Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
IV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1977. JÚNIUS 24., PÉNTEK Közeledik Péter-Pál Tizennégyezer hektárra — kilencven kombájn Felkészültek a járás gazdaságai az aratásra ' A sportversenyek rajt előtti perceinek jól ismert hangulata, a feszülő izmok, a várakozás idegtépő pillanatai érződnek a vezényszavak hallatán: aratók felkészülni... vigyázz ... Ám, ha körültekintünk a nagy nyári munkára készülődök osztagain, drukkunk elmúlik, izgalomra semmi ok. Legfeljebb a felhőkre kell aggódva pislognunk, de ami a gépeket és az embereket illeti: az aratás ma már a legjobban szervezett, körültekintően előkészített, megfelelően gépesített kampányfeladat. A gödöllői járásban összesen 14 ezer 300 hektárról kell betakarítani a nyári termést. Ebből a magborsó 730, a repce 430, a mustár 420, a köles 120 hektár. A munka dandárját a 12 ezer 600 hektárnyi kalászos aratása teszi: búzából 9 ezer 340, rozsból 760, triticaléból 70, őszi árpából 1 ezer 490, tavaszi árpából 750, zabból pedig 190 hektárnyi érik a szövetkezetek gabonatábláin. hjindehhez a járás gazdaságaiban kilencvenegy kombájnt készítettek elő. A régebbi típusú SZK—4-esek mellett nagy teljesítményű gépek; 33 —33 darab NDK-gyártmányú E 512-es és szovjet gyártmányú SZK 5-ös, 2—2 darab amerikai John Dear, lengyel Bizon Gigant és SZK 6-os kombájn vár az indulásra. Egy-egy betakarítógépre 157 hektárnyi terület jut. A típusösszetételt és a teljesítményt figyelembe véve 13—14 nap szükséges a munka elvégzéséhez. Ha a gabonák jó ütemben érnek, s az időjárás legalább közepes lesz, július 20 és 25. között befejeződhet az aratás. Szárítani Ám, ha a természetfelelős fukarkodik a napsütéssel, akkor sem jönnek zavarba az aratók: a tizenegy szövetkezet közül nyolc rendelkezik — zömében olajtüzelésű — szárítóberendezéssel: teljes kapacitásuk 90 tonna óránként. Érdemes összevetni a kombájnok és a szárítók teljesítményét, hiszen ha csapadékosra fordul az idő, vigyázni kell az összhangra. A kombájnok egy nap alatt — ez tizenhat órás műszakot jelent — eszményi körülmények között 12—14 vagon gabonát tudnak learatni. Ha a mag szárítást igényel, a terepviszonyok és a nagy nedvességtartalom miatt ennél kevesebbet arathatnak. A szárítókat két műszakban üzemeltetve, nem jelenthet tehát gondot a kívánt nedvességtartalom elérése. A folyamatos aratás feltételei között, szólni kell a szállítás megszervezéséről is. A járásban az aratásra mozgósítható szállító járművek — 40 százalékban IFA és ZIL tehergépkocsik — űrtartalma 840 tonna. Ha a gépek csak kétszer fordulnak naponta, a földek és a raktárak ' között, már nem lehet baj. Tárolni 1 A raktárak említésével vi- szint az aratás szinte egyetlen érzékeny pontjához jutunk. A megtermelt gabona nagy részére a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal kötöttek szerződést a gazdaságok. A legújabb becslések szerint, a jégkárok ellenére, a tervezettnél mintegy 300—400 vagonnal több, vagyis — az agráregyetem tangazdaságával együtt — összesen 3 ezer 400, 3 ezer 500 vagon gabonára kell számítani. Érdemes megemlíteni, hogy 1970-ben a tárolandó gabona mennyisége ennek a fele volt. A felvásárló vállalat fejlődése azonban nem tartott lépést a terménymennyiség növekedésével. Hogyan fest a helyzet? A GMV saját raktárainak befogadóképessége — külön baj, hogy egymástól távol eső, régi raktárakról van szó — 1015, illetve a két szükségraktárral együtt 1200 vagon. 'A termelőszövetkezetekkel kötött szerződések alapján bérraktárakban helyezhetnek el 400—500 vagon gabonát. Az idén először, a vállalat nagy- kátai részlegének kókai gabonasilójába is szállíthatlak 250 vagonnal. Az aszódi malom egy hónap alatt körülbelül 50 —60 vagonnyit tud feldolgozni, szállítanak még a ferencvárosi malomba is. S még mindig marad jócskán — ha a becslés helyesnek bizonyul — 7—800 vagon gabona kényszertárolásra. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek fedett gépszíneket és más létesítményeket ürítenek ki, s itt terítik szét a terményt. A gondokat enyhíthetné a tavaly év végén átadott aszódi új gabonasiló. Mint arról már lapunkban is többször beszámoltunk, a 600 vagonos korszerű tárolótér azonban, az építők hibájából, nem teljes értékű. Az sem szerencsés dolog, hogy a próbaterhelések csak augusztusban fejeződnek be, de egyelőre semmi biztosíték nincs arra, hogy ősszel ide kerülhetne a termelőszövetkezetekben tárolt gabona. Ha pedig így lesz, a kukorica elhelyezése jelent majd gondot. Javítani Nem arról van tehát szó, hogy a kenyérnek valót nem lesz hová tenni, hanem arról, hogy amíg a tárolásban ilyen áldatlan állapotok uralkodnak, mindig több lesz a költség, a szervezetlenség, az idegesség és veszteség. Az aratás másik kényes témaköre az alkatrészutánpótlás. Novák Lászlónak, a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályvezetőjének véleménye szerint, az idén nem kell attól tartani, hogy a munkát jelentősen akadályozhatná a javítások késedelme. Nagy gondot fordítanak a gazdaságokban az arató dolgozók ellátására. A védőitalok felszolgálásán kívül több helyen megszervezték az ebéd kihordását is. Erről, valamint az aratással összefüggő egyéb kérdésekről, az utolsó nagy megbeszélést tartották a héten a járási hivatalban a termelő- szövetkezetek elnökei, az aratás irányításában részt vevő üzemi vezetők, valamint a munka és tűzvédelmi előadók. G. Z. Péceli bajnokság Ősszel tizennégy csapat induf Nyáron: kispályás bajnokok körmérkőzése Nyolc héten át versengtek a csapatok a péceli kispályákon, hogy eldöntsék, kik a legjobbak. Ezek a mérkőzések sok élményt, derültséget, vidámságot hoztak. Egy-egy találkozóról napokig beszéltek. Az üzemek dolgozóin kívül gyakran láthattuk a szurkolók soraiban a község párt- és tanácsi vezetőit. Az összeadott pénzekből tellett kupára és érmekre, amelyekkel az első három helyezettet díjazták. Megjutalmazták a legjobb teljesítményt nyújtó játékosokat is. A gólkirály Mikes Ferenc, a Club 99 játékosa lett 14 góllal. A legjobb kapus címet Szabó Béla, a tsz csapatának portása érdemelte ki. A legsportszerűbb játékosnak Markó Zoltán a Vasipar labdarúgója, a legsportszerűbb csapatnak a PVCS együttese bizonyult. Az utolsó forduló eredményei: PVCS—Állami Gazdaság 0—2, Club 99—ÁFÉSZ 2—1, Tsz—Költségvetés 0—1, (a költségvetésiek az utolsó fordulóban szerezték meg első győzelmüket, s így egyetlen csapat sem maradt pont nélkül.) Vegyesipar—Vasipar 3—2; a Sütőr ipar szabadnapos volt. A bajnokság végeredménye: 1. Club 99 8 6 2 - 27- 6 14 2. TSZ 8 5 1 2 19- 8 11 3. Vasipar 8 4 13 19-1« 9 4. PVCS 8 4 - 4 17- 8 8 5. Vegyesipar 4 4-4 13-15 8 6. ÁFÉSZ 8 3 14 10-14 7 7. Állami Gazdaság 8 3 1 4 13-22 7 8. Sütőipar 8 3-5 13-13 6 9. Költségvetés _ 8 1-7 4-31 2 A bajnokság befejezővel beszélgettünk Erdélyi Miklós tömegsportfelelőssel és Kerekes Jánossal, a heti közlönyök készítőjével. Elmondták, a kispályás labdarúgásnak Pécelen is nagy sikere van, ősszel valószínűleg tizennégy csapat indul. Tartogatnak meglepetést a nyári szünetre is. Gödöllő, Isaszeg és Pécel kispályás bajnokainak részvételével rendeznek tornát a „Szuper Kupáért”. Cs. J. Szembe a forgalommal Kinek kell tudnia és megtartania manapság a közlekedés szabályait? A kapásból született válasz az, hogy a gépkocsi- és a motorkerékpár-vezetőknek. Aki pedig már jártasabb a szabályokban, az tudja: a segédmotorosoknak, sőt a fogathajtóknak is illik tudni a KRESZ-t. Legalább az alapvető szabályokat. Tovább menve: minden számottevő fórumon szó esik arról (az általános iskolások körében tanítják), hogy az sem baj, ha a gyalogosan közlekedők is tisztában vannak jogaikkal, kötelességeikkel. De itt van még egy jelentős közlekedő csoport, a kerékpárosok. Nekik talán nem kell ismerniük a szabályokat? A válasz egyértelműen igen. Annak ellenére, hogy azt tapasztalhatjuk, nálunk, Gödöllőn, még nem minden kerékpáros veszi ezt tudomásul. Mert mi mással magyarázható az, hogy a nemrégiben egyirányusított Szilhát utcán és Dózsa György úton a forgalommal szembe hajtanak? K. Z. P. Tömegpropaganda Előtérben a gazdaságpolitika A tömegpropaganda tanfolyamok közül az elmúlt oktatási évben is a gazdaságpolitikai, ezen belül a mezőgazdasági iránt mutatkozott nagy érdeklődés járásunk községeiben, de a kulturális és az állami élet kérdéseit tárgyaló szemináriumokra is sokan jelentkeztek. Húsz alapszervezetben szerveztek tanfolyamot a nemzetközi politikai kérdések tárgykörében. Különösen élénk érdeklődés kísérte az V. ötéves terv életszínvonal-politikáját, az idei gazdasági feladatokat taglaló tanfolyamokat. Pezsgő viták alakultak ki az üzemi demokrácia, a párt irányító és ellenőrző tevékenységét tárgyaló foglalkozásokon. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók ezekben a kérdésekben igen tájékozottak. Politikai érettségükről tanúskodik, hogy a bíráló megjegyzéseket is a jobbító szándék vezérelte. Teljesítménye: négyezer köbméter Új faliszellőző IIdádról Űj, úgynevezett axiális faliszellőző ventillátort fejlesztettek ki az Ikladi Ipari Műszergyárban. Az X—663 típusú ventillátor legfontosabb tulajdonsága, hogy óránként mintegy négyezer köbméter levegőt mozgat meg. Alkalmazási területe — egyebek közt — a kisebb állattartó épületek (borjúnevelők) szellőztetése. A berendezés mintapéldányát a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai a közelmúltban vizsgálták, s az ötvenórás — szaknyelven szólva — szoros üzemi megfigyelést követően megállapították: az X—663 ventillátor korszerű, jó kivitelű szellőztetőeszköz. A vizsgálat alatt hiba nélkül üzemelt. Az intézet a berendezés sorozatgyártását javasolta a műszergyárnak. F. Sürgették például a hallgatók az új technológiák, munka- módszerek bevezetését a mezőgazdaságban és az iparban, a munkafegyelem megszilárdítását, a mulasztók elleni határozottabb fellépést. Nem állíthatjuk, hogy a közügyek iránti érdeklődés általános a lakosság körében, itt-ott fellelhető közömbösség, elzárkózás, de egyre, szaporodik azoknak a száma, akik a terebélyesedő demokratizmus fórumain nemcsak mint hallgatók vannak jelen, hanem véleményüket is kifejtik. K. Művelődési ház épül Megkezdték a próbacölöpözési Megkezdték a próbacölöpözést az épülő gödöllői művelődési ház területén. Mint ismeretes, a talajviszonyok miatt az épület különleges alapozást és szigetelést igényel. A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szakemberei június 6-án vonultak fel s kezdték meg a tereprendezést. E hét hétfőjén láttak hozzá a próbacölöpözésnek, amelynek az a célja, hogy megtudják, milyen mélységben, milyen hosszú cölöpökre lesz szükség a végleges alapozáshoz. Munkájukat nehezítik az építés területén álló gyenge alapozású lakóházak, amelyeket még nem bontottak le. Folyamatos gyűjtés Mind gazdagabb a múzeum gyűjteménye Kiállításokat terveznek Napjainkban a múzeumok anyagának gazdagításában szinte maradéktalanul érvényesül az a gyűjtési alapelv, hogy a múlt értékeinek csak meghatározott területére vagy területeit kell összpontosítani. Régebben ugyanis e művelődési intézmények mindenféle anyagot felhalmoztak, aminek az lett a következménye, hogy afféle vegyeskereskedés képét mutatták. Természetesen ez nem jelenti a másik végletet, s elfogadják, begyűjtik a nem kiemelten kezelt területekhez tartozó anyagot is, ha valamilyen úton-módon hozzájutnak. Gondoljunk bele, milyen visszás lenne, ha egy néprajzi anyagot gyűjtögető múzeum igazgatója csak a vállát rándítaná egy régészeti leletről beérkező jelentés láttán?! A múzeumi anyagok mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése viszont csak a koncentrálás, a specializálódás révén érhető el. Az aszódi Petőfi Múzeum régóta ennek az irányelvnek a szellemében tevékenykedik: tervszerűen és módszeresen csak a néprajzi, történeti és Képünkön a bajnok Club 99 csapata látható. Balról jobbra: Mikes F., Dévai, Szabó II., Csaba, id. Mikes, Kerekes, Jelensz- ki, guggolnak: Minkó, Barczi, Szabó I., Minkó I. A bajnokságban szerepelt még Bene, Matus, Schuch. irodalomtörténeti anyagot fejleszti. Az elmúlt fél évben Asztalos István igazgató számos emléktárggyal bővítette a két évtized során felhalmozódott múzeumi készletet, melynek népviseleti anyaga a Galga- vidék népi ruházkodásának leggazdagabb tárháza. Meny- nyiségben jóval túlszárnyalja a Néprajzi Múzeum és a Népművelési Intézet hasonló gyűjteményét. Ez nem véletlen, hiszen bővítése folyamatos. Az idén kiegészítő viseleti gyűjtés folyik. Az eddigiek korán főként Aszódról, Ikladról és Domonyból sikerült nagyon szép kollekciót közkinccsé tenni. Ikladról például számos hímzett kötényt, zsebkendőket, jegykendőket, valamint egy menyasz- szonyi ruhát vásároltak. Az utóbbi érdekessége: színe nem a hagyományos fehér, hanem világoskék. Domonyból szőttesek, Aszódról egy asszonynak a teljes fehérneműkészlete szőttesből, azonkívül sok férfi és női felsőruha került a múzeum tulajdonába, mely más néprajzi tárgyakkal is gyarapodott, összesen kilenc- venkettővel. A könyvtárterem szekrényeinek tetején tizenhét apró faszobor áll. Valamennyi a paraszti élet egy-egy mozzanatát ábrázolja. Ezek is új szerzemények, Kollár Pál gal- gamácsai és Reitmayer József isaszeg-szentgyörgypusztai fafaragók munkái. A régészeti raktár több száz késő rézkori és bronzkori cserépedény töredékeivel bővült. Valamennyi a Bagón folytatott ásatás gyümölcse, amelyről lapunk hasábjain már tudósítottunk. Jelenleg tisztítják, restaurálják őket. A numizmatikai gyűjtemény is számos pénz- és emlékérmével gazdagodott. Ezek közül a legkiemelkedőbb Búza Barnabás Petőfit ábrázoló plakettje. Sok felvétellel szaporodott a fotógyűjtemény, és több száz lappal az adattár. A könyvállomány nyolcvan kötettel bővült, értékük méghaladja a kétezer forintot. A történelmi dokumentációs anyagot rendkívül jelentős iratcsomó gazdagította: két aszódi család gazdasági életének, ügyes-bajos dplgainak a múlt század elején kezdődő története került a múzeumba, melynek segítségével konkrét helyi adatok alapján tárulkozik ki a kutató előtt a XIX. századi jobbágysors. ' Nemcsak a múzeum igazgatója, hanem a munkatársak is lankadatlan erővel dolgoznak. Míg Asztalos István a Galga-vidék munkásmozgalmának a Tanácsköztársaság előtti történetét írja, Kardos Győző a két világháború közötti munkás- és parasztmozgalmak adatait dolgozza fel. Mindkét szerző tanulmánya a szentendrei múzeum hatos számú kiadványában jelenik meg, majd külön füzetben Aszódon is. Készül a múzeum 11-es számú kiadványa, mely két részből tevődik össze: Jakus Lajos a Galga-völgy iskoláinak történetét dolgozza fel 1900-ig, Detre János pedig az aszódi evangélikus iskolákét. Valószínűleg ez év végén lát napvilágot a múzeum füzetek tizedik számaként dr. Farkas György Mogyoród című helytörténeti munkája, amelyhez az anyagi fedezetet a járási közművelődési bizottság, a mogyoródi tanács és az aszódi múzeum biztosítja. Ugyancsak a járási köz- művelődési bizottság anyagi támogatásával a Gaiga mentét bemutató képes ismertetőkönyv előkészületei kezdődnek meg az idén. Bár október még kissé odébb van. Asztalos István már szövögeti a részletes terveket. A múzeumi hónap keretében Somogyi István, Gal- gamácsán élő festőművész kénéiből kíván tárlatot rendezni, és Petőfi-ábrázoiások címmel reprezentatív kiállítást nyitni. Természetesen a hagyományos programok sem maradnak el. Bene Mihály / f