig szintén nem lehet végrehajtani, s a dolgozó munkakönyvét kiadni. Ezen időpontig a dolgozót elhelyezkedési, kárenyhítési kötelezettség kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem terheli. Az a vállalat akkor sem jár el helyesen, ha a jogerős döntés előtt arra hívja fel az elbocsátott dolgozót, hogy kérje ki munkakönyvét, és máshol helyezkedjen el. Ha a munkaügyi vita azzal fejeződik be, hogy a dolgozót visszahelyezik eredeti munkahelyére, illetve munkakörébe, az átlagkereset visszatartott összegét a dolgozó részére ki kell fizetni. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a munkaügyi vitát eldöntő szerv az elbocsátás fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztette, amint ez T. L. olvasónk esetében történt. Mivel ez utóbbi részére nem fizették ki az átlagkeresetet, a munkaügyi vitát eldöntő szerv is elmulasztotta ebben a kérdésben a döntés meghozatalát, azt tanácsoljuk, amiatt adjon be kérelmet a vállalathoz. O Milyen körülményekre kell figyelemmel lenni az üzemi baleset megítélése esetén, hogy a balesetet előidéző ok a vállalat működési körébe tartozik? Sok téves álláspont érvényesül a vállalatok gyakorlatában az üzemi balesetek megítélésénél. Sajnos, még mindig kísért az a régi gyakorlat, hogy egyes vállalatok igyekeznek a dolgozóra hárítani a felelősséget üzemi baleset esetén is. Legtöbbször arról vitatkoznak a vállalati munkaügyi döntőbizottságon is, hogy a balesetet előidéző ok nem esik a vállalat működési körébe, és azért nem felel. Ezért is született munkaügyi kollégiumi állásfoglalás. Eszerint a működési kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, a telephelyen kívüli munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Sajátosan alakul ez az összefüggés abban az esetben, ha valaki állandó jelleggel vagy rendszeresen telephelyén kívül dolgozik, és a munka során a dolgozót a munka jellege, és a munka körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívüleső okból ki van téve. (Köztisztasági dolgozó, postai kézbesítők, kéményseprő, helyszínen javító-szerelő munkások, stb.). Ilyen esetben általában azon az alapon állapítható meg a vállalat működési köre, és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a dolgozó a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltató vállalatnak is számolnia kell. Ezért az e munka során bekövetkezett balesetért a felelősség alól — mondja az állásfoglalás — a vállalat nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívüleső ok idézte elő. Dr. M. J. Á terhes nők keresőképessége Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvei Az. Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelveket adott ki a terhes nők kereső- képességének elbírálásáról. Az Egészségügyi Közlöny 13. számában megjelent elvek segítséget és nagyobb lehetőséget adnak az orvosoknak a színvonalasabb és a beteg állapotát az eddiginél is jobban figyelembe vevő gyógyító munkához. Legfőbb céljuk a terhes nő védelme, maga és megszületendő gyermeke érdekében. A terhesség nem betegség, hanem élettani állapot — hangsúlyozzák elöljáróban az irányelvek. Ha minden kezelés és elővigyázatossági rendszabály ellenére egy vagy több egymást követő terhesség végződik vetéléssel, indokolt keresőképtelennek nyilvánítása, akár a terhesség egész időtartamára is. A szakmai elvek részletesen foglalkoznak a terhesség és a különböző betegségek viszonyával. A szívbetegség például — különösen annak súlyosabb formája — a terhesség alatt mindig komoly szövődményt jelent. Főképpen így van, ha már megelőzően is előfordult keringési elégtelenség; ebben az esetben a terhes még a legkönnyebb munkakörben sem minősíthető keresőképesnek. Hazánkban jogszabály írja elő a terhesek gondozását. A szakemberek szerint az a helyes, ha már a terhesség minél koraibb szakaszában négyhetenként, az utolsó 2 hónapban pedig még gyakrabban, a magát egészségesnek érző terhes is megjelenik a gondozáson. A veszélyeztetett és szövődményes terhest ennél gyakrabban kell tanácsadásra berendelni, Tíz nap rendeletéiből Az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók műszak- pótlékáról a 15/1977. (V. 22.) MT. rendelet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 40. számában.) Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtásaként is ugyanitt jelent meg a belkereskedelmi miniszter 12/1977. (V. 22.) Bk. M. számú rendeleteA tanúk díjazásáról szóló 1/19G9 (I. 8.) IM. számú rendelet módosítását a 4/1977. (V. 27) IM rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 42. szám) A bírósági végrehajtás során fizetendő helyszíni költségátalányról ugyanit találják meg az érdekeltek az 5/1977. (V. 27.) IM rendeletet. A lakásszövetkezetekről kiadott 1977. évi 12. sz. törvény- erejű rendelet és annak végrehajtási utasítását a 20/1977- (V. 12.) ÉVM-PM. számú együttes rendeletét a Magyar Közlöny 37. számában találják meg. Ebben megtalálják az érdekeltek az általános rendelkezéseken kívül, (megalakulás, megszűnés, tisztségviselés, tagsági viszony, munkaszervezet, felelősség) az egyes szövetkezeti formákra vonatkozó speciális szabályokat. Így: a lakásépítő szövetkezet, a lakás- fenntartó szövetkezet, az üdülő-szövetkezet, a garázsszövetkezet, szervezésének, tevékenységének a tulajdoni és használati viszonyok rendel- zésének szabályait. lakásán a védőnőnek is gyakrabban kell meglátogatnia. Haladéktalanul és a szükséges időközökben ismételten el kell végezni náluk a szakorvosi és a laboratóriumi vizsgálatokat, s ha szükséges, kórházba is be kell utalni őket. Á szövődményes terhesség fogalmát a szakmai elvek határozzák meg. Eszerint akkor szövődményes terhes a nő, ha terhessége mellett, vagy azt megelőzően egyéb betegsége is van. Ez összefügghet a terhességgel, de lehet attól független is. Figyelmet érdemel, hogy a statisztikák szerint közöttük több-a-keresőképtelen és a kórházi ellátást, igénylő, mint a veszélyeztetett terhesek között. Csak olyan felkészültségű intézetben lehet őket ápolni és a szülés ott történhet, ahol a szakszerű ellátásuk biztosított. Az irányelvek összefoglalják a szülés utáni keresőképességgel kapcsolatos tudnivalókat. A gyermekágy időtartama általában öt-hat hét. A hatodik hét végére a nők többségének munkaképessége nagyjából helyreáll, de a hatodik hónap végéig az anya nem tekinthető teljes munkaképességűnek, és ezért — jogszabályokban is rögzített — munkakönnyítések illetik meg. A császármetszések gyakorisága — összefüggésben az orvostudomány fejlődésével — az utóbbi húsz évben hazánkban emelkedett. A fogamzóképes és így a munkaképesség szempontjából is legértékesebb korban levő nők 5—6 százaléka szül ily módon. A császármetszés utáni állapot befolyásolja a gyermekágy és a keresőképtelenség időtartamát. Ezek az anyák a tapasztalatok szerint korábbi munkakörüket általában nem változtatják meg, de fizikai állapotuk később is fokozottabb figyelmet érdemel. A gazdasági bűncselekmények - tanulságok Beszélgetés ár. Czili Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesével Legmagasabb bírói szervünknek, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának feladata a bíróságok elvi irányítása, a fellebbezés vagy törvényességi óvás alapján elé kerülő ügyek jogerős eldöntése. A bűncselekmények számából, az egyes cselekménycsoportok arányainak, valamint az elkövetési módoknak és körülményeknek alakulásából általános érvényű következtetéseket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része vagyon elleni, illetve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét. — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság tanácsai elé» — Ha csoportosítani akarjuk a jogerőre emelkedett ügyeket — hangzott a válasz —, többféleképpen is tehetjük ezt. Egyféle bűncselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jellemző, hogy konjunkturális jellegűek: elkövetőik visszaélnek azzal, hogy még nem minden téren tudja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vádlot- tairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. — A felsorolásból is kiderül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, hanem morális szempontból is külön említésre méltóak. Talán egy idevágó példa illusztrálhatná az elmondottakat? — Korántsem szenzációkeltés a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk bizonyos bűn- cselekmények társadalmi veszélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásaira gondolok — noha, azok sem lebecsülendők —, hanem arra: senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte, hogy önmagát felül emelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagyvállalat igazgatója, közgazdasági főosztályvezetője. továbbá ugyanennek a vállalatnak munkavédelmi felelőse és egyik gyáregységvezetője került bíróság elé. Ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, csonkolásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munka- védelmi versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk bekövetkezett üzemi baleseteket, így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a közgazdasági főosztályvezető és az szb-titkár fiktív jutalmakat osztott ki, a megjuVALASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár NYERSANYAGOK, ALAPANYAGOK Az alapanyag, valamely termelőtevékenység alapvető anyagi alapjait alkotó munkatárgy. Az alapanyag jellege a termelés céljától (végtermékétől) függ: lehet közvetlenül a „természetből” nyert, illetve kitermelt nyersanyag (például az elsődleges energiaforrások: a szén, az olaj, a gáz, vagy például a textilipar fontos alapanyagai: a gyapjú, a gyapot, a cipőiparban a bőr, a fafeldolgozóiparban a fa stb.) Termelőtevékenységek alapanyagául szolgálhat az ember által alkotott, tehát ilyen értelemben már „mesterséges” termék is: például a textiliparban használatos műszálak, műanyagok stb. Korunk egyik jellemző gazdasági tünete, hogy mind a természetből származó, mind a mesterséges alapanyagok megszerzése, előállítása egyre költségesebb. Ez a felhasználókat takarékosabb technológiák ai kalmazására, a hulladékok célszerű hasznosítására kell, hogy késztesse. Forgács Katalin közgazdász talmazottak kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak. Kiderült a tárgyalás folyamán, hogy a vállalat vezetői jóelő- re felhívták a művezetők figyelmét: a legközelebbi munkaverseny értékelésekor az kap legtöbbet, aki legjobban el tudja titkolni a nála bekövetkezett baleseteket. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese —, hogy ezekért a bűncselekményekért büntetés jár. Az igazgató korábban vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, s úgy gondolta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tiszteletben tartása. Bíztak ebben bűntársai is, arra számítva, hogy az igazgató neve, múltja mögé bújhatnak a felelősségre vonás elől. Tévedtek. A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és a főosztályvezetőt végrehajtható szabadságvesztés- és pénzbüntetéssel, s a többi vádlottat is cselekményüknek megfelelő büntetéssel sújtotta. — Milyen tendenciák figyelhetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és magánérdekeknek a társadalmi érdek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg" szövetkezeti — vezetők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jószándék legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők — az elért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. Például: mezőgazdasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket, majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Megkapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kiderül, hogy azt (vagy annak jelentős részét) feletették a tsz állataival. A szövetkezet vezetői ilyenkor azzal védekeznek, hogy ők jót akartak, hiszen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra, a tagságnak osztandó pénzre is gondolni kell. Előfordul, hogy az így keletkezett hiány csak 2 —3 év múlva mutatkozik, s a rosszul számító vezetők is addigra kerülnek bíróság elé. — Melyek azok a bűncselekmények, amelyeket konjunkturális jeUegünck nevezett? — Több ilyen bűncselekményfajta fordul elő a bíróságok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbékkel, az építkezési ügyekkel. Köztudomású, hogy a lakásépítési program teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb, igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nemrégen került bíróság elé építő- kisiparosok ügye. ők társas- házak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitásuk nem volt. Az építtetni akaróktól nagv összegeket vettek fel, új meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyiket sem tudták, ahogy mondani szokták: lyukat lyukkal akartak betömni, egyik építkezéstől a másikhoz vitték át a tőkét, míg végül feljelentették őket. Ugyancsak konjunkturális jellegű az a bűncselekménytípus, amely abból ered, hogy gazdasági vezetők fontos, megoldandó feladatok elvégzésére a kollektív szerződésiben előírt bérért nem kapnak szakembereket. Ilyenkor ráígérnek, olykor a megállapított bér ötszörösét is. Amikor fizetésre képül sor, kapkodnak, illegális forrásokból teremtik elő a pénzt. Ez az út szinte biztosan a vádlottak padjáig vezet. Bizonyos mértékig még az olyan esetek is ide sorol hatók, amikor sikkasztásért, vagy hasonló bűncselekményekért büntetett embereket helyeznek pénz kezelésével járó munkakörökbe. Ezt gyakran a munkaerőhiány okozza. A baj azonban ott van, hogy az illető előéletének ismeretében sem veszik a fáradságot fölötteseik, hogy kellően ellenőrizzék tevékenységüket. — Túl a büntetőjogi felelös- ségrevonáson, milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az 8n, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűncselekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen jelentős részét. Folytatva a gondolatot: a bűncselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselekmény. A közvélemény — talán a sajtóban szokásos szűkszavú ismertetésnek is szerepe van ebben — sokszor leegyszerűsítve látja az ügyeket, s nem érti, hogy látszólag ugyanolyan bűncselekményekért miért szabnak ki a bíróságok különböző súlyú büntetéseket. Pedig a bíróságnak meg kell vizsgálnia minden körülményt, a társadalmiakat és a személyieket egyaránt, mérlegelnie kell a büntetés elriasztó és nevelő hatását, törvényes eszközökkel el kell vonnia a bűnös úton szerzett anyagi javakat stb. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy alkalom szüli a tolvajt, vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét, őrzését. Nemegyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelősségre kell vonni hűtlen kezelésért. S még egy nagy tanulság: a vállalat, a köz vagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de nekik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze magáénak a köz tulajdonát, lépjen fel annak védelméért bárkivel szemben. Várkonyi Endre Belvárosi külkereskedelmi vállalat Pénzügyi osztályára felvesz gépírni is tudó adminisztrátort Jelentkezés: a 185-990-es vagy a 185—995-ös telefonszámon, a 214-es mellékállomáson. ▲
