Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
1977. JtNIUS 7., KEDD A Pest megyei Bíróságon Társadalmi vita A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és az Igazságügyi Minisztérium ebben a hónapban társadalmi vitára bocsátja a polgári törvénykönyv módosításáról szóló javaslat főbb kérdéseit. Az első vitán tegnap délelőtt a Pest megyei Bíróságon vettek részt a Hazafias Népfront megyei bizottságának és a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szervezetének rendezésében, A vitában — melyben Kovács Antalné a HNF megyei bizottságának titkára elnökölt — ötvenkilencen vettek részt: a megyei népfrontbizottsáé mellett működő közjogi bizottság tagjai, tanácstagok, népfrontaktivisták, polgári pereket tárgyaló bírók is. Vitaindító előadást dr. Nyíri Béla, a Pest megyei Bíróság, elnökhelyettese tartott arról, hogy mi indokolta a polgári törvény- könyv módosítását, s mi mindent foglal magába a módosítást előkészítő javaslat. Tizenkét hozzászólás hangzott el, a tulajdonjogi viszonyokkal, a szerződéses kapcsolatokkal, áz öröklési joggal és a személyhez fűződő egyes nem vagyoni jogokkal összefüggésben is. Lidice - örök figyelmeztetés Az aprócska csehszlovákiai bányásztelepülés lerombolásának 35. évfordulójára emlékezve sajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ budapesti székhazában. Az eseményre meghívott újságírókat Pavol Gombos, a központ igazgatóhelyettese tájékoztatta a 35 esztendővel ezelőtti eseményről, majd Eva Mildeova, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának tudományos munkatársa beszélt a második világháború során megszállt országban kibontakozott ellené', lási mozgalmakról. Lidice, ez az alig valamivel több mint 400 lakost számláló falucska csupán egy volt a világháború esztelen pusztításának áldozatul esett települések közül. Csak Csehszlovákia területén több mint 40 község jutott hasonló sorsra, s hogy a békemozgalom elsőiként mégis Lidice nevét írta fel zászlajára. nos, ennek egyetlen oka van: az a megdöbbentő hidegvér. amellyel a harmadik birodalom katonái kiirtották a kis falu lakosságát, házait pedig a földdel tették egyenlőve A tegnapi sajtótájékoztatón a_ kulturális központ munkatársai egy rövid dokumentum- filmet is bemutattak. A film elején régi amatőrfelvételekből összeállított képsorok peregtek a mészárlás előtti napok nyugodt mindennapjait éU> településről. Aztán váltott a kép. A vásznon állig felfegyverzett, rohamsisakos nemei katonák sétálgattak a hajdani falu felismerhetetlenségig feldúlt házsorai között, s kezük ügyébe eső lécdarabokkal kit-, zönvösen piszkálják az omla- dékot. Tovább pereg a film. A vásznon ismét katonák, ezút tál egy tömegsír előtt, ácsoros va. Aztán újabb híradórészletek következnek. Angliai, mexikói és brazíliai települések veszik fel annak a falucskának a nevét, melyről a harmadik birodalom úgy rendelkezett: le kell törölni a térképről. Am Lidice nemcsak távoli országok településeinek nevében él tovább, hanem a valóságban is. Alig párszáz mé- térré a régi romoktól új falu viseli a régi nevet. Harmincegy éve annak, hogy felépültek első házai, s a település napról napra gyarapszik, fejlődik, de sohasem felejt. ís nem felejtjük el mi sem azt. hogy Lidice sorsának nem szabad megismétlődnie. Erre figyelmeztet az a híres rózsákért is, amely a világ békeszerető népeinek összefogását jelképezi, s amelynek tövei földünk szinte valamennyi országából érkeztek. / Hogy több legyen (15.) A zöldségtermesztés mesterei Majdnem egy napot töltöttem a budapesti Szabadság Tsz I. számú kertészetében, ahol a Mezőgazdaság kiváló brigádja címmel kitüntetett Dózsa György szocialista brigád dolgozik. Tizenhatan vannak, a zöldségtermelés mesterei. Arcok a brigádból Koinov Márton, a brígádvé- zető alapító tag, hajdan, 28 évvel ezelőtt bolgárkertészként ezekből a soroksári egyéni földekből bérelt 4 holdat. Bakhátas módszerrel, árasztással termelte a salátát, karfiolt, meg mindent, amit vettek a piacon.- Most ő irányítja ezt az üzemegységet, s büszkén újságolja, hogy tavaly 6 millió forint nyereséget termeltek a gazdaságnak. Kovács Albertné a brigád legfiatalabb tagja kertésztechnikus, az I-es kertészet Pannikája. A pártalapszervezet vezetőségi tagja. Arra büszke, hogy a brigád minden tagja ismeri a tervüket, s azt is, hogy miből, mennyit, miért termelnek, meg azt is; mi jut belőle a dolgozóknak. Jól szervezett munkahely ez, senkit se kell utasítani, mindenki érti, tudja a feladatát, s meg is teszi. A Harsányi nővérek 14 évvel ezelőtt Szabolcs megyéből, Nagykállóból jöttek fel időszaki munkásnak. Tizenkétgyerekes parasztcsalád gyermekei. Évekig a tsz munkásszállásán laktak. Itt mentek férjhez, családiházat építettek Pestimrén. Ök dolgoznak a legnagyobb pontosságot kívánó ültetőgépekkel. Az idén mindketten megkapták a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést, s Szuhányi Ferencnét, — a fiatalabb nővért — jó munkája jutalmául kéthetes üdülésre a Szovjetunióba küldi a termelő- szövetkezet. Varga Ferencné szintén Szabolcsból jött, Jánkmajtisról. Most végezte az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát esti tagozaton. A szomszéd utcában lakik, neki is családi háza van. Hivatlan vendégek A brigádvezetővel végigjárjuk a kertészetet. Értő szemmel vizsgálgatja a hatalmas salátákat. lila karalábékat. A tábla szélén néhány eldobott karalábét talál. — Sajnos itt az út mentén mindig betéved valaki — mondja bosszankodva. — S nem is az a baj, hogy elvisz két karalábét. vagy három fej salátát, hanem közben tizet letapos. A szomszédainkkal nincs baj. A I tavasszal mindenkinek adtunk i palántát, akinek kellett. Cseréjbe ha észreveszik, hogy valaki ; betéved a táblába, azonnal rá- j kiabálnak. Többet segítenek .nekünk, mint a rendészek, hiszen ők állandóan itt vannak ... A salátaszezonnak lassan vége lesz. Az előhajtottak- ból 106 ezer fejet adtunk el, a szabadföldiből 300 ezer lesz ösz- szesen. Még ilyen szeszélyes időjárás mellett is első osztályú volt az áru 90 százaléka. Most a karalábét szedik az asszonyok, ma 20 ezret visz el belőle a Zöldért. Hat hollandi ágyban érik a .paprika, tizennégyben a paradicsom. Az előbbi május utolsó, az utóbbi június első napjaiban került piacra. A kazánház melletti üvegházban található a kísérleti parcella, itt holland paradicsom terem. A növény tövétől zsineget húztak a mennyezetig, ehhez kötözik a kétujjnyi vastagságú szárakat» Most embermagasságú, de még nem teljesen kifejlett a növény. Koinov Márton szerint legalább 5—5,5 kilót terem egy-egy tő. Kéiszer elnyerték Kovács Albertné, a fiatal kertésztechnikus asztalából kerül elő a kitüntető oklevél. Ö a legfiatalabb, de már 11 éve dolgozik a brigádban. Az 1966- qs hivatalos brigádalapítás óta kétszer nyerték el az aranyplakettet. 1974-ben pedig a szövetkezet kiváló brigádja lettek. — Én azt hiszem a brigád szervezettségének köszönhetjük az elért eredményeinket. — összeszokott, kemény munkában egybeforrott közösség. Tulajdonképpen ezek az emberek alkotják a kertészet gerincét, irányítják a munkacsapatokat. Van. aki tízévi munka után került közénk. Most ismét várunk új tagokat a kipróbált, jól dolgozó időszaki munkások közül. Több idős tagunk van, ők lassan nyugdíjba mennek, s fiatalokat szeretnénk a helyükbe állítani. A kertészet annak ellenére, hogy szinte minden munkafolyamatot gépesítettünk, ma is elképzelhetetlen időszaki dolgozók nélkül- A brigádtagok állandóan itt vannak, s az idényben ők irányítják a többieket.' Sok múlik a példamutatásukon. — Nálunk már akkor is volt munkaverseny, amikor még szó sem volt szocialista brigádokról a mezőgazdaságban — teszi hozzá a brigádvezető. Míg beszélgettünk, megérkezett a Zöldért átvevője, Szondi Sándor. Tizennégy éve* dolgozik együtt a Dózsa György brigád tagjaival. — Én a cégemet képviselem — mondja. Szeretek itt lenni, mert nagyon rendes emberek. Amit átadnak, általában nagyon szép áru. De nem mindent adnak ám ide, s ez az, ami nekem nem mindig tetszik. Viszik a saját boltjukba, meg a társüzletekbe. Igaz, hogy a szerződésüket teljesítik, de biz isten fáj a szívem, mikor ez a zöldség máshová kerül. Jönnek a környező tsz-ek boltvezetői, meg a közértesek. Nem a raktárnak — az üzletbe — Tizennyolc üzletünk van a kerületben és a vásárcsarnokban — mondja Koinov Márton. — Ha választani kell, hogy a Zöldért-nek, vagy a közvetlen lakossági fogyasztásra adjuk-e az árut, általában az utóbbit választjuk, de ha Szondi barátunk megkér bennünket, hogy délelőtt 10 órakor friss árut szeretne vinni, hajnal 4 órakor kezdünk szedni. Nem egyszer előfordult, hogy a kocsikísérők káromkodtak, mondván, miért nem lehet ezt a gyönyörű zöldséget egyenesen az üzletekbe vinni, miért kell három napig fonnyasztani a raktárban? Aztán csodálkozik a vevő, hogy a tsz boltjaiban mindig szebb és frissebb árut kap, mint az üzletekben?! Sokat vitatkozunk ilyen, s hasonló dolgokon. Változik a világ. A néhány éve még kapával dolgozó kertész traktorra ült, s méreghatóanyagot számol. A keze talán ma sem puhább, de a fejében országos dolgok fordulnak meg. T. Ágoston László Haladásunk egyik A nők valódi egyenjogúságáért — sokrétű politikai munkával Az MSZMP Központi Bízott, sága 1970. február 18—19—i határozatában állást foglalt abban a kérdésben: hogyan érvényesül a közéletben a nők egyenjogúsága. Hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúsága nem csupán nőkérdés, hanem össztársadalmi ügy, haladásunk egyik feltétele. Noha a nőkkel való foglalkozás az egész társadalom feladata, külön nőfe_ lelősök is törődnek az egyenjogúság biztosításával. A Köz_ ponti Bizottság határozata így jelöli meg a nőfelelősök helyét, feladatát: A választott testület tagjaként segítsék elő, hogy a döntéseknél rendszeresen vegyék figyelembe a nők speciális problémáit. Kísérjék figyelemmel, illetve kezdeményezzék a fontosabb nőpolitikái kérdések napirendre tűzését, továbbá az alsóbb pártszervek és egyes társadalmi szervezetek beszámoltatását. A választott testület megbízásából vegyenek részt a nőpolitikái kérdéseket tárgyaló tanácskozásokon. Működjenek közre a központi bizottság határozata végrehajtásának ellenőrzésében, például brigádvizsgálat keretében. Pest megyében mintegy 278 ezer munkaképes korú nő él, kétszázezer rendszeresen dolgozik. A megye ipari, mező- gazdasági fejlődése lehetővé tette, hogy megfelelő elhelyezkedési lehetőséget ' biztosítson a nőknek. A munkahelyek többsége olyan jellegű, hogy a nők többsége betanított munkásként dolgozhat a gyárakban, üzemekben. Annál is inkább így van, mert a fiatalok nagy része az általános iskola elvégzése után minden további képesítés nélkül vállal munkát. Később, amikor munka közben érzik a dolgozók a szak. képzettség hiányát, munka mellett sokan vállalják a politikai, szakmai ismeretek ‘megszerzését. Nem reszortfeladat A városi, a járási pártbizottságok, de a nagyközségi és üzemi pártszervek, pártszervezetek is felelősen törődnek a női egyenjogúság biztosításával. Rendszeresen napirendre tűzik a nőpolitikái párthatáro. zat végrehajtásának ellenőrzését, önálló napirendként foglalkoznak a témával. S ami a legfőbb: kezd általános gyakorlattá válni, hogy testületi üléseken nem elkülönítve, hanem más fontos napirendek tárgyalásával összefüggésben elemzik a női egyenjogúság érvényesülését. így például a káder- és személyzeti munka, a kereskedelmi ellátottság, az egészségügyi helyzet stb. tárgyalásakor. A párttestületek rendszeres időközönként beszámoltatják a hatáskörükbe tartozó állami, társadalmi és gazdasági veztőket: mit tesznek a párthatározat valóra váltásáért. Szórványosan azonban még előfordul, hogy egy- egy pártszervezet csak a nőfelelőstől kéri számon a határozat végrehajtását, nem értve, hogy az nem reszortfeladat. A pártszervek, pártszervezetek javaslatot tesznek a nőbizottságok éves munkatervének elkészítéséhez, segítséget adnak a káderkiválasztáshoz. Az arra alkalmas nőaktívákat a nőbizottságban foglalkoztatják. Monoron, Cegléden, Vácott a pártbizottságok rendszeresen beszámoltatják a párthatározat, illetve az 1013-as kormányhatározat végrehajtásáról a helyi állami, szövetkezeti egységek vezetőit. Javult a városi, járási pártbizottságok koordináló tevékenysége az állami és társadalmi szervezetekkel a nőpolitikái kérdésekben. Rendszeresítették a nőfelelősök továbbképzését. A párt- és tömegpolitikai oktatás tervezése, szervezése a pártszervezetek irányításával történik. A pártszervezetek többsége középtávú oktatási tervet készített, amelyben külön gondot fordítottak a nők iskoláztatására. A káderfejlesztési tervek elkészítésekor sem feledkeztek meg a nőkről. Az 1976—77-es pártoktatási évben a hallgatók 33,1 — a tömegpolitikai oktatásban 36,1 —, a tömegszervezeti oktatásban 41,38 százaléka nő volt. A számok tehát megnyugtatóak. Ugyanakkor azonban a számok arra is figyelmeztetnek, hogy a fizikai dolgozók még mindig nehezen mozgósíthatók a munka melletti tanulásra. Inkább a tömegpolitikai és tömegszervezeti oktatásban vesznek részt, vagy a laza előadássorozatot választják, ahol nincs beszámoltatási kötelezettség. Mind a pártszervezetek, mind a nők részéről szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a fenti arányok megváltozzanak. A szakmai továbbképzés előfeltétele a nyolc általános iskola elvégzése. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemek vezetői szívesen segítik munkásaik továbbtanulását. Munkaidő-kedvezményt, pótszabadságot biztosítanak, a továbbtanulóknak emelik a bérüket stb. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi két évben a ráckevei járásban 481 (ebből 240 nő), a monori járásban 415 (ebből 171 nő), a váci járásban 180 (ebből 52 nő) dolgozó szerezte meg az általános iskolai bizonyítványt. Kihasználatlan tanulási lehetőségek Az eredmények ellenére is lassúnak ítélhető a folyamat, sok azoknak a száma, akik nem élnek a felkínált lehetőséggel. A monori járásban például mintegy 25 százalékra tehető azoknak a negyven éven aluli nőknek a száma, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolája. Cegléd városában még rosszabb az arány: a nők 30 százaléka nem ismerte fel, mit jelentene számára a nyolc általános iskola elvégzése. Megelégednek azzal, hogy betanított munkásként dolgozhatnak, az anyagi ösztönzés sem elég hatásos számukra, a munka és a család mellett nem szívesen vállalják a sok lekötöttséggel járó tanulást. így fordulhat elő például az, hogy Vácott az összes nődolgozónak csupán 26 százaléka szakmunkás, Cegléden pedig ~ 16 százalékra tehető a számuk. A Pest vidéki Gépgyár 411 nőmunkásból ötvennek van szak- képesítése. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei is szorgalmazzák, hogy minél több nő szerezzen szakmunkás-bizonyítványt. A gödöllői, a ceglédi, a monori, a ráckevei járásokban például az utóbbi években tejkezelő, dísznövénykertész, növénytermesztő, állattenyésztő, baromfitenyésztő szakmunkásokat képeztek. Pest megyében nagy eredményeket értek el a pártszervezetek a nők bevonásával a közéletbe. Mind több dolgozó nő vállal, valamilyen tisztséget. Tudatossá vált a párttaggá nevelés is. Ennek eredménye, hogy a megyében az új párttagok 34,1 százaléka nő, a párttagságon belüli arányuk pedig 28,2 százalék. Jónak ítélhető a nők aránya az állami és a tömegszervezeti testületek vezetőségében is. A Pest megyei tanácsban 29 százalék a női tanácstagok száma. A szakszervezetek 1976-os választása során jelentős számú nőt választottak a vezető testületekbe. A Szakszervezetek Megyei Tanácsában a nők aránya 45,3 százalék. A statisztikai számok is beszédesek, de a mögötte lévő aktív munka és annak hatása bizonyítja, hogy a nők többsége helytáll, egyenrangú a munkában, a vezetésben a férfiakkal. Mind több a női szocialista brigád. Aktívak a munkaversenyben és a nőket ott találjuk a legkülönbözőbb társadalmi munkákban. Csak a társadalmi életben ? A társadalmi életben a nők mindinkább elfoglalják az őket megillető helyet, de a gazdasági vezetésben ritkán található nő. Legfeljebb alsó- vagy középszinten nevezik ki őket. így a többi között például a megyében 55 kisipari szövetkezet működik, ezekben 9400 nő dolgozik. Az 55 elnök közül mindössze 8 a nő. A monori járás 68 gazdasági egységében mindössze hat női vezető található. A pedagóguspályán döntően nők dolgoznak, ugyanakkor az iskolaigazgatóknak csak egy- harmada asszony. A MÉSZÖV elnökei között egyetlen egy nő \ a területén működő AFESZ-ekv j sincs, holott a tagság döntő többsége nő. A számok azt bizonyítják, hogy még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a nők alkalmasságát a vezetésre, indokolatlanul magasabb követelményeket támasztanak velük szemben, mint a férfiakkal. Az is igaz azonban, hogy még sok nő is vonakodik felelősebb beosztást vállalni, az azzal járó többletmunka, felelősség, továbbtanulás, a családi életből adódó nagy terhek miatt. A változás, a számos eredmény ellenére sok még a tennivaló a Központi Bizottság idevonatkozó határozatának megvalósításáért. Általánossá kell válnia minden pártszervben és pártszervezetben a nőkkel való tudatos és állandó foglalkozásnak. Mindenütt kívánatos, hogy a mindennapi munka része és ne elkülönült feladat legyen a nők felkészítése a magasabb színvonalú, felelősségteljes megbízatására, bevonásukra a gazdasági és társadalmi életbe. Ne csupán az érdekvédelemben nyilvánuljon meg a nők iránti figyelem, hanem az élet minden területén. Ne csak egyes helyeken, hanem valamennyi párt- bizottságban számoltassák bea hatáskörükbe tartozó vezetőket: mit tettek és mit kívánnak tenni a párthatározat teljes megvalósulásáért. Megkülönböztetett gonddal vonják be mindenütt a nőket a szakmai és a politikai továbbképzésbe, nagyobb energiát fordítsanak a meggyőzésre: egyéni és össztársadalmi érdek is a dolgozó nők továbbtanulása. A káderek kiválasztásánál, a káderfejlesztési tervek megalkotásánál is a határozatnak megfelelően számoljanak a nőkkel. A nőfelelősök és a nőreferensek munkáját valamennyi pártbizottságon úgy hangolják össze, hogy mindkettő betölthesse hivatását és megfeleljen annak a szerepnek, amit a párt vár tőlük. A nők helyzetével foglalkozni sokrétű politikai munkát kíván. Valamennyi azt a célt szolgálja, hogy egész társadalmunk érdekében biztosítsa a nők egyenjogúságát, mind a politikai, mind a gazdasági életben. A tapasztalatok azt mutatják, Pest megyében Jó úton járunk és a pártszervek, a pártszervezetek döntő többsége a határozatnak megfelelően dolgozik. Jól él a lehetőségekkel, tudatában van nagy felelősségének. Nemes Istvánné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának nőreferense
