Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

é NAGYKŐRÖSI JL ««■ jjr 0r iirado A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 141. SZÄM 1977. JÍNIUS 17., PÉNTEK Edzett, egészséges ifjúság Felkeltette a fiatalok érdeklődését Fellendülje a XIII. orszá­gos területi úttörő-olimpián legtöbb győzelmet arató Pest megye, s a jóval szerényebb eredményekkel dicsekedő Nagykőrös sportélete a nagy­szabású rendezvény után? A kérdésre ma még nem lehet válaszolni, hiszen a remélt fejlődés nem kizárólag a sportvezetőkön s a tevékeny­ségük feltételeit megteremtő intézményeken múlik. Sokat tehetnek maguk a fiatalok is azért, hogy a sportolás von­zóbbá váljon, s az eredmé­nyek még jobbak legyenek. — Valóban az a célunk az úttörő-olimpiák megrendezé­sével — mondotta a záróün­nepség után Lábai László me­gyei úttörőelnök —, hogy fel­keltsük a fiatalok érdeklődé­sét a sport iránt. Természetes, hogy a szakemberek szívesen hangsúlyozzák az eredménye­ket, ám ők is tudják, hogy ebben a mozgalomban nem a világcsúcsok eléré­se a cél. A virágos városért A napokban a Tormásban jártunk, s jóleső érzéssel láttuk, hogy ebben a szép, új városrészben a lakosság foko­zott mértékben magáévá tet­te a Virágos Nagykőröst! akció gondolatát. Az utcákon s a házak körül mindenfelé ró­zsák, s egyéb virágok nyílnak, melyek gondozása a mostani nagy szárazságban különösen tiszteletreméltó küzdelem, amit sok helyen nehezített a korábbi vízhiány is. A Virágos Nagykőröst! moz­galom keretében egy kedves újítás is terjed a Tormásban, és a város más részein is, a többszintes épületek lépcső­házaiban. A bejárati tér és a lakásokba vezető lépcsők fa­lait szép virágokkal díszítik és azokat rendszeresen gondoz­zák. Néhol a lakók együtt vál­lalják ezt a munkát, de van olyan is, ahol csak néhánvan foglalkoznak a növényekkel. Közösen szépítik a lépcsőhá­zat például a Tormásban az Újvilág utca 10. sz. házban Dér Péterek, Hatvani Józse­fek. Szomolányi Gáborék és Urbán Jánosék. Az ajtón szép függöny, a falakon sok virág várja a belépőt. Ugyancsak kedves, virágos a lépcsőház a Béke utca 36. számú házban, ahol főleg Tár­si Lászlóné, Sinka Zoltánná és Oláh néni gondozzák a vi­rágokat. — Érdemes ezzel foglalkoz­ni — mondják. — A szépség, a nyugalom, a kikapcsolódás szigete a mi házunk. A Virágos Nagykőröst! gon­dolata jegyében, a Ceglédi úti Vági István lakótelepen is ter­jed a lépcsőházak virággal való díszítése. A Gyopár utca 5._ számú háziban a virágdíszí- tést az egyik lépcsőházban Zöldi Lászlóné kezdeményez­te, a többiek is támogatják, Pólyák Balázsné házfelügyelő pedig szívvel-lélekkel, sok, szeretettel végzi a virágok gondozását. TJ gyanannak a háznak egy másik lépcsőházát is el­kezdték az ottani lakók virág­gal díszíteni, mint Tóth Fe- rencné mondja, arra töreked­nek, hogy lépcsőházuk minél szebb legyen. De panasza is van: sok virág eltűnik. Nem tudják hova, hiszen a virágos lépcsőházak száma nem gya­rapodik kellőképpen. Köp,» László Elsősorban nem kiugró ered­ményeket hozó, hanem jó út­törő-olimpiát kell rendezni, mely felkelti a korábban tét­len fiatalok érdeklődését is, s amellett megteremti a csúcsok megdöntésének feltételeit is. — Megfelelt-e ezeknek a követelményeknek a nagykő­rösi területi döntő? — Ügy vélem, hogy teljes mértékben. Vonzó, tiszta, ne­mes vetélkedés volt, s nem utolsósorban látványos is. — Hányán vettek részt az olimpia küzdelmeiben? — Nagykőrösön több mint nyolcszázan versenyeztek, kö­zöttük 200-an Pest megyéből. Ennél jóval fontosabb az, hogy a területi döntőt megelőző versenyeken 40 ezren vettek részt a megyében. Ez óriási szám, de jóval nagyobb is le­hetne. Különösen, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy az ügyesebb gyerekek több ver­senyszámban is indulnak, s a statisztikában minden alka­lommal külön veszik számba őket. Azt szeretném, ha az Együtt — egymásért és az Edzett ifjúságért moz­galom a megye valameny­nyi úttörőjét közelebb vin­né a sporthoz. — Mit javasol a nagykőrö­sieknek? — Nemcsak Nagykőrösnek, hanem a megye valamennyi városának, községének is ta­nácsolhatom, hogy erősítsék tömegsportmozgalmukat. Ez a versenysportnak is az alapja. És még valamit. Mindenkinek el kell gondolkodni azon, hogy a győztesek miért éppen ebből, s nem a másik községből, vá­rosból jöttek? Példaképként nemcsak a versenyzőket, ha­nem a jó mozgalmakat, a nagyszerű eredményeket hozó községeket is magunk elé ál­líthatjuk. Farkas Péter Hamar megkedvelték Mosószalon Rövid határidők A Pest megyei Szolgál tató- és Csomagoló Vállalat Kecs­keméti utcai átvevőhelyiségét gyorsmosó szalonnak rendezték be, ahol gSwsmosáet és vasa­lást is vállalnak. A napokban megkérdeztük, hogyan vált be az újítás? — A közönség megkedvelte az új szolgáltatást — mondot­ta Vincze Kálmánná, a sza­lon egyik vezetője. — Sokszor annyi mosnivalót hoznak gyorsmosásra, hogy aznap el se tudjuk végezni. — Nagyon kedvező szolgál­tatás ez — mondják a szalon, ban többen is. — Egyik nap behozza az ember a mosniva­lót, másnap szépen kimosva és kivasalva kapja vissza. Mind a négy nagy teljesít­ményű gyorsmosógép állan­dóan üzemben van. A gépek­ből a ruhaanyag a nagy szá­rítógépbe kerül, majd a vasa­lógép végzi el a tökéletes va­salást. Gyorsmosásra mindenféle ágyneműt átvesznek. Férfi és női alsóruhaféléket 10 napos határidőre vállalnak, melye­ket kilogrammonkénti díjért a vállalat helybeli nagy textil- tisztító üzemében mosnak és vasalnak ki. Áramszünet Az áramszolgáltató vállalat (DÉMÁSZ) értesíti a fogyasztó_ kát, hogy június 19-én, vasár­nap reggel 6-tól déli 12 óráig az alábbi utcákban áramszünet lesz: Örkényi út 32. számtól végig, Kodály Zoltán utca 15- től végig, Szabó Ervin utca 7. számtól az utca végéig, a Szőlő utcában, a Zalán utcában 1— 23 számig, a Regős utcában a 32 számig, a Lantos utcában, a Béke utcában a 19. számig, az Absolon Sarolta utcában, és, végül a Május 1. utcában. A hálózat az áramszünet tartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendő. Az áram- szolgáltató vállalat az áramszü­net miatt fogyasztói szíves el­nézését kéri. Gát-olda!, Török köz Régi és új utcanevek /. Az utcanévrendszer, ha avatatlan kézzel fel nem for­gatták, sok vonatkozásban a város rövid történetének is tekinthető. Az utcanevek nemcsak a jelenlegi városkép megértéséhez szolgálnak fel­világosítással, hanem feltár­ják a múlt egy-egy mozzana­tát, a helyrajzi változásokat, a lakosság települését, foglal­kozását, nemzetiségét, vallási, társadalmi tagolódását, meg­ismertetik a nép lelkivilágát, tradícióit, vezetőinek gondol­kozását — vallja Eperjessy Kálmán, e téma jeles kutatója. Nagy ucca Városunk utcaneveiről első ízben az 1546-os és 1562-es török defter-lajstromokból ér­tesülhetünk. Mindkét össze­írásban három név van fel­tüntetve: Mahallei Nagy ucca (Mahalle törökül utcát jelent), Mahallei Űjfalva, Mahallei Kápolna ucca. Az 1562-es összeírás némi változást mu­tat: nincs feltüntetve a Nagy ucca, de valószínűleg megvolt, mert a város neve után rög­tön egy névsor következik. Ezek a telkek lehettek az előző jegyzék Nagy utcabeli lakóié. Az újfalva újfalura módosul, megmarad válto­zatlan formában a Kápolna ucca, s egy Üj ucca név is feltűnik. A ragadványnevek nemegyszer lakóhelyi megje­lölésre is szolgáltak. Üjfalu- si Szabó János neve valószí­nűleg földrajzi nevet őriz. A lakóhely szolgált megkülön­böztetésül az alábbi nevekben is: Hegyes Kovács István, Hegyi Varga János, Parti Ko­vács János, Berek-allyi Szabó János és Dűlő Tóth István. Kisutczai Szabó János neve bizonyíték arra, hogy a Nagy utca tovább élt 1562 után is, mert ez az adat 1867-ből való. A város történetében ezek az ősinek számító nevek a népi névadás példái, s az utcák alakját, nagyságát, irá­nyát, helyzetét jelezték. Az egyre szaporodó népesség részben a helybeliek, nagyobb részben azonban a vidékről idemenekült lakosság miatt a közigazgatásban szükségessé vált a telkek számozása. Első térképünk, 1765-ös, már fel­tünteti a házszámokat, az adókönyvben azonban ezek csak 1781-től szerepelnek. Az egyház mintegy 80 évig tudott rendet tartani anyakönyvei­ben a házszámok feltüntetése nélkül. Igaz. hogy jócskán el­szaporodnak a ragadványne­vek és a megkülönböztető be­tűjelzések, s talán ez segítsé­get nyújtott a pontos nyilván­tartáshoz. Piac a főtéren A nagy változás csak a XIX. században következett be, amikor az addigi ötletsze­rű névadást felváltotta az ut­cák tudatos elnevezése. Gal- góczy Károly így ír erről hí­res Monográphiájában: j.Egészen az 1880-dik év vé­géig a város belterülete négy járásra volt felosztva. Neve­zetesen: a Piacztértől észak­felé a czeglédi-utsza és nyu- gotfelé a vasut-utsza által ha­tárolt rész képezte az - I-ső járást; a Piacztértől délfelé a kecskeméti-utsza és nyugot- felé a vasut-utsza másik ol­dala által határolt rész képez­te a II-dik járást: a Piacztér­től keletfelé a szolnoki-utsza és délfelé a kecskeméti utsza által határolt rész volt á III- dik járás; végre a Piacztértől északfelé a czeglédi utsza jobb oldala és keletre a szol­noki-utsza baloldala által ha­tárolt rész volt a IV-dik já­rás. Ide tartozott az úgyne­vezett Bokros városrész is. A házak sorszámozása 1-től kéz. dődőleg, mind a négy járáson keresztül folyt. Az időközben épült új házak eleintén foly­tatólagosan magasabb népé sorszámot kaptak, később pe­dig csak úgy jelentették, hogy pl. 1852 n. s. szám után újház stb.” A piac/ természetesen a vá­ros főterén volt, a mai Sza­badság tér területén. Ez a felosztás némileg módosult az 1880. utolsó napjára elrendelt népszámlálást megelőzően, mivel a négy járást 10 kerü­letre osztották, s mindegyik kerület eggyel kezdődő, külön sorszámozást kapott. A népnyelv egyéb elneve­zést is használt a város ré­szeinek megkülönböztetésére, ezek nagyrészt ma is közis­mertek: Föl szeg, Vízállás, Ta­bán, Tormásköz, Homokoldal, Vásárállás, Alszeg, Temetőol­dal, Fáskert, Minta-kert, Kis- Alpár, Váncsodf Vadas, Gát­oldal, Bokros. Zamat, szín esség Az első nagykőrösi utca­névlajstrom 1880-ból maradt rank. Minden elfogultság nél­kül büszkélkedhetünk ezzel a listával. A mintegy 150 utca elnevezése magán viseli a népnyelv zamatát, színességét. A legfőbb utak a város hatá­ráig tartottak, s nevükkel mutatták az irányt: Buda köz, Czeglédi, Szolnoki, Kecske­méti út. Mindegyik egy-egy kapuval zárta el a városit a betolakodók elől. Később a kapu szó elveszítve eredeti értelmét, az út szinonimájává vált. Megfigyelhető még a köz jelentős szerepe, amely a vi­szonylag rendszertelenül épít­kező település jellegzetessége volt. Galgóczy tájékoztat ben­nünket az elnevezés általános indítékáról is: „Legtöbb ut­sza és a kisebb utszák, főkép a rajtok lakó valamelyik ne­vezetesebb egyénről, vagy ott levő feltűnő tárgyról nevez­tettek el s a szerint nevök gyakran is változott. A terek­nek, piacoknak többnyire a rajtuk árult tárgytól volt a neve.” Arról is tudósítja az olvasóit, hogy „ ... az egyes utszák és terek általában megállapított nevek szerint rendeztettek, megtartván a régi neveket ott, ahol czélsze- rűnek mutatkozott, általában új neveket alkalmazván ott, a hol név nem volt, vagy hely­telen volt.” Személyneveket őriz az Ud- vardi, Fülöp, Farkas, Gulácsi, Antal, Várkonyi köz, Cziprus utca, Lőkös köz, Papp utca, Berkes utca, Korda utca, Rá­kóczi utca. Tóth. Kapai, Ba­lázs, köz, földrajzi név lehet az alapia a következő utcák­nak: Debreczeni köz. Dani köz, Czeglédi, Budapesti, Ts­Szabó Iván szobrai, plakettjei Kiállítás a művelődési központban Képünkön: Szabó Iván szobrászművész és Losonci Miklós művészettörténész a Értékes képzőművészeti 'ki­állítás nyílt meg vasárnap az Arany János Művelődési Köz­pont kiállító termében: Sza­bó' Iván szobrászművész közel 40 alkotását hozta el Nagykő­rösre. A kiállításon Szűcs János művelődési felügyelő köszön­tötte a művészt és a megjelen­teket, majd Losonci Miklós művészettörténész tartott meg­nyitó beszédet. Bemutatta Sza­bó Iván szobrászművészt, aki a Képzőművészeti Főiskola ta­náraként nemcsak a fiatal művészeket, hanem a nagykö­zönséget is oktatja a művészi, a szép megismerésére. Alkotó munkája mellett a hódmező­vásárhelyi művésztelepet is irányítja. kiállítás megnyitóján. Várkonyi Pál (elvétele Losonci Miklós a művész néhány kiállított művéről is szólt. Bemutatta A tavaszvá- rás-t, s a Felszállott a páva cí­mű alkotást, mely Ady Endre gondolatait jeleníti meg. A többi bemutatott mű, a Madách szobor, a Mongol asz- szony, az Erdei Ferencről ké­szült plakett, a domborművek, s a kerámia tálak is mind el­gondolkoztató, szép látnivalók. Szabó Iván szobrászművész­nek már Kecskeméten és Ceg­léden is van szabadtéri szobra, s mint Losonci Miklós mon­dotta, remény van arra, hogy a művész Nagykőrösnek is ké­szít. A kiállítás június 26-ig lesz nyitva. SPORT Fontos győzelem sakkozásban A tervezett 20 után még 3 játéknapot rá kellett szánnia körmérkőzéses rendszerű KIOSZ Kupa egyéni sakkvia­dalára. Végeredményben azo­nos pontszám (11,5) után az egymás elleni eredmény dön­tötte el a végső győzelmet Pál Gyula javára, Nagy Sándor előtt. A továbbiakban: — 3. Pallagi Tibor 9; 4. Bakó Mi. hály 8; 5. Horváth József 7,5; 6. Kis Sándor 7,5; 7. Forró F. 7; 3—10. Hévízi, Mészáros és For­ró P. 6,5—6,5; 11. Bűz D, 4; 12. Kocsis 3; 13. Lencsés 2,5; 14. Bakai 0 ponttín. Nk. KIOSZ—Ceglédi Kos­suth SE 6:4 és 5:5. Nk.: Nagy S. (fél), Pallagi, Kovács, Pál tétleni, Zsíros, Törteli, Körösi, Hosszúhát, Alpári, Árbocz, Szolnoki, Encsi, Kecskeméti, Szabadszállási utca, Bodrog köz. Az emberrel közvetlen kap­csolatot jelentő szavakat is használtak utcák megkülön­böztetésére: Török köz, Szom­széd köz, Czigány köz, Csa­vargó utca, valamint Olaj ut­ca, Rozs köz, Patika utca, Ka­lapos köz, Tímár, Kasza, Órás, Vágó, Ivó, Szék, Gaz- dász, Pásztor utca, Szíjgyártó, Asztalos, Harangozó köz, Sa­létrom utca, Vadász utca. Az embert körülvevő ter­mészet állat-, növény, ásvány­neveiből is alakultak utcane­vek: Ákácz utca, Szél utca, Pipis köz, Haris köz, Liliom utca, Cziczus köz, Zöldfa ut­ca, Kappan köz, Kakas köz, Gyík köz. Róka utca, Két sas utca, Baromvásár, Fűzfa, Fü­lemüle, Jázmin, Darvas, Borz, Nád utca, Kutyaszorító köz, Vadas utca, Körösfa utca, Vidra köz, Pálma utca, Gyík utca, Szarka, Bika, Liba, Két nyúl utca, Rigó köz, Veréb, Kácsa, Pacsirta, Ludas, Füzes, Erdő, Szarvas utca, Nyáros köz. Az emberi létesítmények, alkotások nevei (épületek, be­rendezési tárgyak, viseleti ruhadarabok, a szellemi tevé­kenység eszközeinek és ered­ményeinek nevei) ugyancsak gyakran alkalmazott megkü­lönböztetés: Tornyos köz, Bögrés, Malom, Pálya, Kert, Híd, Gyors-kocsi utca, Lámpa köz, Gőzmalom köz, Paplan utca, Bagó utca. Néhány esetben nem sike­rült felfedni a névadás indí­tékát, például: Ferta utca, Czipus utca, Tabán köz, Csaró köz, Tamuk utca, Szuronyu utca. Feltételezhetően sze- mélynévi eredetűek lehetnek Szabó Attiláné (Folytatjuk.) (2), Mogyoró (1), Kiss S. (fél), Bakó (2), Dézsa (2), Hévízi (1), Forró F. (1), Horváth J. (1). A KlOSZ-székházban játszot­ták a megyei I. osztályú csa­patbajnokság déli csoportjának utolsó kettős mérkőzését. A fontos összecsapáson minden körösi versenyző jól küzdött, a most szerzett 3 ponttal a csa­pat csoportjában a harma­dik helyen végzett, s ősszel helyosztó mérkőzéssorozaton játszik majd. E sportág- híreihez tartom zik, hogy a gimnáziumban már hetek óta tart a tanár-diák sakkmérkőzés-sorozat. A felek a legjobb lépésajánlatok alap­ján döntik el a legjobbnak lát­szó lépést. TEKE-CSAP ATBAJNOKSÄG Mindhárom körösi vonatko­zású teke-csapaímérkózésre Kocséron került sor. NB XII Bp. Hőerőmű—Volánbusz (Nk.) 6:2 (2539—2257). Nk.: Lóczi 428 (1), Tóth 364, Ligeti 362, Balogh 334, Boros 368, Ba­logh 401 (1). Az ellenfél remek dobóteljesítményt nyújtott. MEGYEI BAJNOKSÁG Volánbusz (Nk.) B—Kocséri TSZ SK B 6:2 (2198—2028); egyéni pontszerzők: Váradi (372), Ligeti (371), Bálint I. (365), Tóth (361), Ceglédi KÖZGÉP C—Nk. Mészáros TSZ SK B 6:2 (2299—2157); psz.: Farkas Z. (399), Harsá­ny i (374). BIRKÓZÁS Az Nk. Kinizsi birkózói két versenyen léptek szőnyegre. Szolnokon kétnapos volt a vidéki felnőtt kötöttfogású egyéni bajnokság. Az 52 kilo­grammosok súlycsoportjában (7 induló volt): Faragó Sándor az ötödik helyen végzett, és ez­zel bejutott az országos dön­tőbe. Szegeden országos ifjúsági kötöttfogású felszabadulási em­lékversenyt rendeztek, közel száz résztvevővel. Minden el­indult körösi fiatal ért el he­lyezést. 52 kg-ban (10 induló): ... 5. Sáfár Ferenc, 60 kg (10): ... 2. Apró Balázs. 65 kg (8) :... 3. Barna Sándor. ____________ S. Z. Mi t látunk ma a moziban ? A pofon. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott.) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Visszatérés Öz földjére. Amerikai film. Előadás kezde­te: 7 óra. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom