Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

Ülést tartott a városi tanács Továbbßmnit ®i és sz&tiálpűlitíkmellátás Fogtechnikai laboratórium létesül Gödöllő város tanácsa e he­ti ülésén az ügyrendi, az egészségügyi bizottság és a műszaki osztály munkáját ér­tékelte. Ezt megelőzően Bene­dek János tanácselnök számolt be a két tanácsülés között vég­zett munkáról, a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtá­sáról. Az ügyrendi bizottság tevé­kenységéről dr. Barabás An­dor, a bizottság elnöke adott számot a tanácsnak. E testület feladata figyelemmel kísérni a tanácstagok megbízatásának törvényességét, az összeférhe- hetetlenségi ügyeket, éven­ként felülvizsgálni a tanács szervezeti és működési sza­bályzatát stb. Az öttagú bi­zottságban egyetemi tanár, munkaügyi és építési szakem­ber, és két jogász foglal he­lyet. Az 1973. évi tanácstagi választások óta összeférhetet­lenségi ügyet nem kellett tár­gyalni, a tanácstagok választá­sának törvényessége ellen sem merült fel kifogás. ' Törvényesség Megvizsgálta a bizottság a tanácstagi beszámolókon el­hangzott javaslatok és pana­szok sorsát. E tekintetben bi­zonyos előrelépésről számol­hattak be. Az első időkben ugyanis néhány tanácstag pa­naszolta, hogy a szakigazgatási szervek nem mindig reagálnak az indítványokra, javaslatokra. Az évről évre ismétlődő ellen­őrzésekkel sikerült elérniük, hogy a javaslattevők és a pa­naszosok, valamint a tanácsta­gok legalább írásbeli választ kapnak. A bizottság még ezt is kevesli, arra törekszenek, hogy az észrevételek alapján tett intézkedésekről is tájékoz­tassák az érdekelteket, és azt is megnézik, hogy a javaslato­kat megvalósították-e. Egyre inkább azt a gyakor­latot szeretnék követni, hogy a bizottság önállóan vizsgálja meg a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységét, a tör­vényesség és az időszerűség szempontjaiból. E célból szoros kapcsolatot akarnak kialakí­tani a szakigazgatási szervek­kel és az azokkal együttmű­ködő tanácsi bizottságokkal is, egy-egy kérdés megvitatására együttes üléseket kezdemé­nyeznek. Az ügyrendi bizottság ebben az évben az ügyfélfogadási rend tapasztalatait, és a lakó­bizottságok tevékenységét tár­gyalja meg. Ehhez minden bi­zottsági tagnak hosszabb ideig kell adatokat gyűjtenie, más­képp az eredményes munka el­képzelhetetlen. A tanácsülés határozatában elfogadta az ügyrendi bizott­ság beszámolóját, és felkérte, hogy az államigazgatási mun­ka és a hatósági tevékenység ellenőrzésében fokozottabb szerepet vállaljon. Javaslatok Ezután dr. Szabó Gyula, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról tett je­lentést a tanácsülésnek. Először fölsorolta az elmúlt években tett javaslatokat. Ezek között szerepelt OFOTÉRT- szaküzlet és -műhely létesíté­se, a rendelőintézet régi épü­letének lebontása, a segítségre szoruló öregek társadalmi gon­dozásának megszervezése, szennyvíztársulat megalakítá­sa; indítványozták a Rákos­patak szabályozását, szenny­vízderítő építését, több szemét­lerakóhely kijelölését, a gyer­mekélelmezés konyhai feltéte­leinek javítását, a csökkent munkaképességűeknek mun­kalehetőség megteremtését. A bizottság ellenőrizte a vá­rosban működő élelmiszer- és italboltokat, éttermeket, kony­hákat, ebédlőket, a piacot és a vágóhidat, az orvosi ügyele­tet. Idei első ülésüket a szociális otthonban tartották, ahol ellen­őrizték a betegek elhelyezését, étrendjét, konyháját, ebédlőjét, az orvosi ellátást. Javasolták a körzeti ápolónők bevonását a házi betegellátásba, a körzeti orvos és a szociális otthon együttműködését. Az említett J javaslatok már megvalósultak, 1 vagy a megvalósulás szakaszá­ban vannak. Feladatok Nem tartotta kielégítőnek a bizottság a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatására ka­pott választ, mely szerint „a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására nem látjuk szükségesnek szociális foglal­koztató létesítését.” Továbbra is aktuálisnak tartja ezenkívül a következőket: fogtechnikai laboratórium létesítését a vá­rosban, az Alsóparkban talált víz hasznosítását, tapasztalat- csere céljából együttes ülést testvérvárosunk, a váci vá­rosi tanács egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottságával. A tanácsülés ezt a jelentést is elfogadta, és felkérte az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságot, hogy az ellenőr­zés fokozása végett hatékony együttműködést alakítson ki az egészségügyi és a művelődési osztállyal. Befejezésül interpellációra került sor. Dr. Barabás Andor kérdésére a tanács elnöke kö­zölte, szeptemberre elkészül a vezeték, s lehet majd telefo­nálni a Stromfeld lakótelep­ről is. K. P. Fonalat festenek A festőüzemben igen magas páratartalom mellett dolgoz­nak. Szükségessé vált a párát­lanító elszívó berendezés fel­szerelése. Képünkön: Székely Ferenc és Boroscti József mun­ka közben. ☆ A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában naponta több mint 6 ezer kilo­gramm gyapjúfonalat festenek különböző színűekre. Bcncsik József a keretre függesztett fonalat gép segítségével a fes­tékbe helyezi. Ifj. Fekete József felvételei úv-k-vÁPESriVÍÉ j LÖN KI AD AS A vJ5.! IV. ÉVFOLYAM. 143. SZÁM 1977. JÜNIUS 19., VASÁRNAP Naponta, he fente utaznak. Munkájukra ezután is számít a város A bejárók helyzetérő! tárgyalt a párt-vb Kétlakiak, ingázók, be­járók, eljárók, betelepülők és betelepülni szándékozók — róluk, sajátos helyzetükről tárgyait a minap a városi párt­végrehajtóbizottság, alapos felmérés alapján. Ha a szá­mok nem embereket takar­nának, érdektől, vágyaktól, érzelmektől, szokásoktól és megszokások által vezetett és sarkallt nőket és férfiakat; pályájuk elején álló fiatalo­kat, akiket vonz a város, a főváros, az ismeretlen, a tá- gabb lehetőségek; idősebbe­ket, akik már nem szívesen vájnak meg szokott helyük­ből —, egyszerű volna a meg­oldás. Gödöllő keresőképes lakosságának 30 százaléka be­járó; a város ötven intézmé­nyében dolgozók 37 százaléka máshonnan, a környező fal­vakból. Budapestről, sőt, más megyékből jön naponta, vagv hetente. Matematikailag mi sem egyszerűbb; megcserél- lük az idejárókat az eljárók­kal. A fennmaradó hét • szá­zalék szóra sem érdemes, nem gond, nem probléma. Emberek De, nem számokról, hanem érző emberekről, fizikai, szel­lemi képességekkel, munka­erővel megáldott lényekről van szó. A Gödöllőre napon­ta vagy hetente érkezők se­regének majd 70 százaléka munkás; többségük két, illet­ve három műszakban dolgo­zik. A 31 százalék jelentős hányada kiválóan képzett szellemi dolgozó. Az idejá­rok öt és fél ezres rétegének kisebbik hányada nő, s az anyák, háziasszonyok, ha nem muszáj, nem tetézik amúgyis sokfajta elfoglaltságukat uta­zással, várakozással, átszál­lással. Az erősebb német is a 30—50 év közöttiek képvi­selik a legnagyobb számban, ugyancsak érthetően: a ko­rosabbakat csituló vérük óv­ja a fölösleges mozgástól Politikai arculata miben sem különbözik a bejárók táborának a helyben lakóké­tól. A számokat tekintve leg­alábbis. Tíz-tíz százalékuk párt- és KISZ-tag, százból nyolcvankettőnek van szak- szervezeti tagsági könyve. A bejárók húsz és fél százaléka társadalmi tisztségeket tölt be munkahelyén, habár — mi­vel alkalmazkodniuk kell köz­lekedési eszközhöz, napi két- három órás utazáshoz —. ked­vezőbb sorsú társaiknál rit­kábban vállalnak politikai és társadalmi munkát. Előfordul-e súrlódás bsjá­Lecsdási tilalom, másodfokú vízkorlátozás A városi tanács elrendelte a locsolási tilalmat, az üze­mekben pedig életbe léptet­ték a másodfokú vízkorláto­zást. A kerttulajdonosok éjjel tizenegytől hajnali négyig ön­tözhetnek, az üzemeknek 15 százalékkal kell mérsékelni­ük vízfogyasztásukat. Valamelyest enyhített a gondokon az eső, de a taka­rékosság továbbra is igen fontos. A tanáccsal együtt minden gödöliőit arra kérünk, ne pocsékolja a vizet, a kert­tulajdonosok, autójukat töm­lővel mosók gondoljanak a magasabb helyeken lakókra, akiknek csapjaiból ezekben a száraz napokban alig folyik a víz. Vidám érettségizők A helyszínen, vérbeli alma mater. Vastag falak, széles ablakpárkányok, keményfa­ajtók. Itt, az aszódi gimnázi­um háromszintes, öreg, sárga épületében megfontoltan visszhangzanak a léptek is: történelmi a levegő­Választhatnak Az igazgató, Cser László, felvilágosít: a két kötelező érettségi tantárgy: matema­tika, magyar nyelv és iroda­lom. Elóooiből választhatnak a maturandusok, írásban, vagy szóban kívánnak felelni. S ha írásban nem sikerül, még egy menetre van lehetőség. Két további tárgyat a diákok je­lölnek meg. Ha az egyetemen központi dolgozatot írnak, ez egyben az érettségi jegy alap­ja is. Van olyan diák, aki csak egy tárgyból, magyarból ad számot a bizottság előtt tudá­sáról, vagy ne adj isten, tudat­lanságáról. Az utóbbitól ebben az osz­tályban nem kell tartani, mondják a szülői munkakö­zösség szorgoskodó tagjai, s a tanárok. A IV/B jó ké­pességű osztály. Matematika­tagozatosok, s ez a félelmetes hírű tantárgy eleve megszű­ri a jelentkezőket. A végzősök mind a húszán szeretnének to­vábbtanulni. Az érettségi és a felvételi új rendszere nincs ellent­mondások híján. Kovács Ist­vánná fizika- és Gergely Pé~ terné biológiaszakos tanár­nők erről panaszkodnak. A felvételik anyaga, a gondos előkészületek ellenére sem igazodik az oktatott törzs­anyaghoz. Az orvosi egyete­men például százhúsz pont­ból tízet lehetett kapni egy olyan biológiai kérdésre, ame­lyet — tekintve, hogy olvas- mány-jellegű —, a tanárok nem is oktathatnak. Ismerve a túljelentkezés mértékét, a pedagógusok aggódnak, hogy munkájuk eredménye viszony­lagossá válik. A fizikafelvé­telin sem jártak jobban a diá­kok, a magas követelmények nem a biztos tudáson ala­pulnak. A felkészüléssel pe­dig nem volt baj. A IV/B- sek közül többen szerepeltek rendszeresen a középiskolai matematikai lapok fizika­rovatának feladatmegoldó- versenyében. Könnyű kezdés Tóth Jóskával a büfében beszélgetünk. Arcán, mozdu­latain nyoma sincs izgalom­nak: írásbelije, felvételi dol­gozatai jól sikerültek. Utol­sóelőtti az osztály névsorá­ban, csak magyarból felel. Másodikos korában döntöt­te el. hogy Villamosmérnök lesz. Vattay Péter zárja majd a sort. ő sem rest viccelőd­ni, mókázni, szintén magyar­ból indul, s Moliére-t szeret­ni húzni. A gödöllői Agrár­tudományi Egyetem gépész­mérnöki karára jelentkezett. Közben megérkeznek az el­ső vizsgázók. Benedek Árpád — a többiek véleménye sze­rint — könnyű kérdést ka­pott: Madáchról, Az ember tragédiájáról kellett beszél­nie. Ügy érzi, nem volt rossz amit mondott, csak éppen a kor megh atározása hibád - zott. Aztán Budai László jön, arcán széles vigyorral, s kér­dés nélkül is azonnal beszámdL A romantikát húzta, Viktor Hugót. Hogy jó kedvű, az eny­he kifejezés. Bátonyi Lászlóné orosz— német szakos tanár, először ül a vizsgabizottságban, mint osztályfőnök, jobban izgul tanítványainál: — Sok örömöm telt már a fiúkban és a lányokban. Kedves, szorgalmas, tehetsé­ges társaság, jó közösséget alkottak. Nem félek az érett­ségitől sem, a matematikai írásbeli átlaga 4,5. Imponáló adat. De vajon a reáltárgyak nem szorítják-e hattérbe a történelem, a vi­lágnézet, az irodalom és az esztetétika oktatását? Juhász Gyula irodalomtanár: — Mindössze ketten-hárman érdeklődnek a humán tárgyak iránt. Az érdeklődési kör meghatározza a tudásszintet, s mivel a tanrend, a specializá- ció erre lehetőséget ad, két­ségkívül utat tör magának némi szakbarbárság. Ilyen körülmények között a magyar, a történelem tanárainak az a feladata, hogy az össze­függésekre mutassanak rá, s igyekezzenek el<!rni, hogy a politikai, esztétikai kultúra egységbe kerüljön a termé­szettudományos ismeretekkel. Magabiztosan Bent a vizsgateremben a fe­lelők tízpercnyi időt kapnak, tömören, a lényegre, a fontos ismeretekre koncentrálva kell vizsgázniuk. Garami Katalin biztonsága csodálnivaló. Bár a keze remeg, a hangja nem. Az elnök, dr. Simon Gyula magyar—olasz szakos tanár, Monorról érkezett. Az ebéd­szünetben kérdezem vélemé­nyét: — A magyar- és a történelem­feleleteken is meglátszik, hogy a tanulók szeretik a ma­tematikát, a fizikát. Gondol­kodásuk logikus. Önállóak, nem okoz gondot, hogy ki- töltsék a tízpercnyi időt. Sa­ját véleményüket is beleszövik a feleletekbe, viselkedésük megnyerő, s ez is a jó közös­ségre vall. Hízelgő megállapítások, ün­nepiek. Tárgyilagosságukat persze, csak később nyerik el, az elkövetkező hetek, hó­napok. évek során. Megfe­lelni önmagunk és a társada­lom előtt, ez az igazi érettsé­gi vizsga. S hozzá a kulcsot e júniusi napokban kapia meg az aszódi négy nappali és három levelező osztály diák­sága. Gáti Zoltán * rók, pontosabban kétlakiak és helyben lakók között? Elő­fordul. Az utóbbiak nehez­ményezik, hogy a faluról jö­vőknek sokkal nagyobb a jö­vedelmük, otthon, a kis föld­ből. vagy a nagy kertből hasznot húznak. Életmód Ára van azonban ennek is. A sok túlóra — hisz túlmun­kát is szívesen vállalnak —, a nehéz ’mezőgazdasági mun­ka eredménye a nagyobb anyagi jólét, következménye, a hajszolt életmód, a kulturá- lódásból, szórakozásiból, a sza­bad idő hasznos és kellemes eltöltéséből való kimaradá­suk. Munkájukért, teljesít­ményükért mégis megbecsü­lést. elismerést^ érdemelnek a társadalomtól — országosan 64 milliárd forint értékű mező- gazdasági terméket állítanak elő évente. Vannak bejárók, akik saját kocsin közlekednek, de a több­ség a tömegközlekedési esz­közöket használja, a MÁV, a HÉV, a Volán járműveivel kö­zelíti meg munkahelyét. Leg­több panaszuk is ezzel kap­csolatos, jóllehet, a közleke­dési vállalatok előzékenyen a bejárók többségéhez, igazí­tották a menetrendet; jó- néhány üzem, intézmény bér­autóbusszal száüítja be és ha­za dolgozóit. Közérzetük alakulásában nagy szerep jut a kiskeres­kedelemnek. Gödöllőn az el­múlt években jelentősen ja­vult az ellátás, de a folyton növekvő igényekkel nem tu­dott lépést tartani. Az új bol­tok, üzletek jobbára a hely­belieket szolgálják, távoles- nek a községekből beutazók útvonalaitól. Nyilván ezért is kérik sokan, hogy a MÁV— HÉV-végállomásokom létesít­senek ABC-áruházat. Ezzel a párt-végrehajtóbizottság is egyetért, határozatában szor­galmazza új bolt építését. Egészségügyi ellátásuk — a járási-városi hálózat in­tegrációs folyamatával ará­nyosan — javult. De panaszol­ják. hogy a szakorvosi ren­delés nem igazodik szabad idejükhöz. A Domony-völgyi- ek orvosi, az isaszegiek szak­orvosi rendelőt hiányolnak. Nem tartott lépést a gyer­mekintézmények feilődése sem a növekvő igényekkel. Jövőjük Á bejárók lakáshelyzete jó. Többségük saját házban él, elterjedt az olajtüzelés, a ház­tartások 60—70 százalékában propán-bután-gázzal főznek. A háztartások gépesítettségi foka jó. Emelkedett a viz­es csatornahálózatba bekap­csolt lakások száma, bár né­hány járási település közmű­vel való ellátottsága gyen­ge. A gödöllői járásból bejá­rók közül mind többen sze­retnének a városban letele­pülni. Lehetőségeikhez mér­ten a város és az intézmények vezetői is támogatják ezt a törekvést. Az elmúlt hat év­ben kétszázharminc-kétszáz­negyven család jutott lakás­hoz különböző erőforrásokból. Gödöllőnek, az itt működő intézménveknek ezután is szükségük lesz a környező fal­vakból bejárók munkájára. A város politikai és állami ve­zetőségének ezért mindent el kell követnie, hogy a fizikai és szellemi képességeiket itt hasznosítók jól érezzék ma­gukat, ne szenvedjenek hát­rányt azért, mert ne»" heiVHen laknak. Kör Pál t 4 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom