Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ui. szám Ára 80 fillér 1977. JŰNIUS 21., KEDD KGST-ülésszak Varsóban A lázár György vezette magyar delegáció a lengyel fővárosba érkezett Hétfőn délután magyar kül­döttség utazott Varsóba, a KGST XXXI. ülésszakára. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselője, Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkár, Szita János miniszterhelyet­tes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állan­dó KGST-képviselőjének he­lyettese. Búcsúztatásukra* a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyet­tes, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelme­. / A harmincegyedik A szocialista országok gazdasági közösségének legma­gasabb szintű szerve kezdi meg ma délelőtt mun­káját Varsóban. Harmincegyedik ülésszaka lesz ez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, ahol a tag­országok delegációit kormányfők vezetik. Talán nem tartozik a szorosan vett protokollhírek közé, ha kiemel­jük: a küldöttségekben ott vannak a kommunista pár­tok KB titkárai, a nemzetközi együttműködésért fe­lelős miniszterelnök-helyettesek és a tervezés irányítói is. Az idei ülésszaknak különös jelentőséget ad az a tény is, hogy 1977 a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének hatvanadik évfordulója. A szocialista közösség, a létező szocializmus országai ebben az ese­ményben többet látnak egyszerű jubileumnál. Az év­forduló jelzi a szocializmus világméretű győzelmének kezdeti dátumát is. A tanácsülések módot adnak arra, hogy a felelős ál­lamférfiak megvitassák a szocialista gazdasági közösség által az elmúlt években elért eredményeket, a közös programok megvalósulását, az új együttműködési lehe­tőségeket. Jó alkalom a mostani összejövetel az 1976-os gazdasági év' eredményeinek összegezésére is. Vala­mennyi KGST-ország fejlődéséről el lehet mondani: az elmúlt évben — bár eltérő ütemben — növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés, s természetesen, emelkedett a lakosság jövedelme, fogyasztása is. Jellem­ző tény, hogy a gazdasági növekedést immár elsősorban a termelékenység fokozódásának köszönhetik a KGST- ben. A termelés növekedésében perspektivikusan egyre jelentősebb szerepet játszanak az integrációs szervezet közös hosszú távú célprogramjai, az egyeztetett tudo­mányos-műszaki fejlesztés is. Hosszú utat tett meg a KGST alapításának éve, 1949 óta. A kezdeti kétoldalú . árucsere-egyezmények mellé oda kerültek a sokoldalú együttműködési programok, és a közös beruházások. Orenburg, Uszty-Ilimszk neve ismerősen cseng a magyar olvasónak is, és sok ha­sonló nagyszabású kezdeményezés áll előttünk. A szocialista integráció tagországai gazdaságukat nem egyik évről a másikra tervezik. Jelenleg már a követke­ző középtávú tervidőszak 1 egyeztetésének munkálatai folynak, ami azt 'jelenti, hogy hazánk hatodik ötéves tervét úgy készíthetik el, hogy abban figyelembe vehe­tik a testvérországok fejlesztését, iparuk ajánlatát, pia­ci keresletüket is. Fontos helyet kapott a KGST tevékenységében a két, gazdaságilag kevésbé fejlett tagállam, Mongólia és Ku­ba fejlesztésének kiemelt segítése. Ezek az országok sok­oldalúan felhasználják a fejlettebb szocialista országok közreműködését, hogy még dinamikusabban haladjanak előre az iparosodás útján. Többek között ez az oka an­nak is, hogy számos fejlődő ország igyekszik szorosabb­ra fűzni kapcsolatait a KGST-vei. Irak, Mexikó már korábban szerződéses viszonyra lépett a szervezettel, s most, legutóbb a nem kapitalista fejlődést választó kis dél-amerikai ország, Guayana nyilvánította ki ilyen szándékát. A háromnapos varsói KGST-tanácsülés tehát nem pro- tokollesemény, hanem egy tevékeny gazdasági társu­lás vezető testületének munkaülése lesz. Miklós Gábor Hazánkba érkezett Jaruzelski hadseregtábornok Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meg­hívására hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Politikai Bizottsága tagja, nem­zetvédelmi miniszter vezette lengyel katonai küldöttség. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fo­gadták. Jelen volt Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép­köztársaság budapesti nagy­követe is. A lengyel katonai küldött­ség a déli órákban koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél, a Hősök terén, a solymári temetőben a ha­zánk felszabadítása során el­esett lengyel katonák sírján, a felszabadulási emlékműnél, és Bem tábornok szobránál. Délután Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter hp 'ában fogadta W. Jaruzelskit megkezdődtek a tárgyalások a két katonai küldöttség között. zésügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője. Ott volt dr. Stefan Jedry­chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. Hétfőn este Varsóba érke­zett a magyar küldöttség. A vendégeket a repülőtéren Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke, Kazi- mierz Olszewski miniszterel­nök-helyettes, Stefan Olszovs- ki, a LEMP KB tagja, a KB titkára, a lengyel párt és kormány több vezető szemé­lyisége, valamint Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára fogadta. Leonyid Brezsnyev Párizsba érkezett Megkezdődtek a legmagasabb szintű szovjet—francia tárgyalások Nagy fontosságú megállapodás már az első napon Hétfőn reggel moszkvai idő szerint 9 óra 30 perckor hi­vatalos franciaországi láto­gatásra utazott Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A szovjet rádió és televízió egyenes adásban számolt be Leonyid Brezsnyev és kísére­te elutazásáról. Leonyid Brezsnyev búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megje­lent Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának több tag­ja. Leonyid Brezsnyev külön- repülőgépe délben szállt le a párizsi Orly repülőtéren. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke pon­tosan 12 óra 35 perckor (helyi idő) lépett ki a repülőgép aj­taján, és a lépcső tetejéről felemelt karral üdvözölte a várakozókat. Közvetlenül Leo­nyid Brezsnyev után Andrej Leonyid Brezsnyev, Rjabenlco tábornok és Valery Giscard d’Estaing elnök kíséretében az Orly repülőtéren. Losonczi Pál fogadta a bolgár nemzetgyűlés küldöttségét Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagja hétfőn a Parlamentben fogadta a Bol­gár Népköztársaság nemzet- gyűlésének küldöttségét, amely dr. Vladimir Bonevnek, a nemzetgyűlés ’ elnökének, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkársága tagjának vezetésével a magyar országgyűlés meghívására hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón részt vett Ino- kai János, az országgyűlés al- elnöke, s jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköz­társaság budapesti nagyköve­te. ★ Vladimir Videnov, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete hétfőn fogadást adott a dr. \ ladimir Bonev­nek, a bolgár nemzetgyűlés el­nökének, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga titkársága tagjának veze­tésével hazánkban tartózko­dó bolgár nemzetgyűlés kül­döttségének tiszteletére. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott fogadáson meg­jelent Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Varga István,, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Az albertirsai fogadóállomáson KlSZ-fiataick kommunista szombatja A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának és a vasasszakszerve­zet centenáriumának tiszte­letére tizennégy vállalat KISZ- fiataljai tartottak kommunis­ta szombatot az épülő, 750 kilovoltos szovjet—magyar távvezeték albertirsai fogadó- állomásán. A vállalatok KlSZ-szerve- zetei — az Országos Villa­mostávvezeték Vállalat KISZ- bizottságának kezdeményezé­sére — védnökséget vállaltak a KGST közös programban épülő, Albertirsa és Vinnyica között húzódó elektromos táv­vezeték, és a 750, illetve 400 kilovoltos fogadó- és transz­formátorállomások építése fe­lett. A kommunista szombaton az Albertirsán épülő transz­formátorállomásnál 130 fia­tal — az OVIT dolgozói, a TRANSZELEKTRO, az ERŐ­TERV, az ELEKTROIMPEX, a METROIMPEX fiataljai és a Nehézipari Minisztérium if­júsági bizottságának tagjai — a 750 kilovoltos fogadóállo­más alapjának a kiásásában vettek részt, s az elektromos távvezeték ceglédi szakaszán is dolgoztak a fiatalok. Szocialista országok békeakthistáinak találkozója A Nagy Októberi Szociális- ta Forradalom és a lenini bé­kedekrétum 60. évfordulójá­ról történő megemlékezés je­gyében a szovjet békebizott­ság a Szovjetunióval határos európai szocialista országok békeaktivistáinak részvételé­vé! baráti találkozót tairt Kisi- nyovban j.únius 22—23-án. A találkozón részt vevő lengyel, csehszlovák, magyar, román küldöttségek megismerked­nek a Moldáviai Szovjet Szö­vetségi Köztársaság életével, megvitatják a szocialista or­szágok békemozgalmainak fel­adatait a közvéleménynek a békeharcban betöltött szere­pe erősítésében, a szocialista országok békepolitikájának népszerűsítésében, a békeépí­tők varsói világközgyűlésén hozott határozatok megvaló­sításának elősegítésében. A baráti találkozón a ma­gyar békemozgalom, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviseletében tíztagú küldött­ség vesz részt Darvasi Ist­vánnak, az Országos Béketa­nács alelnökének vezetésé­vel. A delegáció hétfőn eluta­zott Kisinyovba. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta dr. Szalai Lajost, hazánknak a Libanoi} Köztársaságban akk­reditált rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomás­helyére. Gromiko külügyminiszter, va­lamint Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter lé­pett ki a gépből. A lépcsőnél, a vörös szőnyeg kezdetén, Va- léry Giscard d’Estaing köz­társaság1 elnök várta a szov­jet vendéget. A hosszas, bará­ti kézfogás után a két állam­férfi néhány szót váltott, majd megkezdődött az üdvöz­lő szertartás. A himnuszok elhangzása után a két vezető ellépett a tisztelgő gárdaégységek előtt. Az ünnepélyes szertartás új­donságát a Normandie-Nye- men repülőezred Mirage-gé- peinek sorfala jelentette: a vörös szőnyeggel borított út­vonal mentén hét vadászgép sorakozott fel, és előttük fe­szes vigyázziban tisztelegtek a pilóták. Giscard d’Estaing üdvözlő- beszédében kijelentette: az enyhülés az egyedüli nyitott utat jelenti a béke és népeink közeledése felé. Az enyhülés egyedüli alternatívája né­peink megsemmisülése lenne. Franciaország elkötelezte ma­gát az enyhülés mellett, és tudatában van annak, hogy milyen nagy fontosságot tu­lajdonítanak e kérdésnek a Szovjetunióban. A francia köztársasági el­nök, aki bevezetőben kiemel­te, hogy Leonyid Brezsnyevet néhány nappal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé történt meg­választása után üdvözölheti, kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások elő fogják se­gíteni a béke ügyét. Leonyid Brezsnyev rövid válaszában örömét fejezte ki, hogy ismét Párizsban lehet, köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért, és a biz­tonság, az enyhülés, a béke erősítése, a leszerelés fontos­ságát hangsúlyozta. A rövid beszédek után Leo­nyid Brezsnyev és kísérete gépkocsikon a rambouillet-i kastélyhoz, a magas vendég franciaországi szálláshelyére hajtatott. Giscard d’Estaing itt búcsút vett vendégétől, majd délután ötkor vissza­tért: ekkor kezdődtek a hiva­talos tárgyalások. Leonyid Brezsnyev erről szólva kije­lentette: dolgozni jöttünk, ko­moly munkát akarunk végez­Brezsnyev nyilatkozata Az enyhülés elmélyítése új kezdeményezéseket kíván A tárgyalások az eredetileg tervezett két óránál egy órá­val hosszabb ideig tartottak. A hétfői megbeszéléseken részt vett a két ország kül­ügyminisztere: Andrej Gro- miko és Louis de Guiringaud, a két külkereskedelmi minisz­ter, Nyikolaj Patolicsev és André Rossi, valamint a két fél szóvivője. Az ülésen a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi hely­zet számos fontos kérdésével foglalkoztak. Leonyid Brezsnyev részle­tes nyilatkozatot tett az ülé­sen. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke kijelentette, hogy a szovjet vezetés elégedett a két ország kapcsolatainak fej­lődésével. Ez a megbeszélés jó és jelentős időpontban került sorra. Fontosságát külön alá­húzza, hogy az enyhülés fo­lyamatában nehézségek mu­tatkoznak — ezért új kezde­ményezésekre van szükség a folyamat elmélyítéséhez és megszilárdításához. Ugyan­akkor a találkozót a belgrádi tanácskozás érdemi részét közvetlenül megelőző időben rendezik meg. Az enyhülés és a biztonság érdekei megkö­vetelik, hogy a Szovjetunió és Franciaország ismét megfo­galmazza és megerősítse néze­teit az enyhüléssel, a nemzet­közi kapcsolatokkal összefüg­gésben. Brezsnyev aláhúzta, hogy a két ország kapcsolatai jól fej­lődnek. Gazdasági téren pél­dául máris teljesítették azo­kat az előirányzatokat, ame­lyeket az 1974. évi rambouil­let-i csúcstalálkozóin határoz­tak meg, s az új ötéves terv­ben lehetőség nyílik a forga­lom megháromszorozására is. Megvan a lehetőség hosszú távú gazdasági megáEapodá- sok megkötésére. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről szólva Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris fegy­verek elterjedése megakadá­lyozásának. A Szovjetunió szilárdan meg van győződve arról — és a francia fél oszt­ja ezt a véleményt —, hogy ezzel jelentősen hozzájárul a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Brezsnyev ugyanakkor nagy határozott­sággal húzta alá, hogy a két ország érdekelt a nukleáris energia békés felhasználásá­ban. Ez — mondotta — nem lehet egyetlen ország mono­póliuma, a békés felhaszná­lás mindenki érdekeit szol­gálja, s ezért mindenki szá­mára lehetővé is keil azt ten­ni. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ezt követően rámutatott, hogy meg kell vizsgálni a nemzet­közi feszültség enyhítésének további lehetőségeit. A Szov­jetunió külpolitikája a jövő­ben is arra irányul, hogy to­vábbi haladást lehessen elérni ezen a téren. Giscard d’Estaing rámuta­tott, hogy Franciaország a ma­ga részéről szintén szorgal­mazza az enyhülés folyamatá­nak továbbfejlesztését. Brezsnyev aláhúzta, hogy a két ország rakta le annak a politikának az alapjait, ame­lyet ma enyhülési politikaként ismer a világ. A Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen közeli e téren. Az enyhü­lés az egyetlen lehetséges mód arra, hogy a nukleáris kor­szakban elkerüljék az államok közötti konfliktusokat. (Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom