Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

1977. JŰNItTS 3., PÉNTEK Ahol a terveket tettek követik... Látogatás az érdi pinceklubban Érd történelmi múltja igen gazdag. A fennmaradott emlé­kek legtöbbje Öfaluban talál­ható. A minaretet 1970-ben ál­líttatta helyre az Országos Mű­emléki Felügyelőség. Az egy­kori Szapáry kastély — mely a háborút kevesebb sérüléssel vészelte át, mint az azt köve­tő harminckét évet — már a múlté. Az alatta húzódó pince- rendszert 1973-ban a helybéli KISZ-alapszervezet vette bir­tokába. Fellángolásnak tűnt, hogy alig 20 ember klubot hoz létre, egy rangjavesztett, de jobb sorsra érdemes gomba­pincéből. A látottak kellemes meglepetést szereztek. Három és fél év alatt komoly munkát végzett a KISZ ófalui alapszer­vezete. Töretlen lelkesedéssel Kállai Imre, az alapszervezet titkára kalauzol a labirintus­ban. — Megalakulásakor, 1973- ban 60 ezer forintot kaptunk az Érd Nagyközségi Tanácstól, az az évi ifjúsági alapot. Az ösz- szeg döntő részén anyagokat vásároltunk; . cementet, mo­zaiklapot, víz- és villanyveze­tékeket, szerelvényeket. Ki­sebb hányada a nélkülözhetet­len felszereléseket fedezte. Minden szak- és segédmunkát magunk végzünk, betonozást, burkolást, falazást, vakolást, szereléseket. Az indulástól napjainkig töretlen lelkesedés­sel és szorgalommal dolgoznak a fiúk, hogy meghitt otthont te­remtsenek önmaguknak, s mindazok számára, akik e ro­mantikus helyen kívánják sza­bad idejüket eltölteni. Tavaly 106 órát dolgoztunk fejenként és a tervezett munkának csak töredéke van kész. Nehéz terhet vettünk a nyakunkba, de ha már felvettük, visszük is. A nagy beruházás már a múlté, jelenleg anyagi problé­mákkal küszködnek. Segít a nagyközségi tanács, fuvarral és munkagéppel, beépíthető anya­gokkal, valamint az ifjúsági alapból pénzzel is. Ügy tudják tovább építeni folyamatosan, hogy társadalmi munkát vál­lalnak, valamint a tagság fel­ajánlása alapján, a nagyobb rendezvényeken belépő díjat fizettetnek. Folytatás, akadályokkal A pincerendszer az egykori kastély és annak kertje alatt helyezkedik el. Két egymás mellett levő bejárata van, me­lyet 20 méter mélységben szé­les folyosó köt össze. Innen ki- sebb-nagyobb üregek nyúlnak, melyeknek beépítésével külön­böző nagyságú zárt termek ala­kíthatók ki. Ezzel a módszerrel hozták létre a klubhelyiséget is. 60 ember befogadására ké­pes, mely felszereltnek, kész­nek mondható. A többi félkész vagy megkezdett állapotú. A világítást mindenhova besze­relték. A legnagyobb térség, az úgy­nevezett nagyterem sorsa két­séges, melyben színpadot is lét­rehoztak, két éve a nagyobb rendezvények színtere. A bolt­íves mennyezetet a kastély, majd annak romjai terhelték. Az épület végső felszámolása­kor az egyensúly megbomlott. Az eső latyakossá áztatja a földet és ellensúly nélkül a boltozat megroppant. A földré­teget még 3 méterrel kellene megemelni a terem fölött, hogy a további mozgásnak elejét ve­gyék. De ez már többszörösen meghaladja erejüket. Érdemes odafigyelni Ha nemcsak a tanács támo­gatását élveznék, s megvaló- sulhathatna tervük, bővülne Érd lakosainak szórakozási és pihenési lehetősége. A Szapáry- pince kuriózum lenne, helyze­ténél és hangulatánál fogva. Szeretnének egy állandóan bő­vülő múzeumnak helyet adni, Jovicza Ignác — egykori érdi pedagógus — gyűjteménye alapján. Felvetődött a könyv­tár gondolata is, de a fűtés megoldatlan. Az ifjúsági park területén pedig egy ligetes sé­tányt terveznek, de ez már a távolabbi jövő. Mindenre van idő és energia, s nemcsak a fia­talok dolgoznak, de az időseb­bek is ellátogatnak, segítenek. E maroknyi, munkába feledke­zett fiatal törekvéseire érdemes felfigyelni, de odafigyelni is. Körösi Ágnes A Tulipán őrs jutalma Az Együtt — egymásért csapatdöntőjéii Izgalmas vetélkedő színhelye volt a szentendrei Lenin úti általános iskola Park-tábora. Már korábban megrendezte mindhárom általános iskola úttörőcsapata az őrsök közöt­ti versenyt, az Együtt — egy­másért akció csapatdöntőjét. Most a három iskola győztes hét őrse mérte össze erejét. Lelkes kutatómunkával, já­tékos programmal készültek a pajtások a nagy erőpróbára. Magukkal hozták egész évi mozgalmi munkájuk dokumen­tumait, az őrsi naplókat, vetél­kedők során nyert okleveleiket. Ezek összehasonlításából állt a verseny egyik része, a másik pedig az akadályverseny volt. Tartottak élményszerű előadást idei kirándulásukról, túrájuk­ról. Egyik akadálynál be kel­lett mutatniok az őrs felnőtt patronálóját. Másutt a közös­ségi életre való rátermettségük­ről adtak számot. A felnőtt szemlélő megnyug­vással vehette tudomásul: ilyenek a mai fiatalok legjobb­jai, büszkék lehetünk érettsé­gükre, felelősségtudatukra! A vetélkedő győzteseként, a Lenin úti általános Iskola Tu­lipán Örsének 10 napos zánkai táborozás lett a jutalma. A má­sodik helyezett Barátság őrsöt (Bajcsy-Zs. úti általános isko­la) egynapos kirándulással ju­talmazta az úttörőelnökség. A harmadik helyezett Törpe őrs (Rákóczi úti iskola) és a többi négy részt vevő őrs értékes sportszereket, társasjátékokat kapott jutalmul. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Bekerítik a budaörsi játszóteret Március 3-án közöltük Pos­tabontás rovatunkban buda­örsi olvasónk, Tóth István le­velét, melyben szóvá tette, hogy a nagyközség Arany Já­nos utcai játszótere baleset- veszélyes, mivel csak egyik ol­dalára jutott kerítés. — Kis ügyről van szó, s mindez köny- nyen orvosolható egy kis jóaka­rattal — írta.. Nos, jóakaratban nem volt hiány. A budai járási hivatal elnöke, dr. Köllner Ferenc ér­tesítette szerkesztőségünket, hogy megoldódott az említett probléma. Levelét idézzük: Budaörs Nagyközségi Tanács vb-titkárától a levél megjelené­se után jelentést kértünk a játszótér műszaki állapotának kivizsgálásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. A jelentés szerint a játszótér kö­zelében lakók vállalták, a ke­rítés meghosszabbításával ki­zárják annak lehetőségét, hogy a játszótér területére gépkocsi­val bárki be tudjon hajtani. Az ott elhelyezett műtárgyak fel­újításáról társadalmi munká­ban gondoskodnak. A kerítés­hez és a felújításhoz szükséges anyagokat a helyi tanács vásá­rolja meg. Olvasóink nevében is kö­szönjük a gyors intézkedést, a lakosság megértő támogatását. le is itt él. Legnagyobb ipari településeink, legsűrűbben la­kott városaink: Szeged, Győr, Szolnok, a főváros egy része is az árvizek által veszélyez­tetett területeken fekszik. Jelenleg az előírt magas­ságúra kiépített töltéseik hosz- sza az összes gátaknak mint­egy 50 százaléka. Vagyis a százéves gyakoriságú legma­gasabb árvizek biztonságos ki­védésére alkalmas töltésele ma lyesebb szakaszokra vízzáró résfal került. Az OVH szakemberei 60 kü­lönféle nemzetközi szervezet munkájában is részt vesznek. Hiszen' az eredményes víz- és árvízvédelem nemzetközi együttműködése nélkül lehe­tetlen. A védelmi szolgálat kötelékébe közel 50 ezer em­ber tartozik. Munkájuk nem látványos. Pedig tevékenysé­már az összes védelmi vona­lak felét teszik ki. Az Országos Vízügyi Hiva­tal a legmodernebb technikai eszközök: vízügyi telefonvo­nalak, URH-rádiióhálózat, re­pülőgépek, tv-kamerák, kép­távírók segítségével, az érin­tett minisztériumokkal együtt­működve, ma már többnyire eredményesen veszi fel a har­cot az áradó folyók ellen. Az előző tervidőszak során a gá­takba 24 millió köbméter föl­det építettek be, a legveszé­gükkel 400 milliárd forintnyi nemzeti vagyont védenek. Űrök küzdelem Ha azt halljuk reggel a rá­dióban, hogy apadnak a fo­lyók, nemigen gonaolunk azokra, akik ilyenkor is éjjel­nappal őrzik a gátakat, erősí­tik a töltéseket. Napról nap­ra újra bizonyítva, hogy a víz és az ember küzdelme örök. Amelyből most már leg- többször hazánkban az ember- kerül ki győztesen. Dogossy Katalin A tárogatóira rmas Pest megyei lakodalmakon, szabadté­ri soaauaimaKon a budapesti nagyré­ten a munkásünnepeiken, vagy az őr­mezei ez évi tavaszi ifjúsági találkozón a Dunakanyarban ioi-íoioug három tá­rogató hangja, és muzsikál messze- liangzón, három évszázad magyar dal­lamaiból kötve dalcsokrokat. Honnan jönnek e dallamok, honnan bukkant elő a régi hangszer, melyből egy-egy is ritkaság, nemhogy három együtt?!. A kuruc kor dallamait, a Te vagy a legény, Tyukodi pajtást, Csínom Falko, csínom Jankót és a Iiákóczi-nótát Bi­hari János budapesti prímás emelte ki a feledésből az 1800-as évek elején. Berzsenyi Dániel nem restellt több na­pos utat megtenni Nikíáról, Somogy megyéből Pestig, hogy hallgathassa a nagyszerű muzsikust. Kisfaludy Sán­dor pedig saját költészetét is őhozzá mérte. Bihari műsorát szívesen hall­gatta az ifjúság. Széchenyi István írja naplójában, hogy valósággal varázsió módjára vonzotta a muzsikája az ifjú­ságot, esténként ott csoportosultak és lelkesedtek a Beleznai-kertnél, a mai Puskin utca táján, ahol akkor nyaran­ta Bihari és zenekara muzsikált. Rákóczi-molivumok A tárogatóhármas Biharinak köszön­heti több kuruckort idéző dallamát. Ki­váltképpen szépen muzsikálják a Rá- kóczi-nótát, amelyből a Rákóczi-indulo megszületett. 1974. augusztusában volt a margitszigeti szabadtéri színpadon a prímás verseny, tíz legjobb magyar népi zenekar és vezetője részvételével. A zsúfolt nézőtér meglepetéssel látta a zárószámban a három tárogatóst, akik a Rákóczi-nótát játszották, a lassú, messzehangzó dallamot: ez lehetett a lovas kurucok jellegzetes hívó jele. Majd a három tárogató elszálló hangjai után megzendült az egyesített népi zeneka­rok vonóin, cimbalmain, klarinétjain es nagybőgőin a világhíressé vált Ber- lioz-féle Rákóczi-induló, mely magába olvasztotta a régi Rákőczi-nótának a motívumait is, szimfonikus színekbe öltöztetve. Köztudomású, hogy a kuruc sereg leverése után a tárogatókat megsemmi­sítették. Jobbára régi rajzok, festmé­nyek nyomán tudta csak rekonstruál­ni a millennium idején néhány buda­pesti hamgszergyáros, Sekunda és Sto­re asser, napjainkban pedig az Állami Népi együttes volt szólistája, Bige Jó­zsef népművész készíti az újabban elő­került adatok nyomán. Számozott pél­dányok kerülnek forgalomba, legin­kább külföldiek vásárolják, mint hang- szerkülöniegességet. Ilyképpen való­ban fel kell figyelnünk arra, hogy van egy tárogatóihármasunk is, valószínűleg egyedülálló, nemcsak az országban, ae az egész világon. Sokfélül érkeztek Kik a Pest megyei tárogatóhármas tagjai, és miképpen kerültek össze? A, Ferencvárosoan cipészműhelye van Tamás Jánosnak, immár 85 éves, de még mindig tartja üzletét és esténként a pinceműiielyében gyakorolja a táro­gatózást, amit másutt aligha szívlelné­nek el a szomszédok! A Somogy me­gyei Simonfa községben született, 1894- ben, körülbelül vele egyidős tárogató­ja is. Szigetváron tanulta a mestersé­get, 1916 óta a Ferencvárosban dolgo­zik. A hangszeren egyedül tanult meg játszani. A legutolsó dallam, amit mostanában megszólaltat, a Fölszállott a páva, éppen szülőföldjéről szárma­zik. Ez volt a Repülj páva! — népszerű teievízióműsor-sorozatnak, a bevezető dallama, régi stílusú népdal, Somogy - ból. A tárogatóhármas másiik tagja Far­kas Ferenc, 1395-ben, Karcagon szüle­tett. 1919-ben vette tárogatóját, a régi Pest megyében, Pesterzsébeten és Rá­kospalotán élt, közlekedés műszaki dol­gozó volt. ma már nyugdíjas. Munkás­turistákkal járt a pilisi hegyekbe, és, ha nem kellett félni a rendőröktől, be­lefújt a tárogatójába sok szép, akkor­tájt kedves dalt, elszállt a zengő hang a Dunára. Gyakran muzsikált kirándu­lóhajókon. Egy ilyen alkalommal került össze Tamás Jánossal, valahol a Bala­ton közepén. Azóta együtt tárogatóz­nak. A tárogatóhármas legfiatalabb tag­ja Asztalos Sándor gépkocsivezető. Kecskeméten született 1913-ban. a régi Pest megyében, Talfája tanyán járt iskolába. Tizennégy éves korában Ko­dály Zoltán, Kecskemét nagy szülötte, odalátogatott a tanyasi i iskolába, és Rétéi Prikkel Lajos tanító őt állította Kodály Zoltán elé, hogy neki népdalt énekeljen. El is énekelte a népdalgyűj­tők előtt akkortájt 1 még ismeretlen, nagy ívelésű, új stílusú népdalt: Kék szivárvány koszorúzza az eget... (Laj-- tha László ugyanakkor, ugyanazon a tájon hallja szintén először. Azóta az ország egyik legnépszerűbb népdalává vált, de egy másik szöveggel, amit Törőcsik Mari és Soós Imre énekelt a Körhinta című filmben, az 1950-es években, és zenéjét Ránki György sze­rezte, felhasználva a még kevéssé al­kalmazott népdalt: Jaj de széles, jaj de hosszú az az út...) Természetesen a tárogatóhármas is játssza ezt a neve­zetes dallamot, s e hangszeren különö­sen szépén szolnak a nagy ívelésű dal­lamvonalak. A gépkocsivezető muzsikus 1954-ben a Kinizsi utcai zálogházban vette 120 forintért a tárogatót, és ma­gatói tanult meg játszani rajta. Még ugyanabban az évben, egy autós kirán­duláson, a Farkasréten meghallotta Ta­más és Farkas tárogatómuzsikáját. Be­kiáltott hozzájuk: Nékem is van táro­gatóm! Miután megtanult játszani, 1960-ban Dunaújvárosban hajókirándu­láson találkozott velük újra, azóta együtt muzsikálnak. Várban, tv-ben, tárlaton Burka Sándor, a rádió és televízió tárogatóművésze is meghallgatta mar őket. Koncz Gábor színművész pedig a Ferencvárosban járva' felfigyelt a pin­cehelyiségből felszálló tárogatóban gok - ra, lement közéjük, sokáig hallgatta őket. aztán beajánlotta a tárogatóhár­mast Sárospatakra, a kollégium jubi­leumi ünnepségére, 1974 nyarán ját­szottak az ősi várban, a toronyban, ha­zafelé Szerencsen is. A leghálásabb kö­zönséggel ezen az útjukon találkoztak. 1965—66-ban a rádió Ki mit tud? —. hatvanévesek versenyén a döntőbeju­tott Farkas Ferenc. Sajnos, a tárogató- hármas nem indulhatott, lévén az egyik tag — fiatalabb. Ady Endre születésének százéves év­fordulóján a Ferencvárosi Pinceklub­ban. majd az óbudai Újlaki Eszperantó Klubban megnyílt Tavaszy Noémi gra­fikusművész Ady-sorozata kiállítása. Itt találkoztunk legutóbb a tárogató­hármassal, a Rákóczi-nótát és a Föl­szállott a pávát fújták. Mindkét nép­dal mélyen hatott Ady költészetére, ahogy ma is nagy hatást gyakorol a hallgatóságára az egykori somogyi, haj­dúsági és Pest megyei születésű nép­művészek tárogatóhármasának játéka. Volly István i A víz minden élet bölcsője. A természet pótolhatatlan, nélkülözhetetlen ajándéka. A legdrágább kincs, a legkész­ségesebb segítőtárs, de egy­ben nagy veszedelem is. A fo­lyók megszelídítése, igába kényszerítése, az emberi kul­túra legnagyszerűbb eredmé­nyei közé tartozik. Kevésbé szennyezik Hiszen víz nélkül nincs ipar, nincs mezőgazdaság, nincs élet. Talán ezért van, hogy a múlt század nagysza­bású, lenyűgöző, ármentesíté- sd, vízrendészeti munkáit, má­sodik honfoglalásként szokták emlegetni. Es mégis, az egész országot átfogó vízügyi szol­gálat erőfeszítéseire csak ár­víz idején figyel oda az or­szág. Hazánkban a felszabadulás után, a népgazdaság vízfel­használása egymilliárd köb­méter volt évente, ez ma már közel hatmikiárd. Vizáink te­rületeinek védelme, folyóink szabályozása tehát létérde­künk. A feladat nagyságának szemléltetésére álljon itt né­hány adat. Az ipar naponta közel nyolcmillió köbméter vi­zet bocsát kii és ebből 2,3 mil­lió köbméter szennyezetten kerül a folyókba, tavakba. 1960 óta műszaki, gazdasági, hatósági intézkedések egész sora őrködik vizeink tisztasá­ga felett. Jórészt ezeknek kö­szönhető, hogy némileg csök­kent a szennyeződések üteme. Milliárdok a gátakra A folyamszabályozás fejlő­désének eredménye, hogy ma már az összes folyók hosszá­nak 45 százaléka szabályozott, s partjaikon a védvonal hossza 4200 kilométer hosszúságú. A töltések erősítésére az utolsó 10 év alatt több mint hatmil- liárd forintot költöttünk. S még így is, még ma is olykor szorongva hallgatjuk a vízál­lásjelentéseket a tavaszi fel- melegedés, gyors olvadások idején. S aggodalmunk nem túlzott, hiszen hazánk terüle­tének csaknem 25 százaléka árterületen van. s lakóinak fe­Nagy takarítás a Dunában. Az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet búvárai eltávolítják az Óbudai-sziget melletti Duna-szakasz- ból azokat a százéves cölöpöket, amelyeket egykor a jégzajlás elleni védekezésként helyeztek a folyóba. Kincs és veszedelem: a víz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom