Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
Felkeresik Kossuth lakóházát Jiiis elején indulnak Turinba Megemlékezés a századik évfordulón Az óramutató nem szabályozza az idő folyását, de jelzi, azért óramutató a nevem. Síámkivetettségében, életének Utolsó éveiben írta barcelonai villájában Kossuth Lajos e sorok;..r.. Itt kereste fel 1-577. január 24-én 100 ceglédi, 10 körösi, 2 abonyi egy nagy- kállói polgár, valamint egy pesti újságíró. A következő kérést tolmácsolták: az akkor már szinte vallásos tisztelettel dicsőített Kossuth fogadja el Cegléd város megürült országgyűlési képviselői székét. Élő tiltakozás Igazi célját a küldöttség, a ma már szinte romantikus, emlékező látogatásnak tűnő turini utazás azonban nem érte el, de Kossuth, kit méltán tartunk az egyik legnagyobb magyar forradalmi szónoknak, válaszában — tisztánlátását bizonyítva — világossá tette sok magyar előtt a haza akkori helyzetét: — ... hontalanságommal egy élő tiltakozást képezek. Minden igénytelenségem mellett is kapocs vagyok az elévülhetetlen jog s az esélyek változandósága között, letéteményese vagyok egy szent ereklyének, mely az önök és a velem egykorú nemzedék vérrel pecsételt hagyományaiból szállott kezemre, hogy az utódok számára rendületlen őre legyek... — én hazamenetelemmel — úgymond — nemcsak magam hajtanám meg, hanem azon ügynek, melyet képviselek, zászlaját is letenném azon viszonyok zsámolya előtt, melyet nemzetem állami életével incompitibi- lisnek (összeegyeztethetetlennek) tartok ... szépen leszavaznának. és maradna minden amint van; és a nemzet látná, hogy biz az én hazamenetelem is csak amolyan üres hólyag, amely kisebb-nagyobb zajjal elpattant, nem hagyva nyomot maga után ... Ünnepség Július első hetében a századik évforduló alkalmából egy népes ceglédi kirándulócsoport keresi fel Kossuth turini villáját, hogy megemlékezzen az eseményről, és lerója az utókor tiszteletét. A ceglédi turini küldöttség a századforduló időszakától egyesületként tevékenykedett tovább. E baráti kör mai elnökével, Józsa Ferenccel beszélgettünk az útról, jelenlegi munkájukról, terveikről. — Mi is, mint a turini százak, saját költségünkön, egyéni utazóként, de csoportosan tesszük meg az egyhetes utat. Olasz vendéglátóink várnak bennünket, kis ünnepségünk részleteit is megbeszéltük már levélben, mely reméljük, méltó lesz a hagyományokhoz. A száz esztendeje Turinba látogató küldöttek családja már kihalt, vagy elköltözött Ceglédről, helyüket a ceglédi hagyományokért aktívan munkálkodó személyek meghívásával próbáljuk pótolni. A régiek összegyűjtött tagdíjaikból szegény diákokat támogattak, évente 2—3 ösztöndíjat adtak az arra rászoruló, és az azt megérdemlő ceglédi gimnáziumi diákoknak Cegléd történelmével foglalkozó pályázatokat írtak ki. Igyekeztek előmozdítani a város kulturális fejlődését, például azzal, hogy aktívan és anyagi támogatással is részt vették a gimnázium és a múzeum létesítésében, gondozásában. Mindig megemlékeztek természetesen a Kossuth-év- fordulókról is. Hagyományok — A felszabadulás óta a helyi múzeum baráti köreként. működik a csoport. Elevenebb élet 1973 óta folyik, akkor alapszabályt készítettünk, lefektetve benne a tevékenységünk céljait: Kos suth, Dózsa emlékének s az 1919-es hagyományoknak ápolását a város és környéke néprajzi emlékeinek gyűjtését, Cegléd történelmének kutatását. Mindehhez elengedhetetlen, hogy együttműködjünk a múzeummal, s nem véletlen, hogy évi 3—4 összejövetelünket leggyakrabban ott tartjuk meg. Helytörténeti tanulmányok, publikációk megírására is ösztönözzük tagjainkat. Szeretnénk egy pályázat kiírásával a fiatalok érdeklődését is felkelteni. Ehhez támogatást várunk az iskoláktól, s a KISZ városi szervezeteitől. Nemcsak a régebbi hagyományok ápolását, de a felszabadulás óta eltelt időszak eseményeinek a feldolgozását is szeretnénk ezzel elősegíteni. B. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGLÉD vÁraO-S P&SZfeP XXI. ÉVFOLYAM, 149 SZÁM 19*7. JÜNIUS 26.. VASÁRNAP Új telepítések, több zöldség és gyümölcs A járás és a város ellátásáért Cegléd és környéke évszázadokon át jellegzetes - mező- gazdasági vidéknek számított. Az ipar fejlődésének hatására mintegy tíz-tizenöt évvel ezelőtt megcsappant azonban a földeken dolgozók száma. A járási pártbizottság felmérve a tennivalókat, erre az esztendőre hatékony cselekvési programot dolgozott ki a zöldség- és gyümölcsellátás javítására. Alapvető célként határozták meg, hogy az előző esztendőhöz viszonyítva húsz-huszonöt százalékkal kell Növelni a terméshozamokat. A járásban négy gazdaságra épül a zöldség-program. Abonyban az Üj Világ Termelőszövetkezetben hatszáz hektárnyi a zöldségterület, amelynek felén paradicsomot termesztenek. Sokat tesz a feladatok megvalósításáért az Űj Élet Termelőszövetkezet Kocséron, az Árpád Termelőszövetkezet Jászkara- jenőn és a Dózsa Tsz Törteién, ahol főként zöldborsó és paprika termesztésével foglalkoznak. Ezeík mellett a járás tizenegy gazdaságában termesztenek különféle zöldségeket kisebb-nagyobb területeken. A hozamok növekedése a szerződéskötéseken is lemérhető. Egyedül a ZÖLDÉRT vállalat ceglédi telepén 1322 vagon zöldség átadására kötöttek szerződést a gazdasággal, ami háromszázötven vagonnal több a tavalyinál. Főleg a kora tavaszi, valamint a késő őszi zavartalan és folyamatos ellátást bizosít- ják a fóliások, üvegházak. Különösen sok melegházi prirhőr- áru kerül az üzletekbe a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetből, valamint Albertirsáról és Abonyból az ÁFÉSZ szakcsoportjai tóL A zöldség- és gyümölcsellátás színvonalának javításához érezhetően hozzájárult a Budai úton kiosztott több mint ezer zártkert. A kiskertek háztáji és kisegítő gazdaságok fellendítése érdekében egyre többet tesznek a termelő- szövetkezetek, AFíSZ-ek. A termékek felvásárlásán túl jónéhány helyen segítik a különböző kerti kisgépek, permetezőszerek, különböző oltványok, növényi magvak beszerzését. Kocséron az Üj Élet, Abonyban a József Attila, Cegléden pedig a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tavasszal kétmillió előnevelt palántát adott el közvetlenül vagy a fogyasztási szövetkezetek révén, csaknem önköltségi áron a kistermelőknek. A bekövetkezett változások nyomán a ceglédi piac néha még mindig magas árait egyre eredményesebben tudják leszorítani az állami és szövetkezeti eladók. A tavaszi jó terméseket figyelembe véve várhatóan elegendő áru kapható majd egész esztendőben zöldségfélékből a város és a járás területén. Ezt biztosítja, hogy a jelenlegi zöldségterület hetven százalékát intenzíven öntözik. Burgonyából is megnyugtató a helyzet: a tavalyi százötven hektáros , termőterületet több mint a duplájára növelik. A járásban sok burgonyát termesztenek Dánszentmiklóson a Micsurin, Albertirsán pedig a Szabadság termelőszövetkezetben. A termőterület öntözése mindkét helyen megoldódott. Ebben az esztendőben Cegléden és környékén sok kárt okozott a gyümölcsösökben a szeszélyes időjárás. A fagyok után több helyen jég verte el a termés nagy részét Laci.konyhák letűnt világa A RÉGI CEGLÉDIEK külsőpiacnak mondták azt a vásárteret, amelyik a Széchenyi út fölött terpeszkedett a vasútig, s amelybe most éppen belefér (tz egész Károlyi lakótelep. Hajdan itt kiáltozó mutatványosok, kardnyelők és láng-' okfldók szórakoztatták a bá- mósz gyerekeket, megfontolt felnőtteket. Ez utóbbiak eladni. vásárolni, vagy csupán nézelődni jöttek a kézművesek saraiba, vagy a bégető, nyerítő, bőgő állatok hatalmas füves karámjába. Az egész na- p-is sokadalomban még is éheztek, meg is szomjaztak, étel, s l;al után néztek. A vásárok „étterme és italboltja” a lacikonyha volt. A sátor alatt sütő-főző, ital- r;iérő családok szívesebben telepedtek volna szétszórtan, hogy az áldomásra előtalálha- tók legyenek, a hatóságok azonban összeterelték őket egy utcába. A népek válogattak köztük, volt, íiísí a csöndes sátort kereste, «olt, akinek mu- zvika keltett. i\z egyik sátorban zene szóit, a másikban szelíd beszéd járta. A ceglédi vá- ,sárokon a századfordulón nyolc-tíz lacikonyha is sorakozott egymás mellett, ugyanannyi a másik oldalon. Szombat este már fölverték a sátrakat és megkezdték az ital mérését, gyűltek az árusok, egyre gyűltek, még éjszaka is jöttek, pálinkára leginkább. Két kecskelábú asztal állt a ponyva alatt padokkal, szék itt nem volt. Tűzhely, csikó- sparb^t állt a bejáratnál, hogy kifelé szálljon a füstje, no, meg a frissen sült húsok jó szaga, a pörkölt illata. Mellette állt az edényesláda fazekakkal, lábasokkal, tepsikkel, tányérokkal, kanalakkal, kancsókkal, és poharakkal. Olykor villa is akadt, kés azonban sohasem, bicskája volt mindenkinek. Tepsiben sütötték a cigánypecsenyét. Sertéskaraj, -comb, -oldalas, -tarja húsa sült a sistergő zsírban, tíz-tizenöt dekás darabokban. Csak 6Ózták, fűszer nem került közé. Nem jóllakásra, csupán az üres hasra a lacikonyhás kiemelt egy darabot, kistányérra tette néhány krumpliszelettel. Inni erre most már lehetett. Az áldomást. Mert áldomással járt a jószágvétel. A vevő ötven forintra alkudta ki a lovat, de csak negyvenkilencet adott a gazdának. Egy forintnál kevesebb nem lehetett, mert három liter bor illett egy ló után. Egy liter harminc kraj. cár volt. A LACIKONYHÄS vásáronként 1—1 disznót vágott, azt el is sütte-főzte pecsenyének, hurkának, kolbásznak, télen kocsonyának. Tyúkot is vágott levesnek, a tyúkhúsleves talpas agyagfazékban főtt a tűzhelyen. Pörköltnek marhahúst csináltak. Ez úgy készült, hogy falatokra szeletelték a húst, zsírban vöröshagymát kis kockára darabolva megpirítottak, a pirospaprikára leemelték a lábast, a földre tették egy kis időre, elvették a hevét, nehogy megbámuljon a paprika, belehányták a húst, még a csövespaprikát is, majd visszatették, főzték. A tűzhely mellett asztal állt, ezen végezte a gazdasszony az előkészítéseket sütéshez, főzéshez, mindenki szeme láttára. Az asztal alatt kosarakban állt a megkezdett friss kenyér szépen letakarva, a pálinkás- butykosok mellett. Közelében a megcsapolt boroshor- dó, leginkább fukszossal. Így mondja a ceglédi ember a vegyes szőlőből szűrt bort, halványpirosat, azért, mert az egy-két holdas szőlősgazdák nem szüretelik külön a fehéret, külön a pirosat, hanem egyszerre. Ha több a kék szőlő, akkor színesebb, ha bővebb a fehér szőlő, akitor halo. ványabb. Kellemes bor a fuk- kzos, egyszerre érezni benne a kadar ízét az ezerjóéval. Vásáronként elmért a lacikonyhás egy-másfél hektó bort, harminc-negyven liter pálinkát, több láda üveges sört, ládaszám a szódavizet. Ahol muzsika szólt, ott énekeltek, kurjongattak, a mulatós gazdák elitták az ökör árának felét. Híresek voltak a mulató juhászok a tavaszi vásárokon, bárányokat adtak el, s a kampókkal beverték egymás fejét. Hát még ősszel! A szüretre való bürge, mustra, öreg birka árán majd földön- tötték a sátrat. Nem állt meg náluk a pénz, azt se bánták, ha egy krajcárt se visznek haza, a bor tüzelte őket és a szép özvegyasszony, Kispál József né ceglédi lacikonyhás. A LACIKONYHÁK jó kedvű világáról Tömörkény István gyakran írt novelláiban a duty- tyánokról, mert a déli vidéken így nevezik a lacikonyháikat. Bebeült a kec&selábú asztalhoz, kiparancsolta a pecsenyét, a szerémségi vagy aradhegyal- jai bort, figyelte a népeket, s hallgatta a zenekart. „A harmadik sátorban megtaiálódik a magyar banda. Két ember az egész, de mégis csak banda, mert éppen olyan nagy zön- géssel van. Az egyik a kiérne- tos, aki fújja a nótát hangosan, a másik pedig a kíséret, egymagában nagybőgő, brácsa és kontrás. Muzsikája csodálatos eszköz, tekerőnek neveztetik, mert olyan hajtókája van, akár a köszörűkőnek. Amint, hogy köszörűkő van is benne. Efölött húrok vonulnak rézből, acélból és birkából valók, négy darab. A láda tetejéből pedig fapálcák dugják ki a fejüket. A szűrös egyik kezével hajtani kezdi a köszörűkövet, a másikkal pedig a fapálcákat nyomogatja a láda fölött. S mert minden húrnak több pálcája van, különféleképp reszeli ki belő. lük a köszörűköhangot. Ez a kíséret a klárnéthoz.” A VÉN PUSZTAI emberek öreg dalokat dúdoltak a zenére a szomjas nyájakról, melyek a kiszáradt tóból nem ihattak, vagy a messze szaladt ménesről, amely után szélesebben nyargalnak a csikósok. A szelíd Arany János is járta a lacikonyhák sorát. „Sátorbui utcák: ez a lacikonyha. / Éhes kutyák ólálkodnak körül, / A jó szagot kívánják messzirülj Nem is hagyják el könnyedén a tért, / Sem egy kurjantás —, sem egy ütlegért. / Onnan a bőgő mormolása hallik. / Fülembe onnan klárinét nyilallik, / A cimbalom is zing-zong egy kicsit, / A hegedű, mintha nyúznák, visít." Hídvégi Lajos Különösen a csonthéjasok sínylették meg a rossz időt, s ez máris érződik a piacon. A szokottnál drágább a cseresznye, meggy, és várhatóan az lesz a kajszibarack is. A állami kereskedelem más megyékből hozott gyümölccsel igyekszik a hiányt pótolni. A gyümölcstermesztésben számottevő fejlődés várható az elkövetkező években. A jelenlegi tervciklus végén az országos program részeként ezerkétszáz hektáron telepítenek csonthéjas gyümölcsöket a járásban. Lesz majd bőven kajszi, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack és alma. A telepítést ősszel megkezdik az Albertirsa—Ceglédbercel közötti dombháton, az ültetést Csemő valamint Nyársapát térségében folytatják. Kőhalmi Dezső Szakmai gyakorlat Véget ért az iskola, a diákok átvették bizonyítványukat, megkezdődött a vakációi Előtte azonban a szakközép- iskolák tanulói nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt üzemekben. intézményekben. Az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola III. B osztályt végzett diákjai például az ÉVIG 3. számú Ceglédi Kis- géipgyárában töltöttek két hetet. — Valamennyiünket szeretettel fogadtak — mondja Császár Irén. — Mi a szakmai gyakorlat célja? — Az iskolában elméletben ismerkedünk meg az iparvállalatok adminisztrációs munkájával. A nyári szakmai gyakorlat ideién pedig ezt az elméleti tudást alkalmazzuk a napi munkában. — Jó lenne, ha az elméleti oktatással egyidőben az iskolában a gyakorlati teendőket is tanítanák. így a tananyag jobban érthető, könnyebben) elsajátítható lenne... A szakközépiskolásokon kívül a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet 1. és 2. osztályos tanulói is az EVIG-ben dolgoznak szakmai gyakorlaton. Egyikük, Jankovics István így vélekedik: — Mi évközben is dolgoztunk itt a vállalatnál. Teljes képzést kapunk ez idő alatt. Az idősebb szaktársak mindig szívesen segítenek, tanítanak bennünket. Jónéhánvan köszülünk a szakmunkásvizsga .után is itt kívánnak dolgozni. Sáránszky Klára Idegenben győztek a kézilabdás lányok Nagykőrös és Abony vezeti a mezőnyt Szeleczki harmadik és negyedik helye Kézilabda, megyei női bajnokság. A tavaszi utolsó előtti fordulóban a Ceglédi VSE női együttess Veresegyházon biztos győzelmet aratott, így a csapat az idény folyamán első két bajnoki pontját szerezte idegen pályán. Ceglédi VSE—Veresegyház 18:7 (10:1) CVSE: Steffner — Lengyel (1), Csendesné (3), Hódos (7), Vígh (1), Farkas (2), Katona (4). Csere: Kiss. A mezőny legjobbjának, Csendes Józsefnénak az irányításával, a CVSE fegyelmezett játékával rászolgált még az ilyen nagy arányú győzelemre is. Már az első félidőiben kilenc- gólos előnyt szereztek a ceglédiek, amit a későbbiekben még tovább növeltek. Csendesné mellett Lengyel, Farkas és Hódos tett ki leginkább magáért. A CVSE-ben nem játszott az egyik leggólerősebb játékos, Molnár, aki a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Pedig rátermettsége sok jót ígért, kár lenne érte. Ifjúsági eredmény: CVSE— Veresegyház 6:4 Góldobók: Dancsó (4), Gyöngyösi (1), Körösztös (1). Járási összevont bajnokság. öt férfi és öt női gárda részvételével a ceglédi járási kézilabda szakszövetség rendezi az összevont járási kézilabda bajnokságot, melyben négy járás kézilabda csapatai mérik össze erejüket. A kevés résztvevő miatt tavasszal és ősszel is kétszer-kétszer csapnak össze az együttesek. A férfiak küzdelméből még két, a nőkéből egy forduló van hátra, s jelenleg az Abony és a Nagykőrösi Kinizsi vezeti a mezőnyt. A 10 induló közül öt a ceglédi járást képviseli. Eredmények: Albertirsa— Hemád 22:7, 9:12-től nyertek az irsaiak. Legjobb dobó: Tóth (8). Abony—Karatetétien 22:15 1. d.: Bóta (9), ill. Budai (8). Karatetétien—Albertirsa 24:19. L. d.: Váczi (7), ill. Tóth (7). Karatetétien—Hernád 16:14. L. d.: Tóth (5). Albertirsa—Karatetétien 22:20. L. d.: Tóth (9), ill. Budai és Tóth (6—6). Abony—Üllő 16:13. L. d.: B<5- ta (7). Üllő—Hernád 21:14. Karatetétien—Hernád 18:14.. L. d.: Budai (7). 1 7 6- 1179-125 13 7 1-3 116-131 8 7 1-3 114-120 8 5 2 - 3 72- 89 4 6 - - 6 82-123 0 Albertirsa—Hernád 21:9. L. d.: Tóth (9). Aboni)—Karatetétien 22:21. L. d.: Bóta (8), ill. Váczi (9). Albertirsa—Abony 25:19 (!) L. d.: Marosvári (9), ill. Bóta (5). Karatctétlen—Üllő. Az Üllő nem állt ki, a két pontot a te- tétleniek kapták. Üllő—Albertirsa 20:18. L. d.: Róza (8). Abony—Hernád 30:14. L. A: Bóta (14). Abony—Üllő 41:18. L. d.: Bóta (10). Abony—Albertirsa 22:19. L. d.: Pataki (8), ill. Tóth (3). A bajnokság állása: lt. Abony 2. Albertirsa 3. Karatetétien 4. Üllő 5. Hernád Női. Ceglédi Mezőgazdaság DSK—Gyál 13:8. L. d.: Oláh és Burka (4—4). Nagykőrösi K.—Alsónémedi 10:5, Üri—Gyál 10:6, Mezögazd. DSK—Nagykőrösi K. 7:25. L. d.: Szkupi (4). Úri— Alsónémedi 11:6, Nagykőrös— Űri 10:5, Űri—Mezögazd. DSK 10:6. L. d.: Szkupi (3), Nagykörös—Gyál 17:11, Úri—Alsónémedi 19:13, Nagykőrös—Űri 15:3, Gyál—Alsónémedi 12:8, Nagykőrös—Mezögazd. DSK 20:7. L. d: Bogdán (4), Mezögazd. DSK—Gyál 20:6. L. d.: Oláh (8), Nagykőrös—Alsónémedi 20:11, Gyál—Alsónémedi 15:7, Mezögazd DSK—Úri 10:7 L. d: Burka (4), Nagykőrös— Gyál 18:3, Alsónémedi—Mezögazd. DSK 18:9. L. d.: Oláh (5), Üri—Gyál 13:9. A bajnokság állása: 1. Nagyk. Kinizsi 8 8 - - 145- 53 16 2. Űri 8 5 - 3 78-76 10 3. Cegléd Mezögazd. DSK 7 3 - 4 72- 95 6 4. Gyál 8 2 - 6 71-106 4 9. Alsónémedi 7 1 - 6 69-106 2 ATLÉTIKA: A Népstadionban fülledt, meleg időben rendezték meg az országos utánpótlás bojnokságot, melyen a ceglédi utánpótlás válogatott, Szeleczki József két értékes helyezést is szerzett. 1500 méteres síkfutásban: 4. Szeleczki 3:53.1 mp. A ceglédi fiúnak igencsak meg kellett küzdenie a negyedik helyért, az őt követőt öt tizeddel győzte le. A számot Öí- rös (FTC) nyerte 3:44,9 mp-cel. 3000 méteres akadályfutásban: 3. Szeleczki József 9:12,4 mp, Szénégető (Kazincbarcika) 9:08,5 mp közel három mp-et vert a másodikra, akitő] Szeleczki alig kapott ki. U. L. 4 i
