Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1977. JÚNIUS 17., PÉNTEK %Mda» JEGYZET Szálljunk ki a kocsiból! A természet nélkül az ember •r* nem érezheti embernek magát. A természettel vagyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gépkocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájában és akkor is, amikor „világot akar látni”. Gyors, mozgékony, rugalmas helyváltoztatásra alkalmas. Van azonban egy nagy veszélye: öncélú kalickává válhat és az ember számára a természetet az ablakkeretben, vagy visszapillantó tükörben futó filmkockákká silányít- hatja. Ismerjük már a családi autókirándulások hét végi rossz sablonjait: száguldás a telekre, megállás a megszokott útmenti presszónál, nyári vendéglőnél, s aztán ugyanazon az útvonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a virágzó völgynél, a műemlék kastélynál, a szép templomnál, a múzeumnál, a sziklabércnél, a pitypangos rétnél — ezerszer végigszáguldunk az M 7-esen, de Gorsium római kori emlékeit pillantásra sem méltatjuk. Városainkat, fal- vainkat gyakran csak az autótérképről ismerjük. Hegyeinket és völgyeinket csak megpillantjuk. A gyalogos turisták azt állítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nem lép rá a fékre, és aki még nem tervezi hétvégi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjával is rokonszenves: Szállj ki a kocsiból ! Ez a jelszó arra szólítja fel a kocsitulajdonosokat, apákat és anyákat, felnőtteket, autóvezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az ostoba viszonyt gép és ember között, ne legyenek többé az autó rabjai. Használják a kocsijukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természethez, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell szállni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervezzük az utakat. Menjünk, csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi tanyánk felé, de ne tartsuk fontosnak, hogy gyorsan odaérjünk. A Dunakanyarba tartunk? Hát álljunk meg azonnal az óbudai romoknál és végre nézzük meg: mi van ott? Sétáljunk egyet Szentendre gyönyörű utcáin, ballagjunk ki a skanzenbe, Visegrádon mász- szuk meg a fellegvárat. Álljunk meg az árokparton, heverjünk le a fűbe és nézzük a kék eget. Hajoljunk le a virág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot. De az istenért, szálljunk ki végre a kocsiból! Soltész István Félév előtti mérleg Divatkehnék, új fonalak Pomázról A textil, és ruházati ipar termékei iránt az elmúlt évben csőiéként a kereslet. S ennek oka nemcsak az, hogy a vásárlók elsősorban tartós fogyasztási cikkekre gyűjtenek. Az ipar és kereskedelem abban hibáztatható, hogy az igények változására eddig nem reagáltak kellő gyorsasággal, a kereslet és a kínálat közötti „fáziseltolódás” még mindig nem szűnt meg teljesen. Ezért ebben az iparágban talán nem is a mennyivel több a legfontosabb kérdés, amit az újságíró ilyenkor, félév táján feltesz az illetékeseknek, hanem a mi. Milyen újdonságok kerülnek rövidesen az üzletekbe, és ezek mennyire felelnek meg igényeknek? A Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat pomázi gyárának termelésében a szövődé munkája mennyiségileg, nem meghatározó. De a vállalatnál készülő, új anyagok jelentős részének próbagyártását is itt szervezik meg. Ezeknek a termékeknek sorsa akkor dől el, gazdaságoA diósdi csapdgygyúr klubjában: Egymástól is so A diósdi csapágygyár klubjának hangulatos, sokrétű rendezvényei egyre több irodalom-, képzőművészet- és zenebarát érdeklődését keltik fel. * Költözés után — Pedig sokáig helyproblémákkal küszködtünk — mondja Bence Zsuzsanna, diósdi pedagógus, a klub vezetője. Először az MGM gyárterületén a sajtoló melletti helyiségben próbálkoztunk a rendezvényekkel. A zaj, a lárma szinte elviselhetetlen volt, így ősztől kezdve átköltöztünk az Orion vendéglő első emeletére. Az első hetekben gondot okozott a klub rendjének fenntartása. A játékokat csak azok használhatják, akik a foglalkozások érdemi részére is rendszeresen járnak. Éppen ezért mindaddig mellőztük a disco-jellepet, amíg a művészetkedvelő fiatalok törzsgárdája kialakult. — Idei programjaink közül a legemlékezetesebbek közé tartozott a Ritmusról általában című előadássorozat — folytatja Bence Zsuzsanna. A klub tagjai kiselőadásokat tartottak a ritmus megnyilvánulási formáiról a természetben, a kozmoszban, a képző- művészetben, irodalomban, zenében. A foglalkozások uitán képzőművészeti tárgyú kisfil- meket, diákat vetítettünk, verseket elemeztünk, klasz- szikus és jazzlemezeket hallgattunk. Bohóctól a heutig — Meghívtunk hallgatókat a Színművészeti Főiskoláról, akik betekintést engedtek az előadóművészet, a rendezés titkaiba. Nagy sikert aratott a Balassa Bálint szavalókör irodalmi összeállítása. A Klub Kinpad rendezvényein írók, leoltok, színészek válaszoltak a kérdéseinkre. Különleges csemegének számított Rajnai Lászlónak, Magyarország első diplomás bohócának előadóestje, aki groteszk pantomimjátékokat mutatott be közönségének. — Előadássorozatot tartottam a Beatles-együttes útjáról — szól közbe Kiss Csaba, a diósdi MGM gyártásvezetője —, a huszonévesek kedvenc beategyüttesét sikerült megszerettetni a klub fiataljaival is. Később vetélkedőket rendeztünk a nagy zenekar IMIIK számú outömvítö VáUMOT csalni üzeme életművéből, amelyen mintegy harminc diósdi fiatal vett részt. A győzteseket megajándékoztuk egy-egy ismert rockegyüttes nagylemezével és Ungvári Tamásnak a műfajról sióló érdekes tanulmány- köteteivel. — Nagyon tetszett Moldo- ván Györgynek, a klub tagjának hangulatos countryzenebemutatója — egészíti ki a beszámolót Mialovics Erika, az'MGM munkaügyi osztályának munkatársa. — Harmath Gábor klubvezetőségi tagunk nyugat-európai útjáról számolt be. A foglalkozáson egymástól is nagyon sokat tanulunk. Közösségformáló erő — Hat évig voltam a diósdi MGM KISZ-titkára — mondja Bajor Imre, az érdi KISZ- bizottság tagja —, joggal mondhatom, hogy az alig másfél éve működő klub tanulságos és szórakoztató rendezvényeinek közösségformáló ereje ilyen rövid idő alatt is megmutatkozott. Jövőre a művészetet értő és szerető kollektívából több szakosított klubcsoportot is kialakítunk. A legérdekesebb délutáni rendezvényeinkre meghívjuk a diósdi általános iskola hetedik-nyolcadik osztályosait is, hogy az utánpótlásról gondoskodjunk. Pósa Zoltán Belváros; külkereskedelmi vállalat Pénzügyi osztályára felvesz gépírni is tudó adminisztrátori Jelentkezés: a 185-990-es vagy a 185-995-ös telefonszámon, a 214-es mellékállomáson. L sak-e és megfelelnek-e a kívánalmaknak? A gyár csali ebben a hónapban 10 új szövetfélével növeli választékát. A szövőgépek alól kikerülő tweed- és schatlandszerű szövetek, már őszre készülnek, kabátok, zakók és kosztümök alapanyagai. Különböző fantázianeveken, például Toulon, Rosina stb. kaphatók majd az üzletekben. Újszerűségük szerkezetükben, mintájukban vagy anyagukban van, esetleg mindháromban együtt térnek el a „régi”, egy-két éves típusoktól. A gyárban kapott divattá- jékoztató szerint, a jelenlegi irányzat a rusztikus hatású kelmék, flanell- és posztóanyagból. I A termelési volumen nagyobb részét adó fonoda tervét eddig 108,6 százalékra teljesítette, idei előirányzatuk összesen 800 tonna fonal előállítása. Fonalaiéból eddig két újabb termék kísérleti gyártása kezdődött el. Ezek gyapjú—műszál keverékből készülnek, és köztük van a most any- nyira keresett melírozott fonal is. A próbagyártásoikat a vállalati fejlesztési elképzelések alapján munkamegosztással végzik a gyárak, profiljuknak megfelelően, A számok és adatok mögött természetesen ott húzódik a termelés megannyi gondja. így a szövődé munkáját nehezítette, hogy az előkészítő üzem létszámgondokkal küszködik. Az áthidaló megoldást a vállalat gyárai között kialakított együttműködés hozta meg. A feldolgozásra kerülő fonál egy részét mind a kktarcsai, mind a váci gyárból félig feldolgozottam csévélve kapják. A megújuló termékszerkezettel nemcsak a dolgozók munkája változik, hanem munkakörülményeik is fokozatosan javulnak. A két éve átadott korszerű öltözők és mosdók mellett az idén elkészülő pihenő- és étkezőhelyiségek teszik kulturáltabbá és kellemesebbé munkahelyeiket. H. Sz. Óvodák és iskolák — elemekből Saját szerelőrészleget hozott létre az Univáz-szerkezetbóJ álló óvodák és iskolák összeszerelésére az elemeket készítő Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára. Az új részleg a jövőben is főként gyermekintézmények, továbbá két-három szintes közösségi épületek összeszerelésére szakosodik. A befejező munkálatokat a tanácsi építőipari vállalatok és az építőszövetkezetek végzik majd el. NÉPSZERŰ A RÁCKEVEI JARASBAN Magnó az orvosi váróban mmm M te2 A meghívó, amely hírül adja, hogv június 22-én egészségnevelési kiállítás nyílik meg a Csepel Autógyár művelődési házában és a megnyitás alkalmából ugyancsak az egészség- nevelésről kerekasztail-konfe- renciát is tartanak, felsorolja az előadóit nevét. Dr. Katona László kandidátus, az egészségügyi minisztérium egészségügyi központjának igazgatója vezeti az értekezletet és számos előadó között dr. Szabó Raffael, a járási rendelőintézet igazgatója, dr. Bacsa Antal járási főorvos, több orvos és néhány védőnő mellett a körzeti orvosokat egyetlen név képviseli: dr. Marosi Andrásé, rögzítettek. A családtervezésfii 9 iát 1 Mmm m is Geleta Pál felvétele alti Szigetszentmárton orvosa és mint halljuk, érdekes kezdeményezést vezetett be rendelőjében. A kicsi előszobában sokan várakoznak a fal melletti székeken, padokon. A helyiség, ahogy csaknem valamennyi hasonló rendeltetésű egészségügyi, főleg alkoholellenes plakátokkal ki tapétázva. Üj: a rendelő ajtaja fölött hangszóróból ömlik a szó: népszerű tudományos előadás. Dr. Marosi Andirás elmondja, hogy két esztendeje az iskolai szűrővizsgálatok alkalmából kezdte meg és azóta folytatja a magnetofonos egészségnevelést. — Elvittem magammal a magnómat, s a folyosón várakozó gyerekek hallgathatták, miért kell fogat mosni, aztán egyéb fontos egészségügyi kérdésekről is beszélt nekik a hangszóró. Az egészségügyi propagandának ez a módja megtetszett Szigetszentmárton tanácsának, és hogy felnőttek is részesülhessenek benne, magnetofont vásárolt az orvosi rendelő számára. A gép szalagján sokféle, rövid felvilágosító előadást ről, a legcsőhurutról, a fertőzés elleni védekezésről, az egészséges táplálkozásról, és még sok egyébről. Persze az esztelen gyógyszerfogyasztásról, no meg az alkohol romboló hatásáról is van a magnetofonnak mondanivalója". — Az a tapasztalatom — mondja az orvos, — hogy a várakozók szívesen figyelnek az előadásokra. Amíg hallgatják a magnót, belső feszültségük is feloldódik, nyugodtabban lépnek be a rendelőbe. Dr. Szabó Raffael, a rendelőintézet igazgatója, a kerek- asztal-koniferencián a várótermi magnetofonról is beszél, majd bejelenti, hogy rövidesen az intézet folyosóján várakozók szintén ilyen módon részesülnek egészségügyi felvilágosítás* ban. A szigotszentmártoni kezdeményezés rövid idő alatt népszerű lett a ráckevei járásban. A harminckilenc körzeti orvosi rendelő közül már kileheet láttak el magnetofonnal és rövidesen, talán már egy éven belül, a többiből sem fog hiányozni. A községi tanácsok leikükön viselik az egészségneve* lést. Sz. E. Mondatok a felnőttkorig — Szevasz, öregem! De rég láttalak! Van annak vagy három esztendeje is. Ugyanott dolgozol? És a család? Az nem is lehet igaz. Már ekkora fiad uan? Mintha most lett volna ... Hogy öregszenek a gyerekek! ... ☆ — Ne félj, aranyom, megyek, s telefonálok a mentőknek. Halló! Igen, szülés. Kérem, siessenek nagyon. — Gyere te is velem és fogd a kezemet. — Azt nem lehet, vigyáznak rád majd ők. Reggel jövök. — Józsi bácsi, tessék hazaengedni, a feleségem szül. — Aztán mi lesz, fiú vagy lány? Persze, mindegy, gyerek lesz, egészséges legyen. Menj csak, fiam. — Fia van, apuka. Pici, de fiú, kétkilós, kicsit korán jött. Mindjárt megmutatom. — Egészséges? Mit mutat? Hogy milyen kemény a feje? Ne nyomja, összetöri. Ne sírj, anyukám, majd megtanulja, hogyan kell enni, mindegyik megtanulja. Mit hozzak? Nem, nem rúgok be, de azért iszom, Andriska egészségére valamit meg kell inni. Elvégre családos ember vagyok... — Ébredj mar, fiam, lázas ez a gyerek, csak úgy tüzel a teste, most meg egészen merev lett. Rohanj orvosért. Ne mezitláb, és itt a felöltőd is. — Felírtam a gyógyszert, ha fölfut a kicsi láza, állottvizes borogatást tegyenek az egész testére. A manduláját majd ki kell vetetni. — Délutános vagyok, hozd el a gyereket az óvodából és főzz valamit. Üzenet. Anyutól. — Kedves Apuka, Andris verekedés, húzza a lányok haját. — Mondtam már, édes fiam, vékony rántást készíts. Ebben a levesben megáll a kanál. Csak férfiakra ne bízzon az ember semmit! — Igazán foglal- Itozhatnál a gyerekkel, az írása csapnivaló és az olvasásnál is úgy szótagol, hogy bong-ott a har-ang. Ne pofozd, pofonnal nem lehet tanítani. — Nem érdekel, mit mondott Makarenko. Már megint szétrúgta a cipőjét. — Nézd, Andris, ha tovább akarsz tanulni, a négyes nem elég. Tessék hajtani egy kicsit. Mi, anyáddal egész évben gürizünk, előteremtjük a tanulásodhoz szükséges pénzt. Elvárhatjuk, hogy a legjobbak közé kerülj. Mert az eszed megvan hozzá, édes fiam. — Megvettem neki a kerékpárt. Ha kitűnő lesz, vagy jeles lesz, megkapja. — Nem kell kényeztetni, nekünk mi volt? A bátyám kabátját örököltem, mert ő kinőtte. — Az régen volt, fiam. Látod, milyen nagy a rongy rázás az iskolában. Autóval hordják be a gyerekeket, nekünk is tartanunk kell a színvonalat. — Igen, menj csak el, András, az építőtáborba. Nem azért, egyáltalán nem azért, hogy éz jó pont. Erősödsz, izmosodsz, úgyis olyan rossz a tartásod. Micsoda? Honnan vegyek én négyezer forintot gitárra?! Menj el nyáron dolgozni, aztán vedd meg magadnak. Nem fogsz fiam belehalni. ☆ — A ballagási ruhára kell ezerkétszáz, a tanárok ajándékára fejenként száz, a tablóképre nyolcvan, az érettségi bankettre kétszáz, az annyi, mint... — Mit pityeregsz? Jó, tudom, az anyák ilyenkor sirdogálnak, végül is ez a rendje. Minden gyerek felnő. Nézd, már, jönnek lefelé a lépcsőn, ö a negyedik. Szép szál gyerek, nem mondom. Azt hiszem, az apjára ütött. Várj, megyek fényképezni. — Jó, te csak tanulj, Andriskám, majd mi mindent megcsinálunk. A felvételi vizsga az első. — Na, és csinos az a lány? És a szülei? Az anyóshoz ne költözz, fiam, inkább majd itt szorítunk egy kis helyet. ☆ — Menjetek csak nyugodtan színházba, gyerekek. Majd mi vigyázunk a kis Esz* térré. Gyere, bogaj ram a nagypapád hoz ... Baumann László
