Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

\ 1977. JÜNIÜS 24., PÉNTEK 3 Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) — A párton belüli demokrácia a párt ered­ményes működésének egyik döntő feltétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista de­mokrácia társadalmunkban akkor válik mind ■ teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékeny­ségében a lenini elvekkel összhangban érvé­nyesül a demokratikus szemlélet. ___ — A tagkpnyvcsere igazolta a Központi Bi­zottság korábbi döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapszervezetek munkájára. A pártmegbízatások rendszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alap­szervezetek erősítsék kapcsolataikat a párton- kívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista formálására, a politi­záló légkör fejlesztésére. — Ä párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen ered­ményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény, hogy a XI. kongresszuson elfoga­dott országépítő céljaink nemzeti programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsola­tait. Pártonkívüli szövetségeseinket fokozot­tan kell bevonni a közéleti munkába. Kö­vetkezetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivéte­lével minden tisztséget betölthetnek párton- kívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában külö­nösen jelentős szerepük van a tömegszerve­zeteknek s tömegmozgalmaknak. 4 A XI. kongresszus megállapította, hogy * a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggés­ben a tagkönyvcsere során megváltak a párt­tól azok, akik valamilyen okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követelményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2,7 százaléka maradt ki. Ugyan­ezen idő alatt a pártépítő munka azt eredmé­nyezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival; a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1976. december 31-én 765 ezer 566 tagja volt. 5 A Központi Bizottság kötelezi a párt * minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a pártta­gok véleményének és javaslatainak szervezett —1 hasznosítását...............-........< ■ A központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszervezeteink a tagkönyvcsere időszaká­ban megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezi ki mindazoknak, akik e fe­lelősségteljes munka eredményes elvégzésé­ben részt vállaltak. III. A Központi Bizottság megvitatta és jó­váhagyta a kulturális politika néhány idő­szerű kérdésével foglalkozó tájékoztató je­lentést. 1 A Központi Bizottság megállapította: * művelődéspolitikánk alapelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958-ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányelveket ,erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresz- szusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és fő fel­adatait. Az MSZMP a marxizmus—Ieninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányító munkával, a nem-marxista nézetekkel foly­tatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a mű­vészet, az oktatásügy és a közművelődés ered­ményesen segítse szocialista céljaink eléré­sét. A párt fő politikai irányvonala a kultu­rális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefo­gásához. E politika jegyében a párt a jövő­ben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődé­se, a műveltség terjesztése érdekében. 2 Pártunk számos dokumentumban fogal- • mazta meg a kulturális élet egyes terü­letein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgaz­daságunk "fejlődéséhez és társadalomépítő fel­adataink megoldásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Köz­ponti Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időre megszabják az alapvető feladatokat. A tudo­mánypolitika és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki és agrár ku­tatás-fejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudo­mányos és a technikai haladás nyomán a tu­domány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tar­talékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelés­nek és gazdálkodásnak, a versenyképes ter­mékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvénye­sítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők kon­centrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mér­tékű támogatását. Az alapkutatások fejleszté­se, a szakemberképzés feladatainak eredmé­nyes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. O A Központi Bizottság 1972. évi oktatás- politikai határozatának és a XI. kongresz- szus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák kö­zötti színvonalkülönbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú ok­tatás és a szakmunkásképzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tago­zatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehaj­tása, az új tantervek bevezetése, a feladatok­hoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezeté­nek gyökeres megváltoztatása nélkül való­sulnak meg. Az időszerű korszerűsítési mun­kálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményei­nek megfelelő iskolarendszer tartalmi, peda­gógiai, szervezeti és más kérdéseinek komp­lex kimunkálásán. A Társadalompolitikai feladataink megol­“• dása szorosan összefügg a közművelő­dés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra érdekeinek közkinccsé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltsé­get és felelősséget az egyénekben és a közös­ségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi való­ságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. " A Központi Bizottság 1974. évi közművelő­dési határozata nyomán kedvező változás bon­takozott ki a közgondolkodásban, a kulturá­lis munkában. A kulturális, művészeti műhe­lyek közművelődési tevékenysége szembetű­nően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művé­szeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos fel­adat művészetünk szocialista eredményeinek kritikai elemzése, értékelése, -új vonásainak bemutatása. A marxista-leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturá­lis élet párt- és állami irányításával, a mű- vészetjpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhe­lyek felelős vezetőivel szemben. Művelődéspolitikánk céljai a nemzetközi * méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bo­nyolult feltételei között valósulnak meg. Tu­dományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helyt­álljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista orszá­gokkal eredményesen fejlődnek, s arra tö­rekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöj­jön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelené­nek minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. Z A Központi Bizottság megállapította: ér- telmiségünk magáénak vallja a szocialis­ta társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturá­lis életünkben is. Pártunk politikája, szocia­lista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen folytatódik. ★ A Központi Bizottság a továbbiakban szer­vezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és dön­téseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazda­sági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Ezenkívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Befejeződött a zárszámadási törvényjavaslat előzetes vitája Az országgyűlés terv- és költségvetés bizottságának ülése • Miután az utóbbi napok­ban az országgyűlés állandó bizottságai közül nyolc kép­viselői munkakollektíva meg­vitatta — összesen hatvan képviselő felszólalásával, ész­revételével elemezte — az 1976. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat egy-egy szakági fejezetét, csütörtökön a terv- és költségvetési bizottság tűz­te napirendjére a törvényja­vaslat egészének megvitatá­sát. Dr. Bognár József elnökölt a tanácskozáson, amelyen részt vett Inokái János, az ország- gyűlés alelnöke is. A bizottsági beszámolók sorát dr. Pesta László nyitotta meg, aki a szociális és egész­ségügyi bizottság tagjainak azt a kérését is tolmácsolta, hogy a terv- és költségvetési bizottság a közeli jövőben foglalkozzék — az egészség­ügyiekkel együttes ülésen — az ország egészségügyének né­hány sürgős megoldásra váró kérdésével. Ilyenek például a gyógyhelyek fejlesztése, a gyógyvizek hasznosítása, a közegészségügyi munka javí­tása, a hazai műszergyártás és -ellátás. Az indítványt el­fogadta a terv- és költségve­tési bizottság. Salamon Hugóné közölte, hogy a kulturális bizottság­ban megállapították: összes­ségében az 1976. évi költség- vetés biztosította mind az oktatási, mind a művelődési intézmények folyamatos mű­ködését Vannak azonban gon­dok is, mint például az építő­ipari kapacitáshiány miatt el­húzódott vagy elmaradt több kulturális beruházás megva­lósítása. Riss Jenő, az építési és köz­lekedési bizottság vitájából azt emelte ki, hogy „örökzöld” téma a lakásépítés. Most is sok képviselő szorgalmazta, hogy a mennyiségi tervek tel­jesítésekor elengedhetetlen kö­vetelmény egyrészt a határ­idők pontos betartása, más­részt a minőségi követelmé­nyek maradéktalan teljesíté­se. Dr. Cselótei László (Pest megye, 2. vk.) a mezőgazdasá­gi bizottság véleményét tol­mácsolta. Például azt, hogy a mezőgazdasági munka ered­ményességét nagyban visz- szavetik az ipari anyagokkal való ellátás fogyatékosságai, az alkatrészellátás hovato­vább, krónikus gond iái. Az utóbbi kapcsán sürgős intéz­kedéseket szorgalmaztak a képviselők, nem elsősorban be­hozatalt, hanem inkább hazai megfelelő alkatrészgyártás biztosítását. Dr. Udvardi Károlyné, a kereskedelmi bizottság nevé­ben szóvá tette: a termék­struktúra változása miatt ..ki­eső” árukból is biztosítani kell az ellátást, hisz -tűrhetet­len az, hogy például ne lehes­sen kapni megfelelő ásót, ka­pát vagy, hogy egy vállalat próbáljon megszabadulni a fürdőkádak gyártásától. Ollári István, az ipari bi­zottságban kialakult vita té­mái közül kiemelte, hogy a szelektív iparpolitikát elvei­ben és gyakorlatában csakis folyamatosan lehet kialakíta­ni. E folyamatban is megen­gedhetetlen, hogy az esetlege­sen nagyobb horderejű gazda­sági elképzelések „következ­tében” eltűnjenek a boltokból a lakosság által keresett cik­kek. Madarast Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár a bi­zottsági jelentések után, a ta­pasztalatokat összegezve, ar­ról szólt, hogy 1976-ban a gaz­dasági fejlődés fő irányai megfeleltek az V. ötéves terv­törvény célkitűzéseinek, min­denekelőtt annak a gazdaság- politikai követelménynek, hogy javuljon népgazdaságunk egyensúlya. Itt sikerült előre­lépni. Kedvezőtlen viszont, hogy a gazdasági fejlődés üte­me némileg lelassult mind az előző évekhez, mind a terve­zetthez képest. A terv- és költségvetési bi­zottság önálló vitájában szó esett arról, hogy 1976-ban a terv céljaihoz és a tényleges lehetőségekhez igazodott az el­osztása és felhasználása an­nak a nemzeti jövedelemnek, amely csak három százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit (a tervezett 5—5,5 százalékos növekedéssel szem­ben). Kitűnt a képviselői véle­ménynyilvánításokból az is, hogy — az éves népgazdasági terv céljaival összhangban — az 1976. évi állami költség- vetés a korábbinál mérsékel­tebb ütemű gazdasági fejlő­dést, a célokat és a lehetősé­geket jobban figyelembe ve­vő elosztást, a termelésnél lassabban bővülő felhaszná­lást tételezett fel. Az előirány­zatok — növekedési ütemük­ben és összetételükben is — ehhez igazodtak és együtte­sen a népgazdaság egyensú­lyának javítását szolgálták. Mindamellett tavaly még nem következett be olyan mérté­kű előrehaladás, amely az V. ötéves terv céljainak eléré­séhez feltétlenül szükséges folyamatok gyorsítását ered­ményezné. így különösen fon­tos az 1977. évi népgazdasági tervben és az állami költ­ségvetésről szóló törvényben meghatározott feladatok hi­ánytalan végrehajtása. A vitában felszólalt a kép­viselők közül Horváth Lajos és dr. Novak Béla (Pest me­gye, 16. vk.), valamint kifej­tette véleményét Madarasi Attila, Balassa Ákos. az Or­szágos Tervhivatal főtanácso­sa, főosrtálvvezető-helvettes és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se. Dr. Bognár József zársza­vával ért véget az ülés. Körzeti rendelőintézet Huszonkét munkahelyes orvosi rendelőintézet épül Mono- ron a járás egészségügyi ellátásának javítására. Az intéz­mény — a megyei, a járási és a községi tanács 42 millió forintos közös beruházásával — jövőre készül el. Bozsán Péter felvétele Öntözés nélkiii nincs korszerű legelőgazdálkodás Pest megyei szakemberek tanáéskezása Érden — A legelőgazdálkodással csak úgy érdemes foglalkoz­nunk, ha legalább 400—500 mázsás fűhozamot takarítunk be. — Ezt a mondatot Dé­káni) István tsz-elnöktől hal­lottuk tegnap délelőtt, az érdi Bentavölgye Tsz-ben tartott gyepgazdálkodási tanácskozá­son és bemutatón, amelyen jelen volt dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezetője, dr. Hadházy Jó­zsef, a Pest megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatója, Kulyassa Balázs, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának munkatársa is. A gyepgazdálkodás fejlesz­tésének lehetőségeiről és . leg­újabb eredményeiről dr. Har­csák Zoltán, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem docen­se tartott előadást, majd dr. Nagy Zoltán, az Országos Ál­lattenyésztési és Takarmány- felügyelőség osztályvezetőhe­lyettese korreferátumot. Mindketten hangsúlyozták, hogy a tej- és hústermelés alapvető feltétele a korszerű gyepgazdálkodás, melynek egyik Pest megyei úttörője a Bentavölgye Tsz. Helyszűke miatt nincs módunk az elő­adások elemzésére, de szeret­nénk felhívni a figyelmet egy mondatra. „A gyepgazdálko­dásnak ugyanolyan fontos he­lyet kell elfoglalnia a növény- termesztésben, mint például a kukoricának vagy a búzá­nak.” Az érdi tsz-ben 1975-ben 420 mázsa zöld füvet takarítottak be hektáronként. Az idén 480 mázsás hozamot terveznek. Hogyan lehet ezt elérni? ön­tözéssel és talajvizsgálatokra alapozott tápanyagpótlással. A híg trágya egy szikkasztó berendezésen keresztül az ön­töző vízbe kerül, s ezzel lo­csolják a legelőt. A bemuta­tón láttunk két egymás mel­letti parcellát; az egyiket csak vízzel öntözték a meg­felelő műtrágya kiszórása után, a másikat trágyalével kevert vízzel. Szemmel látható a kü­lönbség a kettő között, az utóbbi javára. Bemutatták a korszerű be­takarítógépeket, kaszát, rend­felszedőt, bálázót, rakodót. Va­lamennyi nagy tetszést ara­tott a szakemberek köré­ben. Erre utal az is, hogy szinte valamennyien megkér­dezték: mikor lehet kapni ezeket az eszközöket és meny­nyiért? S ha már a technikánál és technológiánál tartunk, nem közömbös megemlíteni azt a szevezési formát sem, melyet Dékány István az általuk be­vezetett rendszer egyik leg­fontosabb elemének tart. A főállatienyésztö hatáskörébe tartozik a szarvasmarha-te­nyésztés, tejtermelés, gyep­gazdálkodás, az öntözőcsoport, sőt. az ide tartozó célgépek irá- nyitása is. így kovácsolja egy egésszé az üzemágat a közös erkölcsi és anyagi érdekeltség. T. A. L. i i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom