Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

19T7. JÜNIUS 1., SZERDA "*e‘m 1 xsurian Héti jogi tanácsok • Az Indokolatlanul fenntar­tott lakást elhagyottnak kell tekinteni. Az utóbbi időben több la­káshasználattal kapcsolatos kérdést intéztek hozzánk olva­sóink, egy nemrég megjelenít cikkünkkel kapcsolatban. Ak­kor arról volt szó, hogy az egyik bérlő ténylegesen nem lakik a lakásban, a tulajdonos nem tud abba beköltözni, pe­dig szüksége volna rá család­jának. Bírósághoz is fordul­tak, a bíróság azonban eluta­sította igényüket Az iratokat is bemutatta nálunk olvasónk, és abból megállapítottuk, hogy az általa közólt ' tényeit nem egészen feleltek meg a valóságnak, illetve amit állí­tott, azt nem sikerült megfe­lelően bizonyítani. Hasonló kérdéssel fordult hozzánk P. K. nevű olvasónk, aki viszont a bírósági eljárásban per­nyertes lett. A hozzánk érkező levelek­ből lá-tjvk, hogy szép szám­mal varrnak olyanok, akik in­dokolatlanul tartanak fenn la­kást, vagy úgy, hogy egyik helyen állandóan, másik he­lyen ideiglenesen vannak be­jelentve. Ténylegesen azonban csak az egyik helyen laknak, Illetve tartózkodnak, eseten­ként a nem lakott, de beje­lentésük alatt tartott lakás­ban megjelennek, hogy lássák őket az illetékesek. Nyilván az ilyen magatartás spekulá­ciós törekvéseket rejt magá­ban, amihez jogrendszerünk sem szolgáltat segítséget. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-a (2) bekezdésé­nek b. pontja szerint, ha a la­kást a bérlő két hónapot meg­haladó időre elhagyta, a lakás- _ bérleti jogviszonyt a bíróság — ugyanezen bekezdés a. pontjában említett tanácsi bér­lakás kivételével — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbe adó kérelmére meg­szüntetheti. Ez a rendelkezés tehát közelről érinti a szemé­lyt tulajdonnal rendelkezőket, szóikat, akiknek hasonló prob­lémájuk van. -.Éppen azért, hogy feleslegesen ne fordul­janak bírósághoz, leírjuk, hogy mát kell tenniük ilyenkor. Először is fel kell szólítani a bérlőt (albérlőt), hogy záros határidőn belül vagy lakja a lakást, vagy jelentkezzen ki, mert meghatározott idő óta nem tartózkodik a bérlemény­ben, ennek elfogadható okát bérbeadóval nem közölte. Ha erre nem intézkedik a bérlő, a lakás kiürítésére jogosult a bérbeadó pert indítani. A la­kás elhagyásának tényét, az összes körülmények vizsgálata alapján, a bíróságnak kell megállapítani. Ezek között megfelelő súllyal kell értékel­ni a lakás elhagyásának okát, a visszatérés szándékának meglétét, vagy hiányát, a la­kást elhagyó személy új elhe­lyezésének körülményeit Egyik bírósági ügyben meg­állapítható volt, hogy a bér­lőnek az egyik községben volt egy olcsó bérű lakása, ebben azonban már évek óta nem járt. A bérlő a szomszéd köz­ségben dolgozik, és saját be­vallása szerint több éve ideig­lenes bejelentéssel élettársá­nál lakik. Így lényegében az állami lakása biztosított. Ilyen tényekből, a bérlő munkakö­rülményeiből, valamint élet­viteléből arra lehet következ­tetni, hogy ez a személy vég­legesen a szomszéd község­ben telepedett le. A másik la­kást csupán formai okokból nyilvánvalóan azért tartja fenn, hogy anyagi előnyhöz juthasson. Ez a következtetés helytálló is volt, mert a bérlő többször tett olyan nyilatko­zatot korábban, hogy csak egy meghatározott összeg ellené­ben hajlandó a lakást kiürí­teni, és onnan kiköltözni. Mindezek alapján helyes az a következtetés, hogy arra a lakásra az illetőnek nincs szüksége. Mivel nyomós köz­érdek fűződik ahhoz, hogy a lafkásokat a bérlők rendelte­tésüknek megfelelően hasz­nálják, nem nyújtható bíró­sági jogsegély ahhoz, hogy tényleges szükséglet hiányá­ban, a bérlők éveken át lezár­va tarthassák lakásukat. • A lakásban jogcím nélkül lakó volt házastársakat is meg­illeti a birtokvédelem, amíg a lakáshasználat fennáll. Egy érdekes kérdést vetet­tek fel olvasóink a minap. A házasságot a bíróság felbon­totta. A házasságuk idején az egyikük rokonánál laktak, akik azonban néhány év után la­káshoz jutottak. Olvasóink visszamaradtak a lakásban. Mivel közöttük a ' kapcsolat megromlott, a bíróság a há­zasságot felbontotta. A jogcím nélkül lakott közös lakásban az egyik fél visszamaradt. Megilleti-e őt a birtokvéde­lem, amíg a lakásban lakik? — kérdezik tőlünk. A Polgári Törvénykönyv szerint, a lakás bérlőjét mind­addig megilleti a birtokvéde­lem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajítják. Ebből a MOZIMŰSOR JÜNIUS 2-TÖLi JÜNIUS 8-IG CEGLÉD, Szabadság 2—3: Magamra vállalom 4—5: Laura szerelme 6—8: Folytassa, cowboy! CEGLÉD, Kamara 2—5: Legendák lovagja 6—8: Az első tanító GÖDÖLLŐ 2—3: Folytassa, cowboy! 4—5: A taxi utasai 6— 7: Neveletlenek* 8: Hallod-e a kutya ugatá­sát? SZENTENDRE, Felszabadulás 2—5: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 6: Illumináció 7— 8: Méreg a pohárban SZENTENDRE. Kerl 2—5: Bizalmi állásban 6—8: Volt egyszer egy vadnyu­gat i—n. VÁC, Madách Imre 2— 3: Amerikai éjszaka 4—5: A királylány zsámolya 4—5: Holtbiztos tipp 6—8: Jeremy ABONY S: Négyszáz csapás* 3— 1: Lucky Lady* 6—7: A P—2 nem jelentkezik 8— 9: Magamra vállalom BUDAÖRS 2—5: Ludas Matyi 6—8: Banditasirató DABAS, Kossuth 2—3: Az utazás 4— 5: A cigánytábor az égbe megy 6—7: A tizedes meg a többiek DUNAHARASZTI 2—3: Volt egyszer egy vadnyu­gat I—H. 4—5: Banditasirató 6—7: Egy kaland utóélete* DUNAKESZI, Vörös Csillag 2—5: Jeremy 6—7: A királylány zsámolya 8: Quebracho DUNAKESZI, Rákóczi 2—3: Sztrogof Mihály 4—5: Amerikai éjszaka 6—7: Ordasok között ÉRD 2: A második utca foglyai 5— 6: Duroc, a katona 7—9: Düh* FÓT 2—7: A fekete gyémántok I—n. GYÁL 2—3: A P—2 nem jelentkezik 4—5: Szöktetés* 6— 7: A rejtelmes sziget LEÁNYFALU. Kert 2—3: A taxi utasai 4—5: Az ötödik pecsét 6—7: Egy lány Chicagóban NAGYKATA 2— 5: Különben dühbe jövünk 6—8: Járvány PILISVŐRÖSVÁR 3— 5: Budapesti mesék 6—8: Különös ügynök POMAZ 2— 3: Egy lány Chicagóban 4— 5: Mese a jó emberekről 6—7: Suttogások és sikolyok* RÁCKEVE 2: Hallod-e a kutya ugatá­sát? 3— 5: Düh* 6—7: A második utca foglyai SZIGETSZENTMIKLÓS 2—3: Banditasirató 4— 5: Egy lány Chicagóban 6—7: Ludas Matyi • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! rendelkezésiből következik, hogy a jogcím nélküli lakás- használó is, igényt tarthat birtokvédelemre, amíg a la­kás használata fennáll. Tehát az az olvasónk, aki azért köl­tözött el a közös lakásból, mert férje italozó és brutális ma­gatartása lehetetlenné tette az ottlakását, függetlenül attól, hogy ő is jogcímnélküli lakás- használó, igényt tarthat bir­tokvédelemre, amíg a lakás- használata fennáll Vélemé­nyünk szerint, a lakás haszná­latát nem lehet megszűntnek tekinteni, mert ő kényszer ha­tása alatt költözött ki a lakás­ból. A feleség tehát a bíróság­hoz fordulhat, és a lakás kizá­rólagos használatára irányuló keresetében jogosan kérheti a birtokvédelmet. A volt férj ugyanis azzal, hogy elvált fe­leségét a lakás elhagyására kényszerítette, birtokháborí­tást követett éL A bírósági gyakorlat szerint, a bírósági hatáskör nemcsak a birtokvédelmi igény elbírá­lására, hanem a volt házastár­sak közös lakáshasználatának a rendezésére is kiterjed, te­kintet nélkül arra, hogy a fe­lek milyen jogcímen laknak a közös lakásban. A bíróságnak ez a lakáshasználat rendezé­se természetesen, a felek egy­más közötti viszonyában irány­adók, és nincs kihatással a lakással rendelkező szervre, amely mindkét, féllel szemben szorgalmaztatja a lakás kiürí­tését. Amíg azonban erre nem kerül sor, a használatot illető­en, a bírósági rendezés az irányadó. Ha a lakás nem osztható meg, vagy egyéb körülmé­nyek miatt az nem lehetséges, a bíróság az egyik felet a la­kás kiürítésére kötelezheti, vagyis a lakás kizárólagos használatát csupán az egyik fél számára is elrendelheti. Ha ez nem így lenne, akkor a helyzet jelein esetben is a bir­tokban levő erősebb félnek kedvezne, aki annak ellenére, hogy az 6 magatartása idézte elő a házasság végleges meg­romlását, és tette lehetetlen­né a másik fél részére a hasz­nálatot, birtokban maradna. Szerintünk az italozó élet­módot folytató férj olyan ma­gatartást tanúsított, ami ki­zárja a lakás közös haszná­latának lehetőségét, és mivé! a közös lakásból a bírói gyakor­lat szerint annak kell távoz­ni, aki a visszás helyzetet elő­idézte. így nem vitás, megvan a joga a lakásból kikénysze- ritett feleségnek arra, hogy a lakás kizárólagos használatát megkapja még akkor is, ha jogcímnélkülinek tekintendő. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az ittasság következményeiről A legsúlyosabb kötelezettségszegés Egy közlekedési vállalat autóbusz-vezetője az esti órák­ban munkatársaival italozott. Másnap korán reggel autóbusz- szal utasokat szállított. Amikor megérkezett, a forgalmi szol­gálattevő ellenőrzést tartott. Az alkoholszonda-vizsgálat alapján megállapították, hogy ittasan vezetett. Ezért a válla­lat igazgatója fegyelmi bünte­tésül határozatlan időre 7,50 forintos órabérrel rakodó mun­kakörbe helyezte át. A bünte­tés mérsékléséért a sofőr a munkaügyi bizottsághoz for­dult. Arra hivatkozott: a mun­kába állását megelőző napon alkalomszerűen italozott. Nem gondolt arra, hogy az este 8— 9 óra tájban elfogyasztott sör másnap, a kora reggeli órákban is kimutatható még. A szeszes ital hatását reggel nem érezte már, frissen, pihenten ébredt. Kérte: vegyék figyelembe, hogy két kiskorú gyermeke eltartá­sáról kell gondoskodnia, fele­sége pedig rokkantsági nyug­díjas. Üj házat épített, s erre nagy összegű OTP-kölcsönt vett fel, amit vissza kell fizet­nie. A kiszabott fegyelmi bün­tetés az egész családot anyagi­lag tönkretenné és az új ház eladására kényszerítené, mert a 7,50 forintos órabér mellett fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni. A munkaügyi bíróság a fe­gyelmi büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesz­tette. ítéletének indokolása sze­rint a sofőr súlyos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi büntetést ezzel arány­ban állónak tartja. Enyhítő körülményként értékelte azon­ban, hogy italozása valóban alkalomszerű volt, őszinte meg­bánást tanúsított, korábban fe­gyelmi büntetése nem volt, és családja eltartásáról kell gon­doskodnia. Ezek indokolják a büntetés végrehajtásának fel­függesztését. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvény- sértés címén óvást emelt, ami­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — A munkaügyi bíróság Íté­lete túl enyhe — hangzik a határozat. — Döntésénél figyel­men kívül hagyta a munkaadó vállalat tevékenységi körét. Közlekedési vállalatok dolgo­zóinál az alkoholtól befolyá­solt állapotban történő mun­kavégzés a legsúlyosabb jelle­gű és a közlekedés biztonságát alapvetően veszélyeztető köte­lezettségszegés. Súlyossága szempontjából nincs különö­sebb jelentősége annak; hogy az italozás nem rendszeres, ha­nem alkalomszerű volt. Tehát mind az egyéni, mind az álta­lános nevelési célok érvénye­sülését az áthelyezést kimondó fegyelmi büntetés segíti elő. Az Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár GAZDASÁGI PROGNÓZIS A jövőre vonatkozó, esetleg számszerűen is megfogalma­zott előrejelzés a gazdaság ál­lapotában bekövetkező főbb változásokról és legfontosabb folyamatokról. A leginkább el­terjedt értelmezés szerint a prognózis a múltbeli fejlődés jövőbeni következményeinek előrevetítése. Fontos a különb­ségtétel a hosszú távú tervek és a prognózisok között. A terv ugyanis a jövőbeni célo­kat és azok megvalósítására vonatkozó elhatározásokat, eszközöket tartalmazza. Ezzel szemben a prognózis az ese­mények puszta előrelátását, passzív tudomásulvételét je­lenti. A szocializmusban értelem­szerűen és szükségszerűen a terveknek van nagyobb je­lentőségük. Mindemellett a KGST országok Komplex Programja a tervezés és a tervegyeztetés fejlesztésére na­pirendre tűzte a prognosztizá­lást; előrejelzések kidolgozását a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb terüle­tén, a prognosztizálás módsze­reinek tapasztalatcseréjét, sőt ilyen előrejelzések készültek eddig pl. a fűtőanyag-energe­tikai bázisról, a várható fel- használásról. Forgács Katalin közgazdász enyhítő körülmények nem a büntetés végrehajtásának fel­függesztését, hanem határozott időtartamra: egy évre" szóló ki­szabását teszik indokolttá, még­pedig 9 forintos alapórabérrel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét any- nyiban változtatta meg, hogy a sofőrt 9 forintos alapórabér mellett 1 évi időtartamra rako­dói munkakörbe helyezte. Kiöntött kávé, kártérítéssel Egy cukrászdában az egyik vendég meglehetősen kapatos állapotban a feketekávét rész­ben a felszolgálóra, részben egy vendég ruhájára öntötte. Az emiatt keletkezett szóváltás közben, ami az utcán folytató­dott, a vendég az ittas embert oly erővel ütötte arcul, hogy az hányát esett, fejét az útburko­latba beütötte. Mint a kórház­ban megállapították, agyhártya- sérülése folytán epilepszia lé­pett fel nála, úgy, hogy rok­kantállományba kellett he­lyezni. A büntetőbíróság a tá­madót, maradandó testi fogya­tékosságot eredményező súlyos testi sértés bűntette miatt, sza­badságvesztésre ítélte. Ilyen előzmények után a rokkant kártérítésért, továbbá a nyugdíjba helyezése miatt keletkezett keresetveszteségé­nek megtérítéséért, havi jára­dék fizetéséért bántalmazója el­len pert indított. A városi bí­róság a támadót kártérítés fi­zetésére kötelezte. A járadék iránti keresetet elutasította, mert a rokkant nyugdíja mel­lett annyit kereshetne, ameny- nyivel korábbi jövedelmét el­érné. Fellebbezésére a megyei bíróság a kártérítés összegét 20 százalékkal csökkentette. Ezt azzal indokolta, hogy a sérült szándékosan löttyintette csé­széje tartalmát a felszolgáló felé, s ennek következtében ömlött kávé a vendég ruhájá­ra. Áz emiatt keletkezett in­zultus tehát saját kára bekövet­kezésében 20 százalék erejéig közrehatott. A megyei bíróság az Egészségügyi Tudományos Tanács véleménye alapján úgy látta: számos olyan munkakör van, amit a rokkant ereje meg­feszítése nélkül elláthatna, s ezzel kárenyhítési kötelezettsé­gének eleget tehetne. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Nincs arra adat, hogy a III. csoportbeli rokkantnyug­díjas embert bárhol, milyen munkakörben és milyen díja­zásért alkalmaznák. Abban a kérdésben ugyanis, hogy kár­enyhítési kötelezettségének mennyiben tehet eleget, csak akkor lehet dönteni, ha tisz­tázódik, hogy lakóhelyén, illet­ve annak körzetében van-e olyan munkalehetőség, ahol maradék erejét hasznosítani tudja. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a megyei bíróság Ítéletét hatályon kívül helyezte és úf eljárásra utasította. A lakáshasználatbavételi díj egységes értelmezéséről Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium elvi állásfoglalást adott Jti a lakás- használatba-vételi díjról szóló jogszabály egyes rendelkezései­nek egységes értelmezése érde­kében. Egyes tanácsok gya­korlatában ugyanis bizonyta­lanság mutatkozott a tanácsi bérlakásra megállapított lakás- használatba-vételi díjról enge­délyezhető szociálpolitikai ked­vezmény, valamint a lakás kiürítése ellenében fizetendő pénzbeli térítés megállapításá­ról. Azokban az esetekben, ami­kor a tanácsi bérlakás szociál­politikai kedvezményben ré­szesített bérlője másik város­ba vagy községbe költözik, s pénzbeli térítés ellenében a ta­nács javára lemond bérlakásá­ról, új lakóhelyén pedig másik tanácsi bérlakást kap, mindig felvetődik a kérdés, hogy az újabb bérlakás kiutalásakor kaphat-e ismét szociálpolitikai kedvezményt a lakáshasználat­ba-vételi díjból. Egyes tanácsok automatikusan ismét megadták a kedvezményt, holott az érvé­nyes jogszabályok kimondják, hogy a tanácsi értékesítésű la­kást vásárló, valamint a te­lepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházat építő vagy vásárló személy részére az építési költségből, illetőleg az eladási árból adható szo­ciálpolitikai kedvezmény Pl Tiz nap rendeletéiből A társasházról az 1977. évi 11. számú törvényerejű rende­let, a lakásszövetkezetekről az 1977. évi 12. számú törvény- erejű rendelet, és annak vég­rehajtásáról, a 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM. számú együttes ren­delet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 36. számá­ban.) A postai dolgozók egyenru­ha-juttatásának a járulék, valamint a társadalombizto­sítási ellátások alapjába való beszámításáról az 1/1977. (Tb. K. 4.) Tb. Főig. számú utasí­tás rendelkezik, amely a Tár­sadalombiztosítási Közlöny 4. számában jelent meg. Az erdész, vadőr, mezőőr, halőr munkakörben foglalkoz­a közös prognosztizálást is. tatott biztosítottaknak adott Az együttműködés keretében I egyenruha juttatás utáni járu­lék kifizetéséről, a 2/1977. Tb. Főig. sz. utasítás rendelkezik ugyanitt. A csökkent munkaképessé­gű dolgozók helyzeténke ren­dezéséről szóló rendelkezések alkalmazásának néhány kér­déséről a Munkaügyi Közlöny 5. számában fontos közlemény jelent meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint mun­kadíjazásának rendszeréről, a Magyar Közlöny 41. számából ismerhetik meg az érdekeltek a 19/1977. (V. 25.) MÉM.-MÜ.M. rendelkezést. A vállalati doglgozók alap­bérének megállapításáról a 2/1977 (V. 25.) NIM rendelet intézkedik ugyanitt. ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben engedélyezhető. E jogalkotási célnak megfe­lelően kell megítélni a tanácsi bérlakásra megállapított la-: káshasználatba-vételi díjból en­gedélyezett szociálpolitikai kedvezmény ismételt megadá­sát is. Ennélfogva a tanácsi bérlakásnak az a bérlője, aki újabb tanácsi bérlakást kap, csak olyan gyermeke vagy más eltartott családtagja után ré­szesülhet szociálpolitikai ked­vezményben, akit az előző ked­vezmény megállapításánál még nem vettek figyelembe, mert csak a lakáskiutalást követően született Vagy később lett a bérlő eltartott családtagja. Ezt a körülményt természetesen az újabb lakás kiutalása alkalmá­val megvizsgálja a tanács la­kásügyi hatósága. A kedvez­mény megítélése után utólag azonban visszafize­tés nem rendelhető el, mert a módosítás az állampol­gár jóhiszeműen szerzett jogát ^sértené, ellenkezne az érvényes ’jogszabályokkal. Az ÉVM és a PM elvi állás- foglalása hangsúlyozza azt a jogszabályt, amelynek alapel­ve szerint a tanácsi bérlakás bérleti joga is pénzértéket kép­visel. Ezért helytelen, jogalap nélküli egyes tanácsi lakásügyi hatóságoknak az az álláspont­ja, mely szerint a bérleti jog­viszonyról a tanács javára le­mondó bérlő csak a kiutalás­kor ténylegesen befizetett, te­hát a szociálpolitikai kedvez­ménnyel esőken tett lakáshasz- nálatba-vételi díjjal azonos ösz- szegű térítésre tarthat igényt. A bérleti jog értéke azonos a lakáshasználatba-vételi díj összegével. Tehát azt a személyt, aki ta­nácsi bérlakásról a lakásügyi hatóság javára lemond és a lakást beköltözhetően, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, megilleti a bérleti jog értéké­nek megtérítése, s a korábban kapott szociálpolitikai ked­vezménnyel nem csökkenthetik a térítés összegét. Ennek az alapelvnek megfelelően azt a bérlőt is megilleti — ha a la-, nács javára lemond bérlaká­sáról — a lakáshasználabta-vé- teli díj összege, aki 1971. július 1. előtt kapta meg a kiutalást, amikor még nem kellett lakás- használatba-vételi dijat fizet­nie.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom