Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
1977. JÜNItrS 22., SZERDA «wirr "Wf xJunav Heti jogi tanácsok Nemrég a munkaviszony megszüntetésének kérdéseivel foglalkoztunk. Több olvasónk közölte, hogy hiába kötelezik a munkaügyi vitát elbíráló szervek a vállalatot, a munkaviszony helyreállítására, ennek vonakodnak eleget tenni. Kérték, foglalkozzunk a kérdéssel. A kárenyhítési kötelezettség problémáival elég sokat foglalkoztunk, bár néhány levélből úgy látjuk, egyesek még mindig nincsenek ezzel tisztában. Nekik azt tanácsoljuk, hogy vitájuk esetén forduljanak jogászhoz. Mivel legtöbben ez utóbbi kérdéscsoportot illetően fordultak hozzánk panasszal, így többek között olyan természetűvel is, hogy amíg a munkaügyi vita húzódott, állásukat betöltötték, és a régi munkakörbe már vissza sem tudta volna helyezni dolgozóját a vállalat. Mit lehet ilyenkor tenni? — kérdezik olvasóink: • Ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg a vállalat, a munka- viszonyt helyre kell állítania. Az egyik panaszos számviteli csoportvezető volt. Munkaviszonyát felmondták. A munkaügyi bíróság visszahelyezte munkakörébe, de időközben munkakörét mással betöltötte a vállalat, ezért őt könyvelői munkakörbe tették. Azt kérdezi olvasónk, van-e joga újabb eljárás indításának? A vállalat nem járt el törvényesen. A Munka Törvény- könyve úgy rendelkezik, ha a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítják, a dolgozót eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továbbá az esetleg felmerült kárát is. Nem kell azonban megtéríteni a munkabérnek és más járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. Amennyiben a vállalat nem így járt el, a dolgozó újabb munkaügyi vitát kezdeményezhet, és a jogerős munkaügyi döntés végrehajtását követelheti, amelyért az igazgató, illetve megbízottja felel, anyagilag és fegyelmi- leg is, valamint cselekményük szabálysértés is. • Hol kell kérni a látás megállapítását? nyűgeiA nyugellátás megállapítását kérni kell. Anélkül hivatalból nyugdíj-megállapító eljárást lefolytatni nem lehet. A nyugellátás megállapítása iránti kérelmet (igényt) az e célra rendszeresített igény- bejelentő lapon — néhány kivétellel — a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál, illetőleg ki- rendeltségnél kell előterjeszteni. A vasutasok és — haláluk esetén — hozzátartozóik a szolgálati főnökségnél terjesztik elő igényüket. Az igénybejelentés előterjeszthető személyesen, vagy levélben. Az öregségi, rokkantsági nyugdíj a munkahelyi nyugdíjügyi albizottság útján is igényelhető, ha ilyen működik a munkahelyen. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az Özvegyi járadék, valamint a növelt összegű járadék megállapítása iránti igényt a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (szak- szövetkezetnél) kell előterjeszteni. A szövetkezet az igényt 15 napon belül köteles továbbítani az. illetékes nyugdíj-megállapító szervhez. A nyugdíj-megállapító szervek elfogadják a levélben (posta útján), nem szabály- szerű űrlapon előterjesztett igényt is. Ilyen esetben a szabályszerű igénybejelentő lap kiállításáról utólag intézkednek. A Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság (Budapest, VIII., Mező Imre u. 19/A.) bírálja el — az illetékességi, területén lakó dolgozók és hozzátartozóik nyugellátási igényén kívül — az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a külföldön lakó személyek igényét. _ valamint a nemzetközi szociálpolitikai (társadalom- biztosítási) egyezmények hatálya alá tartozó személyek és hozzátartozóik nyugellátási igényét. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által előterjesztett igényt; — a házastársi pótlékra és a családi pótlékra vonatkozó igényt, ha ezt a nyugdíjas terjeszti elő; — a végkielégítésre vonatkozó igényt. • Milyen iratokat kell csatolni az igénybejelentéshez? Az igénybejelentő lapokat gondosan kell kitölteni és mel- lékelni kell hozzá azokat az igénylő rendelkezésére álló iratokat, igazolásokat, amelyek az igénybejelentő lapra bejegyzett ■ adatokat, mint például a Személyi adatokat, szolgálati időt stb. hitelesítik. Az igénybejelentő lap gondos kitöltésiével, a szüksége® inatok, igazolások beküldésével a nyugdíj megállapítását gyorsítani lehet. A személyi adatokat a munkahelyi nyugdíj ügyi alibizott- ság, illetőleg a nyugdíj-megállapító szervnél személyesen történő igénybejelentés esetén a nyügdíj-megállapító szerv az igénybejelentő lap megfelelő rovatainál a személyi igazolvány alapján hitelesíti. Ilyen hitelesítés hiányában, az igénybejelentő laphoz születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot kell csatolni. • Az igénylő köteles igazol* ni a jogosultságához szükséges feltételeket. A nyugellátásra jogosultság elbírálásához és a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok közül azokról kell igazolást (például szolgálati bizonyítványt) csatolni, amelyek a társadalom- biztosítási, illetőleg a nyugdíj-megállapító szervek nyilvántartásában (például a munkaviszony-nyilvántartó lapokon) nem szerepelnek. E nyilvántartásokban nem szereplő adatok és igazolások beszerzéséhez á nyugdíj-megállapító szervek, az igénylőnek segítséget adnak. Néhány olyan adat és igazolás beszerzéséről, Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár AGRÁRIPARI KOMPLEXUM Az agráripari komplexum — a termelőegységek széles vertikuma, amely felöleli egyrészt az élelmiszeripari alapanyagokat termelő mező- gazdasági üzemet, másrészt pedig a forgalmazó és feldolgozó vállalatokat, sőt a fenti egységeket eszközökkel és szolgáltatásokkal ellátó további gazdasági egységeket is. Végeredményben tehát az élelmiszerek termelésében és forgalmazásában részt vevő gazdasági egységek összességét nevezzük agráripari komplexumnak. Ezt a termelőszövetkezeti formát a szocialista országokban eltérő mértékben alkalmazzák. Nálunk a közelmúltban — egyelőre tapasztalat- szerzésre — engedélyezték az első agráripari komplexum létrehozását. Forgács Katalin közgazdász amely az igénylőnek nehézséget okozna, a nyugdíj-megállapító szervek gondoskodnak. • A tanulmányi szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A tanulmányi szabadságot a vizsgák előtt olyan időben kell kiadni, hogy a vizsgákra a tanuló fel tudjon készülni. Nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó, a vizsgák j sikeres letételéhez nem vett igénybe. A tanulmányi szabadság tanévismétlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságát nem vette igénybe — kérésére —, a fennmaradó részt ki kell adni. Ha a dolgozó huzamosabb ideig tartó betegség, katonai szolgálat, vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot, Ha a jogosan járó tanulmányi szabadságot nem adja ki a vállalat, a munkaügyi dömibőbizottsághoz lehet fordulni. Dr. M. J. LAKÓTELKEK, ÜDÜLŐTELKEK (1.) jelent a tartós használat? A párbeszéd nem cizelláló- dott még szabályos tréfává, egyelőre derűs dialógusként él, mint ahogy jó humorú népünknél ez már lenni szokott minden új dolognál. Két barát találkozik. — Kénytelen vagyok még minimum ötven évig élni! — Szívből kívánom, de miért kényszerből? — Mert ötven évi tartós használatra kaptam az államtól egy üdülőtelket. Az 1976. évi 33. számú törvényerejű rendeletről, valamint a hozzá csatlakozó minisztertanácsi határozatról (1004/1977), a mindezt részletező miniszteri rendeletekről van szó, amelyek új fogalmat vezettek be a magyarországi telekellátási rendszerbe. Az új fogalom neve: tartós használat. Nem bérlemény, hanem tartós használat. Nem magántulajdon, hanem tartós használati jog. Formai lényege, hogy 1977. január 1-től az állami tulajdonban álló, magánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelkek eladása megszűnt, kivéve a hagyományos családi házzal beépítendő lakótelkeket. A tilalom kiterjed az úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások állami telkeire, nem kevésbé az OTP által, eladásra épített lakások állami telkeire is. Mindezek a telkek tehát nem kerülhetnek magántulajdonba, lakásépítő szövetkezet tulajdonába, hanem egyszeri díjjal tartós használatba, lakótelkeknél 70 évre, üdülőtelkeknél 50 évre szólóan, meg- újíthatóan, örökölhetően, telekkönyvbe bejegyezve. Mit mond a rendelkezés céljáról az illetékes? — Alapvető szocialista elv a köztulajdon erősítése. Ennek az elvi magnak rendkívül akA LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉ A kegyeleti jogról A maga nemében szinte egyedülálló perben hangzott el törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tisztviselő felesége elhunyt. A mély gyászba borult férj kettős sírhelyet vásárolt, hogy halála után felesége mellé temessék. A bánat azonban nem tartott sokáig: még abban az évben megnősült és első felesége sírjával többé nem törődött. Néhány évvel később, amikor egy ismerősének férje meghall, a kettős sírhelyet az özvegynek eladta és az elhunyt férjet az ott nyugvó asszony kihantolása nélkül oda temették; még fejfáját is eltávolították. Ilyen előzmények után az elhunyt asszony testvére, sógora és a sírt vásárló özvegy ellen pert indított. Az volt a kívánsága: a kettős sírhelynek buga koporsója feletti részéről bontsák le a mellette nyugvó férfi síremlékét, amely a kettős sírt teljesen eltakarja és ezen a részen a sírt földhanttal, fejfával eredeti állapotába állítsák helyre. A járásbíróság ítéletében a két alperest arra kötelezte, hogy a férfi sírkövén lévő márványtáblán jelöljék meg az ott nyugvó asszony nevét, a testvért pedig feljogosította, hogy a sírkő egyik virágtartóját használhassa. A döntés indoklása szerint a költséges, szép síremlék elbontása, megszüntetése nem indokolt. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondta ki: — Az özvegyasszony tudott arról, hogy a sírban, amelyet megvásárolt, az eladó első felesége nyugszik és annak sír- hantjának megszüntetésével emeltette férje sírkövét. Ez az eljárása rosszhiszemű volt, ami kegyeleti jogot sért. Tény, az ott nyugvó férfit nem lehet megfosztani emlékének megje- löltetésétől, azonban arról is gondoskodni kell, hogy ez ne sértse a szintén ott eltemetett asszony emlékét, vagyis a férfi síremléke ne foglalja el a sir mindkét oldalát. Ha erre a sírkőre az asszony névtábláját helyeznék rá, mint ahogy az alsói okú bíróságok elrendelték, ez nem jelentené a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a sérelmezett helyzet megszüntetését. Nem biztosítaná az ott nyugvó asszony emlékének megőrzésére hivatott önálVó sírhelyet, s nem is tenné lehetővé annak ápolását. Sőt, a felek közötti ellentétekre, haragos viszonyra tekintettel további viszáiykodások forrásává válhatna. Az alperesnek jogsértő, vétkes, rosszhiszemű magatartásával előidézett helyzet megszüntetésére olyan intézkedésre van szükség, ami biztosítja, hogy a férfi síremléke szabadon hagyja az ott nyugvó asszony koporsója feletti részt. — Tévedtek az alsófokú bíróságok, amikor döntésüknél a vagyonjogi jellegű kérdéseket előtérbe helyezték, holott a keTíz nap rendeletéiből A ruházati ipari fizikai dol^ gőzök béremeléséről az 5/1977. (VI. 5.) Kip. M. számú rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg. A takarékszövetkezetekről szóló 29/1971. (VII. 23.) »PM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről ugyanitt találjuk a 8/1977. (VI. 5) PM. számú rendeletet. A faipari termékek árképzéséről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a 20/1977. (VI. 7.) MÉM—AH. szám alatt, amely a Magyar Közlöny 45. számában jelent meg. A hivatásos vadászok szolgálati szabályzatáról szóló 14/1971. (XII. 14.) MÉM. számú rendelet módosítását tar- taWrtazó 21/1977. (VI. 7.) MÉM rendelkezést ugyanitt találjuk. A Minisztertanács hatáskörébe tartozó egyes kinevezési jogkörök gyakorlásáról szóló 1007/1968. (III. 24.) Korm. számú határozat módosítását az 1022/1977. (VI. 14.) Mt. határozat tartalmazza. (Magyar Közlöny 46. száma.) A könnyűipari termékek árképzéséről ugyanitt jelent meg a 7/1976. (XII. 31.) Kip. M.—ÁH. számú rendelettel kiegészített 1/1976. (II. 17.) Kip. M.—AH. számú rendelét módosítását tartalmazó 6/1976. (VI. 14.) Kip. M.—AH. számú rendelkezés. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló egyes rendelkezések értelmezésével kapcsolatos állásfoglalások módosításáról és kiegészítéséről a Tanácsok Közlönye 23. számában 2/1977. MT—TH. szám alatt elvi állásfoglalás jelent meg. gyeleti jog keretében a személyiségvédelmi szempontokat kell érvényesíteni /— hangzik tovább a határozat. A férfi emlékének megjeüülése másik sírkő állításával is megtörténhet. A kegyeleti szempontok nem kívánnak hatalmas, díszes, költséges síremléket. Ezért a férfi emléke nem szenved sérelmet, ha hantjára kisebb sírkő kerül, ami nem fedi el a szintén ott nyugvó asszony sírját. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a költséges síremlék elkészítése — bár korábbi megrendelés alapján — de valójában a járásbírósági ítélet meghozatala után történt. Ezért a perbevont alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy a tényleges helyzet megváltoztatása velük szemben méltánytalan lenne. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. II. E. tuális és praktikus valóságtartalma van. A közvélemény ismeri például azokat a spekulációs túlhajtásókat, amelyek a kevésbé szabályozott, magán- forgalmú telekügyleteknél felütötték a fejüket. Volt állami és szövetkezeti tulajdonú telkek is a spekuláció eszközei lehettek. Ebben rendet kellett teremteni a szocialista igazságosság és egyenlőség széllé*; mében. — A rendelet szerint a használatbavételi díj a helyi forgalmi érték figyelembevételével kialakított összeg. Nem túl magas ez ahhoz, hogy a kisebb jövedelműek is hozzájuthassanak lakótelekhez, üdülöparcellához? — Rendelet szabályozna az egyszeri használatbavételi díj fizetési feltételeit. A lakótelkeknél a három és többgyermekes családoknál, munkásoknál, fiatal házasoknál, kedvezményes lokáséipítési akcióra jogosultaknál — például bányászoknál, pedagógusoknál, állami gazdasági dolgozóknál — a használatbavételi díjat 10— 30 százalékkal mérsékelni kell. Nem „lehet”, hanem „kell!”. Az említetteknél a tanács részletfizetési kedvezményt is adhat úgy, hogy a szerződés megkötésekor legalább ötven százalékot ki kell fizetni, a hátramaradt rész három év alatt, kamatmentesen, havi részletekben törleszthető. Az OTP kölcsönt nyújthat az ösz- szeg 70 százalékára. A törlesztési idő 4—8 év, évi 6 százalékos ’ kamattal. Üdülőtelkeknél 20 százalékos mérséklést kaphat az üdülőszövetke- .zet Négynél..több üdülőegységből álló üdülő építésénél a fentemlített dogozók részlet- fizetési kedvezményt is kaphatnak. Ez tehát a válasz a kérdésre. Ilyen feltételek mellett aligha lehet magántulajdonú telekhez jutni. Hadd tegyem még hozzá, hogy mind a használatbavétel, mind • használati jog öröklése adó- és illetékmentes. (Jövő heti folytatjuk.) jogi oldalunkon MOZIMŰSOR JtTNIUS 23-TOL JI/NIl'S 23-10 CEGLÉD, Szabadság 23—24: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 25—2S: Az énekes elveszti hangját 27—29: Robin Hood nyila CEGLÉD, Kamara 23—26: Küldetés (Balczö) 27—29: Lotte Weimarban GÖDÖLLŐ 23—24: A fekete farkasok üvöltése 25—26: Az éjszaka a betyároké 27—29: Katharina Blum elvesztett tisztessége* SZENTENDRE. Terem 23—24: A taxi utasai 25—26: A kőszívű ember fiai 2! i—n. 27—29: Az éjszaka a betyároké SZENTENDRE, Kert 23—26: Katharina Blum elvesztett tisztessége* : Egészséges házasélet Madách Imre 27—2$ VÁC, 23—26: Indiánkaland Ontarió- ban 27—29: Lucky Lady* ABONY 23—24: Mr. Majestyk 25—26: Bandita,sirató 27—29: A Tenkes kapitánya I—II. BUDAÖRS 23—26: A magas szőke férfi visszatér 27—29: A jégsziget foglyai I—II. DABAS. Kossuth 23—24: Nyomozás Osztravában 25—28: Szerelmesek románca I—II. 27—28: Régi idők rock zenéje DUNAHARASZTI 23—26: Zorro 27—28: A királylány zsámolya DUNAKESZI. Vörös Csillog 23—26: Lucky Lady* 27—29: Inűiánkaland Ontarló- ban DUNAKESZI. Rákóczi 23—24: Mindenki szép. mindenki kedves 25— 26: Rákóczi hadnagya 27—28: Indiánkaland Ontarióban ÉRD 21—23: Tecumseh 26— 27: Harc Rómáért I—II. 23—30: N“ féljetek a szerelemtől FÓT 23—24: Harc Rómáért I—II. 26: Szöktetés* 27— 28: A ,,P—2’» nem jelentkezik GYAl 23—24: Sztrogof Mihály 25—26: A bátyámnak klassz öcsse van 27—28: Lzt nem tanultuk LEÁNYFALU. Kert 23—24: Lúdas Matyi 23—26: Szeress engem, Lily! 27—23: Fehér Agyar visszatér NAGVKATA 23— 36: Az Ígéret földje I—n.** 27—29: Szeress engem, Lily! PILISVOROSVAR 24— 26: A kincses sziget 27—29: Hintónjáró szerelem POMAZ 23—24: Szeress engem, Lily! 25— 26: Nadira 27—28: Duroe, a katona RÁCKEVE 23—26: Duroe, a katona 27—28: A taxi utasai SZIGETSZENTMIKIOS 33—24: Egészséges házasélet 25—26: A taxi utasai 27—28: 2x2 néha 5 • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek!
