Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka 1977. JÜNTIUS 30., CSÜTÖRTÖK UBgWmMMß (Folytatás a 2. oldalról.) ruházások mielőbbi befejezésére, a rekonstrukciós jellegű, valamint a gyorsan eredményt hozó fejlesztések megvalósítására törekednek. Hangsúlyozottan szólt ezután a minisiller arról a kedvezőtlen jelenségről, hogy a vállalatok sokkal inkább beruházások útján'kívánják növelni termelésüket, mint meglevő állóeszközeik jobb kihasználásával. Az a kívánatos, hogy vállalataink bérezési, premizálási, jutalmazási lehetőségeiket mindenekelőtt a termelékenység növelésének gyorsítására és a korszerű berendezések működtetése érdekében használják fel, mert ez elkerülhetővé teszi a befektetéseket, a munkaerő felesleges lekötését. A bérarányok 'kiigazítása mellett a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja a kormány legutóbbi dönltése alapján végrehajtandó műszakpótlék-emelés is, ami az iparban több mint félmillió dolgozót érint. Az energiagazdálkodás Az ipar, sőt az egész népgazdaság növekedésének súlyponti kérdése az energiagazdálkodás. Az ország energiaellátása biztosított, nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a következő években is zökkenőmentes legyen. A forrásók növelésével egyidejűleg azonban nagy figyelmet kell fordítanunk az energiatakarékosságra, hiszen egy megawatt erőművi teljesítmény kiépítése 25—30 millió forintba kerül. Kidolgozás alatt áill az energiatakarékossági program, amelynek keretében pénzügyi támogatásokkal segítjük elő az energiafogyasztó berendezések átalakítását és legcélszerűbb üzemeltetését. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok exportérdekeltsége megfelelő. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikus fejlődését jórészt a műszaki szem- pántból igényesebb kooperációk és szakosítások további elmélyítésétől lehet várni. A technológiai fegyelem, az egyenletesen jó minőség, a szállítási határidők pontos betartása elengedhetetlen feltétele minden hazai és nemzetközi együttműködésnek. 1977 első ölt hónapjában az . ipar 6 százalékkal emelte termelését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A vállalatok 1978-ra a már ismert körülményekkel és szabályozókkal számolhatnak, ez nyugodt körülményeket teremt a munkához. Az építőipar elmúlt évi termelésnövekedése alacsonyabb összhang megteremtése most sem könnyű feladat. A folyamatot igyekszünk gyorsítani azzal, hogy az országgyűlési képviselők és egy-egy terület illetékes megyei tanácstagjai között együttes konzultációkat szervezünk. Évente 2—3 alkalommal közösen vizsgáljuk meg az adott időszak fejlesztési terveinek végrehajtását. Ennek a munkának az eredményességét bizonyítják a regionális vízművek és a több községet érintő gyermekintézmények. Elő akarjuk segíteni a beruházási és fejlesztési keretek koncentrálását és összehangolt felhasználását, de úgy, hogy egy-egy évben megoldódjon egy község legsürgetőbb problémája, s a következő időszakban egy másiké. Ez sokkal eredményesebb, mintha egyszerre több helyen kezdünk beruházásokhoz és a megosztott pénzügyi és kapacitáskeretek miatt évekig húzódna a munka. — Pest megyében tavaly a beruházási és fejlesztési keretekből több mint 780 millió forintot nem használtunk fel. Ebből megközelítően 200 milliót építőipari kapacitás hiányában, s csaknem ugyaneny- nyit a tanácsok szervezési, gazdálkodási gyengeségei miatt. Mindezek mellett több olyan példa is van, hogy a község rendelkezett volna építőipari kapacitással, de a szükséges beruházási keret nem állt rendelkezésére. — Ezt részben a költségkevölt a tervezettnél. Az építőipar 1976-ban sem tudta kielégíteni az igényeket. Javítani kell a beruházások előkészítésének színvonalát és a kivitelezési munka szervezettségét, ami nemcsak az építőiparnak, hanem a beruházó ágazatoknak és vállalatoknak is feladata. A mezőgazdaság A mezőgazdaságban 1976- ban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. Kenyérgabonából rekordtermést takarítottak be a gazdaságok, nőtt a sertésállomány, emelkedett a tejhozam, ezzel szemben jelentős terméskiesés volt kukoricából, zöldség- és gyümölcsfélékből, valamint szálas takarmányokból. A mezőgazdasági üzemekben — a népgazdasági ráfordításokat jobban tükröző új ár- és költségviszonyok hatására is — átrendeződtek a jövedelmek. A gazdaságok nagy része jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Az állami gazdaságok szervezett gazdálkodással mérsékelték a jövedelemikiesést, nyereségük azonban így is elmaradt az előirányzattól. Dolgozóik átlagkeresete mégis csaknem 5 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme kisebb az előző évinél, a személyi jövedelem színvonala viszont 4 százalékkal emelkedett. A múlt évben felerősödtek a kedvezőtlen jelenségek — mutatott rá Faluvégi Lajos — a zöldség-, gyümölcstermelésben, a szarvasmarha -tenyésztésben, továbbá a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Ezért a kormány az év második felében átfogó intézkedéseket hozott ezen ágazatok termelésének fellendítésére. Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdaság termelésének gyorsabb ütemű fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek kollektívái megértetnék ennek népgazdasági jelentőségét és terveik tartalmazzák a teljesítés feltételeit. Eddigi munkájuk alapján az eredmények biztatóak. A társadalmi juttatások Az állami költségvetésből nyújtott társadalmi juttatások — a tervezettnek megfelelően retelosztás és a tervezés közötti időeltolódások okozzák, részben egy olyan jelenség, amelyre érdemes felfigyelni. A megye peremén elhelyezkedő településeken a lakosság viszonylagosan lassú növekedése miatt kisebbek a fejlesztési keretek. Ugyanakkor ezeken a helyeken jelentkezik több szabad építőipari kapacitás. A képviselőcsoport álláspontja az, hogy a lehetőséghez mérten ésszerű lenne gyorsabb ütemben fejleszteni a peremközségeket is. Ezek vonzása tehermentesítené Budapest elővárosait, az agglomerációt. • — Milyen intézkedések segíthetik a folyamat felgyorsulását7 — Már van előrelépés. Az építő és beruházó vállalatok fokozott támogatásával gyorsítani kell ezen a területen a műszaki fejlesztést. Ezzel párhuzamosan az építési tárca ösztönözni kívánja a nagyobb volumenű építési alapanyag- gvártást. A két hatás eayütt- véve minden bizonnyal a feszültség fokozott csökkenéséhez vezet. Természetesen a kérdést átfogóbban is felvetette a pénz- üpvminiszteri előterjesztés: a megyék közötti tervszerűbb, összehangoltabb fejlesztésre hívja fel a figyelmet, hiszen a költségkeretek felosztása és felhasználása az országos érdekekben találkozik. Kriszt György %Műm Fontos szolgálat a lakosság ellátása Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter felszólalása Az együttműködés feltételei a legkorszerűbbek Nagy Miklós Pest megyei képviselő felszólalása i — a lakossági jövedelmeken belül továbbra is a leggyorsabban növekedtek. A vállalati jóléti feladatokra fordítható pénzforrások 20 százalékkal bővültek. Ismét nőtt a lakosságot leginkább érintő közvetlen pénzbeli juttatásokra fordított összeg. Az állami költségvetés kiadásainak több mint kétötöde, kereken 132 milliárd forint a központi és tanácsi költségvetési szervezetek, valamint a társadalombiztosítás feladatainak ellátását segítette. A pénzbeli társadalmi juttatások kis híján 14 százalékkal gyarapodtak. Kereken 5 milliárd forinttal, 20 százalékkal növekedett a nyugdíjasok, járadékosok részére. kifizetett összeg. A gyermekes családokat és anyákat támogató pénzbeli társadalombiztosítási juttatások együttes ráfordítása közel 15 százalékkal — ezen belül a családi pótlékra kifizetett ösz- szeg 17 százalékkal — növekedett. Az egészségügyi és szociális feladatok ráfordításai 8 százalékkal emelkedtek. Az ellátás intézményhálózata — a beruházásoknak a tervezettnél lassúbb ütemű megvalósulása ellenére is — számottevően bővült. Az oktatásügy terén kiemelt feladatunknak tekintjük az egész iskolarendszer fejlődését megalapozó általános iskolai oktatás színvonalának emelését. Fokozatosan bontakozik ki a közművelődési törvényben megfogalmazottak valóra váltása. A jövőben olyan új, aktív közművelődési formák ki- teljesítéséhez kell támogatást nyújtanunk, amelyek alkalmasak a dolgozók és különösen az ifjúság kulturális színvonalának folyamatos emelésére. A tanácsi gazdálkodás Az V. ötéves tervben a tanácsi gazdálkodással szemben támasztott követelmények is növekedtek. A szabályozók módosításai elősegítették, hogy a tanácsi pénzalapok a népgazdaság lehetőségeivel összhangban alakuljanak, s azt, hogy a megváltozott feladatokhoz és követelményekhez jobban illeszkedjék a gazdálkodás. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy o tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenysége a középtávú tervben meghatározott célok irányában halad. A bevételi előirányzatok általában teljesültek, bár a községi tanácsok egy részénél keletkeztek kisebb bevételi elmaradások. Ezután a miniszter a főváros fejlődéséről beszélt, majd arról szólt, hogy megérett a feltétele annak is, hogy az azonos tervezési és gazdasági körzetbe tartozó megyék együttműködjenek azokon a területeken, ahol a közös érdekek, a másik megyét is érintő jelentősebb fejlesztések, a megközelítően azonos gazdasági sajátosságok ezt lehetővé teszik. A pénzügyminiszter szólt ezután az önkéntes társadalmi munka jelentőségéről, majd befejezésül hangsúlyozta: Az ország gazdasági gyarapodása megelégedéssel tölti el népünket, látja és érti a gondokat is, részt vállal az erőfeszítésből, amellyel a nehézségek leküzdhetők. Most arra van szükség, hogy mindenki felelősen tegye a dolgát. Ebben a szellemben készíti elő a kormány a jövő évi munkát, a népgazdasági tervet és az állami költségvetést, amelyben az önök előtt levő törvény- javaslat összeállítása és megvitatása során szerzett tapasztalatokat következetesen érvé-- nyesíteni fogjuk — zárta beszámolóját Faluvégi Lajos, s a kormány nevében kérte az országgyűlést: fogadja el a törvényjavaslatot. A miniszter bevezetőben értékelte az 1976. évi áruellátást. Mint mondotta, a kereskedelemben is alapvetően azok a gazdasági tendenciák érvényesültek, amelyek az egész népgazdaságot jellemezték, kivált 1976 második felében javult a közellátás. A továbbiakban arról beszélt, hogy a lakosság fogyasztása a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, ami elsősorban a vásárlóerő kiáramlásának a tervezettől való elmaradásából eredt, de az is igaz, hogy a kereslethez jobban igazodó árukínálattal javíthattak volna a forgalmon. A népgazdasági terv szerint idén dinamikusan fejlődik a kiskereskedelmi forgalom. Folyó fogyasztási áron 8,5 — változatlan áron pedig 4,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Eddig a kiskereskedelem tíz százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1976 hasonló időszakában. Részletesebben beszélt ezután dr. Sághy Vilmos az ipar és a kereskedelem szorosabb együttműködéséről. Több évre szóló megállapodás biztosítja a hazai igények jobb kielégítését, a gyártás- és gyártmányfejlesztés irányát. Az ipar és kereskedelem kapcsolatának egyik nagy gondja a lakosság igényeinek helyes felmérése. Pontatlan prognózisok miatt ma még gyakran felesleges készletek halmozódnak fel, másrészt viszont áruhiány keletkezik. Közgazdasági szabályozó rendszerünk az áruk útjának rövidítésére ösztönöz — mondotta a továbbiakban. Ma már á kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek 45 százaléka az ipartól a nagykereskedelem megkerülésével közvetlenül a kiskereskedelembe kerül. A felszólaló a továbbiakban az áruellátást értékelte. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kereskedelem kínálata választékosabb a korábbi évekhez hasonlítva. Javult a hús- és húskészítmény-ellátás. Jobb a burgonya-, a zöldség- és gyümölcskínálat. Ebben részben szerepe volt a téli tárolásnak, másrészt az ösztönző kormányintézkedéseknek. Jóval több árura kötöttek szerződést a felvásárló szervek. Mint ismeretes a kertészeti termelés ösztönzésével egyidejűleg a kormány határozatot hozott a zöldségfelvásárlás új szervezeti rendjére is. A javuló áruellátás mellett a miniszter a gondokról is szólott. így a többi között megemlítette, hogy egyes területeken javításra vár az áruválaszték bővítése, vagy a kínált áru minősége, így például a húsipari termékeknél. A ruházati és vegyesiparcikkek ellátását a szállítások tervszerűsége, a szerződések betartása javítja. Az import- termékek is tervszerűbben érkeznek. így javulhatott a csecsemő- és gyermekruházati, a pamutkötöttáru, a farmer ruházati cikk, a víz- és gázvezetéki csövek, a mezőgazdasági kisgép, automata mosógép, építőanyagok és még sok más cikkből az ellátás. Megemlítette a miniszter, hogy ugyan a vállalatok, a szövetkezetek megfelelő szerződésekkel rendelkeznek, amelyek hozzásegítenek a színvonalas áruellátáshoz —, ennek ellenére még sok a tennivaló. A többi között javítani kell a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátását, a mezőgazdaságot jobban kell ellátni kisgépekkel, szerszámokkal, az iparral együtt szükséges a minőség javítása, megoldást kell találni arra, hogy az ipari üzemek gazdaságos termékszerkezetének kialakítása közben se keletkezzen fontos fogyasztási cikkekből áruhiány. A cél, s erre már megállapodás is történt, hogy előzetes időbeni bejelentés nélkül ne lehessen megszüntetni valamely fogyasztási cikk gyártását. 8 Ezután a felszólaló részletesen beszélt az idegenforgalom alakulásáról. Mint mondotta, tavaly csaknem tízmillió külföldi járt hazánkban. Idén is Nagy Miklós, Pest megye 28. választókörzetének képviselője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, a külügyi bizottság előadója rámutatott: a tíz évvel ezelőtt megkötött szerződés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, segítő és termékenyítő hatást gyakorolt országaink, népeink együttműködésének és testvéri barátságának elmélyítésére. A történelem gyors és kedvező változásai, népeinknek a szocialista fejlődés során elért politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos eredményei azonban már meghaladják a tíz évvel ezelőtt megkötött szerződés kereteit, ezért örvendetes tényként üdvözölhetjük az új szerződés megkötését. Különösen örvendetes — folytatta a bizottság előadója —, hogy a magyar—NDK tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok kedvezően és mindkét fél számára gyümölcsözően alakultak az elmúlt években és a fejlődés üteme felgyorsult. Mind szélesebb körben ismerjük meg egymás kulturális értékeit, a klasszikus műveket éppúgy, mint a szocialista kultúra eredményeit. Ezt a tevékenységet nagymértékben segítik a két ország párt- és állami vezetőinek gyakori és rendszeressé vált találkozói, a magyar— NDK kormányközi kulturális és tudományos vegyes bizottság tevékenysége, a bővülő intézményközi és személyes kapcsolatok. A magyar országgyűlés és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája közötti kapcsolatok rendszeresek, a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban álló, elvtársi, baráti kapcsolat alakult ki. Az általában az országgyűlések elnökei által vezetett delegációk látogatásai mindig jó alkalmat nyújtottak az eredmények és a gondok megismerésére, közvetlen kapcsolatok létesítésére, gyümölcsöző eszmecserékre. Kiváló együttműködés alakult ki az Interparlamentáris Unióban a két nemzeti csoport között. Büszkék vagyunk arra, hogy NDK-beli elvtársainkkal és a többi szocialista képviselővel együtt hosszú, de sikeres küzdelmet folytattunk az NDK interparlamentáris csoportjának az unióba való felvételéért. Az előterjesztett törvényjavaslat a külügyi bizottság véleménye szerint megfelelő alapot teremt kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztésére, népeink barátságának elmélyítésére, megfelel nemzeti érdekeinknek és szocialista elkötelezettségünknek. Erősíti a szocialista közösséget, Európa és a világ békéjét és biztonságát — mondotta befejezésül íü ezer négy zeiiiie tér cuapic- rületű új raktár épült Győrött, Szegeden és Budaörsön, de már megkezdődött három új raktárbázis építése is. A felszólaló beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyek a kereskedelemben dolgozók munkáját jellemzi. Nagy gondot fordítanak a munka- és üzemszervezésre, annál is inkább, mert a kereskedelem is munkaerőhiánnyal küzd. Az ötödik ötéves terv során 6—6,5 milliárd forint értékű gépet, berendezést vásárolnak. Mint mondotta, a kereskedelemben 380 ezren dolgoznak, s közülük 240—250 ezren naponta közvetlenül érintkeznek a lakossággal. A boltokban, a vendéglátóhelyeken naponta 5—6 millió vásárlást bonyolítanak le. Egy-egy háziasszony heti 6—8 órát tölt bevásárlással. Alapvetően az üzletek és a vendéglátó egységek dolgozóin múlik, hogy a lakosság az áruellátás javulását miként érzékeli. Az illetékesek nagy gondot fordítanak a kereskedők szakmai, politikai képzésére, különösképp a munka- és üzemszervezés, az áruisme- 'ret, az eladó-vevő kapcsolatának oktatására. Elismeréssel szólt arról a 150 ezer kereskedőről, akik szocialista brigádokba tömörülve nagy hivatástudatról tesznek tanúbizonyságot. Annak ellenére — mondotta a miniszter —, hogy sokszor kifogásolható az áru minősége, sokszor udvariatlanok az eladók, sőt vannak, akik megkárosítják a vásárlót, a gondok mégse takarják el. az eredményeket, azt, hogy nemcsak a kirakatok szépek, hanem az üzleteken belül is járj ul az árukínálat. A kereskedelemben, a vendéglátásban dolgozók nagy többsége fontos szolgálatnak tartja a lakosság ellátását, és igyekszik helytállni. A számok, a tények ezt igazolják — fejezte be beszédét dr. Sághy Vilmos. dinamikusait fejlődött az idegenforgalom. A szálláshelyek 1980-ig a korábbihoz képest 25 százalékkal növekednek (mintegy 45 000-irel.) Beszélt a kiránd ulóközpontok — így a visegrádi kirándulóközpointról is. A továbbiakban a miniszter azt hangsúlyozta, hogy nem elég sok árut, megfelelő választékot kínálni a lakosságnak, legalább ilyen fontos a kielégítő vásárlási körülmények megteremtése is. Cél, hogy a lakosság legfontosabb szükségleteit lakóhelyéhez közel szerezhesse be, s ott is gyorsan, kulturáltan szolgálják ki. Ezért szükséges ABC-áru- házak, — a ruházati, iparcikk- kereskedelemben —, szakboltok, nagyáruházak épitése, az önkiszolgáló éttermek, ételbárok hálózatának kialakítása. Példaként említette a Skála, az óbudai bevásárló- központ sikerét, a váci közkedvelt élelmiszer-áruházát. A raktárbázis növelése is befolyásolja az ellátást. Tavaly
