Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
1377. JŰNITJS 17., FENTEK Insr MF.CYF1 3 Újabb tettekre serkentő megbeszélés Borbély Sándor Dél-Pest megyében Mint lapunk első oldalán beszámoltunk róla: Borbély Sándor tegnapi programja a ceglédi járási pártbizottságon kezdődött, ahol Bállá János első titkár tájékoztatta a járás életéről a vendéget. Elöljáróban elnézést kért a látogatóiktól, hogy a tájékoztató kissé hosszabb a tervezettnél. Ami alighanem bocsánatos vétek — mondotta •—, hiszen a ceglédi járás gazdaságainak munkájáról van mit szólni, számos kiváló termelőszövetkezetének híre-ne- ve túljut a megyei határokon. Aligha akad olyan ember — föltéve, hogy kicsit is járatos a mezei gazdálkodás dolgaiban —y aki ne hallott volna a dánszentmiklósi Micsurin Tsz gyümölcstermesztésben fölmutatott eredményeiről, a kocséri Petőfi Tsz szarvas- marha sertés- és juhtenyésztésének kimagasló színvonaláról, avagy a jászkarajenői Árpád Tsz tejtermelés! eredményeiről, az abonyi Ságvá- ri Tsz búza-, kukorica- és cukorrépatermesztéséről, a szintén abonyi Űj Világ zöldségtermesztésről, az albertirsai Dimitrov Tsz szőlészetéről..., s még mindig nem teljes a fölsorolás, nem egy olyan gazdaság található a járásban, amely a növénytermesztésben, az állattenyésztésben rangos helyet vívott ki a hazai mezőnyben. A járás 'munkaképes korú lakosságából tizenhárom és fél ezer az eljáró dolgozók száma, tizenhárom és fél ezren a járásban találnak munkát, közülük hatezernél valamivel többen keresik kenyerüket a mezőgazdaságban. Ez alkalommal arról folyt a diskurzus, a szántók, leérték, istállók munkásainak igyekezete mint válik az ország, a népgazdaság javára. Imponáló számokról esik említés, midőn a járási mérleg, a 61 ezer 700 hektáron gazdálkodó szocialista mezőgazdasági nagyüzemek mérlegét megvonja az előadó. Még az elmúlt esztendei aszályos időjárás közepette is nagyon jó termést takarítottak be. A siker, a szeszélyes időjárás kártételével szembeni nagyfokú fölvért ezettség nyitja — ipari szervezettségű munka, a technika, a vegyészet, a biológia legújabb vívmányainak alkalmazása. A gazdaságok erszényéből futja ütőképes géppark beszerzésére, nagy gondot fordítanak a technológia fegyelmezett betartására, s nincsenek híjjával a szakértelemnek. Az átlagoknál is jobb Az utóbbi esztendőkben mutatkozó fölívelést jelzi a termelési rendszerek térhódítása, számos gazdaság termeszt kukoricát a bábolnai IKR., a nádudvari KITE technológiája szerint, új gyümölcstermő tájak rajzolódnak a térképre a dánszentmikló- si termelőszövetkezet által összefogott rendszer tervei nyomán. A ceglédi járásban 3405 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés, ami magasan fölülmúlja az országos, de még az annál lényegesen jobb Pest megyei átlagot is. A beszámolóban szó esett az ötödik ötéves terv céljairól, a termelőszövetkezetek együttműködéséről, továbbá a több tízezer hektáron gazdálkodó kistermelők, zömmel a háztáiiban tevékenykedők munkájának támogatásáról. Látogatás a Nagykőrösi Konzervgyárban. káderhelyzietről, a vezetők nemzedékvál fásáról, az agrárértelmiség szerepéről, a falvak életében, a népgazdaság érdekeinek érvényesítéséről, s az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtéséről, hogy csak tallózzunk a témák között. A program üzemlátogatással folytatódott, Borbély Sándor és a megyei járási vezetők a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Skul- téty József tsz-elnök számolt be a termelőszövetkezet fejlődéséről, terveiről, s bemutatta a látogatóknak a gazdaság kertészetét, növényházait Kiemelkedik a konzervgyár A vendégek délutáni programja Nagykőrös városában folytatódott ahol a városi pártbizottságon Pásztor István, az MSZMP nagykőrösi városi bizottságának első titkára, és Kocsis Jánosné tanácselnök adott tájékoztatást a település politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Szó esett egyebek között az évről évre fejlődő ipari termelésről, melynek kapcsán Pásztor István elmondotta, hogy a nagykőrösi gyárak, üzemek az idén 2,6 milliárd forint értékű terméket adnak a népgazdaságnak. Nagy többségét ennek hazánk egyik legnagyobb élelmiszeripari üzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár állítja elő; az idén több mint másfél milliárd forintnyi értékű tartósított árut juttatva a hazai és a külföldi fogyasztóknak. Országosan is jelentős az élelmiszeripari gépeket gyártó helyi üzemek munkája, csakúgy, mint az itteni fa- feldolgozó üzemeké. Nagy figyelem és érdeklődés kísérte a városi első titkár szavait, amikor a város fejlesztésében elért eredményekről, és az ezzel összefüggő további feladatokról beszélt. Visszaesés után felemelkedés Részletesen beszéltek Nagykőrös mezőgazdaságáról is, ezen belül pedig a zöldség- és gyümölcs termesztéséről, melyben a város korábban igencsak jeleskedett. S mint a vámosi első titkár szavaiból kitűnt, az átmeneti visszaesés után e tevékenység, nagy részben a központi intézkedések nyomán ismét fellendült. Az emberek újból kedvet kaptak ehhez a munkához, az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítanak erre a közös gazdaságok is, s jelenleg már mintegy másfélezer hektáron, a szántóterület több mint tíz százalékán nevelnek zöldség- és gyümölcsféléket. A mező- gazdasági üzemek munkájával kapcsolatban szó esett az állattenyésztés javuló eredményeiről, s a most időszerű tennivalókról, az aratási előkészületekről is. Az őszinte, gondokat is feltáró beszélgetésen számos helyi témát hoztak szóba, egyebek között a helybéliek városszeretetének hasznosítását, s a pártmunkások kötelességeit, feladatait Nagykőrös gazdasági és politikai életének irányításában, a város gyarapításában. A tartalmas, sok kérdést felölelő eszmecsere után a vendégek a Nagykőrösi Konzervgyárba látogattak, ahol Görbe Ferenc igazgató és Les- kő László, a gyári pártbizottság titkára fogadta őket. Megtekintették az itt készülő mintegy kétszáz konzervfélét felvonultató bemutatót, s a vendégek ezután közösen felkeresték az üzemet is. A Központi Bizottság titkára hosszan elidőzött annál a nagyértékű és nagy teljesítményű paradicsomsűrítő berendezés prototípusánál, érdeklődve alkalmazásának tapasztalatairól, amely egyszerre csaknem száz dolgozó munkáját végzi el, kímélve erejüket, idejüket. A megye eredményei példásak A Központi Bizottság titkára kötetlen élménybeszámolóban foglalta mondanivalóját, fölidézve programjának egyéb eseményeit, epizódját. — Jó hírű gazdaságokban jártam — elevenítette föl a tapasztaltakat az előadó —, úgy vélem, olyan gazdálkodási módszerekről, eredményekről kaptam képet, melyeknek érdemes hírét vinni, mindenüvé az országban. Olyan emberekkel találkoztam, akiknek kellő tapasztalatuk, s alkotó képességük, józan ítéletük van, akik szem előtt tartják a népgazdaság érdekeit, akik vállalva a kockázatot, bátran kiállnak igazuk mellett, nem riadnak vissza, ha rögös terepen át vezet az út. Országos figyelmet érdemel a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet álltad ösz- szefogott társulás, melynek 280 partnergazdaság a tagja. A háztáji gazdálkodás szervezésére is szerével akad példa Pest megyében, Hermádon, ahol a helybeli gazdaságot sikerrel bevonták a baromfiprogramha, avagy a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Mint arról a délelőtti látogatás során Skultéity József tsz-el- nöik beszámolt, olyan giazda- boltot nyitottak, amelyben nemcsak a takarmányt, a termeléshez szükséges eszközöket lelhetik föl a vásárlók, de árujukkal is fölkereshetik az üzletet, amely akár egy kiló gyümölcsöt is fölvásárol a termelőktől, kitűnő és követendő ez a kezdeményezés — mondta Borbély Sándor. — S nem ez az első ilyen úttörő vállalkozása a ceglédi gazdaságnak. Példájuk nyomán húsz termelőszövetkezeti vágóhidat helyeztek üzembe, telfeldol- gozó társulások egész sora alakult a megyében. S nem csupán az élelmiszer- feldolgozásban, hanem a zöldségtermesztésben, az öntözőrendszerek kiépítésében, az állattenyésztés és a növénytermesztés számos ágazatában élenjárnak a Pest megyei gazdaságok, amelyek fontos feladata nemcsak a megye ellátása, hanem döntő szerepet keli vállalniuk a főváros lakosságiáinak ellátásából is. Pest megye mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, állapította meg a KB titkára. S megjegyezte, hogy noha kétnapos programja során mező- gazdasággal, az élelmiszerfeldolgozással ismerkedett, a teljesség kedvéért szólni kell a megye iparának erőteljes fejlődéséről, melyre jellemző, hogy az utóbbi ötéves tervben 41 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott. A cél, hogy a megye modem ipari üzemeiben minél gyorsabban megtérüljenek ezek a beruházások, aminek föltétele, hogy igazodjanak a kereslethez, korszerű termékszerkezetet teremtsenek, hatékonyan termeljenek. S hogy mi a hatékony munka föltétele, iparban és mező- gazdaságban egyaránt? A tudás, a felkészültség és az ezzel társuló tapasztalat. Bátran kezdeményezni, olykor a konfliktusokat is vállalni, csak kellő szakértelem birtokában lehet, mondotta a KB titkára. A jó gazdasági munka mozgató ereje, s nem kevésbé a jó társadalmi közérzet alapja a pártszervezetek munkája. A pártszerveknek elsőrendű feladatuk a politikai aktivitás, a cselekvőkészség megteremtése, szocialista elveink előrelátó és következetes érvényesítése, az ellenőrzés mellett az eredményes munka feltételeinek megteremtése. A megyei pártmunkások mind e kívánalmaknak példamutatóan eleget tesznek, Pest megyében a párt politikájának valóra váltásáért a népgazdasági érdekekért és az egyének boldogulásáért sikeresen munkálkodnak — mondotta befejezésül Borbély Sándor. A nagy érdeklődéssel kísért pártaktíva Cservenka Ferenc- né zárszavával ért véget, aki megköszönte Borbély Sándor látogatását, érdeklődését, figyelmét Pest megye iránt. Örömmel nyugtázta, hogy a tapasztaltak kiváltották a kedves vendég elismerését. Apor Zoltán—Khim Antal A munka szólított; ide Voltaképpen ezután következett az igazi eszmecsere, a további feladatok megoldását előmozdítandó, újabb tettekre serkentő, sikerekre ösztönző megbeszélés. « — Nem látogatóba jöttem, a munkám szólított ide — mondta Borbély Sándor. A továbbiakban afféle tv-beli fórumra emlékeztetett a társalgás. a vendég együltő- helyében több tucat kérdést szegezett a házieazd óknak, a megvei vezetőknek. Szó esett p WVrsAo’fl'í ellátásáról. a pártszervezetek munkájáról, a A megyei pártaktíván. Geleta Pál t elvételei Ülést tartott a Minisztertanács Intézkedések a lakosság ellátásának javítására Rendelet a lakásépítkezésekkel kapcsolatos földbérfizetésről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának, Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására Olaszországban tett látogatásáról. Római tartózkodása során Kádár Jánost a Vatikánban fogadta VI. Pál pápa, akivel megbeszélést folytatott. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XIX. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány áttekintette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtására elfogadott állami intézkedési tervben foglaltak teljesítését. Megállapította, hogy azokat a kidolgozott tervnek megfelelően végrehajtották. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megszabta a további teendőket. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság ez évi áruellátásáról. A kormány elfogadta a jelentést, valamint a további zavartalan ellátás biztosítása érdekében tervezett intézkedéseket. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolt Budapest és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének helyzetéről és fejlesztéséről. A kormány a jelentést és a fejlesztési terveket jóváhagyólag tudomásul vette. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a kormány rendeletben szabályozta a lakás- építkezésekkel kapcsolatos hiánypótlási kötbérfizetési kötelezettséget. Az előírt minőségben történő lakásátadások, illetőleg a 30 napon belüli hiánypótlások ösztönzése érdekében a kormány úgy határozott, hogy az építőipari vállalat kötbért nem csupán a hiány, hanem a lakás egész költségvetésének összege után köteles fizetni, és annak mértéke — a hiánypótlás kijavításának idejétől függően — növekvő. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A jövő héten már Pest megyében is aratnak Központi ügyelet segít az idén is Pest megyében 100 ezer 458 hektáron várnak idén aratásra a kalászosok. (Ezenkívül mintegy 14 ezer hektáron vetettek borsót, repcét és egyéb növényeket.) A hosszan tartó kánikula hatására meggyorsult a kalászosok érése, elő- reláhatóan a jövő héten megkezdik az őszi árpa aratását. E percben is már 715 kombájn áll ugrásra készen. A gazdaságokban folyamatosan tartják a gépszemléket; azokon a területeken, ahol tavaly gondok voltak — Nagykőrös és Gödöllő környékén — újabb gépeket vásároltak a zavartalan aratás biztosításához. — Az a tény, hogy hamarabb megindult a kalászosoknál az érés, az jelenti, jó minőségű termés várható. Igaz, a vártnál kevesebbre számítunk. Előreláthatólag hektáronként 40 mázsa körüli lesz a termés. A megyében 19 fajta búzát vetettek, ezek különböző időszakban érnek. A teljes mennyiség 35—40 százaléka korai érésű. Legelőbb a Jubilejnájá fajtát vághatjuk, amely egyúttal a legnagyobb hozamú is. Mindezt Tunyogi András, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa mondja. S még hozzáteszi: — Az idei aratásban 3— 4000 ember vesz részt a megyénkben. Valamennyiük lelkiismeretes munkáján múlik a holnap kenyere. Mi központi ügyeletet tartunk, hogy bárminemű gond megoldásában azonnal tudjunk segíteni. Hatékonyabb a munkaerő foglalkoztatása Tanácskozott az országgyűlés ipa i bizottsága Csütörtökön a Parlamentben — Vida Miklós vezetésével — az ipar- és a munkaügy múlt évi helyzetét, eredményeit vitatta meg az ország- gyűlés ipari bizottsága. A tanácskozáson részt vett Nagy Imre munkaügyi, Rabi Béla kohó- és gépipari, Sárosi Sándorné könnyűipari és Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Danes István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes beszámolójában megállapította: az elmúlt év gazdálkodási eredménye — a mérsékelt növekedési ütem ellenére — összességében kielégítő volt. A vállalatok megváltozott külső és belső körülmények között folytatták tevékenységüket, fokozatosan alkalmazkodtak a szabályozó rendszer módosításához is, az év elején meglevő bizonytalanságok meg- 1 szűntek. Kedvező, hogy az 1977. évi népgazdasági terv I teljesítése jobban indult, mint az elmúlt évben. Ehhez hozzájárult, hogy a vállalatok időben kaptak tájékoztatást az idei célkitűzésekről, továbbá, hogy a szabályozók lényegében nem változtak, és az államközi szerződéseket is időben megkötötték. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok mind reálisabban értékelik a munkaerőhelyzetet, és nagyobb súlyt helyeznek a meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. A vitában felszólalók elismeréssel nyugtázták, hogy részletes áttekintést kaptak a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól is. A munkaerőhelyzet kapcsán többen szóltak az anyagmozgatás gépesítéséről. A vitában Bodnár Ferenc, Jazbinsek Vilmos. Kangyalka Antal. Kovács Károly, Ollári István. Vida Miklós és Weisz- böck Rezsőné képviselő szólalt fel Az elhangzottakra Rabi Béla. Sárosi Sándorné, Nagy Imre. Danes István és I Trethon Ferenc válaszolt.
