Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

Lehetőségek a természetjárás népszerűsítésében Közművelődési eszmecsere, szokatlan környezetben Az elmúlt héten a járás közművelődési dolgozói a galgahévízi víztárolónál tar­tották szokásos havi tovább­képzésüket. A kora délelőtti órákban kezdődött értekez­letre a népművelők zöme kerékpárral érkezett. A meg- ragadóan szép táj, a tavat körülölelő, zöldellő dombok és a népművelők által válasz­tott közlekedési eszköz, a bi­cikli, mintha a továbbképzés anyagát illusztrálta volna: A közművelődés feladatai a tu­risztikában és a természetvé­delemben. Mi indokolja e kérdés meg­vitatását? A turizmus évről évre nö­vekvő számadatai alapján úgy tűnik, mintha a természetjá­rás körül minden a legna­gyobb rendben volna. A gya­logtúrázók azonban egyre ne­hezebb helyzetbe kerülnek. A turistaházak üzleti érdekeit szem előtt tartva éppen a ter­mészetjárókat szorítják ki me­nedékházaikból. A hálóhelyek a kispénzű turisták, diákok számára drágák, sok esetben előre lefoglalják őket, nyara­lási és más célokra. A növek- • vő számú autós turisták is állandó ellentétben vannak a gya­logos kirándulókkal. Jogos igénynek látszik, bizonyos területekről kitiltani a jár­műveket. A gondok mellett, amelyek országosak, sok szó esett a mű­velődési házak tennivalóiról. Fejleszteni kell az ismerd meg hazádat mozgalmat, növelni kell, a kulturális események­hez kapcsolódó országjáró ki­rándulások számát. A sport­egyesületekkel együttműködve a művelődési házak szervez­hetnének játékos sportnapo­kat; a KISZ-szel közösen majálisokat, juniálisokat. — Ne kívánkozzunk messzi­re — javasolta Bencze András, galgahévízi művelődésiotthon- igazgató. Környékünk termé­szeti szépségei kínálják a le­hetőségeket. A felfedezés örömét érez­heti, aki a túrái, galgahé­vízi, valkói, gödöllői er­dőket járja, aki felkeresi a vidék történelmi emlékhe­lyeit. Isaszeg, a galgahévízi Monos­tor-domb, a túrái Honvéd-er­dő, a kisbagi csárda környéke, a Csintoványi-forrás, mind olyan nevezetesség, amelyhez a magyar történelem egy-egy dicső emléke fűződik. Határozat nem született a továbbképzésen, inkább ötlet­börze jellege volt, de a közös beszélgetésből és gondolkodás­ból arra lehet következtetni, hogy a járás közművelőinek nyári munkájában, a szabad idő hasznos eltöltésének meg_ i szervezésében érvényesülni | fog az egészséges lokálpatrio­tizmus és valamennyien sokat tesznek azért, hogy járásunk községeinek lakói megismerjék szűkebb hazájukat. A tervek, elképzelések meg­beszélése után módszertani be­mutató következett, majd vi­dám versenyek, vetélkedők, labdajátékok fokozták az egy- besereglettek jó hangulatát. Délután a közeli forrás körül, egymástól kellő távolságban, meggyulladtak a tüzek. A tás­kákból, tarisznyákból előke­rültek a nyersanyagok, a kü­lönböző fűszerek — a szakács- verseny nélkülözhetetlen kel­lékei. Kémek indultak meg­tudni, melyik csapat, mivel készül meglepni a zsűrit. A nap nyugodni készült már, amikor a pártatlan bírálók elin­dultak kóstoló útjukra. Íz­lelgették a remek étkeket, Gödöllőn tanácskozott a megyei tanácstagok járási-vá­rosi csoportja. Az ülésen részt vett Kovács Istvánná és Bo- zsó Lászlóné országgyűlési képviselő. A város és a járás idei beruházásairól Benedek János gödöllői tanácselnök és dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke adott tájékozta­tót. A gödöllői járás községeiben az idén száznegyvenhétmilliő forintot használhatnak fel la­kásépítésre. Aszódon ötven­négy, Ikladon négy, Pécelen hat, Kistarcsán egy lakást ad­illő komolysággal hallgatták az ételkészítés technológiájá­nak tréfás ismertetését. Az első díjat a túrái nép­művelők ünnepi csipedett le­ves, kolbásszal nevet viselő jel­legzetes túrái ételnek ítélte a zsűri. Nem sokkal maradt el ettől a bagiak tatár bifsztekje, ezért ők is első díjat kaptak; kedvezményes színházbérletet. Második díjas lett a veres- egyháziak tejfeles rakottká­posztája és az aszódiak rabló­húsa. Kár, hogy a Vankó Ist­ván vezette csapat öhömje nem készült el időre, az alföl­diek jellegzetes ételének csak a nyersanyagát kóstolhatták meg a zsűri tagjai és a ver­senyzők. A díjak átadása után felzengett a dal. A közös ének­lés szünetében a dombtetőről tárogatószó hangzott, hírül ad­va közel és távol: jókedvű emberek adtak egymásnak ta­lálkozót a víztározó mellett. F. M. nak át. 1980-ig még negyven lakást építenek a járásban. A tervek szerint halad az iskolai tantermek építése. Gal- gamácsán rövidesen befejezik az iskola bővítését. Hat új tan­termet építettek a régi épület­hez. Az előkészítés szakaszá­ban tart az aszódi 12, a kere- pesi és a péceli 8—8, a nagy- tarcsai 6 tantermes iskola épí­tése. Isaszegen az iskola 4 tanteremmel való bővítéséhez szintén megvannak az anyagi eszközök. Az V. ötéves tervben egyébként a járás községeiben 58 tantermet f.pítenek fel. A képen látható betakarítógéppel naponta tizenöt hektár­ról vágják le a lucernát. Váraljai János felvétele Megyei tanácstagok értekezlete Másfél száz millió, lakásépítésre Orvos, pszichológus, színész - egy személyben „Tipi-topi top, top, top, Három csöpp bocs táncot rop, Három kicsi bundás mackó: Manci, Mind, Mackó—Lackó...” Csöpp a mackó, csöpp a száj, csöpp a lurkó, aki sza­valja, skandálja, ritmizálja. igyekezvén mind hívebben, ahogy a tanárnő eléje állítot­ta példának, biztató, erős, ba­rátságos, mackómama-böl- csességű, tündér-illanó hang­ján: láthatóvá tipizve-topizva mancimincimackólackót. Ott ülnek egymás mellett a fény­lő tükörben, a tanárnő ujjai idomítják az állat, az ajkakat. Szószőttes: jön-megy a temér­dek hang. szó. verssor, mon­dat a szobában, pattognak a falról, visszaveri őket az ab­lak üvegszeme, a napsugár­recehártya. A kis buksi hol szőke, hol barna, egyik göndör fürtű, a másik haja. mint a szög. Van, hogy a szék alatt ritmust ka­limpálnak a lábak, s van, hogy a mosoly már bölcs fe­gyelemmel szorul a bét. dét, kát, vét, effet ejteni gyakorta még rest ajkak közé. S bár nagyon akarnak, varázssegít­ség nélkül bajosan tisztulna az es, az esz, a zé, a zsé ......Szívjad be a levegőt, nyelj. úg y, s mond jad: agg. egg, igg. ogg. ugg, naoq, negg, nigp. nogg, nugq. Föl a nvelved, ösz- sze az ajkad, nyelj!” ★ — Akaratos vagyok. Pszi­chológusnak készültem, kono- kan. Nem vettek fel. Elhatá­roztam, hogy logopédus le­szek. A főiskola utolsó évét már munka közben végez­tem. Sajnos, ma még kevés a logopédusi állás, pedig a be­szédjavítókra nagy szükség van. Amikor 1973-ban Gödöl­lőre kerültem, felmértem a város helyzetét; az ezerhá­romszáz óvodás és alsótagoza­tos tanuló harminc százaléka beszédhibás volt. Ma már ke­vesebben vannak, s ez a mi munkánknak is köszönhető. Évente nyolcvan tanulóval foglalkozunk. Nagyon fontos, hogy már óvodáskorban rá­bukkanjunk a hibás beszé- dűekre, mert az iskolában hát­rányba kerülnek. Ha a gyer­mek négy és fél éves kora után is beszédhibás, vagy, ha hároméves koráig nem szólal meg. okvetlenül be kell avat­kozni. — Elemi a szülők fe’előssé- ge, s ezt gyakorta mégis Idá­ba magyarázzuk. A logonédns munkája nem a tanári szobá­ban kezdődik. Először kiválo­gatjuk a gyermekeket, majd behívjuk a szüleiket. Elmond­juk nekik, hogv gvermekük beszéden iavítani kell, segít­séget rverjig csak mi tudunk adni. Többségük kéri a keze­lést, de később is nehéz meg­értetni: nem elég. ha csak mi foglalkozunk a "verekvel. ott­hon is sokat kell gyakorolni. Társadalmi munkában tanács­adást tartottam, a szülők vé­gignézhették, az órát. Láttáit, hogy milyen hangyaszorga­lom, milyen kitartás kell az eredményhez. Becsülete lett szemükben a szakmánknak. — A logopédus munkája összetett. Egy kicsit orvos, egy kicsit pszichológus is. Pe­dagógus, sőt, színész. Nem­csak, mert szépen kell beszél­nie. Bele is kell élnie magát a gyerekek lelkivilágába. A tü­relem nem elég. Nem leeresz­kedni kell, hanem gyermek­nek lenni; átérezni, hogy miért akad el, miért rándul görcsbe. A gyermekszerepekkel az em­ber óhatatlanul megterheli a személyiséget, s csak addig le­het logopédus az ember, amíg ez a súly nem nyomja. — Szuggesztív típus vagyok, ha kell, a karomba kapom a gyerkőcöt: húú! Mondjad csak, komám! Máskor vigyáz­ni kell. a hangos szó is kárt tehet. Sosem kiabálok, legfel­jebb pedagógiai céllal, mű- haraggal. Ha rossz napom van, szenvedek, ők nem tehetnek róla, nem fogyhat a türel­mem. Fél évig is eltarthat, amíg tiszta lesz az es. — Meghálálják & szerete­tek Éneikül nincs alkotó kap­csolat. Komolyan kell venni a gyerekeket: kis emberek. Egyik tanítványom már meszr sziről kiabált az iskolaudva­ron: csókolom, tanárnő. Az­Városi vöröskeresztes küldöttértekezlet Tovább szilárdult a vezetés egysége az Agrártudományi Egyete­men. Ezeken adták át a sok­szoros véradóknak a kitünte­téseket. A munkahelyek pénz-, tárgyjutalommal, pótszabad­sággal járultak hozzá a vér­adás sikeres szervezéséhez. Minden szervezetnek fel­adata utánpótlást nevelni. Az ifjú vöröskeresztesek mozgal­ma egyre inkább betölti sze­repét a városban is. Min­den úttörőcsapatban és a két középfokú iskolában működik már ifjúsági vö­röskeresztes csoport. A beszámolót követő szünet után tízen mondták el véle­ményüket, tapasztalataikat. Végh Józsefné kifejtette, hogy az V-ös számú óvodában eredményesen nevelik a hát­rányos és veszélyeztetett hely­zetű gyermekeket. Az a leg­fontosabb, hangsúlyozta, hogy minél előbb óvodába kerülhes­senek az ilyen gyermekek, így ellensúlyozható a család visz- szahúzó hatása. Szlatki Beatrix javasolta, hogy az Iskolákban folyó cse­csemőápolási tanfolyamba a fiúkat is vonják be. Koltai György a megyei, Garai Ru­dolf az országos vezetőség ne­vében köszöntötte az értekez­letet. Dr. Weidl József körzeti orvos hangsúlyozta, az egész­ségnevelés kampányszerű. Ar­ra kell törekedni, hogy ne csaik az egészségügyi hóna­pokban kerüljön rá sor. Ró­nai Árpádné arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tan­évben 40 gyermek nem járt óvodába, holott helye volna. Benedek János, a városi ta­nács, Plutzer Miklós a pártbi­zottság nevében köszöntötte a küldötteket. Fogd Mária, az Áraimmérőgyár küldötte a Vöröskereszt és a szocialistá brigádok együttműködését sürgette. Karvai Károlyné, a Háziipari Szövetkezet vörös­keresztes szocialista brigád­jainak ajándékát adta át a küldötteknek. A felszólalások után kitün­tetéseket adott át Németh Veronika. \ A kitüntetések átadása után megválasztották a 15 ta­gú új városi vezetőséget, az 5 tagú számvizsgáló bizottsá­got és a 8 megyei küldöttet. A vezetőség titkára ismét Mé­ray Tibomé lett. K. P. SPORT SPORT -+• SPORT 4- SPORT KISPÁLYÁS BAJNOKSÁG Nagyarányú győzelmek A legutóbbi forduló tizen­hat mérkőzésén százharminc- kilenc gól született. A gazdag góltermésből alaposan kivet­te részét 17—0-lás győzelmé­vel a KIOSZ, a 15—1-et el­ért Tv. Mikro- és az Építőipa­ri Szövetkezet csapata, mely­nek tagjai tizenkétszer talál­tak- a kapuba. Az utóbbihoz annyit hozzá kell' tenni, hogy az ellenfél, a Pedagógus, négy játékossal állt ki a mér­tán a társai is rákezdték: csó­kolom, csókolom. Persze, - én is szorgalmasan üdvözöltem őket. Fél füljel hallottam a beszélgetésüket. Az egyik: ki ez? A másik: nem tudom, ne­ki mindenki köszön, mert visszaköszön. — Befogadott a város. Is­merem az óvónőket, a tanító­kat, az orvosokat. Egymásra vagyunk utalva, közös a munkánk. Nyomon tudom kö­vetni tanítványaim sorsát, s ha ismét kiújulna a baj, könnyebb az orvoslás. Min­den diákom sok újdonsággal szolgál. A felnőttek is, a ki­csik is. Az egész szakma foly­tonos továbbképzés. Itt sem­mit sem lehet rutinból csi­nálni. Ha magáról beszél is, a szak­májáról szól. A jobbító, ér­tékadó, személyiségformáló, emberi feladatról. Nem nagy szavakkal, kerülve a közhe­lyeket — vagy inkább a köz­helyek kerülik el őt. Termé­szetesen beszél, áradón. jó­kedvűen. bizakodón, világo­san. Ahogy tanít, ahogy gyó­gyít. A nyáron férjhez megy, ha­marosan gyermeket kíván Huszonhat éves. Hajós Kata­linnak hívják. Asztalán vi­rágerdő. Gáti Zoltán kőzésre. Négyen hat ellen — nem könnyű feladat. Eredmények az I. osztály­ban: Vegyesipari Szövetkezet —KIOSZ 0—17, ÁFÉSZ—Er­dőgazdaság 6—2, Építőipari Szövetkezet—Pedagógus 12—0, Városgazdálkodás—IV. kér. FC 2—9, MGI—Szabadság tér 2—4, ATE—Gépgyár 2—9, Építőipari Szövetkezet—Sza­badság tér 5—1. Ez történt a II. osztályban: Veresegyház—Vízmű 8—2, MGI—ATE Gm. 1—5, Volán —PÁÉV 0—3, Humán—Alsó­park 2—6, Tv. Mikro—KKMV 15—1, HTÜ—Ganz 6—3, Vad­gazdaság—KÁTKI 3—0, HTÜ —Volán 5—2, Tv. Mikro— MGI 5—5. BAJNOKI TÄBLÄZATOK I. osztály 1. KIOSZ 21 19 1 1 140: 28 39 2. ÁFÉSZ 21 14 4 3 93: 48 32 3. IV. kér. FC 21 13 3 5 89: 64 23 4. Gépgyár 21 12 1 8 62: 57 24 5. Epito. Szöv. 21 8 5 8 80: 72 21 6. MGI 21 9 3 9 36: 44 21 7. ATE 21 7 5 9 48: 58 13 8. Szabadság t. 21 7 3 11 52: 51 17 9. Vegyes. Sz. 21 7 3 11 40: 76 17 LG. Erdógazd. 21 6 4 11 51: 59 16 Ll. Pedagógus 21 6 ­- 15 44: 80 12 L2. Városgazd. 21 1 2 18 30:121 4 II. osztály 1. Veresegyli. 25 20 3 2 112: 39 43 2. ATE Gm. 25 21 — 4 97: 45 42 3. Alsópark 25 18 4 3 107: 52 40 4. HTÜ 25 16 3 6 79: .49 35 5. MGI 25 13 5 7 76:/48 31 6. Tv. Mikro 25 13 4 8 126: 75 30 7. Vadgazd. 25 9 7 9 52: 56 25 8. Vízmű 25 10 4 11 78: 74 24 9. Ganz 25 10 — 15 73: 88 20 10. PÁEV 25 9 2 14 40: 63 20 11. KKMV 25 7 2 16 57: 107 16 12. Humán 25 4 4 17 57:107 12 13. Volán 25 2 5 18 34: 98 9 14. KÁTKI 25 1 1 23 19:102 3 A kispályás labdarúgó-baj­nokság intéző bizottsága köz­li. hogy a díjkiosztó összejöve­telt június 9-én, 17 órakoi tartják a sportfelügyelőség hi­vatalában. Kellő számú csapat jelent­kezése esetén megindítják az öregfiúk kispályás bajnoksá­gát. Az alsó korhatár 30 év. Jelentkezni írásban, vagy sze­mélyesen lehet a sportfelügye­lőségen Tóth Józsefnél. Ha­táridő: augusztus 31-e. J Cs. A Magyar Vöröskereszt gö­döllői városi szervezete teg­nap tartotta küldöttértekezle­tét, melyen megjelent Né­meth Veronika, a Vöröske­reszt Pest megyei vezetőségé­nek titkára, Garat Rudolf, az országos vezetőség főelőadója, Koltai György, a megyei ve­zetőség tagja, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára, Benedek János, a városi tanács elnöke. Az érdemi munka előtt a Damjanich János és az Imre utcai általános iskola kis egészségőrei köszöntötték rö­vid műsorral a küldöttérte­kezlet ' résztvevőit. Vilmos György, levezető elnök ez­után átadta a szót Méray Ti- bornénak, a városi vezetőség titkárának, aki beszámolt az elmúlt nagy esztendőiben vég­zett munkáról. Felvilágosító és nevelő mun­kájuk középpontjában a betegségeik megelőzése, a szabad idő hasznos, cél­szerű eltöltése állt. Változatos programokkal igye­keztek az ismereteket terjesz­teni. A kerekasztal-konferen- ciák, kiállítások, vetélkedők mellett tért hódítottak az egészségügyi fórumok. Meg­kedvelték az egészségügyi he­teket, napokat. Szervezésük­ben az Árammérőgyár, a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepe, a Gépgyár, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet vöröskeresz­tes szervezetei jeleskedtek. Sikeresnek bizonyult a személyes agitáció a vér­adás, a rákszűrés és a tisztasági mozgalom szer­vezésében. A közelmúltban a Gépgyár­ban, az egyeteme^ volt er- nyőfiényképiszűrés, napjaink­ban a Humánban folynak rákszűrések. Nagy gondot fordítottak a véradóik és a véradószervezők társadalmi megbecsülésére. Bensőséges ünnepségeket ren­deztek egy sor üzemben és

Next

/
Oldalképek
Tartalom